1 SZÓMAGYARÁZATOK Segítségül Teilhard de Chardin írásainak olvasásához. Azok részére készítettem, akik nem járatosak a tudományok főképpen a biológia, paleontológia szakfogalmaiban, vagy nincsenek a meg a polcukon azok a lexikonok, amelyekben ezeknek utána nézhetnének, ám érdeklődnek a haladó gondolatok iránt. A szómagyarázatban a szó ismételt előfordulását a szó kezdőbetűje jelöli. A NAGYBETŰ VEL írt szavak: címszavak. A magyarázat közben írt NAGYBETŰS szó címszóként megtalálható. Teilhard de Chardin nevére a TC. betűkkel hivatkoztam. A lexikális részt Függelék a felhasznált irodalom jegyzékét tartalmazza. * * A több mint 400 címszó szavakat, de több szóval kifejezett fogalmakat, néha gondolatokat is tartalmaz. Nem öleli fel Teilhard összes műveit. Két magyar nyelv ű mű vet vettem alapul. Az egyik Az emberi jelenség, a másik Az emberi zoológiai csoport. Az előbbi alapm ű, az utóbbiban pedig töményen fordulnak el ő azok a szakkifejezések, amelyek ismeretlenek lehetnek, s amelyek a többi munkában is fel-felbukkannak. Mindkettő t P Rezek Román fordította magyarra. A szavak, fogalmak fő képpen a paleontológia, biológia, kémia, fizika, továbbá sajátosan a teilhardi látásmód körébe tartoznak. Az evolúció felismerése erő teljesen világképformáló hatású. Közismert, hogy egy új jelenség megfogalmazásakor nyelvi nehézségek adódnak. A régi fogalmak némelyike egyáltalán nem, mások részben használhatók, új fogalmak pedig nem könnyen hozhatók létre. Szükség lehet körülíró magyarázatra.
2 Teilhard de Chardin lazán, könnyedén, tendenciát érzékeltetve használja a fogalmakat, nem pedig etimológiai, dogmatikus szigorúsággal. Ez az elő bb említett helyzetből és az ő stílusából is következik. Ez azonban nem ad módot arra, hogy írásait csűrjük-csavarjuk, és akárhogyan értelmezzük. E szómagyarázatok nem kimerítő k, csak az általános tájékozódást szolgálják. Az elkészítéséhez használt irodalomjegyzéket a Függelékben közlöm. A magyarázatok nem minden esetben fedik az irodalmakban fellelhető magyarázatokat. Ennek oka a teilhardi szemlélethez való ragaszkodásom; némely fogalmon a keresztény vallásos szintézis ruhája is megjelenik. A Teilhard de Chardin halála /1955/ óta asztalra tett természettudományos eredményeket igyekeztem megemlíteni, ha az szükségesnek mutatkozott. Máriahalom - Tát, 1987-2004. Szabolcsi Kardos Mihály kardos-m@invitel.hu *** ÁGAKRA SZAKADÁS A FAJ egyformának tűn ő egyedei között rendre megjelennek olyanok, amelyek tulajdonságaikban eltérést mutatnak a többiektő l. Ha ezek a tulajdonságok az utódokra is átöröklő dnek, megindul a faj elágazása. (Egyébként nemcsak két, teljesen egyforma ember nem létezik, hanem két teljesen egyforma kavics sem, birka sem, hangya sem ) Ha az új ág tulajdonságainak eltérését tovább növeli, s közben GENETIKAilag is elkülönül, kialakul az új faj. Minthogy az élő világ a mintegy 3.5 milliárd éves múltjában sok millió fajt számlál, a vonalakkal ábrázolt fejlő déstörténet egy sűrűn elágazó fához hasonlít. Az Á. jelei az él ő fajoknál is megfigyelhetők. Az Á. nem egyenletes, hanem aktív időszakokhoz kötő dik, ezért az evolúció is KVANTUMos jellegűnek mutatkozik. AGNOSZTIKUS Kételked ő /realizmus ellenes is lehet/. AGYGÉNEK Az ONTOGENEZIS folyamán az agy-struktúra felépülésében részt vev ő GENETIKAI egységek, GÉNEK. AKTÍV FILETIKUS VONALAK Azok az élő csoportok, amelyek evolutiv haladását főképpen a TUDATNÖVEKEDÉS jelenti. ALBUMIN-FÉLÉK Azon egyszer ű FEHÉRJÉK gyűjtő neve, amelyek MOLEKULASÚLYA 30 ezer és 80 ezer között van. Találhatók pl. tojásban, tejben, szérumban.
3 ALFAJ Rendszertani kategória: fajon belül - színre, alakra nézve - elkülönült egyedek (de még nem új faj). ANYAG SZEMCSÉJE Az elemi-részecskék ATOMokká, az atomok MOLEKULÁKká szervező dve számtalan alakban jelennek meg. Ezek az egységek, szemcsék egyetemes hajlamot mutatnak a magasabb-rend ű élet irányába törni. Lehetséges ezért a Földön kívül is ÉLET. ÁLLATI FEJLŐ DÉSI VONALAK Minden állatcsoportnak van származási vonala a múlt felé, jól mutatják ezt a kövületek (megőrződött ő smaradványok, vagy lenyomataik). Alkati sajátosságok is jelzik a csoportok rokonságát, a vonalak múltban való találkozását. ÁLLKAPOCS NÉLKÜLIEK A GERINCESEK törzsének egy csoportja. Valódi állkapcsuk nincs; koponyájuk nyakszirti tájéka nem alakult ki. Ma már csak a körszájúak osztályának képviselő i élnek, három osztályuk kihalt. A körszájúaknak (Cyclostomata) csupasz, hengeres testük van. Lábuk nincs, szájuk kör alakú. Két hát- és egy farok-úszójuk van. Vázuk porcos, gerinccsigolyáiknak csak a kezdeményei vannak meg. Méretük 10 és 100 cm közötti. Ide tartozik pl. a nyálkahal (vakhal) és a hazai vizekben is él ő pataki orsóhal. ALSÓNEGYEDKORI EMBER Ramapithecus, Brahmapithecus, Dryopithecus, 14 millió éves korúra becsült leletek alapján. ALSÓREND Ű SZERVEZETEK A biológusok egy része TC. is az idegrendszer teljesítőképessége, a pszichikai mű ködés, az egyed hatóképessége alapján mondja a szervezeteket magasabb- vagy alacsonyabb-rendű eknek, egymáshoz viszonyítva. Eszerint a legmagasabb-rend ű az ember. Az EGYSEJTŰEKnél nincs differenciálódott idegrendszer, a sejtplazma végzi az érzékelést. AMINOSAVAK Kémiailag olyan szerves vegyületek, amelyek amino (-NH 2, lásd még AMMÓNIA) és karboxil (-COOH) csoportokat egyaránt tartalmaznak. A nevük ezért pontosabban aminokarbonsavak. Belőlük épülnek fel az él ő szervezetek szárazanyagának legnagyobb tömeg ű alkotói, a FEHÉRJÉK /pl. izmok, lágy szervek/. Az A. molekulák peptid-kötéssel kapcsolódva építik fel a fehérjemolekulákat. Az élőszervezetek valamennyi fehérjéje ugyanazon 21 A.-ból épül fel. Ezek optikailag mind aktívak, mind a 21 az L-konfigurációt mutatja, azaz balra forgatja a fényt, a D-glicerinaldehidre vonatkoztatva. Igen sokféle fehérje van, egy baktériumban kb. 3000 féle, az emberben pedig több milliárd féle. AMMONIA Szúrós szagú gáz. Vizes oldata a szalmiákszesz. Összegképlete NH 3. A benne lev ő báziscsoportok (-NH2, =NH) és a nitrogén (N) számos szervesvegyületnek az alkotója, bomlásukkor az A. természetes körülmények között keletkezik.
4 AMPHYOXUS Lándzsahal. Tengerben él ő, 5-7 cm hosszú, fejletlen halacska. A fej-gerinc-húrosok törzsének egyetlen osztálya van, a csőszívű ek. A test oldalról lapított, mindkét végén elhegyesed ő. Fej és végtag nincs, elkülönült szívük nincs, a véráramlást több véredény lüktetése tartja fenn. Vázuk porcos gerinchúr, e fölött nyúlik végig központi idegrendszerük, amely a fejtájékon kissé megvastagodott. ANALITIKUS KUTATÁSOK (ld.: ANALÍZIS) ANALIZIS Részekre bontással történ ő vizsgálat. Sok ötletes, finom érzékenység ű műszer áll a kutatók rendelkezésére a különféle A.-ek végzéséhez. A.-sel állapítják meg pl. az anyagok összetételét, struktúráját. Él ő állapotot analizálni körülményes, szétszedéskor a szervezet elpusztul. Az A. eredményeit rendszeresen kell az egész egységébe szintetizálni, egyébként útvesztőbe vezethet a módszer. ANATÓMIAI DIFFERENCIÁLÓDÁS A szervezet szerveinek alaki - s egyben funkcionális - megváltozása. ANOMÁLIA eltérés a szabályostól, a törvényszerűtől, a megszokottól. ANTILOP-FÉLÉK - (Antilopinae) EMLŐ S állatok, a szarvasmarha-félék egyik alcsaládja. A törpe antilopok kizárólag Afrikában élnek, a nagyobb termetű ek Afrikában és Ázsiában is. Fürge mozgású, növényevő k. Patájuk párosujjú. A homlokcsontból kiemelked ő szarvcsapon két szaru-tülök n ő, amelyet nem vetnek le. ANTROPOCENTRIZMUS Emberközpontúság. ANTROPOGENEZIS Az ember származás- és fejlődéstörténete. ANTROPOID RÉTEG Az a földfelszín alatti RÉTEG, amelyben ember, vagy emberi kultúra maradványai, nyomai vannak. ANTROPOLÓGIA Embertan ANTROPOLÓGIAI TIPUSOK Embertípusok. Négy nagyrasszt különböztetnek meg: veddo-ausztralid, europoid, mongoloid, negrid. A nagyrasszokat, rasszokra, majd további alegységekre csoportosítják. Az egyes típusok földrajzi helyekhez kötődnek. Mindnyájan egyenérték ű emberek, rendű ségi különbség közöttük nincs. ANTROPOLÓGIAI VONAL Az élőlények azon fejlő dési sorai, amelyek az emberhez vezetnek. Mai ismereteink szerint ezek már néhányszor tízmillió éven keresztül követhetők a múltba /elvileg természetesen az egysejtű ekig/. Minél messzebbre megyünk azonban vissza, az A. annál inkább beleolvad az ő slények világába. Ennek ellenére az ember létrejötte nem valamiféle véletlen műve.
5 ANTROPOLÓGUS Az embertan tudományának művelője. ANTROPOMORFIZMUS az a gondolkodásmód, amely nem emberi lénynek emberi vonásokat tulajdonít. APOKALIPSZIS Kinyilatkoztatás, látomás, kijelentés; Jelenések könyve. ASSZIMETRIA MOLEKULÁKNÁL Részaránytalanság. Az ilyen molekulák tiszta oldata optikailag aktív, vagyis elforgatja a rajta keresztülhaladó fény polarizációs síkját. Az A. Abból adódik, hogy aszimmetrikus atom van benne, vagy térbeli struktúrája miatt. (Lásd még AMINÓSAVAK) ASSZIMILÁCIÓ Azon folyamatok, amelyekben a szervezetek a környezetük anyagaiból a saját testüket felépítik. Pl. a zöld növények a gyökerükkel felszívott ásványi anyagok vizes oldatából és a levelükkel a levegőbő l fölvett SZÉNDIOXIDból SZÉNHIDRÁTOKAT építenek fel a napfény energiája segítségével. ATOM Az elemek legkisebb, kémiai módszerekkel már tovább nem osztható része. Bennük a pozitív töltés ű magot a negatív töltés ű elektronok veszik körül. Az EVOLÚCIÓ stabil szintjét képviselik, majd a SEJT és az ember alkotja a következő stabil szinteket. ARISZTOTELESZ Görög bölcs, tudós. Krisztus elő tt 384-322 között élt. Platón iskolájában tanult. Nagy Sándor nevelő je is volt. Nagy szellemi kapacitású, világos látású, megfigyel ő és rendszerez ő elme. Halasy-Nagy József így ír róla: Tényekben sokkal többet tudunk, mint ő, de tudományunk elvei kevéssel gyarapodtak Arisztotelész óta. Sok írása maradt ránk, belő lük magyarul is jelentek meg új kiadások az 1970-80-as években. Az igényes középkori gondolkodók és teológusok az ő filozófiáját és fogalmait használták keretül a teológiai gondolatok elő terjesztéséhez (Aquinoi szent Tamás). Az evolutiv világkép interpretálásához A. már kevésbé használható. ÁTÖRÖKLÉS Öröklő dés. Az életmegnyilvánulások azon folyamata, amelynek során az élőlények elődeikhez hasonló tulajdonságokat kapnak. Az Á. az erre specializálódott faktorok által valósul meg, GÉNEKnek nevezzük ezeket. A gének a sejtmag kromoszómáiban vannak. A gének összessége valójában egy biológiai kódrendszer. Egy hím- és egy nő i ivarsejt génjei potenciálisan tartalmazzák a majdani egyed csaknem valamennyi tulajdonságát. Ezek aktualizálódása az egyedfejlő dés során a környezet feltételeitől függ. A gének millióit tartalmazó KROMOSZÓMA vékony, 12 hosszú, spirálisan felcsavarodott kettős szál, 10 -en bitnél több információt képes tárolni. Ha egy baktérium kromoszómáját kiegyenesítenénk, hossza meghaladná a baktériumsejt átmérőjének az ezerszeresét. Az emberi kromoszómák ennél még sokszorta hosszabbak.
6 ÁTÖRÖKLÉS GENETIKUS FORMÁI a tulajdonságok testi, szomatikus átörökítése az utódokra, szemben a szellemi átörökítéssel, amely fő képpen az emberre jellemz ő a tanítás-tanulás formájában. ÁTÖRÖKLÉS RUGÓI ÉS TÖRVÉNYEI Ezeket Mendel óta egyre jobban ismeri a biológia. Alapvet ő módszer a szülő k és utódaik összehasonlítása. Rugói kilógnak a jelenlegi természettudomány hatásköréből; az élet végs ő kérdéseihez tartoznak. ÁTÖRÖKLÉS TÖRVÉNYEI azok a GENETIKAI szabályszerű ségek, amelyekkel a szülők és utódaik közötti hasonlóságokat, ill. különböző ségeket magyarázzák. AURIGNAC-I EMBER Az ŐS-KŐKOR (PATTINTOTT-KŐ KOR, PALEOLITIKUM) 40-60 ezer évvel ezelő tti, egyik ásatag kultúrájának embere. A franciaországi lelőhelyről nevezték el. AUSZTRALOPITEKUSZ Az EMBERFÉLÉK családjának kihalt 3 ALCSALÁDja, 1,5-2 millió évvel ezelőtt éltek. Koponyaüregük 450-700 cm (a mai emberé átlagosan 1450 cm 3 ). FILOGENETIKAilag jelentő sek, mert a szub-humán és a humán fejlődési szakaszt képviselik. BAKTERIOLÓGUS Az apró, mikroszkopikus méret ű lényekkel, BAKTÉRIUMOKkal foglalkozó tudományág művelő je. Alapkutatási, ipari, orvosi, mezőgazdasági vonatkozásai egyaránt vannak. BAKTÉRIUMOK Mikroszkopikus méret ű szervezetek. A növényvilág külön csoportját alkotják. A BIOSZFÉRÁban mindenfelé megtalálhatók. Egy részük hasznos, más részük ártalmatlan, de megbetegít ő hatású is sok van közöttük. A többségük mozgásra képtelen. A kokkuszok gömb-alakúak, a bacilusok pálcika alakúak, a spirillumok dugóhúzó formájúak. Nagy az alkalmazkodóképességük. Veszélybe kerülve betokozódnak, az un. spóraalakot öltik, így hosszú idő n keresztül (némelyek 20 évig is) életképesek maradnak. Szokatlan helyeken is találkoztak velük, pl. 90 km magasan a levegőben, kőolaj kutakban 4 km mélyen, 100 C foknál melegebb hő forrásokban stb. Egy gramm talajban több százmilliárd egyed is élhet. A nagyon ő si típusú szervezetek közé tartoznak. BARISZFÉRA A Föld azon bels ő része, amely 1200 km-nél mélyebben van a felszíntől. BELS Ő OLDAL Az élőlény pszichés BENSŐje, működése, amelyet TC. máshol a RADIÁLIS ENERGIÁval jellemez (nem a bels ő szervekről van szó).
7 BEKÖT Ő SZÁRAK A különféle fajok közös ő sben találkoznak a múltban, egy-egy ágazaton belül. Azokat az egyed-csoportokat nevezzük B.-nak, amelyek a közös ős közelében vannak és az elágazás irányát mutatják. Ezeket nem könny ű felmutatni, mert egyfelől kevés a kövület-lelet, másfelő l pedig hosszú és lassú folyamatról van szó, amely apró változások sorozata, olykor több oldalág kíséretében. BENSŐ Az élő lény aktivitásának általános jelölése. A természet minden evolutiv egysége aktivitást mutat a környezete felé (lásd még BELS Ő OLDAL). BETELJESED Ő VILÁGMINDENSÉG Az evolutiv létező knek akkor van értelmük, ha megvalósulnak, célhoz érnek. Elképzelhet ő, hogy a valamikori jövő ben az emberiség oly fejlett és nagy tudású lesz, hogy a beteljesültség állapotáról már sok mindent megfogalmazhat. Még nem tartunk itt, csak remény által, amely nem alaptalan. Erről szólni akkor lehet, ha nem fojtjuk el vallásos bensőnk hangját - a tudomány gő ggé fajulása különösen hajlamosít erre -, amely minden emberben természeténél fogva adott. A beteljesedett állapot az evolútív világ végkifejlete, azonos a bibliai parúziával. Természetrajzát nem ismerjük, de azon állapotból senki és semmi nem fog visszafelé, vagy máshová vágyni. A beteljesedés az emberek vágyai között is elevenen él, ső t egyetemesen, hiszen benne cseng leginkább az evolúció hangja. Ha mégis képet rajzolunk róla, az mindenkor konvencionális örökségünk, továbbá tudásunk mennyiségének és elrendezettségének függvénye lesz, tapasztalati világunk keretei közé szorulva. Az EVOLÚCIÓ a beteljesedés felé tartó világmindenséget állítja elénk, amit nap, mint nap átélünk. A körforgás látszata mögött visszafordíthatatlan előrehaladás van. BIOGENEZIS Egyetemes fejlő dés, amelynek része a földi evolúció; a szemcsék, monádok /egységek/ egyetemes csoportosulási, szervező dési szándéka a magasabb rend ű ÉLET irányába törekedve. BIOLÓGIAI ÉRTÉK Megítélése különféle szempontból történhet. Gazdaságilag nagy pl. a B.-e annak az egyednek vagy populációnak (egyedcsoport), amely a kívánt tulajdonságokat hordozza és utódaira átörökíti. Evolutiv szempontból annak a nagyobb a B.-e, amely az EVOLÚCIÓ tengelyét képviseli, s meg van benne a további pszichés növekedés lehetősége. A SEJTes szerkezettő l egy vonal vezet az emberig, amelyet az élőlények megfelel ő sorozata képvisel. Ezek B.-e nagyobb, szemben az oldalágakkal, amelyek a tengelytől eltértek és PSZICHÉjük növekedése bizonyos szinten meg is rekedt. A legnagyobb B.-et az ember képviseli. BIOLÓGIAI TÖKÉLETESEDÉS A biológiában ismeretes ez a fogalom, de jelentése néző pont szerint változik. Egy vélemény szerint a környezetbe való illeszkedés (alkalmazkodás) legtökéletesebb megvalósulását a kérődz ő állatok szervezete mutatja. TC szerint az egyetemes EVOLÚCIÓnak határozott iránya, ennek megfelelő en tengelye van. Ezt kell figyelembe venni, ha a B szempontjából minő sítünk egy egyedet, vagy csoportot. Értelmezése a következ ő : ha a psziché-növekedés megállapítható, akkor az egyed megfelel az egyetemes iránynak, s ha e növekedés lassulás nélkül folytatódhat,
8 akkor a tengelyben is van. Az oldalágaknál is van psziché-növekedés, de ez lassul, azzal arányban, ahogy távolodnak a tengelytől. BIOSZFÉRA A Föld felszíni tájának az a burka, amely az élő lények környezetét alkotja (földfelszín, víz., talaj, barlang, leveg ő stb.). BIÓTA TC. változatos vonatkozásokban használja; többnyire rokon csoportok jelölésére, az emberre is. Az élők valamely csoportja. A biológia a B. fogalommal jelöli az egy helyen (körzetben, környezetben) él ő valamennyi lény együttesét, ide értve a növényeket is. BOJTOSÚSZÓSOK (Brachiogenoidea, Crossopterigii), a halak osztályának egyik, ősi rendje, de ma is élnek képviselő i. A DEVONban jelentek meg, számos fosszilis maradványuk került el ő. Testüket erő s, pikkelyezett páncélzat borítja. Vázukban még sok a porcos elem. Páros úszóiknak csontnyelük van, ez szintén pikkelyezett. Páros úszóhólyagjuk légköri légzésre is alkalmas és ezek minden más haltól eltérő en a bélcsatorna alatt helyezkednek el. A rég kihaltnak vélt csoport él ő tagját 1938-ban fedezték fel a Chalumna folyó torkolatánál, később az afrikai partoknál is elő került. Maradványhalnak (Latimetria chalumnae) nevezték el. BORZOK A menyétfélék (Mustelidae) egyik alcsaládjába tartoznak, a ragadozók rendjén belül. A magyarországi borz testhossza 70-80 cm. Éjjeli állat, ritkán kerül szem elé. A földben épít várat magának. Mindenev ő. A CSALÁDba tartozik a menyét, a hermelin, a görény, a nyest stb. BUFFON G.L.L. 1707-88. Francia természettudós. 36 kötetes munkájában foglalkozik az élő világ, az ásványvilág természetrajzával, továbbá a Föld keletkezésével és történetével. Az élőlények különféleségét földtörténeti okokkal magyarázza. CEFALIZÁCIÓ Az idegsejteknek a test szájnyílás felő li végébe tömörülése. Törzsfejlődési idő távra vonatkoztatható folyamat. Az agy tömegének és funkciójának növekedésével jár együtt. Ezzel pozitív korrelációban van a különféle szervezetek pszichikai fejlettsége. CELLULÓZ A növények testének egyik nagy részarányú anyaga; a fa szárazanyagának pl. 50 % - a C. A sejtek falában található, ez adja a szilárd vázat. Összetételét tekintve poliszacharid (szénhidrát, összetett cukor). A legtöbb kémiai és ENZIMes hatásnak ellenáll, oldószerekben nem oldódik. Csak egyetlen enzim, az un. celluláz bontja, amelyet mikroorganizmusok szervezete tud előállítani. A C. legtisztább állapotú a gyapotban. CEREBRALIZÁCIÓS FILUM A GERINCESEK törzse, amelyben az agyfejlődés az emberi felé indult a főemlő sökön belül. A primitívebb gerinceseknek is
9 már viszonylag fejlett agyuk van, amely hosszú megelőz ő folyamat eredménye. Az agyfejlődés folyamata még-tovább követhet ő visszafelé a gerincesek alatti szintekben, amelynek feltárásán az összehasonlító anatómia és élettan dolgozik. A legprimitívebb agya a laposférgeknek van; a feji tájék már kialakult, ide gyülekeznek a bőrideg- fonadékok idegsejtjei, amelyek majd a test belsejébe süllyednek. CETEK - (Cetaceae) Az EMLŐ SÖK egyik rendje. Vízben élnek. Hasonlítanak a halakra, de csak a hirtelen pillantás számára. Elüls ő végtagjaik uszonyok, a hátulsók hiányoznak, de csökevényes formában meg vannak a bő r alatt. Többségük tengerben él. Itt találhatók a ma él ő, legnagyobb állatok egyedei; a 30 m-nél hosszabbra is megnövő kékbálna súlya eléri a 130 tonnát. A narválok, a bálnák, a delfinek, a cetek stb. tartoznak ide. CITOPLAZMA A sejt azon része, amely a sejtmagot foglalja magában. Feladata az anyagcserének és az ingerek rendezésének lebonyolítása, továbbá a sejtmozgások vezérlése. A munkamegosztás előnye miatt differenciálódott belő le a sejtmag az evolúció során. A prokarioták C.-ja egyszer ű, az eukariotáké részletgazdagabb a belő le tovább differenciálódott un. sejt-szervecskék megléte által. E szervecskéket mitokondriumnak, plasztisznak, Golgi-apparátnak, cito-centrumnak, szfero- és lizoszomának stb. nevezik, melyeknek megvannak a saját feladataik a sejt mű ködésében. A C. szerkezetének és működésének megismerését nagy lépésekkel vitték elő re a biokémia hatékony analízisei és az elektronmikroszkóp használata. CRO-MAGNONI EMBER A 30-40 ezer évvel azelő tt élt európai ember. Neanthropus, vegyis a mai ember közvetlen elődje. Nevét a dél-franciaországi Cro- Magnon lelőhelyrő l kapta, ahol sok - köztük ép - csontmaradványára bukkantak a XIX. század második felében. E nevet rassz-megjelölésre is használják. Termete, koponya űrtartalma a modern emberének megfelel ő és már van állcsúcsa, ami elő deinél még hiányzik. Franciaország más helyén is, továbbá az NDK-ban, Olaszországban, Csehszlovákiában is tártak még fel neanthropus maradványokat. CUENOT Lucien C. francia paleontológus, T.C. szakmai társa. Az EVOLÚCIÓ híve. Fia, Claude C. foglalkozott T.C.-publikációkkal, amellyel P. Rezek Román nem volt egészen elégedett; különösen az utólag, emlékezetbő1 leirt T.C.-szövegek kaptak Claude-izt". Mindketten személyes ismerősei voltak T.C. nak. CUSANUS NICOLAUS (lásd: NICOLAUS) CSALÁD Az embernél, valamint a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a genetikailag rokon egyedek kisebb-nagyobb csoportját jelenti. Mint
10 RENDSZERTANi kategória mást jelent; ez esetben is fennáll ugyan a rokonsági kapcsolat szerepe, de ez az evolútív évmilliókban van elnyújtóztatva. A TÖRZS OSZTÁLYokra, ez RENDekre, ez pedig CSALÁDokra oszlik. Az egyed felő l nézve: az egyedek a FAJokhoz, a fajok nemekhez /nemzetségekhez/, ezek pedig a CSALÁDokhoz tartoznak. Ember által felállított rendszerezési kategóriák ezek, természetes alapokkal. CSILLÓS VÉGLÉNYEK Vízben él ő, apró, egysejt ű állatkák. Ázalék- állatoknak is mondják ő ket, mivel tömegesen jelennek meg, pl. a széna vizes ázalékában. Testükön csillók vannak, fajonként jellemz ő formájúak és elrendeződésű ek. Ezek a mozgást és a védekezést szolgálják. Testükön sejtszáj és ürít ő alrés van, közöttük lüktető- emészt ő üregecske. A vízhiányos idő szakokat betokozódással vészelik át. Ismert képviselőjük a papucsállatka (Paramecium). CSISZOLATLAN KŐ KORSZAK - (Paleolitikum) Az ő störténelemnek az a szakasza, amelyben az ember ütéssel-pattintott kő szerszámokat használt. Minthogy pattintással is különféle, célszer ű formájú /hegyes, éles, kalapácsszer ű marokk ő / eszközöket lehet létrehozni, nem formálták ezeket tovább csiszolással, hanem megelégedtek velük. Ez a kultúra K.e. tízezer táján ért véget. Kezdetét aligha határozhatjuk meg jelenleg még tízezer éves pontossággal is; mindenesetre több százezer, vagy több millió évvel ezelő tt kell keresnünk. Minden bizonnyal a legkorábbi, de hosszú idő n keresztül használt szerszámok a természet álta1 elkészített és felkínált kavicsok, kő darabok, gallyak, liánok, fadarabok, csontok, tüskék stb. voltak, amelyeket úton- útfélen megtaláltak és használat után el is dobtak. CSISZOLT KŐ KOR - (Neolitikum) K.e. 1o.ooo-tő l fokozatosan kialakult és egyre divatosabbá vált a kőeszközök csiszolással való finomítása. Ennek használati- célszerűségi, de már esztétikai vonatkozásai is jócskán vannak. A K.e. IV. évezredtő l a réz, majd a bronz, a II. évezredtő l pedig a vas használata is kezd elterjedni. Primitív kőeszközöket használó népeket azonban még a XX. században is találtak, pl. Új- Guineában. CSŐRÖSEMLŐ SÖK Furcsaságaik miatt az EMLŐ SÖK egyik alosztályába sorolták ő ket. (Ornithodelphia). Kis eltéréssel a madarakéhoz hasonló kloákájuk van. Azaz, a végbél, a húgycs ő, s az ivarnyílás közös. Csőrszer ű állkapcsukat szaru fedi. Tojásokat raknak, az ezekbő l kikelt kicsinyeiket szoptatják. A kacsacsőr ű emlő s és a hangyász-sünök tartoznak ide; Ausztráliában és Új-Guineában élnek.
11 DARWIN Charles - (1809-86) Angol természettudós. Nevéhez kötő dött az EVOLÚCIÓ tanának megalkotása. Tudni kell azonban, hogy nem a nulláról" indult az új látásmód kibontakoztatásában, hiszen már nagyapja komolyan foglalkozott a származástannal; bőségesen voltak más, neves elő futárai is. Ez azonban nem csökkenti érdemeit. 1831-ben öt évig tartó földkörüli útra indult hajón. Útközben a természetet, az élők tarka sokaságát figyelte. 1859-ben jelent meg f ő műve: A fajok eredete. Megfogalmazta az élő lényekre vonatkozó új szemléletet: a fajok nem külön-külön teremttettek, hanem hosszú fejlődési sorok, rokonsági kapcsolatok kötik össze ő ket. Sok vitát kavart; szembekerült egyháziakkal, több tudós-kortársával. D. részletesen kifejtette nézeteit, de ezek nem mindegyike bizonyult maradandónak. Alapgondolata helytálló. Pezsdítőleg hatott a gondolkodásra. DENEVÉREK - (Chiroptera) Az EMLŐ SÖK osztályának egyik RENDje. Egyetlen emlőscsoport, amelynek, tagjai a végtagjaikon feszül ő hártyákkal repülni tudnak. Éjjeli állatok. Többségük ROVAROKkal táplálkozik, de vannak gyümölcsevő k, ső t vérszopók is közöttük. A sarki területek kivételével mindenütt élnek. Némelyek ultrahangot képesek kibocsátani; ez gyors és biztonságos tájékozódást tesz lehetővé sötét- ben is. A Nagydenevérek alrendje a trópusokon és szubtrópusokon él. Az indonéziai nagy-repülőkutya testhossza 40 cm, szárnyának fesztávolsága 150 cm. A magyarországi húsz faj a Kisdenevérek alrendjébe tartozik. DETERMINÁLTSÁG Meghatározottság. Ha a jövőre vonatkoztatható, akkor elő re-elrendeltséget is jelent. A világ bármely eseményét, más események következményeként tudjuk csak értelmezni. Az egyént nem mentesíti a külső meghatározottság, amennyiben magatartásáért felelő sségre vonható. Ilyenkor önmaga az oka cselekedetének, s ez szabadságára is utal. Az embert nem lehet determináltság nélküli lényként értelmezni, de teljesen determináltnak sem. A modern fizikusok némelyike kísérletet tett arra, hogy a fizikai világban is kimutasson índeterminált mozzanatot. A. EINSTEIN véleménye erre az volt, hogy az Isten nem kockajátékos". DEVON A földtörténet azon kora, amely 400 millió évvel ezelőtt kezdő dött és tartama 50 millió év. Ekkor indultak fejlődésnek a halakból a kétéltűek, más alsóbbrendű csoportokbó1 pedig a ROVAROK. DÉLKÖR Meridián. A Föld felszínén és az éggömbön való tájékozódás végett fölvett két főkörféleség egyike. A megfigyelési hely zenitjén, nadírján és a pólusokon halad át. Hosszúsági körnek is nevezik (a másik főkör a szélességi kör). DIALEKTIKA Az ókorban a párbeszédnek, a vitatkozásnak azt a formáját jelentette, amikor az ellenfél gondolatainak ellentmondásait igyekeztek földeríteni. A D. fogalom tartalma az újkorig vá1tozáson ment keresztül. Annak lehető ségét fogadták el, hogy ellentét, ellentmondás nemcsak a gondolkodásban, hanem a társadalomban, a természet világában is létezik. Ez a szemlélet a változásokkal járó folyamatok megfigyeléséből, továbbá a sokaság és a sokaság egysége problémáinak megfejtésébő 1
12 nőtt ki. Valójában arról van szó, hogy az EVOLÚCIÓnak a köznapi szemlélet által is észrevehet ő jeleit a statikus szemlélet elemeinek forgatásával, csavargatásával igyekeztek értelmezni, az evolúció elméletének hiányában. Hasonlít ez a megoldás Kopernikuszéhoz, aki az egyébként helyes - mérési adatai segítségével a bolygók pályáit mindenáron körök segítségével akarta megmutatni, amibő l aztán a körök kusza, nem követhet ő szövedéke jött ki. Az EVOLÚCIÓ elmélete egyszerűbben felel az e1őz ő korok dialektikus problémáira. DIFFERENCIÁLÓDÁS Elkülönülés. Egyes él ő egységeknek a többiektő 1 való elkülönülése, amely alakilag és működésileg is megnyilvánul. D.-on mennek keresztül az embrió sejtjei, hogy létrehozzák a különféle szöveteket és szerveket. A D. egyben specializálódást is jelent valamely feladat elvégzésére. A különféle életterek meghódítása az élőlények feladata volt. A folyamat a fajok differenciálódásával ment végbe. Némelyek a földalatti, mások a vízi, ismét mások a felszíni stb. életmódhoz alkalmazkodtak, ami az egymáshoz képesti D.-t jelent, egyben az élettérre és életformára való SPECIALIZÁLÓDÁSt. DIMENZIÓ Az alakzatok térbeli kiterjedtségét bemutató geometriai, számfogalom. A pont nulla-, a vonal egy-, a sík kettő-, a test három D.-jú. A tér D.-száma a tér egy pontjának jellemzéséhez megadott koordináták száma. Fizikai képletekben használatos szimbólum, amely jelzi, hogy egy maghatározott mértékrendszerben kifejezett mennyiség, milyen viszonyban van az alapegységgel. A D. tágabb, átvitt értelemben környezetet, hátteret, miliőt is jelenthet. DINOSAURUSOK A Sárkánygyíkok RENDJe egy korábbi rendszerezés alapján. Újabban az ilyen leleteket a Saurichia és az Ornitischia rendbe sorolják. Az eddig ismert legnagyobb test ű sárkánygyíkok tartoznak ide. A KARBONban, 300-350 millió évvel ezelőtt, indultak fejlődésnek a kétéltűekből. Virágkorukat a TRIÁSZban és a JURÁban élték, mintegy 130 millió éven keresztül. 70 millió évvel ezelő tt, a KRÉTA időszak végére hirtelen kipusztultak; ennek magyarázata még fejtörést okoz. A fűben szaladgáló gyíkocskák a ma is él ő rokonaik. DIPLODOCUS A Saurischia rendbe tartozó sárkánygyík. 120 millió éves, 25 m hosszú ép csontváza az Észak-amerikai felső-jurából került el ő. DOLGOK BENSEJE Pszichés BENSŐ, amelyet nem fölvágással, kinyitással közelítünk meg. Homológ a TC. által konstruált RADIÁLIS" ENERGIÁVAL, de ennél tágabb, általánosabb értelm ű. Vonatkozhat pl. az egységesülés strukturális elveire is. DOLGOK KÜLSEJE A T.C. által használt TANGENCIÁLIS ENERGIA fogalom tágabb megfelelő je. Kevésbé a dolgok felszínét jelenti, inkább mérhet ő jellegeik összességét.
13 DRIOPITEKUSZ - (Dryopithecus) Ősmajom. 25-3o millió évvel ezelő tt élt, az emberi ág és az EMBERSZABÁSÚ MAJMOK ágának találkozása táján - ha az idő ben visszafelé megyünk, a miocén korszakban. EFFEKTUS Valamely folyamat kimenetele. Eredmény. Teljesítmény. A szerveződ ő világ egy-egy lépcsőfoka. EGYSEJTŰ EK Növényi és állati - többnyire mikroszkopikus méretű szervezetek, amelyek teste életük egész folyamán egyetlen sejtbő l áll. Több esetben nem lehet egyértelmű en elkülöníteni növényi vagy állati hovatartozásukat. Minden vonatkozásban igen változatosak, népesek és mindenféle élőhelyen elő fordulnak. Nagyságuk a néhány tized mikrométertő l a több cm-es méretig terjed. Rövid élettartamuk, egyedszámuk gyors növekedésével jár; a BAKTÉRIUMOK képesek 2-4 percenként duplázódni. Felépítésük, működésük különbözik a többsejtűek sejtjétő l, amennyiben valamennyi életfunkció végrehajtására egyetlen sejt van berendezkedve. Közéjük tartoznak a járványos megbetegedések okozói. Az állati egysejtű ek fajszáma több mint húszezer. EINSTEIN, Albert 1879-1955. Német, Nobel-díjas elméleti fizikus. 1933-tól haláláig /1955/ az USA-ban dolgozott. Jeles tagja annak a XX. század eleji fizikusgenerációnak, akik az un. modern fizikát alkották meg; tökéletesítvén a kikezdhetetlennek vélt klasszikus, newtoni fizikai rendszert. Nevét leginkább a speciális relativitás elmélete (1905), továbbá az általános relativitáselmélet (1916) kapcsán emlegetik. Munkássága által közelebb jutottunk a GRAVITÁCIÓ (tömegvonzás) és a tér megismeréséhez. Az atomok, az elemi részek, az elektromágneses sugárzások működéstörvényei a modern fizika látásmódjával írhatók le. ELÁGAZÁS Fajon belüli egyedcsoportokat érint ő változások eredménye, amely új FAJok kialakulásához vezethet. A FAJok genetikai stabilizá1ódásra törekszenek ugyan, de a kisebb-nagyobb, egy vagy több egyed-csoportot érint ő változásokat mégsem tudják elkerülni. E változások tehát E.- hoz vezetnek. A változások fokozatai: izolátum, dem, rassz, semispecies; de az új faj bármelyik fokozatról elindulhat. Az ilyen változás a GÉNeket érinti, amelyek ugyanis a szervezet működését vezérl ő kódrendszert alkotják; visszafordíthatatlan folyamat. Ha kicsi változás állandósul, a fokozatok valamelyikének megfelel ő csoport jelenik meg a fajon belül, hordozva a maga eltér ő jegyeit. Ha pedig a változás nem áll meg, az eltérő jegyek halmozódása új faj kialakulásához vezet. Az ilyen folyamat mindig hosszú idő t vesz igénybe, mert többnyire apró lépésekben történik. Az E. száma így nyilván a fajok számát követi. A kihalt fajok száma sokszorosa a ma ismert, él ő, kb. 2 millió fajnak. Ezért az E. amellett, hogy a természet evolutiv kibontakozásának szabadságát mutatja, halálos kockázat is. Ugyanez áll az emberi szellem, gondolkodás sokféle megvalósulási formájára is.
14 ELEKTRON Elemi részecske, az atom burkának alkotója. Az elektromosság (áram) szállító közege. 1897-ben fedezte fel J. J. Thomson. Ezzel ismertek meg elő ször az atomnál kisebb létegységet. A kémiai átalakulások az elektronhéj átrendező dése révén mennek végbe. Körülményeink között többnyire az ATOMokban fordulnak el ő, azok alkotóiként; szabad állapotban is vannak azonban pl. a villámban, az ionoszférában, a csillagok belsejében, de a televízió képcsövében, az elektronmikroszkópban stb. is. Hullámtermészetét másodiknak mutatták ki a fény után. Tömege az atommagéhoz képest kicsi; a proton tömegének 1/2000-rede. ELEM Általánosságban valaminek valamely része, összetevő je. Kémiailag: az azonos rendszámú atomokból álló anyag; több mint száz elemet ismerünk, az un. periódusos táblázatban rendszerezték őket a vegyjelük feltüntetésével. Minden E. különbözik a többitől, amelynek magyarázata az atomszerkezetük eltér ő jellege. Kémiai úton nem bonthatók tovább. ELEMEK AFFINITÁSA Az atomok egymáshoz kapcsolódási, vegyülési hajlama. A molekula két, vagy több atomot tartalmaz, amelyek lehetnek azonosak, vagy eltérőek. A levegőben lev ő hidrogén és oxigén pl. két, azonos atomból ál1ó MOLEKULA formájában van jelen; a vízmolekula két hidrogén és egy oxigén atomból áll. A különféle atomokból álló anyagokat vegyületeknek nevezzük. A kis affinitású elemek tiszta állapotban is elő fordulnak a természetben (arany, nemes gázok), a nagy affinitásúak csak vegyületeikben. A körülmények (nyomás, hő mérséklet, katalizátorok jelenléte stb.) fontos szerepet játszanak a vegyülési hajlam aktualizálásában. A száz elem kombinálódási lehetősége igen nagyszámú, ennek megfelelő en igen sokféle vegyület is van. A szervesanyagok felépítésében fő képpen a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén atomjai vesznek részt - az atomok gyakoriságát tekintve. Az affinitás nem csak az elemek atomjaira jellemz ő, hanem az elemi részekre, a molekulákra, a sejtekre, a szervezetekre, így magára az emberi egyedekre is. Ennek miértjére adott válasznál nem hagyható figyelmen kívül a TC. által hangsúlyozott PSZICHÉs állapot. ÉLET ahogyan T.C. közeledik hozzá. Nem ért egyet a dualista szemlélettel, amely külön-külön szubsztanciának (a létező re vonatkozó lényegi állag) tartotta az anyagot és a szellemet, a testet és a lelket, amelyek egyfelől egymással ötvözhető k, másfelől szétválaszthatók úgy, hogy külön-külön is tudnak létezni. Ezt az ő si gondolkodásmódot a tapasztalati tudás kérdőjelezte meg, amelynek T.C. sem volt hiányában. Az evolútiv szemléletben a határ teljesen elmosódik az él ő és az élettelen között; nem azért, mert még kevés hozzá az ismeret, hanem mert nem is lehet határt megjelölni. Az evolúció olyan folyamat, amelyben csak az élet növekedését tudjuk megállapítani, keletkezését nem; nincs szükség arra, hogy közben valamikor keletkezzék. Totális szervezettségét Krisztusban éri el, amely a beteljesedése. Ezen új szemléletet a tapasztalati ismeretek szintézise hozta létre. Valamennyi evolútiv szervezettségű monádnak a fejlettség bármely szintjébe is tartozzék - nemcsak anyagi valósága, de pszichés állapota is van. Az É. növekedése abban áll, hogy a monádok olyan strukturális kapcsolatba kerülnek egymással, amikor PSZICHÉJÜK /működésük/ egységesül.
15 ÉLETÉRT FOLYÓ HARC Mindenekelő tt el kell kerülnünk, hogy a magunk (emberi) törtetését, harcmodorát a többi élő lényeknek is tulajdonítsuk. Az ember ugyanis ismeri a mások ellen való harcot, a többi élő lény csak a magáért való küzdelmet ismeri. A kett ő között nagy különbség van. Minden élőlénynek erős bels ő késztetése van az élet irányában. Az öngyilkosság képességét és gyakorlatát szerették volna az állatoknál is kimutatni, mindhiába. Az élniakarás egyedi és faji szinten valósul meg. Egyedi szinten: táplá1kozás, a szervezet épségének, biztonságának védelme; FAJi szinten: új, friss életlendület ű utódok létrehozása. A gyom megölheti a kultúrnövényt, de nem azért, mert haragszik rá, hanem mert önmaga élni akar. Az oroszlán megöli és megeszi az antilopot, de nem azért, mert szálka a szemében, hanem, mert ő maga élni akar és cselekedeteit faji törvényei szerint hajtja végre. Hosszú és bonyolult tápláléklánc alakult ki az élő k világában. Ugyanazon faj egyedei nem ölik meg egymást, de szó sincs arról, hogy békésen, egymásra való tekintettel fogyasztják el a közösen megtalált táplálékot. Egymás ellenében küzdenek érte, amely a gyomor megtöltéséig, vagy az eledel elfogyásáig tart. A közösen föllelt táplálékot előnyben fogyasztja a legrangosabb, a legerő sebb, vagy a legügyesebb, esetleg a legszerencsésebb. A rang és a testi er ő dominál. Mi /emberek/ ismerjük az élet ellen való harcot is, de valamennyi többi élő lény csak az életéért való küzdelmet ismeri és éli. ÉLET FÁJA Az a fához hasonló megjelenés ű rajz, amellyel az élő csoportok idő ben kiterített rokoni kapcsolatát, származását, fejlettségi szintjét szokták ábrázolni. Az ágak egy-egy élőcsoportot jelentenek. Az elsőként megrajzolt életfák ágai - az idő ben visszafelé haladva- végül is egyetlen törzsben futottak össze. Újabban fölmerült az a nézet is, hogy helyénvalóbb egynél több életfa törzset elgondolni, amelynek képe inkább életerd ő". Ez pedig azt jelenti, hogy az élővilág FAJai nem egy, hanem több törzsbő l származtathatók. ÉLET FOLYTONOSSÁGA Az ember az alacsonyabb rend ű állatokból nő tt ki, ezek a még alacsonyabb rendűekbő l és így mehetünk visszafelé a szinteken és a sorozatokon, amíg már a sejteket, SEJTszerű eket találjuk. Ám ezek sem az élet legalsó zónájának tagjai, hanem megelőz ő szervező dés termékei. Múltjuk a nagymolekulákban, ezeké az egyszerű bb molekulákban, majd az atomokban gyökerezik, de utóbbiak is a még-elemibb egységek szervező désének a megvalósulásai. E hatalmas sorozatban szakadást észrevenni, nem csak hogy nem tudunk, de az EVOLÚCIÓ törvényei értelmében nem is lehet. ÉLET SZEMCSÉJE Az az ősi, vagy legegyszerű bb molekulacsoportosulás, amelyet a hagyományos szemlélet szerint is élőnek nevezünk. ÉLET SZFÉRÁJA Az élők környezete, amely fölfogható szű kebb és tágabb értelemben is. A földgolyót körülvev ő azon sáv, ahol az élők mű ködnek. Tágabb értelemben a Kozmosz egésze az É.
16 ÉLŐ ÁG KEZDETE Radiációs pont. Két faj, vagy más rendszertani csoport találkozása - az idő ben visszafelé haladva. Kimutathatóságát, bizonyíthatóságát sokáig az evolutiv szemlélet gyengéjének vélték és az ellenfelek ezt kellő képpen meg is lovagolták. Nehéz volt ugyanis felmutatni az összeköt ő láncszem" kövületét és nehéz is marad. Azt várni értelmetlen, hogy a FILOGENETIKAi találkozást egyetlen egyeden lehet kimutatni. Az É. kezdete is elnyújtózkodó, sok egyeden, nemzedékeken, apró lépésekben megvalósuló folyamat. Arra sem számíthatunk, hogy nagyszámú kövület kerül a szemünk elé. ÉL Ő PROTOPLAZMA Él ő anyag. Bonyolult szervezettségű molekularendszer. Mikrszkopikus méret ű, környezetétő l határfelülettel elválasztott, un. sejt alakban létezik. Építő anyagai: széntartalmú vegyületek, sók és víz. Az élet minden alapvet ő jelenségét mutatja. Legő sibb formáját ma a baktériumok és a kékmoszatok képviselik; ezek állománya még nem differenciálódott sejtmagra és citoplazmára (prokarioták). Fejlettebb formák az eukarioták, amelyekben már sejtmag van. Utóbbi fajta sejtek közösségéből állnak a többsejt ű, magasabb rend ű szervezetek (az ember is), ahol a szervek is megjelennek a szervezeten belül, amelyek a munkamegosztás elve alapján differenciá1ódott, specializált sejtcsoportok. ÉL Ő TÖRZSEK A zoológusok a rendszertant a ma él ő állatok csoportosításából építették meg. Ezeket 24 törzsbe sorolták (pl. gerincesek törzse, ízeltlábúak törzse stb.). Több kövü1t maradvány azonban ezek egyikébe sem illik. Tudjuk, hogy sok állatcsoport teljesen kihalt, ám hogy hány törzsnek jutott ez a sors, annak megállapításához még nincs elegend ő ismeretanyag. A kövületek begyű jtése azonban nem csak a szakemberek buzgóságán múlik. A maradványok megőrző déséhez több természeti tényez ő kedvez ő együttléte szükséges, amire a természet egyáltalán nem törekedett. ELS Ő ÉLŐ K A bibliai Genezis könyve és más teremtéstörténetek szerint az élők kész állapotban teremttettek meg. Az EVOLÚCIÓ fölismerése a formák egymásból való kialakulását mutatja, s ezen az sem változtat, ha egy ő störzs helyett többet feltételezünk. 500 millió évvel ezelő tt még nem éltek szárazföldi állatok, még gerincesek sem, csak egysejtűek és primitív többsejtű ek nyüzsögtek a vizekben. 1-2 milliárd évvel ezelőtt még többsejtűek sem léteztek, csak egysejtűek. Ám ezek sem az els ő élő k voltak, hanem már többszáz-millió éves megelőz ő fejlő dési szakasz eredményei. Az evolúció törvényei magukban hordják a magyarázatot, hogy E.-et sem a Földön, sem máshol a világegyetemben nem lehet megjelölni. Amit hagyományosan életteleneknek és élő knek mondunk, azok között az evolúcióban nincsen határ /lásd TC. Az emberi jelenség c. könyve második rész 1 fejezet/1 szakaszát/. ELS Ő SEJTEK A sejtforma kialakulása a különféle molekulák élet-növekedés irányába való csoportosulásának, szerveződésének olyan sikeres megvalósulása, amelyrő l az EVOLÚCIÓ ma sem akar lemondani. Olyan rendszer, amely már minden életjelenséget mutat. Egyetlen SEJTből áll a mikroszkopikus méret ű lények nagy sokasága, és ugyancsak ilyen apró és ugyanezen elven működ ő sejtek sokaságából áll a
17 legnagyobb test ű, többsejt ű szervezetek teste is. A sejt olyan a magasabb rend ű élet világában, mint az atom a kémiai-fizikai szemmel nézett világban: építő kövek. Az E. megjelenése nem hirtelen történt, hanem fokozatosan, a molekulák tapogatózókísérletez ő, hosszas szervező désének eredményeként. Kialakulásukat a hárommilliárd évvel ezelőtti időkre datálják. EMBERELŐ TTIEK Az emberi irányba tartó azon élő csoportok, amelyek még nem érték el az emberi szintet. Azokat az E.-ket amelyek már csakis az emberi irányba haladtak, mintegy 6-800000 generáció idő távlatán kiterítve tanulmányozzák a kutatók, leletek alapján. 25-30 millió évvel ezelőtt jelenik meg az ember és az EMBERSZABÁSÚ majmok közös őse. Ettő l kezdve - jelenünk felé fordulva ismét - nemcsak a majmok ága, de az emberi ág is további fejlő dési ágakra bomlott. Az emberi ágazat hajtásai a kb. 25 millió évvel ezelőtti időtő l felénk haladva: a Ramapithecus, az Australopithecus, a Homo habilis, a Homo erectus, a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens, utóbbi névvel már magunkat illetjük. E sor, mint minden más élősor is, csak elágazásaiban értelmezhet ő. EMBERFÉLÉK Kihalt embercsoportok, az emberi vonal kihalt elő dei, vagy kihalt oldalágai. EMBERI FAJ A Földön ma él ő valamennyi ember egyetlen FAJt alkot. A rasszok, vagy a kisebb csoportkategóriák között semmiféle olyan különbség nincs, amely bármelyiket is a másik fölé emelhetné fejlettség, rendűség, szempontjából. EMBERI FILOGENEZIS A törzsfejlő dés ember felé tartó ága, ill. az ember törzsfejlődése. Egyenes vonallal ez sem ábrázolható, csak ágakat hajtó vonallal. A már gondolkodó emberi front is hajtott oldalágakat, amelyek azonban kihaltak. EMBER-KRITIKUS PONT Az ember 2-3 millió évvel ezelő tt jelent meg a Földön. Ennek mikéntje az EVOLÚCIÓ egyetemes szabályai szerint írhatók le és értelmezhetők. Bizonyos, hogy a négymilliárd éves folyamathoz képest ez ugrásszerű lépésnek látszik - és az is, de csak a hozzá vezet ő előkészít ő folyamattal együtt értelmezve. Ha viszont egyedi életünk tartamához viszonyítjuk, akkor a kiemelkedés ideje igen hosszú; év-milliókban, év-tízmilliókban, adható meg. A kiemelkedés mindenegyes eseményének azonban nem maradt meg a kövületi nyoma. Az éppen hogy már emberi lények szerszámokat és egyéb kultúr-nyomokat sem hagytak maguk után. Ezek a problémák ugyan megnehezítik az E. részletes feltárását, de nem gyengítik az állatvilágból származásunk tényét. Azt az évezredet megjelölni, amelyben az állat emberré vált, nem kisebb vállalkozás, mint megjelölni azt a percet, amelyben a gyermek felnőtté válik. EMBERSZABÁSÚ MAJMOK (Pongidae) Az emberhez rendszertanilag legközelebb álló majmok csoportja. Néhány nemzetségbe sorolták ő ket. A Gigantopithecus kihalt, az Orángután, a Gorilla a Csimpánz ma is élnek.
18 EMBER TRANSZCENDENCIÁJA TERMÉSZETFELETTI jellege; a természetfelettihez való vonzódása, azzal való kapcsolata, amely alkatának lényegi jegye. Ennek megnyilvánulása egyetemes, történelmi hosszúságban és földrajzi szélességben egyaránt. Ilyen erőteljesen ezt az élővilág egyetlen más tagja sem mutatja. EMBRIOGENEZIS Magzati fejlő dés, az ontogenezis kezdeti szakasza. Folyamatát a tudomány már ez ideig is nagy részletességgel tárta fel. EMLŐ SÖK (Mammalia) Az élők legfejlettebb OSZTÁLYa; a GERINCESEK TÖRZSén belül. Testüket szőr borítja, elevenszülő k, tejmirigyük van. Módosult hámképződményük a köröm, karom, csülök, pata és a szarv. Metsző -, szem-, és zápfoguk van. Némelyek téli álmot alszanak. A földön mindenütt elterjedtek, egyesek vízben élnek. Testnagyságuk igen változó /a legkisebb emlő s a kisded cickány (Suncus etruscus), 2 gramm, a legnagyobb az óriásbálna (Balaenoptera musculus), 130 tonna/; a jelenleg él ő - és a valaha élt - legnagyobb test ű állatok közéjük tartoznak. Növényevő k, ragadozók, rovarevők és mindenevők egyaránt vannak köztük. E csoportba tartozik az ember is. EMLŐ SÖK RÉTEGE Az az üledékes-, vagy kő zetréteg, amelyben már emlősök kövületei is megtalálhatók. Az egyes RÉTEGEK megfelelnek a geológiai koroknak, bennük az időszakokra jellemz ő élő maradványok találhatók. A rétegek felépítése és szerkezete többnyire földtanilag is különbözik egymástól. ENDOMORFIZMUS Morfológiával, azaz alak-, ill. alkattani vizsgálódásokkal kapcsolatos fogalom. Jelentheti a kőzetek küls ő nyomásra történ ő szerkezeti átrendeződését, de jelenthet az emberi alkattal kapcsolatos megjelöléseket is. ENERGIA Munkavégz ő képesség, ill. ennek mértéke. Einstein óta ismeretes, hogy bármely m tömeg ű testhez mc 2 nagyságú energia tartozik, vagyis a tömeg arányos az energiával. Az él ő szervezetek a tápanyagokból, valamint a napfényből veszik az energiát működésükhöz. Gépeinket elégethet ő anyagokkal kell ellátni, de fölhasználhatók a természet különféle erő i is. A lelki energiához lelki táplálékra van szükség. ENERGIÁK RADIÁLIS ELŐ REHALADÁSA A psziché, tudat növekedése. ENTRÓPIA Termodinamikai állapotfüggvény, amely a rendszer molekuláris rendezetlenségére vonatkozik. Rendszernek tekinthetünk egy konzervdobozt, egy házat, egy rakétát, egy élőszervezetet, de - amennyiben értelmezhet ő - a világegyetemet is. Számértékét a hőmennyiség (Q) és a hőmérséklet (T) hányadosával (S) adják meg. Ha S = 0, ez azt jelenti, hogy a rendszerbeli történések számának lehető sége változatlan, változatlan az E.-ja is. Ha S nagyobb, mint 0, akkor csökken a történések számának lehetősége, vagyis n ő az E. A termodinamika második fő tétele értelmében zárt rendszerek E.-ja nem csökkenhet. Ebből született az un. hő halál elmélet, amely kétségtelenül nem igazolható. Eszerint ugyanis, ha a világmindenség E.-ja eléri a
19 maximumot, semmiféle történés nem mehet végbe benne többé, elnyugszik a h ő és energia kiegyenlítettségének halott állapotában. Az E. fogalmát R.Clausius (1822-88) német fizikus vezette be 1865-ben. ENZIMEK Fermentek, bio-katalizátorok. FEHÉRJE típusú anyagok, amelyek a különféle kémiai reakciók lezajlását gyorsítják. A szervezet valamennyi folyamata kapcsolatos velük. Maguk nem végleges reakciópartnerek. Specifikusak, vagyis a különféle E.-k csak bizonyos anyagokra tudnak hatni. Igen sokféle E. van. Elnevezésük többnyire annak az anyagnak a nevébő l származik, amelyekre hatnak. (Pl. amilum -amiláz, a keményít ő és annak bontó enzimje). EOCÉN A 65 millió évvel ezelőtt kezdőd ő, 25 millió év idő tartamú földtörténeti kor. Ekkor történt az emlő sök radiációja, ágakra bomlása. A nagy Foraminiferák is e kor jellemz ő maradványai. ERSZÉNYESEK Az EMLŐSÖK OSZTÁLYába tartozó állatok, de alosztályba sorolták ő ket, mert nagy eltérést mutatnak. Méhlepényük nincs, ezért kicsinyeiket igen fejletlenül, aprócska méretekkel hozzák a világra. Ezek az erszénybe másznak, ahová tejmirigyek nyílnak. Az erszény a has alján lev ő bő rzsák, amelyet csontvázelem támaszt alá. Némely fajnál nincs erszény sem, ilyenkor az anya a hátán hordja a kicsinyeket. Rovarevők, húsevők, növényevő k. Ausztráliában és Amerikában élnek. (Kenguru, koala, stb.). ÉRTELEM FILETIKUS GYÖKEREI A gondolkodás, az emlékezés, a beszéd, a veszély-felismer ő képesség, a szerszámhasználat, a tanulás stb. az értelemmel kapcsolatos megnyilvánulások, de mégsem csak az ember sajátjai. Alacsonyabb szinten, primitívebb formában megvannak az állatvilágban is. Az emberi tudatot az evolutiv PSZICHÉ növekedés sorozatának végén találjuk meg. ÉRZÉKI TAPASZTALAT Tudásunk növelésének egyik módja; az információk érzékszerveinkkel /szem, fül, kéz stb./ való megszerzése. ETNIKAI CSOPORTOK - Azon emberek csoportjai, amelyeket a küllemi megjelenés, a nyelv- és a kultúra sajátosságai kapcsolnak össze. Az E. hosszabb idő távon nehezen értelmezhetők a keveredések miatt. EVOLÚCIÓ Egyetemes fejlődés, amelyet T.C. az egész Kozmoszra vonatkoztat. Iránnyal bíró, visszafordíthatatlan folyamat, a szétszórtság felő l az egység irányába tart. Végpontja Jézus Krisztus, miáltal ő kozmikus személyiségnek is mutatkozik. Megvalósulása szemléletünkhöz, életritmusunkhoz képest igen lassú, fokozatos szervező dése a korpuszkuláknak. A szervezettség egyre bonyolultabbá válik, és rendezettséget mutat; miközben a PSZICHÉ n ő. Az ember megjelenése nem a végállomás, benne és általa tovább halad az E. Az E.-ban a divergencia és a KONVERGENCIA dinamizmusa feszül. Mint meglátás és szemléletmód a fölgyülemlett
20 tapasztalatok következménye. Ez új világképet formáló meglátása XIX. században bontakozott ki. Sok ókori és középkori látásmód feladását kívánja meg. EVOLÚCIÓS HATÁRVONAL Az az elméleti vonal, amellyel két fejlő dési szintet elválaszthatunk. Csakis képzeletbeli és semmiképpen sem éles határvonalról van szó. A világmindenség létállapota ugyan folytonos, mégis darabosan, egységek formájában jelennek meg előttünk a dolgok, amit érzékel ő és felfogóképességünk jellege magyaráz. Az események, folyamatok is ugyanilyen formában, kvantumosan mutatkoznak. Az elektromágneses hullámok is kvantumosak. Úgy tű nik, mintha a természet eseményei, jelenségei ugrálások formájában történnének. Az ugrásoknak azonban mindig vannak előkészít ő folyamataik. Jó példa erre a kismadár kikelése a tojásból. A kikelés viszonylag rövid, energikus, látványos folyamat; ám az ezt megelőző költési szakaszban a tojás olyannak mutatkozik, mintha misem történne vele. Pedig már tudjuk, hogy ott nagyon fontos folyamat zajlik, amit a tojáshéj eltakar a szemünk elő l. A földrengésnek, a tűzhányókitörésnek is van felvezet ő, előkészít ő szakasza, ugyanígy az EVOLÚCIÓ minden lépésének is. Ha az előkészít ő szakaszokat is ugyanolyan figyelemmel tudnánk kísérni, mint a kipattanásokat, folytonosság-érzékünk sokkal kisebb hullámokkal lüktetne. A KVANTUMos mozgástörvény a társadalomra is vonatkozik. Az erők feszülésének is, de a MOLEKULÁK szerveződ ő fejlő désének is vannak küszöbértékei. FABRE, JULES HENRI 1823-1915. Türelmes, igen alapos természetmegfigyel ő, kísérletez ő. Jelentős megfigyeléseket tett a rovarok életérő l. Egyedülálló munkái sok, rovarokkal kapcsolatos tévhitet oszlattak el. DARWINnal is kapcsolatban állt; közösen megtervezett kísérleteik is voltak. Munkáiból magyarul is jelentettek meg; a francia tudóst a gondolkodók úttörői között emlegetik. FAJ Species. RENDSZERTANi fogalom. Az olyan, hasonló egyedek összessége, amelyek génjei egymással kicserélődhetnek a szaporodásukban. Az élő k fajokba sorolásakor korábban az alaktani bélyegekre, újabban a genetikai jellegekre helyezik a hangsúlyt. A kett ő persze összefüggésben van egymással. Az élő ket az egyedekben látjuk a szemünk előtt, valójában ezek tartoznak a FAJ kategóriájába. A F. egyedekben való megjelenése azért nem egyértelm ű, mert minden F.-ban akad többkevesebb egyed, amelyek kilógnak a sorból. Ezeket alfajoknak, fajtáknak, vagy változatoknak nevezik a taxonómusok. Nem lehet megmondani, hogy a sok eltérő kinézet ű kutyafajták közül melyik képviseli leginkább a kutyafajt; egyen-rangon tartoznak bele mindaddig, amíg a fajra jellemz ő bélyegek illenek rájuk. Így ez a faj csakis a fajtái egyedeiben létezik számunkra. A fajok lassú, evolutiv elágazása mindig is a változatok megjelenésével kezdődött.