A Via Mariae Polgári Társulás 2017. május 6-án gyalogos zarándoklatot szervezett elsősorban zoboralji és csallóközi Mária-utasok számára az ausztriai Mariazellbe. Íme a képes beszámoló erről az útról:
A gyalogos zarándoklat plakátja
Zarándoklatunk Mariazellbe MARIAZELL A stájerországi Mariazell a Sankt Pölten-i egyházmegyéhez tartozó Mária-kegyhely Ausztria és Magyarország ősi nemzeti zarándokhelye, Közép-Európa legismertebb búcsújáróhelye. A hagyomány szerint a St. Lambrecht-i bencés kolostorból indult térítő útra észak felé Magnus szerzetes és vitt magával egy Máriaszobrot. Mariazell közelében azonban egy szikla elzárta az útját. A kimerült szerzetes pihenni szeretett volna, ezért megállt és a szobrot a sziklára állította. A szikla erre kettéhasadt, s Magnus folytathatta útját. 1157. december 21-én ért arra a helyre, ahol ma a kegytemplom áll. Kezdetleges remetekunyhót, a Mária-szobornak pedig kis kápolnácskát, cellát épített (innen ered a Mariazell név).
Zarándokok már a 12. századtól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen II. József zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik. Zarándokútvonalak Bécsből, Burgenlandból, Alsó-Ausztriából, Stájerországból, Felső-Ausztriából és Karintiából vezetnek Mariazellbe. Ausztria legrégebbi zarándokútja a Bécset Máriazellel összekötő Via Sacra. Csoportunk autóbusszal indult útnak Zoboraljáról a távoli alpesi kegyhelyre, amely elszállított Mitterbach am Erlaufsee településre.
Indulás Cél Ausztria legrégebbi zarándokútja a Bécset Máriazellel összekötő Via Sacra. Mi a Mitterbach am Erlaufsee és Mariazell közötti szakaszt választottuk bejárásra.
A gyalogos zarándoklat résztvevői indulás előtt a Hofbauer Szent Kelemen Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma előtt.
A VIA SACRA hivatalos jelzése: sárga VIA SACRA-útjelzőtábla
Elindultunk a Via Sacra -n...
A gyalogos zarándoklat a szép természetben alkalmat ad arra, hogy bűneinket felismerjük, megbánjuk, és ezzel letegyük! Lehetőséget biztosít arra, hogy rendkívüli kéréseinket a Jóisten elé tárjuk, vagy arra, hogy kivételes jóságáért hálánkat fejezzük ki neki. Mindezzel közelebb kerülhetünk hozzá, aminél, ha belegondolunk, nincs nagyobb öröm!
Norbert atya vezetésével rózsafüzér imája, elmélkedések és a nagykéri zarándokok szép éneke buzdítva vitte gyalogos csoportunkat tovább Mariazell felé.
Árnyas ösvényen járva jutunk el a kereszt alaprajzú Szent Sebestyén templomig. Az oltár előtt álló oszlop Szent Sebestyén vértanúságát jeleníti meg. A főoltár 1643-ból származik, Michael Hönel alkotása. Eredetileg a bazilikába szánták.
A templomtól a festői szépségű Sebastianiweg úton haladtunk tovább Mariazell felé. A Szent út történelmi útvonala a mai 20-as országút vezetésével szinte párhuzamos, könnyedén bejárható, sárga táblával sűrűn jelzett. Az útmenti 17 kápolna pihenésre, fohászra vagy akár a műalkotások megcsodálására alkalmas szakasz egészen Mariazellig.
Mariazellig művészettörténeti jelentőségű kápolnák sorakoznak.
Az egyik kápolnához érve a következő szöveget olvashattuk magyar és német nyelven:
Mariazell az Északi Mészkő-Alpokban, a Bürgeralpe (1270 m) lábánál fekszik.
A bazilika legfőbb jellegzetessége a nagy valószínűséggel a világon egyedülálló három torony a homlokzaton: középen a csúcsíves gótikus, jobbról-balról a két jóval alacsonyabb, hagymasisakos barokk torony, mögöttük a kupola.
A középkori gótikus szentély, a régi kegykápolna és a 14. századi tornyos csarnoktemplom nagy részének építésében jelentős szerepe volt I. Nagy Lajosnak. A magyar királynak köszönhető az is, hogy zarándoklatok indultak Mariazellbe. Ezért is áll a templom bejárata előtt jobbra Henrik őrgróf, balra Nagy Lajos szobra.
A bazilikában két magyar hercegprímás síremléke található, ők Szelepcsényi György és Mindszenty József /utóbbi ma már az esztergomi bazilikában van eltemetve/. Szelepcsényi György /Szelepcsény, 1595. április 24. Letovice... 1637-ben Pázmány Péter sírja fölött ő mondta az emlékbeszédet/ végakarata szerint a mariazelli templom általa építtetett Szent Lászlókápolnájában helyzték nyugalomra. Magyar szempontból a legjelentősebb a Szent László-kápolna. A szent szobra áll az oltár fölött. Életének egyes jeleneteit ábrázolják a dús aranyozással díszített freskók. 1685-ben temetkezett ide Szelepcsényi György hercegprímás. Lelkem a mennybe, haló testem Cellbe vitetett, hisz mindkettő után egész életemben vágytam. Egy ugyancsak száműzetésben elhunyt prímás tíz év híján háromszáz esztendő múlva rendelkezett úgy, hogy a haza fölszabadulásáig itt nyugodjék holtában.
A kegyszobor, a celli Mária trónoló Madonna, aki gyümölcsöt nyújt ölében tartott gyermekének. E motívum arra utal, hogy ő az új Éva, aki az engedelmesség és a megváltó szenvedés (füge) gyümölcsét nyújtja az új Ádámnak, Krisztusnak. A gyermek jobb kezében alma van, bal kezével az anyjától kínált gyümölcs után nyúl. A késő román, 47 cm magas, hársfából faragott szobor festése nagyrészt eredeti, Mária köpenyén a kék színt a 18. század végén újrafestették. A hagyomány szerint a szobor ma is azon a helyen van, ahol Magnus bencés szerzetes a legenda szerint elhelyezte. Az öltöztetős kegyszoborból csak Mária és a Gyermek arca látható. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén, szeptember 8-án, és a város alapításának napján, december 21-én. Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták a templomnak. A ma látható darabok zömmel a 19.-20. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok. Általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.
A zarándoklat bensőséges befejezésére, a szentmiseáldozatra a bazilikában került sor, amelyet Norbert atya mutatott be.
Prohászka Ottokár Kő az úton Gondolod, kerül életed útjába Egyetlen gátló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, S lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, Hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezdj el Beszélgetni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet Küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, Utadban minden kő áldást hozott.
Zárszóként A Via Mariae p. t. által szervezett mariazelli gyalogos zarándoklatnak 46 résztvevője volt. Köszönet jár azoknak, akik segítették és támogatták az út megvalósítását. Jó Isten legyen továbbra is legfőbb útitársa mindenkinek ki-ki saját zarándokútján! A beszámolót készítette: Patay Péter 2017 pünkösd hava