Zöld úton a jövőbe A Zöld Gondolat Lovagrend 2010. év végi kérdőívvel kívánta felmérni a lakosság ismereteit és magatartását környezet- és energiatudatossági kérdésekben. A 25 kérdésből álló kérdőív kiértékelése után elmondhatjuk, hogy az eredmények bizakodásra adnak okot. A leggyakoribb kímélő tevékenységek a teljesség igénye nélkül, a víztakarékos WC-tartály, a zuhanyzás a fürdés helyett, a 40 fokos hőmérsékleten való mosás, az elektromos berendezések kikapcsolása használaton kívüli állapotban, az energiatakarékos izzók és háztartási gépek használata és a szelektív hulladékgyűjtés. Demográfiai alapok A kérdésekre összesen 401 fő válaszolt, melynek több mint a fele 35 és 55 év közötti, közel azonos létszámmal képviseltette magát a 26-35 éves és az 55-75 éves korosztály, szép számmal akadtak 18 év alatti válaszadók, ugyanakkor volt két 75 év feletti is. A válaszadókra a szélsőségek kevéssé voltak jellemzőek, ezt igazolja az is, hogy mindössze 7% lakik egyedül, és ugyanennyi esetben él együtt öt főnél több egy háztartásban. A legjellemzőbbek a négyfős háztartások, 27%-kal képviseltetik magukat, azonban a két- illetve háromfős háztartások is 20% feletti részvételi arányt értek el. Fürdőszobatitkok A többség energiatakarékos megoldásokat használ! Mint korábban említettük, a kutatási eredmények alapvetően pozitívak, és javuló tendenciát mutatnak. Ezt támasztja alá, hogy manapság már a háztartások 64%-a víztakarékos WC-tartállyal rendelkezik, aminek az éves költsége megközelítőleg 4000 Ft, míg a hagyományosé akár 10 000 Ft is lehet. A jelentős eltérés abból adódik, hogy a víztakarékos tartállyal a víz akár 70%-át megtakaríthatjuk. A keverőcsapok még nem terjedtek el annyira széles körben, mint a víztakarékos WC-tartályok, azonban a válaszadók 44%-a már a keverőcsapot részesíti előnyben, a hagyományos hideg-meleg vizes csappal szemben. Könnyen beláthatjuk a keverőcsapok
gazdaságosabb mivoltát, hiszen nem folyatunk el felesleges vizet a megfelelő hőmérséklet beállítása közben. A vízhasználat további szempontjait vizsgálva is megállapítható a növekvő környezet- és energiatudatosság. A válaszadók 40%-a általában zuhanyozni szokott, míg egy másik 41%-uk csak és kizárólag zuhanyozni. Ez összesen 81%-ot jelent, így csak 19%-ukról mondható el, hogy a fürdést részesítik előnyben, és az ő esetükben is mentség lehet az életkor. Egy bizonyos kor fölött biztonságosabb a kádban ülni, hiszen így kisebb a csúszásveszély, megelőzhetőek az esetleges balesetek. Általánosságban azonban elmondható, hogy a 75 év feletti korosztálytól eltekintve, minden korcsoport képviselői a legnagyobb számban a zuhanyzást választják. Bizonyára motiválja viselkedésüket az a közel 30 000 Ft, amit akkor lehet megtakarítani, ha a fürdésről áttérünk a zuhanyzásra. A válaszokból az derült ki, hogy bizonyára sokan tudják, hogy ha 90 C helyett egész évben 30 C-on mosnak, akkor majdnem 10 000 Ft-ot megtakaríthatnak. Legalábbis erre utal, hogy mindössze 6 fő, azaz 2%-a a válaszadóknak szokott rendszeresen 90 C-on mosni. Ugyan a válaszadók többsége, mintegy 71%, a 40 C-os programot használja, de már csak 15%-uk mos 60 C-on, ellenben már 11%-uk a 30 C-os mosást használja. Mit rejt a konyha? A válaszadók többsége tudja, mely konyhai eszközökkel, hogyan lehet energiát spórolni! Tovább boncolgatva a vizes kérdéseket, az eredmények magukért beszélnek. A válaszadók közel fele tisztában van vele, hogy az állóvízben történő mosogatással fogyaszt a legkevesebb vizet, és ennek megfelelően a 193 főből 113 ezt a módszert alkalmazza. A második legjobb megoldás, a mosogatógép használata, amely természetesen takarékosabb megoldás, mint a folyóvízzel történő mosogatás. Az előbbi két takarékosabb megoldást összesen a válaszadók 90%-a alkalmazza. A korábbi pozitív példák sorát tovább bővíthetjük azzal, hogy már a válaszok 36%-a arra utal, hogy a főzéshez szükséges alapanyagokat is álló vízben mossák a folyó víz helyett. Ezen kívül dicséretes a lakosság tájékozottsága arra vonatkozóan, hogy mire való a hűtő hátulján lévő rács. A válaszadók 70%-a, mintegy 280 fő tudta, hogy hőleadásra szolgál.
A hűtő kapcsán megkérdeztük, hogy hány fokon hűt a hűtő az egyes háztartásokban. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a válaszadók 34%-a tudja, hogy a hűtőben az ideális hőmérséklet a +5 fok. 35% 3-4 fokot tart a hűtőben, míg 18% nem is tudja hány fokon hűt a hűtője. Ha már a konyhában vagyunk, az az eredmény is a válaszadókat dicséri, mi szerint 80%- uk nem használ olyan konyhai berendezést, amit fizikai erővel könnyedén helyettesíthetünk. Például elektromos kés vagy morzsaporszívó. A válaszadók 88% teszi főzéskor a méretben legközelebb álló felületre az edényt, míg 8% kisebb felületet választ, mint az edény átmérője. Főzés esetén érdemes a kisebb átmérőjű felületre helyezni az edényt. Igaz, hogy lassabban fő meg az étel, de kevesebb energiát fogyasztunk. Kevesebb energia vész el, ha az edény átmérőjéhez illeszkedő főzőlapot választjuk. Energiatakarékosság szempontjából is megtapasztalhattuk a válaszadók elhivatottságát. Új háztartási gép vásárlása esetén mindössze 24 fő mondta, hogy nem figyel a gépek energiaosztályára, közülük is 18 fő 18 év alatti. Összességében elmondhatjuk, hogy 70%-a válaszadóknak A vagy A+-os energiaosztályú háztartási gépet választ, és a maradék 24% is hasonlóképpen tenne, ha anyagi helyzete lehetővé tenné. Ugyanakkor egy energiatakarékos háztartási géppel évente 5.000, de akár 20.000ftot is meg lehet takarítani. Hasonló a helyzet az energiatakarékos izzók terén, ebben az esetben is majdnem 70% nyilatkozott úgy, hogy energiatakarékos izzókat választ a hagyományosakkal szemben. Ebből arra következtethetünk, hogy a lakosság jelentős része tisztában van a csere gazdasági előnyeivel, hiszen már egy égő cseréjénél is 1500-2500 Ft megtakarítható. Ezen kívül az energiatakarékos izzók a hagyományos izzók által felhasznált energia negyedét használják fel, mégis ugyan olyan erősséggel világítanak. Válogatott hulladékok Gyűjtenénk szelektíven, ha lenne rá lehetőség! A szelektív hulladékgyűjtés is meglehetősen elterjedt a lakosság körében, 61% már szelektíven gyűjti a szemetet, és további 25%-uk tenne hasonlóképpen, amennyiben lehetősége nyílna rá.
A szemét témánál maradva rákérdeztünk arra is, hogy az egyes háztartásokban, egy hét alatt hány zsák szemét keletkezik. Ezeket az eredményeket az egy háztartásban élők számával hoztuk kapcsolatba az értékelés során, így a követező meglepő eredményt kaptuk: az ötnél több fős háztartásokban 2 zsák szemét keletkezik, míg a többi esetben mindössze egy zsák. Természetesen egyénenként eltérő eredmények is születtek, azonban általánosságban ez a tendencia volt megfigyelhető. Klíma-változtatás Háromszor annyiba kerül hűteni mint fűteni! Visszatérve az energiatakarékosságra, szeretnénk elosztatni egy komoly tévhitet. A válaszokból az derült ki, hogy a válaszadók többsége, úgy tudja, hogy fűteni többe kerül, mint hűteni. Nos, majdnem háromszor annyiba kerül hűteni, mint fűteni. 1 fokkal alacsonyabb hőmérséklet 10-15%-ot is jelenthet az áramfogyasztásban. 44% vallotta azt a megkérdezés során, hogy nyáron 25 fok alatti hőmérséklet található otthonában. Ez 177 fő, amiből korábban 73 úgy nyilatkozott, hogy szerinte fűteni drágább, 31 fő szerint hűteni kerül többe, 43 fő szerint ugyannyiba, míg 28-an nem tudják, melyik tevékenység von el több pénzt a háztartásukból. Ha már fűtés, rákérdeztünk arra is, mivel fűt a lakosság. Az alábbi válaszok születtek: 56% földgázzal, 18% távhővel, 4% árammal, 3% szénnel, 1% alternatív energia felhasználásával és 18% egyéb módszerrel. Természetesen az energiatakarékosság kapcsán rákérdeztünk arra is, hogy a lakás szigetelve van-e. A válaszokból az derült ki, hogy a válaszadók lakásának közel 60%-a szigetelve van.
Szórakoztató elektronika A többség már tudja, mikor kell kikapcsolni! Az utolsó kérdéskör a manapság nélkülözhetetlen számítógépek köré csoportosult. Megkérdeztük otthoni használatra számítógépet vagy laptopot részesítenek-e előnyben, illetve, sor került az egyes típusok energiafelhasználásának összehasonlítására is. A válaszadók 59%-a, azaz 237 fő tisztában van vele, hogy az asztali számítógép fogyaszt többet, szemben a laptoppal, ugyanakkor, közel annyian gondolják azt, hogy egyforma a fogyasztásuk, mint ahányan azt hogy a laptop fogyaszt többet. Ez az arány 6-7%-ra tehető. Azok közül, akik tisztában vannak vele, hogy az asztali gép fogyaszt többet, a többség, 104 fő, mégis az asztali gépet részesíti előnyben, és 69 fő mindkét eszközt használja otthon is. Az eredmények alapján, a válaszadók többsége tisztában van vele, hogy az elektromos berendezések akkor is fogyasztanak, ha készenléti állapotba vannak kapcsolva. Közel 60% nyilatkozott úgy, hogy kikapcsolja, míg egy másik 20% ki is húzza a gépet, amennyiben nem használja. Kik a legelhivatottabbak? Összességében elmondható, hogy a lakosság körében egyre komolyabb méreteket ölt a környezettudatosság illetve az energiatakarékosság! Általánosságban megfigyelhető volt az a tendencia is, hogy a vizsgált magatartás a 35-55 éves korosztályra a legjellemzőbb. Őket követte a 18 év alatti korosztály, ami magyarázható azzal is, hogy magatartásuk nem egyértelműen a meggyőződésük következménye, hanem előfordulhat, hogy szülői nyomás hatására cselekszenek. Az ő tekintetükben elsősorban a példamutatás, a figyelem felkeltése, a megfelelő szokások kialakítása a cél, hiszen a nagy összegű családi vásárlásokra meglehetősen kevéssé vannak befolyással. Tudatosság tekintetében a harmadik helyre került holtversenyben a 26-35 éves korosztály és az 55-75 éves korosztály, míg a leggyengébben a 18-26 éves korosztály teljesített.