KÁVÁSSY SÁNDOR: ISMERTETÉSEK A RÉGI SZATMÁRRÓL II. közlemény* 3. SZATMÁR VÁRMEGYE Kari Gotílieb von Windisch: Geographie des Königreischs Ungarn II. Pressburg, 1780. 155 167. 1. Latin nevén: Comitatus Szatmariensis, németül: Satmarer Gespanschaft. Meglehetősen nagy kiterjedű, hosszúsága a 15 16, szélessége pedig néhány helyen a 12 mérföldet is eléri. Nevét Szatmár szabad királyi városról kapta, zakon Bereg Ugocsa, keleten a Kővári kerület (értsd: Kővár vidéke K. S.) Közép-Szolnok, délen Kraszna megye Bihar, nyugaton Szabolcs vármegye határolja. m Legnagyobb rze sík, földje azonban a sok homokos terület miatt éppen nem a legtermékenyebb. Mégis a gabonaneműek, különösen pedig a tengeri, vagy törökbúza szerfelett jól teremnek. Nincs hiány a fán érő kerti gyümölcsösökben sem, ám a szarvasmarhatartást nem a legnagyobb arányokban űzik. Annál nagyobb gondot fordít a lakosság egy rze a szőlőtermelre, amely kitűnően válik be módfelett olcsó. A hegyeken dombokon a legtöbb helyen szőlő díszlik, nagy kiterjedű erdők vannak, amelyekben sokféle vad tenyzik. A hegyek közt a legfontosabbak a Bikkoldal a Fekete-hegy, a legtöbb hegyen gazdag érclelőhelyek vannak. Aranyat éppúgy bányásznak itt, mint ezüstöt, sok egyéb mellett rezet, cinóbert, antimóniumot, illetve ként. A megyét öntöző folyókban meglehetős bőséggel találni halat, különösen a Szamosból fognak ki sok heringet, aminek mivel hiányzik a tengeri só nem a legjobb az íze. 1 2 1 / a * Az I. közleményt ld. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III IV. Szerk.; Gyarmathy Zsigmond.: Nyíregyháza, 1982. 9 92. 1.
Mezeő Cyril Zanathy Antal: Szathmár vármegye (Comitatus Szathmaríensis) Görög Demeter Magyar átlásában
A megyét legnagyobb rzt magyarok lakják, de szlovákok (böhmische Slawen), németek, románok oroszok (értsd: ruszinok K. S.) is élnek köztük. A hadiadó 48 218 forint 20 krajcár, a népesség 60 200 lélek, 122 akik közül 1200 zsidó. A főispáni méltóság a gróf Károlyi-házban öröklődik azt jelenleg a Császári Királyi Titkos Tanács hozzájárulása folytán Nagykárolyi Károly Antal gróf főétekfogó vezérőrnagy tölti be. 123 A megye címere hosszában keresztben három rzre osztott pajzs, melynek középső mezőjében a hármashalmon álló héját ábrázoló gróf Károly-címer, a megye négy legnagyobb folyójának, ti. a Tiszának, Szamosnak, Krasznának Túrnak jelképe egy búzakéve látható. A felső mezőben rák, egy vár egy tok (ti. hal K. S.), alul pedig szőlőfürt, szarvas egy tölgyág van. A megyében négy járás van, melyeknek neve valamely városról, vagy folyóról származik. Ezekben egy szabad királyi város, két királyi bányaváros, 12 '' 1 16 mezőváros 236 falu található, 16 katolikus, 131 református 130 görög (értsd: görög katolikus K. S.) plébániával, illetve paróchiávai. I. A krasznai járásban (Processus Krasznaköz), melynek földjét két folyó, a Kraszna a Szamos mossa, 5 mezőváros 72 falu van. A mezővárosok az alábbiak: 1. Beitek, módos helység katolikus plébániával többségében német lakosokkal. 2. Csenger, csinos helység kastéllyal, Szatmártól két mérföldre, lakói magyarok református paróchiájuk van. 3. Daróc, vagy Királydaróc, magyarok románok lakják, mind a magyaroknak, mind a románoknak külön egyházközségük van. 4. Erdőd egy bükk-kel nagyon benőtt hegy lábánál terül el. Környékén számos üveghuta van, amelyek jó minőségű árut gyártanak. Legnagyobb rzt németek lakják, akiknek katolikus plébánosuk van. Az itt lévő vár ahogy a romokból még jól látható hajdan elég jelentős volt. Azelőtt a Drágfi család birtoka volt, ma azonban Károlyi grófé, aki itt szép nyári kastélyt építtetett. A várat hosszú ostrommal János Zsigmond idején foglalták el rombolták le. 5. Erdőszáda lakosai többségükben románok, görög plébánia egy Nagybányához tartozó harmincadfiók található. Katolikus plébániák az alábbi helységekben vannak : 1. Sándorfalu 1. Amac 2. Szakasz 2. Aranyos Görögök (görög katolikusok K. S.) azonban a következőkben:
Az erdődi vár Szirmay Antal Szathmár vármegye fekve, történetei polgári esmérete (Buda, 1809 1810.) c. monográfiájában 3. Dobrácsapáti 4. Balotafalu (románul: Acsuva) 5. Barlafalu (románul: Bariesti) 6. Bagos, ahol postaállomás van; 7. Szakálosbikó (románul: Bikogye imp.) 8. Papbikó (románul: Bikogye padure) 9. Borhíd 10. Felsőboldak (Felsőboldád) 11. Alsóboldak (Alsóboldád) 12. Cikó 13. Dob 14. Farkasaszó 15. Gyöngy 16. Gyűrűs 17. Oláhhodos 18. Alsóhomoród, nagykárolyi főhivatalhoz tartozó harmincadfiókkal 19. Felsőhomoród 20. Középhomoród. 21. Ivácskó 22. Kegye 23. Nagykolcs 24. Kórod; 25. Krassó 26. Lophágy 27. Lippó 28. Madarász 29. Medes
30. Mogyorós Reformátusok ezekben: 31. Nántű 32. Oroszfalu 1. Amac 33. Pácafalu 2. Angyalos 34. Piskáros 3. Dobrácsapáti 35. Porcsalma 4. Bagos 36. Remetemező 5. Dob 37. Rztelek 6. Dobra 38. Színfalu 7. Ököritó 39. Nagyszokond 8. Géres 40. Kisszokond 9. Györtelek 41. Szoldobágy 10. Hirip 42. Felsőszopor, 11. Ilosva 13. Alsószopor, Nagykárolyhoz 12. Nagyhódos tartozó harmincadfiókkal 13. Kishódos 1. Rákosterebes 14. Kórod \5. Tőketerebes 15. Krassó :6. Tomány 16. Ombod 47. Olah tótfalu 17. Óvári 48. Csengerújfalu 18. Pettyén 49. Oláhújfalu 19. Porcsalma 50. Válaszút 20. Sályi 51. Veresmart 21. Tunyog 52. Vet 22. Tyúkod 53. Zsadány 23. Csengerújfalu 24. Vet II. Nagybányai járás (Processus Nagybanyiensis), nevét az ott fekvő királyi bánynzyavárosról kapta, magyarok, románok kisebb rzt oroszok (értsd: rutének K. S.) lakják, két királyi bányavárost, három mezővárost 81 falut számlál. Bányavárosok: 1. Nagybánya, vagy Újváros (Neostadium, Neustadt) hegyektől körülvett völgyben terül el, régi német települ, amelyet egyszerű faluból emeltek szabad királyi várossá. Hajdan, bányáival együtt, a magyar királynőknek volt hagyományos nászajándéka ezért, valamint az zak felé futó patak miatt, amely az idáig nyúló Kárpátok irányába folyik, nevezték Patakocskának (Rivulinum), vagy Űrnők patakának (Rivulus Dominarum). Lakói, akik 2120-an vannak 2755 forint 20 krajcár hadiadót fizetnek, magyarok németek, akik kézművességgel, szőlőművelsel, de leginkább bányászattal foglalkoznak. Az itteni bányák hajdan oly gazdagok voltak, hogy a munkások kötelesek voltak ruhájukról lerázni az arany-
port, mielőtt feljöttek a bányából. A hozam, melyből az egyetlen N (ti. Nagybánya felirat K. S.) kivételével a körmöcivel mindenben azonos ismert dukátok kzülnek, ma is jelentős. A bányákat, ahogy az a város I Lajos királytól kapott kiváltságleveléből kitűnik, már 1347-ben művelték. Működik itt Bányafőfelügyelőség, amely a felügyelőből, öt ülnökből hivatalsegédből áll, nemkülönben pénzverde, bányahatóság bányabíróság. A felsőbányai, a kaphikbányai kicbányai bányahatóság szintén az említett felügyelőség alá tartozik. Van még a városban királyi főharminead-hivatal, sóhivatal egy postai váltóállomás. A hegyek közt gesztenyeerdők díszlenek források buzognak, melyek közül az egyik a legkitűnőbb borvízet kínálja, míg a másik inkább növeli, mint oltja a szomjúságot. 1560-ban I. Ferdinánd császár a helységet a hozzá pártoló Balassa Menyhártnak adta, 1564-ben az erdélyiek, majd a következő évben Schwendi császári generális foglalta el. 1567-ben a törökök veszik be haláláig János Zsigmond birtokolja. 1633-ban Rákóczi erdélyi fejedelem kapja meg. 1661-ben újra törökök foglalják el, azonban hamarosan el is kell, hogy hagyják. 1673-ban a lázadók foglalják el fosztják ki teljesen. 2. Felsőbánya, egy mérföldre a fentitől, a Zazar folyócska által öntözött kies vidéken terül el. A régebbi bányavárosok közé tartozik, ahol 1689-ben már évszázadok óta űzték a bányászatot. A következő évben 25 420 forintért Lipót császár vásárolta meg a bányát oklevélben biztosított a lakosoknak mentességet minden teher szolgáltatás alól; ettől kezdve a bánya egyre nagyobb mértékben virágzott fel. Jelenleg a Bánkuti- Nagyakna a legjövedelmezőbb. A lakosok, akik többségükben bányászattal foglalkoznak, szlovákok, németek románok, 3075-en vannak 6199 forint 30 krajcár hadiadót fizetnek. A három mezőváros: 1. Nagypeleske, 1^ közepes helység, orosz (értsd: rutén K. S.) lakosokkal egy görög plébániával. 2. Újváros, görög református egyháza van. 3. Szenyérváralja, görög református paróchiája van, magyarok románok lakják. A vár, mely itt állott, nincs többé. Katolikus plébánia csak egyetlen helyen, Giróttótfaluban található. A görög (azaz: görög katolikus K. S.) hiten lévőknek ellenben az alábbi falvakban van egyházuk: 1. Apa 4. Berence 2. Bajfalu, ahol postai váltóállo- 5. Bikszád más van 6. Bujánháza 3. Láposbánya, az itt termelt 7. Busák aranyat ezüstöt a nagybányai pénzverdébe szállítják
8. Dobravica 9. Feketefalu 10. Felsőfalu 11. Alsófernezely 12. Felsőfernezely 13. Görbed 14. Györké falu 15. Iloba, postai váltóállomása van, ugyanott tiszta rezet fejtenek 16. Józsefházaj 17. Kányaháza 18. Magyarkékes 19. Oláhkékes 20. Komorzány 21. Lacfalu 22. Lekence 23. Lénárdfalu 24. Aranyosmeggyes, ahol azelőtt erős vár állott 25. Nyigrefalu. 26. Monostor 27. Oroszfalu 28. Rózsapallag 29. Pete 30. Pusztatelek 31. Ráksa 32. Sár 33. Sándorfalva 34. Nagysikálló 35. Kissikálló 36. Szürgyefalu, ahol Nagybányához tartozó harmincadfiók van 37. Szamostelek 38. Tartolc 39. Terep 40. Tők 41. Túrvékonya 42. Alsóújfalu 43. Felsőújfalu 44. Avasújlak 45. Sárközújlak 46. Vámfalu 47. Vasvári Református paróchiák a következőkben : 1. Adorján 2. Apa 3. Atya 4. Batiz; 5. Szamosbecs 6. Berend 7. Tisztabereg (!) 8. Szárazbereg (!) 9. Csegöld 10. Császló 11. Pusztadaróc 12. Gacsály 13. Garbolc 14. Géo 15. Homok 16. Nogyhodos 17. Kishódos 13. Lázári 19. Szentmártorn 20. Aranyosmeggyes 21. Méhtelek 22. Mikola 23. MisztótfalU 24. Patóháza 25. Kispeleske 26. Kőszegremete 27. Rozsály 28. Sárköz 29. Sima 30. Tatárfalu 31. Komlódtótfalu 32. Sárközújlak 33. Vámfalu 34. Egri
III. A szamosközi járást (Processus Szamosköz) a Szamos folyó öntözi, magyarok kisebb rzt románok lakják, területén egy szabad királyi város, négy mezőváros 37 falu van. Szatmár, vagy Szatmárnémeti szabad királyi város a Szamos által alkotott szigeten terül el, mind jellegénél, mind nagyságánál fogva tekintélyes erődítmény volt, amely a század elején kitört belső zavarok idején a leghősiesebb ellenállást tanúsította, de a felkelők teljesen tönkretették. A város tulajdonképpen két rzből áll, Szatmárból Németiből, amelyet azelőtt a Szamos választott el. 1715-ben azonban egyesültek szabad királyi városi jogállást kapott. A várost magyarok, németek kisebb rzben románok lakják, akik kereskedsel, föld- szőlőművelsel foglalkoznak. A lakosság lélekszáma 5090 5510 forint 40 krajcár hadiadót fizetnek. A Ferences rendi barátok, akiket I. Lajos anyja, Erzsébet hozott ide, 1370 óta élnek a városban, a jezsuitáknak szintén van egy kollégiumuk templomuk. Van továbbá egy Nagykárolyhoz tartozó harmincadfiók, sóhivatal egy postai váltóállomás. 1534-ben a helységet a császári katonaság fosztotta ki gyújtotta fel, 1562-ben azonban ugyancsak ezek parancsnoka, Zay Ferenc hősiesen védte a török ellen. 1565-ben Szapolyai János (értsd: János Zsigmond K. S.) kiüríttette felgyújttatta, Schwendi Lázár foglalta el állíttatta helyre. 1560-ban, mint családja birtokát, Báthori István lengyel király követelte vissza, de ehelyett Nagybányát kapta. 1605-ben Bocskai István veszi ostrom alá keríti kiéheztet révén hatalmába. 1660-ban ismét császári kézre kerül jelentősen megerősítik. Ettől kezdve a császár hűségén maradt 1681-ben Serényi parancsnoksága alatt hősies ellenállást tanúsít a törökökkel szemben, akik egy hónapig ostromolják. A század elején azonban az erődítményt a felkelők teljesen tönkretették. A város különben az 1711- ben kötött s a Rákóczi- felkelt lezáró békéről nevezetes. Mezővárosok: 1. Fehérgyarmat, kicsiny, de jómódú helység a Szamos mellett, református paróchiával. 2. Jánk, csinos mezőváros görög református egyházzal. 3. Matolcs, a Szamos mellett fekszik, jómódú ugyancsak református paróchiaja van. 4. Tarpa, református egyháza van. E járás falvainak egyházközségei kizárólag a reformátusokhoz tartoznak, ilyenek az alábbiakban vannak: 1. Kisar 4. Csaholc 2. Nagyar 5. Csecse 3. Tiszabecs 6. Cégény
C. Szathmariensis (Szatmár vármegye) Korabinszky János Mátyás (1740 1811) Atlas Regni Hungáriáé portabilis (A Magyar Királyság rzletes atlasza) (Wien, 1804.) c. munkájában
7. Dányád 8. Fülpösdaróc 9. Fülesd 10. Fülpös 11. Géberjény 12. Gyügye 13. Hermánszeg 14. Istvándi 15. Tiszakóród 16. Kölese 17. Kömörő 18. Majtis 19. Mánd 20. Milota 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. Nábrád Namény Oroszi Botpalád Kispalád* Nagypalád Penyige Reese SonkácJ Kisszekeres"! Nagyszekeres Szamosújlak Uszka Zsarolyán IV. Nyíri járás (Frocessus Nyér), magyarok, németek, oroszok (értsd : rutének K. S.) románok lakják, négy mezővárost 46 falut számlál. Mezővárosok: 1. Ecsed, módos helység görög református egyházközséggel. Az itt található várat 1442-ben kimondhatatlan költséggel Báthori András építtette szerelte fel tekintélyes védőberendezsel. A Kraszna által képzett mocsár veszi körül, az sohasem fagy be. Kőbb Rákóczi fejedelemmé lett, 1670-ben azonban császári kézre került 1701-ben rombolták le. 2. Károly, másként Nagykároly, kedvező fekvű, tágas népes mezőváros termékeny szép síkságon. A gróf Károlyi család birtoka, akik annak nevét címükben is viselik, a városban szép kastélyuk van. Magyarok, szlovákok, németek oroszok (értsd: rutének K. S.) lakják, akiknek katolikus görög kálvinista egyházuk van. A piarista atyáknak is van itt templomuk, egy kollégiumuk a gimnáziumban is tanítanak. A várost széles mély árok veszi körül, a házak a népesség száma naponként gyarapszik. A kastély, amelyet majdnem négyszög alakúra építettek, még jó állapotban van. Működik végül a városban királyi főharmincad-hivatal, sóhivatal egy postai váltóállomás. 3. Nagymajtény, régi mezőváros a Kraszna mellett, egy mérföldre Nagykárolytól, katolikus plébániával döntő többségében német lakossággal. A helység a József császár által 1711-ben Rákóczi híveinek itt felkínált béke révén ismeretes, amelyet több mint tizenkétezren fogadtak el. 4. Szálka, módos helység református paróchiával magyar lakosokkal. Katolikus plébániák a következő helységekben vannak : 1. Csanálos 3. Kaplony 2. Fény 4. Mezőpetri
5. Vállaj 6. Vitka Református paróchiák a következő helységekben találhatók: Görög (értsd: görög katolikus K. S.) paróchiák: 1. Császár^ 2. Csomaköq 3. Dengelek (!) 4. Ders 5. Domahida 6. Encsencs 7. Esztró 8. Fábiánháza 9. Gencs 10. Hodász 11. Kaplony 12. Körtvélyes, postaállomással 13. Lúgos 14. Kismajtény 15. Szentmiklós 16. Parasznya 17. Penzlek 18. Portelek, ahol a nagykárolyi hivatalhoz tartozó harmincadfiók van 19. Rzege 20. Szaniszló 21. Terem 22. Vasvári 23. Vezend 1. Apáti 2. Bere 3. Börvely 4. Csomaköz 5. Dengelek (!) 6. Domahida 7. Fábiánháza 8. Gebe/ 9. Gencs, 10. Gyüre 11. Hodászj 12. Jánosi' 13. Jármi Í4. Ilk 15. Iriny 16. Kaplony 17. Kocsord 18. Körtvélyes 19. Kismajtény 20. Meggyes, postai váltóállomással 21. Szentmiklós 22. Mirk 23. Parasznya 24. Mezőpetri 25. Rohod 26. Szaniszló 27. Terem 28. Vitka Németből fordította: Kávássy Sándor
SZATMÁR VÁRMEGYE Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-satisticae inclyti Regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum I. Budae, 1828. 360 371. 1. Magyarul Szatmár vármegyének, németül Satmarer Gespanschaft-nak. szlovákul Szatmárszka Sztolica-nak hívják. Nevét Szatmár szabad királyi városról kapta. Keletről Máramaros Ugocsa, nyugat felől Szabolcs határolja. Délről Erdély határát érinti, zakról Bereg Ugocsa vármegye szomszédos vele. Magyarország leghosszabb vármegyéi között tarthatjuk számon, amennyiben teljes hosszában a 15, sőt néhol a 16 mérföldet is eléri, szélessége pedig 7 8 mérföld. A halban bővelkedő Szamoson kívül, amely zak felől délre haladva majdnem a megye közepén folyik végig, több kisebb folyó is öntözi. Nem hiányoznak, sőt sűrűn fordulnak elő az erdők a hegyek. Az utóbbiak közt a legfőbb a Bükk-oldal, mely délről övezi, a Szamoson túl pedig a Fekete-hegy. A síkon megtelepült lakosok legnagyobb rzt magyarok, akikhez szlávok, valamint mentesítekkel megadományozott németek is csatlakoztak. Termékenység szempontjából nagy különbségek vannak ezen a tájon, néhol ui. homokos a szántóföld, másutt műveletlen, így nem nagyon alkalmas a nemesebb termeivények számára. Ezért leginkább a törökbúza terem nagy mennyiségben ezeken a helyeken. A borban szintén nagy a bőség, s e téren nagy az olcsóság, mivel a megye szélén majdnem minden hegy szőlővel van beültetve. Az egyéb gyümölcsökből hasonló a jövedelem. Állattenyzt a legelők mennyiségének mértékének megfelelően, különböző mértékben folyik. A vármegye négy járásból áll, melyek rzint egy városról, rzint egy tájról, vagy valamelyik közeli folyóról kapták a nevüket. Ezek: a nagybányai, a krasznaközi, a szamosközi a nyíri járások. Városok Nagybánya, más néven Rivulus Dominarum, Asszonypataka Frauenbach, Melkabánya, 1142-ben II. Géza király idejében szász telepesekkel benépesített, majd I. Lajos korában, 1347-ben sok kiváltsággal szabadalommal megajándékozott, végül sok keserves háború viszontagságai után a szabad királyi városok közé sorolt város. A Rivulus Dominarum nevet azért kapta, mert nemcsak maga a város, hanem az itteni bányák is, a királynék örökös birtokai voltak. Hogy a császároknak királyoknak milyen kitűnő
bányái léteztek itt, bizonyítja a gazdag jövedelem az, hogy a bányászoknak, mielőtt abbahagyták a munkát, még a cipőjük talpára ragadt port is le kellett törülniük, nehogy a bérüknél is több aranyat vigyenek haza. A munka, bár korántsem a régi eredménnyel, ma is folyik A föld gyomrából kibányászott aranyat pénzverre használják. Az itt vert s N. B. (= Nagybánya) rövidítsel jelzett aranyak az idők folyamán egz Európában jól ismertek voltak. A város a királyi bányafelügyelőségen a kerületi bányatörvényszéken kívül a konventuális minorita atyák rendjének is székhelye. Falai közt királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskola, só- postahivatal működik. Büszke lehet a Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomára, továbbá egy-egy jeles evangélikus református imaházra. A város belső tanácsa a főbírón, a polgármesteren a kapitányon kívül 7 tanácsnokból áll. A városban 371 ház, 2836 római görög katolikus, 2092 evangélikus református, összesen 4928 lakos található. Szatmárnémeti (Szatmárnémet, Szatmár) szabad királyi város, Szatmár Németi egyesüléből 1715-ben jött létre. Először németek települtek itt le, akiket Gizella királyné hívott, vezetett ide, s akiket ezért András V. István király oklevelei hospeseknek is neveznek. V. István, kőbb Szapolyai János, II. Mátyás, II. Ferdinánd I. Lipót királyok idején sok kiváltságban rzesült a város, majd a szabad királyi városok közé sorolták. Egykor erős bástyákkal volt körülvéve, de a sok háború harc következtében elpusztult. Ma azonban régi fényében tündöklik. Püspöki székhely, a városban az uralkodó, I. Ferenc által 1304-ben alapított, 6 tényleges kanonokból álló római katolikus székeskáptalan, papi szeminárium püspöki líceum működik. (L. Nagy feljegyezte: A Szatmári Egyházmegye élén nagyméltóságú főtisztelendő Hám János, a Boldogságos Szent Szűz Mária Szent István magyar király Szent Jobbjáról elnevezett apátja, vagyis szentjbbi apát stb. áll.) Van ezen kívül királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskolája, görög katolikus eleme iskolája református gimnáziuma. Büszke lehet az Űr mennybemeneteléről nevezett plébániatemplomára, valamint a görög katolikusok Szent Mihály főangyal egy másik, Szent Miklós tiszteletére emelt, nem éppen dísztelen templomára. Két evangélikus 120 imaházáról postájáról, sóhivataláról, alapítványi pénztári hivataláról szintén nevezetes. A városi belső tanács a főbíróból, polgármesterből, kapitányból 10 tanácsosból áll. A városban 2211 ház, 3423 római görög katolikus, 10 856 evangélikus református, összesen 14 279 lakos található. Mezővárosok 1. Aranyosmeggyes, mezőváros postahivatallal vásártartási joggal. Görög katolikus temploma lelkze, református temploma lelkze, va-
lamint izraelita imaháza van. 261 ház, 1612 római görög katolikus, 154 evangélikus református, 196 izraelita lakos. A lakosság összlélekszáma: 1962. 2. Avasújváros, mezőváros, református temploma lelkze van. 112 ház, 18 római görög katolikus, 670 evangélikus református, 45 izraelita, összesen 608 lakos. 3. Beitek, vásárjoggal felruházott mezőváros, római katolikus temploma plébánosa van. 172 ház, 1259 római görög katolikus, 22 evangélikus református, 8 izraelita, összesen.1289 lakos. 4. Csenger, vásárjognak örvendő mezőváros. Római katolikus templom plébánia, református templom lelkz, valamint izraelita imaház, 266 ház, 336 római görög katolikus, 1339 evangélikus református, 451 izraelita, összesen 2161 lakos. 5. Erdőd, a hasonló nevű vár mellett elterülő mezőváros. Híres vásárairól. Római katolikus temploma plébánosa van. 206 ház, 1452 római görög katolikus, 3 evangélikus református, 8 izraelita, összesen 1463 lakos. 6. Erdőszáda, vásárjoggal rendelkező mezőváros. Görög katolikus temploma plébánosa van. 131 ház, 938 római görög katolikus, 27 evangélikus református, 2 izraelita, összesen 967 lakos. 7. Fehérgyarmat, mezővaros a Szamos partján, vásárjoga van. Római katolikus templom plébános, református templom lelkz. 217 ház, 272 római görög katolikus, 1494 evangélikus református, 56 izraelita, öszszesen 1822 lakos. 8. Felsőbánya, aranyat ezüstöt termelő, kiváltságos bányaváros, melynek polgárai valamennyien bányászkiváltságnak örvendenek, a dézsma katonaállítás alól fel vannak mentve. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja valamint református temploma lelkze van. 841 ház, 2751 római görög katolikus, 1512 evangélikus református, összesen 4263 lakos. 9. Jánk, mezőváros. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja van. 105 ház, 587 római görög katolikus, 161 evangélikus református, 20 izraelita, összesen 759 lakos.
Tóthfalusy Sámuel: Rajzolat, mely Kölese helység belső telkeit, avagy intravillanumát mutatja (1822.). Eredetije 72X63 cm nagyságban Szabolcs-Szatmár Megye Levéltárában 10. Józsefháza, mezőváros. 127 Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze van. 126 ház, 775 római görög katolikus, 135 evangélikus református, 16 izraelita, összesen 926 lakos. 11. Kapnik, kamarai bányaváros. Fele a megye joghatóságához, másik fele Kővár vidék, Erdély joghatósága alá tartozik. Római katolikus temploma lelkze van. 75 ház, 378 római görög katolikus, 217 evangélikus református, összesen 595 lakos. 12. Király daróc, vásár joggal felruházott mezőváros. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 301 ház, 1732 római görög katolikus, 382 evangélikus református, 98 izraelita, összesen 2212 lakos.
13. Nagyecsed, láppal körülvett mezőváros, a Báthory András idejéből való, XVI. században emelt ősi vár tövében fekszik. Híresek a vásárai. Református temploma lelkze van. 164 ház, 18 római görög katolikus. 1236 református, 21 izraelita, összesen 1275 lakos. 14. Nagykároly, sík területen fekvő mezőváros, erős falakkal rendelkező vár alatt, a nemes Károlyi-nemzetség birtoka. A városban a megyeházán kívül a piarista atyák királyi gimnáziuma, valamint római katolikus fő elemi iskola található. Büszke lehet a Kalazanci Szent József tiszteletére emelt plébániatemplomra, a gróf Károlyi Sándor költségén helyreállított piarista templomra rendházra, a két, románok rutének számára épített görög katolikus templomra. Még két díszes imaháza van, az egyik az evangélikusoké, a másik a reformátusoké, továbbá izraelita zsinagógája van. Nevezetes megyegyűleiről, postahivataláról vásárairól. 1247 ház, 6441 római görög katolikus, 2818 evangélikus református, 1796 izraelita, összesen 11 055 lakos. 15. Nagymajtény, mezőváros a Kraszna partján, vásártartási joggal. Római katolikus temploma plébánosa van. 256 ház, 1919 római görög katolikus, 8 evangélikus református, 5 izraelita, összesen 1932 lakos. 16. Mátzalka, mezőváros, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 299 ház, 141 római görög katolikus, 2202 evangélikus református, 237 izraelita, összesen 2580 lakos. 17. Matolcs, mezőváros a Szamos partján. Vásárai látogatottak. Református temploma lelkze van. 94 ház, 5 római görög katolikus, 620 evangélikus református, 22 izraelita, összesen 649 lakos. 18. Misztótjalu, mezőváros. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 86 ház, 396 római görög katolikus, 203 evangélikus református, 9 izraelita, összesen 608 lakos. 19. Színérváralja (Seini), mezőváros vásártartási joggal. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 361 ház, 2105 római görög katolikus, 562 evangélikus református, 169 izraelita, összesen 2836 lakos. 20. Tarpa, mezőváros. Református temploma lelkze van. 296 ház, 15 római görög katolikus, 2160 evangélikus református, 22 izraelita, öszszesen 2197 lakos.
Falvak 1. 2. 3. 4. 5. Ház Róm. kai. gör. kat. Ev. ref. Izr. Össz. 1. Adorján 52 51 320 4 375 2. Alsóboldád (Unterboldád) 41 296-296 3. Alsóf ernezely 89 640 13 653 4. Alsónomoród 74 517 Róm. kat. templom plébános 5. Alsószopor 148 1026 4 fi 1036 Görk. kat. templom pap 6. Alsóújfalu 57 185 185 (Satunov, Dnyeszusz) Görk. kat. templom pap 7. Amac 89 312 319 7 638 Görk. kat. templom pap 8. Angyalos 66 (54 348 6 418 9. Apa 288 1492 577 109 2178 10. Aranyos (Mezőaranyos) 70 318 214 532 11. Atya 63 95 358 3 456 12. Avasfelsőfalu (Negresti) 289 1864 6 142 2012 13. Avasújfalu (Certic) 118 785 1 14 800 14. Bagos 106 497 2G6 17 780 Postahivatal, gör. kat. templom pap ref. templom pap 15. Bajfalu (Bontei, Banyesti) 25 166 166 Gör. kat. leányegyház 16. Balotafalu (Acsuva) 32 257 4 261 517
1. 2. 3. 4. 5. Róm. kat. Ev. Ház Izr. Össz. gör. kat. ref. 17. Barlafalu (Pariesti) 79 559 5 564 Róm. kat. templom plébános 18. Batiz 144 718 290 40 1048 19. Batizvasvári (Osvari) 106 594 46 84 724 20. Bere 107 139 569 27 735 21. Berence (Babosesti) 107 703 7 11 717 22. Berend 54 145 220 14 379 23. Bikszád 156 1105 42 1147 Savanyúvíz forrás 24. Borhíd 89 612 - - 5 617 25. Borzova 31 13 194 6 213 26. Botpalád 76 9 494 23 526 27. Börvely 207 15 1554 1569 28. Bujánháza (Bunest) 129 928 8 936 29. Busák 60 365 3 368 30. Cégény 20 27 127 154 31. Cikó 140 919 4 9 932 32. Csaholc 147 16 863 19 998 33. Csanálos 140 895 24 < 919 Róm. kat. templom plébános 34. Császári (Osari) 41 319 319 35. Császló 89 103 541 27 671
1. 2. 3. 4. 5. Ház Róm. kat. gör. kat. Ev. ref. Izr. össz. 36. Csecse 55 323 323 37. Csegöld 66 432 7 439 38. Cseke 149 249 799 1048 Róm. kat. templom plébános 39. Csengerújfalu 90 342 297 639 40. Csomaköz 152 875 219 25 1119 Róm. kat. templom pap 41. Dányád 92 73 564 12 649 42. Dara 46 178 9«18 294 Róm. kat. templom plébános 43. Darnó 38 17 240 7 264 44. Dengeleg (Gingilag) 188 921 364 43 1328 Róm. kat. templom plébános 45. Derzs 66 445 4 17 466 46. Dob 145 464 538 1002 47. Dobra 156 17 1078 11 1106 48. Dobrácsapáti 83 142 468 610 Gör. kat. leányegyház 49. Dobrovica 83 554 554 50. Domahida 59 294 112 406 51. Egri G8 69 417 486
Róm. kat. Ev. Ház Ossz. gör. kat. ref. 52. Encsencs 66 160 249 26 435 Gör. kat. leányegyház 53. Endréd (Enderéd) 217 622 889 49 1530 Gör. kat. templom pap 54. Esztró (Isztró) 46 320 320 55. Fábiánháza 156 576 539 15 1130 56. Farkasaszó 86 609 5 6 620 57. Feketefalu (Okolist) 49 369 369 58. Felsőboldád (Oberboldád) 49 352 352 Gör. kat. templom pap 59. Felsőfernezely (Cirizan) 119 864 864 Róm. kat templom plébános Gör. kat. templom pap 60. Felsőhomoród 26 203 203 Gör. kat. leányegyház 61. Felsőszopor 149 1041 6 4 1051 Gör. kat. templom pap 62. Felsőújfalu (Satunov, Dnyeszusz) 54 374 374 63. Fény 138 965 12 977 Róm. kat. templom pap 64. Fülesd 39 3 264 14 231 65. Fülpös 20 33 124 157 66. Fülpösdaróc - 67. Gacsáiy - 96 94 546 50 690 68. Gai'Dolc 32 9 197 20 226 R#* templom lelkz 75 39 469 20 528
1. 2. 3. 4. 5. Róm. kat. Ev. Ház Izr. össz. gör. kat. ref. 69. Gebe 259 833 878 162 1813 Gör. kat templom pap Izr. imaház 70. Géberjén 49 22 320 9 351 71. Gencs 148 348 684 1032 72. Géres (Gyéres) 76 26 493 16 535 73. Géc 44 69 266 335 Ref.templom lelkz 74. Gilvács 30 252 1 1 254 Róm. kat. leányegyház 75. Giróttótfalu í>8 379 379 Róm. kat. templom plébános Gör. kat. leányegyház 76. Görbed 49 236 112 7 355 77. Gyöngy 84 588 6 594 78. Györkefalu (Cetecele) 49 265 265 79. Győrtelek 51 29 306 6 341 80. Gyügye 120 27 816 12 855 81. Gyűrűs 76 522 35 8 565 Gör. kat.templom pap 82. Hermánszeg 29 25 201 226 83. Hidegkút (Mocira) 79 563 568 84. Hirip 111 281 509 790. 85. Hodász 216 631 725 201 1557 Gör. kat. templom lelkz Izr. imaház 86. Homok 61 98 307 405 -
1. 2. 3. 4. 5. Ház Róm. kat. gör 1. kat. Ev. ref. Össz. 87. Iklód 40 68 156 64 238 88. Ilk 74 87 415 20 522 89. Iloba 52 352 2 6 360 Postahivatal Gör. kat. templom lelkz 90. Ilosva 25 17 164 181 91. Iriny (Irim) 06 268 399 15 682 Rom. kat. leányegyház 92. Istvándi 47 15 312 12 339 93. Ivácskó (Nikopog) 31 221 221 94. Jármi 91 89 505 64 658 95. Kak 24 140 29 169 96. Kálmánd 105 732 14 746 Róm. kat. templom plébános 97. Kányaháza (Kalinest) 149 1058 3 1066 98. Kántorjánosi 239 282 1341 109 1732 Gör. kat. leányegyház Izr. imaház 99. Kaplony 146 698 344 1049 Róm. kat. templom plébános Gör. kat templom pap 100. Kegye 94 612 17 10 639 101. Kér 41 21 316 9 346 102. Kérsemjén 60 20 389 19 428 103. Kisar 56 14 415 12 441
1. 2. 3. 4. 5. Ház Róm. kat. gör. kat. Ev. ós ref. Izr. össz. 104. Kisbánya (Kicbánya) 47 369 369 105. Kishódos 32 10 220 230 106. Kiskolcs (Kiskulcs) 97 151 546 697 107. Kismajtény 121 572 275 847 108. Kisnamény 182 189 1068 54 1311 109. Kispalád 106 29 632 70 731 110. Kispeleske 38 20 241 261 Róm. kat. leányegyház 111. Kissikárló (Borgeu) 39 278 278 Gör. kat. leányegyház 112. Kisszekeres 62 4 443 12 459 113. Kisszokond 36 254 -- 6 260 114. Kocsord 187 11 1284 47 1342 Izr. imaház 115. Komlódtótfalu 65 98 348 6 452 116. Komorzán 236 1658 1658 GÖr. kat. templom pap 117. Kölese 68 186 276 20 482 118. Kömörő 58 19 412 431 119. Körtvélyes 220 378 1274 19 1671 120. Kőszegremete 14 8 287 295 121. Középhomoród 49 398 398