KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
A Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről szóló KvVM rendelet tervezetének közigazgatási egyeztetése 1. A döntési javaslat fő tartalmi elemei A tervezet célja, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 24. (1) bekezdés a) pontja alapján védetté nyilvánítsa az érintett területet, valamint a Tvt. 36. -ának (1) és (3) bekezdése értelmében megállapítsa a terület természetvédelmi kezelési tervét. 2. A tervezet viszonya a kormányprogramhoz A tervezetnek a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. 3. A kezdeményezés indokai A védetté nyilvánítás célja a Duna-völgy eltűnőben lévő lápréti, láperdei, ligeterdei tájképi értékeinek, a terület természetes, illetve természetközeli állapotú növénytársulásainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek megőrzése. 4. Várható gazdasági, szakmai, társadalmi, költségvetési hatások A Tvt. 25. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamennyi érintett bevonásával egyeztetett védetté nyilvánítás hozzájárul a terület különleges jelentőségének megerősítéséhez. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben előírtak szerint előkészített, ennek keretében az érintettekkel köztük a védett természeti területtel érintett önkormányzatokkal területi szinten egyeztetett természetvédelmi kezelési terv kihirdetésével áttekinthetőbbé és szakszerűbbé válik a terület természetvédelmi kezelése.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter.../2008. (......) KvVM rendelete a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában - a 24. (1) bekezdésében foglaltak szabályozására - kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. Védetté nyilvánítom Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület elnevezéssel a Tolna megyében, Dunaszentgyörgy és Paks közigazgatási területén lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 332 hektár kiterjedésű területet. 2. A védetté nyilvánítás célja a Duna-völgy eltűnőben lévő lápréti, láperdei, ligeterdei tájképi értékeinek, a terület természetes, illetve természetközeli állapotú növénytársulásainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek megőrzése. A terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza. 3. 4. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a /2008 ( ) KvVM rendelethez A Dunaszentgyörgyi láperdő természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Dunaszentgyörgy 0131/1, 0131/4, 0137/2, 0137/5, 0137/20, 0139/1, 0141/1 Paks 0147/3, 0147/6, 0147/8, 0154/3, 0156/7, 0159, 0162, 0163, 0164 Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek.
a /2008. ( 2. számú melléklet ) KvVM rendelethez A Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve 1. TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK Őrizze meg: - a területen található, égeres láperdő, bokorfüzesek, láp- és mocsárrétek, nádasok és puhafa ligetek alkotta természetes, illetve természetközeli élőhelymozaikot, - a Tolnai-Sárköz jellegzetes tájképi értékeit, a területen található Duna-holtág maradványt, - a terület értékes állat- és növényvilágát, különös tekintettel a lápi növényfajokra [pl.: békaliliom (Hottonia palustris); tőzegpáfrány (Thelypteris palustris); nyári tőzike (Leucojum aestivum)]. Biztosítsa: - a terület eddig még fel nem tárt természeti adottságainak, -értékeinek tudományos kutatásához szükséges feltételeket (botanikai és zoológiai alapfelmérések és monitorozás; szukcessziós és regenerálódási vizsgálatok; vízgazdálkodási vizsgálatok stb.), - a helyi lakosság és a látogatók értékvédő szemléletének növelését. 2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK - A terület természetvédelmi célú fenntartásának, kezelésének, fejlesztésének, tudományos kutatásának és a gazdálkodási tevékenységek tervszerű és összehangolt elvégzése. - A területen engedélyezett erdő- és gyepgazdálkodás természet- és tájvédelmi érdekeknek alárendelt folytatása. - Természeteshez közelítő, őshonos fajokból álló, vegyes korú, fajokban gazdag erdők fenntartása. - A terület vízgazdálkodásának javítására, a vízvisszatartásra alkalmas módszerek kidolgozása. - A degradált területek természetességének visszaállítása. - Az invazív fajok állományának visszaszorítása, terjedésük megakadályozása aktív természetvédelmi kezeléssel. - A szukcesszió megállítása a gyepek megőrzése érdekében. - A természeti értékek szempontjából megfelelő vízgazdálkodás. - A természeti értékek védelmét elősegítő kutatások (pl. erdő-felújítási kísérletek) támogatása. - A természetvédelmi szemlélet erősítését segítő bemutató, oktató és ökoturisztikai célú programok kidolgozása.
3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI FELADATOK A természetvédelmi kezelés részletes előírásait a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint a 3.1. 3.2. fejezet tartalmazza. 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Fajok védelme - Fokozottan védett madárfajok (pl.: kerecsensólyom) fészkének 100 m-es sugarú, illetve költési és fiókanevelési időszakban (február 1-től július 31-ig) 400 m-es sugarú körzetében minden zavarással járó tevékenység (erdő-, vad- és egyéb gazdálkodási tevékenység, turizmus stb.) tilos. - A gyepek első kaszálását legkorábban a védett növényfajok virágzása és termésérlelése (június 20.) után, amennyiben a területen földön fészkelő védett madár (pl.: haris) költ, a költési időszak (július 20.) után lehet végezni kiszorító kaszálási módokkal, lehetőleg vadriasztó lánc alkalmazásával. 3.1.2. Kutatás, oktatás, bemutatás, látogatás - A területen kutatás, kísérlet csak természetvédelmi célból végezhető. - A terület gyalogosan szabadon látogatható, kivéve a fokozottan védett madárfajok fészkeinek 400 m sugarú körzetét, amely február 1. július 31. között nem látogatható. - Kerékpározás, lovaglás csak a már meglevő utakon lehetséges. - Technikai sporttevékenység nem végezhető a területen. - Gépkocsiközlekedés csak a természetvédelmi kezelési, illetve az erdő- és vadgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges munkák, valamint havária esetén, a meglévő földutakon lehetséges. 3.1.3. Terület- és földhasználat - Építési és ipari tevékenység tilos a területen. - Vonalas létesítmények kialakítása (villanyvezeték, gázvezeték stb.) tilos. - Tilos hulladék elhelyezése, deponálása. - Tűzrakás, égetés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal előzetesen egyeztetve lehetséges. 3.1.4. Vadgazdálkodás - A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjén kell tartani. - Új vadászati létesítmények kihelyezése, a meglévők felújítása csak a természetvédelmi kezelővel való előzetes egyeztetéssel, a tájba illő kivitelre ügyelve lehetséges. 3.1.5. Vízgazdálkodás - Tilos a vízelvezető árkok, mélyítése, a terület lecsapolása. - Bárminemű vízrendezési beavatkozás megvalósítása csak az igazgatóság szakembereivel egyeztetett módon történhet.
- Zsilip, áteresz csak a természetvédelmi célú vízellátás biztosítása érdekében, valamint vízkár elhárítása céljából létesíthető és működtethető. 3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Gyepek kezelése - Az agresszíven terjeszkedő cserje- és a nem őshonos, tájidegen fafajokat cserjeirtással, szárzúzózással vagy egyenkénti eltávolítással vissza kell szorítani a gyepekről. - Az agresszíven terjeszkedő adventív növényfajokat kaszálással, illetve vízrendezéssel folyamatosan vissza kell szorítani. - Az üde kaszálókat rendszeres kaszálással kell fenntartani. - Felázott talajon és vízállásos helyeken tilos a kaszálás, legeltetés. - Tilos a tápanyagpótlás, a kaszálók, gyepek felülvetése, a gyepek feltörése és mindennemű vegyszerezés (kivéve az invazív fás szárú növényfajok tuskóinak sarjadzás elleni vegyszeres kezelését). 3.2.2. Nádasok kezelése - Tilos a nádas égetése. - Nádgazdálkodás csak természetvédelmi célból, az igazgatóság szakembereivel egyeztetett módon folytatható. 3.2.3. Szántók kezelése - Hosszú távon törekedni kell a szántók természetvédelmi szempontból értékes élőhellyé alakítására. - Törekedni kell a szántó művelési ágú területek vadlegelőként való fenntartására. A vadföldek újbóli felszántását, szántóföldi növények vetését kerülni kell, kezelésüket kaszálással, szárzúzózással kell végezni tájidegen növényfajok, gyomok megjelenésének és elterjedésének megelőzése érdekében. 3.2.4. Erdők kezelése - A láperdőben nehézgépekkel történő erdészeti munkavégzés csak kiszáradt vagy fagyott talaj esetén lehetséges. - A területen tilos tájidegen, nem őshonos fafajok telepítése. Az ápolási, nevelési munkák során e fajok egyedeit el kell távolítani. - Tilos vegyszeres védekezést alkalmazni a tájidegen fafajok tuskóinak vegyszeres kezelését kivéve. - A nem vágásérett állományokban a nevelővágásokat (gyérítéseket) a Pro Silva erdőgazdálkodás irányelveinek figyelembevételével kell végezni. - Vágásérettségi kor nélküli, vegyes korszerkezetű erdőállományok kialakítására kell törekedni. - A végvágáskorba kerülő tájidegen (ültetvényjellegű) és nem őshonos fafajok (nemes nyár, akác) állományait szerkezetátalakítással őshonos fafajokból álló, elegyes állományokra kell cserélni. Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.