Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni:

Hasonló dokumentumok
Osztályok. 4. gyakorlat

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Objektumok inicializálása

Java programozási nyelv 4. rész Osztályok II.

Java és web programozás

Java és web programozás

Pénzügyi algoritmusok

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

Java és web programozás

OOP #14 (referencia-elv)

Smalltalk 3. Osztályok létrehozása. Készítette: Szabó Éva

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

C++ programozási nyelv

Programozás C++ -ban

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat

Bevezetés a programozásba Előadás: Tagfüggvények, osztály, objektum

1. Mi a fejállományok szerepe C és C++ nyelvben és hogyan használjuk őket? 2. Milyen alapvető változókat használhatunk a C és C++ nyelvben?

Web-technológia PHP-vel

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Java V. Osztályszint. lyszintű ű tagok. Példányváltozó. Osztályváltozó. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Excel nyilvántartórendszer készítése. 4. gyakorlat - 5. gyakorlat Készítette: Debreceni Bálint

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Objektumorientált programozás IX. Osztályok, objektumok

Programozás C++ -ban 2007/7

3. Osztályok II. Programozás II

Programozási nyelvek Java

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

Access adatbázis elérése OLE DB-n keresztül

Programozás módszertan

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Osztály és objektum fogalma

és az instanceof operátor

Java III. I I. Osztálydefiníció (Bevezetés)

Smart Pointer koncepciója

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

BME MOGI Gépészeti informatika 8.

Java Programozás 4. Gy: Java GUI. Tipper, MVC kalkulátor

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai

III. OOP (objektumok, osztályok)

Abstract osztályok és interface-ek. 7-dik gyakorlat

OOP: Java 8.Gy: Abstract osztályok, interfészek

C++ programozási nyelv

SZÁMÍTÓGÉPES PROBLÉMAMEGOLDÁS

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben

Virtuális függvények (late binding)

Visual Basic I. jegyzet

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

Osztályok. construct () destruct() $b=new Book(); $b=null; unset ($b); book.php: <?php class Book { private $isbn; public $title;

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 7. előadás

Java és web programozás

Bevezetés a Python programozási nyelvbe

Statikus adattagok. Statikus adattag inicializálása. Speciális adattagok és tagfüggvények. Általános Informatikai Tanszék

Elemi Alkalmazások Fejlesztése II.

TestLine - OO Programozás alapjai Minta feladatsor

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Sorosítás (szerializáció) és helyreállítás. 1. Bináris sorosítás és helyreállítás Szükséges névterek Attribútumok. 1.3.

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Programozás III KIINDULÁS. Különböző sportoló típusok vannak: futó, magasugró, focista, akik teljesítményét más-más módon határozzuk meg.

Tipp A Word makrók kimerítõ tárgyalását megtalálhatjuk az O Reilly gondozásában megjelent Writing Word Macros címû könyvben.

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 8. Operátor túlterhelés

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance

STL gyakorlat C++ Izsó Tamás május 9. Izsó Tamás STL gyakorlat/ 1

Objektumorientált programozás C# nyelven

I. Objektumorientált programozás

500. AA Megoldó Alfréd AA 500.

PHP II. WEB technológiák. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) PHP II / 19

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

4. Öröklődés. Programozás II

Programozási alapismeretek 4.

A C++ öröklés. (Előfeltétel: 12. tétel ismerete)

JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése

OOP: Java 11.Gy: Enumok, beágyazott osztályok. 13/1 B ITv: MAN

C++ programozási nyelv

Objektumorientált programozás C# nyelven

Öröklés és Polimorfizmus

Google C++ style guide

Bevezetés a Programozásba II 2. előadás. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással. Adattípusok megvalósítása egységbe zárással

Programozási nyelvek Java

C#, OOP. Osztályok tervezése C#-ban

Objektumelvű programozás

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK

Objektum orientált programozás (Object Oriented Programming = OOP)

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Programozási nyelvek Java

A gyakorlat során az alábbi ábrán látható négy entitáshoz kapcsolódó adatbevitelt fogjuk megoldani.

Java és web programozás

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Algoritmusok Tervezése. 5. Előadás Visual Basic 2. Dr. Bécsi Tamás

OOP #7 (init, done) v :45:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

A függvények névvel rendelkező utasításcsoportok, melyeknek információkat adhatunk át, és van egy visszatérési értékük.

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Átírás:

Excel objektumok Az excelben az osztályokat úgynevezett class modulokként hozzuk létre. Miután létrehoztuk, szeretnénk neki beszédesebb nevet adni. A név változtatásához a következőt kell tenni: View-ba rámegyünk a Properties Windows-ra, majd bejön egy ablak (vagy megjelenik valahol), és ott a Categorized tabfülre megyünk, és ott át tudjuk írni az osztályunk nevét. (Ezt előadáson külön kiemelte!). Képbe ez:

Nézzük meg, miket definiálhatunk egy osztály modulon belül: adattag metódus property konstruktor destruktor Vegyük ezeket végig egy példán keresztül. Definiálni szeretnénk egy Szemely osztályt, amiknek a következő tulajdonságai és műveletei legyen: Nev, Eletkor property, konstruktor egy modosito metódus ami paraméterbe a két mező új értékét várja és egy kiír metódus, ami kapja paraméterként hogy hanyadik oszlopok első cellájába írja ki egymás mellé Miután létrehoztuk a modulunk és átneveztük Szemely-re, elsőként hozzuk létre a property-t. A propertynek van lekérdező (Get) és módosító (Let) változata. Egy mögöttes (általában privát) változóval operálnak a property-k. Pl. a Name property legfeljebb 3 dolgot foglal magába: egy mögöttes privát változó (pl. ez lehet name), egy lekérdező és egy módosító property. Így a Name úgy fog

viselkedni, mint egy változó és nem úgy kell meghívni mint egy függvényt, hanem úgy kell használni, mintha egy mező adattag lenne. Lehetnek csak olvasást engedélyező propertik (ekkor csak ezt írjuk meg, Property Get), lehetnek csak írást (ekkor csak Property Let-et írunk), de mindkettőt is megírhatjuk. Tagfüggvényt úgy kell, mint sima függvényt. Ha nincs visszatérési értéke, akkor csak eljárásról beszélnük (Sub) ha van, akkor Adattagot úgy kell, mintha sima változót deklarálnánk, lehet ugyanúgy Public és Private kulcsszavakat használni (Private, akkor csak az adott osztály érheti el, külsősök csak lekérdező /módosító tagfüggvényekkel, ha biztosítunk ilyet) Nézzünk példát a definiálásra akkor: Property definiálása: Get property: A Property Get kulcsszóval történik, és egy a mögöttes mező típusa a visszatérési érték típusa, tehát úgy kell definálni, mintha egy függvényt definiálnánk, annyi kivétellel, hogy Function kulcsszó helyett Property Get van Private valtozonev As típus Public/Private Property Get Propertyneve() As Visszatérési_típus Propertyneve=valtozonev Lehetnek egyéb műveletek visszatérés előtt, de ez gyakran használt szerkezet. A valtozonev és a Propertyneve között, ha a valtozonev a mögöttes változó,általában a kezdőbetű nagyságában térnek el. Nyílván típus=visszatérési_típus, ha mögöttes változó. Let property: A Property Let kulcsszóval történik a definiálása, olyan mintha egy egyparaméteres sub eljárást definiálnánk szerkezetileg (használat során mutatkozik meg a különbség, mert nem olyan szintaktikával használjuk), annyi hogy Sub helyett Property szerepel.

Private valtozonev As típus Public/Private Property Let Propertyneve(Value As típus) valtozonev=value Itt is lehetnekbelül egyéb műveletek. Private nev As String Private eletkor As Integer Public Property Get Name() As String Name = nev Public Property Let Name(Value As String) nev = Value Public Property Get eletkor() As Integer eletkor = eletkor Public Property Let eletkor(value As Integer) eletkor = Value A konstruktor egy Sub procedúra itt a VBA-ban aminek speciális neve van, az objektum létrehozása után rögtön ő hívódik meg és a kezdeti inicializációs feladatokat ellátja (vagy amit beleírunk). Mi esetünkben tegyük fel, a nevet Nincs -re az életkor-t 10-re állítja.

Konstrukor szerkezete: Private/Public Sub Class_Initialize() //kezdeti értékbeállítások,erőforrások megszerzése stb.. Esetünkben legyen: Private Sub Class_Initialize() Me.Name = "nincs" Me.Eletkor = 10 Itt a Me az az aktuális objektumpéldányra hivatkozik, aminek épp a konstruktora meghívódik (ez olyan mint a this máshol), magyarán mindig arra a példányra hivatkozik a Me, amin az adott művelet végrehajtódik. Csak szemléltesképp van itt, természetesen Me nélkül is menne. És végül a metódusok: Public Sub Modosito(n As String, e As Integer) Nev=n Eletkor=e Public Sub Kiir(i As Integer, j As Integer) Cells(1, i) = Name Cells(1, j) = Eletkor Példa az osztály használatára: Dim vmi As New Szemely vmi.modosito "a", 4 vmi.kiir 1, 2

Létrehozza a Szemely objektumunkat,nem csak deklarálja, mert a New ott van, ha nem lenne ott csak deklaráció lenne és még létre kellene hozni. Dim vmi As Szemely deklaráció Set vmi = new Szemely létrehozás Többi sor világos, a függvény és eljárásnál érvényes hívási szintaktika a jellemző (függvénynél zárójel, eljárásnál vesszővel elválasztás)