A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

Hasonló dokumentumok
as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

várható fejlesztési területek

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Az EU regionális politikája

Strukturális Alapok

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

A K+F+I forrásai között

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

A as programozási időszak

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikája

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Partnerségi Megállapodás

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.


Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Az EU regionális politikája

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

Európai területfejlesztési dokumentumok. Topa Zoltán

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

OPERATÍV PROGRAMOK

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

A közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

A CLLD-LEADER megközelítés érvényesíthetősége a programozási időszakra vonatkozó tervezésben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a as tervezési ciklusban.

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Gazdaságfejlesztési eszközök

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy,

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM december 09. Terra Madre

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

A közötti időszak pályázati lehetőségei

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Foglalkoztatáspolitika

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

A as határon átnyúló együttműködési programok tervezése

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve


A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió regionális politikája

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

A programozás lehetőségei és kihívásai június

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Átírás:

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU

A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós politika Célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára az adottság-jellegű különbségekből adódó hátrányok mérséklése, a kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók versenyképességének fejlesztési beruházások támogatása útján történő javítása révén a fennálló jövedelmi különbségek csökkentése, számszerűsíthető gazdasági jellemzők alapján kimutatható tartós elmaradottság csökkentése vagy megszűntetése

KIRE VONATKOZIK A KOHÉZIÓS POLITIKA? Az EU minden régiójára vonatkozik Célkitűzések: Konvergencia célkitűzés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés nem konvergencia és phasing-out régiók Európai területi együttműködés célkitűzés határon átnyúló együttműködések Konvergencia régiók: ahol az egy főre eső GDP az EU átlagos GDP-jének 75 %-a alatt marad Phasing-out régiók: azok a régiók, amelyek a bővítés következményeként a statisztikai hatás miatt elveszítik a konvergencia jogosultságukat (átmeneti támogatás)

A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPELVEI Koncentráció A források koncentrációja: a strukturális alapok forrásainak 70 % a legszegényebb régiókba és országokba összpontosítják Az erőfeszítések koncentrációja: a fő növekedési prioritások szolgálatában Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák A kis- és középvállalatok (kkv-k) versenyképességének javítása Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés támogatása A kiadások koncentrációja: a támogatásokat az elosztás utáni második évig el kell költeni

A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPELVEI Programozás Nem egyéni, hanem többéves nemzeti programok támogatását jelenti Partnerség Minden program kollektív, európai, regionális és helyi szintű hatóságok, munkáltatói és civil szervezetek bevonásával a tervezés szakaszától egészen az értékelésig Addicionalitás Az EU-s források tagállami kiegészítését jelenti

A REGIONÁLIS POLITIKA FINANSZÍROZÁSA Az Európa 2020 stratégia mentén Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap (KA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Halászati Alap (EHA)

ERFA Célja a gazdasági, társadalmi kohézió erősítése a régiók közötti különbségek csökkentésével Prioritások: Innováció és kutatás Digitalizáció Kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság kötelező forrásallokáció Fejlettebb régiók: 20% Átmeneti régiók: 15% Kevésbé fejlett régiók: 12%

ERFA A prioritásokhoz rendelt kötelező forrásallokáció A fejlettebb régiók: a pénzeszközök legalább 80 %-át legalább két prioritásra kell összpontosítani Az átmeneti régiók: 60% A kevésbé fejlett régiók: 50% Európai Területi Együttműködés program esetében a források 80%-át kell a négy prioritásra fordítani Sajátos területi jellemzők: a fenntartható városfejlesztés érdekében csökkenteni kell a városias területek gazdasági, társadalmi és környezeti problémáit integrált akciókra a források 5%-át kell allokálni A földrajzi szempontból hátrányos helyzetben lévő és legtávolabbi területek külön támogatásokat igényelhetnek

ESZA Célja az emberek szolgálata, a foglalkoztatási (kiemelten az ifjúsági) és oktatási lehetőségek fejlesztése és a szegénységnek kitett emberek helyzetének javítása a következő négy tematikus cél mentén: a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése befektetés az oktatásba, a szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba az intézmények képességeinek és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Tematikus koncentráció: társadalmi befogadás és a szegénység elleni harc a források 20%-a

KA Azok az országok jogosultak a támogatásra, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át (15 ország) Célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása A közlekedés és a környezetvédelem területén támogat projekteket Transzeurópai közlekedési hálózatok - különös tekintettel az EU által meghatározott nagy prioritású, európai érdekeket szolgáló projektek az európai összekapcsolódási eszköz keretében Energiával és a közlekedéssel kapcsolatos projektek - amelyek egyértelműen előnyösek a környezet számára az energiahatékonyság, a megújítható energia használata, a vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás elősegítése és a közösségi közlekedés erősítése terén Amennyiben egy tagállamnak túlságosan nagy költségvetési hiánya van, a Tanács felfüggesztheti a pénzügyi támogatást

EMVA Céljai: javítani a mezőgazdaság versenyképességét biztosítani a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az éghajlatváltozás kezelését célzó intézkedések hatékony végrehajtását biztosítani, hogy a vidéki területek az egész EU-ban megkapják a fejlesztésükhöz szükséges támogatást, ide értve az új munkahelyek teremtését és a meglévő munkahelyek védelmét

EMVA Prioritások: fokozott tudástranszfer és innováció versenyképesebb mezőgazdasági ágazat és fenntartható erdőgazdálkodás az élelmiszerlánc jobb szervezése, ideértve a feldolgozást, forgalmazást és kockázatkezelést az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása az erőforrás-hatékonyság előmozdítása és a karbonszegény gazdaságra történő zökkenőmentes átállás a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység csökkentése és fokozottabb gazdasági fejlődés a vidéki térségekben

EMVA Kiemelt fontosságú kérdések fiatal gazdálkodók kisméretű gazdaságok hegyvidéki területek nők a vidéki területeken az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, valamint biodiverzitás a rövid ellátási láncok (azaz a mezőgazdasági termékek előállításához és elosztásához szükséges folyamatok sora)

A 2014 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK PRIORITÁSAI Nagyobb összpontosítás az eredményekre: egyértelmű és mérhető célok a számonkérhetőség erősítése érdekében Egyszerűsítés: egységes szabályok mind az öt alapra Feltételek: a támogatások folyósításának speciális előfeltételekhez kötése A városi vetület és a társadalmi befogadás ösztönzésének nagyobb hangsúlya: a perifériára szorult közösségek támogatásának érdekében az ERFA egy minimálisan felhasználandó összeget elkülönít a városokban megvalósítandó integrált projektekre, valamint az ESZA projektjeire A gazdasági reform ösztönzése: a Bizottság felfüggesztheti a támogatás folyósítását azon tagállamok részére, amelyek nem tartják be az EU gazdasággal kapcsolatos szabályait

EURÓPA 2020 Fő célja, hogy versenyben tartsa az 500 millió embert magába foglaló közösség gazdasági életét 5 kiemelt cél mentén Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. (Magyarországon is) K+F: Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. (MO: 1,8%) Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). (MO: -10%) A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. (MO: 14,65%) Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. (energiafogyasztás csökkentése, MO: 2,96) Oktatás A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. (MO-on is) El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. (MO-on: 30,3%) Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. (MO-on 450 000-rel)

EURÓPA 2020 7 KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉS Intelligens növekedés Európai digitális menetrend (digital agenda): Internethez való hozzáférés elősegítése, pl. 2020-ra az európai háztartások legalább felének 100 Mbps-t meghaladó sebességű internetkapcsolatra szóló előfizetéssel kell majd rendelkeznie Innovatív Unió: Az EU a kutatási-fejlesztési és innovációs szakpolitika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan főbb kihívásokat helyezni, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások; Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig Mozgásban az ifjúság: Oktatási és mobilitási célok, például: Elő kell segíteni, hogy a diákok és a gyakornokok külföldön tanulhassanak Növelni kell az európai egyetemek teljesítményét és nemzetközi vonzerejét

EURÓPA 2020 7 KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉS Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa: a CO2-kibocsátás mérséklése, az energiabiztonság javítása, a termelés és a fogyasztás erőforrás-szükségletének csökkentése Iparpolitika a globalizáció korában ösztönözze a vállalkozói tevékenységet annak érdekében, hogy az európai vállalkozások élet- és versenyképesebbé váljanak; az egyre nagyobb mértékben nemzetközivé váló értéklánc valamennyi elemét figyelembe vegye, a nyersanyagokhoz való hozzáféréstől az értékesítés utáni szolgáltatásig

EURÓPA 2020 7 KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉS Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje, például: a stratégia célja, hogy lehetővé tegye az egyének számára az új készségek elsajátítását, illetve azt, hogy alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci változásokhoz, és sikeresen váltsanak karriert. Szegénység elleni európai platform: a szegények és a társadalmilag kirekesztettek alapvető jogainak elismertetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy ezek az emberek méltóságban, a társadalom aktív tagjaként élhessenek

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!