Annex for the Mid-term report LIFE11/NAT/HU/000926/ Action D2 Final Report Monitoring and evaluation of Rook colony formation 2013-2016 Prepared by MME The work was supported by the European Union s LIFE - Nature Fund
Summary of Action D2 Responsible person and Beneficiary: Éva Horváth (MME) Other participants (by Beneficiaries): Szabolcs Solt (MME) and rangers of KMNPD 1. Goal Evaluating the effectiveness of action C3 (Implement and demonstrate conservation techniques to improve Rook colony formation). 2. Indicator (achieved/not achieved) Baseline survey in 2013: achieved Final report in 2015: postponed to 2016, achieved 3. Brief description of the activities In 2013 a baseline survey was carried out in 2 similar Rook colonies. The trees with nests were marked with numbers to help later identification of each nest. The nests were checked every week, while height of the nest, development of nestlings, dynamics of building and ruining nests were observed. To avoid disturbing a round mirror was used on telescoping rod for nests checking. The results are summarised in a table. In 2014 the Vörös Ida forest was used as a control colony to observe the colony s life without helping them with nest materials, and nest material was placed in the surroundings of the Csajág colony. The monitoring started in May after the early spring placement of the nest materials, the method was the same as in 2013. Due to the stormy weather 21 nests of Csajág-colony and 14 nests of Vörös Ida forest fell down this year, some of them with the fallen tree. They were in very good condition and had been collected for further examination. The size of every fifth branch was measured and the quality of the nest materials was studied while looking for color-tagged twigs and branches in the fallen nests. In 2015 we continued the works focusing on the optimal timing of nest material placement. This year municipality of Kardoskút helped us collecting nest materials of good quality. We started placing the sticks at Csajág colony in March, repeated the placement in every 11 days and observed the birds activity through game cameras. The good weather allowed us to start breeding monitoring in mid-may together with the nests of the new colony at Vásárhelyi site. We also followed 5 colonies at Csanádi-puszták. In 2016 two following municipality joined the program. That year we supported one colony at Vásárhelyi site and monitored 2 additional colonies. Csanádi puszták site grew with 4 colonies this year and we were able to help them with the nest materials collected by the municipalities.
4. Results (expected/achieved) From 2013 to 2016 the number of nests raised in both colonies significantly. Besides that a new colony was established in 2015 at Vásárhelyi site. By 2016 we could follow 4 additional colonies at Csanádi-puszták and we were able to support the new colonies with nest materials with the help of the municipalities. By 2016 altogether 11 colonies appeared at HUKM10004 project site. - Proving that nest material placement helps Rooks colony formation: achieved. The quality of nests in Csajág colony was definitely better, the nests in Vörös Ida forest provided more nest materials but those were shorter, thinner, older and we found a lot of herbaceous twigs as building material. Studying nest materials showed that the most popular nest materials are branches with 1,5 cm or less diameter, but Rooks also use thicker ones (in 1,5-2 cm diameter range) in smaller number. - Finding the most popular and favourable nest material sizes: achieved. - Contracting municipalities: achieved. 3 municipalities signed the agreement and helped Rooks nest building with nest materials in 2015-16. - Finding the optimal timing of nest material placement: achieved. Our study showed that Rooks used the placed nest material continuously until mid-may. 5. Continuation (further actions) Results are very promising, rooks used the material widely and built higher, larger, more stable nest in treated colonies compared to control. We find this tool very effective to maintain rook colonies in agricultural habitats, also suitable for the breeding of Red-footed Falcons, therefore the action reached the goal set up in the proposal. Municipalities will ensure the sustainability of the results by providing the nest materials in 2017. We will disseminate the results in a printed leaflet in 2017.
Az akció célja Annak vizsgálata, hogy a C3 akció során a varjak és varjúfészkeket használó egyéb madárfajok (fokozottan védett és védett ragadozómadarak: kék vércse, vörös vércse, erdei fülesbagoly) védelme érdekében kidolgozott, a vetési varjú fészeképítését mesterségesen segítő módszer (pusztai facsoportokban a varjak fészeképítésének segítésére alkalmas gallyak kihelyezése) milyen mértékben bizonyult hatásosnak. Előzmények 2013: 2013-ban a projektterületen dolgozó nemzeti parki kollégák segítségével kijelöltük azt a két körülbelül hasonló méretű, hasonló fejlődési stádiumban lévő vetési varjú telepet, amelyek a vizsgálat alapjául szolgálnak. Az egyik a Vörös Ida erdő területén, mesterségesen telepített akácos erdőfoltban létrejött természetes költőtelep, a másik pedig a Csajági varjútelep, mely egy jellemzően hazai fafajokból álló elegyes erdőfoltban kialakult fészektelep. Ebben az évben a két telepen ún. null-állapot felmérés készült, ami alapján mérhető a következő év folyamán a kidolgozott módszer eredményessége. A 2013-ban végzett monitoring eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze. Monitoring 2013. Vásárhelyi-puszta Csajági varjútelep Vörös Ida erdő Ellenőrzési időszak 2013.07.02. - 2013.07.28. 2013.07.02. - 2013.08.08. Vetési varjú fészkek száma összesen (számolt maximum) 133 215 Ebből: üres fészek 102 136 állapota miatt költésre alkalmatlan fészek 6 10 vetési varjú foglalás/költés minimum 23 22 csóka foglalás/költés - - vörös vércse foglalás/költés 2 3 kék vércse foglalás/költés 6 13 erdei fülesbagoly foglalás/költés - - lebontott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 71 27 lehullott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor - 1 2014: A 2014-es évben a Csajági varjútelep mellé előzőleg megfestett rőzsét helyeztünk ki, míg a Vörös Ida erdő ún. kontroll telepként funkcionált, azaz itt nem helyeztünk ki fészekanyagot a varjak számára. Az év időjárása kedvezőbben alakult, mint az előző, így a megfestett fészekanyag kora tavaszi kihelyezését követően már májusban el tudtuk kezdeni a monitoring-tevékenységet.
A 2014-ben végzett monitoring eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze. Monitoring 2014. Vásárhelyi-puszta Csajági varjútelep Vörös Ida erdő Ellenőrzési időszak 2014.05.21-2014.07.26. 2014.05.23-2014.08.02. Vetési varjú fészkek száma összesen (számolt maximum) Ebből: 174 311 üres fészek 37 78 állapota miatt költésre alkalmatlan fészek 5 9 vetési varjú foglalás/költés minimum 68 68 csóka foglalás/költés - - vörös vércse foglalás/költés 19 17 kék vércse foglalás/költés 56 65 azonosítatlan vércse faj foglalás/költés 8 13 erdei fülesbagoly foglalás/költés 3 9 lebontott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 40 132 lehullott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 21 14 Az év időjárására jellemző volt, hogy viszonylag gyakran érte viharos erejű szél a fészektelepeket. Ennek hatására a Csajági varjútelepen 21, a Vörös Ida erdőben pedig 14 fészek hullott le a fákról, melyeket további elemzés céljáéból begyűjtöttük. A lehullott fészkek mindegyike viszonylag jó állapotban, egyben fellelhető volt. Minden egyes fészek gallyait megvizsgáltuk (összesen 17 920 gallyat vizsgáltunk meg), találunk-e benne előzetesen megfestett fészekanyagot. Minden ötödik gally hosszát és jellemző vastagságát lemértük (összesen 3 584 gally méreteit határoztuk meg), annak érdekében, hogy megállapítható legyen, milyen fészekanyagot érdemes a telepek mellé szállítani, milyen méretű, vastagságú fészekanyag segíti legjobban a vetési varjak fészeképítését. Vizsgáltuk továbbá a felhasznált fészekanyag jellegét, minőségét is. jelentős minőségbeli különbségeket fedezhettünk fel a két telep fészkei között. A fészekanyag vizsgálata során kiderült, hogy a varjak gyakorlatilag válogatás nélkül beépítették a megfelelő méretű, kihelyezett gallyakat; a kőris, tölgy és gyümölcsfa ágak mellett felhasználták a szőlő- és rózsavesszőket is. A gallyak vastagságát illetően az a kép alakult ki, hogy a 1,5 cm vagy annál vékonyabb rőzsét részesítik előnyben, de alkalmanként felhasználják a 1,5-2 cm-es mérettartományba tartozó gallyakat is. 2015: Vásárhelyi-puszta 2015-ben az előző évek tapasztalatai alapján már konkrét paramétereket tudtunk megfogalmazni az önkormányzatok felé a fészeképítéshez szükséges gallyak minőségét, hosszát és vastagságát illetően. Ebben az évben arra kerestük a választ, hogy mikor a legérdemesebb kijuttatni a fészeképítésre szánt gallyakat. Tavasszal Kardoskút Község önkormányzata már saját költségén, a település tulajdonában lévő járművel szállította ki a Körös-Maros Nemzeti Park Sóstói állattartó telepére a varjaknak szánt rőzsét. Március első harmadától egyenletes időközönként, 11 naponként helyeztünk ki ugyanolyan mennyiségű fészekanyagot a Csajági varjútelep mellé. A kihelyezett kupacokra vadkamerát is élesítettünk. A varjak a rőzsét egyenletesen hordták egészen május második feléig, a május 17-én
kijuttatott anyagot a madarak már érintetlenül hagyták. Egy-egy kupac (egyenként nagyjából két terepjáró platónyi) gallyat a varjak alig 4-5 nap alatt felhasználtak (lásd melléklet videók: csajag_2015.03.26.avi; csajag_2015.03.28.avi; csajag_2015.03.30.avi). A varjútelepek fészkeinek ellenőrzését a kedvező időjárásnak köszönhetően már május közepén meg tudtuk kezdeni. Erre az évre a Vásárhelyi-pusztán kialakult egy újabb varjútelep is, ahol szintén szisztematikusan ellenőriztük a fészkeket. Monitoring 2015. Vásárhelyi-puszta Csajági varjútelep Vörös Ida erdő Adidas erdő Ellenőrzési időszak Vetési varjú fészkek száma összesen (számolt maximum) Ebből: 2015.05.14-2015.07.24. 2015.05.12-2015.07.22. 2015.06.04. - 2015.07.24. 208 365 52 üres fészek 171 329 43 állapota miatt költésre alkalmatlan fészek 7 0 3 vetési varjú foglalás/költés minimum 109 119 23 csóka foglalás/költés 1 - - vörös vércse foglalás/költés 1 0 1 kék vércse foglalás/költés 16 6 6 azonosítatlan vércse faj foglalás/költés 0 0 0 erdei fülesbagoly foglalás/költés 0 0 0 lebontott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 52 125 5 lehullott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 4 0 1 Csanádi-puszták 2015-re a Csanádi-pusztákon öt varjútelep életét követhettük nyomon. A számolt maximum fészekszámokat az alábbi táblázat foglalja össze: Monitoring 2015. Csanádi-puszták Maximum fészekszám Ambrózfalva, Ambrózi-erdősáv 63 Csanádpalota, Román-sarki erdő 372 Királyhegyes, Garaboly 95 Zsombék-oldal 103 Nagyzsombék, Gémtelep 4 A fent említett öt varjútelep közül a Királyhegyesi Garaboly varjútelep esetében helyeztünk ki gallyakat Balogh Gábor természetvédelmi őr (KMNPI) segítségével. Kihelyezéskor, március 10-én 30 megépült fészket számláltunk. Március 20-ára a fészekanyagnak való nagy részét elhordták a madarak, ekkorra 50 fészek épült meg. Április 7-re a kihordott rőzse elfogyott, ekkor már 95 fészekből állt a telep. 2016: Vásárhelyi-puszta 2016-ban a varjak fészeképítésének időszakát megelőzően a Kardoskúti Önkormányzat mellett további két település vezetőivel kötöttünk együttműködési megállapodást. Csirik
László, Ambrózfalva polgármestere márciusban írta alá a varjak fészeképítésének megsegítésére irányuló megállapodást, melyet követően a település iskolásai természetismereti foglalkozás keretében készítették elő (válogatás, méretre vágás, zsákolás) a varjaknak szánt gallyakat, amit aztán a Nemzeti Park segítségével juttattak ki a település közelében lévő varjútelep mellé. Radó Tibor, Pitvaros polgármestere szintén március hónapban írta alá az együttműködési megállapodást, melyet követően a település közmunkásai által előkészített (válogatott, méretre vágott, kévékbe kötött) fészekanyagot a Nemzeti Park segítségével juttatták ki a közeli varjútelep mellé. 1. kép: Az önkormányzatok által összekészített fészekanyag Kardoskút Község csakúgy mint az előző évben saját gépjárművel szállította ki a rőzsét a KMNPI Sóstói állattartó telepére, ahonnan a Nemzeti Park vitte a varjútelepek mellé a fészeképítésre alkalmas anyagot. A fészekkamerákat ismét kihelyeztük a Csajági varjútelep mellé. 2. kép: A kihelyezett kupacot bontogató varjak a Csajági varjútelep mellett
Monitoring 2016. Vásárhelyi-puszta Csajági varjútelep Vörös Ida erdő Adidas erdő Ellenőrzési időszak Vetési varjú fészkek száma összesen (számolt maximum) Ebből: 2016.05.20-2016.07.15. 2016.05.20-2016.07.16. 2016.05.23. - 2016.07.01. 261 407 120 üres fészek 119 207 53 állapota miatt költésre alkalmatlan fészek 9 11 6 vetési varjú foglalás/költés minimum 131 134 51 csóka foglalás/költés 0 0 0 vörös vércse foglalás/költés 1 3 3 kék vércse foglalás/költés 13 9 7 azonosítatlan vércse faj foglalás/költés 0 3 1 erdei fülesbagoly foglalás/költés 1 2 0 lebontott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 7 20 8 lehullott fészkek száma az utolsó ellenőrzéskor 0 1 0 Csanádi-puszták 2016-ra 4 új helyszínnel bővült a varjútelepek sora, bár a Nagyzsombéki tavalyi helyszínen megjelentek párok, de végül nem maradt meg egy sem az épülő fészkekből, s azt elhagyták a madarak. Ambrózfalva és Pitvaros által felajánlott gallyak segítségével fészekanyaggal tudtuk megtámogatni az induló telepeket. Monitoring 2016. Csanádi-puszták Maximum fészekszám Ambrózfalva, Ambrózi-erdősáv 68 Csanádpalota, Román-sarki erdő 738 Királyhegyes, Garaboly 141 Zsombék-oldal 257 Nagyzsombék, Gémtelep 0 Békéssámson, Vadász-erdő 64 Királyhegyes Észak 17 Kopáncs, Kecskeméti-dűlő 10 Kopáncs, Ezüstfás-erdősáv 25 Eredmények Az elmúlt négy évben a vizsgált varjútelepek fészkeinek számában folyamatos növekedés figyelhető meg. 2015-re a Vásárhelyi-pusztán kialakult egy újabb, minden jel szerint a Csajági telep szatellitjeként születő varjútelep is. Ettől az évtől a Csanádi-pusztákon már 4 újonnan létesült telep életét követhettük nyomon. A korábbiak után a rőzsék optimális mérete mellett, 2015 tavaszán egyenletes időközökben kijuttatott rőzsével és annak felhasználásával pontos képet kaptunk arról is, hogy milyen időszakban érdemes a telepek mellé helyezni a fészekanyagot. 2015 nyarára tehát birtokában voltunk annak az információnak, hogy milyen minőségű, vastagságú és hosszú anyagot, milyen időszakban kell biztosítanunk a varjak számára, hogy az legjobban hasznosuljon. 2016 tavaszán Kardoskút Község után további két település, Ambrózfalva és Pitvaros is aláírták a varjak fészeképítésének stimulálására irányuló együttműködési megállapodást. A
kihelyezett gallyaknak is köszönhetően az ismert telepek egyre erősödtek, míg közvetlen közelükben, vagy köztes, új helyszíneken újabb telepek is születtek. 2016-ban ezzel 11 fészektelep vált ismertté a HUKM10004 projektterületen. A 2014-2015-ben megszerzett tudással és a három együttműködő település példájával olyan a tapasztalatokat, javaslatokat tartalmazó kiadványt készíthetünk, ami reményeink szerint a többi érintett félre (önkormányzatok, természetvédelmi szakembereknek, önkéntesek) is ösztönzőleg hat.