Ipari energiahatékonysági beruházások Magyarországon: potenciál és finanszírozás Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes A Nemzeti Energiastratégiában az energiamegtakarítási lehetőségek között az ipar az ötödik helyre került A nemzetközi példák alapján az ipar hangsúlyosabb lehet, Pl.: Dániában az elmúlt években a megtakarítások fele innen származott. Az ipar felelős az energiafelhasználás hatodáért, Nemzetközi kutatás alapján 9-14 PJ energia takarítható meg ezen a területen, a felhasználás 5,3-8,2 %-a, Az ipari potenciál megítélését nehezíti a megfelelő kutatások hiánya, az egyre hézagosabb statisztika, valamint az elvégzett felmérések üzleti titokként kezelése
Energiaigényesség [TJ/MrdFt] Az ipar alágazatainak energiaintenzitása és termelési értéke 2012-ben 100,0 90,0 80,0 Fémkohászat Nemfém ásványi termék 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 Fa-, papír- és nyomdaipar Vegyipar Élelmiszeripar 20,0 10,0 0,0 Bányászat Járműgyártás Gépgyártás Bőr- és textilipar 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 Az ágazat által előállított hozzáadott érték [Mrd Ft] 2010 és 2012 között az ipar energia intenzitása 8,5 százalékkal javult.
Energiafogyasztás [TJ] Az ipari alágazatok energiafogyasztása energiahordozók szerint,2012 25000 20000 Megújuló Szilárd 15000 Olaj Földgáz Hő 10000 Villamos energia 5000 0
Becsült energiamegtakarítási potenciálok Magyarországon év 30 25 20 15 Világítás Háztartási gépek Ipar Épületenergetika Gépjárművek 10 5 Világítás és háztartási gépek 20 40 60 80 100 Ipari energiahatékonyság Épületenergetikai korszerűsítés Gépjárműcsere 12 PJ 15 PJ 70-80 PJ 21 PJ 120 PJ Élettartam: 7-8 év 20 év Élettartam: 30 év Élettartam: 20 év Megtérülés: 0,5-4 év Megtérülés: 6-8 év Megtérülés: 10-11 év Megtérülés: 16-17 év Támogatás nélkül megtérül Támogatását javasoljuk Támogatását javasoljuk Támogatását nem javasoljuk
Az ipari energiahatékonyság potenciálja jelentős, de kiaknázása rugalmas megoldásokat igényel Hőfogyasztás csökkentése Motorok berendezések használata Világítás energiaigényének csökkentése Technológiai folyamatok átszervezése Hőmérséklet szabályozhatóvá tétele Kiadott teljesítménynek a tényleges igényekhez való igazítása Világítótestek cseréje Minél hosszabb egybefüggő üzemciklusok Hulladékhő hasznosítása Sűrített levegős rendszerek szivárgásának megszüntetése A megvilágítás munkafolyamatokhoz való igazítása Lekapcsolási tervek Épületek energetikai korszerűsítése Rendszeres karbantartás Mozgásérzékelők, időkapcsolós megoldások Időtábla szerinti működés Stand by állapot megszüntetése Fényerő-szabályozás
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának felmérése folyamatban van A nemzeti ipari energiahatékonysági potenciál felmérése a 2014-2020-as uniós fejlesztési források allokációjának tervezés-támogatása érdekében című KEOP-7. 9. 0/12/B 0031 projekt Cél: meghatározni a hazai ipari energia-hatékonysági potenciálját, és erre alapozva a javasolt beavatkozások listáját, illetve annak főbb elemeit. Eszköz: országos reprezentatív felmérés, amely adatainak felhasználásával - valamint egyéb elérhető adatbázisok integrálásával - egy olyan modellező eszköz létrehozása, mely segítséget nyújthat a források leghatékonyabb felhasználására.
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának több lábon kell megítélése állnia nem egységes Az ipar energiamegtakarítási finanszírozásának Az EU dedikált zöldgazdaság fejlesztési forrásai Az Energiahatékonysági irányelv alapján az energiaszolgáltatók beszállhatnak a finanszírozásba Fontos eszköz lehet az önkéntes megállapodások rendszere
Az EU által energetikára dedikált források közel megötszöröződnek az előző időszakhoz képest OP Millió EUR Milliárd HUF Támogatás típusa Részesedés a VNT-n belül KEHOP PT5 995 303 VNT 46% GINOP PT4 226 69 VNT 10% GINOP PT7 567 173 VT n.a. TOP PT3 754 230 VNT 35% VEKOP PT3 202 62 VNT 9% VEKOP PT2 73 22 VT n.a. VNT összesen 2 176 664 VT összesen 641 195 A lakossági és közszféra fajsúlyosabb, de a vállalkozásoknak szánt VNT is jelentős
Energetika súlya a GINOP PT-ken belül csekély, de lényegesen több a támogatás, mint 2007-2013 között 25% 8% *ÉRTÉK+ (69 Mrd Ft) 24% 8% 1% 25% 7% 2007-2013 között kb. 120 Mrd Ft volt összesen, de ennek csak töredéke jutott a vállalkozásoknak. 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 2. Tudásgazdaság fejlesztése ERFA Kevésbé fejlett régiókban 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Energia 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 6. Turizmus
GINOP PT4 keretében elérni tervezett vállalkozások száma: 2000 db 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 0,34% Összes KKV-n belüli részarány 5,9% 10 fő feletti KKV-n belüli részarány 14,3% 20 fő feletti KKV-n belüli részarány
Energetika súlya GINOP 7. PT-n belül jelentős -> bőséges pénzügyi eszköz 31% 13% 4% *ÉRTÉK+ (173 Mrd Ft) Viszont nem csak vállalkozásoknak! (vállalkozások, állami és önkormányzati épületek, távhő, lakosság, non-profit szektor, stb.) 28% 1. Kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése 2. IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. KKV-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra- ágazat versenyképességének a növelése 4. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 8. Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása
VNT csak épületenergetikára és megújulókra Támogatott tevékenység Épületenergetika (épülethez köthető megújulók is) Termelési folyamathoz köthető megújulók Termelési folyamathoz köthető energiahatékonyság Támogatás típusa VNT+pénzügyi eszköz VNT+pénzügyi eszköz pénzügyi eszköz
Az ipar energiamegtakarítási Javaslatok potenciáljának megítélése nem egységes Célszerű lenne energiaauditok támogatásával élénkíteni ezt a piacot A visszatérítendő forrásokat javasoljuk elsősorban garanciára fordítani
Nagyvállalatok esetében az önkéntes megállapodások rendszere a leghatékonyabb Az energiahatékonyság rugalmasabb és gyorsabb bevezetése Önként vállalt az együttműködés Nem tipizálható beruházások Az beruházási támogatás összeköthető más közpolitikai célokkal is A technológiai fejlődés gyorsabban adaptálható Alacsony hatósági végrehajtási költség Testreszabott megoldások alkalmazásának lehetősége Munkahelymegtartás, munkahelyteremtés
Önkéntes megállapodások és jogi szabályozás összehasonlítása Költségek minőségi összehasonlítása Önkéntes megállapodások Jogi szabályozás Előkészítési költségek kedvező kedvezőtlen Adaptálási költségek kedvező kedvezőtlen Végrehajtás Költségek (pl.: támogatások és promóció) kedvezőtlen kedvező Hatékonyság kedvező kedvezőtlen Ellenőrzés Költségek kedvezőtlen kedvező de általában nincs megfelelő ellenőrzés forrás: Finn Kereskedelmi és Ipari Minisztérium
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes Önkéntes megállapodások elfogadott jogi megoldásokra épülhet, és makrogazdasági előnyökkel járhat A rendszer jogilag a hatósági szerződés lehet, amely épülhet Magyarországon már bevált mintákra Az önkéntes megállapodások támogatása történhet o adókedvezményekkel, vagy o a KÁT díj csökkentésével A támogatások mértéke beállítható úgy, hogy az egyrészt a vállalkozások számára kedvező legyen, másrészt makrogazdasági előnyökkel járjon
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes További vizsgálatok szükségesek az önkéntes megállapodások rendszerének kialakításához A MEKH Századvég által kidolgozott kérdőívvel az iparvállalatok megtakarítási szándékának felmérése, A nemzetközi gyakorlatra alapozott intézményi háttérre vonatkozó javaslat elkészítése, Mintaszerződések kidolgozása, Makrogazdasági hatások elemzése ökonometriai modell segítségével.
KKV szektor támogatása alternatív forrásokból egy lehetséges módszer Auditon alapuló energetikai beruházások végrehajtása a KKV szektorban A megtakarításokat az állami energia ügynökség ellenőrzi A megtakarítások műszaki lebonyolítását, és a szükséges ellenőrző méréseket az energiaszolgáltatók szervezik A beruházáshoz nyújtott támogatás beépül a fogyasztó által fizetett árba A beruházási támogatás felét az elosztó leírhatja a közmű adóból
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!