Tartalom Bevezetés... 6 1. A szervezeti és működési szabályzat célja... 6 2. Az intézmény jellemzői... 7 3. Az intézmény alapdokumentumai... 9 Az intézmény szervezete... 10 1. Az intézmény szervezeti egységei... 10 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 10 2. 1. Intézményvezetés... 10 2. 2. Nevelőtestület... 11 2. 3. A munkaközösségek... 11 2. 4. Diákkörök, diákönkormányzat... 11 2. 5. Szülői közösség... 11 2. 6. Intézményi Tanács... 11 3. A belső kapcsolattartás rendje... 12 3. 1. Vezetők kapcsolattartása... 12 3. 2. A munkaközösségekkel való kapcsolattartás... 13 3. 3. Szülőkkel való kapcsolattartás... 13 3. 4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás... 13 Az intézmény irányítása... 14 1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás... 14 1. 1. Igazgató... 14 1. 1. 1. Jogköre... 14 1. 1. 2. Feladatai... 14 1. 2. Az igazgatóhelyettes... 16 1. 2. 1. Jogköre... 16 1. 2. 2. Feladatai... 17 2. Átruházott feladat- és hatáskörök... 19 3. A vezetők benttartózkodási rendje... 20 4. A kiadmányozás szabályai... 20 5. A képviselet szabályai... 20 6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 22 2
Az intézmény közössége... 23 1. A pedagógusok közösségei... 23 1. 1. Nevelőtestület... 23 1. 1. 1. A nevelőtestület döntési jogköre... 24 1. 1. 2. A nevelőtestület átruházott döntési jogkörei... 24 1. 2. Munkaközösségek... 25 1. 2. 1. A munkaközösségek részletes feladatai... 26 2. A tanulók közösségei... 26 2. 1. A diákok tájékoztatása... 27 3. A diákönkormányzat... 27 3. 1. A diákönkormányzat jogai... 28 4. A szülők közösségei... 29 A működés rendje... 30 1. Az intézmény munkarendje... 30 2. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 31 3. Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 32 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 33 5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai... 33 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 35 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái... 35 1. 1. A napközi és a tanulószoba... 35 1. 2. Diákkörök... 35 1. 3. A testi nevelés, a sportkör, a gyógytestnevelés... 35 1. 3. 1. A sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje... 36 1. 4. Egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások... 36 1. 5. Tanulmányi kirándulások... 37 1. 5. 1. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok... 37 1. 6. Kiállítások, hangversenyek... 37 1. 7. Múzeumi, kiállítási, könyvtári, illetve művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások, opera, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatása... 38 1. 8. Szabadidős foglalkozások (túrák, klubdélutánok, sulibuli )... 38 1. 9. Etika- és hit- és erkölcstanoktatás... 38 3
Az intézmény kapcsolatai... 39 1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 39 2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje... 39 2. 1. Az intézmény külső partnerei... 39 2. 2. A kapcsolattartás formái és módjai:... 40 3. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal... 40 4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal... 40 5. Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval.. 40 6. Kapcsolattartás a szülőkkel... 41 6. 1. A szülők szóbeli tájékoztatása... 41 6. 1. 1. A szülői értekezletek rendje... 41 6. 1. 2. A fogadóórák rendje... 42 6. 2. A szülők írásbeli tájékoztatása... 42 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje... 43 1. Az intézményi szintű ünnepélyek, programok, nemzetiségi és nemzeti ünnepek... 43 2. Az osztály szintű rendezvények:... 44 3. Tanulmányi versenyek és vetélkedők... 44 4. Az iskolai öltözék... 44 Az intézményi védő, óvó előírások... 45 1. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén... 46 2. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk... 46 3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 47 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 48 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 50 1. Az egyeztető eljárás részletes szabályai... 50 Az intézményi adminisztráció... 53 1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 53 4
2. A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése... 53 3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 54 Egyéb szabályozások... 55 1. A pedagógiai programról való tájékozódás rendje... 55 2. Karbantartás és kártérítés... 55 3. A dohányzással kapcsolatos előírások... 55 4. Tankönyvtári szabályzat... 56 5. Az iskolai bélyegző használata, az aláírási jogkörök... 57 6. Vagyonnyilatkozat... 57 Záró rendelkezések... 58 Fenntartói és működtetői nyilatkozat... 59 A szervezeti és működési szabályzat mellékletei... 60 1. sz. melléklet: A pedagógus munkaköri leírása... 60 2. sz. melléklet: A napközis tanító munkaköri leírása... 66 3. sz. melléklet: Az osztályfőnök munkaköri leírása... 67 4. sz. melléklet: A szaktanárok munkaköri leírása... 70 5. sz. melléklet: Az osztálytanító munkaköri leírása... 70 6. sz. melléklet: A művészetoktatásban dolgozó pedagógus munkaköri leírása... 73 5
Bevezetés 1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy biztosítsa az intézmény jogszerű működését, a demokratikus jogok biztosítását; meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének rendjét, a külső és belső kapcsolatait annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptantervben, a nemzetiségi oktatás irányelveiben, a kerettantervben, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, az intézménybe járó gyermekekre, tanulókra és szüleikre. A benne foglaltakat meg/be kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánít a szülői szervezet, a DÖK, az intézményi tanács. Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 6
2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről 110/2012 (VI. 4.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 277/1997 (XII: 22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2. Az intézmény jellemzői OM azonosítója: 032440 Neve: Szőnyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye, címe: 2627 Zebegény, Petőfi tér 1-2. Körbélyegzőjének felirata: Szőnyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 032440 PB4001 Zebegény Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az alapítói jogkör gyakorlója: az emberi erőforrások minisztere Az alapító szerv székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. A fenntartó neve, címe: Váci Tankerületi Központ, 2600 Vác, Dr. Csányi László krt. 45. Jogszabályban meghatározott közfeladatának megnevezése: többcélú intézmény, öszszetett iskola (német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola és alapfokú művészeti iskola Köznevelési és egyéb alapfeladata: Alaptevékenységei: 091211a01 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (1 4. évfolyam) 7
091212a01 091213a01 092111a01 092112a01 092113a01 091240a01 091240a01 091211a01 092111a01 091212a01 092112a01 091213a01 092113a01 Megjegyzés: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (1 4. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (1 4. évfolyam) Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (5 8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (5 8. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (5 8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (1 4. évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (5 8. évfolyam) általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (1 4. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (5 8. évfolyam) sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (1 4. évfolyam) nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás szakmai feladatai (5 8. évfolyam) nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű tanuló (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb 8
pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos látási fogyatékos) Az évfolyamok száma: általános iskolában 1-8 évfolyam zeneművészeti ágon: 2 +6 +4 évfolyam képzőművészeti ágon: 2 + 6 + 4 évfolyam A maximális tanulólétszám: 260 fő 1-8. évfolyamon: 150 fő A művészetoktatásban: 110 fő A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése A Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszony, a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony, valamint a Polgári törvénykönyv szerinti polgári jogi jogviszony (megbízás). A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 2627 Zebegény, Petőfi tér 1-2. Helyrajzi szám: 778, 779. Hasznos alapterület: nettó 1577 nm Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog A fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény szakmai alapdokumentuma Az intézmény pedagógiai programja Az intézmény szervezeti és működési szabályzata Az intézmény tanulói házirendje Az intézmény éves munkaterve és belső ellenőrzési terve Az intézmény pedagógusainak beiskolázási és továbbtanulási programja Az intézmény éves munkaterve 9
Az intézmény szervezete 1. Az intézmény szervezeti egységei A német nemzetiségi általános iskola 1-8. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja, akiknek közvetlen felettesei az osztályfőnöki munkaközösségek (alsós és felsős) vezetője; közvetett felettesei az igazgatóhelyettes és az igazgató. Az alapfokú művészetoktatásban tanító pedagógusok csoportja, akiknek közvetlen felettese a művészetoktatás munkaközösségének vezetője (ha van); közvetett felettesi az igazgatóhelyettes és az igazgató. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, akinek felettese az igazgató. Az iskolatitkár, akinek felettese az igazgató. Az intézményi vagyont működtető technikai dolgozók csoportja az iskolatitkár irányításával, akinek felettese az igazgató. Az alsó és a felső tagozat osztályfőnöki munkaközösségének egy-egy vezetője, akiknek felettese az igazgató. Az alapfokú művészetoktatás munkaközösség-vezetője (amennyiben van), akinek felettese az igazgató. A DÖK-öt segítő pedagógus felettese az igazgató. 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2. 1. Intézményvezetés Az iskola vezetője az igazgató, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettes, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a DÖK-tanár munkáját és az iskolatitkárt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel (ha van), a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart. Az iskola igazgatója gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel öszszefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik az iskola teljes szervezete. 10
2. 2. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, amelyet az igazgató vezet. A nevelőtestület ezen kívül évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet, évente két alkalommal nevelési értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 2. 3. A munkaközösségek Az alsós munkaközösség tagjai az 1 4. évfolyamon tanító, illetve nevelési feladatokat ellátó pedagógusok. A felsős munkaközösség tagjai az 5 8. évfolyamon tanító, illetve nevelési feladatokat ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában két munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket ld. az 1. 1. részben. A művészetoktatás munkaközösségének (ha van) tagjai az alapfokú művészetoktatásban dolgozó pedagógusok. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott az iskolatitkár. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Szervezeti egységhez való tartozását ld. az 1. 1. részben. 2. 4. Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a neveléssel-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóval tartja a kapcsolatot. 2. 5. Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató. 2. 6. Intézményi Tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt. 73. -nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tag- 11
jait az iskola igazgatója bízza meg. A tanács saját ügyrendje szerint működik. Az intézményi tanácsot az elnök hívja össze. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. 3. A belső kapcsolattartás rendje Az iskolai közösséget az iskola dolgozói, a szülők, a gyermekek és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közalkalmazottak révén és módon érvényesíthetik. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3. 1. Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az igazgató és az igazgatóhelyettes munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettessel és a munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató vagy az igazgatóhelyettes részvételével zajló munkaközösségi munkamegbeszéléseken; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken; ímélben, hirdetmények formájában, melyek figyelése a pedagógus feladata és felelőssége. 12
Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek, az osztályfőnökök, a tanítók, a szaktanárok egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. 3. 2. A munkaközösségekkel való kapcsolattartás Az osztályfőnöki munkaközösségek, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók a DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. 3. 3. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői választmánnyal. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a szülők számára évente két nyílt napot tartanak. 3. 4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár. Ő minden DÖK-vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. Az igazgató tanévenként beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. 13
Az intézmény irányítása 1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás 1. 1. Igazgató 1. 1. 1. Jogköre Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogköröket. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a fenntartó által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása vagy egyes tantárgyak értékelése alól történő felmentéséről. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. 1. 1. 2. Feladatai Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. Kapcsolatot tart és együttműködik a fenntartó-működtető szervezet vezetőjével. Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. 14
Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról. Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. Biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. 15
Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, stb.) megszervezését. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. Munkaideje felhasználását és beosztását a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. 1. 2. Az igazgatóhelyettes Megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában és az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános igazgatóhelyettesi feladatai mellett felügyeli a művészetoktatást és a diákönkormányzatot segítő tanár munkáját is. 1. 2. 1. Jogköre A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása. Aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén. A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása. Javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. Javaslattétel a diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására. A hirdetések ellenőrzése. A gyakornoki rendszer működtetése. 16
1. 2. 2. Feladatai Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló és a művészeti alapvizsgák szervezésében. Gondoskodik az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek megrendeléséről. Folyamatosan ellátja az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Felügyeli az osztályfőnöki munkaközösségek munkáját. Elkészítteti az osztályfőnöki tanmeneteket, és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását. Irányítja a tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát. Az osztályfőnökök számára óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Előkészíti az iskolai munkatervet. Részt vesz a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában. Elkészíti a KIR-statisztika pedagógusokra vonatkozó részét. Gondoskodik a tantárgyfelosztás elkészítéséről. Irányítja az órarendnek, a pedagógusok ügyeleti rendjének elkészítését és év közben történő karbantartását. Elkészíti és folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési tervét, és gondoskodik annak megvalósításáról. Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Az iskolai diákfegyelmi bizottság elnökeként irányítja a bizottság munkáját. Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Ellenőrzi a munkaidő-elszámolásokat. Együttműködik a fenntartóval a leltározás megszervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzi a Házirend betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért. 17
Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását. Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat. Kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról. Felelős az iskolai ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért. Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében. Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását. Nyilvántartja és ellenőrzi az osztálykirándulásokat. Ellátja az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat. Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet. A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról. Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában. Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért. Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért (körözvények, hirdetések, stb.). Biztosítja az oktatás tárgyi feltételeit. Segíti a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldását. Nyilvántartja a tornaterem és a sportpálya használatát. Szervezi a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos tevékenységet. Ügyeleti feladatokat lát el. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. 18
2. Átruházott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből a helyettesének átadja az alábbiakat: A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. A vizsgák szervezése. Az iskolai dokumentumok előkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A választható tantárgyak körének meghatározása. A művészetoktatás tanulócsoportjainak kialakítása. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása. A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplésének előkészítése. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. Személyi anyagok kezelése. Az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartásának elkészítése, vezetése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyettest teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az intézményvezető az iskolatitkár számára átadja a nem pedagógus alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, a szabadság kiadásának jogát. Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Irányítja a technikai dolgozók munkáját, szabadságolását, folyamatos kapcsolatot tart a Váci Tankerületi Központtal, és az általuk kért adatszolgáltatásoknak, pénzügyi, számlázási, rendelési előírásoknak eleget tesz. Az információkat, illetve a rendelkezésre bocsátott adatokat minden esetben egyezteti az igazgatóval vagy az igazgatóhelyettessel. Távolléte esetén a határidős, sürgős esetekben az igazgatóhelyettes helyettesíti. 19
3. A vezetők benttartózkodási rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (kivétel a művészetoktatás) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A vezetők távozása után a foglalkozást tartó pedagógus felel az iskola rendjéért. Mivel a vezetők mesterpedagógus-szaktanácsadók, számukra jogszabály heti egy nap (6 óra) kedvezményt biztosít. 4. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a tankerületi központ által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottjaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a Váci Tankerületi Központ, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettes. 5. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 20
A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében; tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben; települési önkormányzatokkal való ügyintézés során; állami szervek, hatóságok és bíróság előtt; az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt; intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során; nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételéről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 21
6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén a felsős munkaközösség-vezető helyettesít. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet, és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint a helyben szokásos módon közzéteszi. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. 22
Az intézmény közössége 1. A pedagógusok közösségei 1. 1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt egyszerű többséggel. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács (ha van) és/vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok kétharmadának, véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50 %-ának jelenléte szükséges a határozatképességhez. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület egy végig jelenlévő tagja, mint hitelesítő írja alá. A döntések a jegyzőkönyvvel az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozat formájában. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten (pl. az egy osztályban tanítók értekezlete, stb.). A havi munkaértekezletekről feljegyzést kell készíteni, melynek melléklete a jelenléti ív. Mind az intézmény vezetőire, mind a teljes közalkalmazotti körre vonatkozik a titoktartási törvény. Sem az alkalmazottak, sem a szülők, sem a gyermekek/tanulók személyes adatai; továbbá a nevelő-testületi értekezleteken elhangzottak nem adhatók ki illetéktelen személynek. A tanári szobában elhangzott információk is megfelelő diszkrét kezelést igényelnek. 23
1. 1. 1. A nevelőtestület döntési jogköre A pedagógiai program elfogadása. Az SZMSZ elfogadása. A házirend elfogadása. Az iskola éves munkatervének elfogadása. Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A továbbképzési program elfogadása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A tanulók fegyelmi ügyei. Az intézményi programok szakmai véleményezése. Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A saját feladatainak és jogainak átruházása. A DÖK működésének jóváhagyása. Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. 1. 1. 2. A nevelőtestület átruházott döntési jogkörei A munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; a továbbképzési program elfogadásáról. A fegyelmi bizottságra ruházza át jogkörét: A tanulók fegyelmi ügyeiről a fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek megválasztására a fegyelmi ügy keletkezésekor kerül sor, és az igazgatóhelyettes állítja össze a jogszabályok figyelembe vételével. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az igazgatóhelyettes. 24
Az osztályozó bizottságra ruházza át döntési jogkörét: A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az osztályozó vizsgabizottságot az intézményvezető-helyettes állítja össze. Tagjai az intézményvezetés egy tagja, az adott tanuló osztályfőnöke és az érintett tanítók/szaktanárok. Az általános iskolai tanulmányokat záró vizsgabizottságra ruházza át döntési jogkörét. A bizottság célja a végzős tanulók beszámoltatása a pedagógiai programban megnevezett kötelező és szabadon választott tantárgyakból. Tagjai: az intézményvezetés egy tagja, a 8. osztály osztályfőnöke, az érintett szaktanárok. Az alapfokú művészeti oktatás alap- és záróvizsgájának bizottságára ruházza át döntési jogkörét: A bizottság feladata az alapvizsgára jelentkezett növendék beszámoltatása és értékelése a kijelölt tantárgyakból. Tagjai: az intézményvezető, a helyette, az érintett szaktanár. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. 1. 2. Munkaközösségek Szervezeti elhelyezkedésüket ld. az 1. 1. részben. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítsék tagjaik szakmai munkáját, minőségi és módszertani fejlődését, az éves munka tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az igazgató vagy az igazgatóhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével. 25
1. 2. 1. A munkaközösségek részletes feladatai Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó oktató-nevelő munka belső ellenőrzésében. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító, a záróvizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Figyelemmel kísérik és segítik a gyakornokok beilleszkedését. Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. Segítséget nyújtanak az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. 2. A tanulók közösségei Az általános iskolai oktatásban és nevelésben az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok alkotnak egy osztályközösséget. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldása, kapcsolattartása az osztályokban tanító pedagógusokkal, illetve szülőkkel, az osztályközösség kialakítása, vezetése. Az alapfokú művészetoktatásban az egy tanszakra járó diákok, illetve az azonos csoportos oktatásban résztvevő tanulók alkotnak egy-egy közösséget. Vezetőjük az őket oktató szaktanár. 26
2. 1. A diákok tájékoztatása A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 3. A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat vezető szerve a diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok megválasztott DÖK-tagjai képviselik. A diákönkormányzat tagjai: a 4-8. évfolyam 3-3 képviselője, akik egyben az alapfokú művészetoktatás diákközösségeit is képviselik. A közgyűlés választja meg saját vezetőségét. A vezetőség irányítja a DÖK-öt. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; a diák ügyeletes személyéről; egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások (ha van) elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök (ha van) felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a 27
nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül kell nyilatkoznia. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben; az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 3. 1. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalakor; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához; a tanulói fegyelmi eljárások során; az év végi jutalmazáskor. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskola diákönkormányzatának vezetője vagy az iskola igazgatója is kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót ha jogszabály másképp 28
nem rendelkezik a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 4. A szülők közösségei A köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. Döntéshozó szerve az összevont szülői értekezlet összehívása minden tanévben egyszer kötelező. Összehívását az igazgató kezdeményezi. A szülői munkaközösségnek az intézményvezető az SZMK munkatervében rögzített időpontban tanévenként egyszer tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer az éves munkaterve szerint beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. 29