ATI-VIZIG beszámolója az ár-, és belvízvédelemről, valamint az aszályról a Csongrád Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 14-i ülésére Előadó: Dr. Kozák Péter, Igazgató
Az Igazgatóság elhelyezkedése Működési terület: 8455 Km 2 Települések száma: 114 Érintett megyék száma: 4 Mélyártéri terület: 2811,8 Km 2
Az Igazgatóság szakaszmérnökségei, területi felosztás
Havi csapadékösszeg (mm) 70 60 50 40 30 20 10 0 Havi csapadékösszegek területi átlaga az ATI-VIZIG területén 2011-2012 Évi összeg sokévi átlaga: 542 mm Elmúlt 12 hónap összege: 347 mm (64 %) szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. havi csapadékösszeg sokéves átlag Idő (hónap)
Árvízvédelem Ártéri öblözetek az Alsó-Tiszán 2.52 Alpári öblözet 51 Km 2 2.95 Körös-Tisza-Maros öblözet 1370 Km 2 2.53 Csongrádi öblözet 204 Km 2 2.54 Szegedi öblözet 342 Km 2 2.96 Torontáli öblözet 243 Km 2
Árvízvédelem Az Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű védvonalak 11.08 Szentes-Öcsöd; 35,913 Km ebből Csongrád megyében 11,252 Km 11.03 Dongér-Csongrád; 47,426 Km 11.05 Mindszent-Szentes; 31,764 Km 11.02 Algyő-Dongér; 35,952 Km 11.04 Marostorok-Mártély 35,004 Km 11.01 Gyála-Szeged-Algyő; 31,512 Km 11.07 Maros jobb part 63,818 Km 11.06 Torontál 41,040 Km
Árvízvédelem Magassági és szelvényhiányok a Tisza, a Maros és a Körös mentén
Árvízvédelem Legutóbbi árvízvédekezés 2010.december 06. 2011. január 31. A 2010/2011. évi téli árvíz tetőző vízállásai Folyó Állomás Tetőző vízállás [cm] Tetőzés dátuma [hónap, nap] Meghaladt készültségi fok Tisza Csongrád 795 12. 31. II. Tisza Mindszent 803 01. 01. II. Tisza Szeged 732 12. 31. I. Hármas-Körös Szarvas 777 12. 30. - 01. 02. II. Maros Makó 273 01. 07. - Árvízvédelmi készültségi szint feletti vízállások tartóssága Árvíz I. fok felett [nap] II. fok felett [nap] III. fok felett [nap] 2010/11. téli 31 26 0
Jégvédekezés Jeges Árvíz Elhárítási Terv 1. Műszaki leírás 2. Áttekintő helyszínrajz 3. Részletes helyszínrajz 3.1. Tisza folyó 3.2. Maros folyó 4. Hossz-szelvények 4.1. Tisza folyó 4.2. Maros folyó 5. Keresztszelvények 5.1. Tisza folyó 5.2. Maros folyó 6. Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok helyszínrajza 7. Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok megközelítésének útvonala 8. Nemzetközi szabályzatok Magyar-Jugoszláv Magyar-Román 9. Az ATI-VIZIG jégvédelmi szervezeti beosztása 10. Az ATI-VIZIG jégjelentő szolgálata 11. Segédletek
Jégvédekezés Jeges Árvíz Elhárítási Terv Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok helyszínrajza Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok megközelítésének útvonala
Jégvédekezés Legutóbbi jégvédekezés Jégvédekezési készültség elrendelése a Tisza és a Maros folyó közös érdekeltségű szakaszaira: 2012. február 2-án 09:00 órától I. fokú jégvédekezési készültség elrendelése 2012. február 29-én 18:00 órától I. fokú jégvédekezési készültség megszüntetése.
Jégvédekezés ATI-VIZIG jégtörő hajója Nyilvántartási száma: (H-11380-30) Hajózási engedély száma: HE-10264-04 Parti szemle: 2007. Következő parti szemle: 2017. Hajóbizonyítvány érvényessége: 2013.02.15. A hajó építési éve: 1973 Építette: MHD Balatonfüredi gyáregység Legnagyobb hosszúság: 19,09 m Legnagyobb szélessége: 4,56 m Fix pont magassága: 2,7 m Legnagyobb merülése: 0,90/1,05 Vízkiszorítása: 49,33 t Meghajtómotor típusa: RÁBA-MAN D2156 HM 6 Névleges teljesítménye: 220 kw
Jégvédekezés Bevetési terv Jégrobbantási gyakorlat - Ideje: 2012. február 21. - Helye: Tisza folyó 236,900 fkm szelvény - Jégvastagság: 20-25 cm - Végrehajtó: a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, valamint az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred - Felhasznált anyag: 6 db, egyenként 1,2 kilogramm TNT-t tartalmazó robbanótöltet
Belvízvédelem Az ATI-VIZIG belvízvédelmi szakaszai Az Igazgatóság működési területén: 8 belvízvédelmi szakasz, 18 belvízrendszer, 80 belvízöblözet található.
Belvízvédelem Működési területünkön 7050 km csatorna van, ebből kizárólagos állami tulajdon 1283 km. Az 53 db belvízi szivattyútelep 110 m3/sec vizet képes átemelni. Ebből az esésnövelő szivattyútelepek 30 m3/s-ot, a folyók menti torkolati szivattyútelepek 80 m3/s-ot emelnek át. Ez a mennyiség hasonló a Tisza kisvízi hozamához. A 47 állandó és időszakos tározóban 50 millió m3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi művek fajlagos levezető képessége 22,3 l/sec/km2. A belvizek által különösen veszélyeztetett területek nagysága 2812 km2 Jelenleg folyik az állami művek Igazgatóság részére történő átadása, ami jelentősen megnöveli a VIZIG által kezelt belvízvédelmi műveket. 2012 évben belvízvédekezésre az Igazgatóság területén nem került sor.
Belvízvédelem A működési terület belvíz-veszélyeztetettsége; (víztöbblet az elöntések alapján)
Belvízvédelem A műveink védképessége megállapítások A karbantartásra fordítható pénzeszközök szűkössége miatt az árvízvédelmi létesítmények folyamatos állagromlást szenvednek, amely később már csak többszörös költségráfordítással fékezhető meg. A főművek fenntartásához a rendelkezésre álló pénzügyi keret egyre csökkenő mértékű. A belvízvédekezések alatti beavatkozások, továbbá a közfoglalkoztatás keretében elvégzett munkák hatására csatornáink az idei évben jobb állapotban vannak, mint az előző években. Csatornáink állapota nem kielégítő, a valóságos vízszállító képességük korlátozott a benőttség és feliszapoltság miatt. A vízkormányzó műtárgyak üzemképes állapotban vannak. A szivattyútelepek általános állapotára a működőképesség jellemző, de koruk és állapotuk miatt feltétlenül szükséges rekonstrukció! A folyamatos meghibásodások elhárítása jelentős kockázatot jelent a belvízvédelmi biztonságra! A személyi állomány felkészültsége jó, a védekezéssel kapcsolatos teendőiket elsajátították és ismerik. Feladat a szükséges védelmi beavatkozások rendszerszemléletű sorolása, kiemelten a belterületi védelem biztosítására. A legszükségesebb feladatok elvégzésére intézkedési tervet készítünk.
Őszi felülvizsgálatok A 2012. évi felülvizsgálatokat megkezdtük az ATI-VIZIG működési területén. Sor került: Magyar-Román közös érdekeltségű művek felülvizsgálatára magyar területen. Tisza, illetve Maros folyó Igazgatósági kezelésben lévő szakaszainak kisvízi felülvizsgálata. Jelenleg folyik: Igazgatósági kezelésű másodrendű árvízvédelmi művek vizsgálata. Továbbiakban 2012. novemberéig elvégezzük: Árvízvédelmi vonalak létesítményeinek felülvizsgálata (őrtelepek, saját és idegen-kezelésű műtárgyak). Belvízvédelmi és öntöző főművek létesítményeinek felülvizsgálata. Védelmi Osztag felülvizsgálata. Védelmi anyagok, eszközök, telephelyek felülvizsgálata. Vízrajzi műtárgyak és hidrometeorológiai állomások felülvizsgálata. Informatikai és hírközlő hálózat felülvizsgálata. Vízkárelhárítási célú véderdők állapotának felülvizsgálata. Magyar- Szerb, Szerb- Magyar, illetve a Román- Magyar közös érdekű árvízvédelmi és belvízvédelmi főművek felülvizsgálatára. Meghívottként részt veszünk a Vízgazdálkodási Társulatok és az önkormányzati művek (néhány esetben) felülvizsgálatán.
Őszi felülvizsgálatok Tiszai és Marosi kisvízi bejárás
Közfoglalkoztatás 2012 - a fenntartási források szűkülése mellett bővülő lehetőség: közfoglalkoztatás Igazgatóságunkon ezévben 1600 fő átlaglétszámot foglalkoztatunk a közfoglalkoztatás keretében embereket. A területen az ár- és belvízvédelmi művek karbantartását végezzük.
Helyi vízkárelhárítás A települések vízkár-elhárítási tervei A helyi önkormányzatok vízkárelhárítási feladatait részletesen szabályozza a Vízgazdálkodási törvény 16. (4) bekezdés, 17., a 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól és a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről, Önkormányzati tv. 8. (1) bekezdése mely jogszabályok részletesen tartalmazzák a vízkárelhárítás műszaki és egyéb feladatait, a védekezés szervezetét, működési rendjét. A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet alapján az önkormányzatok helyi vízkárelhárítási terveit az illetékes KÖVIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően a polgármester hagyja jóvá, mely tervet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni.
Helyi vízkárelhárítás A helyi vízkárelhárításban leginkább érintett települések vízkárelhárítási terveinek közös felülvizsgálata 2012. április 20-ig 344/2009. (X2. 30.) Korm. Rendelet alapján 18/2003. (X2. 9.) KvVM BM együttes rendelet Árvízzel érintett 344/2009. (X2. 30.) Korm. Rendelet alapján 18/2003. (X2. 9.) KvVM BM együttes rendelet Árvízzel érintett Megye Települések a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról X=igen Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján Megye Települések a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról X=igen Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján Csongrád megye Algyő B x közepesen Csongrád megye Magyarcsanád B x közepesen Csongrád megye Apátfalva B x mérsékelten Csongrád megye Makó B x erősen veszélyeztett Csongrád megye Baks C x közepesen Csongrád megye Maroslele C x erősen veszélyeztett Csongrád megye Balástya közepesen Csongrád megye Mártély B x közepesen Csongrád megye Bordány közepesen Csongrád megye Mindszent B x közepesen Csongrád megye Csanádpalota közepesen Csongrád megye Mórahalom közepesen Csongrád megye Csanytelek C x közepesen Csongrád megye Nagylak C x mérsékelten Csongrád megye Csongrád B x mérsékelten Csongrád megye Nagymágocs - közepesen Csongrád megye Derekegyház C x mérsékelten Csongrád megye Óföldeák C x mérsékelten Csongrád megye Deszk B x közepesen Csongrád megye Röszke C x közepesen Csongrád megye Dóc C x közepesen Csongrád megye Sándorfalva C x erősen veszélyeztett Csongrád megye Domaszék közepesen Csongrád megye Szatymaz közepesen Csongrád megye Felgyő C x közepesen Csongrád megye Szeged B x mérsékelten Csongrád megye Ferencszállás B x közepesen Csongrád megye Szegvár B x közepesen Csongrád megye Földeák C x közepesen Csongrád megye Székkutas közepesen Csongrád megye Hódmezővásárhely C x erősen veszélyeztett Csongrád megye Szentes C x mérsékelten Csongrád megye Kistelek közepesen Csongrád megye Tiszasziget B x közepesen Csongrád megye Kiszombor B x közepesen Csongrád megye Tömörkény C x közepesen Csongrád megye Klárafalva B x közepesen Csongrád megye Üllés közepesen Csongrád megye Kübekháza C x közepesen Csongrád megye Zsombó közepesen A beérkező vízkárelhárítási tervek felülvizsgálatát az őszi felülvizsgálatokkal összhangban folyamatosan végezzük.
Aszály-kezelés A PAI aszályossági index szerint a megyében 1931-től a tíz legaszályosabb évből hét (1990, 1992, 1993, 2000, 2003, 2007, 2012) az utóbbi 20 évre esik. A PAI aszályindex legnagyobb értékei a Tisza alsóbb szakasza mentén tapasztalhatók Rendkívül súlyos aszály (PAI>12), a K- DK-i területek kivételével mindenhol. A legmagasabb értékek: Ásotthalom 13,47 o C/100 mm Kistelek 14,92 o C/100 mm Szeged 13,97 o C/100 mm Szentes 17,73 o C/100 mm Az országos átlag 9,43 o C/100 mm A Csongrád megyei átlag 15,02 o C/100 mm. (Ez a második legmagasabb érték az eddig előfordult legsúlyosabb megyei aszályok sorrendjében. A sorrend a következő: 1952. (15,35), 2012. (15,02) 2003. (13,04) 2000. (12,41), 1993. (12,08)). Az aszály területi eloszlása PAI ( C/100mm) A (PAI) 2012. évi értékeinek ( o C/100 mm) területi eloszlása
Aszály-kezelés A 2012. évi aszály értékelése Csongrád megye területén A 2012. április-augusztusi közepes léghőmérséklet ( o C) területi eloszlása
Aszály-kezelés Középhőmérséklet átlaga: 20,0 o C 2012-ben három hőhullám (napi középhőmérséklet 27 o C) alakult ki: az első június 18-22 között a második július első két hetében a harmadik pedig az augusztus 20- ával kezdődő héten Az OMSZ adatai alapján 1901 óta előfordult hosszabb-rövidebb ideig tartó 27 o C-os napi középhőmérsékletű hőhullámok 62%-a 1992 után fordult elő A július havi középhőmérséklet 24-25 o C, az augusztusi 23-24 o C Hőségnapok száma (30 o C fölött): 48 A 2012. évi hőségnapok területi eloszlása
Aszály-kezelés A csapadékviszonyok alakulása A súlyozó tényező: októberben 0,1 novemberben 0,4 decembertől áprilisig 0,5 májusban 0,8 júniusban 1,2 júliusban 1,6 augusztusban 0,9 (A súlyozásra a mezőgazdaság vonatkozásában van szükség) A 2011. október és 2012. augusztus közötti időszak súlyozott csapadékösszegének (mm) területi eloszlása
Aszály-kezelés Csapadékhiányos időszakok: 2011. november 2012. március 2012. augusztus 2010-2011 tele óta nem esett számottevő mennyiségű csapadék, A súlyozott csapadékösszeg átlaga 211 mm, ami a sokévi átlagnál és az idáig legaszályosabb évnek számító 1992-nél (268 mm) is jóval kevesebb. 2012-ben a május hónap volt a legcsapadékosabb (56 mm) Az aszályindex értékeivel való kapcsolat tisztázása céljából kukorica termésátlagait célszerű vizsgálni. A leghosszabb nyári csapadékszegény időszak (nap) területi eloszlása 2012 június 16-augusztus 15
Aszály-kezelés Csongrád megyei kukorica termésátlagai, valamint a PAI aszály index értékeinek összevetését tartalmazza az alábbi táblázat. Az erősen aszályos években (2000, 2002, 2003, 2007) a termésátlagok alacsonyak. Idén a kukoricát még nem takarították be, de az előrejelzések alapján a termésátlag jóval el fog maradni még az átlagos értékektől is. Év PAI ( o C/100mm) Kukorica termésátlaga (kg/ha) Eltérés az aszálymentes évek termésátlagától kg/ha % 2000 12.41 3920-2348 -37.5 2001 4.38 6170-98 -1.6 2002 8.75 3990-2278 -36.3 2003 13.04 2980-3288 -52.5 2004 4.84 6270 2 0.0 2005 3.23 6320 52 0.8 2006 3.83 6460 192 3.1 2007 11.39 3820-2448 -39.1 2008 6.53 5980-288 -4.6 2009 9.23 5120-1148 -18.3 2010 3.87 6120-148 -2.4 2011 8.39 5870-398 -6.3 2012 15.02? Az aszályindex (PAI), és a kukorica Csongrád megyei termésátlagainak kapcsolata, valamint az aszálymentes évek (PAI<6) termésátlagától (6268 kg/ha) való eltérések
Aszály-kezelés Az aszály hatása a talaj víztartalmára és a talajvízre A talaj nedvességtartalma a megye területén a 0-0,2 méteres rétegben 20-40% közötti (a magasabb értékeket Szeged térségében mérték, de a megye többi részén 30% alatti) a 0,2-0,5 méteres mélységben a megye Tiszától nyugatra eső részén csupán 10% alatti, a Tiszától keletre 10-20% közötti a 0,5-1,0 méteres mélységtartományban a megye teljes területén 20-30% közötti a szántóföldi hasznos vízkapacitás. A talajvíz szintjei a megye területén Az 1971-2000 közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2012. augusztusi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása mutatja a talajvízszintek alacsony szintjeit: 25 cm-el alacsonyabbak a megye középső részén (Tisza mentén) 25-50 cm a megye keleti felén 50-150 cm a nyugati és főleg a délnyugati részén a talajvízszint süllyedés mértéke.
Aszály-kezelés Az aszály hatása a rétegvizek szintjére A rétegvizek az aszály hatásaival csak közvetett módon vannak kapcsolatban. A rétegvizek talajvízzel egységes hidraulikai rendszert alkotnak. A rétegvizek szintjét és a rétegnyomás-viszonyokat leginkább hosszabb tartamú száraz időszakok befolyásolják, amelyekre a klímaváltozás miatt a jövőben gyakrabban kell számítani. A felszín alatti vizek utánpótlódásának legfontosabb területei a síkvidéki magasabb térszínek, mint pl. Csongrád megye térségében a Duna-Tisza közi hátság, és a Maros-hordalékkúp. Jól látszik, hogy ezek az aszállyal leginkább sújtott területek, így a hosszú távú vízutánpótlódás szempontjából igen fontos lenne az ide hulló csapadék területen tartása és beszivárogtatása.
Fejlesztések Megvalósítás alatt lévő EU projektek sorszám Projekt megnevezése Projekt költségvetése (Ft) 1 KEOP-11.06 árvízvédelmi szakasz fejlesztése 1 153 402 727 2 KEOP-Csongrádi partfal fejlesztése 1 545 222 075 3 KEOP-Energetikai hatékonyság javítása a központi irodaházban 95 649 532 4 KEOP-Energetikai hatékonyság javítása a Hmvhelyi Szmérnökség 88 589 880 5 DAOP-Maty-Fehértói belvízrendszer fejlesztése 1 056 741 219 6 DAOP-Kurca rehabilitációja 2. ütem 685 245 041 7 DAOP-Hódtói belvízrendszer fejlesztése 1. ütem 671 738 071 8 DAOP-Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója 699 379 414 9 DAOP-Algyői főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása 696 421 086 10 HURO-Maros menti közös érdekeltségű belvízrendszer fejlesztése 310 105 200 11 HURO-Maros folyó árvízvédelmi fejlesztése a Román-Magyar közös 266 872 800 érdekeltségű területeken 12 INTERREG IVC - WaterCore 34 488 440 13 DMCSEE Délkelet-Európai Aszályközpont megalapítása 14 360 763 14 HURO-Veszélyes szennyező anyagok vizsgálata a Maros folyón 15 100 000 15 953 395 360 KEOP-A Mártélyi-holtág élőhelyvédelmi célú rehabilitációja (VIZIG partner) 16 KEOP-Gátéri Fehér-tó vízrendezése (VIZIG partner) 536 229 792 Összesen: 8 822 941 400
Köszönöm a figyelmet!