EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják a Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) hozzájárulását a parlamentközi vitához, melynek címe: Európai gazdaságpolitika: nemzeti és európai nézőpont Brüsszel 2005. április 25., hétfő BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA 2005. április 6. CM\562516.doc PE 357.545v01-00 Külső fordítás
PE 357.545v01-00 Külső fordítás 2/6 CM\562516.doc
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (Národná Rada) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának Kancelláriahivatala Parlamentáris Intézeti Osztály Pozsony, 2005. március 14. Ref.: 64/2005 Válaszok a nemzeti parlamentekhez intézett kérdésekre (a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére) 1. Az Európai Unió gazdaságpolitikai irányításának két alapeleme az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások (BEPG) és a Stabilitási és Növekedési Paktum a stabilitási és konvergenciaprogramokkal együtt. Kérjük, tájékoztassanak bennünket arról, hogy parlamentjük hogyan foglalkozik éves viszonylatban ezekkel a témákkal. Milyen szintű vita zajlik az országgyűlésben és milyen nyomon követésre kerül sor, amennyiben van ilyen? A Szlovák Köztársaság más országokkal együtt 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Mint jelenlegi EU-tag, a Szlovák Köztársaság felvállalta, hogy belép a GMU-ba. Szlovákiának bizonyítania kell, hogy képes csatlakozni az euróövezethez. Ennek előfeltétele a maastrichti kritériumoknak való folyamatos megfelelés, amely a szlovák gazdaság euróövezetbeli hatékony működésének alapja is: Államháztartási hiány és államadósság Az árfolyam és a hosszú távú kamatlábak stabilitása Inflációstabilitás A szlovák gazdaság még nem teljesíti a maastrichti kritériumokat, de legkésőbb 2007-től folyamatosan meg fog azoknak felelni. A gazdaságban már most észlelhetők a reformok hatásai, különösen az államháztartás és a hazai vállalkozói környezet fejlődésében. A gazdasági növekedés jelenlegi eredményei bizonyítják, hogy a hatékony gazdaságpolitikával támogatott gazdaság jó úton halad hatékonyságának és versenyképességének növelése felé. A Szlovák Köztársaság törekszik költségvetésének stabilizálására és kézben tartására annak érdekében, hogy 2007-re az államháztartási hiány a GDP 3%-ára, az államadósság pedig a GDP 45,5%-ára csökkenjen. (A 2004. év előzetes adatai szerint az államháztartás gazdálkodásának eredménye a GDP 3,3%-át kitevő hiány, a Szlovák Köztársaság bruttó államadóssága pedig a GDP 43,7%-án áll. 2005. február 17-én az EU pénzügyminiszterei számos új tagállamot felszólítottak, hogy CM\562516.doc 3/6 PE 357.545v01-00 Külső fordítás
fordítsanak több figyelmet a költségvetésükre. Az Európai Bizottság felszólította Szlovákiát, hogy folytassa hiányának mérséklését; a csökkenésnek az eddiginél gyorsabban kell folytatódnia. A költségvetési hiány gyorsabb visszaszorítása érdekében a kormánynak élnie kell a kiadások lehetséges csökkentésével, és fel kell használnia a várakozásoknál nagyobb mértékű adóbevételeket.) Ennek ellenére az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának az EU-tagállamok költségvetési fegyelmét szabályozó kritériumainak még a parlament plenáris ülése elé kell kerülniük; ezek a kritériumok továbbra is a szlovák gazdaság irányításának alapvető követelményei lesznek. (Az öt bizottság 2005. március 14-i közös ülésén a pénzügyminiszter kifejtette a Szlovák Köztársaság Kormányának álláspontját a Stabilitási és Növekedési Paktum teljesítésével kapcsolatosan, amely az ECOFIN, majd pedig az Európai Tanács megbeszéléseinek napirendjén is szerepelni fog.) A Parlament főként a Szlovák Köztársaság kormányzati reformjainak tárgyalására koncentrált. A következő makrogazdasági szintű reformokat hagyták jóvá: Államháztartási reform; Az adórendszer és a pénzügyi piac reformja. A reformok célja, hogy hozzájáruljanak az államháztartás stabilizációjához és ezáltal az elkövetkező nemzedékek eladósodottságának csökkentéséhez, valamint a szlovák gazdaság megalapozott fejlődéséhez. Minden (a kormány, a képviselők és a bizottságok által kezdeményezett) törvénytervezetnek, melyet a szlovák parlament megtárgyal, tartalmaznia kell egy nyilatkozatot az EU-jogszabályoknak való megfelelőségről. A Pénzügyminisztérium egyes konkrét EU-ügyekről szóló jelentéseit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának bizottságaiban (Pénzügyi, Költségvetési és Valutaügyi Bizottság, Gazdasági, Privatizációs és Üzleti Bizottság, illetve Európai Ügyek Bizottsága) és a parlament plenáris ülésein is megvitatják. A politikai megállapodások szavazással végződnek. A pénzügyminiszter folyamatosan tájékoztatja a parlamenti képviselőket a folyamatban levő ECOFIN-ülésekről. Szlovákia a nyugdíjreform kivételével nem lát okot a jelenlegi Stabilitási és Növekedési Paktum megváltoztatására. 2. Hogyan viszonyul jelenleg parlamentjük a Stabilitási és Növekedési Paktumhoz és az Unió éves gazdaságpolitikai ütemezéséhez? Sikerült közös álláspontot kialakítani, és ha igen, mi ennek a tartalma? Hogyan értelmezik a Tanács által júniusban elfogadott BEPG-ekben foglalt ajánlásokat és miként veszik figyelembe azokat az éves költségvetési vitában? Milyen mértékben van parlamentjüknek beleszólása az éves állami kiadások összetételébe és minőségébe, illetve az államadósság szintjébe? A Stabilitási és Növekedési Paktummal valamint az Unió éves gazdaságpolitikai ütemezésével kapcsolatos ügyeket a szlovák parlamentnek még meg kell tárgyalnia plenáris PE 357.545v01-00 Külső fordítás 4/6 CM\562516.doc
ülésein. A parlamenti bizottságokat a pénzügyminiszter tájékoztatja a Stabilitási és Növekedési Paktummal kapcsolatos ECOFIN-ülések eredményeiről, amelyekről bizottsági szinten folynak megbeszélések (a legutóbbit 2005. március 14-én tartották). A szlovák parlament jóváhagyta a közigazgatás következő három évre szóló költségvetési tervezetét, amelyet a kormány nyújtott be. A költségvetéseket az egyes évekre szóló Közigazgatási Költségvetési Feltételezésekre és a Szlovák Köztársaság Konvergenciapolitikájára alapozva készítik el. A költségvetés célja a maastrichti kritériumok figyelembe vétele, különös tekintettel a legnehezebbre, amely szerint az államháztartási hiányt 2007-ig a GDP 3%-ára kell csökkenteni. A költségvetésről való döntés során előfordulhat, hogy a parlament politikai egyezményeken alapulva megváltoztatja a hiány mértékét és az államháztartási kiadások szerkezetét. 3. Milyen mértékben ismertek parlamentjük és politikai rendszerük számára az államháztartás uniós felügyeletének kérdései és a makrogazdaság-politikai irányítás? Véleményük szerint szükség van-e ezen a területen előrelépésre és az Európai Parlamenttel és más európai intézményekkel folytatott szorosabb együttműködésre? Az államháztartás uniós felügyeletének kérdései és a makrogazdaság-politikai irányítás nem eléggé ismertek politikai rendszerünk számára. Kívánatos lenne a szorosabb együttműködés, különösen az Európai Parlament és a Pénz- és Valutaügyi Bizottság között. 4. Mit javasolnának az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások és az Unió éves gazdaságpolitikai kerete működésének és végrehajtásának javítása érdekében, hogy azok valóban hatékonyak legyenek? Minthogy a Szlovák Köztársaság alig egy éve tagja az EU-nak, egyelőre csak az első tapasztalatszerzési fázisban van a gazdaságpolitikai iránymutatások alkalmazása során. Minthogy a kérdéses ügy meglehetősen politikai jellegű, az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások alkalmazásának hatékonyságáról alkotott vélemények eltérőek lehetnek. 5. Országukban jelenleg milyen strukturális reformok zajlanak? A kérdés a lisszaboni stratégia és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások következtében szükségessé vált, illetve a nemzeti szinten kezdeményezett reformokra vonatkozik. Vannak más olyan területek is, ahol véleményük szerint az ország gazdasági és szociális rendszere sürgős korszerűsítésre szorul? Az utóbbi években reformokat hajtottunk végre az egészségügy finanszírozása, a nyugdíjtámogatás és az adórendszer területén. Várakozásaink szerint ezek a reformok pozitív hatással lesznek az államháztartás és a gazdasági fejlődés alakulására. Jelenleg többé-kevésbé figyelemmel kísérjük a reformok hatásait és következményeit. A szakértői és politikai megbeszélések témája napjainkban az oktatási reform (amely nemrégiben került a parlament elé). A gazdasági és szociális rendszer modernizációjának a következőket kell tartalmaznia: CM\562516.doc 5/6 PE 357.545v01-00 Külső fordítás
- az oktatási rendszer általános reformja, melynek lehetővé kell tennie, hogy más szervezetek is belépjenek az oktatás területére és növeljék a versenyt, illetve piaci elveket kell bevezetnie az oktatásszolgáltatási szektorba; - a távközlési piac liberalizációja; - a vállalkozók adó- és bérterheinek további enyhítése; - a köztisztviselők számának jelentős csökkentése a központi intézmények szintjén is - a bűnüldözés erősítése; - a munkaügyi törvény reformja a munkaszerződések rugalmasabbá tétele érdekében; - a munkaerő-piaci politika reformja a hangsúly áthelyezése a munkaerő-kereslet oldalára, és törekvés a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozására. 6. Vannak-e egyéb javaslataik vagy ötleteik, amelyeket a fent említett kérdéseken kívül a 2005. április 25-i találkozón fel kívánnának vetni? Nincsenek; feltételezzük, hogy parlamentünk kiküldött tagjai részt fognak venni az eszmecserében a 2005. április 25-i találkozó során. Készítette: Ing. A. Kováčiková, Ing. M.Hošták Elemzési és Parlamenti Kutatási Osztály PhDr. Eva Zahradníková Igazgató PE 357.545v01-00 Külső fordítás 6/6 CM\562516.doc