A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése

A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése Összefoglaló Készítette: Tapasztó Dénes szakmai vezető (Szegedi Tudományegyetem) Tóth Róbert fejlesztési szakértő (Szegedi Tudományegyetem) Tapasztó Ildikó Éva projektvezető (Szegedi Tudományegyetem) 2013. 1

Tartalom Bevezetés... 3 1. Az IPA programban érintett magyarországi LHH térségek fontosabb gazdasági-társadalmi mutatói... 5 2. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek forrás abszorpciós mutatói... 7 3. A magyar-szerb projektek tematikus elemzése... 10 4. Ajánlások megfogalmazása a közös szerb-magyar módszertan megalapozásához, a tematikus fókuszterületek rögzítése... 11 5. Ajánlások megfogalmazása a 2014-2020-as programozási időszak vonatkozásában... 14 2

Bevezetés 2013-ban Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal koordináló tevékenysége mellett nagy erőkkel folyik az operatív programok kidolgozása. A jogszabályi keretek kialakításra kerültek annak érdekében, hogy megfelelő szakmai szintű tervezés előzze meg a 2014-2020-as Európai Uniós programozási időszakra való felkészülést. 2012. december 17-én jelent meg a Magyar Kormány 1600/2012-es számú határozata. A dokumentum lényegi előrelépéseket irányoz elő a 2014-2020-as időszakra történő előkészületek kapcsán. Egyrészről rögzíti a legfontosabb határidőket a partnerségi megállapodás és az operatív programok első verzióinak elkészítésével kapcsolatban, illetve rögzíti, hogy az operatív programokhoz kapcsolódó irányító hatósági funkciók a szakminisztériumokhoz fognak kerülni. Ugyancsak e rendelet hangsúlyozza a megyék kiemelt szerepét a területfejlesztési források megtervezésében. Még 2012 végén elkészült, és az év végén társadalmi egyeztetésre került az Országos Fejlesztési Koncepciós és Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK). A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országon belül igen jelentős területi különbségek vannak fejlettségi szempontból. A területi különbségek fő törésvonalai a fejlett és leszakadó térségek, a nagyvárosok és kistelepülések között húzódnak ( ). A leghátrányosabb helyzetű kistérségek körét a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozta meg. Rögzíthető tehát, hogy 2014-2020 között Magyarország kiemelt célként kezeli majd a területi felzárkóztatást, és ennek megfelelően a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) komoly forrásokat allokál a leszakadó, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségek felzárkóztatására. A CODEX projekt keretében elkészülő elemző tanulmányban e felismerés alapján kívánjuk megvizsgálni a programterület gazdasági-társadalmi mutatóit külön 3

kiemelve az érintett LHH kistérségek adatait. Természetesen kitérünk a 2007-2013-as fejlesztési dokumentumok vizsgálatára is, hangsúlyos szempontként vizsgálva a területi felzárkóztatás kérdését. Tanulmányunk egyértelműen hangsúlyos fejezetei az elmúlt időszak forrás abszorpciós mutatóit vizsgáló részek, ahol megyei és kistérségi adatokat vetünk össze területi és tematikus aspektusból is vizsgálva a forrás felhasználási képességet. Az elemző fejezeteket követően ajánlások megfogalmazására kerül sor, mely a 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészülésben kívánja a szakértőket orientálni. 4

1. Az IPA programban érintett magyarországi LHH térségek fontosabb gazdaságitársadalmi mutatói Az alábbi fejezet a Központi Statisztikai Hivatal online elérhető T-STAR adatbázisának adatain, illetve azok elemzésén alapul. Az adatbázis alapvetően 2000 és 2011 közötti, települési, kistérségi szintű adatbázist tartalmaz. Gazdaság és turisztika Elemzésünk korábbi fejezetésben kitértünk a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok regionális és megyei szintű elemzésére a Dél-Alföld, Bács-Kiskun megye és Békés megye vonatkozásában. Jelen fejezetünk célja, hogy a mutatókat a programterület 3 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé sorolt statisztika térségében is megvizsgáljuk, és a folyamatokat összevessük a magasabb területi szinten végbemenő tendenciákkal. A regisztrált vállalkozások számát vizsgálva kijelenthetjük, hogy a Kisteleki és a Jánoshalmi kistérségekben hasonló tendencia érvényesül, vagyis 2006-ot követően jelentősen megnő a regisztrált cégek száma. Míg mindkét kistérségben 3-4-szeres bővülés tapasztalható, addig ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben csupán megduplázódik (721 db-ról 1621 db-ra emelkedik) a regisztrált vállalkozások száma. A működő vállalkozások számát tekintve a Bácsalmási kistérségben a 2006-os mélypontot követően kismértékű bővülés indult meg, és a működő vállalkozások száma 421-431 között ingadozik, vagyis a 2004-es szinten rögzül. A 2000-es adatokhoz képest a bővülés 2010-ben 7,27%-os. A Jánoshalmi kistérségben ellentétben a Bácsalmásiban rögzített tendenciákkal a 2002-es évben rögzített 973 darabos csúcshoz képest folyamatosan csökken a működő vállalkozások száma. A 2010-es 819 darab cég a kiinduló, 2000-es adat (889 darab) alig 92,13%-a. A működő vállalkozások számának alakulása kapcsán a Kisteleki kistérség mutatja a legpozitívabb 5

képet. 2000-től egy 2007-es visszaeséstől eltekintve folyamatosan nő a kistérségben a működő vállalkozások száma, sőt 2010-ben már 923 darab működő céget rögzítettek, mely érték a 2000-ben mért kiinduló adatot (806 darab), 14,51%-kal haladja meg. A Bácsalmási kistérség 4 települése közül csak a székhely Bácsalmáshoz rendelhetünk vendégéjszakákat és vendégeket, a többi településen regisztrált turisztikai vendégforgalom nem volt. Mindemellett a meglévő forgalom is csökkenő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy az egyes évek között jelentős eltéréseket láthatunk: az elemzett utolsó két évben 2061 (2010), illetve 809 (2011) vendégéjszakát töltöttek el a kistérségben az odalátogatók. Hasonlóan visszaesett a vendégek száma is. Az is megállapítható, hogy egy-egy vendég átlagosan 3,4 éjszakát töltött el Bácsalmáson. A Jánoshalmi kistérség mutatói is a térség gyenge turisztikai teljesítményét szemléltetik. Regisztrált vendégek ebben a kistérségben is egy településhez, Mélykúthoz kapcsolódnak. A KSH adatok tanúsága szerint 2005 és 2011 között a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nullára csökkent. A Csongrád megyei Kisteleki kistérség 6 települése közül 1 esetében nem volt regisztrált szállóvendég a vizsgált időszakban, míg a többi esetében igen. Kiemelkedik a térségben Ópusztaszer, mely regionális jelentőségű látványosságával (Történeti Emlékpark) sok látogatót vonz az ország és a világ számos területéről. Igaz ugyanakkor, hogy az Emlékpark látogatói többnyire 1 napos programként jelennek meg a településen, így a szálláshelyek vendégkörét csak szerény mértékben gyarapítják. Demográfia A korábbi fejezetekben kitértünk a regionális és megyei szintű demográfiai folyamatok bemutatására. Ebben a szakaszban az LHH kistérségek népességi folyamatival foglalkozunk. A két Bács-Kiskun megyei kistérség hátrányos helyzetét jól jelképezi népességük csökkenése. A Bácsalmási kistérség 2000 és 2011 között népessége több, mint 13%-át vesztette, el, a Jánoshalmi kistérség lakónépességének csökkenése 14,76%-os ebben az időszakban. Ezek az 6

értékek nagymértékben meghaladják a regionális (5,86%) és Bács-Kiskun megyei (4,68%) szinteket. A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. 2. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek forrás abszorpciós mutatói A következőkben átfogó módon mutatjuk be az egyes kistérségekben megjelenő forrásigényt, valamint a kapcsolódó megítélt támogatási összeget. A három érintett kistérség a Kisteleki, a Bácsalmási és a Jánoshalmi közül a Kisteleki volt a legaktívabb pályázó a regionális operatív program forráskeretei esetében. Az elnyert 7,6 milliárd forint támogatási összeg 59,97%-a a megpályázott támogatásnak. A Bácsalmási kistérség pályázói közel 3 milliárd forint összegre nyújtottak be támogatási igényt, melynek 79,81%-a megítélésre is került. Ez az összeg azonban mindössze 30%-a a Kisteleki kistérség által megnyert forrásnak. A Jánoshalmi kistérségből közel 2 milliárd forint támogatási igény érkezett a közreműködő szervezethez, ennek 52,61%-a vált támogatottá. Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a három érintett terület közül a Kisteleki kistérség volt a legaktívabb pályázó, s bár sikeressége százalékos arányban nem érte el a Bácsalmási kistérségét, volumenében jóval magasabb támogatási összeget tudott területére vonzani. A Jánoshalmi kistérség volt a legkevésbé aktív pályázó és a legkevésbé sikeres is a pályázatok során. 7

Ha tematikusan is megvizsgáljuk a kistérségek forrásabszorpciós képességét, akkor további fontos megállapításokat tehetünk. A gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség közel tízszer nagyobb forrásra pályázott (3,008 milliárd forint), mint a Jánoshalmi (0,317 milliárd forint) vagy a Bácsalmási (0,374 milliárd forint) kistérség. A pályázási aktivitás eredményeként Kistelek környékén 1,5 milliárd forint támogatásból valósulhatott meg gazdaságfejlesztési projekt, míg Bácsalmás térségében 0,102 milliárd, Jánoshalma térségében pedig 0,170 milliárd forint támogatási forrás került megítélésre a DAOP forrásából. A turisztikai fejlesztések területén még jelentősebb a különbség a három térség között. A Kisteleki kistérségben 4,018 milliárd forint igényelt forrásra 3,290 milliárd forint támogatás jutott, ami jelzi, hogy ezen a területen több, mint 80%-os sikerességgel pályáztak a térség projektgazdái. A másik két kistérség közel sem volt ilyen aktív. A Bácsalmási térség 0,145 milliárd forintos igényéből egyáltalán nem kapott támogatást, míg Jánoshalma szintén igen alacsony pályázati igényére (0,131 milliárd forint) is csak 35 millió forint támogatási összeg került megítélésre. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy míg a Kisteleki kistérség relatíve aktív volt a gazdaság- és turisztikai fejlesztések terén és benyújtott pályázati jelentős részben támogatásban is részesültek, addig a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség fejlesztései e területeken igen szerénynek mondhatóak. Némileg más képet mutat a közlekedés és a térségfejlesztés témaköre. A közlekedésfejlesztés terén a Bácsalmási kistérség juthatott a legtöbb megítélt támogatási összeghez (1,927 milliárd forint), a második helyen a Kisteleki (1,469 milliárd forint) van, míg a sort a Jánoshalmi kistérség zárja, ahol 0,357 milliárd forint juthatott 2013 elejéig a helyi utak fejlesztésére. A térségfejlesztés (város és környezeti fejlesztések) területén Kistelek és környéke ismét kiemelkedik a másik kistérség közül 1,353 milliárd forint elnyert támogatással. A Bácsalmási térség ennek mintegy 18%-át (0,248 milliárd forint), a Jánoshalmi kistérség pedig mintegy 35%-át (0,465 milliárd forint) tudta elnyerni térségfejlesztési célokra. Összességében a regionális források esetében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség aktív pályázati tevékenységgel, viszonylag sikeresen pályázva jóval magasabb támogatási összegekhez 8

jutott hozzá, mint a másik két kistérség. A következőkben a már bemutatott három LHH kistérség eredményeinek összehasonlító elemzését végezzük el. A vizsgált kistérségek közötti különbségek jól megmutatkoznak már a benyújtott pályázatok elemzésénél. Valamennyi tématerület esetében egyértelműen kirajzolódik a Kisteleki kistérség pályázói aktivátása, egyedük a közlekedésfejlesztés esetében tűnik a másik két térség szereplése is jelentősebbnek. Fontos kiemelni, hogy a térségek gazdasági hátrányainak kompenzálására hivatott intézkedések esetében gazdaségfejlesztés és turisztika nagyon alacsony a részvétel a források megszerzéséért, különösen igaz ez a turizmus ágazatára. A támogatott projektek esetében tovább nyílik az olló. Az egyetlen különbség ismét a közlekedésfejlesztés, ahol a pályázói sikeresség a két Bács-Kiskun megyei kistérség javára fordul. A 2-2 támogatott gazdaságfejlesztési projekt azonban kirívóan alacsony e térségekben. A pályázói sikeresség kapcsán megállapíthatjuk, hogy a gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség, amelyből eleve sokkal több projektjavaslat került benyújtásra, jóval sikeresebben pályázott: beadott projektjavaslatainak közel fele támogatást kapott, míg a bácsalmási projekteknek 20, a jánoshalmiaknak 33,33%-a. A turisztika esetében csalóka az arányszám a Jánoshalmi kistérség esetében: az 50% valójában azt jelenti, hogy a benyújtott 2 pályázatból az egyik támogatást kapott. Ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben az egyetlen benyújtott turizmusfejlesztési projekt nem kerülhetett be a nyertes pályázatok közé. Ahogy arra korábban is utaltunk, a közlekedésfejlesztés különbözik a pályázói sikeresség szemszögéből a többi témakörtől. Ezen a területen elmondható, hogy minden második bácsalmási és jánoshalmi pályázat támogatást kapott, míg a Kisteleki kistérségben csak minden harmadik. A térségfejlesztés a városrehabilitációs és környezetfejlesztési alprogramokból épül fel. Érdemes kiemelni, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségekből eleve kevés projektjavaslat került beadásra (3-3), azonban ezeknek is csak harmada (1-1 projekt) nyert. A Kisteleki kistérség sokkal aktívabb volt ezen a fejlesztési területen is: 15 benyújtott pályázatukból 10 támogatást kapott, ezzel pályázói sikerességük 66,67%-os. 9

Összességében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség a két Bács-Kiskun megyei kistérségnél jelentősen nagyobb pályázói aktivitást mutatott, amelyhez még hozzájárult az is, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi pályázatok, arányukat tekintve, jelentősen kevesebb esetben részesültek támogatásban. Mindez azt is jelenti, hogy a Kisteleki kistérség nem csak aktívabb pályázó volt a vizsgált időszakban, a DAOP érintett területein belül, de sikeresebb is a pályázati források elnyerésében. E sikeresség okának felderítése nem témája jelen tanulmányunknak, ugyanakkor a kistérségek jövője, fejlődése szempontjából lényegi kérdés lehet. 3. A magyar-szerb projektek tematikus elemzése Az alábbi ábrához kapcsolódóan ki kell emelni, hogy a magyar-szerb határon átnyúló program keretében támogatást nyert magyarországi projektrészek száma összesen 167. Ennek több mint háromnegyede (127 darab) Csongrád megyei, a fennmaradó 40 darab pedig Bács-Kiskun megyei kedvezményezettet gyarapít. Minden beavatkozási terület jelentős Csongrád megyei túlsúlyt jelez. Különösen igaz ez a 2.1. Gazdasági együttműködés, turizmus és K&F területre, melynek keretében önmagában több projektrész nyert támogatást Csongrád megyéből (65 db.), mint ahány összesen támogathatónak bizonyult Bács-Kiskunban. A támogatott projektrészek számához hasonló a megítélt támogatások eloszlása is a két megye tekintetében. A 4,704 milliárd forint teljes támogatási összeg 72,29%-a (3,401 milliárd forint) hasznosul Csongrád megyében, míg 27,71%-a (1,304 milliárd forint) Bács-Kiskun megyében. Az intézkedések mindegyike Csongrád megyei projektrészek számára rendel nagyobb támogatást, azonban míg Bács-Kiskun megyében összegszerűen az infrastrukturális fejlesztések vezetnek, Csongrád megyében ebből a szempontból is a 2.1 beavatkozási terület a legnépszerűbb. Ezzel együtt mind az 1.1, mind a 2.1 területeken többszöröse a Csongrád megye 10

által elnyert összeg a Bács-Kiskun megyeinek. Mindkét határon átnyúló program esetében a Szegedi kistérség tűnik ki az összesen 191 darab (a teljes támogatott CBC projektrész-állomány 74,60%-a) támogatott projektrésszel. Bár a magyarszerb együttműködési felhívások kisebb támogatási összegekkel kerülnek meghirdetésre, mégis ezen program keretében került több projektrész támogatásra (105 darab) a Szegedi kistérségben. Ki kell emelni, hogy a Mórahalomi (nem LHH, de HH) kistérség a 25 darab támogatott CBC projektrészével a második helyen áll a megyében. A határon átnyúló kapcsolatok közös projektekben megnyilvánuló ápolása tekintetében a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi kistérségek tűnnek a legkevésbé aktívaknak 1-1 projektrésszel. A megye LHH kistérsége, a Kisteleki kistérség a 4. helyen áll a megye kistérségei között. Összességében négy, a HU-SRB programból azonban csak 1 nyertes projekttel rendelkezik. A támogatásként elnyert források tekintetében ugyanez az erősorrend tapasztalható. Bács-Kiskun megyében 40 darab projektrész nyert támogatást. Az egyébként pályázati szempontból aktív Kiskőrösi, sem a Kunszentmiklósi kistérség nem nyert támogatást CBC alapból. Kiemelkedő ugyanakkor a Kecskeméti kistérség aktivitása, de a Bajai kistérségben hasznosuló 11 projektrész is jelentősnek mondható. A programterület 2 LHH-s kistérsége 1-1 nyertes IPA projekttel rendelkezik, ami nagyon elmarad a kecskeméti és bajai szinttől, főleg, ha figyelembe vesszük e kistérségek földrajzi elhelyezkedését: a határ közeli helyzet elvileg több aktív kapcsolatot feltételezne. 4. Ajánlások megfogalmazása a közös szerb-magyar módszertan megalapozásához, a tematikus fókuszterületek rögzítése Jelen fejezetünkben - különböző területi felosztás alapján megvizsgáljuk, hogy a 2007-2013-ra nyújtott forráskeretek által támogatott projektek milyen témakörben kerültek felhasználásra. Először tekintsük át a támogatott területeket megyei szinten. 11

Csongrád megyében a mikro-, kis- és középvállalkozások számos pályázatot nyújtottak be a Délalföldi Operatív Program (DAOP) által nyújtott források elérésére. A DAOP-1.2.1-2008 és a DAOP- 1.2.1-11-2011 kódszámú kiírásokon 23 darab projekt jutott támogatáshoz. A vállalkozások az itt elnyert pályázati összegeket klaszterfejlesztéshez használták fel. A megyében jelentős, mintegy 5 milliárd forintot meghaladó támogatást nyertek el azok a vállalkozások, melyek a DAOP-1-1-1/E kódszámú kiírás nyerteseként telephelyfejlesztésre pályáztak. A DAOP-2.1.1/K-11 és a DAOP-2.1.2 kiírás nyertes projektjei a versenyképes turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez nyertek el támogatásokat. Számos sikeres pályázat született kerékpár- és belterületi utak fejlesztésére, felújítására valamint város rehabilitációs projektek megvalósítására is. Meg kell említenünk a DAOP-5.1.3-11 kódszámú pályázati kiírást, ahol a régió lakosságának egészségtudatos életmódját támogató civil szervezetek nyertek el forrásokat infrastruktúra fejlesztésre. Bács-Kiskun megyében a vállalkozások a DAOP-1.1.1/E kódszámú kiírás többszöri megjelentetésével közel 9 milliárd forint forráshoz jutottak telephelyfejlesztés címen. A klaszterek fejlesztésére meghirdetett DAOP-1.2.1-2008 és a DAOP-1.2.1-11-2011 kódszámú kiírásokon 6 darab támogatott projekt született. A turisztikai szolgáltatások versenyképessé tételére kiírt DAOP-2.1.1/K-11 és a DAOP-2.1.2 kódszámú kiírásokon is számos pályázat sikeres elbírálást kapott. Támogatott pályázatok születtek város rehabilitációs projektek megvalósítására, valamint kerékpár- és belterületi utak fejlesztésére, felújítására. A DAOP-5.1.3-11 kódszámú kiírásban pedig civil szervezetek infrastruktúra fejlesztésre nyertek forrástámogatást. A következőkben tekintsük át a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben nyertes pályázatok tematikus fókuszát. A Jánoshalmi kistérség vállalkozásai közül 1 darab sikeres pályázat született telephelyfejlesztés témakörben. Ezek kívül támogatást kapott 1 darab projekt ipari terület fejlesztése címen, 1 darab város rehabilitációs valamint több közlekedés infrastruktúra pályázat is. A KOCH-VIN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. turisztikai projekttel kapott támogatást. A Bácsalmási kistérségben 2 darab nyertes pályázat született telephelyfejlesztés címen. 12

Támogatást kapott 1 darab város rehabilitációs pályázat, valamint több közlekedésfejlesztési projekt, az Éléskamra Vendégház Nonprofit Kft. pedig sikeresen pályázott turisztikai beruházásával. A Kisteleki kistérségben 1,5 milliárd forint értékben nyertek gazdaságfejlesztési projektek, melyek közül több telephely fejlesztési pályázat. Turisztika témakörben 10 projekt közel 330 millió forint támogatáshoz jutott. Itt a legnagyobb összeget az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. kapta. Ezeken kívül a közlekedés témakörben több támogatott projekt valamint az 5. prioritás tengelyhez kapcsolódó projektek jutottak támogatáshoz. Végül tekintsük át a nemzetközi projekteket. Csongrád megyében a nemzetközi projektek száma 127 darab. Ebből az infrastruktúra fejlesztés területen 10 darab, a környezetvédelem területen 13 darab, az oktatás és kultúra területen 39 darab míg a gazdaság, turizmus, K+F területen 65 darab támogatott projektet számolhatunk. Bács-Kiskun megyében a összes nemzetközi projekt száma 40 darab. Ebből az infrastruktúra fejlesztés területen 3 darab, a környezetvédelem területen 7 darab, az oktatás és kultúra területen 16 darab míg a gazdaság, turizmus, K+F területen 12 darab támogatott projektet számolhatunk. A Kisteleki kistérség 1 darab környezetvédelem témakörben támogatott projektben vesz részt, amely ár- és belvízvédelmi rendszer korszerűsítésére nyert támogatást. A Bácsalmási kistérség szintén 1 darab infrastruktúra fejlesztés témakörben támogatott projekt részese, amely keretein belül a határt érintő útszakasz felújításának tervezésére kapott támogatást. Ugyancsak 1 darab projekttel rendelkezik a Jánoshalmi kistérség, amely az oktatás és kultúra témakörben nyert támogatás felhasználásával próbálja megvalósítani pályázatát. Összességében kijelenthető, hogy gazdaságfejlesztés terén a kis- és középvállalkozások közvetlen fejlesztése, infrastrukturális helyzetének javítása, míg turisztikai tématerületen az attrakciófejlesztés volt a legnépszerűbb. Infrastruktúrafejlesztés kapcsán a csapadékvíz elvezető 13

rendszerek fejlesztése, a kerékpárút fejlesztés, továbbá a belterületi utak fejlesztése voltak a legkeresettebb fejlesztési tématerületek. 5. Ajánlások megfogalmazása a 2014-2020-as programozási időszak vonatkozásában A 2014-2020-as tervezési időszak számos dologban új helyzetet teremt azoknak a szervezetnek és személyeknek, akik az Európai Uniós strukturális és kohéziós alapokból való támogatási források felhasználásához kötődnek. Napjainkban átalakulóban van a hazai intézményrendszer és átrendeződik a megszokott operatív program struktúra is. Emellett új területi fókuszok kerülnek hangsúlyozásra és új területi szereplők jutnak feladathoz az aktuális információk alapján. Az operatív programok kidolgozása A magyar kormány 1600/2012. (XII. 17.) kormányhatározata definiálta a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokat. A határozat ugyanezen pontja felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy koordinálja a partnerségi megállapodás és az operatív programok kidolgozását, továbbá arra, hogy azok szakmai tartalmának meghatározása érdekében vonja be az érintett minisztereket az 1. számú mellékletben rögzített szakmai felelősségi rend szerint. A területi szintű tervezés megerősödése a tervezési folyamatok során A kormányhatározat korábbi szakasza utalt arra a területi átrendeződésre, melynek alapjai a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) 2011. decemberi módosításával teremtődtek meg. A jogszabály megalkotásával a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei 14

önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A helyi tervezés mellett a megyéknek a 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van, hiszen a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi tervek az ágazati operatív programok számára is fontos inputként szolgálhatnak, annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. Ez a szakmai dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. Az oktatói segédanyag tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem / Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak. A program hivatalos weboldala: http://www.hu-srb-ipa.com 15