EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.24. C(2015) 2638 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.4.24.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU
INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE A javaslat okai és céljai Az EU-ban a helyiségek fűtésére elterjedten alkalmaznak egyedi helyiségfűtő berendezéseket. Ezek a berendezések közvetlenül fűtik azt a teret, amelyben maguk is találhatók. Egyes modelljeik folyadékot is melegítenek, és ezáltal a beszerelésük helyétől különböző helyiségek fűtéséhez is szolgáltatnak hőt. Napjainkban a kereskedelmi forgalomban kapható legtöbb egyedi helyiségfűtő berendezés villamos energiával működik. Az európai piacon 2010-ben több mint 20 millió darab elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést hoztak forgalomba, ami a termékcsoporton belüli értékesítések 83%-át teszi ki. A 2010-ben eladott 3 150 000 szilárd tüzelésű (biomasszával és/vagy fosszilis tüzelőanyaggal működő) egyedi helyiségfűtő berendezés az összmennyiség 13%-át képviseli. A gáz- és a folyékony tüzelésű, illetve az irányított sugárzásos és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések piaci részesedése viszonylag szerény: előbbi termékcsoportból 954 000, utóbbiból 48 000 darabot értékesítettek, ami az összmennyiség 4%-ának, illetve 0,2%-ának felel meg. Az EU-ban üzemeltetett egyedi helyiségfűtő berendezések jelentőst hatást gyakorolnak a környezetre, a használatuk közben elfogyasztott villamos energia becsült mennyisége 2291 PJ (636,4 Mtoe). E rendelet célja egy, az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságára vonatkozó harmonizált címkézési rendszer bevezetése, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók egységes információkkal legyenek ellátva a kérdéses termékkörről. A címkézési rendszer egyben dinamikus módon ösztönözni is fogja a gyártókat az általuk forgalomba hozott egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságának javítására és az energiahatékony egyedi helyiségfűtő berendezések piaci elterjedésének elősegítésére. A rendelet kiegészíti a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések és a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról elfogadni tervezett bizottsági rendeleteket. Háttér-információk Egy műszaki, gazdasági és környezeti szempontú átfogó elemzés megállapította, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében van lehetőség az energiamegtakarításra, éspedig nem túlságosan nagy költségek mellett. Ez a potenciál ma kihasználatlan. A kis hatékonyságú egyedi helyiségfűtő berendezések népszerűségének egyik legfontosabb oka az, hogy a fogyasztók vásárláskor a termékek vételára alapján döntenek, nem pedig a termék teljes életciklusa során jelentkező költségek nagysága alapján, miközben a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a környezeti költségek egyelőre még nem épülnek be teljes mértékben az energiaköltségekbe. Másik probléma, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságáról csak korlátozott mennyiségű információ áll a vásárlók rendelkezésére, azaz aszimmetrikus információáramlásról beszélhetünk, különösen akkor, ha az egyedi helyiségfűtő berendezés más termékekkel kombinálva van jelen a piacon. Ennek az az eredménye, hogy a végfelhasználók gyakran elszalasztják az energiahatékonyság költséghatékony növelésére adódó lehetőségeket. További probléma a megosztott ösztönzés jelensége: például az egyedi helyiségfűtő berendezést megvásárló és beszereltető épülettulajdonosnak az alacsony beszerzési költség az érdeke, ami miatt a bérlő nagyobb energiaköltséget lesz kénytelen állni. HU 2 HU
Az egyedi helyiségfűtő berendezések egyes típusai, elsősorban a szilárd tüzelésűek esetében az energiahatékonyságot és a szennyezőanyag-kibocsátást több tagállam is szabályozza országos szinten, ami nem segíti az egységes piac céljainak teljesülését. A különböző megközelítések a termékek más-más aspektusára összpontosítanak, és különböző kibocsátásmérési módszereken alapulnak. Ez a javaslat azzal igyekszik kiküszöbölni ezeket a piaci problémákat, hogy bevezeti az egyedi helyiségfűtő berendezések EU-szintű energiahatékonysági címkézési rendszerét: a hagyományos tüzelőanyagokkal működő egyedi helyiségfűtő berendezések különböző típusaira a jól ismert, A-tól G-ig terjedő skálát alkalmazza, a megújuló energiaforrások hatékony igénybevételét pedig egy A + és egy A ++ jelű osztály bevezetésével támogatja. A végfelhasználók egységes termékinformációkkal való ellátása úgynevezett termékismertető adatlapok révén, az interneten és reklámok útján fog történni. A javaslat célja az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának csökkentése. Becsléseink szerint a környezettudatos tervezésre vonatkozóan javasolt új követelményekkel és az e javaslatban meghatározott új címkézési rendszerrel az alapforgatókönyvhöz viszonyítva 2030-ig mintegy 278 PJ (6,6 Mtoe) csökkenés érhető el az éves energiafogyasztásban. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A környezettudatos tervezés területén az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozó energiahatékonysági követelményeket bevezető javasolt rendelet mellett a következő intézkedés is kihathat e termékek környezetvédelmi jellemzőire (bár nem a címkézés területén): az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról 1 ; Ez az irányelv azonban konkrét épületekre és azok teljes fűtési és hűtési rendszereinek energiahatékonyságára összpontosít, így közvetlenül nem foglalkozik az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságával kapcsolatban a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatás kérdésével. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Az energiahatékony egyedi helyiségfűtő berendezések piaci elterjedésének elősegítése az Európa 2020 stratégia megvalósítását és az abban foglalt, 2020-ig elérendő 20%-os energiamegtakarítást előirányzó cél teljesítését azzal szolgálja, hogy támogatja a hatékonyabb és fenntarthatóbb erőforrás-felhasználást, a környezet védelmét, az új zöld technológiák területén az EU által elfoglalt vezető pozíció megerősítését, a vállalkozások működési környezetének javítását és annak segítését, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A biomasszával működő energiahatékony egyedi helyiségfűtő berendezések piaci elterjedésének ösztönzése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 céljait is szolgálja, amely a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya tekintetében kötelező célértékeket határoz meg a tagállamok számára, és előírja, hogy ezen energiaforrások részaránya összességében az EU szintjén 2020-ra elérje a 20%-ot. A tagállamok az irányelv alapján benyújtották a Bizottságnak a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó 1 2 HL L 153., 2010.6.18., 13. o. HL L 140., 2009.6.5., 16. o. HU 3 HU
nemzeti cselekvési terveiket, amelyekből kiderül, hogy a bioenergia az EU-cél teljesítéséhez szükséges mennyiség körülbelül felét fogja adni. A rendelkezésre álló biomassza korlátos mennyiségére való tekintettel fontos a bioenergia hatékony felhasználása. A javaslat alapjául szolgáló megközelítés a lehető legszorosabban igazodik a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok, valamint a szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergiakészülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, -i / /EU [a kihirdetés után beillesztendők a hivatkozási adatok és a lábjegyzet] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 3 a szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztásának címkézése tekintetében megállapított követelmények alapjául szolgáló megközelítéshez, amely pedig a lehető legszorosabban igazodik a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. február 18-i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 4 a szilárd tüzelőanyagoktól különböző tüzelőanyagokkal működő kazánok és fűtőberendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében megállapított követelmények alapjául szolgáló megközelítéshez. Mivel azonban használatuk jellegét, beszerelési követelményeiket, tipikus működési jellemzőiket és a bennük alkalmazott technológiát tekintve az egyedi helyiségfűtő berendezések különböznek a melegvíz-üzemű helyiségfűtő rendszerek fűtőberendezéseitől, az egyedi helyiségfűtő berendezések szabályozásának alapjául szolgáló megközelítés több ponton eltér a fent említett rendeletek alapjául szolgáló megközelítéstől. Az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan javasolt szabályozás ennek megfelelően egyebek mellett a besorolási skála, valamint a szezonális hatásfok mérési és számítási módszerei tekintetében is más annyiban, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések egyes típusai esetében figyelembe veszi a beltéri hőmérséklet-szabályozók használatának hatásait. 2. KONZULTÁCIÓK A JOGI AKTUS ELFOGADÁSA ELŐTT Konzultáció az érdekeltekkel A nemzetközi és az EU-ban működő érdekeltekkel, valamint a tagállami szakértőkkel már a javasolt rendelet hatálya alá tartozó termékek kapcsán végzett előkészítő vizsgálatok legelejétől zajlottak konzultációk (a rendelet hatálya részint a szilárd tüzelőanyagot égető kisméretű szerelvényekre irányuló ENER 15. ütem jelű, részint az egyedi szobafűtő termékekre irányuló ENER 20. ütem jelű vizsgálatsorozat tárgyát képező egyes termékekre terjed ki). Az energiafogyasztást jelző címkézés kérdéskörét emellett a környezettudatos tervezés követelményeivel együtt a környezettudatos tervezést szabályozó keretirányelv (2009/125/EK irányelv 5 ) alapján létrehozott konzultációs fórum is megvitatta. A konzultációs fórumot tagállami szakértők, valamint a gyártókat, a kiskereskedőket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket és a fogyasztói szervezeteket kiegyensúlyozott módon képviselő érdekeltek alkotják. A konzultációs fórum 2012. szeptember 20-i ülésén a Bizottság munkadokumentumot terjesztett elő, amelyben javaslatot tett az egyedi helyiségfűtő 3 4 5 HL L xxx., 2013.yy.xx., zz. o. HL L 239., 2013.9.6., 1. o. HL L 285., 2009.10.31., 10. o. HU 4 HU
berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményekre és energiahatékonyság szerinti osztályozására. Az összes vonatkozó munkadokumentum eljutott a tagállamokhoz, az Európai Parlamenthez és az érdekeltekhez, és a konzultációs fórum számára készített munkadokumentumokat a Bizottság az érdekeltek írásban tett észrevételeivel együtt közzétette a CIRCA rendszerben is. A kezdeményezésről emellett a Bizottság munkatársai különböző érdekeltekkel, illetve a tagállamokkal kétoldalú egyeztetéseket is folytattak. Az esetleges kereskedelmi akadályok kialakulásának megelőzése érdekében a rendelettervezetről a Kereskedelmi Világszervezet a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásnak megfelelően 2013. július 26-án tájékoztatást kapott. Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Általában elmondható, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztást jelző címkézésének rendszere élvezi az érdekeltek és a tagállamok egyértelmű támogatását. A legfontosabb érdekeltek által a Bizottság javaslatának lényegi elemeivel kapcsolatban képviselt álláspontok a következőkképpen foglalhatók össze: Termékkör A konzultációs fórum tagjai lényegében egyetértettek azzal, hogy a szabályozásnak a legfeljebb 50 kw névleges közvetlen hőteljesítményű háztartási egyedi helyiségfűtő berendezésekre kell vonatkoznia. Sajátos műszaki jellemzőik miatt ki kell zárni a szabályozás hatálya alól a nem fás biomasszával működő egyedi helyiségfűtő berendezéseket. Ugyanígy ki kell zárni a szabályozás hatálya alól az irányított sugárzásos és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezéseket, mert ilyen termékeket csak a professzionális piacon lehet beszerezni. A többféle tüzelőanyag hasznosítására is képes biomassza-tüzelésű termékeket akkor kell a szabályozás hatálya alá vonni, ha fás biomasszával is üzemeltethetők. A fűtési célból villamos energiát hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezések szabályozás alá vonását több érdekelt is ellenezte, mert ezek a termékek a legalsó energiahatékonysági osztályokba kerülnének, hatékonyságuk ugyanis már nemigen javítható, és a címkék azt sugallnák, mintha ezek a termékek más (tüzelőanyagokat égető) egyedi helyiségfűtő berendezésekkel versengnének, holott beszerelési követelményeik nagymértékben eltérőek. Más érdekeltek úgy érveltek, hogy az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezéseket nem szabad kizárni a szabályozás hatálya alól, mert csak így kaphatnak a fogyasztók teljes képet a különböző készülékek energiahatékonyságáról. Mivel az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények nagyon szigorúak lesznek, és viszonylag közel fognak elhelyezkedni az ilyen típusú termékek esetében műszakilag elérhető maximális energiahatékonysághoz, a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv alapján megállapított minimumkövetelmények bevezetése után nem marad sok tér az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések közötti különbségtételre. Ezért azt javasoljuk, hogy ezek a termékek ne tartozzanak a rendelet hatálya alá. A címke A tagállamok és az érdekeltek több különböző lehetőségét is megvitatták az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági címkézésének. A legtöbb vita a besorolási osztályok meghatározása, a biomassza-címkézési tényező és a kibocsátásértékek címkén való feltüntetése körül zajlott. Egyes érdekeltek álláspontja szerint a központi fűtési rendszerek kazánjaival megegyező besorolási osztályok alkalmazása nem adná a legjobb rendszert, mert a jelenleg piacon lévő HU 5 HU
átlagos és legjobb termékek könnyen egyazon osztályba kerülhetnének. Ezért ez a javaslat olyan besorolási osztályokat határoz meg, amelyek biztosítják az átlagos és a legjobb termékek valóban eltérő besorolását. A tagállamok és az érdekeltek között lényegében egyetértés volt arról, hogy az irányított sugárzásos és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre nem érdemes címkézést meghatározni, mert ezek a termékek csak a professzionális piacon vannak jelen, ahol nincs szükség az energiahatékonyság címkézésére. Vita alakult ki az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések címkézése körül: egyes érdekeltek és tagállamok úgy vélték, hogy használatuk jellegénél és beszerelési követelményeiknél fogva ezek a termékek közvetlenül nem helyettesíthetők más, nagyobb energiahatékonyságú egyedi helyiségfűtő berendezésekkel, ráadásul a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv alapján megállapított szigorú követelmények nemigen hagynak teret e termékek továbbfejlesztésének, így a címke nem érheti el célját, hogy érzékeltesse az egyes termékek közötti különbségeket. Más érdekeltek és tagállamok ugyanakkor úgy látták, hogy kívánatos volna tájékoztatni a fogyasztókat az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések csekély energiahatékonyságáról. A fenti okok miatt e rendelet hatálya nem terjed ki az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre, a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv alapján azonban kerülnek megállapításra olyan termékinformációs követelmények, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztók értesüljenek e termékek alacsony hatékonyságáról. Egyes tagállamok és környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek támogatták azt az elvet, hogy a biomassza egyedi helyiségfűtő berendezésekben tüzelőanyagként történő hasznosítását egy biomassza-címkézési tényező bevezetésével kell ösztönözni. A fűtőberendezésekkel foglalkozó iparági képviselők többsége megkérdőjelezte ezt a megközelítést, mondván, hogy előnyösebb volna a címkén korrekció nélkül utalni az energiahatékonyságra, ekkor ugyanis a címkén jelzett energiahatékonyság fizikai szempontból is helytálló volna. A tényező konkrét értékét illetően egyedül a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek nyilvánítottak érdemben véleményt; az általuk javasolt szorzó értéke: 1,15. A legtöbb tagállam szerint ennek az értéknek jóval magasabbnak kellene lennie. A kiválasztott 1,45-ös szorzó lehetővé teszi, hogy a legjobb szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések bekerüljenek az A++ osztályba. Ugyancsak felmerült az a lehetőség, hogy a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések címkéje utaljon a berendezés szennyezőanyag-kibocsátására. A környezettudatos tervezés területén felállított szigorú követelményekre és a kibocsátások mérésében meglévő viszonylag nagy bizonytalanságokra való tekintettel nem lehetséges a címkén egyetlen megbízható számértékkel vagy egy A-tól G-ig terjedő skála segítségével utalni a szennyezőanyagkibocsátásra. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása Tudományos szakvélemények A külső szakértői vélemények összegyűjtése elsősorban a két külső tanácsadó konzorcium által az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága részére elvégzett, műszaki, környezeti és gazdasági szempontú elemzéseket tartalmazó előkészítő vizsgálatok keretében zajlott. A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az előkészítő vizsgálatok olyan nyílt eljárás keretében folytak, amely figyelembe vette a különböző érdekeltektől beérkező információkat, ideértve egyebek mellett a gyártókat, a beszerelést végző vállalkozásokat, a kiskereskedőket és szövetségeiket, a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket, a fogyasztói szervezeteket, valamint a szakértőket. HU 6 HU
A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a tervezet visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. Hatásvizsgálat A 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban elvégeztük a különböző lehetséges intézkedések hatásainak vizsgálatát. Az elérni kívánt hatáshoz szükséges piaci átalakulások előidézése érdekében különböző lehetőségeket vizsgáltunk meg, melyek között a beavatkozás mellőzése, az önszabályozás, csak az energiafogyasztás címkézése, csak a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények bevezetése, valamint ez utóbbi kettő együttese egyaránt szerepelt, kiegészítve azzal, hogy címkézés esetén lehetőség van a porkibocsátás feltüntetésére a címkén vagy ennek mellőzésére. Mivel azonban a jogszabályi felhatalmazás egyértelműen az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére és energiahatékonyságának címkézésére vonatkozó követelmények megállapítását tartalmazza, más lehetőségeket az arányosság elve alapján csak olyan mélységben volt alkalmunk elemezni, amennyire ez egy végrehajtási jogi aktus esetében szükséges lehet. A hatásvizsgálat középpontjában ezért a javasolt végrehajtási rendeletek tartalmának értékelése állt. Az energiacímkék bevezetésének különböző módozataitól várható hatásokat a beavatkozás mellőzését feltételező forgatókönyvhöz viszonyítottuk. A költségek és a hasznok elemzése alapján azt állapítottuk meg, hogy a környezettudatos tervezésre és a címkézésre vonatkozó követelmények együttes bevezetése jelenti a legjobb megoldást arra a problémára, hogy a környezeti szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkező egyedi helyiségfűtő berendezések nem képesek kellően érvényesülni a piacon, azaz ez a lehetőség teljesíti a leginkább a környezettudatos tervezést és az energiafogyasztás címkézését szabályozó két irányelv követelményeit. Mindezek alapján a választás arra a megoldásra esett, amely a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyságra és a szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó szigorú követelmények elfogadása mellett egy, az energiahatékonyságra vonatkozó termékcímkézési rendszer bevezetését is célul tűzi ki, mert ettől várható a legnagyobb fokú megtakarítás, és az érdekeltek is ezt a lehetőséget támogatták. A kiválasztott intézkedések biztosítani fogják, hogy: a végfelhasználóknak adott egységes tájékoztatás, illetőleg az aszimmetrikus információáramlás és a megosztott ösztönzők miatti piaci hiányosságok kiküszöbölése elősegítse az energiahatékonyság további folyamatos javítását, a piac dinamikus átalakulásával az energiahatékony és kis kibocsátású egyedi helyiségfűtő berendezések kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, a tisztességes verseny és a termékek közötti választás megkönnyítése további energiamegtakarítást és energiahatékonyság-javulást idézzen elő, az energiafogyasztás költséghatékony szintet érjen el, az ágazat versenyképességét megerősítse a fenntartható termékek egységes uniós piacának bővülése, a szállítókra (köztük a kkv-kra) ne nehezedjenek túlzott terhek, tekintettel arra, hogy az átmeneti időszakok figyelembe veszik az újratervezés időigényét, ne kelljen negatív hatással számolni az EU-n belüli foglalkoztatást illetően. HU 7 HU
3. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A javaslat összefoglalása A javasolt intézkedés új kötelező címkézési és egységes termékinformációs követelményeket tartalmaz az egyedi helyiségfűtő berendezéseket forgalomba hozó és/vagy üzembe helyező szállítók, valamint az egyedi helyiségfűtő berendezéseket kínáló kereskedők számára. Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági besorolása egyetlen, a szilárd, a folyékony és a gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre egyaránt érvényes skála alapján történik. A rendszerben egy úgynevezett biomassza-címkézési tényező gondoskodik egyfelől a biomasszával működő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságának javításáról, másfelől pedig a megújuló tüzelőanyagoknak a fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni támogatásáról. Ha az egyedi helyiségfűtő berendezés többféle szilárd tüzelőanyaggal is képes működni, a besorolás azon a tüzelőanyagon (az úgynevezett optimális tüzelőanyagon) alapul, amelyre az egyedi helyiségfűtő berendezést optimalizálták. Ha a termék többféle biomasszával is képes működni, a besorolás azon a fás biomasszán alapul, amelyre a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezést optimalizálták. A rendelet továbbá meghatároz egységes termékinformációs követelményeket (termékismertető adatlap és műszaki dokumentáció), és előírásokat tartalmaz arra nézve, hogy milyen tájékoztatást kell adni az egyedi helyiségfűtő berendezések mindennemű távértékesítése során, valamint a kapcsolódó reklámokban és műszaki promóciós anyagokban. A javasolt termékcímkéknek és egységes termékinformációs követelményeknek köszönhetően megszűnik az a helyzet, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések vásárlói nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Az e rendeletben foglalt mérési módszerek és piacfelügyeleti célú vizsgálatok igazodnak a környezettudatos tervezés területén elfogadni tervezett bizottsági rendelet hasonló tárgyú rendelkezéseihez. Jogalap A felhatalmazáson alapuló rendelet a 2010/30/EU irányelv és különösen annak 10. cikke végrehajtását szolgálja. A szubszidiaritás elve A rendelet a 2010/30/EU irányelvet hajtja végre, összhangban annak 10. cikkével. Az arányosság elve Az arányosság elvének megfelelően az intézkedés nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. A végrehajtási intézkedés formája rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezzel biztosítható, hogy a nemzeti és az uniós közigazgatási rendszereknek ne járjon költséggel a végrehajtási aktus átültetése a nemzeti jogba. A jogi aktus típusának megválasztása Javasolt aktus: felhatalmazáson alapuló rendelet. Költségvetési hatások A javaslat nincs hatással az EU költségvetésére. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés HU 8 HU
A tervezet módosításra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. HU 9 HU
A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.4.24.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre 6 és különösen annak 10. cikkére, mivel (1) A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni azon energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak lényeges műszaki jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak. (2) Az egyedi helyiségfűtő berendezések azonos rendeltetésű típusainak energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat, és energiafelhasználásuk az Unió energiaigényének jelentős részét teszi ki. E berendezések energiafogyasztása jelentős mértékben csökkenthető. (3) A nem fás biomasszával működő egyedi helyiségfűtő berendezéseket sajátos műszaki jellemzőik miatt nem indokolt e rendelet útján szabályozni. (4) Összehangolt rendelkezéseket kell megállapítani a címkézés és az egységes termékinformációs követelmények tekintetében annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságának javítására, a végfelhasználók bátorítást kapjanak az energiahatékonyság szempontjából kedvező termékek vásárlására, és mindez hozzájáruljon a belső piac működéséhez. (5) Az egyedi helyiségfűtő berendezések jellemző használata és ennek következtében energiafogyasztása eltér más helyiségfűtési célú termékekétől, ezért e rendeletben a többi helyiségfűtési célú termékre vonatkozótól eltérő besorolási skálát indokolt megállapítani. (6) Az irányított sugárzásos és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezéseket a professzionális vásárlók vásárolják közvetlenül, nem pedig a végső fogyasztók, ezért e berendezések energiafogyasztásának címkézésére nem indokolt e rendeletben követelményeket megállapítani. (7) A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló,...-i.../.../eu [a HL-ben való közzététel előtt 6 HL L 153., 2010.6.18., 1. o. HU 10 HU
beillesztendő a rendelet száma és a hivatkozási adatokat tartalmazó lábjegyzet] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 7 az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre meghatározott minimumkövetelmények teljes mértékben kihasználják az ilyen típusú termékek műszaki továbbfejlesztésében rejlő lehetőségeket. Ennek következtében nincs lehetőség az ilyen típusú termékek közötti további különbségtételre. Továbbá az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések nem helyettesíthetők közvetlenül más tüzelőanyaggal működő, energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb egyedi helyiségfűtő berendezésekkel, így a címke nem volna képes elérni azt a célját, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a különböző termékek egymáshoz viszonyított hatékonyságáról. (8) A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló céllal összhangban támogatandó a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési célú berendezésekben történő hasznosítása. Ezért helyénvaló, hogy e rendelet az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében speciális megközelítést alkalmazzon, és bevezessen egy olyan biomassza-címkézési tényezőt, amely biztosítja, hogy az A++ osztályba a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések közül egyedül csak a pellettel fűtött berendezések kerülhessenek. (9) A címkén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb számítási és mérési módszereket, beleértve amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak az európai szabványügyi szervezetek által a környezettudatos tervezés követelményeinek meghatározása céljából az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 8 előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. (10) E rendeletben egységes követelményeket kell megállapítani az egyedi helyiségfűtő berendezések termékcímkéinek tartalmára és kivitelére vonatkozóan. (11) E rendeletben rögzíteni kell az egyedi helyiségfűtő berendezések termékismertető adatlapjára és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket. (12) E rendeletben meg kell határozni azon adatok körét, amelyeket a távértékesítés valamennyi formája esetén az egyedi helyiségfűtő berendezések reklámanyagaiban és műszaki promóciós anyagaiban minden esetben fel kell tüntetni. (13) Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet rendelkezéseit a technológiai haladásra való tekintettel felül kell vizsgálni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály Ez a rendelet energiafogyasztás-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a legfeljebb 50 kw névleges hőteljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan. Ez a rendelet nem alkalmazandó: 7 8 HL L xxx., 2013.yy.yy., xx. o. HL L 316., 2012.11.14., 12. o. HU 11 HU
a) az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre; b) a hő előállítására termodinamikai ciklust vagy szorpciós ciklust alkalmazó, elektromos kompresszorral vagy tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezésekre; c) a műszaki leírásuk alapján kizárólag nem fás biomassza égetésére szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre; d) a műszaki leírásuk alapján a meghatározott emberi hőkomfortérzet elérését és fenntartását konvekció vagy sugárzás révén biztosító beltéri helyiségfűtéstől eltérő célra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; e) a műszaki leírása alapján kizárólag kültéri használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; f) azokra az egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6%-ánál; g) azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeknek összeszerelése sem nem gyárilag, sem nem egyetlen gyártó által előre gyártott komponensek vagy alkatrészek helyszíni összeszerelése útján történik; h) irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre és sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre; i) légfűtő termékekre; j) szaunakályhákra. 2. cikk Fogalommeghatározások A 2010/30/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában: 1. egyedi helyiségfűtő berendezés : olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé; 2. szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés : a szilárd tüzelőanyagokkal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés, zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és sütő-főző berendezés; 3. gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés : a gáznemű tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés; 4. folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés : a folyékony tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés; HU 12 HU
5. elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés : a hő előállításához a villamos Joulehatás elvét hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezés; 6. nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés : olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve; 7. zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés : olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon elzárhatók attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve; 8. sütő-főző berendezés : olyan, szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen egységen belül tartalmazza a helyiségfűtő berendezés, valamint az ételkészítés céljára szolgáló főzőtűzhely, sütő vagy mindkettő funkciójának ellátásához szükséges alkotóelemeket; 9. tüzelőanyaggal fűtött egyedi helyiségfűtő berendezés : a nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés, a zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és a sütőfőző berendezés; 10. irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés : gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak; 11. sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés : gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a fűtő hatást döntően az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyben az égéstermékek a csőből vagy csövekből füstgázelvezető csövön keresztül távoznak; 12. égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezés : minden olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak, kivéve az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést; 13. kémény felé nyitott fűtőberendezés : olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy a kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba; 14. légfűtő berendezés : kizárólag olyan, légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amely levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, és amelyet meghatározott HU 13 HU
helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre terveztek, és ahol a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik a célból, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn; 15. szaunakályha : száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezés; 16. szilárd tüzelőanyag : a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve; 17. biomassza : a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része; 18. fás biomassza : a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport; 19. nem fás biomassza : a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, valamint a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat; 20. optimális tüzelőanyag : az az egyetlen tüzelőanyag, amely a szállító használati utasítása szerint az egyedi helyiségfűtő berendezés üzemeltetésére lehetőleg használandó; 21. szilárd fosszilis tüzelőanyag : minden olyan szilárd tüzelőanyag, amely nem biomassza, beleértve egyebek mellett az antracitot és a száraz összesülő kazánszenet, a kőszénkokszot, a félkokszot, a bitumenes kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, a fosszilis tüzelőanyagokból álló keveréket, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló keveréket; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is e kategóriába tartozik; 22. további alkalmas tüzelőanyag : az optimális tüzelőanyagtól eltérő tüzelőanyag, amelyet a szállító használati utasítása szerint az egyedi helyiségfűtő berendezésben használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók és a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki dokumentumokban vagy promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve; 23. közvetlen hőteljesítmény : a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kw mértékegységben kifejezve; 24. közvetett hőteljesítmény : a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kw mértékegységben kifejezve; 25. közvetett fűtési képesség : a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni; HU 14 HU
26. névleges hőteljesítmény, (P nom ) : a helyiségfűtő berendezés közvetlen és esetleg közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb, a szállító nyilatkozata szerinti hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kw mértékegységben kifejezve; 27. minimális hőteljesítmény, (P min ) : a helyiségfűtő berendezés közvetlen és esetleg közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a szállító nyilatkozata szerinti legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kw mértékegységben kifejezve; 28. kültéri használatra szánt : zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra alkalmas; 29. egyenértékű modell : olyan forgalomba hozott modell, amelynek az V. mellékletben szereplő 2. vagy 3. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon szállító által forgalomba hozott másik modellével. A II IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók. 3. cikk A szállítók kötelezettségei, ütemezés (1) 2018. január 1-jétől fogva az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezéseket forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy: a) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével; b) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések modelljeinek esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke; c) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a IV. mellékletben meghatározott termékismertető adatlappal; d) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap; e) az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; f) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára; g) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. HU 15 HU
(2) 2022. január 1-jétől fogva az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy: a) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezés el legyen látva egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével; b) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések modelljeinek esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke; c) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a IV. mellékletben meghatározott termékismertető adatlappal; d) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap; e) az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; f) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára; g) az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. 4. cikk A kereskedők kötelezettségei Az egyedi helyiségfűtő berendezéseket értékesítő kereskedők gondoskodnak arról, hogy: a) az értékesítés helyén mindegyik egyedi helyiségfűtő berendezés elülső felületén kívül, jól látható módon el legyen helyezve a 3. cikknek megfelelően a szállítók által rendelkezésre bocsátott címke; b) az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon egyedi helyiségfűtő berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladás vagy bérletre való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni; c) az egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára; d) az egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára. HU 16 HU
5. cikk Mérési és számítási módszerek A 3. és a 4. cikk alapján szolgáltatandó információkat a VIII. melléklet szerinti megbízható, pontos és megismételhető, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertanhoz igazodó mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani. 6. cikk Piacfelügyeleti célú vizsgálatok A tagállamok az egyedi helyiségfűtő berendezések gyártó által megadott energiahatékonysági osztályával kapcsolatos követelmények teljesülését a IX. mellékletben előírt eljárással ellenőrzik. 7. cikk Felülvizsgálat A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2024. január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében elsősorban a rendelet alkalmazása alóli mentességek körének szűkítésére adódó lehetőségeket kell felmérni. 8. cikk Hatálybalépés (1) Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezésekre 2018. január 1-jétől alkalmazandó. Ugyanakkor 3. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 4. cikkének b), c) és d) pontja 2018. április 1- jétől alkalmazandó. (3) Ez a rendelet az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre 2022. január 1-jétől alkalmazandó. Ugyanakkor 3. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 4. cikkének b), c) és d) pontja 2022. április 1-jétől alkalmazandó. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2015.4.24.-én. a Bizottság részéről elnök Jean-Claude JUNCKER HU 17 HU