Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 1. oldal 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről 1 I. Fejezet BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 1. (1) E törvény alkalmazásában 1.2 jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti előtársaságokat is, 2.3 előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül. (2)4 E törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alaptörvényben felsorolt intézményekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, illetve jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervekkel, valamint nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetekkel szemben. Az intézkedések alkalmazásának feltételei 2. 5 (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és - a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy 1 Kihirdetve: 2001. XII. 24. 2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 104.. 3 Megállapította: 2008. évi XXVI. törvény 1.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 4 Módosította: 2007. évi XXXVII. törvény 3. (1), 2011. évi CXI. törvény 48. (8), 2011. évi CL. törvény 90. (6) a), 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 5 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 181.. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 2. oldal a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 3. (1)1 Ha a bíróság a 2. -ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja: a) a jogi személy megszüntetése, b) a jogi személy tevékenységének korlátozása, c) pénzbírság. (2)2 Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a nyomozást felfüggesztette, b) az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, c) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy nem a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, d) az elkövető a halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása, illetve kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, vagy e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag önállóan alkalmazható, a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések önállóan és egymás mellett alkalmazhatók. A jogi személy megszüntetése 4. (1) A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és 1 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 182.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 2 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 182.. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 3. oldal a) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy b) a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. (2) A bíróság a jogi személyt megszüntetheti az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott estekben akkor is, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy a) országos közüzemi szolgáltató, b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál. A jogi személy tevékenységének korlátozása 5. (1) A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre a (2) bekezdésben meghatározott körben korlátozhatja; a tartamot években kell megállapítani. A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására. (2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, c) nem köthető vele koncessziós szerződés, d) nem minősíthető közhasznú szervezetté, e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban, f)1 g)2 nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta. (3)3 A tevékenység korlátozása esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei, b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei, c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni, d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni. A pénzbírság 6. (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. 1 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXXI. törvény 19. c). Hatálytalan: 2011. I. 1-től. 2 Jelölését módosította: 2006. évi XLIX. törvény 35.. 3 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) b).
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 4. oldal (2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg. (3)1 Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint. (4)2 A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani. II. Fejezet BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK Általános rendelkezések 7. (1)3 Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról - ha e törvény másként nem rendelkezik - a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. (2) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3)4 A bíróság hatásköre és illetékessége 8. Ha az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az a bíróság jár el, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A jogi személy képviselője 9. (1)5 Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében - annak képviselőjeként - meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője. (2) A jogi személy (1) bekezdés szerinti képviseletére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - meghatalmazást a jogi személy törvényes képviselője adhat. (3)6 A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetve védője a jogi személynek az (1) bekezdés szerinti képviseletére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy (1) bekezdés szerinti képviselője. 1 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 4.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 2 Számozását módosította: 2008. évi XXVI. törvény 4.. 3 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) c). 4 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (2) a). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től. 5 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2017. évi CXLIV. törvény 38.. 6 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a).
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 5. oldal (4) A jogi személynek az (1) bekezdés szerinti képviselőjére - az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a védőre vonatkozó szabályok irányadók. (5) A jogi személy (1) bekezdés szerinti képviselője a) a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha a tanú kihallgatása, a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet vagy a felismerésre bemutatás a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul, vagy a házkutatást a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják, b) a jogi személyt érintő iratokat a nyomozás elvégzése után tekintheti meg, c) a tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat. (6) Az (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogokat a jogi személynek a reá irányadó jogszabályok szerinti törvényes képviselője is gyakorolhatja. (7) A jogi személy az egyéb érdekelt (Be. 55. ) jogait az e törvény alapján folytatott büntetőeljárásban nem gyakorolhatja. 10. 1 (1)2 Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész a) a nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról, b) a nyomozás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, illetve ha a megszüntetés vagy felfüggesztés mellett a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor erről a tényről is, c) arról, ha azt állapítja meg, hogy az intézkedés alkalmazásának 2. szerinti feltételei nem állnak fenn, d) a vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette. (2) Az eljárás jogerős befejezéséről, valamint az alkalmazott intézkedésről a bíróság haladéktalanul értesíti a nyilvántartást vezető bíróságot. (3) A nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi a jogi személyről vezetett nyilvántartásba. (4)3 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseményekről értesíteni kell a jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos a jogi személy nyilvántartását vezető bírósággal. A zár alá vétel4 11. 5 (1) Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre kell elrendelni. 1 Megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 28. (1). Hatályos: 2005. I. 1-től. 2 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 183.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 3 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 4 Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 80. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 5 Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 80. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 6. oldal (2) A jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre a zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást folytassák. A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál. (3) A (2) bekezdés alapján történő zár alá vételt a bíróság az engedélyezésről szóló határozatban is elrendelheti. Az ügyész a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek a (2) bekezdés alapján történő elrendelését, ha a felszámolási eljárás folytatásához az engedélyt megadja. (4) Ha a felszámoló kérelmére a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a vádirat benyújtása előtt az ügyész a zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz értékesítését engedélyezi, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtását fedezni fogja. A zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz helyébe a bíróság, illetve az ügyész által meghatározott összeg lép. A határozatot meg kell küldeni a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtónak. A nyomozás 12. 1 (1) Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. A nyomozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt. (2) A nyomozó hatóság legkésőbb a nyomozás iratai megismerésének (Be. 193. ) határnapja előtt nyolc nappal értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és egyben felhívja, hogy a 9. (1) bekezdés szerinti képviseletéről gondoskodjék. A 9. (3) bekezdése esetén a nyomozó hatóság hivatalból rendel ki képviselőt. (3) Ha a nyomozás adatai alapján az állapítható meg, hogy a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul értesíti a jogi személyt és azt a bíróságot, amelyik a jogi személyt nyilvántartásba vette. (4) Az ügyész teszi meg az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha a nyomozást az ügyész végzi, illetve a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha azokat a nyomozó hatóság elmulasztotta megtenni. (5) A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul. (6) A nyomozás elvégzése után az iratok megismerésének határnapjáról a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti képviselőjét értesíteni kell. A nyomozás iratainak megismerésére a Be. 193. -át kell megfelelően alkalmazni. 12/A. 2 1 Megállapította: 2008. évi XXVI. törvény 6.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 2 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (2) b). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 7. oldal Intézkedés az iratok ismertetése után 13. (1)1 Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vádiratban indítványozza. (2) A vádiratnak tartalmaznia kell a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait, b) a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselőjének adatait, c) az indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazzon az e törvény szerinti intézkedést. (3)2 (4)3 A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti képviselőjének is jusson egy példány. A pótmagánvádló fellépésének kizárása 14. Az ügyésznek az e törvényben meghatározott jogait a pótmagánvádló nem gyakorolhatja. A bírósági eljárás általános szabályai 15. (1) A bírósági tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. (2) Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza a) a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait, b)4 a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, vagy az intézkedés alkalmazásának mellőzését. Az eljárás megszüntetése a tárgyalás előkészítése során 16. (1) A bíróság az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részét a tárgyalás előkészítése során megszünteti, ha a) az ügyész az indítványát visszavonta, b) a jogi személy megszűnt. (2)5 A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. (2) bekezdés d) pontja alapján helye van. Az eljárás felfüggesztése6 1 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) d). 2 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (2) c). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től. 3 Számozását módosította: 2008. évi XXVI. törvény 8.. 4 Megállapította: 2008. évi XXVI. törvény 9.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 5 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 184.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 6 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 185.. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 8. oldal 16/A. 1 Ha a bíróság az eljárást a 3. (2) bekezdés e) pontja alapján a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás megkezdése után függesztette fel, a jogi személlyel szemben az ügyész indítványára a 3. (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja. Az elsőfokú bírósági tárgyalás 17. (1) A bizonyítási eljárás során a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni. (2) Ha az ügyész a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazását a tárgyaláson indítványozza, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt az ügyész indítványáról a tárgyalási jegyzőkönyv másolatával értesíti. (3) A (2) bekezdés alapján elnapolt tárgyaláson - ha azon csak a jogi személlyel kapcsolatos ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást - a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyvet nem kell ismertetni akkor sem, ha a tárgyalás megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el. (4) Az ügyész a vádbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt. (5) A védőbeszéd után a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti képviselője felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet. (6) A jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselője a fellebbezési nyilatkozatot a védő nyilatkozata után teheti meg. (7) Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor nem emelkedik jogerőre, a zár alá vétel tárgyában határozni kell. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata 18. (1) Ha az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében a) a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz, b) az indítványt elutasítja, c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene. (2)2 Ha a bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetéséről külön határozatot nem kell hoznia, illetve az ítéletben vagy az eljárást megszüntető végzésben erről nem kell rendelkeznie. (3)3 Az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része a (2) bekezdés alkalmazásával nem szüntethető meg, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján helye van. (4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának nincs helye az e törvény 4. -a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben. 1 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 185.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 2 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 3 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 186.. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 9. oldal A bűnügyi költség viselése 19. A bíróság a jogi személyt - ha vele szemben intézkedést alkalmazott - a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni. A másodfokú bírósági eljárás 20. (1) Az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyész és a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti, valamint a törvényes képviselője jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyész fellebbezhet. (2) Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül. (3) Megalapozatlanság [Be. 351. (2) bek.] esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének van helye. (4)1 A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul. A másodfokú bíróság határozatai 21. (1)2 Az elsőfokú bíróság ítéletének a jogi személyre vonatkozó rendelkezése megváltoztatása esetén a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti. (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, a) ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést, b) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 352. -a alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta. (3)3 Ha a másodfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy az elsőfokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetve az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. 1 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 2 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 3 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a).
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 10. oldal (4)1 A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre, illetve az eljárás megszüntetésére a 3. (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja. (5) Az elsőfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a zár alá vétel elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről a másodfokú bíróság határoz. A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott zár alá vétel a megismételt eljárás során hozott ügydöntő határozat kihirdetéséig tart. A harmadfokú bírósági eljárás2 21/A. 3 (1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 386. -ának (1) bekezdése szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja. (2)4 A harmadfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetve az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy a másodfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul. A harmadfokú bíróság határozatai5 21/B. 6 (1)7 Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetve több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti. (2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, a) ha a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést, b) és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 388. -ának (2) bekezdése alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta. (3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az első fokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el, és a másodfokú bíróság azt nem észlelte. 1 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 187.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 2 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 10.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 3 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 10.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 4 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 5 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 11.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 6 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 11.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 7 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a).
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 11. oldal (4) A (2) bekezdés b) pontja esetén a harmadfokú bíróság szükség esetén az első fokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot utasítja új eljárásra. (5)1 Ha a harmadfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy a másodfokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, a harmadfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. (6)2 Az (5) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére a 3. (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja. (7) A másodfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a zár alá vétel elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről a harmadfokú bíróság határoz. A harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott zár alá vétel a megismételt eljárás során hozott ügydöntő határozat kihirdetéséig tart. Ugyanígy jár el a harmadfokú bíróság, ha az első fokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi. A megismételt eljárás 22. (1)3 Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetve nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni. (2)4 Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a) az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21. (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor, b) a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21/B. (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor, c) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve, hogy az ügyész ezt indítványozza, d) az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni, 1 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 2 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 188.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 3 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 4 Megállapította: 2008. évi XXVI. törvény 12.. Hatályos: 2008. IX. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 12. oldal e)1 az első fokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni. A perújítás 23. (1)2 Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 408. -a (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy 1. a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, vagy enyhébb intézkedést kell alkalmazni, 2. a jogi személlyel szemben intézkedést, vagy súlyosabb intézkedést kell alkalmazni, b) a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést. (2)3 Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, és új ítéletet hoz, a 3. rendelkezései az új ítélet kapcsán is alkalmazandók. (3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyész és a jogi személy képviselője terjeszthet elő. A felülvizsgálat 24. (1)4 Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 416. -a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. (2)5 Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók. (3) Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyész - a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül - és a jogi személy képviselője jogosult. (4) A Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha6 a) a másodfokú bíróság ügydöntő határozatát az (1) bekezdésben írt jogszabálysértéssel hozta, 1 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a). 2 Módosította: 2008. évi XXVI. törvény 23. (6). 3 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 189.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 4 Módosította: 2008. évi XXVI. törvény 23. (6). 5 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 190.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 6 Módosította: 2011. évi CL. törvény 90. (6) b).
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 13. oldal b) a (2) bekezdés alapján azon vádlott esetében, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, hatályon kívül helyező rendelkezést hozott. (5)1 A Kúria maga is hozhat a törvénynek megfelelő határozatot, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének van helye. (6)2 A (4) bekezdés b) pontja esetén az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni, ha a Be. 427. -ának (1) bekezdése alapján a Kúria maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot. (7)3 Nincs helye felülvizsgálatnak az (1) bekezdés esetén, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot. Jogorvoslat a törvényesség érdekében, a jogegységi eljárás 25. (1)4 Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók. (2) Ha az elvi kérdésben adott iránymutatásból következően a jogegységi határozattal érintett jogerős bírósági határozatnak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedése törvénysértő, a jogegységi tanács a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzi. A bíróság elé állítás5 25/A. 6 Az ügyész a terheltet nem állíthatja bíróság elé, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. 25/B. 7 (1) Távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén is a 12. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását is indítványozza. Lemondás a tárgyalásról8 25/C. 9 Az ügyész nem indítványozhatja, hogy a büntetőeljárást a tárgyalásról lemondás szabályai alapján folytassák le, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. 1 Módosította: 2011. évi CL. törvény 90. (6) b). 2 Módosította: 2008. évi XXVI. törvény 23. (6), 2011. évi CL. törvény 90. (6) b). 3 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 13.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 4 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 191.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 5 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 14.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 6 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 14.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 7 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 15.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 8 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 16.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 9 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 16.. Hatályos: 2008. IX. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 14. oldal A tárgyalás mellőzése1 25/D. 2 Az ügyész nem indítványozhatja a tárgyalás mellőzését, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. A bíróság feladatai a határozatok végrehajtása során 26. (1) A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg. (2)3 A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetve a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást alkalmazott, annak bírósági végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetve felszámolási eljárás megindítását, illetve folytatását. (3)4 A jogi személy vagyonát érintően végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya. (4) A nyilvántartást vezető bíróság megszűntnek nyilvánítás esetén törli a jogi személyt a nyilvántartásból és abban feltünteti, hogy a törlésre hivatalból került sor. A tevékenység korlátozása esetén a nyilvántartást vezető bíróság a nyilvántartásban a határozat szerinti tevékenység korlátozását tünteti fel. (5)5 Ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtására bírósági végrehajtási eljárás indult, és annak megindulásától számított hat hónapon belül a végrehajtás nem vezetett eredményre, a bírósági végrehajtó erről írásban értesíti az intézkedést alkalmazó bíróságot. A bíróság haladéktalanul kezdeményezi a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást. (6)6 Ha a 11. (4) bekezdése alapján zár alá vett dolog, vagyoni értékű jog, követelés vagy szerződés alapján kezelt pénzeszköz helyébe meghatározott összeg lépett, az eljárás megszüntetésekor vagy az ügydöntő határozatban rendelkezni kell a letéti számlán elhelyezett összegnek - a jogi személy ellen elrendelt felszámolási eljárásban kirendelt felszámoló értesítésével - a jogi személy számlájára történő átutalásáról. Eljárás a nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetén7 1 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 17.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 2 Beiktatta: 2008. évi XXVI. törvény 17.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 3 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 193. (1) a), (2) d). 4 Megállapította: 2008. évi XXVI. törvény 18.. Hatályos: 2008. IX. 1-től. 5 Megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 28. (3). Hatályos: 2005. I. 1-től. 6 Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 80. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től. 7 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 192.. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 15. oldal 26/A. 1 (1) Ha a nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság a 3. (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található. (2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. -ban meghatározott személlyel szemben folytatott nyomozás megszüntetését vagy felfüggesztését követően - szükség szerint - az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni. (3) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdésben említett nyomozás megszüntetéséig vagy felfüggesztéséig értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és egyben felhívja, hogy a 9. (1) bekezdése szerinti képviseletéről gondoskodjon. A 9. (3) bekezdése esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság hivatalból rendel ki képviselőt. (4) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész, a jogi személy képviselője és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. (5) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és a jogi személy képviselőjét. (6) A tárgyalásra a Be. XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók. A tárgyaláson hozott határozat ellen a jogi személy 9. (1) bekezdés szerinti, valamint törvényes képviselője is fellebbezhet; a fellebbezésnek halasztó hatálya van. (7) A nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetére irányadó bírósági eljárással kapcsolatban a Be. 555. (2) bekezdés c)-f) pontjában foglalt szabályok megfelelően irányadók. III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. 2 28. Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. 29. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulási szerződés létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 1997. február 24-i együttes fellépése az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről (II. cím A pont c) bekezdés), b) a Tanács 1998. december 21-i együttes fellépése a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (3. cikk), 1 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 192.. Hatályos: 2013. VII. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. 527. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 16. oldal c) a Tanács 1998. december 22-i együttes fellépése a magánszektorban tapasztalható korrupcióról (5-6.), d) a Tanács 2000. május 29-i kerethatározata az euro bevezetésével kapcsolatos hamisítások elleni fokozott védelemről, büntetések és más szankciók alkalmazásával (8-9. cikk), e) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény második kiegészítő jegyzőkönyve (3-4. cikk).
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 17. oldal TARTALOMJEGYZÉK 2001. évi CIV. törvény 1 a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről 1 I. Fejezet 1 BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK 1 Értelmező rendelkezések 1 Az intézkedések alkalmazásának feltételei 1 A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 2 A jogi személy megszüntetése 2 A jogi személy tevékenységének korlátozása 3 A pénzbírság 3 II. Fejezet 4 BÜNTETŐELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 4 Általános rendelkezések 4 A bíróság hatásköre és illetékessége 4 A jogi személy képviselője 4 A zár alá vétel 5 A nyomozás 6 Intézkedés az iratok ismertetése után 7 A pótmagánvádló fellépésének kizárása 7 A bírósági eljárás általános szabályai 7 Az eljárás megszüntetése a tárgyalás előkészítése során 7 Az eljárás felfüggesztése 7 Az elsőfokú bírósági tárgyalás 8 Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata 8 A bűnügyi költség viselése 9 A másodfokú bírósági eljárás 9 A másodfokú bíróság határozatai 9 A harmadfokú bírósági eljárás 10 A harmadfokú bíróság határozatai 10 A megismételt eljárás 11 A perújítás 12 A felülvizsgálat 12 Jogorvoslat a törvényesség érdekében, a jogegységi eljárás 13 A bíróság elé állítás 13 Lemondás a tárgyalásról 13 A tárgyalás mellőzése 14 A bíróság feladatai a határozatok végrehajtása során 14 Eljárás a nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetén 14
Magyar joganyagok - 2001. évi CIV. törvény - a jogi személlyel szemben alkalmazható 18. oldal III. Fejezet 15 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15