KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)



Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA február :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás:

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Fontos tudnivalók A javítás során a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,3 kerekítve 2, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő). 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,3 kerekítve 2, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő). 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy H megjelöléséért 1 pont adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont; - indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1221 2 / 9 2012. október 15.

I. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. C B D C D A Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám: 6 x 2 = 1. (6 x 2 = 1) II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 x 3 = 18 pont) I-H Indoklás Pontszám I 1) A kereszt-árrugalmasság mérőszáma negatív előjelű, ezért az egyik termék árának változása (csökkenés) és a másik termék keresletének változása (növekedés) ellentétes irányú 1+ lesz. H 2) Monopólium esetén a lineáris keresleti függvény szerint határozható meg az adott termeléshez tartozó piaci ár, és így az összbevétel is. A határbevételi függvény a piaci 1+ keresleti függvényhez képest kétszeres meredekségű egyenes. I 3) A tőkésített érték a várható hozamok diszkontált összege, ennek csökkenése miatt csökkeni fog a vagyontárgy iránti 1+ kereslet, ezért az árnak is csökkennie kell. I 4) A számítási képlet szerint: GDP külföldiek belföldi jövedelme + belföldiek külföldi jövedelme = GNI, 1+ tehát az egyiket a hazai típusú mérőszám, a másikat a nemzeti típusú mérőszám tartalmazza. H 5) A megadott feltételek mellett az árupiacon túlkínálat van, hiszen Y > Y D = C + I 1+ H 6) A beáramló valuta a hazai valutát erősíti, mert a tőkeimport a valutakínálat növekedésével jár együtt, a valutakínálati függvény jobbra eltolódik, ezért az árfolyam csökken. 1+ írásbeli vizsga 1221 3 / 9 2012. október 15.

2. Kiegészítés (4 x 1 = 4 pont) Sorszám Válasz Pontszám 2.1. kisebb 1pont 2.2. nagyobb 1 pont 2.3. ugyanakkora 1 pont 2.4. kisebb 1 pont 3. Párosítás (4 x 1 = 4 pont) Sorszám Válasz Pontszám Az események sorszáma A folyó fizetési mérleg egyenlegének változása 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. A A C A 1-1 pont 4. Összehasonlítás (3 + 2 + 2 = 7 pont) Sorszám Válasz Pontszám W = reálbér függvény Y(K P 0,L)= termelési függvény L D = munkakeresleti függvény Y S makrokínálati függvény 4.1. L S = munkakínálati függvény Y D makrokeresleti függvény Pontozás: Minden két helyesen meghatározott változó 1 pontot ér. A munkapiacon túlkínálat van, azaz a gazdaságban 4.2. munkanélküliség van, a foglalkoztatást a munkakeresleti függvény határozza meg. ábrakiegészítés 4.3. 1 pont b) csökkent b) növekedett 1 pont írásbeli vizsga 1221 4 / 9 2012. október 15.

5. Elemző, értékelő feladat (2 + 5 = 7 pont) Sorszám Válasz Pontozás 5.1. B), E) 5.2. Az L D függvény azért tolódott el balra, mert a munkaerő azaz a kamionsofőrök iránt a kereslet csökkent. A csökkenés bekövetkezhetett a válság miatt, a vállalat profitjának csökkenése miatt, a vállalat termékei iránti kereslet csökkenése miatt stb. Pontozás: - Az alapábra elkészítése = - A megfelelő függvény megfelelő irányú elmozdítása = 1 pont - A felrajzolt hatással összeegyeztethető tényezőváltozás magyarázat = 5 pont írásbeli vizsga 1221 5 / 9 2012. október 15.

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (3 + 2 + 3 + 4 = 1) Sorszám Válasz Pontozás 6.1. MC = MR = P alapján az 1 100 = 50-20q + 6q 2 másodfokú egyenletet kell megoldani. Eredmény: q = 15 6.2. TC = 3 000 + 50 15 10 15 2 + 2 15 3 = 8 250 TR = 1 100 15 = 16 500 Tπ = TR TC = 16 500 8 250 = 8 250 6.3. Az üzemszüneti pontnál AVC = MC AVC = VC/Q = 50 10q + 2q 2 Tehát az 50 20q + 6q 2 = 50 10q + 2q 2 egyenletet kell megoldani. Eredmény q = 2,5 (vagy q = 0, de a 0 nem jó megoldás, mert MC lemenő szárán van, és itt AVC nem minimális.) MC(q = 2,5) = P = 37,5 6.4. Egy tetszőleges vállalat kibocsátását a MC = MR = P feltétel alapján 450 = 50 20q + 6q 2 egyenletet kell megoldani. A másodfokú egyenlet pozitív megoldása q = 10. A piaci kereslet alapján meghatározzuk az iparág összes termelését: Q = 17 000 5P alapján Q = 14 750 adódik A vállalatok száma: n = Q/q = 14 750/10 = 1 475 írásbeli vizsga 1221 6 / 9 2012. október 15.

7. feladat (2 + 2 + 2 + 2 + 2 + 2 = 1) Sorszám Válasz Pontozás 7.1. 7.2. A piaci optimum: MU = MC alapján 300 4Q = 50 + 6Q egyenletet kell megoldani: Eredmény: Q e = 25 és P e = 200 A társadalmi optimum: MSB = MSC alapján határozható meg. 460 Q = 100 + 6Q egyenletből: Q t = 36 és P t = 316 7.3. Ha a Q t > Q e, akkor a pozitív externhatás az erősebb. 7.4. Mivel MSB = MU + EC, az EC = MSB MU összefüggéssel határozható meg, ezért EC = 460 4Q (300 4Q) = 160 7.5. Megjegyzés: Ha a holtteherveszteség ábrázolása hibás, vagy teljesen hiányzik, akkor a függvények helyes ábrázolásáért 1 pont adható. 7.6. Itt most az MC = MSB összefüggést kell alkalmazni, azaz 50 + 6Q = 460 Q egyenletből : Q poz = 41 A termelésváltozás Q = 41 25 = 16 írásbeli vizsga 1221 7 / 9 2012. október 15.

8. feladat (5 + 5 + 4 = 14 pont) Sorszám Válasz Pontszám Az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlyát az alábbi egyenletrendszerrel határozhatjuk meg: Árupiac: Y D = C + I, azaz Y = 300 + 0,8Y + 1 500-40i Pénzpiac: M D = M S /P, azaz 1 200 + 0,05Y - 20i = 1 320/P 8.1. Rendezett alakban: Y = 9 000 200i i = 1/20 (1 200 + 0,05Y 1 320/P). Ha az i-t behelyettesítjük az árupiaci egyensúlyi feltételbe, és Y-ra rendezzük, akkor az árupiaci keresleti függvényt kapjuk. Y D (P) = - 2 000 + 8 800/P 8.2. Megnevezés Számított érték Számítás módja Kibocsátás (Y) 2400 Ha P ismert, Y D (P) vagy Y1 S -ből adódik helyettesítéssel Fogyasztás (C) 2220 helyettesítés Beruházás (I) 180 helyettesítés Kamatláb (i) 33 Pénzpiaci egyensúlyi feltételből helyettesítéssel számítható Árszínvonal (P) P = 2 Y D (P) = Y1 S Pontozás: minden helyesen kiszámított adat 1 pontot ér. Mivel a kínálati függvény jobbra eltolódott, az új egyensúly alacsonyabb árszínvonal mellett alakul ki 5 pont 1 pont 8.3. írásbeli vizsga 1221 8 / 9 2012. október 15.

9. feladat (4 + 3 + 3 = 10 pont) Sorszám Válasz Pontozás A fogyasztási függvény felírásához szükséges alapadatok: 1 ŝ = ĉ = 0,75 C(Y di ) = C 0 +ĉ (Y- T + TR) = 2 000 + 0,75 (Y- T + TR) T = T 0 + z Y = 1 800 + 0,2Y a fogyasztási függvényt a rendelkezésre álló jövedelem függvényében: 9.1. C(Y di ) = 2 000 + 0,75(Y (1 800 + 0,2Y) + 800) = 1 250 + 0,6Y Y D = C + I + G = 1 250 + 0,6Y + (1 500-120 4) +1 730 = 4 000 + 0,6Y Mivel Y D = Y ezért 4 000 + 0,6Y = Y Y = 10 000 9.2. 9.3. A kibocsátás ismeretében a foglalkoztatás értékét a termelési függvény alapján számíthatjuk ki: 10 000 = 50000 L fogl, azaz L fogl = 2 000 fő Mivel a foglalkoztatott létszám kisebb, mint a munkakínálat, ezért a munkanélküliek számát L S L fogl összefüggés adja, tehát MN = 3 450 2 000 = 1 450 munkanélküliek A munkanélküliségi ráta = száma aktív népesség 1450 = = 42% 3450 Az új egyensúlyi feltétel: Y D = C + I + G alapján, ha Y = 11 000, i = 5%, 11 000 = 1 250 + 0,6 11 000 + (1 500 120 5) + G, azaz G = 2 250 írásbeli vizsga 1221 9 / 9 2012. október 15.