Esztergomi Járásbíróság 5. P.21. 052/2016/45. Az Esztergomi Járásbíróság alperes ellen megállapítási kereset iránt indított perében meghozta a következő ) VÉGZÉST: A biróság kezdeményezi az AIkotmánybíróság eljárását, és annak eredményeként: - a Polgári törvénykönyvröl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekröl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (továbbiakban: Ptké.) 53/C. (2) bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítását; - a Mezö- és erdögazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel összefiiggö egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 110/A. galaptörvény-ellenességénekmegállapítását; illetve - a Ptké. 53/C. (2) bekezdése, valamint - az Fétv. 110/A. alkalmazásának kizárását az Esztergomi Jarásbiróság előtt 5. P. 21. 052/2016. sz. alatt folyamatban lévő perben. Egyidejűleg a bíróság a per tárgyalását felfüggeszti. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Ugyszám: Erkezett: luj-4líl20f2^> 201S AUG 17. -/f- Közeioiroda, Indokolás :leid;iny: ^ Felperes az Esztergomi Járásbíróságon 2016. október 15. ttó^'aft elos teresetében kérte a bíróságot, hogy az alperes 2016. szeptember 9. napján kelt tíaszeabétietinyilatkozatának >desim""^ irqnyiilfi. érvénytelenségét állapítsa meg. Felperes keresetében előadta, hogy 2014. március 19. napján mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a Magyar Allam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelö Szervezettel (F/2. sz. melléklet) a -ú szántó müvelési ágú termöfold vonatkozásában. A haszonbérleti díj mértékét a földhaszonbérieti szerződés 3. 1. pontjában 1.250,-Ft aranykorona/év összegben határozták meg. A -ú ingatlan tulajdonjogát az alperes szerezte meg. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel megkötött haszonbérleti szerzödés tekintetében jogutódlás állt be. Az alperes 2016. szeptember 9. napján a mezögazdaság földhaszonbérleti szerződés 3. 6. pontjára hivatkozással nyilatkozatot intézett felpereshez (F/3. sz. melléklet), melyben a haszonbérleti díjat 2017. évtöl hektáronként 180. 000, -Ft-os összegben határozta meg. Az alperesi jognyilatkozatot felperes 2016. szeptember 23. napján postai úton vette kézhez. Felperes hivatkozott a Pp. l23. -ra. A Pp. 123. -a szerint ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapitására irányul, felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapitás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A felperes szerint a haszonbérleti dij módosítására irányuló alperesi nyilatkozat érvénytelenségének megállapítása egyértelműen felperes jogainak megóvása miatt szükséges, mert ebben az esetben a szerzödés nem kerülhet módositásra a felperes terhére. Az alperes által kezdeményezett módosítás nem felelt meg felperes szerint a 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) foglalt követelményeknek, valamint a haszonbérleti szerzödésben meghatározottaknak, igy alperesnek nem voltjogosultsága arra, hogy
Esztergomi Járásbíróság 2 5. P. 21. 052/2016/45. jognyilatkozatában foglalt tartalommal kezdeményezze a haszonbérleti szerződés módosítását. Felperes szerint én/énytelen kezdeményezés okán fennáll a Pp.-ben megjelölt második feltétel is, hiszenjelen esetbenjogviszony természeténél fogva teljesítés nem követelhető. Az Fétv. 50/A. (1) bekezdése alapítjogot a haszonbérleti dij módosítására nézve, melynek keretében kimondja, hogy a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződések esetében a szerződéskötéstől számított 5 év elteltével, majd az elsö módosítást követöen öt évente van lehetőség a módosítás kezdeményezésére. Az Fétv. 50/A. (5) bekezdése kimondja, hogy a megjelölt időtartamot a felek rövidebb időben is megállapíthatják. Jelen esetben a felek éltek is ezzel a jogukkal, mivel a szerzödés 3.6. pontja értelmében haszonbérleti díj felülvizsgálatára kétévenként kerülhet sor. Jelen paragrafus jelöli azt meg, hogy a felek az Fétv. 50/A. rendelkezéseitől egyebekben érvényesen nem térhetnek el. Az Fétv. 50/A. (2) bekezdése szerint a földhaszonbérleti díj módosítása esetén annak mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani, amelyet a módosításról szóló kezdeményezéshez csatolni kell. Felperes nyilatkozata szerint az alperes a módosításra irányuló 2016. szeptember 9. napján kelt kezdeményezésében egyáltalán nem határozta meg, hogy mire alapítja az újonnan megállapított bérleti díj mértékét. Jognyilatkozatához nem csatolt igazságügyi szakértői véleményt, ezzel megsértve a törvényben támasztott követelményt, így érvénytelen a díjmódosításra irányuló kezdeményezése. A felperes szerint nem térhetett volna el az alperes az Fétv. 50/A. -ától, így nem volt lehetősége az igazságügyi szakértői vélemény mellőzésére. A törvénynek ez egy kogens szabálya, melytől érvényesen eltémi nem lehet, tehát a haszonbérleti díj módositására irányuló alperesijognyilatkozat érvénytelen. Felperes kiemelte továbbá azt a körülményt is, hogy az alperes a földhaszonbérleti dij módosítása és meghatározása során a helyben szokásos piaci árakra nem volt tekintettel. Az Fétv. 50/A. (1) bekezdése rögzíti, hogy a haszonbérleti szerződés módosításának célja a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó helyben szokásos piaci haszonbérieti díjra való módosítása. Emellett a haszonbérleti szerződés 3. 6. pontja is kiemeli azt, hogy a díjmódosítás során a piaci érték figyelembevételével kell eljámi. Az alperes a korábban meghatározott bérleti díj kb. hatszorosának megfelelő - melyet semmivel nem támasztott alá - és a piacon kialakult árakat magasan túllépö haszonbérleti díjat állapított meg, ezzel megsértette felperes szerint a jogszabályban foglaltakat, valamint a felek közötti haszonbérleti szerződést is. Felperes kereseti kérelmében kérte, hogy mivel az alperes nem tett eleget az Fétv. 50/A. -ban foglalt követelményeknek, ezért a Járásbíróság az alperesi kezdeményezés érvénytelenségét állapítsa meg. Felperes kérte a T. Járásbíróságot, hogy állapítsa meg, hogy alperes a 2016. szeptember 9. napján kelt kezdeményezésével kimeritette a haszonbérleti szerződés 3. 6. pontjában foglalt, alperest megillető első kezdeményezésijogosultságot arra, hogy a haszonbérleti díjat felülvizsgálja, és ezzel összefüggésben állapítsa meg a T. Járásbíróság, hogy a haszonbérleti szerződés 3. 6. pontja értelmében a haszonbérleti dij módositására leghamarabb két év elteltével, azaz 2018. évben nyílik meg a lehetösége. Felperes kérte a T. Járásbíróságot, hogy a kereseti kérelmének adjon helyt, és kötelezze alperest a perköltség megfízetésére. Felperes a kereseti kérelméhez csatolta a Magyar Allam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet haszonbérbeadó és haszonbérlő között 2014. március 19. napján kelt mezögazdasági földhaszonbérleti szerződést. A mezőgazdaság földhaszonbérleti szerződés értelmében haszonbérbeadó haszonbérbe adja, haszonbérlő pedig haszonbérbe veszi a
Esztergomi Járásbíróság 5. P.21. 052/2016/45. Magyar Allam tulajdonában és haszonbérbeadó tulajdonosi jog gyakorlása alá tartozó jelen szerződést elválaszthatatlan részét képező 1. sz. mellékletben megjelölt -ú szántó művelési ágú ingatlant. Felek rögzítik, hogy a haszonbérleti szerződés 2014. X. 16. napjától 2034. X. 15. napjáig tartó határozott időre szól, kivéve a mezö- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: fdldforgalmi törvény) 44. (2) bekezdésében meghatározott esetben, amikor az erdőnek minősülö földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérletí szerződést az erdőröl, az erdö védelméről és erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. A szerződés 3. 1. pontjában a felek meghatározták a haszonbérieti dij mértékét. A haszonbérlö az 1. pontban meghatározott földrészlet után a haszonbérlet gyakorlásáért éves dijat köteles fízetni, melynek mértéke 1. 250, -Ft aranykorona/év. A szerződés 3. 6. pontjában a felek rögzítették, hogy a haszonbérbeadó kétévenként felülvizsgálja jelen szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerzödés módosítását kezdeményezheti. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek az újólag megállapitou haszonbérleti dij haszonbérlő általi értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudnak megállapítani, az NFA a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja. Felperes keresetéhez F/3. sz. alatt csatolta az alperes által részére küldött, Budapesten, 2016. szeptember 9. napján kelt levelet, amelyben tájékoztatta öt, hogy a ú ingatlanok tulajdonjogát megszerezte, így a felperes által a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelö Szervezettel kötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződések tekintetében jogutódlás áll fenn, az ingatlan haszonbérletével kapcsolatos kérdéseket jelen értesítést követően vele egyeztesse. Majd ezt követöen az alperes közölte a felperessel a telefonos, e-mailes, valamint levelezési cím szerinti elérhetőségét, illetve a bankszámlaszámát. Az alperes élve a szerzödés 3. 6. pontjában ugyanezen levélben a haszonbérleti díj felülvizsgálatára kikötött haszonbérbeadói jogával a haszonbérieti díjat 2017. évtöl hektáronként 180.000,-Ft-os értékben állapitotta meg. Kérte, hogy a jelen levél kézhezvételét követöen 30 napon belül juttassa vissza részére a mellékelt nyilatkozatot. A Magyar Allam képviseletében a nemzetí földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Nfa. törvény) 3. -a alapján eljáró Nemzeti Földalapkezelö Szervezet haszonbérbeadó és haszonbérlő között Tatabányán, 2014. március 19. napján a ingatlanok tekintetében is mezőgazdasági földhaszonbérieti szerzödésjött létre. A felek a foldrészlet után a haszonbérlet gyakorlásáért éves díjat határoztak meg, amelynek mértéke 1.250,-Ft aranykorona/év (haszonbérleti dij a szerződés 3. 1. pontja). Felek a szerződés 3. 6. pontjában rögzítették, hogy a haszonbérbeadó kétévenként felülvizsgálja ajelen szerzödésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezheti. Ha a szerzödés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek az újólag megállapított haszonbérleti díj haszonbériö általi értesítésének kézhezvételétöl számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, az NFA a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére felmondhatja. Az alperes érdemi ellenkérelmében előadta, hogy 2014. 03. 19. napján két darab mezőgazdaság földhaszonbérleti szerződés a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelö Szervezet, mint haszonbérbeadó, másrészről felperes, mint haszonbériő között. Az egyik HB2014-
Esztergomi Járásbiróság 5. P. 21. 052/2016/45. 00961 azonosító számú szerzödés (A/l.) Tárgya - velési ágú, 6,4349 ha alapterületű ingatlanok voltak, melyek alapterülete összesen 18. 0114 ha volt. A másik szerződés a HB2014-00962 azonosítószámú szerzödés (A/2. ) tárgya a rsz. alatt felvett szántó művelési ágú 22, 9911 ha alapteriiletű ingatlan volt. Az alperes a 2015. XI. 27-én tartott földárverésre tekintettel 2016. február18-án, és a 2016. március aláirt ingatlan adásvételi szerzödésekkel a fenti ingatlanok közül megvásárolta a hrsz. alatt felvett ingatlanokat. Az alperes 1/1 arányú tulajdonjogát az Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a 37631/2/2016.05.25., illetve a 38495/2/2016.06. 13. sz. határozataival 2016. augusztus 23-án, illetve 2016. augusztus 29-én jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba. A 2016. szeptember 9-én kelt és 2016. szeptember 24-én személyesen kézbesitett, de a 2016. szeptember 21-én postai úton is megküldött, majd 2016. október 3-án postai úton is kézbesített levelében (A/5. ) az ingatlanok vonatkozásában beállott jogutódlást bejelentette haszonbérlőnek, egyúttal élve a szerződések 3. 6. pontjában a haszonbér felülvizsgálatára kikötött haszonbérbeadói jogával az ingatlanok vonatkozásában kezdeményezte a haszonbér-emelését 2017-töl hektáronként 180.000,-Ft-ra, továbbá a levélhez mellékelte a haszonbér-emelési ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozat mintat is. Felperes jogi képviselője a 2016. X. 17-én válaszlevelében (A/6. ) előadta, hogy a szerződés módosításának kezdeményezését nem fogadja el, és azzal szemben keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz. Az alperes szerint, mivel a felperes ellenajánlatot nem tett, illetve egyezkedési szándékáról semmilyen formában nem nyilatkozott, továbbá az ezt követő személyes és telefonos egyeztetések során is elzárkózott a haszonbér mértékének közös megállapításától, ezért - élve a szerződés 3.6. pontjában kikötött felmondási jogával - a szerződést 2016. 10. 25-én kelt, ugyanazon nap postára adott és 2016. november 3-án kézbesített levelével az ingatlanok vonatkozásában felmondta. Leveléhez csatolta a felmondás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozat mintát is (A/7.) A 2016. november 4-én kelt válaszlevelében felperes közölte, hogy az ingatlanok vonatkozásában közölt felmondást nem fogadja el (A/8. ). Az alperes érdemi ellenkérelmében elsödlegesen kérte a T. Járásbíróságot, hogy felperes keresetét utasítsa el arra tekintettel, hogy az Fétv. 50/A. -a szerződésekre nem alkalmazható. Az alperes érdemi ellenkérelmében másodlagosan kérte a T. Járásbiróságot, hogy felperes keresetét utasitsa el arra tekintettel, hogy az Fétv. 50/A. -a, mint speciális jogszabály szerint a keresettel érvényesítettjogra vonatkozó kereshetőségijoga a felperesnek nem áll fenn. Hannadlagosan arra az esetre, ha a T. Járásbíróság egyik fenti érdemi védekezésének sem adna helyt, kérte a T. Járásbíróságot, hogy felperes keresetét legalább abban a részében utasítsa el, amelyben annak megállapítását kéri, hogy a 2016. szeptember 9-i kezdeményezéssel kimeritette a szerződések 3. 6. pontja szerinti kezdeményezési jogosultságát. Amennyiben ugyanis a T. Járásbíróság a kezdeményezést felperesi kereseti kérelem alapján érvénytelennek minősiti, nyilvánvaló, hogy egy érvénytelen kezdeményezés nem meritheti ki a szerződés szerinti kezdeményezési jogosultságát.
Esztergomi Járásbíróság S. P. 21. 052/2016/45. Az alperes fenti érdemi védekezési kérelmeihez kapcsolódóan az alábbi eshetöleges viszontkeresi kérelmeket terjesztette elő. Ha a T. Járásbíróság elsődleges érdemi védekezésének adna helyt, úgy kéri, hogy figyelemmel a szerződések 3. 6. pontjában foglaltakra ehhez kapcsolódóan - szíveskedjék megállapitani a 2016. X. 25-én kelt alperesi felmondásjogszerüségét, és - szíveskedjék elrendelni azt, hogy a felperes a foldhasználati nyilvántartásból az ingatlanok vonatkozásában törlésre kerüljön, és eziránt sziveskedjék megkeresni az illetékes ingatlannyilvántartási hatóságot. Ha a T. Járásbíróság másodlagos érdemi védekezéseinek adna helyt, úgy kéri, hogy ehhez kapcsolódóan - szíveskedjék megállapítani, hogy a haszonbér2017. január 1-töl kezdődően a 2016. szeptember 9- én kelt alperesi kezdeményezésben megjelölt mértékben módositottnak kell tekinteni, és - szíveskedjék kötelezni felperest, hogy az ingatlanok után 2017. január 1-jét követöen 180. OOO,- Ft/ha/év haszonbért, illetve a szerződések esetleges megszűnése esetén a Ptk. 6:341. (3) bekezdése alapján a megszűnéstől a tényleges birtokba adásig terjedő időre a fenti haszonbérrel megegyező összegű használati díjat fizessen részére. Arra az esetre, ha a T. Járásbirósáí - egyik fenti érdemi védekezéséhez kapcsolódó viszontkereseti kérelemnek sem adna helyt, avagy - csak a másodlagos érdemi védekezéshez kapcsolódó viszontkeresi kérelenmek adna helyt, avagy - csak a harmadlagos érdemi védekezésének adna helyt, kéri az alábbi önálló viszontkereseti kérelmének az elbírálását. Az alperes az önálló viszontkeresi kérelmében kérte a T. Járásbíróságot, hogy - szíveskedjék megállapítani 2016. XII. 7-én kelt alperesi felmondásjogszerűségét, és - sziveskedjék elrendelni azt, hogy a felperes a földhasználati nyilvántartásból az ingatlanok vonatkozásában törlésre kerüljön, és eziránt szíveskedjék megkeresni az illetékes ingatlannyilvántartási hatóságot. Az alperes a pemyertesség esetére kérte felperes kötelezését a perköltség megfízetésére. Az alperes a Pp. 155/B. (2) bekezdése alapján kérte a járásbíróságot, hogy a Pp. 155/B. (1) bekezdése alapján kezdeményezze az Alkotmánybiróság eljárását, és ennek keretében a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggö átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekröl szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Ptké. ) 53/C. (2) bekezdése alaptörvény ellenességének megállapítását, valamint ezzel szoros összefiiggésben a mezö- és erdögazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvérmyel összefüggő rendelkezésekröl és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) CX/A. alaptörvény ellenességének megállapitását, továbbá a fenti hivatkozott jogszabályhelyek alkalmazásának kizárását ajelen perben. Kérte továbbá a per tárgyalásának egyidejű felfiiggesztését a Pp. 155/B. (3) bekezdése alapján. Indítványa indokául az alábbiakat adta elő: I. (3) AzAB. 2017. októberlő-ánkeltlll/684-18/2017. sz. határozatával(atovábbiakban:határozat)a Ptké. 53/C. alaptörvény ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló birói kezdeményezéseket visszautasította. A visszautasitás az Alkotmánybiróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 55. (5) bekezdésének érdemi vizsgálat nélküli döntést akar, aminek oka jelen esetben a határozat szerint az volt, hogy a T. Járásbíróság indítványa nem felelt meg az Abtv. 52. -ban meghatározott tartalmi követelményeknek, ezen belül konkrétan az 52. (Ib. ) bekezdésének e. pontjában foglalt feltételnek, mivel az AB szerint az indítványt nem indokolta
Esztergomi Járásbíróság 5. P. 21. 052/2016/45. meg a Ptk. támadott rendelkezésére vonatkozóan azt, hogy miért sérti az alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Mivel tehát az AB nem foglalt érdemben állást, a Ptké. 53/C. -ának, ezen belül a Ptk. 53/C. (2) bekezdésének alaptörvényellenessége kérdésében, rüncsen eljárási akadálya armak, hogy a T. Járásbíróság megfelelő indokolással ellátva ismételten kezdeményezze az AB eljárását a Ptké. 53/C. (2) bekezdése alaptörvény-ellenessége kapcsán, és az alperes a maga részéröl ezt elengedhetetlennek is tartja. (4)Ami az Fétv. 110/A. -át illeti, ennek alaptörvény ellenességét azab ugyan vizsgálta, de az Fétv. 50/A. mellett csak érintőlegesen, és ami a lényeg, nem a Ptké. 53/C. (2) bekezdésével szoros összefüggésben, hanem attól különállóan, teljesen más megközelités és jogi indokolás mellett. Mivel ugyanakkor az Fétv. 110/A. alaptörvény-ellenessége álláspontjuk szerint kizárólag a Ptké. 53/C. (2) bekezdésének alaptörvény-ellenességével együttesen értelmezhető, ezért álláspontjuk szerint nincs akadálya az Fétv. törvény 110/A. alaptörvény-ellenessége vizsgálatának a jelen perben előadottak határozatban foglalttól eltéröjogi indokolás mentén. II. (5) AB tehát - a részletes visszautasitás miatt - kizárólag az Fétv. 50/A. és 110/A. alaptörvényellenességét vizsgálta, a Ptké. 53/C. (2) bekezdésétől elszigetelten. Rá kiváimak ugyanakkor mutatni, hogy az általuk sérelmezett alaptörvény-ellenesség öiunagában a két jogszabályhelynek, a Ptké. 53/C. (2) bekezdésétől elszigetelt vizsgálata útján nem mutatható ki. Mindenekelött maguk az alperesek soha nem állították azt, hogy az Fétv. 50/A. -a alaptörvény ellenes lenne. Az alperes arra hivatkozott, hogy egyéb jogszabályhelyek rendelkezései azzal az eredménnyel jámak, hogy az Fétv. 50/A. -a hatálybalépését megelözően létrejött jogviszonyokra is alkalmazhatóvá válik, és emiatt ezen egyéb jogszabályhelyek kapcsán észlelték a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatti alaptörvény ellenességet. Ezen egyéb jogszabályhelyek pedig a Ptké. 53/C. (2) bekezdése, vele szoros összefiiggésben az Fétv. 110/A. -a. (6) Az Fétv. 110/A. -ában foglalt rendelkezés kapcsán, mert már hivatkoztak alaptörvény ellenességre, de ez a jogszabályhely sem önmagában, hanem csupán a Ptké. 53/C. -val egyűtt értelmezve valósítja meg az Fétv. 110/A. -át ugyanis, ugyanis a Ptké. 53/C. tölti meg tartalommal, hiszen az Fétv. 110/A. -a, az Fé. törvény 50/A. -ának olyan "új szerződések kapcsán történő alkalmazhatóságát teszi lehetövé (valójában csak erősítik meg, lásd alább) amelyek éppen a Ptké. 53/C. -ának (2) bekezdése alapján jönnek létre virtuálisan azáltal, hogy a Ptké. 53/C. (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogszabályi jogutódlás bizonyos eseteiben "a szerződésből kilépö és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződés megszűrme, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettséj vonatkozásában jogszabály rendelkezése alapján létrejött úgy szerződésnek kell tekinteni.. A polgári jog a Ptké. 53/C. (2) bekezdésének beiktatásáig nem ismert olyan esetet, hogy egy szerződést önmagában a jogszabályi jogutódlás miatt új szerzödésnek kelljen tekinteni, és az dogmatikailag nem is értelmezhető, hiszen a jogutódlásnak éppen az a lényege, hogy nemjön létre új szerződés, hanem a szerzödésbe belépö fél már egy meglévő "régi"jogviszonyba lép be. III. (7.) Az AB az Fétv. hivatkozott rendelkezéseinek a Ptké. 53/C. (2) bekezdésétől fiiggetlen vizsgálata eredményeképpen az alábbiakat szögezte le: Az Fétv. vizsgált rendelkezései kétségkivül a hatálybalépésük elött már létrejött tartós jogviszonyokra irányadó szabályokat tartalmaznak, amelyek lehetövé teszik azt, hogy a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződés esetében a szerződéskötést követö 5 év elteltével a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a haszonbérleti szerződés módosítását a haszonbérleti dijnak a helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra vonatkozó módositása érdekében (határozat III/3. utolsó bekezdés első mondata, 20. oldal).
Esztergomi Járásbíróság 5. P. 21. 052/2016/45. (8) Az alperes álláspontja szerint a fenti megfogalmazás nem pontos, ugyanis az Fétv. vizsgált rendelkezései önmagukban nem tartalmaznak a hatálybalépésük elött létrejött tartós jogviszonyokra irányadó szabályokat. Amint azt az alperes II. pontban kifejtette, az Fétv. ^so/a^-anak^a hatálybalépését megelőzö jogviszonyokra való alkalmazhatóságát végső soron a Ptké. 5VC. (2) bekezdésében foglalt jogdogmatikailag semmivel sem indokolható rendelkezés teszi lehetövé, hiszen ez minösít már meglévö jogviszonyokat virtuálisan új jogviszonyoknak, amelyekie aztán az Fétv. 110/A. -ában foglalt rendelkezés az Fétv. 50/A. -ának tárgyi hatályát kifejezetten is kiterjeszti. (9) A határozat ezen része az alábbiak szerint folytatódik: A kifogásolt törvényi rendelkezések ugyanakkor a kihirdetésüket megelőzö idöre nem állapítanak meg újkötelezettséget, és nem nyilvánítanak valamely magatartást jogellenessé A korabban már megkötött hosszabb idötávra szóló szerződések bizonyos feltételek melletti módosítasának lehetőségét törvénybe foglaló rendelkezések a vizsgált esetben nem tekinthetök jogalanyok helyzetét elnehezítő ad malam partem jogalkotásnak, tekintettel arra, hogy egy olyan új jog'osultságot biztosítanak a szerzödö felek számára, amellyel azok mindegyike élhet (határozat III/3. utolsó bekezdés 2. és 3. mondata, 20. oldal) (10) Az alperes álláspontja szerint fentiek sem állják meg a helyüket a Jelen perbeli alperesi haszonbérbe adó egyedi helyzetét tekintve, sem pedig általánosságban. A határozat fenti része leszögezi, hogy "a kifogásolt törvényi rendelkezések ugyanakkor kihirdetésüket megelözö időre nem állapítanak meg új kötelezettséget és nem nyilvánítanak valamely magatartástjogellenessé. " A jogalkotasról szóló 2010. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. (2) bekezdése ugyanakkor emiél tágabban fogalmazza meg azt, hogy milyen jellegű visszamenőleges hatályú jogalkotás tiltott. (2) Jogszabály hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget^ kotelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhatjogot, és nem nyilvánithat valamely magatartást jogellenessé. (11) Ami a jelen per alperesének, mint haszonbérbeadónak a helyzetét illeti a vonatkozó haszonbérieti szerződés 3. 6. pontja alapján szakvélemény csatolása nélkül kezdeményezhette a haszonbér módosítását, míg amennyiben az Fétv. 50/A. -át haszonbérieti szerződésre alkalmazni kell, úgy azt már csak szakvélemény csatolásával teheti meg. Ez a rendelkezés akar új kötelezettségként értelmezhető, de olyan rendelkezésként mindenképpen, ami a haszonbérbeadónak a haszonbér módositásával kapcsolatos kötelezettségeit terhesebbé teszi - illetöleg a másik oldalról nézve - erre vonatkozó jogosultságát korlátozza. További különbség, hogy míg a haszonbérieti szerzödés szerint abban az esetben, ha a haszonbérlö nem fogadta el a haszonbérbeadó béremelési javaslatát, úgy haszonbérbeadó felmondhaua a szerződést, mig az Fetv. 50/A. alapján erre csak további feltít'elek teljesülése esetén van lehetőség, tehát az Fétv. 50/A. ebben az értelemben is korlátozza a haszonbérbeadónak a szerzödés szerint fennálló jogosultságát. (12) Általánosságban sem állja meg ugyanakkor a helyét teljes mértékben az AB okfejtése az alperes szerint. Égyrészt általánosságban is elképzelhető, hogy állami tulajdonban állt és utóbb értékesitett termöföídekre vonatkozó más haszonbérieti szerzödések is perbeli szerződéshez hasonló rendelkezéseket tartalmaztak, vagyis több jogot biztosítottak a haszonbérbeadónak, mint az Fétv. 50/A. -a (söt ez igen valószínű, Ííiszen ezek a szerződések "egy kaptafára" készultek). Ketségtelen ugyanakkor, hogy elképzelhetöek olyan szerződések is, amelyek haszonbér-módosítási lehetőséget nem tettek lehetövé, mely esetben elsö ránézésre valóban úgy tünhet, hogy az Fétv. 50/A. -a nem minösül ad malam partem jogalkotásnak, hiszen éppen hogy jogokat keletkeztet, és ráadásul olyanokat, amelyekkel legalabbis bármelyik fél élhet Az alperes álláspontja szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni ugyanakkor azt, hogy ez a lehetőség az esetek túlnyomó többségében
Esztergomi Járásbíróság 8 5. P. 21. 052/2016/45. gyakorlatilag csak a haszonbérbeadó részére jelent többletjogot, míg a haszonbérlő számára inkább többletterhet, hiszen a haszonbér-módosítás a gyakorlatban szinte mindig haszonbér-emelést takar, aminek lehetővé tétele nyilvánvalóan kizárólag a haszonbérbeadó érdeke. IV. (13) Az alperes szerint a legfőbb alkotmányjogi probléma és itt jut el a valódi tárgyához, a Ptké. 53/C. -ával, annak (2) bekezdésével kapcsolatban áll fenn. (14) A Ptké. 53/C. (1) bekezdését az alperes nem ítéli alkotmányjogilag aggályosnak, hiszen ez mindössze azt íga elő, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződések kapcsán a Ptk. hatálybalépését követően bekövetkező jogszabályi jogutódlás esetében is alkalmazandóak az új Ptk. -nak a szerződés átruházására vonatkozó álláspontja szerint körültekintően megalkotott rendelkezései. Tekintve, hogy a régi Ptk-ban a szerződés átruházás jog intézménye nem volt ismeretes, ugyanakkor természetesen hasonló jogügyletek szükségessége a régi Ptk. hatálya alatt is felmerült, mintjog híján a szerződésmódosítás engedményezése és tartozás átvállalás egyes elemeit vegyítő atipikus, háromoldalú szerzödésmódosítással volt szokás megoldani. Nem lát problémát abban, hogy az új explicit szabályozást a jogalkotó kiterjesztette a Ptk. hatálybalépése előtt megkötött szerződések vonatkozásában bekövetkező jogszabályi jogutódlásokra is. Ez ugyan formálisan visszamenőleges hatályú jogalkotás, viszont álláspontja szerint nem jár a felek oldalán semmilyen érdeksérelemmel, azaz nem ütközik a Jat. 2. (2) bekezdésébe, és az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésébe, és ezáltal a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába (mi több a maguk részéről még azt is tudnák üdvözölni, ha a szerződés átruházásnak az új Ptk. -beli szabályai általánosságban, tehát nem csupán ajogszabályi, hanem egyéb jogutódlás esetén is alkalmazhatóak lennének az új Ptk. hatálybalépése elött létrejött szerződésekre is, anélkül, hogy a felek a szerződésüket az új Ptk. hatálya alá helyezték volna.) (15) A Ptké. 53/C. (2) bekezdése viszont számos kérdést vett fel, helyesebben lényegében csak kérdéseket vet fel. Kiindulópontként le kivánták szögezni, hogy dogmatikailag teljességgel védhetetlen ez a rendelkezés, hiszen ajogutódlásnak -jogszabály által elrendeltnek is - éppen az a lényege, hogy a jogviszony folyamatos, nem jön létre új szerződés a szerződésben maradó és az abba belépö fél között. Mi volt ház ezzel a célja a jogalkotónak? Megítélésük szerint jól láthatóan semmi más, minthogy valahogyan elérje, hogy az Fétv. -t 2016. elején beiktatott (egészen pontosan 2016. 01. 06-tól hatályos) új szövegezésű 50/A. -a azokra a régebbi, az új Ptk. hatályba lépését megelőzően létrejött haszonbérleti szerződésekre is alkalmazható legyen, amelyek tárgyát képező teroiöföld 2015. évi állami foldárverések eredményeképpen jellemzően 2016 folyamán, tehát az Fétv. törvény 50/A. -ának módosítását követően kötött szerződésekkel, és értelemszerűen ezt követő tulajdonjog bejegyzéssel cserélt gazdát. Már önmagában az, hogy a Ptké. 53/C. beiktatására is az Fétv. 50/A. -át módosító és az Fétv. 110/A. -át beiktató 2015. évi CCXX. törvénnyel került sor, minden kétséget kizárjogalkotói szándékot illetően. (16) Az alperes álláspontja szerint fenti jogalkotói szándék eleve nem legitim, sokkal nagyobb - nem csupán elvijogszociológiaijellegű, hanem alaptörvény ellenességet is elérő szintű "problémát" generált ez az átgondolatlan és dogmatikailag védhetetlen jogalkotás. Amint arra Stumpf István alkotmánybíró úr is utalt a határozathoz ffizött külön véleményében, a jogalkotó ezzel lényegében már fennálló szerződések - háttérjogszabályok által kitöltött - tartalmát változtatja meg jogszabállyal anélkül, hogy annak alkotmányos feltételei - a clausula rebus sic stantibus elve - fennállna, illetve egyáltalán értékelésre, megvizsgálásra került volna. (17) Az alkotmányjogi probléma az alperes álláspontja szerint még a Stumpf alkotmánybíró úr által észlelt és kifejtettnél is nagyobb. A Ptké. 53/C. (2) bekezdésének beiktatása ugyanis nem klasszikus jogszabályi szerződésmódosítás, hiszen nem arról van szó, hogy a jogalkotó egy új jogszabállyal egyes szerzödések új, konkrét tartalmát állapítja meg, hanem arról, hogy egyes
Esztergomi Járásbiróság 9 5.P.21. 052/2016/45. szerzödéseket - konkrétan a Ptk. hatálybalépése elött létrejött, majd a Ptk. hatálybalépése után jogszabályijogutódláson keresztül a szerzödések igen széles és behatárolhatatlan halmazátvirtuálisan és jog dogmatikailag védhetetlen módon "új" szerzödésnek minösit. Ezzel azonban a teljesen esetleges'és ajogalkotástól előre nem látható módon változtaua meg az érintett szerzödesek tartalmát attól fúggöen, hogy az eredeti szerzödésre irányadó, annak tartalmát háttérjogszabalyként kitöttö vagy kiegészítö jogszabályok az eredeti szerzödés létrejöttének idöpontjával femiálló időállapotokhoz képest milyen módosításokon mentek át az új szerzödés létrejöttének időpontjáig, illetve ajogalkotó idöközben milyen új szerzödéseket érintöjogszabályokat hozott. (18) Ajogalkotó ugyanis abbeli igyekezetében, hogy a célját valahogyan, akár még egy jogdogmatikaí abszurdum törvénybe iktatása árán is elérje, láthatóan nem gondolt arra, hogyha a Ptke. 53/C. (2) bekezdésében általános éivényben kimondja, hogy az új Ptk. hatálybalepese előtt kötött szerzodesek kapcsán bekövetkezö jogszabályi jogutódlás esetén "a szerzödésböl ^ kilépő és a szerzödésben maradó fél tekintetében a szerzödés megszűnne, a szerződésbe belépő és a szerzödésben maradó fél tekintetében pedig a szerzödés az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában ajogszabály rendelkezése alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni", akkorjiz nem csupán az Fé. törvény 50/A. által érintett haszonbérleti szerződéseket es nem csupan az Fé. törvény 50/A. -a kapcsán, 'hanem valamennyi, az új Ptk. hatálybalépését megelözöen létrejött olyan szerződést érinteni fog, amelyek vonatkozásában az új Ptk. hatálybalépését követöen jogszabályi jogutódlás következik be, és pedig valamennyi időközbeni jogszabályyáltozás tekmteteben Ha ugyanis egy fennálló szerzödést bizonyos idöpillanatban új szerzödésnek minösitünk, akkor ez a poígári jog általános szabályai szerint azzal az eredménnyeljar, hogy iimentől kezdve az ebben a pillanatban hatályban lévő jogszabályok lesznek-e irányadók mégpedig az Fétv 110/A. -ban foglalt- valójában teljesen felesleges, és az alperes álláspontja szerint jelen esetben csupán a féíreértések teljes elkerülése érdekében beiktatott - kisegitő szabályhoz hasonló szabályozás nélkül 1S. (19) Ennek az átgondolatlanságnak a következményei az alperes szerint beláthatatlanok Példának okáért ajogszabáíyijogutódlásegyik klasszikus esete tekintetében, amikor egy bérbe adott ingatlan nem termöföld, bármilyen más ingatlan bérbeadója eladja az ingatlanát, mely esetben a bérbeadó helyébe jogszabály, a Ptk. rendelkezése alapján az új tulajdonos kerül. Mármost ha ez a bérieti szerzödés történetesen az új Ptk. hatálybalépése elöttjött létre, akkor a tulajdonosváltozásra már^az új Ptk. hatálybalépését követöen kerül sor, akkor a tulajdonosváltozás idöpontjában a Ptké 53/C. (2) bekezdése alapján új bérleti szerződés jön létre a szerződésbe belép.ő",új" ^ :,,s a szerzödésben maradó bériö között. Erre az új szerződésre pedig - az Fétv. 110/A. -ban foglalthoz hasonló kisegítö szabály hiányában is, önmagában amiatt, hogy a szerződésekre a létrejöttükkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni - vonatkozni fognak azok ajogszabályok, amelyek a tulajdonosvaltozáskor, tehát akár évekkel vagy évtizedekkel az eredeti bérieti szerzodés megkötesét követöen módosultak vagy léptek hatályba. Tekintve, hogy ezek - az új szerzödésnél hirtelen aykalmazandóvá váló - ú]"jogszabályok, illetve a régi jogszabályok idöközben módosult tartalma elöre. konkrétan nem meghatározható, nem lehet kizámi azt, hogy a Ptké. 53/C. (2) bekezdésének alkalmazása ajogalanyra'nézve a Jat. 2. (2) bekezdésében meghatározott következménnyeljárjon; azaz figyelemmel az'alaptörvény B. cikk (1) bekezdésére és a vonatkozó alkotmanybírósági joggyakorlatra, tiltott, visszamenöleges hatályú jogalkotás valósuljon meg. Mi több, miutan beláthatatlan memiyiségű szerzödés kapcsán valósulhat meg az a feltétel, hogy az új^ptk^ hatálybalépését me'gelözöen jött létre, majd az új Ptk. hatálybalépését követoen jogszabályi jogutódlás tárgya lesz - tehát beláthatatlan mennyiségű szerzödés lehet érintett a Ptké. 53/C. (2) bekezdése által most és a jövöben -, ezért a nagy számok törvénye alapján az ugyanakkor lényegében teljes mértékben kizáróható, hogy egyetlen olyan szerzödés sincs, ami eseteben a fenti mechanizmus íévén a Ptké. 53/C. (2) bekezdése ad malam partem jogalkotásnak minősül, vagy a jövöben -jogszabályi jogutódlás tényleges bekövetkeztekor - annak fog minösülni.
Esztergomi Járásbiróság 10 5. P. 21. 052/2016/45. (20) De még a fentieknél is továbbmenve a Ptké. 53/C. (2) bekezdése olyan mértékű jogbizonytalanságot eredményez, amivel önmagában is - a jogalanyokra tett hatás egyébként konkrétan lehetetlen elözetes vizsgálata nélkül is - alaptörvény-ellenes. Ez ajogbizonytalanság is háromrétű, először is a Ptké. 53/C. (2) bekezdése durván beavatkozik a jogrendszer koherenciájába azáltal, hogy egy jogdogmatikailag védhetetlen, ön ellentmondó lényegében "fából vaskarika" rendelkezést emel törvényi erőre, ráadásul legitimnek nehezen nevezhető cél elérése érdekében. A jogszabályhely erőltetettsége és teljes abszurditása már a megfogalmazásán is tetten érhető, hiszen a szerződésböl kilépő, szerződésben maradó és szerzödésbe belépő félről beszél, miközben pedig egyidejűleg éppen azt mondja ki, hogy nincs jogfolytonosság. Tehát valójában nincs szerzödés, amiből ki, illetve amibe be lehet lépni. Már sokszor önmagában az jogbizonytalanságot eredményez, hogy a Ptké. 53/C. (2) bekezdése egyáltalán elvi szinten lehetővé teszi azt, hogy a jövőben olyan jogi helyzetek álljanak elő, amelyeket fent tárgyaltak, és amelyekre tekintettel a tárgyalt jogszabályhely ad malam partem jogalkotásnak minősülhet. Harmadszor a jogbizonytalanság az egyes konkrétan érintett szerződésekben eltérő hatásban is megnyilvánul, mivel az egyes érintett szerződésekbe történő beavatkozás mértéke nem azonos, az függ egyrészt attól, hogy milyen tipusú szerződésről van szó, hiszen az egyes szerződéstípusokat érintö jogszabályok eltérö mértékben változhatnak, másrészt adott szerződéstípuson belül is eltérő lehet a beavatkozás mértéke annak függvényében, hogy mennyire régi volt a jogviszony, hiszen régebbi szerzödések vonatkozásában valószínű nagyobb mértékű idoközbeni jogszabályváltozással kell változni, mint újabb keletű szerzödések esetén. (21) Mindent egybevetve tehát: A Ptk. 53/C. (2) bekezdése - orvosi hasonlahal élve - egy olyan gennyes tályog a polgárjog szövetén - ami valódi jogállamban nyilvánvalóan nem maradhat hatályban. Az alperes a maga részéről nem tudja elképzelni, hogy mi is lenne az Alkotmánybiróság feladata, ha nem éppen az ilyen szabad szemmel is látható tályogok kimetszése. V. (22) Osszefoglalva: (23) Fentiek alapján egyértelmű, hogy jelen esetben a Ptké. 53/C. -át alkalmaznia kell, hiszen a Ptké. 53/C. -ában foglaltak alkalmazása miatt minősül a perrel érintett haszonbérleti szerződés olyan új szerződésnek, amire az Fétv. 110/A. -ban foglalt kisegítő szabályra tekintettel, de egyébként ettől fuggetlemil is - az Fétv. 50/A. -nak tárgyi hatálya kiterjed. Ermek megfelelően az AIaptörvény 24. cikk. (2) bekezdés b. pontja szerinti feltétel jelen esetben fennáll, a T. Járásbíróság tehát jogosult kezdeményezni a Ptké. 53/C. (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását. (24) A fentiek alapján álláspontjuk szerint az is megállapítható, hogy a Ptké. 53/C. (2) bekezdése sérti az alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, illetve ettöl függetlenül is az ún. jogszabályhely által előírt jogbiztonság követelményét, tekintettel arra, hogy - egyrészt a jelen egyedi ügyben is a jogalanyok (jelen esetben a haszonbérbeadó) helyzetét elnehezítö - tehát tiltott - visszaható hatályújogalkotásnak minősül azáltal, hogy egyrésztlehetővé teszi az Fétv. 50/A. alkalmazását a perrel érintett szerződésre - noha a szerződés egyébként az Fétv. 50/A. -ának hatálybalépését megelőzöen jött létre, tehát a Ptké. 53/C. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nélkül az Fétv. 50/A. nem lenne alkalmazandó -, másrészt az így alkalmazandóvá tett jogszabály a haszonbéremelés kapcsán haszonbérbeadó részére terhesebb szabályokat állapít meg, mint a vonatkozó szerződés; - másrészt általánosságban sem zárható ki, hogy alkalmazása olyan jogi helyzeteket eredményez, melyek miatt a jogalanyok helyzetét elnehezitö - tehát tiltott, visszaható hatályú jogalkotásnak minősül, viszont lényegében kizáróható, hogy ilyen jogi helyzetek ne álljanak elő; - harmadrészt olyan mértékű jogbizonytalanságot eredményez, ami már önmagában is -
Esztergomi Járásbíróság 11 5.P.21.052/2016/45. j7ogalanyokra tett hatás vizsgálata nélkül is - alaptörvény ellenes. A jogszabályhelyek összefüggése okán fentivel egyezo logikai és"j^jr^sj"e^tén auapíthatóbmegaz"fétv;-110/a. -arol is egészt az, hogy a jelen perben alkalmazandó^m^res^ ^u^"is."h&oe7 ültott, "visszaható hatályú jogalkotásnak minösül. Még egyszer hangsúlyozm S^re^Pt^u53/C: ~(2)'bekezdeseasra zféty. ^lo/a.^közötd^^ros^szef^^^ ^nzjl ^Ts7hogy rptké.'53/c^ '(2)bekezdésében foglalt endelkezé^né^l^azfety^llo^^ k^etek:h^en"nem''lenne'olyanúj^zerződés, ^ireaz^fé^_50/a^ának^ar^ '. ^'is'kherjesztené. Absztraktjogbizonytalanságot ugymakkoraz Fet^. UO/A.^-a^^ ^7cTL(2') bekezdesétöl"eltéröen nem" okoz', hiszen csak kisegítö szabály, amely^ konkrét Pg^bal7hely'aÍkaTmazásátirja elő, alaptörvény ellenességén azonban ez mit sem változtat. Fentiek alapján az alperes kérte a T. Járásbíróságtól, hogy az indítványuknak szíveskedjen eleget tenni. APoleári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp. )^55/B^ (l)bekezdése szeriitíabirósag aza MTotmánybfró"ságnak "a'jogszabály, jogszabályi, ""delkezés^közjogi szerv^et-sz^aly^o tasár ^zktz""va7y"íogegy"s?gihat^talaptörvenyellenességénekmegállapi ^e^ödésb&e''jüt6köaek"'me^lapítására'irányuló törvenybenfogíalt-szabályok szerinthivatalból vagy kérelemie kezdeményezheti. eljárását az Alkotmánybíróságról szóló A Pp. 155/B. (3) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséröl a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. 155/B. S (4) bekezdése szerint az Alkotmánybiróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfi!ggesztó""végzés"^aramint~az- Alkotmánybíroság ^ kérelem elutasítasa ellen nincs helye külön fellebbezésnek. eljárásának kezdeményezésére irányuló Az Alkotmánybiróságról szóló 2011.évi CLI. törvény (Abtv. ) ^^^^bwo^s feífög3se'meíes-~abbanaz'esetben kezdeményezheti azalaptöryény 24. ^(2) beke^sb.^ ^ataian"az"alkotmánybiróságnál jogszabály vagy jogszabályi rendeltezés^alaptö^éw SssTgTndc megáííapi tasat: az Alaptörvény ellenes jogszabály alka!mazasana^kizarás^ha,^ riö^tltam^ban&tóvöreiyedi"ugyelbírálásasoránoíyanjogszabálytkellalk^ XÍaptö^ény""eUenességét 'észlelí:' vagy Alaptörvény ellenességét az Alkotmánybiróság már megállapította. Az Alkotmánybíróság III/684/18/2017. sz. határozata indokolásának III. pontja szeriitíaz eljáróbíro t^atucszi Jazon""ejogszabály -vagy jogszabályi rendelkezés Alaptorvény^ miegallaptt"asár7tehetj ellenessegenek Mitványt, amelyet'a'koiarét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmazma kell. Felperes az alperes alkotmánybíróság elötti eljárás kezdeményezésével kapcsolatos kérelmével kapcsolatban nyilatkozatot nem tett. Felperes kérelme az alábbiak szerint alapos: Az Fétv. 50/A. (2) bekezdése értelmében kezdeményezésben a piaci haszonbérieti dij^mértéket Ígazságügyrs zakértoiv'elemény alapján kell megáuapítani. A hasz berktí^zerzödés módosítására isnyutó'kezdeményezéshez csatolni kell az igazságügyi szakértői véleményt. Az Fétv. 110/A. -a értelmében a Polgári törvénykönyvröl szóló 2013. eyij^torvény hatályba Íepésével összefüggö"és-felhatalmazó~rendelkezésekröl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a
Esztergomi Járásbíróság 12 5. P. 21. 052/2016/45. mezö és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXX. törvérmyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 50/A. rendelkezéseit arra az új haszonbérleti szerződésre is alkalmazni kell, amely a Módtv. hatályba lépése elött megkötött - illetve akár a hatálybalépés előtt, akár azt követöen meghosszabbitott, a Módtv. hatálybalépését követöen föld tulajdonjogának átruházása folytán haszonbérbeadó tulajdonos személyében bekövetkezett változásra tekintettel szerződés átruházás miatt megszűnt haszonbérleti szerzödés helyébe lépett. Ebben az esetben az 50/A. szerinti elsó kezdeményezési joga tekintetében irányadó időtartamban a szerződés átruházással megszűnt szerződés eltelt időtartamát is be kell számítani. A Ptké 53/C. (1) bekezdése kimondja, ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyijog és kötelezettség Ptk. hatálybalépését követőenjogszabály rendelkezése alapján száll át másra, úgy erre a Ptk., a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:211. -át kell alkalmazni. A Ptké. 50/C. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti esetben a szerződésből kilépö és a szerzödésben maradó fél tekintetében a szerződés megszűntnek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában jogszabályi rendelkezés alapján létrejött új szerzödésnek kell tekinteni. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (AB törvény) 25. (1) bekezdése kimondja, ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek Alaptörvény-ellenességét észleli, vagy Alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b. pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabályi rendelkezés Alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) B. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország független demokratikusjogállam. Az Alaptörvény T. cikk (1) bekezdése értelmében általános kötelezö magatartási szabály az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltéröen is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. Az Alkotmánybiróság az l/2016. (1. 29. ) sz. AB határozatában megfogalmazta, hogy "Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság klauzula és a T. cikk (1) bekezdéséből olvasható ki ajogbiztonság követelménye. Ez utóbbiból vezethető le a visszaható hatályújogalkotás tilalma is, melyben egyben a rendszerváltozást követő jogalkotási törvények állandó sarokköve is. Az Alkotmánybiróság számos döntésében foglalkozott a jogbiztonsággal és a jogbiztonság részét képezö visszaható hatályú jogalkotás tilalmával. A testület az elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi érdeklödésre számot tartó döntésében utalt egy több, mint két évtizeddel ezelőtt meghatározott határozatában lefektett azon tételre, mely szerint "Ajogállamiság egyik legfontosabb alkotóeleme a jogbiztonság, amely - egyebek között - megköveteli, hogy a jogalanyoknak meglegyen a tényleges lehetőségük arra, hogy a magatartásukat ajog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző idöre ne állapitsanak meg kötelezettséget, ületőleg valamely magatartást visszamenőleges hatállyal ne minősítsenek jogellenesnek. ". (34/2014.(XI. 14. ) AB határozat Indoklás (71. ))". A fenti AB határozat szerint: "A fenti és kurzival jogbiztonsággal kapcsolatos követelményen túlmenően a visszamenöleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés vizsgálatánál az
Esztergomi Járásbíróság 13 5.P.21.052/2016/45. _... AUcotmanybíróság fö szabályként abból a tételböl indult ki, hogy valamely jogszabálynem csupan akkor"mmösülhet visszaható'hatályújogalkotás tilalmába ütközönek, "haajogszabályt ajogalkotó ^szamenöíegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybatéptetés nem y^szamenölegesen törtentugyan: de a Jogszabály;rendelkezései - erre irónyuló^kifejezet^rende^kez^^sz^t ^a iogszabály'hatálybalépese elött létrejöttjogviszonyokra is alkalmazmkell'^3062/2012^vl, L26") AB'határozat, Indoklas (88); 10/20Í4. (IV.-4.) AB határozat, Indokolás (15)^16/2014. (V22.) határozat7l~ndokolás-(32); 30/2004.(IX. 30.) AB határozat, Indokolás (106); 3021/2015.(II. 9.) AB Íiatarozat', Índokolás '(23)). Ugyanakkor a jogbiztonságból fakadó visszaható hatályú jogalkot tuaímanemfeítétlen es kizárófag a jogalanyok helyzetét elnehezitö (ad malen partem) jogalkotásra irányado,-továbbá a tilalom nemterjed'ki ajogszabályok módosithatóságának idöbeli korlátaira sem (16/2014. (V. 22. ) AB határozat Indokolás (32. ))". jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. (2) bekezdése kimmdj^. hogy j7ogszabály hatálybalépését megelőző idöre nem állapíthat meg kötelezettséget, kotelezettse8et nes'teh^t"terhesebbé, Valamint nem"vonhat el vagy korlátozhatjogot, és nem nyilvmíthat valamely magatartást jogellenessé. Az Alkotmánybíróság a 10/2014. (IV. 4.) AB határozatában leszögezte, hogy: "A Jat 2. (2) bekezdese"'értelmében "A jogszabály hatálybalépését megelözö idöre nem állapíüiat meg kötelezettséget, kötelezettséget'nem tehet terhesebbé, valamint nem yonhat^el ya gy Ío"got7es'nem'nyilváníthat ^alamely magatartást jogellenessé. " Ebböl^a szabályból tövetkezoen temt'visszamenöleges hatályú jogalkotás tilalma nem abszolút jellegű, és egyértelműen élhet ez az'eszközzeíajogaíkotó akkor; amikor új jogosultságot állapít meg, meglévö jogosultságot terjeszt ki, vagy valamelyjog korlátozását oldja fel.". A Ptké. 50. (l) bekezdése akként rendelkezik, ha a törvény eltéröen nem rendelkezika Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően. keletkezett "megten jognyilatkozatokra - ideértve azon tények, illetve jognyilatkozatok^alta^ keietkeztetett^abb kotefmeket is - a Ptk. hatálybalépése elött hatályosjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptké. 71. értelmében a Ptké. 2014. március 15-én lépett hatályba. A Módtv. ^ 4. ^értelmébma 2016'Tanuá? 6.'napján hatályba lépett Módtv. l. -a által aptké. 53_/C., a Ptké. hatálybalépése elött meekötöttszerzödések esetében - amennyiben azokban a Ptké. hatálybalépését követöen atasyváltozát'történik, a szerződésben maradó és a szerzödésbe belépo fél vo"atkozasaban^a ^er'ződést'uj szerzödesnek minösíti, igy a korábbi kötelmi jogviszony létrehozásakor irányadó jogszabályi rendelkezések a szerződő felekjogviszonyára már nem irányadóak. A per tárgyát képezö haszonbérleti szerzödés eredeti haszonbérbeadoja a' Magyar^AUam eljáro Nemzeti Földalapkezelő Szervezet volt. Töle adásvétel útján szerezte peres'a ingatlanok tulajdonjogát és ezzel a 2014 marcius 19_ napjan keft mezőgazdasági haszonbérleti szerződés haszonbérbeadói poziciójába lépett. Alanyvaltozás következett'"be~a1izerzödésben a haszonbérbeadói oldalon. Az új haszonbérbeadót a szerzodes atapján'ugyanazokajogok kell, hogy illessék, és ugyanazok a kötelezettségek kell, hogy terheljék, mintjogelodjét. Ez szolgálja ajogbiztonság követelményét. A Ptké. 53/C. (2) bekezdésének érvényre juttatásával azonban a régi szerzödést a jogutódlasra tekintette'l"ú)'''szerzödésnek kell tekinteni. 'Megnyílik tehát az^út^hogy ne jelen szerzödes megkötésekor hatályos felek által ismert anyagi jogi rendelkezések kerüljenek alkalmccásra^ hanem olyrn ~új"szerzödésben új rendelkezések amelyeket a felek nem ismertek, nem tudhattak_elore'^s amelyek tudatában talánmeg sem kötötték volna a szerzödést, vagy abban a diszpozivitás keretein belül "levédve" egyéb rendelkezéseket foglaltak volna bele.
Esztergomi Járásbíróság 5. P.21. 052/2016/45. 14 Jelen perbeli esetben a bíróságnak abban a kérdésben kell elsődlegesen állást foglalnia, hogy az alperes haszonbérleti díj emelésére vonatkozó kezdeményezése érvényesnek tekinthető-e. Az alperes ugyanis nyilatkozatához nem csatolt igazságügyi szakértői véleményt, amely a korábbi szabályozás alapján nem is volt kötelezettsége, ajelenleg hatályos Fétv. 50/A. -a szerint azonban már igen. Megállapítható tehát, hogy a jelen hatályos rendelkezés többletterhet ró a haszonbérbeadóra. A bíróságnak a perben vizsgálnia kell, hogy a szerzödés megkötése kori, azaz a kötelem keletkezése kori, vagy a jelenleg hatályos Fétv-t alkalmazza-e. Ennek vizsgálata során a bíróság arra a következtetésre juthat, hogy a Ptké. 53/C. (2) bekezdése alapján a felek szerződése jogutódlásra tekintettel új szerződésnek minősül. A Ptk. 53/C. (2) bekezdése ezáltal alkotmányossági aggályokat vet fel. Jogutódlás esetében ugyanis jogfolytonosság van, nemjön létre új szerződés a felek között, csupán alanyváltozás történik. A Ptké. 53/C. (2) bekezdése azzal, hogy a már meglévő szerzödést új szerződésnek minősiti, lehetővé teszi más - a szerződés megkötésekor még hatályban nem volt - jogszabályok alkalmazását a szerződésbe, ezzel annak tartalmát megváltoztatva anélkül, hogy annak alkotmányos feltételei fennállnának. Ahogyjelen esetben lehetővé, és a bíróság számára kötelezővé teszi az Féfrv. 50/A. -ának alkalmazását, amely a Ptké. 53/C. (2) bekezdése nélkül nem lenne alkalmazható. A bíróság szerint ezzel tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás valósult meg, amely sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdését. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a mindenkori jogalkotók többletterheket rójanak ajogutódokra, amely azjelen esetben is megvalósul. A szerződésmódosítás kezdeményezésére ugyanis csak a szakértői vélemény birtokában van lehetőség, mely a korábbi szabályozáshoz képest plusz kötelezettséget jelent a kezdeményezőre nézve, azaz valamely magatartás kötelezésnek minősül, továbbá a kezdeményező vonatkozásában többletköltséggel isjár. A Ptké. 53/C. (2) bekezdése ezáltal jogbizonytalanságot eredményez, amely már önmagában is Alaptörvény-ellenes. Nemcsak beavatkozik a jogrendszer koherenciajába, hanem önmagában is ellentmondásos, ugyanis a szerződésböl kilépőről, belépőről és maradóról beszél, miközben azt mondja ki, hogy nincs jogfolytonosság. Az alanyváltozásra új szerződés jön létre. Ez a fajta jogtechnikai megoldás a bíróság álláspontja szerint a magyar jogrendben nem ismert és nem is elfogadott. Az Fétv. 110/A. mint kisegítö szabály szoros összefuggésben áll a Ptké. 53/C. (2) bekezdésével. Lényegében megismétli a Ptké. sérelmezett rendelkezését azzal, hogy szintén új szerződésnek minősíti ajogutódlással érintett szerződéseket. Az Fétv. 110/A. -át a Ptké. 53, C. (2) bekezdése tölti meg tartalommal, hiszen az Fétv. 110/A. az Fétv. 50/A. -ának olyan új szerződések kapcsán történő alkalmazhatóságát teszi lehetővé, amelyek éppen a Ptké. 53/C. (2) bekezdése alapjánjönnek létre. A biróságnak tekintettel a per tárgyára, alkalmaznia kell a perben az Fétv. 110/A. -át, ugyanis ez a szakasz mondja ki az Fétv. 50/A. -ának alkalmazását a per tárgyát képező haszonbérleti szerzödésekre. A biróság szerint az Fétv. 110/A. -ának Alaptörvény-ellenessége a Ptké. 53/C. (2) bekezdésével összefiiggésben és az annál előadott érvelés alapján állapítható meg. A szintén visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Jelen perben a Ptké. 53/C. (2) bekezdése miatt minősül a perbeli szerződés új szerződésnek, amelyre az Fétv. 110/A. -ában foglalt kisegítö szabályra is figyelemmel az Fétv. 50/A. -ának tárgyi hatálya kiterjed. Fentebb hivatkozottak szerint többletterhet ró a felekre. Ezáltal a hivatkozott