Illés Csaba Épületgépészeti tervdokumentáció rajzai /Alaprajz, függőleges csőterv/ A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 0109-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-30
ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVDOKUMENTÁCIÓ RAJZAI /ALAPRAJZ, FÜGGŐLEGES CSŐTERV/ ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Egy épületgépészeti kivitelező cég alkalmazottjaként részt vesz egy beruházásban. A munkatársaival együtt megtekintik a helyszínt, kezükben a kivitelezés előtt álló épület alaprajza és függőleges csőterve. Az Ön feladata az, hogy a kezében levő dokumentációt megértve összehasonlítsa a helyszínt a terveken feltüntetett adatokkal. A legfontosabb kérdések amiket ebben az esetben szem előtt kell tartani: 1. Hogyan kell egy alaprajzot, és a hozzá tartozó függőleges csőtervet kezelni, olvasni? 2. Hogyan lehet elsőre eldönteni, hogy a tervdokumentációkban levő vezetékszakasz merre halad az épületben? 3. Hogyan ismerhető fel az alaprajzon és a hozzá tartozó függőleges csőterven is ugyanaz a berendezési tárgyat, szerelvényt? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Amikor az épületgépészeti cég megnyer egy kivitelezési munkát, a terveket veszi kézbe, és bejárja a helyszínt. A tervek között megtalálhatja az alaprajzot, és a függőleges csőtervet is. Ahhoz, hogy elkészíthető legyen egy-egy alaprajz, illetve hozzá tartozó függőleges csőterv nagy gyakorlatra van szükség. Az elsődleges szempont, egy rajz értelmezésénél a csővezeték haladásának a megállapítása, a berendezési tárgyak tartalmának és beépítésének megértése. Jelen tartalomelemben begyakorolhatja az alaprajz, illetve a hozzá tartozó függőleges csőterv készítésének menetét. Nézze meg az 1. ábrát. Az alábbi ábrán látható (1. ábra) leegyszerűsített alaprajzon a berendezési tárgyak tervjelei nincsenek feltüntetve, csak egyszerű körökkel lettek jelölve. A későbbiek során, miután kellően sok rajzot megismert, fogja csak a berendezési tárgyakat is berajzolni a tervbe. 1
1. ábra. Egyszerűsített alaprajz és függőleges csőterv, egy fogyasztóval Először azt kell értelmezni, hogy hogyan kell leállni minden egyes berendezési tárgyhoz a felszálló vezetéktől kiindulva. Egy egyszerű rajzot láthat, az alaprajzon jobb szélső a felszálló vezeték, balkézre pedig a berendezési tárgy látható 1-es számmal jelölve. Most mindössze egyetlen ágvezeték van, ami a felszálló vezetékről leágazva halad egyenesen a berendezési tárgyunkhoz. 2
Bár jelen esetben nincs egy leolvasható méret sem a rajzon, de fontos, hogy az alaprajzról lehet leolvasni a vízszintes méreteket, a függőleges csőtervről pedig a függőleges méreteket. Ez az anyagkiírásnál lesz fontos, amikor a vezetékeket méretek szerint kell összeválogatni és végül beárazni. Ha a terven nincsenek feltüntetve a méretek, mint jelen esetben is, akkor a méretarányt kell ismerni ahhoz, hogy meg lehessen határozni a rajzokon feltüntetett méreteket. Ha az alaprajzon a következő érték szerepel: M 1:100, akkor az eddig tanultak szerint felismerhető, hogy rajz léptéke 1:100. Egyszerűen fogalmazva, ami a rajzon 1 egység (például 1 cm), akkor az a valóságban 100 egység (100 cm). Abban az esetben, ha a rajzon nem ismerhető fel a lépték, vagy nem egyeznek teljesen a mértékek, úgy arányosítani kell. Egy látható méretet leolvasva a rajzról meghatározhatja annak vonalzón mért hosszát, és így arányosítani lehet. Ezzel az arányszámmal az összes leolvasott méretet megszorozva kaphatóak meg a jellemző méretek. A függőleges csőterv készítése során a berendezési tárgyakat (tervjelekkel) úgy célszerű elhelyezni, hogy azok kényelmesen elférjenek egymás mellett. Éppen ezért a függőleges csőterv készítésekor viszonylag nagy szerkesztési szabadsággal rendelkezik. A függőleges csőterven a berendezési tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete nem fix, a távolságok változhatnak, mindössze a csatlakozási pontoknak kell pontosan ott lenniük ahol az alaprajzon is szerepelnek. A felszálló vezetékkel szembeállva jól látható, hogy a berendezés jobb kézre helyezkedik el. A függőleges csőterven viszont mintha fordítva lenne a rajzon. A függőleges csőtervet minden esetben úgy kell rajzolni, mintha szemben állna a felszálló vezetékkel. Az alaprajzon ez a helyzet egy kis nyíllal van szimbolizálva. A későbbiekben ez a nyíl elhagyható. Jelen esetben az ágvezeték a mennyezet alatt lett szerelve, de szinte bárhol vezethető néhány helyzettől eltekintve. Csak egy berendezési tárgy van, ezért a függőleges csőterv elkészítése nem okozhat gondot, mivel az ágvezeték először a mennyezet alatt elmegy a berendezési tárgyig, majd egy 90 -os könyök beépítésével ágazik le a berendezési tárgyhoz. Ha ez egy mosdó, akkor a meleg vizet, hideg vizet, esetleg cirkulációs vezetéket is el kell juttatni a berendezési tárgyhoz, onnan pedig a szennyvizet kell elvezetni a szennyvíz ejtővezetékhez. 3
2. ábra. Egyszerűsített helyszíni nézet felszállótól jobbra egyetlen fogyasztóval, Amennyiben abban a helyiségben áll, ahol ez a vezetékszakasz lesz kiépítve, az alaprajz és a hozzá tartozó függőleges csőterv segítségével el kell képzelni a majdani helyzetet. A fenti térbeli ábrán (2. ábra) tekinthető meg a helyiség a szerelő szemszögéből. Rajzolja be az ábrába a végleges állapotot, hogy könnyebben el tudja képzelni a végleges helyzetet. 4
Nézze meg azt az esetet, ha a berendezési tárgy a másik oldalon helyezkedik el (3. ábra). 3. ábra. Egyszerűsített alaprajz, és függőleges csőterv, egy fogyasztóval, fogyasztó a bal oldalon 5
A feladat ugyanez, csak a függőleges csőterv tükörképe lesz a végeredmény. A könnyebb megértésért hasonlóképpen látható, mintha a helyszínen tekintené meg a vezetékszakaszt. Az alaprajz, és a hozzá tartozó függőleges csőterv minden esetben elegendő ahhoz, hogy a helyszínen meg lehessen állapítani a csővezeték majdani helyzetét. Az alaprajzok segítségével szinte minden esetben lehet készíteni függőleges csőtervet, azonban ha csak a függőleges csőterv áll a rendelkezésére, akkor nem készíthető el hozzá az alaprajz, hiszen a függőleges csőterven csak a függőleges szakaszok hosszáról vannak adatok, a vízszintes méretek onnan nem derülnek ki. Az alábbi ábrán (4. ábra) ennek az alaprajznak és hozzá tartozó függőleges csőtervnek tekintheti meg az egyszerűsített helyszíni nézetét. 6
4. ábra. Egyszerűsített helyszíni nézet felszállótól balra egyetlen fogyasztóval Vizsgálja meg, honnan halad a felszálló vezeték, hol lesz elhelyezve az ágvezeték. Az alaprajzról megállapítható, hol áll. A rajz jobb felső sarkából nézze a felszálló vezetéket, ami a rajz bal alsó sarkában található. A felszálló vezeték mellett a másik falsíkon be van építve egy nyílászáró, ami szintén azonosító jel lehet. A későbbiekben tanult izometrikus ábrázolással készített rajzok gyakorlásához és olvasásához ezek a rajzok nagy segítséget nyújthatnak. Ennek az egyetlen alaprajznak a helyszíni nézeti képét a többi sarokból is megnézheti, bár nem mindegyikből érdemes. 7
Egy másik helyzet lehet, amikor az alaprajz bal felső sarkában állva tekinti meg a majdani felszálló vezetéket. Erre mutat példát az alábbi ábra (5. ábra). 5. ábra. Egyszerűsített helyszíni nézet felszállótól balra egyetlen fogyasztóval, másik szemszögből megtekintve TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat 8
Az alábbi ábrán (6. ábra) három berendezési tárgy látható, mindhárom a felszálló vezetékhez képest annak jobb oldalán helyezkedik el. 6. ábra. Egyszerűsített alaprajz, és függőleges csőterv három fogyasztóval 9
Balról jobbra haladva a sorrend: Felszálló vezeték, T leágazást követve az 1-essel jelölt berendezési tárgy, majd egy újabb T elágazásról ágazik le a 2-es berendezési tárgy, végül egy 90 -os könyök beépítését követően fejezhető be a rajz a 3-as berendezési tárggyal. Célszerű a rajzot a berendezési tárgyak helyzetének, méretének és nagyságának figyelembevételével elkészíteni. 2. feladat Eddig olyan rajzokat láthatott, ahol ugyanazon a falsíkon helyezkednek el a berendezési tárgyak, mint a felszálló vezeték. Nézze meg a következő rajzot (7. ábra). Három berendezési tárgy látható rajta. Ha megvizsgálja az ábránkat jól látható, hogy a felszállóhoz képest egy berendezési tárgy található a bal oldalon (1-essel jelölt), illetve 2 berendezési tárgy a jobb oldalán (2-essel és 3-assal jelölt). 7. ábra. Alaprajz három fogyasztóval Azt is megfigyelheti, hogy a 2-es számmal jelölt berendezési tárgy, nem az eddigiekhez megszokottan helyezkedik el, hanem leágazik, és egy másik falsíkon lesz rögzítve. A függőleges csőterv készítésekor nem rajzolhatja ugyanúgy, mint az eddigieknél, mivel a 2 es nem ugyanazon a falsíkon van. 10
8. ábra. Három fogyasztóval készített alaprajz függőleges csőterve Ha a szintmagasság ugyanakkora, akkor a két vezeték eltakarná egymást, így a leágazást egy kissé magasabbra helyezze, ezzel jelölve, hogy az egy másik falsíkon halad tovább. (8. ábra). Mivel eddig ilyen esettel még nem találkozott, vizsgálja meg kicsit alaposabban. 11
A 3-as berendezési tárgyat helyezte el jobb szélre, a 2-es pedig a felszálló vezeték és a 3- as berendezési tárgy között helyezkedjen el. A 2-es berendezési tárgy csatlakozásánál csak arra kell figyelni, hogy az ne essen egybe a 3-as berendezési tárgy vezetékével, azaz egy hurokkal felette helyezze el. Ahogy a rajzról kitűnik, a függőleges csőterven meg lett szakítva a rajz a 2-es vezeték leágazásakor. Ha ezt nem tették volna meg, a rajz olvasója könnyen azt hihetné, hogy oda egy keresztidom lett beépítve. A vonal megszakításával azonban egyértelműen látszik, hogy a 2-es a 3-as előtt halad el, nem metszik el egymást. 12
9. ábra. Három fogyasztóval készített alaprajz függőleges csőterve (2-es fogyasztó áthelyezve) 3. feladat A következő ábrán ugyanezt az alaprajzot és a hozzá tartozó függőleges csőtervet látja (9. ábra), a különbség mindössze annyi, hogy a 2-es ágvezetéket máshova lett elhelyezve. 13
Először úgy tűnhet, hogy a függőleges csőterv hibás, hiszen ha szemben áll a felszálló vezetékkel, akkor jobbra haladva először a 2-es berendezési tárgy van felszerelve, majd a sor végén helyezkedik el a 3-as. Ez igaz is, de a berendezési tárgyak elhelyezése tetszőleges, szinte bárhol elhelyezhetőek. A csatlakozásra ügyelni kell, épp ezért lesz a 2 es berendezési tárgy a lap jobb szélén, a 3-as pedig a felszálló vezeték és a 2-es között. Nézze meg ennek a rajznak a helyszíni nézetét (10. ábra). Jelen esetben az ajtóban állva szemlélheti a helyszínt. Szemben lesz beépítve az 1-essel jelölt berendezési tárgy, tőle jobbra, a nyílászáró mellett balra helyezkedik el a felszálló vezeték. Az 1-es berendezési tárggyal szemben található a 2-es berendezési tárgy, majd a másik helyiségben lesz felszerelve a 3-as berendezési tárgy. Mivel azt nem látható, szaggatott vonallal van jelölve. 10. ábra. Három fogyasztóval készített alaprajz függőleges csőtervből készített helyszíni nézet A csatlakozási pontok kialakítása a döntő, a berendezési tárgy szabadabban elhelyezhető a függőleges csőterven. Ha csak egy függőleges csőterv van, abból szinte lehetetlen meghatározni, hogy hogyan is néz ki az alaprajz. Azt el lehet képzelni, hogy melyik berendezési tárgy melyik után jön, de hogy pontosan hol helyezkedik el, azt nem lehet meghatározni, csak következtetni lehet, hiszen a függőleges csőterven nincsenek feltüntetve a vízszintes méretek. Ebből is látható, hogy felmérés során mindkét rajzot látni kell. Mindkét rajz szükséges ahhoz, hogy el lehessen készíteni az anyagkiírást, illetve az árajánlatot. 4. feladat 14
A következőkben az egyszerűsítések lehetőségeiről lesz szó. Az előző rajzról látható, hogy rengeteg vezetéket kell rajzolni, ami kavarodást okozhat a laikus, de akár a gyakorlott szemnek is. A rajzkészítés során fontos feladat a helyesen készített függőleges csőterveken kívül az egyszerűség. A rajz ne legyen bonyolult. Lehetnek olyan komplex alaprajzok is (11. ábra), amelyekről csak hosszú gondolkodást követően lesznek képesek a fenti ábrákhoz hasonló függőleges csőterveket készíteni. Egyszerűsítsen. De hogyan? 11. ábra. Zsúfolt alaprajz, és bonyolult függőleges csőterv 15
A leginkább a vezetékszakaszokon lehet egyszerűsíteni. Nem egyszerűsíthető le a berendezési tárgy, hiszen az alapján lehet eldönteni, mit lehet az adott helyre beépíteni, de a csővezetékek hossza leegyszerűsíthető, lerövidíthető. Oldja meg úgy a rajzokat, hogy ne azon töprengjen hogyan is kellene jelölni a csatlakozást, merre haladjon, hanem minél kevesebb vonallal rajzolva készítse el a függőleges csőtervet. A függőleges csőterven a vízszintes szakaszok hossza nem ad pontos méretet a leolvasás során (azt ugyanis az alaprajzról lehet lemérni) nagyobb szabadsága van. Nézze meg a fenti rajzot, amiről korábban már készített függőleges csőtervet. Látható a rajz bonyolultsága. Összesen hét fogyasztó lett beépítve. Látható, hogy sok vezeték halad egymás mellett, leágazások sora bonyolítja meg a rajzot. Ilyen zsúfolt rendszer a valóságban nem nagyon fordul elő, de a gyakorláshoz szinte elengedhetetlen az ilyen és ehhez hasonló rajzok készítése. Oldja meg a rajzot úgy, hogy ne legyen ennyi vezeték egyetlen rajzon, illetve ne legyen ennyire zsúfolt a függőleges csőterv (12. ábra). 12. ábra. Eltérő jelölési móddal készített függőleges csőterv A vezetékszakasz átalakult, és az eltüntetett szakaszon kezdeti és végpontjait egy-egy kis körrel és megfelelő betűjelzéssel szimbolizálva készült el a függőleges csőterv. Kevesebb rajzzal egyszerűbb ábrát láthat. 16
Nem minden esetben kell ezzel a módszerrel készíteni a függőleges csőtervet, felesleges is lenne csak ezt alkalmazni, de ha másik falsíkon halad a vezeték, vagy többszörös leágazások láthatóak, célszerű egyszerűsíteni. 5. feladat Gyakorolja ezt a megoldást néhány feladaton, hogy teljesebb képet kapjon. A következőkben látható feladatokban a függőleges csőterveknél mindkét megoldást láthatja (13. ábra) (14. ábra), nézze meg mindkét lehetőséget, majd az ezt követő példákban az egyszerűsített ábrázolással készítse el a függőleges csőtervet. Vizsgálja meg az alábbi alaprajzot. A rajzról egyből kitűnik, hogy a felszálló vezeték a helyiség bal oldalán található és tőle minden fogyasztó jobbra helyezkedik el. 17
13. ábra. Alaprajz és a hozzá tartozó hagyományos módon elkészített függőleges csőterv A függőleges csőterv készítésekor oda kell figyelni, hogy minden fogyasztó a felszállótól jobbra legyen elhelyezve, azaz a felszálló vezeték a függőleges csőterven a bal szélén helyezkedjen el, hiszen tőle balra nincs semmi. Amennyiben az eddigi hagyományos módon készíti el a függőleges csőtervet, akkor az alaprajz alatti ábrát kapja. A felszálló után az ágvezetéken elsőként az 1 es berendezési tárgyhoz ágazik le. 18
14. ábra. Egyszerűsített módszerrel készített függőleges csőterv Ezt követően a 2 es berendezési tárgyhoz csatlakozik a vezeték, amelyik ugyanazon a falsíkon van, mint a felszálló vezeték. Hasonlóan ennek a szakasznak a végén a 3 as berendezési tárgy látható. A 2 es és a 3 as között egy másik falsíkon való leágazás van csatlakoztatva, amelyikre a 4 es és az 5 ös berendezési tárgyak vannak szerelve. Ha a függőleges csőtervet megnézi, akkor láthatja, hogy hurokkal lettek leágaztatva az 1 es, a 4 es és az 5 ös berendezési tárgyak ágvezetékei. Az egyszerűsítést követően a rajz kevésbé lesz bonyolult, hiszen elhagyhatóak a felesleges vezetékszakaszok az 1 es, a 4 es és az 5 ös leágazásoknál. A függőleges csőterv átrendeződött, de azért készült az egyszerűsítés, hogy oda rajzolhassa le a berendezési tárgy tervjelét és a komplett bekötést, ahol kényelmes rajzterület áll rendelkezésre, illetve önmagában is jól kezelhető a blokk. 19
6. feladat Az alábbiakban szándékosan túlbonyolított rajzot láthat (15. ábra), valamint egy olyan csatlakozást, aminek értelmezése gondolkodóba ejtheti. Ilyen bonyolult alaprajzzal a valóságban garantáltan nem találkozhat. Szándékosan készült, szinte minden lehetőséget tartalmaz. 15. ábra. Szándékosan túlbonyolított alaprajz Az alaprajz jelenlegi állapota hasonlít az előzőhöz, a helyiség pontosan ugyanúgy néz ki, csak a berendezési tárgyak mennyisége nőtt. A felszállóval szemben állva most is jobb kézre helyezkedik el az összes fogyasztó függetlenül attól, hogy a felszálló a helyiség közepén található, és mindkét oldalon vannak további berendezési tárgyak. Nézze meg a hagyományos módon készített függőleges csőtervet. Első ránézésre gondot okozhat (a zsúfoltságon kívül), hogy a felszálló vezetékről hogyan folytatódik az a szakasz, ami két irányba megy tovább. Az egyik az 1 2 3 4 berendezési tárgyak felé, a másik pedig az 5 6 7 8 9 10 11 12 szakasz felé ágazik le. Ebben a pontban a T leágazás közbenső szárába csatlakozik a felszálló vezetékről való leágazás, tehát a függőleges csőtervet is hasonlóképpen kell elkészíteni. 20
16. ábra. Szándékosan túlbonyolított alaprajz függőleges csőterve A függőleges csőterv jelenleg egy nagy vezeték halmaz (16. ábra). Haladjon végig a szakaszon, hogy teljes egészében megértse annak felépítését. A felszálló vezetékkel szemben állva csak jobbra halad ágvezeték, tehát a felszálló vezeték bal szélen lesz elhelyezve, minden más fogyasztó ettől jobbra lesz. A következő elágazáshoz érve és azzal szemben állva látható, hogy balkézre lesz az 1-2-3-4 szakasz, jobbra pedig a többi. A bal oldallal már nem lehet nagyobb gond, a 3-as és a 4-es egy szakaszon található leágazás egy másik falsíkon folytatódik, tehát hurokkal ábrázolva látható ezt a szakasz. Zavaró lehet, hogy van olyan terület is a függőleges csőterven, ahol 3 vezeték látható egymás fölött. Ennek az elkerülése a cél az egyszerűsítéssel. A jobb oldalt vizsgálja meg. Jobbra haladva először az 5 ös, majd a 6 os berendezési tárgyhoz juthat. Ezt követően másik falsíkon halad tovább a vezeték, ahol a 10 es berendezési tárgy található. Ezt követően egy T elágazás közbenső szárába csatlakozik, és ha szemben áll a vezetékkel, látható, hogy jobbra lehet szerelni a 11 es, balra pedig a 12 es berendezési tárgyat. Ez csalóka lehet, hiszen az alaprajzon úgy tűnik, jobb oldalt van a 12 es és bal oldalon a 11 es, de a vezetékszakaszt szerelve, amit szemből lehet megtenni, pontosan fordítva láthatóak a csatlakozások. Folytatva tovább a szakaszt, a 8 as és a 9 es jelű berendezési tárgyak ágaznak le a 7 es előtt, amivel be is fejezhető az ábrázolás. Ezután következik az egyszerűsítés. A függőleges csőtervet megnézve jó néhány olyan csatlakozás látható, ahol egyszerűsíteni lehet. Ha pontosan meg akarja tudni, hol vannak azok a pontok, ahol egyszerűsíthet, nézze meg a függőleges csőtervet. Azoknál célszerű egyszerűsíteni, ahol másik falsíkon halad a vezetékszakasz. A függőleges csőterven 5 lyen pont van, ugyanígy az alaprajzon is. Az alábbi ábrán az egyszerűsítés utáni állapotot láthatja (17. ábra). 21
17. ábra. Szándékosan túlbonyolított alaprajz egyszerűsített függőleges csőterve A függőleges csőterv lényegesen egyszerűbbé vált. Nincsenek egymás felett haladó vezetékek, nincsen bezsúfolódás, áttekinthetőbb a rajz. Mindösszesen a betűjelöléseket kell nyomon követni ahhoz, hogy elképzelhető legyen a szakasz iránya. A valóságban ilyen bonyolult rajzot soha nem fog készíteni. De adott területeken, például egy hosszú fűtési szakasznál valószínű, hogy ezt a módszert fogja alkalmazni, ezzel fogják leegyszerűsíteni a függőleges csőtervet. 22
7. feladat Az utolsó egyszerűsített ábrát már nem a hagyományos módon, hanem az egyszerűsített rajzolással készült. Készítse el a feladatot! Álljon itt egy komplett lakás alaprajza a legjellemzőbb lehetőségekkel (18. ábra). Szoba, konyha, fürdőszoba, nappali. Készítsen vizes rendszert, számokkal jelölve a berendezési tárgyak helyzetét. 18. ábra. Alaprajz, egyszerűsített függőleges csőtervvel készítve 23
8. feladat Próbálkozzon olyan rajzok elkészítésével is, amelyek nem a hagyományos módon falon kívül vagy a mennyezet alatt, hanem akár falon belül is, vagy a padlócsatornában szerelve kerülnek kialakításra. Jelölje a berendezési tárgyakat tervjelek helyett csak számokkal és körökkel, hogy a rajz könnyebben érthető legyen. Az alábbi rajzon egy olyan rendszert láthat, ahol az előzőekhez hasonlóan mennyezet alatt szerelt a vezeték, azonban a csővezeték a falba van vésve (19. ábra). A függőleges csőtervről nem derül ki, hogy a vezeték a falba van bevésve, az csak az alaprajzról látható. A függőleges csőterv elkészítésekor az egyszerűsített megoldást válassza. 19. ábra. Falban vezetett csővezeték, mennyezet alatt szerelve 24
A berendezési tárgyak melletti elhúzással szimbolizálható, hogy a falból a vezeték egy 90 os könyök segítségével halad tovább a berendezési tárgy felé. Ha a függőleges csőterven ezek a szakaszok meg vannak jelölve, a későbbiek során tanult anyagkiírás készítése könnyíthető meg, ugyanis első ránézésre meg lehet majd határozni, mennyi és milyen méretű csővezeték, idom, szerelvény és berendezési tárgy található a rajzon. Természetesen a terv sokszor nincs teljesen 100 % os összhangban a helyszínnel. 9. feladat Nézzen meg egy olyan rajzot is, ahol padlószint közelében lett vezetve a csővezeték, falon kívül (20. ábra). A legtöbb esetben ez a panelházakban fordulhat elő, ahol viszonylag rejtetten lett szerelve a csővezeték a kád vagy a mosdó alatt, illetve a konyhai mosogató alatt. 20. ábra. Padló felett, falon kívül vezetett csővezeték 25
Nézze meg a rajzot. A 3 assal jelölt berendezési tárgy tulajdonképpen két tárgyat lát el, mosdót és egy fürdőkádat. A mosdó szélére van ültetve a csaptelep, amivel el lehet látni mindkét tárgyat. Ezt a csapot szokták a hétköznapban kád- és mosdótöltő csaptelepnek nevezni. A 2 es berendezési tárgy egy WC, az 1 es pedig a konyhai mosogató csaptelepéhez csatlakozik. A könnyebb megértés végett látható a fenti ábra térbeli képe (21. ábra). 21. ábra. Padló felett, falon kívül vezetett csőhálózat térbeli képe A képen látható a hidegvíz-vezeték amint mindhárom berendezési tárgyhoz leköt, a melegvíz-vezeték alatt halad, hiszen ha a melegvíz-vezeték haladna alul, akkor a felfelé szálló meleg levegő felmelegítené a hidegvíz-vezetékben áramló közeget, annak ízhatását rontva ezáltal. A fürdőszobába, a WC-be illetve a konyhába lett elvezetve a hideg víz, a fürdőbe és a konyhába van csak szükség meleg vízre, és mindhárom helyiségből el kell vezetni a szennyvizet (mosdó, fürdőkád, WC, mosogató). 26
Előfordulhat, hogy több berendezési tárgyat láthat a lakásban, ebben az esetben az alaprajz és a függőleges csőterv is kicsit módosulni fog. A fürdőszobába még nem lett berajzolva (bár most nem a tervjelekről van szó, hanem csak szimbolikus körökről) a mosógép, a konyhába pedig előfordulhat mosogatógép is. Mindkettő hideg vízzel üzemel, egy gumitömlőn jut el hozzájuk a víz, illetve ehhez hasonlóan egy tömlőn vezethető el a keletkezett szennyvíz is. Ezek a tömlők nincsenek jelölve a függőleges csőterven úgy, mintha merevfalú csőből lennének, ehelyett más jelölés használható hozzájuk. Azokra az alaprajzokra és függőleges csőtervekre, melyek tartalmazzák a berendezési tárgyak tervjeleit, a felhasznált és ajánlott irodalomban leírt könyvben találhat példákat. 27
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Készítse el az alábbi alaprajz függőleges csőtervét. Jelen esetben a felszállótól jobbra helyezkednek el a berendezési tárgyak (1 es és 2 es számokkal jelölve). Először az 1 es ágazik le, majd a szakasz végén a 2 es. 28
22. ábra 29
2. feladat Az 1. feladat segítségével készítse el a helyszíni nézetét ugyanennek a rajznak. 23. ábra 3. feladat Képzelje el, hogy a helyszínen áll, és a megrendelőnek kell elmagyaráznia, merre fog haladni a vezetékszakasz. A megrendelő laikus, azaz nem látott még alaprajzot és függőleges csőtervet. Írja le, hol van a felszálló vezeték, hol ágazik le róla az ágvezeték, hol vannak további leágazások, irányváltoztatások. 30
MEGOLDÁSOK 1. feladat 24. ábra 31
2. feladat 25. ábra 3. feladat Ha szemben áll, akkor a bal oldalon levő felszálló vezetékből fog leágazást készíteni. Mindkét fogyasztó berendezés ettől jobb kézre lesz elhelyezve. Jelen esetben a mennyezet alatti szerelést választottam, ami nem zavarja az összképet. A leágazást követően a helyiségben levő két nyílászáró között ágazhat le egy vezetékkel, ahova majd elhelyezheti a berendezési tárgyat. Tovább haladva egy könyökidom beépítésével, a másik falon folytatva a szerelést, a szakasz végéhez juthat. Egy 90 os idom beépítését követően juthat el az utolsó berendezési tárgyhoz, ami az ablak mellett balra lesz felszerelve. 32
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Illés Csaba: Épületgépészeti dokumentációk. Kiadói kód: NS 095 0109 06 001 9 AJÁNLOTT IRODALOM Illés Csaba: Épületgépészeti dokumentációk. Kiadói kód: NS 095 0109 06 001 9 33
A(z) 0109-06 modul 003 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 54-582-01-0000-00-00 Épületgépész technikus 31-582-09-0010-31-01 Energiahasznosító berendezés szerelője 31-582-09-0010-31-02 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 31-582-09-0010-31-03 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő 31-582-09-0010-31-04 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 52-522-09-0000-00-00 Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész 33-522-02-0000-00-00 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó 31-522-03-0000-00-00 Légtechnikai rendszerszerelő 33-524-01-1000-00-00 Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 15 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató