Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány Induló mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon Budapest, 2009 Készítette: Dávid Melinda

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Ábrajegyzék... 4 Táblázatjegyzék... 4 Bevezetés... 5 1. Mikro-, kis- és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban... 7 1.1. Definíció... 7 1.2. Regisztrált és működő vállalkozások száma méret és gazdálkodási forma szerinti csoportosításban... 8 1.3. Mikro, kis- és középvállalkozások gazdasági jelentősége Magyarországon... 9 1.4. Mikro-, kis- és középvállalkozások kihívásai... 11 2. KKV fejlesztéspolitika az EU-ban és Magyarországon... 13 2.1. A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztési politikák elemei, fejlesztési modellek... 13 2.2. Kis- és középvállalkozások az EU-ban... 15 2.3. Fontos dokumentumok az EU vállalkozásfejlesztési politikájában... 15 2.3.1. Kisvállalkozások Európai Chartája... 15 2.3.2. Kisvállalkozói Intézkedési Csomag, Small Business Act (SBA)... 17 2.4. Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben... 18 2.5. JEREMIE program... 21 2.6. Magyar vállalkozásfejlesztési politika, valamint annak célkitűzései... 23 2.7. Magyar vállalkozásfejlesztési politika eszközei... 26 3. Induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei, és az egyes források rendelkezésre állásának elemzése... 27 3.1. Belső finanszírozás... 27 3.2. Külső, adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási formák... 28 3.2.1 Tagi, vagy tulajdonosi kölcsön... 29 3.2.2 Családi, baráti kölcsön... 29 3.2.3 Szállítói hitel... 29 3.2.4. Vevői előleg... 30 3.3. Külső, adósság jellegű, intézményes finanszírozási források... 31 3.3.1 Bankhitel... 31 3.3.2 Lízing... 37 3.3.3 Faktoring... 40 3.4. Külső, tőkejellegű finanszírozási lehetőségek... 43 3.4.1 Informális tőkebefektető... 43 3.4.2 Üzleti angyal... 44 3.4.3 Kockázati tőke... 45 3.5. A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségei Magyarországon és az EU-ban... 47 3.5.1. A finanszírozási források szerepe a vállalkozások fejlődésében... 47 3.5.2. A vállalatok által megkeresett pénzügyi intézmények... 47 3.5.3. A kis- és középvállalkozások által igénybe vett források... 47 3.5.4. A bankok megítélése... 48 4. Állami szerepvállalás az induló vállalkozások finanszírozásában... 49 4.1. Hitelprogramok... 49 4.1.1 Mikrohitelezés... 49 4.1.2. Egyéb hitelek... 50 2

4.3. Garancia, azaz hitelgarancia és tőkegarancia... 53 4.3.1. Hitelgarancia... 53 4.3.2. Tőkegarancia... 55 4.4. Faktoring... 56 4.5 Tőkejuttatások piaca, problematikus területek... 57 4.5.1. Közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon keresztül... 58 4.5.2. Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek... 59 4.5.3. A kockázati tőke-befektetők kockázatainak és hozamelvárásainak mérséklése... 59 4.5.4. Értékpapírpiac támogatása... 59 4.5.5. Vissza nem térítendő támogatások... 59 4.6. Pályázatok, támogatások... 60 4.6.1. EU-s társfinanszírozású pályázatok... 61 4.6.2. Hazai forrású pályázatok... 62 4.6.3. Egyéb pályázatok... 62 4.7. Állami szerepvállalás megítélése általánosságban, javaslatok... 63 5. Mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények... 65 5.1. Start Tőkegarancia Zrt.... 65 5.2. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KvfP)... 66 6. Bázel II és a jelenlegi gazdasági helyzet hatása az indulóvállalkozások forráshoz jutására... 68 Befejezés... 70 Irodalomjegyzék... 73 Könyvek... 73 Folyóiratok... 73 Internetes források... 74 Egyéb kiadványok... 79 Mellékletek... 81 1. számú melléklet: Kérdőív... 81 2. számú melléklet: Kérdőív kiértékelése... 85 3. számú melléklet: Mélyinterjúk... 87 4. számú melléklet... 89 5. számú melléklet... 89 6. számú melléklet... 89 7. számú melléklet... 90 8. számú melléklet... 90 9. számú melléklet... 90 10. számú melléklet... 91 11. számú melléklet... 91 12. számú melléklet: 2008. évben meghirdetett GOP pályázatok... 92 3

Ábrajegyzék 1. ábra: A vállalati hitelek alakulása Magyarországon 2001-2008 között (milliárd Ft). 33 2. ábra: A hazai pénzintézetek által folyósított mikro- és kkv-hitelek alakulása 2001-2008 között (milliárd forintban)... 34 3. ábra: A vizsgált időszakban hitelben részesült vállalatok száma... 35 4. ábra: A lízingpiac alakulása 2005-2008... 39 5. ábra: Faktorált forgalom alakulása 2002-2007 között... 41 6. ábra: Faktorált forgalom alakulása 2003-2007 között... 42 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az egyes vállalati méretkategóriák ismérvei Magyarországon... 8 2. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2000-2007)... 8 3. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint (2000-2006)... 9 4. táblázat: Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint (2000-2006)... 9 5. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások saját tőkéjének megoszlása létszámnagyság-kategóriánként (2002-2006) (%)... 28 6. táblázat: Lízing előnyei és hátrányai... 38 7. táblázat: Állami szerepvállalás intézményei a vállalkozások finanszírozásában... 58 8. táblázat: A Hitelgarancia Zrt. És az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelek állománya a teljes hitelállomány százalékában... 89 9. táblázat: GOP rendelkezésére álló keretek prioritási tengelyenként (2007-2013)... 89 10. táblázat: A Kis-, és Középvállalkozói Célelőirányzat 2003-2008.évi költségvetési támogatása... 89 11. táblázat: A Lánchíd Faktoring Program eredményei (2003-2007)... 90 12. táblázat: Az Országos Mikrohitel Alapból finanszírozott Mikrohitel Program eredményei 2000 és 2007 között... 90 13. táblázat: A Start Tőkegarancia Zrt. 2006-2007. évi üzleti aktivitása... 90 14. táblázat: A KvfP 2007. évi üzleti aktivitása vállalkozási méretkategóriák szerint... 91 15. táblázat: A KvfP üzleti aktivitása 2003-2007-ben... 91 4

Bevezetés Szakdolgozatom témája az induló vállalkozások finanszírozási lehetőségei Magyarországon. A gazdaság mozgatórugói a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez azáltal, hogy az alkalmazottak jelentős részét foglalkoztatják, és meghatározó szerepük van az árbevételek létrehozásában. A vállalatok gazdasági jelentőségét tekintve fontosnak tartom annak tanulmányozását, hogy milyen forrásszerzési lehetőségei vannak az induló vállalkozásoknak. Hiszen ahhoz, hogy egy vállalat hozzájárulhasson a magyar gazdasági növekedéshez meg kell alakulnia és életben is kell maradnia. Véleményem szerint ez a téma mindig aktualitást élvez, különösen a jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények között. Szakdolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ: Az induló, regisztrált vállalkozások megoszlása gazdasági forma és méret szerint Milyen forrásszerzési lehetőségek állnak az induló vállalkozások rendelkezésére az alapítást közvetlenül megelőző és az alapítás utáni időszakban? Létre lehet-e hozni egy vállalkozást kizárólag külső forrásokból? Szabadna-e engedni, hogy valaki nulla saját tőkével alapítson vállalkozást? Mit kellene tennie a kormánynak annak érdekében, hogy az induló vállalkozások könnyebben jussanak külső forrásokhoz? A vállalatoknak mit kellene tenniük, hogy a rendelkezésre álló forrásokat igénybe is tudják venni, valamint ki tudják használni a kormány, illetve az Unió által nyújtott lehetőségeket? A Bázel II. valamint a jelenlegi gazdasági helyzetnek milyen hatása lesz az induló vállalkozások forrásszerzési lehetőségeire? A témára nemcsak annak fontossága és tanulmányaim miatt esett a választásom, hanem a személyes érdeklődésem hatására. Környezetemben egyre többen fontolgatják saját vállalkozás alapítását, vágnak bele saját ötletük megvalósításába, és az én távlati céljaim között is szerepel egy saját cég megalapítása. 5

A fentebbi kérdésekre primer és szekunder kutatások segítségével kerestem a választ. A rendelkezésre álló források mellett mélyinterjút készítettem két induló vállalkozás vezetőjével, valamint kérdőíves felmérést végeztem vállalkozások körében. A kérdőíves felmérés nem lett reprezentatív, mégis mutat egy alapképet az induló vállalkozások finanszírozási forráshoz jutási lehetőségeiről. A szakdolgozat hat részből épül fel. Az első részben a mikro-, kis- és középvállalkozások magyar gazdaságban betöltött szerepét vizsgálom. Statisztikai adatokat felhasználva elemzem a regisztrált és ténylegesen működő vállalkozások számát, méret és gazdálkodási forma alapján. Megvizsgálom a mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági jelentőségét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük. A második részben bemutatom a különböző vállalkozásfejlesztési modelleket, majd az Európai Unió és Magyarország vállalkozásfejlesztési politikáját, annak célkitűzéseit és a megvalósításhoz felhasználható eszközöket. A harmadik rész az induló vállalkozások számára elérhető finanszírozási források áttekintéséről szól. A kérdőíves felmérésem, és a szekunder információk alapján elemzem a források rendelkezésre állását, a keresleti és kínálati oldalon meglévő problémákat, és megoldási lehetőségeket fogalmazok meg. A negyedik rész az állami szerepvállalást mutatja be a finanszírozás területén. Végig veszem az állam által nyújtott forrásokat, elemzem ezek hatékonyságát. Fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy szükség van-e állami jelenlétre a vállalat finanszírozás területén, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Az ötödik részben a mikro-, kis- és középvállalati szektor finanszírozását támogató intézmények közül kettő tevékenységét elemzem. A finanszírozási források közvetítésében tizennégy szervezet vesz részt, ezek közül a Start Tőkegarancia Zrt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. tevékenységét mutatom be. Végül a hatodik részben a Bázel II tőkeegyezmény, valamint a jelenlegi gazdasági helyzet hatását vizsgálom a mikro-, kis- és középvállalkozások, kiemelten az induló vállalkozások finanszírozási forráshoz jutására. 6

1. Mikro, kis és középvállalkozások szerepe a magyar gazdaságban 1.1. Definíció Magyarországon a 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát, valamit fejlődésük támogatását. A törvény jelentősége egyrészről, hogy csak a törvénynek megfelelő vállalkozások vehetik igénybe a kkv-k számára az állam által biztosított támogatásokat, kedvezményeket. Másik jelentősége, hogy a definíció teljes mértékben megfelel a 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak. A törvény két lépcsőben lépett életbe. Elsőként bevezettek egy átmeneti időszakra vonatkozó meghatározást 2004. május 1-jétől, majd 2005. január 1-jétől lépett életbe a végleges törvény. A törvény szerint a kis- és középvállalkozások meghatározása a következő: Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek: 1 (1) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele maximum 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, valamint megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben egy-vagy több nagyvállalat, illetve az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése-tőke vagy szavazati joga alapján-külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 1 2004.XXXIV.törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 7

1. táblázat: Az egyes vállalati méretkategóriák ismérvei Magyarországon Ismérvek Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Maximális foglalkoztatotti létszám 9 fő 49 fő 249 fő Maximális árbevétel EUR 2 millió EUR 10 millió EUR 50 millió EUR Maximális mérlegfőösszeg 2 millió EUR 10 millió EUR 43 millió EUR Állami, önkormányzati, nagyvállalati 25% 25% 25% tulajdon max. aránya Forrás: 2004.évi XXXIV. törvény 1.2. Regisztrált és működő vállalkozások száma méret és gazdálkodási forma szerinti csoportosításban Ahogy a 2. számú táblázat mutatja az elmúlt 7 évben folyamatosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma. Az elmúlt években közel 1,2 millió regisztrált vállalkozás volt Magyarországon. Még mindig az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb gazdálkodási forma a vállalkozást alapítók között, feltehetően az egyszerűbb cégalapítási folyamat és a kedvezőbb adózás miatt. Emellett még a betéti társaságok és kft.-k száma a legjelentősebb. Érdekes megfigyelni, hogy 2002-ig dinamikusabban növekedett a regisztrált vállalkozások száma, azt követően pedig már lassabb ütemben, néhány ezerrel bővült csak. Ez nem túl biztató, hiszen az új vállalkozások egyben új munkahelyek teremtését is jelentik. 2. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2000-2007) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet Összesen vállalkozás 2000 682 925 7 873 188 136 167 033 4 372 7 516 1 094 446 2001 698 001 8 213 199 152 172 919 4 423 7 074 1 124 835 2002 708 513 8 113 208 454 182 242 4 425 6 768 1 152 221 2003 716 729 7 889 214 787 193 247 4 345 6 790 1 176 934 2004 717 323 7 725 219 023 209 720 4 357 6 532 1 198 628 2005 710 838 7 483 220 955 224 146 4 371 6 230 1 208 780 2006 670 203 7 244 221 152 238 411 4 373 5 860 1 183 953 2007 702 595 6 868 218 307 257 347 4 493 5 488 1 233 704 Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006 Fontos megemlíteni, hogy jelentősen eltér a regisztrált és a működő vállalkozások száma. Míg 2000-ben elméletileg 1 094 446 db vállalkozás regisztrált, ennek csupán az 57%-a működött ténylegesen. Ez az arány a későbbi években is hasonlóan alakult. Ennek oka a kényszervállalkozások nagy számában kereshető. 8

3. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint (2000-2006) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet vállalkozó 2000 360 075 5 970 134 169 114 112 3 336 3 954 2001 360 668 6 333 146 422 121 849 3 425 3 786 2002 390 843 6 263 154 420 131 776 3 451 3 532 2003 383 509 6 010 157 877 142 954 3 443 3 422 2004 376 463 5 844 160 236 155 333 3 415 3 207 2005 372 973 5 535 155 325 163 475 3 388 3 080 2006 351 745 5 309 156 942 173 393 3 457 2 784 Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006 A 4. számú táblázatból egyszerűen kiszámolhatjuk, hogy 2006-ban a működő vállalkozások 94,94 %-a mikrovállalkozás, 4,21%-a kisvállalkozás a fennmaradó 1% pedig közép-, és nagyvállalat volt. A mikrovállalkozások azonban nagy arányuk ellenére kisebb mértékben vesznek részt gazdasági növekedés termelésében. 4. táblázat: Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint (2000-2006) Létszámkategória 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0-1 fő 425 731 443 503 487 835 480 564 480 066 477 232 468 733 2-9 fő 167 129 169 838 173 115 186 536 193 461 195 113 194 092 10-49 fő 25 849 26 157 26 829 27 782 28 806 29 507 29 388 50-249 fő 5 350 5 337 5 006 5 015 5 028 4 980 5 010 250 fő és a felett 1 088 1 046 1 003 958 946 924 923 Vállalkozás összesen 625 147 645 881 693 788 700 855 708 307 707 756 698 146 Forrás: KSH, Vállalkozások demográfiája 2006. 1.3. Mikro, kis és középvállalkozások gazdasági jelentősége Magyarországon 2 A kkv-k gazdasági súlya jelentősen elmarad a foglalkoztatásban betöltött szerepüktől. A kkv-k a vállalati szektor által előállított bruttó hozzáadott értéknek körülbelül a felét, azaz 53%-ot adják, miközben a foglalkoztatást tekintve közel kétszer annyi embert alkalmaznak, mint a nagyvállalatok. A vállalkozások nettó árbevételének 61,4%-a realizálódott a kkv-knál 2006-ban, csupán 38,6 % a nagyvállalkozásoknál. Ennek jelentősebb részét a mikro- és kisvállalkozások termelik ki a rendelkezésre álló adatok alapján. Az export értékesítés jelentős hányadát a nagyvállalatok realizálják, a kkv-k mindössze az exportbevételek 35,3%-át realizálták. 2002-2006 között megfigyelhető, hogy az exportbevételek megoszlásában a nagyvállalatok változatlan arányban, 63-64%-ban, a középvállalkozások 13-15%-ban, a mikro- és kisvállalkozások 20-22%-ban 2 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: A kis-, és középvállalkozások helyzete 2007 p. 140-145. 9

részesednek. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a kkv-k exporttevékenysége rendkívül szerény. A kkv-k gazdasági jelentőségét azonban nem csak a számadatokkal jellemezhetjük. Kállay 3 szerint a következő okok azok, amik miatt a kkv-k fontosak a nemzetgazdaság számára: Gyorsabb gazdasági növekedés: a kisvállalkozások teljesítménye fontos szerepet tölt be egy ország jövedelemtermelésének a növelésében. Vannak olyan ágazatok, amelyekben a kisvállalkozások jobban tudnak érvényesülni, mint a nagyvállalatok, így a kézműipar, kereskedelem és szolgáltatások területén. Verseny: a gazdasági verseny fenntartásában kiemelkedő jelentősége van a kisvállalkozásoknak, hiszen az új piaci belépők leggyakrabban kis-, és középvállalkozások formájában jelennek meg. Munkahelyteremtés: az egyik leggyakrabban említett tényező. A kkv-k alacsonyabb tőkeintenzitású tevékenységet folytatnak, így magasabb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma. Plusz a nagyvállalatok leépítése során a kkv-k nyújtanak állást a felszabadult munkaerőnek. Regionális és helyi fejlődés: a nagyvállalatok ritkán jelennek meg kisebb térségekben, így a helyi piacon értékesítő kkv-k jelentős mértékben hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. Innováció Társadalmi kohézió: a kkv-k helyi piacra termelnek, helyi embereket alkalmaznak, és jövedelemszerzési lehetőséget nyújtanak az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeknek. Hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek, női és fiatal vállalkozók: törekvés ezen csoportok jövedelemteremtő képességének növelésére például önálló vállalkozás indításának segítésén keresztül. Strukturális átalakulás Küzdelem a szegénység ellen Globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: a globalizáció által csökken a kommunikáció és a közlekedés költsége, ami elősegíti a vállalkozások együttműködését. 3 Kállay László-Imre Szabolcs (2004): A kis-és középvállalkozások fejlesztés gazdaságtana p. 20-26. 10

1.4. Mikro, kis és középvállalkozások kihívásai 4 Gyenge alkupozíció: a kkv-k tevékenységi körüknél fogva jobban kiszolgáltatottak a versenynek mind a többi kkv-kkal, mind a nagyvállalatokkal szemben. A kkv gyenge alkupozícióval rendelkezik a vevőkkel, szállítókkal, valamint beszállítókkal szemben. A vevők alkupozícióját erősíti, ha több hasonló terméket kínáló kkv terméke közül választhatnak. A nagyvállalatok, mivel fontos ügyfelei a kkv-knak, könnyen kihasználhatják erőfölényüket halasztott fizetési határidőkön, különböző árengedményeken keresztül. Mivel a mikro- és kisvállalkozások méretükből kifolyólag nem vásárolnak sok terméket, vagy vesznek igénybe sok szolgáltatást, ritkán vállnak kiemelt fontosságú ügyfelekké a beszállítók szemében, így nem számíthatnak fizetési haladékra, valamint ingyen többletszolgáltatásokra, kedvezményekre. Alacsony tőkeellátottság: a mikro-, kis- és középvállalatok ritkán rendelkeznek nagy mennyiségű saját tőkével, ennek következtében gyakran likviditási problémákkal küzdenek. Likviditási, finanszírozási problémák: többek között gyenge alkupozíciójukból, tőkehiányukból fakadóan a vállalatok szinte állandósult likviditási problémákkal küzdenek. Ezt erősíti, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok nehezebben jutnak külső pénzügyi forrásokhoz, például hitelhez, mert esetükben magasabbak a tranzakciós költségek, hiszen fedezet hiányában, alacsony saját tőkével kockázatos ügyfélnek minősülnek. Alacsony kockázatviselő képesség: a kkv-k gyenge tőkeerejük miatt nem vállalnak magasabb kockázatot, ugyanis egy esetleg több éven át tartó veszteséges időszakot nem tudnának finanszírozni. Adóterhek, adminisztratív kötelezettségek: a különböző adók és járulékok közvetlen terhet képeznek a vállalkozások számára. Bár többféle adókedvezmény van életben, de ezek átlátása, adminisztrációjuk végrehajtása nem mindig egyszerű egy kisvállalkozás számára Támogatások, kedvezmények, pályázatok rendszerének átlátása: Mint már fentebb is említettem különféle formájú támogatások, kedvezmények vannak életben, azonban ezek nyomon követése, adminisztrációja gyakran nehézséget okoz. Az elmúlt években számos pályázat került meghirdetésre, de számos 4 Béza Dániel-Csapó Krisztián-Farkas Szilveszter-Filep Judit-Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása p. 21-37. 11

helyzetben túl sok szervezet vesz részt a pályázat folyamatában, ami megnehezíti a vállalkozások eligazodását, körülményessé teszi az információhoz való hozzájutást. 12

2. KKV fejlesztéspolitika az EU ban és Magyarországon 2.1. A mikro, kis és középvállalkozások fejlesztési politikák elemei, fejlesztési modellek 5 Vállalkozásfejlesztésnek nevezzük azoknak a tevékenységeknek az összességét, amelyek piaci beavatkozással, vagy a gazdaság működését meghatározó intézményi keretek alakításával a vállalkozások helyzetének a javítására törekszik. Egy kormány fejlesztési politikája két csoportra osztható Az első terület a jogi szabályozás és a kedvező gazdasági környezet biztosítása. Az intézkedések tekintetében fontos különbséget tenni a reform és a stabilizációs program között. Reformnak nevezzük azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdaság működését meghatározó keretfeltételek, szabályok átalakítására irányulnak, például a piacgazdasági reform. A stabilizációs program pedig azon intézkedések összessége, amelyek egy felborult gazdasági egyensúlyi állapotot igyekeznek helyreállítani, például a jelenlegi Gyurcsány-csomag. A jogi szabályozási környezet többek között azt jelenti, hogy a tulajdonjogok tisztázottak és érvényesíthetőek az adott országban. Az adók és a járulékok bár a kormány legfontosabb bevételi forrását képezik, ami alapvető az állam és a jóléti rendszerek működtetéséhez, de fontos, hogy ne vonják el a vállalatok által termelt jövedelmek túlzottan nagy hányadát. Fontos, hogy egy ország korszerű társasági és számviteli törvénnyel rendelkezzen, valamint a foglalkoztatás bővülést támogató munkajoggal. Nem elhanyagolható tényező a jogi és szabályozási környezet minősége, amelyet leginkább a feketegazdaság mértékével lehet mérni. A második területet a fejlesztési programok jelentik, vagyis azon programok, amelyek közvetlenül a vállalkozásnak nyújtanak szolgáltatásokat konkrét akciókon, intézkedéseken keresztül. A fejlesztési programoknak két csoportja különböztethető meg: a piachelyettesítő és a piacfejlesztő modell. A piachelyettesítési modell alapgondolata, hogy a versenyhátrányt jövedelemtranszferrel kell ellensúlyozni. Ezzel szemben a piacfejlesztő modell abból indul ki, hogy a versenyhátrányt nem jövedelemtranszferrel, hanem a támogatásra érdemes vállalkozások versenyképességének növelésével kell ellensúlyozni. A 5 Kállay László- Imreh Szabolcs (2004): A kis-, és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana p. 61-74. 13

legszembetűnőbb különbség a két modell között, hogy míg az egyik modell az olcsó forrásnyújtást támogatja, addig a másik a források elérhetővé tételét sürgeti. Ezt leginkább a mikrohitelezés példáján keresztül lehetne szemléltetni. A piachelyettesítő modell alacsony kamatokat nyújt, mert a támogatottak köre azt meg tudja fizetni. A piacfejlesztő modell ezzel szemben azt vallja, hogy olyan feltételeket kell kialakítani, amelyek elérhetővé teszik a forrást, de elsősorban az arra érdemes, akár nagyobb kockázatot, tranzakciós költséget is elviselő vállalatok számára. A piachelyettesítő modell esetében erős függés figyelhető meg a forrást nyújtó donor szervtől. Ezen források kormányzati ügynökségekhez, fejlesztési programokhoz kerülnek, amelyek folyamatosan támogatott projekteket finanszíroznak. Az általuk nyújtott szolgáltatások nem fejlődnek, mert hiányzik a visszajelzés a vállalatok, a piac felől. A támogatások gyakran nem a megfelelő célcsoportot érik el, vagy csak a vállalkozók szűk körét érik el, ezáltal nem érnek el gazdaságfejlesztő hatást. A piacfejlesztő modell esetében a donor és a forrást közvetítők közé bekerül egy új szereplő, a fejlesztő szervezet, amely a szolgáltatások kifejlesztéséhez és bevezetéséhez járul hozzá a fenntarthatóság elvét és a célpiac igényeit figyelembe véve. A forrásokból így nem folyamatosan támogatott programokat finanszíroznak, hanem olyan fejlesztést, amely egy verseny-, és piacképes szolgáltatást eredményez. A visszajelzések révén lehetőség van a szolgáltatók tevékenységeinek fejlődésére, és hogy a források a megfelelő célcsoporthoz jussanak el. A piacfejlesztő modell esetében a különböző finanszírozással foglalkozó szervezetek önfenntartóak tudnak lenni, így nem szorulnak állandó támogatásra sem. Fontos, hogy a kkv-kra nem csak a fejlesztési politikák hatnak, hanem a makrogazdasági környezetet meghatározó tényezők. A költségvetési politika egyik oldalon meghatározza az állam gazdasági szerepvállalásának mértékét és a jövedelem újraelosztást. Másik oldalon az újraelosztó rendszerek hatékonysága is hatással van a vállalatokra. A monetáris politika az inflációs rátán, kamaton és a nemzeti valuta árfolyamán keresztül játszik szerepet a kkv-kra gyakorolt külső hatásban. A regionális politika az infrastruktúrán, oktatáson keresztül áll kapcsolatban a kkv-kkal, az iparpolitika pedig egyes ágazatok támogatásán keresztül. A többségében alacsony tőke, de magas munkaerő-intenzitású kkv-ra nagy hatással vannak a foglalkoztatáspolitika munkahelyteremtő célja. A makrogazdasági tényezők és a fejlesztési programok együttesen fejtik ki hatásukat a kkv-kra. 14

2.2. Kis és középvállalkozások az EU ban 6 A kkv-k definíciója megegyezik a Magyarországon alkalmazott meghatározással. A többi fejlett országhoz hasonlóan az EU-ban is a nyolcvanas évektől kerültek a kkv-k az érdeklődés középpontjába. Az Európai Unióban a vállalkozások 99,8%-a kis- és középvállalkozás, ebből 91,5% mikrovállalkozás. A mikrovállalkozások közel fele alkalmazott nélküli, vagy családi vállalkozás. A magánszektor foglalkoztatottainak 67%-a a kkv szektorban dolgozik. Az EU felismerte, hogy a foglalkoztatottság fenntartásában kiemelkedő szerepet játszanak a mikro-, kis- és középvállalkozások, ezért támogatásuk egyben a munkanélküliség elleni harc egyik eszköze is lehet. Az EU számára az egyik legnagyobb kihívás a tudásalapú gazdasággá való átalakulás, így meghatározó jelentősége van annak, hogy az egyes tagállamok mennyire építenek a kkv-k növekedési és innovációs készségeikre, és mennyire tudják segíteni őket a globalizációból származó előnyök kihasználásban. A kkv-k különböznek egymástól a helyi és nemzetközi gazdasági környezetükben, valamint jellegzetességeiben, ezt a sokszínűséget figyelembe kell vennie az EU-nak és a tagállamoknak is. 2.3. Fontos dokumentumok az EU vállalkozásfejlesztési politikájában Az Európai Uniónak számos meghatározó dokumentuma van a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatban, ezek közül a Kisvállalkozások Európai Chartáját, valamint az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagot mutatom be részletesebben. 2.3.1. Kisvállalkozások Európai Chartája 7 2000 júniusában hagyták jóvá a tagállamok államfői és kormányfői a Chartát, amely kijelöli a Bizottság és a tagállamok feladatait a kisvállalkozói környezet javítása érdekében. Meghatározó elve a kicsiben gondolkodunk először. A Charta stratégiai ajánlásainak végrehajtása központi szerepet játszik a lisszaboni célkitűzések végrehajtásában, amely szerint Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává kell válnia. 6 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme_pack_en_2008_full.pdf 7 http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/charter/docs/charter_hu.pdf 15

Mivel a kisvállalatok a foglalkoztatás, innováció és Európán belüli és helyi társadalmi integráció fő hajtóereje, ezért az ő vállalkozási tevékenységüknek kedvező gazdasági környezetet kell kialakítani. A Charta az alábbi cselekvési irányvonalakat határozta meg: A vállalkozások oktatása és képzése: vállalkozói készség növelése, vállalkozói ismeretek oktatása Olcsóbb és gyorsabb indulás: cégalapítás gyorsabbá, egyszerűbbé, olcsóbbá tétele, valamint az online cégbejegyezés elősegítése Jobb törvénykezés és szabályozás: nemzeti és közösségi szabályozás egyszerűbbé tétele, felhasználóbarát közigazgatási dokumentumok használata, kisvállalatok mentesítése bizonyos szabályok alól Szakmai ismeretek biztosítása Online hozzáférés biztosítása: e-közigazgatás előmozdítása Az egységes piac jobb kihasználása: például kisvállalatok piacra jutásának elősegítése versenyszabályok nélkül, közbeszerzés javítása stb. Adó és pénzügyek: adórendszer egyszerűsítése és kedvezőbbé tétele, finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás elősegítése Kisvállalatok technológiai teljesítményének elősegítése: technológiai együttműködések, hálózatosodás támogatása Sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalat támogatás Erősebb és hatékonyabb kisvállalati érdekképviselet nemzeti és uniós szinten A Chartát többször is felülvizsgálták, a 2005-2007-es vizsgálat azt mutatta, hogy sikerült előrelépésetek tenni a kkv-barát üzleti környezet megteremtésében. Sok helyen bevezették az egyablakos cégalapítási eljárást, egyszerűsítettek bizonyos jogszabályokat és csökkentették az adminisztrációs terheket. A felülvizsgálat azonban rámutatott arra is, hogy még mindig vannak hiányosságok, ahol lépéseket kell tenni. Ilyen területek például a kkv-k termelékenységének növelése, gazdasági növekedésük felgyorsítása, pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése, innováció ösztönzése. Ennek hatására készült el és került elfogadásra a Kisvállalkozási Intézkedési Csomag, azaz a Small Business Act 2008 márciusában. 16

2.3.2. Kisvállalkozói Intézkedési Csomag, Small Business Act (SBA) 8 Az SBA abból indul ki, hogy a kkv-k számára kiépítendő kedvező gazdasági környezet nagymértékben függ attól, hogy milyen kép él a vállalkozásokról a társadalomban. A kkv-barát környezet megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a társadalomban vonzó lehetőség legyen a vállalatalapítás gondolata, meglegyen a vállalkozói kedv. A SBA a korábbi eredményekre építve határoz meg új politikai kereteket, úgyhogy integrálja a már meglévő vállalkozásfejlesztési politikák, így az Európai Kisvállalkozói Chartát. A SBA célja, hogy a kkv-k központi szerepe gazdaságban elismerést kapjon, és ennek érdekében 10 elvet határoz meg, amelyek segítik a politikák kidolgozását és végrehajtását mind közösségi, mind nemzeti szinten. SBA elvei: Olyan környezet megteremtése, amelyben a családok és a vállalkozók boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget: vállalkozói készség növelése, az önfoglalkoztatás népszerűsítése, női vállalkozók ösztönzése. Kezdeményezések: A kkv-k európai hete rendezvény, Erasmus- Ifjú vállalkozók program. Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozások gyorsan újrakezdhessék tevékenységüket. Kezdeményezések: csődeljárás rövidebbé tétele, pozitív médiakampány a tagországokban. A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. Kezdeményezések: adminisztratív terhek csökkentése, meglévő és új szabályok vizsgálata arányosság és szubszidiaritás alapján, A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. Kezdeményezések: egyablakos rendszer, e-közigazgatás, cégbejegyzés egyszerűbbé és olcsóbbá tétele A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: elő kell segíteni a közbeszerzési eljárásokban való részvételüket, jobban ki kell használni az állami támogatások lehetőségét. Kezdeményezések: tájékoztató portálok létrehozatala, közbeszerzési szokások felülvizsgálata Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának esélyeit, valamint olyan jogi és szabályozási környezetet kell teremteni, amely a 8 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sme_pack_en_2008_full.pdf http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2008:0394:fin:hu:pdf 17

kereskedelmi tranzakcióhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését ösztönzi. Kezdeményezések: kockázati tőkebefektetések ösztönzése, finanszírozási rést áthidaló tagállami programok kidolgozása Segíteni kell a kkv-kat, hogy jobban élvezhessék az egységes piac által nyújtott előnyöket. Kezdeményezések: Enterprise Europe Network, szabványosítás szabályainak egyszerűsítése, tanácsadási hálózat például kkv helpdesk kiépítése. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. Kezdeményezések: K+F programok, klaszteresedés támogatása, szellemi tulajdonjogok szabályozása. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. Kezdeményezések: környezetvédelmi vezetési rendszerhez való hozzáférés kkv-knak, támogatási programok kidolgozása, hálózatosodás. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. Kezdeményezések: támogatás és ösztönzés, Enterprise Europe Network 2.4. Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a vállalkozásfejlesztésben 9 Az EU már a Római szerződésben említést tesz arról, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, de ekkor még nem volt szó sem közösségi szintű regionális politikáról sem a kisvállalkozások támogatásáról. A regionális politika 1987-ben lesz hivatalosan is közösségi szintű politika. 1988-tól kezdve nevezik az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF), valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot Orientációs Részét (EAGGF) együttesen Strukturális Alapoknak, amelyekhez ma már a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. A Strukturális Alapok költségvetését és céljait hat éves ciklusokra határozzák meg, ennek megfelelően a régiók programjai is hat éves periódusokra szólnak. A Strukturális Alapok már 1984-től támogatták a kis- és középvállalkozások alapítását, a későbbiekben már egyre nagyobb mértékű támogatást fordítottak vállalkozásfejlesztési célokra, főként az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követően. 9 http://www.eu2004.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 18

A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az Alap a Közösség legszegényebb tagállamainak felzárkóztatását támogatja a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A különböző projektek átlagos megtérülési ideje a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb, ezért a Kohéziós Alap a környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű közlekedési beruházásokat támogatja. A Kohéziós Alap 10 azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a 2004. évben csatlakozott 10 új ország, és a 2007-ben csatlakozott országok mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében. 2007-2013-ban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap költségvetése 11 összesen 347.41 milliárd euró. Az alábbi célkitűzésekre koncentrálódnak a források: Konvergencia célkitűzés lényege, a legkevésbé fejlett régiók és országok felzárkózását és a gazdasági növekedést előidéző feltételek és tényezők javítása. o Azon területek jogosultak a támogatás igénybevételére, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, valamint ahol a GDP a kibővített EU-val járó statisztikai hatás révén éppen meghaladja a küszöbértéket (fokozatos megszüntetés). Összesen 17 tagállamot és 16 régiót érint. o Ezen célkitűzésre a rendelkezésre álló összeg 85%-át, azaz 282,8 milliárd eurót fordítanak. o Finanszírozó alapok: ERFA, ESZA, Kohéziós Alap Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés célja, hogy erősítse a régió versenyképességét és vonzerejét. Először is a fejlesztési programok keretében a régiók az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozó szellem, 10 http://euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=140 11 http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/object/index_en.htm http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/fonds/pdf/annexe-recto.pdf 19

a környezetvédelmi programok révén valamint a programok könnyített hozzáférhetőségével megelőzhetik és elősegíthetik a gazdasági változást. Másodszor pedig a munkaerő adaptálása és a humánerőforrásba történő befektetések révén megvalósulhat a több és jobb minőségű munkahely megteremtését szolgáló célkitűzés. o A 27 tagállamból összesen 168 régió kerülne támogatásra, amely 19 tagállamot érint. A rendelkezésre álló összegből 55 milliárd eurót költenek ezen cél megvalósítására. o Finanszírozó alapok: ERFA, ESZA Az európai területi együttműködés célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősödjön a határokon átnyúló együttműködés, az integrált területfejlesztést elősegítő intézkedések révén a transznacionális és interregionális együttműködés, valamint a tapasztalatcsere. o E célkitűzésre a rendelkezésre álló összeg 8,7 milliárd euró. o Finanszírozó alap: ERFA A 2000-2006-os periódusban a Strukturális Alapokból történt az ún. Közösségi Kezdeményezések finanszírozása, vagyis az URBAN, INTERREG, LEADER és EQUAL programok finanszírozása. Ezek közül az Equal kivételével valamennyi bekerült a jelenlegi célkitűzésekbe. A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretekre és azok megvalósítására létrehozott operatív programokon kerülnek megvalósításra. A tagállamok először a Bizottsággal együttműködve elkészíti az uniós stratégiai iránymutatások tervezetét. Majd minden tagállam elkészíti a saját nemzeti stratégiai referenciakeretét folyamatos egyeztetés mellett. A referenciakeretben meg kell határozni a nemzeti stratégiát, valamint a megvalósítást szolgáló operatív programokat. A Bizottságnak jóvá kell hagyni a referenciakeretet és az operatív programokat. Fontos, hogy egy alap egy operatív programot finanszírozhat, kivétel a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelmi OP-ok esetében. A végrehajtásért a tagállamok felelnek, létre kell hozniuk egy irányító, igazoló és ellenőrző hatóságot. A Bizottság kötelezettséget vállal a költségek kifizetésével kapcsolatban. A Bizottság társfinanszírozást vállal, amely az alábbiak szerint alakul az egyes célkitűzések esetében: Konvergencia: 75-85 % között Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: 50-85% 20