ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK LXII 2001 pp. 415^ TÁRSASÁGI ÉLET - SOCIETY NEWS

ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK LXII 2001 pp. 415^27 2001 TÁRSASÁGI ÉLET - SOCIETY NEWS Rovatvezető Compiler Szalóki Dezső A Magyar Rovartani Társaság 2001. január 19-én tartotta évi rendes közgyűlését. Mivel a január 12-ére meghirdetett közgyűlés határozatképtelennek bizonyult, ez már a résztvevők számától függetlenül határozatképes volt. Az ülés napirendjét az 2000. évi tisztikari beszámolók, a Frivaldszky Imre Emlékplakettek átadása, a lejárt mandátuma tisztségek betöltése, majd dr. Víg Károly, Csipetnyi Brazília című úti beszámolója alkotta. A közgyűlést dr. Jenser Gábor elnök nyitotta meg. Ismertette az ülés programját, majd felkérte Szalóki Dezsőt titkári beszámolójának megtartására. TITKÁRI BESZÁMOLÓ Tisztelt Közgyűlés, kedves Vendégcink! Társaságunk a mai közgyűléssel működésének 91. esztendejét zárja. Az idén különösen hosszú azoknak a sora, akik kerekszámú évek óta tagjaink. Őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük Sáringer Gyulát és Steinmann Henriket, akik 50 éve, Tóth Sándort, aki 45 éve, Kozár Ferencet, Mahunka Sándornét és Seprős Imrét, akik 35 éve, Banizs Károlyt, Bürgés Györgyöt, Bürgés Györgynét, Rozner Istvánt, Soltész Györgyöt, Szabolcs Jánost és Székely Kálmánt, akik 30 éve tagjai a Magyar Rovartani Társaságnak. Az elmúlt évben 15 új taggal gyarapodott Társaságunk. Örömmel üdvözöljük körünkben Blastik Istvánt, Sándor Dánielt, Szabó Dániel Jánost, Kovács Kálmánt, Avar Kálmánt, Nagy Ferencet, Újvárosi Lujzát, Sipos Bánk Botondot, Szekeres Dórát, Orsik Mihályt, Feigl Viktort, Dudás Györgyöt, Dér Istvánt, Dér Zsófiát és Józsvai Dávidot. Ez évben Társaságunk három tagja részesült magas elismerésben. Dr. Szőcs Gábornak A Mezőgazdaság Fejlesztéséért Emlékérem"-hez, dr. Balázs Klárának a Szelényi Gusztáv Emlékérem"-hez és Schmera Dénesnek az Ifjúsági Szelényi Emlékérem"-hez

gratulálunk. Mind a hármat a Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasága adta. 2000-ben 800 ezer Ft támogatásért pályáztunk a Magyar Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Költségvetési Támogatását Előkészítő Bizottságnál. Ezúttal 300 ezer forintot, az elmúlt évinél kevesebbet kaptunk. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala szakmai egyeztetésre megküldte A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, és a fokozottan védett barlangok köreinek megállapításáról" szóló miniszteri rendelet tervezetét. Észrevételeinket és javaslatainkat elküldtük. A múlt év végén együttműködési megállapodást kötöttünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával, ennek keretében több alkalommal kértek és adtunk szakmai véleményt. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolájával közösen 66 diák számára természetkutató tábort szerveztünk Bátonyterenyén, július 7-12. között. Ennek költségeihez sikertelenül pályáztunk az Ifjúsági és Sport Minisztérium által kiírt pályázaton. A törvény szerint a személyi jövedelemadó 1%-ából befolyt összeg felhasználását közzé kell tennünk valamelyik lapban. A Köznevelés című lap 29., 2000. szeptember 29-i számában jelent meg a közzététel a következő szöveggel: A Magyar Rovartani Társaság 1999-ben az előző évi személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásaiból összesen 292 043 Ft támogatást kapott. Ezt az összeget fénymásoló vásárlására és a kutatási eredményeinket közlő Folia Entomologica Hungarica nyomdai költségeire fordítottuk. Minden kedves felajánlónak ezúton is köszönetet mondunk". Előadóüléseinken és a XXIII. Magyar Rovarászati Napokon összesen 32 előadás hangzott el. A színvonalas előadási anyagban hat faunisztikai, hét ökológiai és rendszertani, két-két alkalmazott rovartani és etológiai előadás, 12 színes útibeszámoló és három megemlékezés hangzott el. Előadóüléseink látogatottsága jó, naplónk alapján átlagosan 62 fő volt ülésenként. Legnagyobb látogatottság a Rovarászati Napok péntekén volt; ekkor 87 résztvevő hallgatta az előadókat. Köszönettel tartozunk a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának, hogy rendezvényeink számára helyet biztosít és dr. Mészáros Zoltánnak, hogy ezt intézi. Külön köszönjük Gátmezeiné Helmeczy Katalin, Mészáros Annamária és Haltrich Attila lelkes közreműködését a zsíroskenyér-partik lebonyolításában. Rovarászbált rendeztünk februárban a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítási épületében a Ludovika téren. 71-en gyűltünk össze és jól éreztük magunkat. Ez évi rovarász kirándulásunk június 28. és július 3. között ismét Torockóra vezetett. Szállásunk a Torockó vendégházban volt. Kirándultunk Kolozsvárra, Gyulafehérvárra, a Tordai hasadékba és Tordára, ahol lementünk a sóbányába. Felmásztunk a Székelykőre, Torockószentgyörgyön a várhoz, és természetesen gyűjtöttünk a környéken és a Székelykőn. Az 50 résztvevő élményekkel és gyűjtési tapasztalatokkal gazdagodott. 2000 novemberében megrendeztük a XXIII. Magyar Rovarászati Napokat a Természettudományi Múzeum kiállítási épületében. Pályázatokat hirdettünk meg, klubestet tartottuk, kiállítást és rovarbörzét szerveztünk. A színvonalas kiállításért dr. Bajzáth Judit és dr. Vásárhelyi Tamás levélben mondott köszönetet. A lektorok véleménye alapján a Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatok közül az alábbiakat díjakkal jutalmazta: Dolgozatok 1. ROZNER István; 2. Dr. MEDVEGY Mihály és DUDÁS György - SÁR József; 3. KONTSCHÁN Jenő és ROZNER István.

Gyűjtemény I.NÁDAI László és SZALÓKI Dezső; 2. Dr. MEDVEGY Mihály és RETEZÁR Imre; 3. ROZNER István; oklevelet kapott ROZNER Istvánné. Rajz és képzőművészeti alkotás 1. SZABÓKY Csaba; 2. Dr. MEDVEGY Mihály - RAHMÉ Nikola - RÁBAI Gábor; oklevelet kapott SZABÓ Tibor és SZÉNÁSi Ágnes. Dia 1. SZÖVÉNYI Gergely; 2. SZABÓKY Csaba; 3. Dr. MEDVEGY Mihály és TÓTH Szabolcs; oklevelet kapott SZÉNÁSI Ágnes. Tagtársaink idén is több sikeres kiállítást szerveztek Budapesten a Természettudományi Múzeum kiállítási épületében, Hajdúszoboszlón és a hagyományoknak megfelelően Vászolyban. Ezeken Balázsházy Mária, dr. Bálint Zsolt, Fábián György, Gaskó Kálmán, dr. Jenser Gábor, Kovács Tibor, Kutasi Csaba, dr. Marosi Pál, dr. Medvegy Mihály, dr. Merkl Ottó, dr. Mészáros Zoltán, Nádai László, Retezár Imre, Rozner István, Szalóki Dezső, dr. Szappanos Albert, dr. Szél Győző és Végh László anyagait láthatta a több mint 20 000 látogató. 2000-ben megjelentettük a Folia Entomologica Hungarica LXI. kötetét és a Rovarász Híradó 26., 27., 28. és 29. számát. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy titkári beszámolómat fogadja el. A Közgyűlés a titkári beszámolót elfogadta. Ezután az Elnök felkérte Simonyi Sándort, hogy ismertesse ellenőri jelentését. ELLENŐRI JELENTÉS A Magyar Rovartani Társaság a 2001. év január havi közgyűlése részére Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Rovartani Társaság Naplófőkönyvének és OTP számlája nyilvántartásának ellenőrzését elvégezve mindezeket rendben lévőnek találtam. A 2000. évi zárszámadás és vagyonkimutatás alapján a Társaság gazdálkodásáról a következőket látom célszerűnek elmondani: A Társaság a 2000. évben az 1999. évivel közel azonos nagyságú bevételből gazdálkodott. Kiadása viszont jóval (mintegy 200 ezer Ft-tal) több volt, s így a következő év végén jóval kevesebb maradvánnyal rendelkezett. Ez azonban csaknem azonos a tervezett maradvánnyal. A tényleges bevétel (1 311 628 Ft) jóval kevesebb volt a tervezettnél (1 723 845 Ft), aminek az oka kizárólag a reméltnél (800 000 Ft) sokkal kisebb költségvetési támogatás (300 000 Ft) volt. A többi bevétel a vártnál kedvezőbben alakult, úgy a tagdíjbevételeket, mind az Szja 1%-ából befolyt összeget tekintve. Felhasználom az alkalmat arra, hogy megköszönjem a Társaság tagjainak így tanúsított lojalitását, valamint az adományokat, amelyek szintén támogatták a Társaság működését.

A Társaság tervezett és a tényleges kiadási tételeinek egybevetése szerint a Társaság a tervezetthez képest minden téren visszafogottan, takarékosan törekedett gazdálkodni, ami csak az eszközbeszerzést tekintve nem sikerült. (E tétel a tervezett 200 000 Ft-tal szemben 258 625 Ft.) A pénzmaradvány (387 729 Ft) még így is felülmúlja kevéssel a tervezettet (343 845 Ft). A Társaság 2001. évi költségvetését tervezve a következő forrásokat célszerű figyelembe vermi: 2000. évi pénzmaradvány: 387 709 Ft Tagdíjbevételek: 80 000 Ft Költségvetési támogatás: 1 000 000 Ft Szja 1%-a: 250 000 Ft Összesen: 1 717 709 Ft Az ügyviteli költségek növekedésével kell számolnunk (posta). Új tételként elő kell irányozni a vásárolt fénymásoló karbantartását. Az előző évi tényleges ráfordításokhoz képest indokolt többet előirányozni a rendezvényekre (Rovarászbál, Rovarászati Napok, szakmai kirándulás) és a pályázati díjakra; összesen 525 000 Ft-ot. A Társaság vendég előadói számára is méltányos keretet kell biztosítani. Fedezetet kell nyújtani a Társaság működési feladatai által feltételezett üzemanyagfogyasztásra, továbbá egyéb kisebb, váratlan kiadásokra. Jelentős tervezett kiadás egy digitális fényképezőgép beszerzése (eszközvásárlás), amelyre 300 000 Ft fedezetigénnyel számolunk. A tervezett kiadások itt teljeskörűen nem részletezett összege: 1 605 000 Ft. A tervezett pénzmaradvány: 112 709 Ft. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az ellenőri jelentést és a 2001. évi költségvetés javasolt előirányzatait. 1. melléklet: A Magyar Rovartani társaság 2000. évi zárszámadása (Ft) 1. Készpénzmaradvány 1999-ről 73 727 2. Maradvány az OTP-számlán 515 118 Összes maradvány: 588 845 3. A 2000. évi bevételek 3.1. Tagdíjakból - Tagdíjhátralékból 33 550-2000. évi tagdíj 62 700 - Előre fizetett tagdíj 19 700 Tagdíj összesen: 115 950 3.2. Adományokból 20 000 3.3. Költségvetési támogatás 300 000 3.4. Szja 1%-a 277 512 3.5. OTP-számla kamatai 9 321 Összesen: 606 833 2000. évi összes bevétel: 722 783 Bevételek (1-3) 1 311 628

4. Kiadások 4.1. Ügyviteli kiadások - OTP-számla kezelési költsége 20 951 -Postaköltség 93 961 - Papír, írószer 36 834 - Nyomdaköltség 3 960 - Közjegyző, bírósági bejegyzés 5 360 4.2. Rovarász kirándulás 182 143 4.3. A Rovarászati Napok díjai 125 201 4.4. Vászolyi kiállítás 49 065 4.5. Eszközfejlesztés (másoló) 258 625 4.6. Üzemanyag költség 30 178 4.7. A Folia Entomologica Hungarica támogatása 100 000 4.8. Koszorúk 8 250 4.9. Reprezentáció 9 391 Összesen: 923 919 Bevételek: 1 311 628 Kiadások: 923 919 Maradvány: 387 709 Vagyonkimutatás (Ft) I. Tevőleges vagyon: 1.1. Készpénz-számlán 74 034 1.2. OTP-számlán 313 675 Összesen: 387 709 1.3. Tagdíjhátralék: 162 650 Összesen: 550 359 II. Nemleges vagyon a tagdíjhátralék 50%-a 81325 III. Tiszta vagyon 469 034 Felszerelési tárgyak: 258 625 2. melléklet: A tervezett 2001. évi költségvetés (Ft) Bevételek 1. 2000. évi pénzmaradvány - Készpénz-számlán - OTP-számlán 2. Esedékes tagdíjak 3. Tagdíjhátralék 4. Költségvetési támogatás 5. Szja 1%-a Összesen: 74 034 313 675 60 000 20 000 1 000 000 250 000 1 717 709 Kiadások 1. Ügyvitel - OTP-számla kezelési költség - Postaköltség 20 000 150 000

- Papír, írószer 80 000 - Nyomdaköltség 10 000 2. Rovarász Híradó 50 000 3. Rendezvények - Rovarászbál 25 000 - Rovarászati Napok 150 000 - Kirándulás 250 000 4. Pályázati díjak 100 000 5. Vendég előadók költségtérítése 50 000 6. A Folia Entomologica Hungarica támogatása 300 000 7. Üzemanyag-költség térítés 50 000 8. Egyéb, váratlan kiadások 20 000 9. Eszközök karbantartása (fénymásoló, nyomtató, diavetítő) 50 000 10. Eszközvásárlás (digitális fényképezőgép) 300 000 Összesen: 1 605 000 Tervezett maradvány: 112 709 A Közgyűlés az ellenőri jelentést elfogadta. Ezután az elnök a szerkesztői jelentés ismertetésére kérte dr. Mahunka Sándor főszerkesztőt. SZERKESZTŐI JELENTÉS A rovarászok istenének hála, szerkesztői jelentésem ismét az unalmas kategóriába sorolható. Eltekintve a lényegi és évente ismétlődő kérdéstől, hogy miből adjuk ki, legfeljebb a szerzők fokozódó slendriánsága jelentett gondot. A folyóirat szokásos időben, rendben megjelent, a szerzők szeparátumaikat már kézhez is kapták. Cikk volt elég, tartalmuk mind az állatcsoportok szerint, mind témájuk szerint megfelelően megosztott. A 322 oldalas kötetben 30 szerző tollából 25 cikk, további 11 szerzőtől kisebb közlemény jelent meg. A kötetet ugyanúgy, mint eddig könyvismertetések és a társaságunk mindennapjait bemutató Társasági élet rovat egészítette ki. Az egyes ízeltlábú csoportok képviselői közül különösen a rovarászok és a legyészek tettek ki magukért, de nem lehet panasz a többiekre sem, sőt egy ifjú pókász életének első közleménye is lapunkat gazdagította. Mint említettem, a szerzők figyelmével nem voltunk túlzottan elégedettek. Hol a kötet formai követelményeit hagyták figyelmen kívül, hol pedig a visszaküldött korrektúrában a szerkesztők több hibát találtak, mint maga a szerző. Mivel ez a kötet előállításának költségeit növeli, a jövőben különösen a szerzői korrektúra költségeit kénytelenek leszünk a szerzőtől bevasalni. A jövő évi kötettől kezdve egy lényeges változtatást vezetünk be. A kötet irodalomjegyzékében a folyóiratok nevét teljes egészében kérjük megadni, úgy, ahogy azt most a saját checklist-ünkben tettük, s ahogy a világon már nagyon sok folyóirat teszi. Szigorúbbak leszünk a megjelent cikkek bizonyító anyagának elkérésében is, s ezt nemcsak a múzeumunk gazdagítása érdekében tesszük, hanem azért, hogy a bizonyító példányok a jövő számára is hozzáférhetők legyenek. Végül a köszönet. Ez megilleti a Környezetvédelmi Minisztériumot és a Magyar Tudományos Akadémiát, melyeknek támogatásából jutott a kötet faunisztikai eredményeit

bemutató cikkek page charge"-ire. A munkában elsősorban dr. Zombori Lajos a múzeumi kiadványok főszerkesztője segített sokat, de ezt tette Bálint Zsolt is, aki nemcsak saját rovatait nézte át. Végül dr. Matskási Istvánné talán a legnagyobb érdem, mert nemcsak a kiadás nagy részét fedezte a mind kisebb múzeumi költségvetésből, hanem a kézirat átnézésével is azt jobbá, egységesebbé tette. Kérem jelentésem elfogadását és a tagtársak további bizalmát. A Közgyűlés a szerkesztői jelentést elfogadta. A FRIVALDSZKY IMRE EMLÉKPLAKETTEK ÁTADÁSA Csiby Mihály és Hreblay Márton ezüst, Hangay György és dr. Szél Győző bronz fokozatot kapott. Az emlékplaketteket dr. Jenser Gábor adta át Csiby Mihálynak, Hreblay Márton özvegyének és dr. Szél Győzőnek, dr. Hangay György nem volt jelen. Szalóki Dezső felolvasta a díjazottak méltatását. Csiby Mihály Csiby Mihály 1958-tól tagja a Magyar Rovartani Társaságnak, szinte rendszeres látogatója a havonkénti üléseknek. Sohasem gyűjtött rovarokat, nem specialistája egyik rovarrendnek sem. Csiby Mihály rajzolta a rovarokat, felsőfokon. Rendszeresen illusztrált tudományos cikkeket, többek között az Acta Zoologica-ban. Móczár László Allatok gyűjtése című könyvének ábráit készítette, és ezeknek a kiváló rajzoknak nagy szerepe volt sok tagtársunk tudományos irányultságának kialakításában. A Fauna Hungáriáé számos kötetének magas színvonalú ábráit készítette. Jelentős szerepe volt a magas illusztrációs színvonal mint elvárás kialakításában. Itt említem meg, hogy soha nem másolt ábrákat, munkái eredetiek. Jól tudom, hogy mielőtt egy rovart megrajzolt azt gondosan tanulmányozta, többnyire mikroszkóp segítségével. Mikor annak morfológiai bélyegeit, azoknak jelentőségét megismerte, megértette, csak akkor kezdte meg annak ábrázolását. Ennek köszönhetőek az eredetit hűen bemutató ábrák, melyek megkönnyítik, sok esetben lehetővé teszik az egyes fajok identifikálását. Ismeretterjesztő illusztrációi a Búvár Zsebkönyvekben nemcsak ismeretet terjesztettek, de azt is megmutatták, hogy a magyar szakma ugyanolyan méltó kiadványokat tud megjelentetni, mint a cseh, német és angol könyvkiadás. A Mi él a ház körül című könyv, amelyet ő illusztrált, a gyermekkönyveknek adható nemzetközi díj magyar zsűrijétől YBBY különdíjat kapott. O tervezte a Szelényi Gusztáv érmet, a Magyar Biológia Társaság kitüntetését, a Magyar Rovartani Társaság jelvényét. A napokban jelent meg a Nem kell többé tücsökzene című könyve. Szép, igényes képeskönyv, amely egyben a rovarok tudományos rajzolójának ars poetica-ja, egyben aggódása környezetünk állapotáért. Csiby Mihály igaz, hogy nem gyűjtött rovarokat, nem írt róluk, de rajzaival számos entomológus közleményének, írásának érthetőségét és értékét növelte. Társaságunk szá-

mos tagjának tudományos képzését segítette elő. Ezek alapján javaslom részére az ezüst fokozat odaítélését. Dr. Jenser Gábor Dr. Hreblay Márton Hreblay Márton már fiatalon 16 évesen olyan lelkesedéssel vágott neki a lepkészetnek, amely talán példanélküli. A TTM gyűjteményében mindennapos látogató lett, s hamarosan kitűnően ismerte a magyar nagylepkc-faunát. Érdeklődését ekkor kiterjesztette a Palearktikus régióra, a Himalája területére. Legjelentősebb gyűjtései: Türkmenisztán (5), Törökország (9), Mongólia (3). Nepálba, Pakisztánba és Tajvanra ő szervezte az első magyar lepkész expedíciókat. A Himalája szerelmese 14 alkalommal gyűjtött Nepálban és két alkalommal Tibetben. A gyűjtött és hazahozott anyagot mindig igen gyorsan kipreparálta és nekilátott a határozásnak. Időközben kandidátusi fokozatot szerzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Közel negyven publikációja jelent meg, nem egy könyvrészletként. Gyűjteménye 80 ezer bagolylepkét (Noctuidae) foglal magába, amely 2500-3000 fajhoz tartozik. A bagolylepkék között a Mythimna nemzetséggel igen behatóan foglalkozott; több tucat fajt írt le közülük. Harminckét éves koráig összesen 300 tax ont írt le, ezzel maga mögé utasítva" számos idős magyar és európai lepketudóst. A világon a legnagyobb Mythimna-gyüjtemény nála található. Mindezek ismeretében feltétlenül elérte azt a szintet, amivel munkásságát e neves plakettel honorálhatják. Kérem, hogy a bizottság tárgyilagosan, de szeretettel mérlegelje azt, hogy a posztumusz ezüst érmet Hreblay Márton kapja meg. Szabóky Csaba Dr. Hangay György Hangay György 1941. augusztus 3-án született Budapesten. Már gyermekkorától kezdve vonzódott a természetbúvárkodáshoz, a múzeumhoz. A bogarak iránti érdeklődése inspirálta a német nyelv megtanulására, hiszen akkoriban a jelentősebb európai koleopterológiai szakkönyvek ezen a nyelven íródtak. Nagyon kedvelte a lemezescsápú bogarakat, melyeknek gyűjtéséhez néhai tagtársaink, dr. Kaszab Zoltán és dr. Endrődi Sebő útmutatásai alapján kezdett. Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Molnár Gábor könyvei ismertették meg a távoli tájak varázslatos világával, de a legnagyobb hatást Bíró Lajos új-guineai írásai tették rá, illetve az ott gyűjtött rovarok, amelyeket volt alkalma megcsodálni a Magyar Természettudományi Múzeum Allattárában. 1965-ben távozott Magyarországról, hogy keserves németországi évek után 1967-ben érkezzen meg Ausztráliába. Itt felhasználva a korábbi állatpreparálási tapasztalatait, először egy magángyűjteményben, majd önállóan folytatta gyűjtő- és preparátori tevékenységét. Később az Australian Museum munkatársa lett, ahol állatpreparátorként és szobrászként dolgozott. Egyetemi tanulmányait is Ausztráliában végezte; a Wollongongi

Egyetemen Master Degree-t és nagydoktori diplomát (D.C.A.) szerzett. Angol nyelvű muzeológiai szakkönyv, útleírások (melyek közül három megjelent magyar nyelven is), számos ismeretterjesztő és tudományos cikk, képzőművészeti és történelmi dolgozat tanúsítják sokoldalú munkásságát. Mint természetbúvár muzeológus, több kutató- és gyűjtőúton vett részt. Bejárta Ausztráliát, Új-Guineát, Délkelet-Ázsiát. Gyűjtött Dél-Afrikában és Dél- és Közép- Amerikában is. Legutóbbi hazalátogatásakor 1999-ben a Kiskunság, a somogyi erdőségek és Erdély hegyei voltak gyűjtőhelyei. Annak ellenére, hogy Ausztráliában él, megőrizte magyarságát és a mai napig szoros kapcsolatot tart a hazai muzeológusokkal, rovarászokkal, illetve ismeretterjesztő cikkein keresztül a természetkedvelő olvasókkal. A Magyar Rovartani Társaságnak 1970 óta tagja. A távoli földrészeken gyűjtött értékes rovaranyagából több tízezer példányt juttatott a magyar múzeumoknak, elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának, de a hazai rovarászok is gyarapíthatják gyűjteményeiket Hangay György jóvoltából. Számos Ausztráliába látogató magyar kutató, zoológus és rovarász élvezhette vendégszeretetét, szervező- és segítőkészségét. Dr. Hangay Györgyöt az eddig végzett munkájáért, a magyar entomología támogatásáért, a Frivaldszky Emlékérem bronz fokozatára javasoljuk. Rozner István, dr. Merkl Ottó Dr. Szél Győző Rendkívüli és meghatározó élményt jelentett Szél Győző számára tízéves korában, amikor nagymamája házuk előtt egy elpusztult szarvasbogarat talált és azt odaadta neki. Ettől kezdve érdeklődött a rovarok, elsősorban a lepkék iránt, melyekről rendszeres gyűjtőnaplót vezetett. így szinte természetesnek számított, hogy a középiskola elvégzése után az ELTE Természettudományi karának biológus szakára jelentkezett és nyert felvételt, ahol szinte előre látva jövőjét fakultatív tárgyként a "Muzeológiai módszerek speciális kollégiuma" tantárgyat is felvette. Egyetemi tanulmányait 1982-ben fejezte be és személyére szóló pályázat alapján a Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményébe került. Itt Kaszab Zoltán mindjárt a mélyvízbe dobta, olyan feladattal bízva meg, mely egy több évtizedes bogarász múlttal rendelkező szakember számára is kemény diót jelentett volna. Doktori disszertációjaként ugyanis a nagy futóbogarak (Carabus génusz) Kárpát-medencében élő fajainak, illetve formáinak (alfajainak) rendszertani rendbetételét, elterjedési területeinek megállapítását határozta meg. Szél Győző nagy szorgalommal és jó érzékkel látott hozzá a feladathoz. Új, az eddigi gyakorlatban még kevéssé használt módszer, a hím ivarszerv belső zsákjának vizsgálata alapján jutott a korábbiaktól eltérő új eredményekre. Elkészítette a fajok, illetve alfajainak elterjedési térképeit, melyek jelenleg is alapját képezik a faunisztikai vizsgálatoknak. A Magyar Rovartani Társaságba 1980-ban, még egyetemista korában nyert felvételt. A választmánynak öt éve tagja. A Társaság életének igen tevékeny résztvevője, üléseinek rendszeres előadója, évente három-négy alkalommal hallhatjuk előadásait saját szakterülete és a Társaság múltbeli tevékenységével Összefüggő tudománytörténeti témákban. Előadásait nagy felkészültség, illetve az ebből adódó rendkívüli tárgyi tudás,

tiszta, közérthető nyelvezet, és élvezetes előadásmód jellemzi. Ezt színezi még a pénztárcáját sem kímélő szemléltető anyagok gazdag bemutatása is. A Társaság pályázataira beadott szakdolgozatok véleményezésénél ugyanez az alaposság, valamint tárgyilagosság jellemzi. Szél Győző szűkebb szakterülete a futóbogár-félék (Carabidae) családja. A hazai fauna és fajok jó ismerője, ebbéli munkáját a pontosság és a megbízhatóság jellemzi. Nagy műveltségű, több nyelvet beszélő, sokoldalú, számos szakterület kiváló ismerője, jó emberi tulajdonságokkal. Több népszerű tudományos könyv fordítója és lektora, ezek olvasmányos és szakszerű szövege az ő érdeme is. Segítőkész, legyen szó bármiről, a rovarhatározástól, a kiállítások ismertető szövegeinek összeállításáig. (Az ez évi vászolyi kiállítás nagy sikert aratott ismertető táblái szövegének összeállítása is az ő érdeme.) Amire felkérik, vagy amivel megbízzák azt mind elvállalja, és ezekben tudása legjavát nyújtja. És ez utóbbi egyben hibája is, mivel ezzel szétforgácsolja erejét, és kevesebb ideje jut a szűk szakmai területét érintő kutatómunkára. A fentiek alapján javaslom dr. Szél Győzőt a Frivaldszky Imre Emlékplakett bronz fokozatára. Retezár Imre Az Elnök ezután ismertette a lejárt mandátumú választmányi tagok névsorát és a Választmányjelöltjeit, majd felkérte a Szavazatszedő Bizottságot (Szabóky Csaba, dr. Martinovich Valér és dr. Haltrich Attila) a szavazólapok kiosztására. INDÍTVÁNYOK Dr. Szél Győző ismertette az MTA Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének a MRT-hez intézett ajánlatát, hogy amennyiben a Társaság tagjai adatokat szolgáltatnak a Területek minősítése" (Habitat Directiva) programhoz, a társaság pénzhez juthatna. Dr. Jenser Gábor indítványozta a Rovarász Híradónak esetleges bejegyeztetését. JELENTÉS A MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG ÚJ VÁLASZTMÁNYI TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL A szünetben a szavazólapokat a Szavazatszedő Bizottság értékelte. A leadott 48 szavazólap érvényes volt. Ezek alapján a Közgyűlés Rozner Istvánt (45), dr. Ronkay Lászlót (44), Székely Kálmánt (41), Hegyessy Gábort (33) és dr. Sziráky Györgyöt (28) 2004-ig a Választmány tagjai közé választotta. Szavazatot kapott még: dr. Ábrahám Levente (25) és Szeőke Kálmán (24).

A Magyar Rovartani Társaság vezetősége 2001-ben Elnök: Dr. Jenser Gábor /. Alelnök: Dr. Kozár Ferenc II. Alelnök: Dr. Merkl Ottó Titkár: Szalóki Dezső Szerkesztő: Dr. Mahunka Sándor Pénztáros: Rozner Istvánné Ellenőr: Simonyi Sándor Jegyző: Dr. Haltrich Attila Számvizsgáló Bizottság: Dr. Balázs Klára Dr. Csóka György Gaskó Kálmán Választmányi tagok 2002-ig: Dr. Mészáros Zoltán Dr. Papp Jenő Podlussány Attila Szabóky Csaba Dr. Szőcs Gábor 2004-ig: Hegyessy Gábor Dr. Ronkay László Rozner István Székely Kálmán Dr. Sziráki Györg 2003-ig: Dr. Markó Viktor Dr. Martinovich Valér Orosz András Retezár Imre Dr. Szél Győző Örökös tagok: Dr. Bognár Sándor Dr. Gozmány László Dr. Jermy Tibor Dr. Móczár László Dr. Nagy Barnabás Dr. Papp László Dr. Sáringer Gyula A MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG 2000. ÉVI ELŐADÓÜLÉSEINEK TÁRGYSOROZATA 690. ülés, egyben az 2000. évi Közgyűlés, január 21-én (a megjelentek száma: 60) 1. Tisztikari beszámolók. 2. Indítványok. 3. Lejárt mandátumú tisztségek betöltése. 4. A választás eredményeinek ismertetése. 5. Dr. Víg Károly: India arcai.

691. ülés, február 18-án (a megjelentek száma: 69) 1. Dr. Papp László: A zoológiai nevezéktan nemzetközi kódexének 4. kiadása. 2. Csősz Sándor: Új fajok a magyar hangyafaunában. 3. Dr. Herczig Béla és dr. Csorba Gábor: Talpunk alatt rengett a föld. 692. ülés, március 17-én (a megjelentek száma: 63) 1. Dr. Papp Jenő: Megemlékezés dr. Erdős Józsefről (1900-1971) születésének 100. évfordulóján. 2. Dr. Thuróczi Csaba: A parazitoidokról. Aktuális rendszertani problémák. 3. Dr. Varga Zoltán: Ázsiai összefoglaló. 693. ülés, április 14-én (a megjelentek száma: 56) 1. Dr. Jenser Gábor és dr. Pénzes Béla: Néhány szó a tripszekről. 2. Kiss Balázs: A legyek bosszúja, avagy egy parazitoid légylárva (Acroceridae) által farkaspók gazdaállaton kiváltott magatartásváltozásról. 3. Dr. Gere Géza és Szövényi Gergely: Gyűjtőúton Peruban. 694. ülés, május 19-én (a megjelentek száma: 66) 1. Dr. Vida Gábor: Földünk jövője. 2. Dr. Dévai György: A faunisztikai adatok felhasználási lehetőségei és módjai a környezetminőség szünbiológiai szemléletű indikálásában. 3. Dr. Markó Viktor, dr. Bogya Sándor, dr. Leo H. M. Blommers és Bleicher Krisztina: Almafák permetezése agyaggal. 695. ülés, szeptember 15-én (a megjelentek száma: 56) 1. Dr. Papp Jenő: Kit tartok műkedvelő (amatőr) illetve hivatásos (profi) rovarásznak? 2. Dér Zsófia, Bleicher Krisztina és Orosz András: Egy hagyományos növényvédelemben részesített alma- és körteültetvény kabóca-együttese. 3. Dr. Szőcs Gábor: Svédország laboratóriumainak feromon-faunája (színes diapozitívek nélkül). 4. Mészáros Ábel és Szabó Ádám: 1700 év keresztény templomai Armenia földjén. 696. ülés, október 20-án (a megjelentek száma: 54) 1. Dr. Mészáros Zoltán: A kardosfátyolkákról (Nemopteridae). 2. Szabóky Csaba: A magyar bagolylepke fauna új tagja: Aedia leucomelas Linnaeus, 1758. 3. Szénási Ágnes és Almási Asztéria: Vírusvektor Thysanoptera-fajok monitorozásának lehetőségei. 4. Simonyi Sándor: Törökországban, kánikulában (gyűjtőélmények és viszontagságok).

697. ülés, november 17-én (a megjelentek száma: 84) A tárgysorozat a XXIII. Magyar Rovarászati Napok rendezvényeinek ismertetésénél található. 698. ülés, december 15-én (megjelentek száma: 54) 1. Dr. Nagy Barnabás: A déli dobolószöcske éjszakája. 2. Csiby Mihály: Én megrajzoltam... 3. Dr. Sziráki György: Vietnami képek. A XXIII. MAGYAR ROVARÁSZATI NAPOK RENDEZVÉNYSOROZATA 2000. november 17-19. A Magyar Rovartani Társaság 697. ülése, november 17-én (a megjelentek száma: 87) 1. Dr. Jenser Gábor elnök: A XXIII. Magyar Rovarászati Napok megnyitása - Eredményhirdetés. 2. Dr. Bognár Sándor: Visszaemlékezés a Magyar Rovartani Társaság 90 évére. 3. Dr. Szél Győző: A Rovartani lapok története. 4. Dr. Medvegy Mihály: A rovarászok álma: Brazília. 5. Klubest 22 óráig. November 18-án délelőtt (a megjelentek száma: 37) 1. Dr. Kondorosy Előd: A hársfán élő poloskákról. 2. Kutyáncsánin Zorica és dr. Kondorosy Előd: A hárs és a juhar fatetvei. 3. Dr. Traser György: Neonaphorura loksai Traser et Thibaud, 1999 és más új Collembola fajok Sopron környékéről. 4. Bánkuti Károly: Szitakötő-vadászaton Ausztráliában. November 18-án délután (a megjelentek száma: 37) 1. Kutasi Csaba és Molnár Orsolya: Futóbogarak vizsgálata a Vértesben. 2. Retezár Imre: Magyar bogarászok a Kaukázusban. November 19-én délelőtt (a megjelentek száma: kb. 100) Rovarcsere * Rovarbörze * Kiállítás

Instruction to authors Submission of a paper implies that it has not been published previously, that is not under consideration for publication elsewhere, and that if accepted for the Folia Entomologica Hungarica, the authors will transfer copyright to the Hungarian Entomological Society/the Hungarian Natural History Museum as is customary. Articles and illustrations become the property of the HES/HNHM. The manuscript and one copy (also showing details of illustration) should be submitted to dr. Sándor Mahunka, Department of Zoology, Hungarian Natural History Museum, H-1088 Budapest, Baross u. 13. Hungary. Entire manuscript must be submitted on IBM compatible floppy disc (preferably saved as Word for Windows 6.0 version). In the case of multiple authors, the corresponding author should be indicated. Series of numbered papers will not be considered. Manuscripts must be typewritten double-spaced and written in English or German. English is strongly recommended. Manuscripts may be submitted as articles or short communication. Footnotes should be avoided or minimized, and italics should not be used for emphasis. A running head of not more than 30 letters should be supplied. In the text the names of genus and species with the exception of checklist should be written in italics. The manuscript should contain the following information: Title should be followed by the name and full address of the author(s). Where possible, e-mail address of the corresponding author should be supplied with the manuscript. Abstract should be a brief summary of the contents and conclusions of the paper, and should not be longer than 200 words and should not contain references and must be written in passive form. Key words should not be more than ten key word entries. The Introduction should contain a brief summary of the relevant literature and the reasons for doing the work. Sufficient information should be given in the Material and Methods section to permit reproduction of the experimental or field work. Results should be presented concisely. Only in exceptional cases will it be permissible to present the same set of results in both table and a figure. The results section should not be used for discussion. Discussion should be separate from the results section and should deal with the significance of the results and (heir relationship to the object of the work (and, this is the place of the identification key in taxonomic revision). Acknowledgements (at most in 10 lines). References should be detailed in the following order: authors' names and initials (all authors!), date of publication (in parentheses), the title of the article, the name of the journal (not in abbreviated form!), the volume, and the first and last pages of the article, e.g. Kozánek, M. & Belcari, A. (1995): Contribution to the knowledge of the pipunculid fauna of Italy (Diptera, Pipunculidae). Bolletino delta Societa Entomologica Italiana 127: 159-178. For books the authors' names, date of publication, title, edition, publisher's name, the place of publication and page reference should be given, e.g. Guppy, C. S. & Shepard, J. H. (2001): The butterflies of British Columbia. Vancouver, BC, UBC Press, 414 pp. or Papp, L. (1984): Family Camidae. In: Soós, A. & Papp, L. (eds): Catalogue of Palaearctic Diptera. Akadémiai Kiadó, Budapest, 10: 118-124. The References may not be confused with studied literature. Each reference must be mentioned at least once in the text. Literature citations should be in chronological order as followed: Bernini et al. 1995, Wendt 1980, 1988, Decelle & Lodos 1989. If papers by the same author(s) in the same year are cited, they should be distinguished by the letters, a, b, c, etc., e.g. Mcinander (1972a). Where there are more than two authors, only the first should be named, followed by et al. All necessary illustrations should accompany the manuscript, but should not be inserted in the text. All photographs, graphs and diagrams should be numbered consecutively in Arabic numerals in the order in wich they are referred to in the text. Figures should be of good quality. Scales must be indicated on micrographs, not by magnifications in the legends. Figure size must not exceed 24 x 30 cm. On the back of each illustration should be indicated the author's name, the figure number (in Arabic numerals), and the top of the illustration, where is not clear. Legends to figures should be typed on a separate sheet. They should give sufficient data to make the illustration comprehensible without reference to the text. Tables and appendices should be constructed so as to be intelligible without reference to the text, numbered in Arabic numerals and typed on separate sheets. Units of measure should always be indicated clearly (metric units are preferred). All tables and figures must be referred to in the text. Page proofs will be sent to the author (or the first mentioned author in a paper of multiple authorship) for checking. Corrections to the proofs must be restricted to printers' errors. Any substantial alterations other than these may be charged to the author. Authors are particularly requested to return their corrected proofs as quickly as possible in order to facilitate rapid publication. Please note that authors are urged to check their proofs carefully before return, since late corrections cannot be guaranted for inclusion in the printed journal. Fifty reprints free of charge will be sent to the first author; extra copies of the issue (at a specially reduced rate) may be ordered on the form wich accompany the proofs.