A repce tápanyag-ellátása
A repcetermesztés sikerét befolyásoló tényezők A világ és a hazai növénytermesztés szerkezetében az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatok hatására ma már az 5 legfontosabb termesztett növényünk közé sorolható a repce, melynek az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a vetésterülete. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a növényi olajok iránti kereslet is, melynek okai összetettek. Egyrészt az egészségesebb táplálkozási szokások, másrészt a hatalmas mértékben növekvő ipari alapanyag igény, harmadrészt pedig az üzemanyagként (biodízel) történő hasznosítása azok a tényezők, amik ehhez vezettek. A megújult fajta- és hibridkínálattal megindult a termesztéstechnológia intenzívebbé válása. Hazánkban a nagyobb mértékű területi növekedés az 1990-es évek közepétől indult el, ami napjainkra elérte a 270-280 ezer hektárt. Az elmúlt 5 év átlagát nézve a termésátlag 2,1-2,4 t/ha között mozog. A korábbi évtizedekben területe 50 ezer hektár nagyságrendben stagnált, aminek a kevésbé ismert termesztéstechnológia mellet még számos oka volt. Elsősorban a hosszú tenyészidő miatti terméseredményeket bizonytalanná tevő tényezők voltak ezek, úgymint el lehet-e vetni időben, kap-e elég csapadékot vetés után, eléggé megerősödve megy-e a télnek, fagyokat hogyan vészeli át, tavaszi időjárás mennyire lesz optimális, betakarítás előtti időszakban olyan viharos időjárás érheti-e, ami nagy terméskiesést okoz? Mindezek figyelembevételével pozitív megítélése növekedett, aminek elsődleges okai a könnyű értékesíthetőség és a jó ár mellett az, hogy a repce kiváló elővetemény. Továbbá javítja a talajszerkezetet, és a vetésszerkezetbe is könnyen beilleszthető.
A repce a klimatikus és biotikus stresszre fokozottan érzékeny. Ezért a vetés (optimális idő és magágy), az aratás (szempergés) és a növényvédelem kritikus pontjai mellett kiemelkedő jelentőségű a teljes tenyészidőszakra kiterjedő, színvonalas tápanyagellátás. Ez nemcsak trágyázási, hanem termőhelyi és talajművelési követelményeket is támaszt. Annak ellenére, hogy a nemesítés rendkívüli előrehaladást produkált, termésbiztonságban (klímatűrés, betegség-ellenállóság) is nem hagyhatjuk figyelmen kívül a repce hő- és vízérzékenységét, tápanyag igényét. Rossz vízgazdálkodású, sekély termőrétegű talajokon a legjobb fajtákkal és hibridekkel is kockázatos, időjárástól függően ingadozó a termesztése. Vízigénye az érés idején nem csökken, forró, száraz időszakokban döntővé válik a terméselemek fejlettsége (elágazások száma, becőszám, mag/becő), ill. hogy mennyire sikerült azokat a korábbi vízzel és tápanyaggal megalapozni. A repcénél egyik makroelem sem hagyható el büntetlenül, sőt további fontos tápelemeket, mint kalciumot, magnéziumot, ként és bórt kell a termesztésénél alkalmazni. Éghajlati igény Talajigény A repce tenyészideje folyamán mérsékelten meleg, nagyobb fagyoktól mentes, csapadékos, párás klímát igényel. Optimális repcetermesztő területeink a csapadékosabb 550-700 mm átlagcsapadék Nyugat-Dunántúlon helyezkednek el. Transzspirációs koefficiense nagy, 600 liter vizet igényel 1 kg száraz anyag előállításához. A repce a talajra igényes növény. Leginkább a középkötött, gyengén lúgos kémhatású talajokon termeszthető eredményesen. A kiemelkedő termés kritériumának repce esetében is a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajok tehát a kifejezetten jó búzatalajok felelnek meg. Vízellátás szempontjából kritikus szakaszok: kelés és őszi fejlődés kora tavaszi intenzív növekedés virágzás után
Tápanyagellátás A tervezett mennyiség és minőség elérése, a termesztés biztonságának növelése a növények optimális trágyázásán, kielégítő tápelem-ellátottságán alapul. A költségek jelentős hányadát kitevő trágyázás gazdaságosan csak szakmailag megbízhatóan mintázott táblák 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményeinek felhasználásával, szakmailag megbízható trágyázási szaktanácsadó rendszer segítségével valósítható meg. A repce fejlődési fázisait nyomon követve megállapítható, hogy legintenzívebb a fejlődése a bimbózástól a virágzásig. A repce fenológiai fejlődésének ebben a szakaszában legnagyobb mennyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, az egyéb tápelemek (foszfor, kalcium, magnézium, stb.) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán. A repce termesztésére tápanyag-utánpótlás szempontjából általánosan jellemző: Tápanyagigénye magas A megfelelő fehérje-olaj arány a tápanyag ellátástól függ A tél beállta előtt a repcének megfelelő fejlettségi szintet kell elérnie A tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségű, könnyen felvehető tápanyagot igényel. A foszfor- és kálium-hatóanyagok kedvezőbb érvényesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E tápelemek elmozdulása a bolygatatlan talajban csekély, a foszfor esetében például közepesnél kötöttebb talajokon csak milliméterekben mérhető. A talaj előkészítés ezért fontos szerepet tölt be e hatóanyagoknak a gyökérzónában való egyenletes bekeverésében. A jóval mozgékonyabb nitrogén mennyiségéről, a kijuttatás időpontjairól több tényező (humusztartalom, talaj kötöttsége, tervezett mennyiség és minőség, elővetemény N-gyarapító hatása, lekerülésének időpontja, tarlón maradt és talajba dolgozott szármaradvány mennyisége, időjárási feltételek stb.) hatását figyelembe véve kell dönteni. A repce fajlagos tápanyagigénye: (kg/1 tonna termés) Nitrogén (N) 50-60 Foszfor (P 2 O 5 ) 25-35 Kálium (K 2 O) 45-55 Kalcium (CaO) 30-50 Magnézium (MgO) 8-10 Kén (S) 12-16 Mikroelemek (g/1 tonna termés) Bór (B) 70-140 Réz (Cu) 8-16 Vas (Fe) 100-230 Mangán (Mn) 380-700 Cink (Zn) 110-220 Molibdén (Mo) 3-7
A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási idejük A nitrogén a fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, így a vegetatív részek növekedésében és a termésképzésben is alapvető a szerepe. A növények különösen a vegetatív növekedés kezdeti szakaszában érzékenyek a hiányára. Nitrogén hiányra utaló tünetek: világoszöld szín, az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. Lassú növekedésű, satnya növények, korai öregedés. Kevés, kicsi vagy semmi termés, kisméretű becők. A nitrogén többlete a termesztett növényünk megdőlésében, a kórokozó gombák és a kártevő rovarok iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. A repce N-igényének folyamatos kielégítése a nagy és jó minőségű termés letéteményese. A repce megfelelő N-felvétele ősszel is nagy jelentőségű, mert meghatározza a téli fagy tűrőképességét, az állomány kondícióját a téli hónapokra. A repce az összes N-igényének ősszel 20-30%-át (40-50 kg N/ha) veszi fel, amit alaptrágyázással juttatunk ki. Vigyázni kell a nitrogén túladagolással, mert túlzott mennyiségben kijuttatva az állomány túlfejlettségéhez, a tőlevélrózsa fenológiai fázis elhagyásához vezethet, aminek következménye ritkulás, téli kifagyás. A N trágyázás a repceállományok tavaszi fejlődésének legfontosabb meghatározója. Fontos célja az ősz folyamán már kialakult termőképletek megőrzése, csökkenésük elkerülése. A tavaszi nitrogén fejtrágyázás két részletben történhet. A megosztás arányát és kijuttatási időpontját a növény fejlettségi állapota és az adott évi téli időjárási viszonyok határozzák meg az alábbiak szerint: Növény fejlettsége Tél időjárása Összes N% 1. adag Összes N% 2. adag 1. N trágyázás időszaka erőteljes enyhe 40 60 később erőteljes kemény 60 40 később gyenge enyhe 70 30 korán gyenge kemény 75 25 korán
A növények által felvehető nitrogén a többi tápelem felvételére is serkentőleg hat. De csak nitrogéntrágyázás önmagában nem elégséges. Kedvező hatásai csak abban az esetben realizálódnak, ha a növény számára valamennyi tápelem (P, K, S, mikroelemek) a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a különböző tápelemek arányai kedvezőtlenül alakulnak a növényben, ami a termés menynyiségi, valamint minőségi mutatóinak romlása mellett felveti a környezetszennyezés veszélyét is. A dózisok 3 t/ha átlagtermés számolásával a fennmaradó 70% (100-130 kg/ha) nitrogén hatóanyag osztott kijuttatását jelenti. Az első N adag a gyökérzet és a levélzet regenerációját segíti elő. Kemény télből kijövő, erőteljes levélveszteségű állománynál ezért fontos a korán kijutatott nagy mennyiségű nitrogén tápanyag. Ha viszont a tél során veszítettek a levélzetükből, szinte teljes egészében rendelkezésre áll az ősz folyamán elraktározott nitrogén. A túl korán kijutatott nitrogén luxusfogyasztást idéz elő. A N ilyenkor a generatív szervekkel szemben a vegetatív fejlődést segíti elő, hatalmas méretű növények alakulnak ki, melyekben megbomlik az anyagcsere egyensúlya. A nagyméretű növények által okozott árnyékhatás akadályozhatja az oldalhajtások növekedését. Komoly problémák merülnek fel a termékenyülés és terméskötődés terén. Természetesen a N-utánpótlás gazdasági optimuma mindig a maximális terméshez számított érték alatt van, nagyságát a következő tényezők alakítják: termőhely terméspotenciálja állomány állapota, elvárható termésnagyság időjárási körülmények terményárak műtrágya árak A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. A magok energiatartalékaként a csíranövény energiaellátása is foszforhoz kötött. A foszfor fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek anyagcseréjében. A megfelelő foszforellátás elősegíti a repce gyökérzetének fejlődését az induló fejlődési fázisban, később a megtermékenyülésben és a magképződésben van jelentős szerepe. A foszforigény a vegetációs periódusban az idő előre haladtával folyamatosan növekszik, maximumát a virágzás után éri el, amit elsősorban a magvakba való nagyarányú foszfor beépülés vált ki. Foszfor túladagolás esetén relatív nitrogén és cink hiány léphet fel a PnN és PnZn antagonizmus következtében. Hiányában károsodik a szénhidrát és nitrogén anyagcsere, a növény nem fejlődik kielégítően. Hiánytünete: vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződés az idősebb (alsó) leveleken. Vékony levelek, lassú, satnya növekedés. A virágzás, megtermékenyülés gyenge, a szemtermés csökken. A tünetek nagyon hamar megjelennek és legerősebben minimális talajművelés esetén vagy a talajtömörödés miatti gyenge gyökérzetű növényeken jelennek meg.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, ezért a kijutatott foszfor gyakorlatilag ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek ezért folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell bejutniuk, hogy azt felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető egy magasan ellátott szintre. Repce esetén a számított foszfor 100%-át a vetés előtt, magágy készítéskor célszerű a gyökérzóna mély ségbe juttatni. Kálium hiánytünet repcén: az idősebb levelek szélén és csúcsán perzseléshez hasonló tünetek jelentkeznek. A fiatal levelek pirosas elszíneződése figyelhető meg. A növények könnyen kiszáradnak és megdőlésre hajlamossá válnak. Betegségekre való fogékonyságuk nő. Növények fejlődése, érése elhúzódik, beltartalma romlik. A kálium alaptrágyázást ősszel végezzük vetés előtt, magágy készítéskor. A káliumadag megállapításánál a növény igényén kívül a talaj kálium ellátottságát, az agyagtartalmat és agyagminőséget kell figyelembe venni. Minél nagyobb a talaj agyagtartalma annál több oldható káliumot kell tartalmaznia, azonos ellátottság eléréséhez. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal gombás betegségek, baktériumos fertőzés szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli még a növény hideggel szembeni ellenállóságát, fokozza a fagytűrő-képességét, javítja a szárszilárdságot, növeli a szemek olaj tartalmát és gyorsítja az érést. Jó kálium ellátás elősegíti a nitrogén hasznosulását is. A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életfolyamataiban. A növényben szervetlen és szerves sók alkotórészeként, vagy ionos formában van jelen. Élettani jelentősége a plazmakolloidok hidratáltsági állapotának kialakításában, a sejtmembránok permeabilitásának szabályozásában jelentős. Segíti az osztódó szövetek sejtjeinek osztódását, valamint kedvező hatással van a gyökérnövekedésre is. A megfelelő Ca ellátás fokozza a talajban a nitrifikációt, segíti a növények nitrogénfelvételét, azok fehérjeszintézisét. A kalcium biztosítja a szárszilárdságot, mely az akár két méter magas repce esetében kritikus. A növényélettani vonatkozásokon túl a Ca kedvezően alakítja a talajok szerkezetességét és a talaj szerkezeti elemeinek stabilitását. A talaj szerkezetén keresztül a megfelelő mészállapot kedvezően befolyásolja a talajok víz-, hő-, és levegőgazdálkodását, valamint ezen keresztül a tápelemek feltáródásához elengedhetetlen mikrobiológiai folyamatokat. A talajok szénsavas mésztartalma alapvetően befolyásolja azok kémhatását, így a különböző tápelemek felvehetőségét. A Ca hiányát nem minden esetben kíséri látható tünet.
Ilyenkor a növények gátolt növekedéséből lehet rá következtethetni. Kifejezettebb hiány esetén a növényi csúcsrügy fejlődése elmarad, a szárba indulás késik, vagy elmarad. Számos esetben a növényen nem fejlődnek új levelek, a meglévő idősebb levelek csúcsi része elszíntelenedik és elnyálkásodik. A hiány jellegzetes tünete a fiatal növényi részek klorózisa, valamint a fiatal levelek kanalas felkunkorodása és a levél-erek megbarnulása. Akut hiány esetén a gyökerek nem növekednek, a tenyészőcsúcs károsodik, megbarnul, majd elhal. vegetatív növekedését, növeli a klorofill tartalmat. A kén fokozza az egyes tápelemek, kiemelten a nitrogén felvétel hatékonyságát. Elégtelen kén ellátás esetén elsősorban a növények fehérje anyagcseréje károsodik. Kénhiány esetén megemelkedik az oldható nitrogén vegyületek mennyisége beleértve a nitrát tartalmat is s ezzel együtt csökken a fehérje és klorofill tartalom. A hiány következtében csökken a növények tápanyag felvétele, így a nitrogén felvétel is, ami növeli a nitrát anion talajvízbe történő kimosódásának veszélyét. A kénhiány a fiatalabb leveleken jelentkezik sárgulás, néha márványosodás formájában, először a levél szélén, onnan halad befelé. A levelek világoszöldek, ereik sárgák, a levél elhal végső stádiumban. Repcénél csökken a virágok száma és színük fakóbb lesz, az úgynevezett fehérvirágúság jelensége figyelhető meg. A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, továbbá az enzimreakciók katalizátora. Magnézium hiányt észlelhetünk akkor is, ha túlzott a talaj kálium, ammónium, kalcium és mangán szintje, a kialakuló ionantagonizmus következményeként. Hiánytünetére jellemző a levél-erek között kialakuló sárgulás, majd elhalás, mely még márványosodás formájában jelenhet meg. Elsőként az idősebb leveleken figyelhető meg, végül levélhulláshoz vezet. Magnézium szegény talajokon a magnézium pótlásával a termés és olajtartalom növelhető. A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A megfelelő kén ellátás növeli a zöldtömeget, serkenti a növények Az repce kénigénye igen nagy, mintegy 50-70 kg-ra tehető hektáronként. Különösen a 00-fajták reagálnak érzékenyen az elégtelen kénellátottságra. A kénellátottságot növényanalízissel célszerű ellenőrizni. Ha a kéntartalom kisebb, mint 0,5%, kéntrágyázás szükséges. A kénhiányos őszi káposztarepce ellenálló képessége gyengül, gombás fertőzések ütik fel fejüket az állományban. A hiány következtében csökken a növények becőszáma és a becőnkénti szemszám. A hiány egyenes következménye az akár 30%-ot is meghaladó terméscsökkenés, valamint a gyenge minőség. A makro- és mezo-tápelemeket az alapműtrágya részeként célszerű kijuttatni. A kén nagyobb részét a repce kén felvételi dinamikájának megfelelően a tavaszi fejtrágyázás során szilárd és folyékony kéntartalmú nitrogén műtrágyákkal ill. lombtrágyázással érdemes kijuttatni.
A mikroelemek szerepe és pótlása A vas a növényi légzésben, anyagcserében, fotoszintézisben, valamint a fehérjeképző folyamatokban nélkülözhetetlen mikroelem. Legnagyobb része a növények leveleiben, a színtestecskék közelében található. Szerepe a katalázban, citokrómokban és egyéb Fe tartalmú enzimekben a vas oxidációs-redukciós képességén alapul. Vashiány esetén a növény klorofiltartalma csökken és a fehérjeszintézis gátolttá válik. A hiány jellegzetes tünete a klorózis. A fiatal levelek érközei világosodnak, sárgulnak, míg az erek zöldek maradnak. Egyszikűeknél jellegzetes hosszanti levélcsíkozottság jelentkezik. Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen kifehérednek és a levelek erezete sem különül el a levéllemez többi részének színétől. A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. Számos termesztett növényünk intenzíven reagál a bórhiányra. Általános tünet együttes a merisztéma szövetek normálistól eltérő növekedése és a gyökerek tenyészőcsúcsainak pusztulása. A repce bórigényes növény, bórfelvétele a termés nagyságától függően 300-400 g/ha értéket tesz ki. A bór felvételét akadályozhatja a szárazság és a friss meszezés hatására bekövetkező ph emelkedés. Bórhiány repcénél: vöröses elszíneződés formájában jelentkezik az idősebb leveleken és levélnyélen levelek kesztyű alakúvá válnak, az alsó szárak megfeketedne és üregesednek a gyökerekben üregek keletkeznek gyenge gyökér- és becőképződést eredményez, terméscsökkenést és minőségromlást okoz torzult virágok, törpenövekedés, levélvörösödés A bór könnyen kimosódik a talajokból, különösen könnyű talajokon ügyelni kell a megfelelő ellátottságról. Szárazság esetén 30%-al növeljük a bór adagot. Bór tartalmú összetett műtrágyákkal ősszel segíthetjük a repce gyökeresedését. Nagyobb részét tavasszal bór tartalmú szilárd és folyékony nitrogénműtrágyákkal jutassuk ki. Gyors kiegészítést jelent bórt tartalmazó levéltrágyák alkalmazása.
A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsavciklusban és a fotoszintézisben. A Mn hiány először a fiatal leveleken jelentkezik érközi klorózis formájában. A levelek érhálózata és maga az egész növény azonban zöld marad. A hiányt a fiatal levelek egyenetlen sárgulása, majd foltos pusztulása jelzi. A mangán nehezen felvehető a magas humusztartalmú és a nagyon magas ph értékű, meszes talajokon, pl. meszezés után. A réz specifikus élettani hatását a szakirodalom kis ionátmérőjével, nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképző hajlamával magyarázza. Enzimek alkotórészeként részt vesz az elektrontranszportban és a légzési anyagcserében, fontos szerepet játszik a fehérjeszintézis és a szénhidrát anyagcsere folyamataiban. A réz döntő része kétértékű formában, szerves, illetve szervetlen adszorpciós felületekhez kötve található a talajban. Mozgékonysága a talajban nagyon kicsi, mely azonban a kémhatás csökkenésével növekszik. A nagy szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű podzolos talajok, valamint a magas ph értékő, bázikus táblák EDTA-oldható réztartalma általában alacsonyabb, így ezeken a területeken réztrágyázás válhat indokolttá. A növények átlagos réztartalma 2-20 mg/kg sza. értékek között alakul, ezért a rezet a növények csak igen kis mennyiségben igénylik. A réz felvétele Cu 2+ -ion formájában, vagy szerves anyagokhoz kötve történik. A rézhiány következtében a növények növekedése lassul, a levelek szürkés zöldekké válnak, klorotikusak lesznek. A hiánytünetek mindig a fiatal növényeken jelentkeznek. A cink az élő szervezetek számára szintén nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (pl. enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz) működését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegű sárgásfehér-fehér klorózisát, valamint a virágok korai elrúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. Hiánytünete az idősebb leveleken jelentkezik. Klorotikus és nekrotikus foltok jelennek meg a levél főerének oldalán, míg a szélek gyakran zöldek maradnak. A levelek aprók maradnak és a fellépő auxinhiány miatt rozettásodás, torzulás, valamint törpe szártagúság figyelhető meg. A cinkhiány általában foltokban jelentkezik táblán belül. A molibdén a növények számára szintén létfontosságú átmeneti elem. A növények molibdén tartalma alacsony, ritkán haladja meg az 1 mg/kg szárazanyag értéket. Nem kielégítő molibdén ellátottság esetén a növények klorofill tartalma csökken, fotoszintézisük gátolttá válik. Molibdénhiány jellemző tünet együttese a szürkészöld levél, levélerek közötti klorózis, a középső és idősebb leveleken fellépő nekrózisok, valamint a generatív szakasz zavarai. A mikroelemek pótlása történhet talaj- és levéltrágyázási technológiával, speciális szerekkel és mikroelem kiegészítésű alapműtrágyával.
Fertilia tápanyag-utánpótlási technológia A repce őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix összetételre vonatkozó javaslatunkat. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a repce őszi alapműtrágyázására magas káliumtartalmú gramix NPK műtrágyáinkat javasoljuk 300-400 kg/ha dózisban közepes tápanyag ellátottságú területre. Foszforszegény, káliumdús talajokon magas foszfor tartalmú gramix NPK műtrágyáinkat ajánljuk. Az összetétel kiválasztásánál a talajunk foszfor és kálium ellátottsága mellett vegyük figyelembe az előveteményből származó szármaradvány bontásához szükséges nitrogén mennyiségét is. A szükséges műtrágya menynyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk. Figyelembe véve a repce mikro- és mezoelem igényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is ezekkel kiegészített gramix NPK kijuttatásáról gondoskodni.
Termék gramix basic NPK 12-12-18 +bór UMG gramix forte NPK 8-15-25 +réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix extra NPK 10-20-20 +réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix prémium NPK 8-18-24 +réz, mangán, cink, vas, bór UMG gramix NPK 10-10-20 +réz, mangán, cink, vas, bór UMG A repce alapműtrágyázásához ajánlott termékek Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Cu Mn Zn Fe B 12 12 18 5 1 6 15 0,2 8 15 25 3 6 15 0,02 0,026 0,03 0,024 0,1 10 20 20 3 1 4 12,5 0,02 0,026 0,03 0,024 0,1 8 18 24 2 6 15 0,02 0,026 0,03 0,024 0,1 10 10 20 4 5* 3 7,5 0,02 0,026 0,03 0,024 0,1 gramix NPS 12-20-6 12 20 18 1 6 15 gramix NPS 9-24-6 9 24 18 1 6 15 *100% vízoldható Az őszi káposztarepce vetéssel egymenetű startertrágyázása Az UMG MICRO BrassicaStart és az UMG MICRO StarterMax granulátumok vetéssel egy menetben kijuttathatóak, s a mag mellé kerülve hatékonyan biztosítják a kezdeti fejlődés, csírázás, gyökeresedés tápanyag ellátását. Az UMG MICRO BrassicaStart összetétele: Nitrogén (N) 7 m/m% Foszfor (P 2 O 5 ) 30 m/m% Kálium (K 2 O) 2 m/m% Kén (S) 5 m/m% (SO 3 12,5 m/m%) Magnézium (MgO) 0,5 m/m% Cink (Zn) 0,4 m/m% Bór (B) 0,5 m/m% Az UMG MICRO StarterMax összetétele: Nitrogén (N) 10 m/m% Foszfor (P 2 O 5 ) 46 m/m% Vas (Fe) 1 m/m% Cink (Zn) 2 m/m% Javasolt dózis: 20-30 kg/ha
A repce tavaszi tápanyag utánpótlása A fennmaradó, döntően nitrogén tápanyag mennyiséget fejtrágyaként tavasszal juttatjuk ki osztott technológiával. A fejtrágyázás alatt azt a műveletet értjük, mikor a kelés után a tenyészidőszak alatt juttatunk ki műtrágyát a területre egy vagy több alkalommal. Az eljárás célja a megcélzott termésmennyiség és minőség biztosítása mellett a műtrágyák hatékonyságának növelése, a veszteségek csökkentése, valamint a repce dinamikus tápanyagigényének a kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. A fejtrágyákat rendszerint a csapadék mossa be a talajba. A repce tápanyag ellátásában kiemelkedő szerepe van a kénellátásnak, ezért kénhiányos területeken mindenképpen törekedni kell kén tartalmú fejtrágya megválasztására. Abban az esetben, ha a tél végi repceállomány gyenge, gyökérfejlődése visszamaradt célszerű jól oldódó foszfor formát tartalmazó fejtrágyát kiadni. A repce tavaszi tápanyag utánpótlásához ajánlott termékek Termék Összetétel (m/m%) N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S SO 3 Fe Zn Mn Cu B Folyékony fejtrágyák FertiSol 28 28 FertiSol 24 + 3 S 24 3 7,5 FertiSol 24 + 0,3 B 24 0,3 FertiSol 24 + 0,5 Mg + 0,6 S 0,5 0,6 1,5 0,5 Szilárd fejtrágyák MAS 27 27 7 5 Ammóniumnitrát 34 MASSulfix 20N 10S 20 10 6* 11 27,5 0,2 MASSulfix 24N 12S 24 11 3 12 30 gramix NPS 24-5-5 24 5 11 3 5 12,5 *100% vízoldható A folyékony FertiSol műtrágya használata mellet szól, hogy száraz időjárás esetén az oldat gyorsabban hat, mint a szilárd forma. A hatóanyag kb. 20%-a a növény levelén keresztül felszívódva azonnal hasznosul, a fennmaradó része pedig gyorsan a növény gyökérzetéhez jut. A három nitrogénformának (amid, ammónia, nitrát) köszönhetően hatása nemcsak gyors, hanem tartós is. A szilárd termékeknél egyenletesebb, jobb minőségű szórásképet biztosít. Használata gazdaságos, mivel egységnyi hatóanyagra vetített ára a legalacsonyabb. Minden cseppje hasznosul, mivel a talajba bemosódva nem illan el a hatóanyag. Abban az esetben, ha az időjárási körülmények megkérdőjelezik a harmadik fejtrágyázás gazdaságosságát, a termékcsalád mikroelem kiegészítésű tagjai levéltrágyaként is kijuttathatók az aktuális növényvédelmi munkákhoz kapcsolva.
Mándok* Enying* Dunaújváros Nagyszénás Telephelyeink: Enying Tel.: 22/572-059 Mándok Mobil: 30/695-5445 Dunaújváros Mobil: 30/552-5933 Nagyszénás Mobil: 30/631-5210 * gramix üzem Értékesítő-szaktanácsadó hálózat: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye Mobil: 30/576-2828 Tolna, Baranya megye Mobil: 30/747-3082 Fejér, Veszprém megye Mobil: 30/335-6147 Pest, Nógrád, Heves megye Mobil: 30/650-2012 Békés, Csongrád megye Mobil: 30/631-5672 Somogy, Zala, Vas megye Mobil: 30/552-5938 Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye Mobil: 30/321-5228 Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye Mobil: 30/576-2884 Vevőszolgálat: 22/572-059 A kiadvány tartalma a Fertilia Kft. szellemi tulajdonát képezi. A benne szereplő adatok felhasználása, feldolgozása a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül a szerzői jogok megsértését jelenti.
# # A repce tápanyag-utánpótlásához ajánlott termékek gramix NPK UMG MICRO BrassicaStart, UMG MICRO StarterMax MAS, AN, MASSulfix, FertiSol, gramix NPS MAS, FertiSol Fejlődési Fázisok (BBCH) 00 10 11-13 18-20 32 51-53 55-57 67 69 Vetés előtt: alaptrágyázás Vetéssel egymenetben: startertrágyázás Bokrosodás: i. fejtrágyázás, lombtrágyázás Rozettásodás, szárnövekedés: ii. fejtrágyázás, lombtrágyázás Zöldbimbós, sárgabimbós: lombtrágyázás
Saját gyártású műtrágya kínálatunk: A gramix NPK összetett szilárd NPK műtrágya család, melynek standard általános műtrágyázási gyakorlatban elfogadott tagjai mellett rendelkezünk adott talajadottsághoz és a repce igényeihez igazodó hatóanyagú, növény- és termőhely specifikus, egyedi összetételű termékekkel. Növény-specifikus repce kultúrára ajánlott alap- és starter műtrágyáink rendelkeznek mikro- és mezoelemekkel is. Az UMG mikroelem granulátum környezetbarát, a fémsók hatékonyságát jobb és gyorsabb felszívódását javító szerves kelátképző és talajjavító adalékanyagokkal van ellátva. Fizikai tulajdonságainál fogva remekül egészíti ki és teszi teljessé a gramix NPK termékeink hatóanyagtartalmát. A termékcsalád mezo- és mikroelem tartalmú tagjai a repce ezen tápelemekre való igényeit elégítik ki. A MASSulfix magas kén tartalmú szilárd nitrogén műtrágya család. Használatát a repce tavaszi fejtrágyázására javasoljuk. Könnyen felvehető kén és magnézium tartalma revitalizálja a növényeket, hatékonyabbá teszi a tápanyag felvételt, beépülést és plusz erőhöz juttatja a növényt. Az UMG MICRO termékcsalád StarterMax tagja magas makro- és széles mikroelem tartalommal rendelkezik. A BrassicaStart kifejezetten a repce hazai termőhelyi viszonyai szerint kifejlesztett indító műtrágya, amely a tápelemek mellett egyedülálló módon tartalmaz szerves kelátképzőket a mikroelemek hatékonyabb feltárására, szerves ként a tápanyagfelvétel intenzifikálása érdekében, valamint szerves talajélesztőket a talajlakó mikroorganizmusok aktiválására. A FertiSol (28%) olyan nitrogén tartalmú folyékony műtrágya, melynek nitrát-n (7%) és ammónia-n (7%) formája a gyors, azonnal felvehető nitrogént, míg amid-n (14 %) tartalma a vegetáció huzamosabb időn keresztüli folyamatos nitrogén ellátását biztosítja. A Fertilia Kft. profilja a saját gyártású műtrágyákon kívül kiterjed a mezőgazdaságban nagy mennyiségben felhasznált hagyományos mono műtrágyák forgalmazására is. FERTILIA Agrokémiai és Logisztikai Kft. 8130 Enying, Kossuth major Tel./fax: 22/572-059 Fax: 22/572-078 E-mail: fertilia@fertilia.hu Honlap: www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu