A HÁZTARTÁSOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZET SZEMPONTJÁBÓL THE ENERGY CONSUMPTION OF HOUSHOLD IN VIEW OF SETTLEMENTS STRUCTURE DOMÁN CSABA 1, DR. SZEMMELVEISZ TAMÁSNÉ 2 Miskolci Egyetem, Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet 1, Energia- és Minőségügyi Intézet 2 3515 Miskolc-Egyetemváros stcsaba@uni-miskolc.hu Az elmúlt évtizedben a lakosság számára nagy problémát jelentett az energiafelhasználás költségének alakulása. Több tényező együttes hatására kedvezőtlen folyamatokat figyelhettünk meg az energia árainak alakulásában, rendelkezésre állásában. Ezek a problémák a lakosság számára már szinte a kezelhetetlen folyamatok közé tartozik, hiszen a rendelkezésre álló jövedelmük nem követte az energiaárak alakulását. A problémát tovább súlyosbítja az a tény is, hogy a lakossági energiaigény nagy része a fosszilis energiahordozóktól függ. A lakosság csak kis hányada engedheti meg magának, hogy új energiahordozók segítségével elégítse ki energiaigényét. A cikk áttekintő képet kíván nyújtani a háztartások energiafelhasználásáról, figyelembe véve a regionális hovatartozást és a településnagyságot is. Kulcsszavak: energiafelhasználás, településszerkezet, fogyasztás. In the last decades the costing of energy consumption meant a significant problem to the population. Due to the combined effect of more factors disadvantageous processes were observed in the change of energy prices and its availability. These problems almost should be unmanageable processes to the people as their wages did not harmonize with the changes of energy prices. The problem is aggravated by the fact that the major part of energy demand depends on the fossil energy sources. A small fraction of the population could afford to satisfy their needs with new energy sources. This article wishes to give an overview about the energy consumption of households considering the regional facilities and size of settlements. Keywords: Energy consumption, settlement structure, consumption Bevezetés Hazánkban a lakossági energiafelhasználás nagymértékben függ a háztartások jövedelmétől. Az elmúlt évtizedekben a legjellemzőbb tüzelőanyag a fa és a szén volt, majd ezt követte a vezetékes gáz nagymértékű országos elterjedése. Az elmúlt években azonban az energiaárak drasztikus változása jelentősen megvál-
toztatta a háztartások fűtési szokásait, mely leginkább a vidéki háztartások esetében volt érezhető. Igen sok háztartás megváltoztatta a tüzelőanyag összetételét és típusát. Sokan visszatértek a fa- és széntüzelésre, illetve a háztartási hulladék nagy részét is felhasználják, mint tüzelőanyag. A lakosság és a környezet minőségének javítása érdekében sürgető lépésekre van szükség, melyek közül kutatásom szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő energiaforrás biztosítása. 1. A háztartások egy főre jutó kiadásának jellemzése A háztartások jövedelmi helyzetét nagymértékben befolyásolja a háztartás tagjainak aktivitása. Az aktív keresők aránya szélsőséges képet mutat az ország régióit tekintve: Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon haladja meg az országos jellemző értéket, míg a két legelmaradottabb régióban, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön jelentősen elmarad az országos átlagtól. A háztartások jövedelmi helyzete nagymértékben hatással van a kiadásaik alakulására is, melyet a rendelkezésre álló jövedelem mellett befolyásolja: a háztartások megtakarításainak bizonyos része, a felvett hitelek és hitelfelvételi lehetőségek, a támogatott termékek körének változása, a szociális támogatások rendszere, stb. [1]. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján 2009-ben az 1 főre jutó évi kiadás 747 827 Ft volt, mely országos értéket csak a közép-magyarországi régió haladta meg 19,2%-kal, köszönhetően a lakosság létszámának, összetételének, illetve a régió fejlettségének (1. táblázat). [3] 1. táblázat Az 1 főre jutó fogyasztási kiadás az egyes régiókban 2009-ben, Ft Régió Fogyasztási kiadás Közép-Magyarország 891 360 Közép-Dunántúl 698 581 Nyugat-Dunántúl 718 131 Dél-Dunántúl 686 657 Észak-Magyarország 661 018 Észak-Alföld 658 024 Dél-Alföld 717 837 Összesen 747 827 16
A legalacsonyabb fogyasztással a két legelmaradottabb régió Észak- Magyarország és Észak-Alföld rendelkezett, melyek több mint 10%-kal maradtak el az országos átlagtól. Mind a hét régióban az 1 főre jutó kiadásban döntő hányaddal szerepelt az élelmiszerek és alkoholmentes italokra, lakásfenntartásra és háztartási energiára, illetve közlekedésre költött összeg. Az egyes régiókban természetesen eltér a fogyasztás összetétele, de például élelmiszerre a dél-alföldi régióban költenek a legtöbbet, az összes fogyasztási kiadás 26,33%-át, lakásfenntartásra és háztartási energiára a közép-magyarországi régióban (24,22%), míg közlekedésre a észak alföldi régióban (13,07%). A kutatás szempontjából külön kiemelem az észak-magyarországi régió fogyasztási összetételét 1. ábra. Az 1 főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban Észak-Magyarországon 2009-ben, % Megállapítható, hogy az országos átlagnak megfelelően alakult az 1 főre jutó kiadás megoszlása a régióban. Kiemelendő, hogy két kategóriában tért el az egyes csoportok részesedése a többi régióhoz képest: a szeszes italokra és dohányárura (3,67%) költött összeg aránya nagyobb volt a többi régióban jellemző értékhez képest, sőt az országos átlag fölé emelkedett, valamint a kultúrára és szórakozásra (5,99%) költött összeg feltűnően a legalacsonyabb volt [4]. 17
2. Településszerkezet A kutatás szempontjából fontos elemzési irány a magyarországi települések szerkezetének vizsgálata. Hazánkban 2010-ben összesen 3152 db település volt, melynek 55,77%-a 1000 fős alatti település volt. A településkategória igen fontos tényező a kutatás szempontjából, hiszen különböző nagyságú településeken igen eltérő a háztartások kiadásainak összetétele, valamint azon belül az energiafelhasználásra költött összeg nagysága is. Sőt a felhasznált energia mértéke és minősége is nagyban függ a település elhelyezkedésétől és szerkezetétől. 2.1. Észak-Magyarország településszerkezete A magyarországi lakosság 12,1%-a az ország egyik legelmaradottabb régiójában, az észak-magyarországi régióban él. A régió lakosságának többsége 57,3% a borsodi térségben él, melyben (a többi régióhoz hasonlóan) az elmúlt két évtizedben a népesség közel 10%-kal csökkent. 2. ábra. A népesség alakulása az észak-magyarországi régióban, 1990-2010 között, fő A fenti adatokat kiegészítve elmondhatjuk, hogy Magyarország 7 régiója közül az észak-magyarországi régió rendelkezik az egyik legkedvezőbb természetföldrajzi adottságokkal, ennek ellenére a legrosszabb szociális mutatókkal 18
rendelkező térség. Ennek egyik fő oka a régió igen kedvezőtlen demográfiai összetétele, a rossz gazdasági mutatók és egyéb más negatív tendenciát kifejező mutatókban megtestesülő folyamatok. Az észak-magyarországi régió kedvezőtlen helyzetét erősíti a meglévő településszerkezet is. A régióban összesen 610 település van, melyek közül a 2000 fős alatti települések az összes település 81,31%-át teszik ki, s ahol a régió lakosságának 31,1%-a él. Összesen 343 település van, ahol a népesség száma nem éri el az 1000 főt. A régióban az 1000 fő alatti településeken élők aránya jelentős mértékben meghaladja az országos 7,67%-os értéket. 2. táblázat Az észak-magyarországi régió 1000 fős alatti településeinek száma és megoszlása a kistelepüléseken az egyes megyékben, 2010 Megnevezés Borsod- Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Régió összesen db % db % db % db % 199 56 82,35 1 1,47 11 16,18 68 100,00 200 499 88 70,40 14 11,20 23 18,40 125 100,00 500 999 80 53,33 26 17,33 44 29,33 150 100,00 A régió megyéit tekintve az 1000 fő alatti települések száma Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, a települések 62,57%-ban laknak 1000 főnél kevesebben, míg ez az arány a régióban csak 56,23%. A borsodi kistelepülések magas arányának fő okai természetesen a megye lakossága, területe és történelmi múltja [4]. 3. A háztartások energiafelhasználása Az elmúlt egy évtizedben a háztartások energiafelhasználásának volumene jelentős mértékben nem változott, átalakult viszont a háztartások energiafelhasználásának szerkezete. Az ezredforduló előtt a háztartások egyre nagyobb része állt át a vezetékes gázzal való fűtésre, köszönhetően a magas gázártámogatásnak, kényelmi szempontoknak stb. Annak ellenére, hogy az ezredforduló után jelentős mértékben emelkedett a gáz ára, valamint az elmúlt években jelentősen átalakult a támogatási rendszer, a háztartások energiafelhasználásában, nemhogy csökkent a földgáz aránya, hanem még emelkedett is. Ennek több oka is volt: emelkedett a vezetések gázzal ellátott települések száma; gázártámogatási rendszer; 19
lakásállomány bővülése; laksűrűség csökkenése; lakások átlagos alapterületének növekedése. A háztartások energiafelhasználási szerkezetére hatással volt még a távhő felhasználásának csökkenése, a villamosenergia-felhasználás jelentős növekedése, a szilárd tüzelőanyag-felhasználás belső szerkezetének megváltozása, valamint az alternatív energiafelhasználás egyre szélesebb körben való elterjedése [2]. 3.1. A háztartások vezetékes gázzal való ellátottsága Magyarországon 2009-ben 2897 településen volt vezetékes gáz, mely az összes település 91,2%-át jelentette. Szemléletesen mutatható ki az alábbi ábrán, hogy a rendszerváltás után milyen mértékű volt a vezetékes gázzal való ellátottság az országban. 1990 2009 között évente átlagosan 3,84%-kal bővült a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma az országban. 3. ábra. Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma 1990 2009 között, db A vezetékes gázt fogyasztó háztartások számának bővülésével nem nőtt jelentős mértékben az egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás volumene, mely a vizsgált időszakban hektikus változást mutatott. A fogyasztás 20
2003-ban érte el maximumát, amikor az egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás 1505 m 3 volt, amely fokozatosan csökkent a következő években, s 2009-ben már csak 1083,7 m 3 volt [3]. 3.2. A háztartásoknak értékesített gáz megoszlása Magyarországon a vezetékes gázhálózat hossza 2009-ben 82 565 km volt, melynek 18,56%-a Közép-Magyarországon, 16,08%-a Észak-Alföldön, 17,32%-a Dél-Alföldön húzódik. A többi régió részesedése 10% körüli. A regionális megoszlást természetesen befolyásolja a régió lakosságának, háztartásainak száma, területi nagysága, energiafelhasználási szerkezete. 2009-ben a háztartásoknak összesen 3 614 806 ezer m 3 gázt értékesítettek, melynek több mint egyharmadát a közép-magyarországi régió háztartásai vették át. 4. ábra. A háztartásoknak értékesített gáz megoszlása régiónként 2009-ben, % Az értékesített gáz mennyiségét befolyásolta a fogyasztók területi megoszlása is: a fogyasztók 34,51%-a közép-magyarországi régióban élt, a dél-alföldi (14,59%), észak-alföldi (13,86%) és észak-magyarországi régióban (11,36%) a fogyasztók alig több mint 10%-a élt, míg a dunántúli régiókban a 10%-ot sem érte el a fogyasztók aránya. 21
3.2.1. Az észak-magyarországi régió vezetékes gázzal való ellátottsága Az észak-magyarországi régióban hasonló arányok és értékek figyelhetőek meg a vezetékes gázzal való ellátottság terén, mint országos szinten. A kistelepüléseken a vezetékes gázt fogyasztók aránya az országos átlag alatt maradt, melynek oka a borsodi régió kistelepüléseinél megfigyelhető alacsony gázfogyasztás aránya. A negatív eltérés némiképp ellensúlyozta Heves megye háztartásainak egyenletesebb eloszlását, ahol figyelembe kell venni azt is, hogy jóval kevesebb az 1000 fősnél kisebb települések száma [4]. Az észak-magyarországi régió településeinek vezetékes gázzal való ellátottsága, 2009 3. táblázat Megnevezés Vezetékes gázt fogyasztó háztartás a lakásállomány %-ában Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás, m³ 199 26,9 727 200 499 47,0 889 500 999 57,3 1 034 1 000 1 999 67,2 1 135 2 000 4 999 77,0 1 231 5 000 9 999 76,1 1 356 10 000 19 999 75,1 1 112 20 000 49 999 74,3 964 50 000 99 999 97,6 925 100 000 199 999 89,8 788 Régió összesen 74,1 1 051 4. Következtetés A háztartások energiafelhasználásának szerkezete és annak hatékonysága nagyon fontos kérdés. Az elmúlt évtized technikai újdonságai és fejlesztései is rámutattak arra, hogy az energiafogyasztás jelentős mértékben optimalizálható, mely magába foglalja az egyszerű eszközkorszerűsítést, vegyes tüzelési módok használatát, valamint alternatív energiaforrások 22
felhasználását, melynek még gátat szab a megtérülési ideje. Kutatásunk jövőbeni folytatása során ki kívánunk térni arra, hogy egy bázistelepülés háztartásainak milyen az energiafelhasználása, s az, hogyan, milyen eszközökkel optimalizálható. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg." Irodalom [1] A háztartások fogyasztásának regionális különbségei, 2009, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010. [2] A háztartások energiafelhasználása, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010. [3] Magyar Statisztikai Évkönyv 2009, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010. [4] Területi Statisztikai Évkönyv 2009, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010. 23