4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA A mai Budapest XV. kerület központja, Rákospalota, Pest környékének ôsi települései közé tartozik. A régészeti ásatások tanúsága szerint már a rómaiak idején lakott volt, és nem kerülték el a népvándorláskor sem, amirôl a feltárt sírok és egyéb emlékek tanúskodnak. A régészek Árpád-kori település nyomokkal is találkoztak. Nevét valószínûleg egy itteni kastélyról (palotáról) kapta, amely Lóránd ispán birtokában volt. Az írott források Palotát Nyír néven említik elôször. 1281-ben egy peres oklevél szerint a vitatkozó felek megvonták a határt Pest és a domonkos apácák Jenô faluja között. E határ a Dunától a Pestet körülvevô árokkal kezdôdött, átment a Vácra vezetô úton, és kelet felé haladt. Érintett két kisebb utat, az egyik Nyír, a másik Pardi faluba vezetett. 1 IV. Béla 1245-ben a Nyulak szigete (Margitsziget) apácáinak és az itteni prépostságnak Pardi faluban szántóföldet és rétet adományozott. 1336-ban Nyír még önálló település volt, Palota neve elôször egy 1346-os oklevélben fordul elô a Regtelôk (Regtelek) birtokáért folytatott perben. Ezt a földet az említett Lóránd ispán, Palota ura egy gazdag budai aranyvizsgálónak adományozta. Lóránd ispán a XIV. század közepén Magyarország egyik legtekintélyesebb városi polgára volt. Bár a család német eredetû, Palotai Lórándfí néven beolvadt a magyar nemességbe. 1357-ben a település neve Nyír alio nomine Palota néven szerepel. 1351-ben Lajos király búcsút kért a Váci Wgyházmegyében fekvô, itteni Mindenszentek egyháza részére. A XIV. századra magyar telepesekkel benépesült Palota magába olvasztotta Sikátor, Pardi, Regtelek helységeket. A települést az Ôs-Duna holtágának medre karolta át, egykor ôsi ártér volt, így adottságai kedveztek az állattartásnak, majd a kialakuló földmûvelésnek. Az oklevelek szántóföldeket és kaszálókat említenek a falu környékén, ahol a lakók gabona, len- és kendertermesztéssel foglalkoztak. 2 Palota a XV. században gyakran cserélt gazdát. 1401 1402-ben a Lórándfi család volt birtokos, 1404-ben az uralkodó Kálnay Benedeknek adta, 1451-tôl pedig Szilasi Vince váci püspök volt birtokos Palota és Sikátor területén. 1459-tôl a Heranth családot említik a források, akik egy idôre szintén felvették a Palotai elônevet. 3 A lakosság a Dózsa-féle parasztfelkelés idején szembe került földesurával. 1514-ben, amikor az esztergomi érsek keresztes hadat hirdetett a török ellen, Palota lakosai is fegyvert akartak fogni, de a földesúr megtiltotta a hadjáratban való részvételt. Az elégedetlenkedô jobbágyok a felkelés hírére mégis fegyvert fogtak, megrohanták a kastélyt, lerombolták, a családot megölték, és a törmelékekbôl kôrakást emeltek. 4 Pest környéke, így Palota is, Buda 1541. évi eleste után került török uralom alá. Az 1546-os összeírásban a puszta falvak között szerepel Ali bin Nasuh tímár birtokaként, és lakatlan volt 1562-ben is. A tizenöt éves háború idején (1593 1608) a környezô településekkel együtt hosszabb-rövidebb idôre szintén néptelenné vált, majd a háború el- 1 VALTER 2003. 4. o. 2 A régészeti feltárásokról lásd KUBINYI ÍRÁSNÉ 1974. 39 60. o. 3 VARGA 1997. 280. o. 4 Ennek nevét ôrizte meg a Kôrakás dûlô, és Újpalotán ma is van Kôrakás park.
844 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET 1. kép. Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-templom (M. A.) múltával visszajött a lakosság. A visszaköltözôk kétfelé adóztak: a magyar uralkodónak és a törököknek is. Palota azonban ebben az idôben kuriális település volt, azaz nem tartozott közvetlen földesúri hatalom alá. 1619-ben a garamszentbenedeki konvent, majd Koháry Péter lett a birtokos, és 1636-tól Palota Újfalussy Gergelyé lett, aki Berkiben és Sikátorban is kapott jogokat. 1675-ben a település egy részét az evangélikus Bohus Sámuel vette meg, míg a másik rész több mint egy évszázadig maradt az Újfalussyak birtokában. 1749-ben Mária Terézia királynô Palotát a fóti uradalom részeként Galántai Fekete György helytartósági tanácsosnak adta, akitôl fia, Fekete János örökölte, és adta bérbe 1794-ben Batthyány József hercegprímásnak. Palota ôsi temploma már az Árpád-korban állt a mai Kossuth Lajos utca 39 41. számú telek környékén. 1972-ben a régészeti feltárások elpusztult falrészeket hoztak nyilvánosságra, amelyek a templom kerítôfalából származtak. Mivel a talaj hepehupás volt, a szabálytalan kör alakú fal különbözô magasságokban maradt meg. Valószínû, hogy a XII. században már volt plébánosa, amire a kerámiatöredékek utalnak. A templom a tatárjárás idején elpusztult, majd feltehetôen a XIX. században a kerítôfal lebontásával rendezték a terepet, és az épületet gótikus stílusban újjáépítették. Ez az épület a török idôben rongálódott meg. 5 A régészeti feltárások a késôbbi Palota területén több középkori templom maradványait tárták fel. Az egyiket Palotaújfalu és az Ôrjáró tér között, a másikat a Csömöripatak mentén, a harmadikat az egykori Szentmárton településen, a régi Forrás dûlô környékén. Pongrácz György váci püspök 1675. évi térképén egy kis kerek templom szerepel. 6 A XVI. század második felében Palota magyar (palóc) lakossága a református hitre tért át, 1605-tôl prédikátoruk is volt. 1663-ban fából templomot építettek. 1674-ben a prédikátort a pozsonyi vésztörvényszék elé idézték, de ez a felekezeti összetételben nem hozott változást. Újfalussy Gergely magyar jobbágyokat hozott Palota területére, de a török elleni háború idején a többi Pest környéki településhez hasonlóan Palotát is elhagyták lakói. 1690-ben itt csak néhány szegény család élt, majd 1696-tól kezdett újra benépesülni. 1703-ban 42 család lakta, köztük 32 jobbágy, 10 zsellér. A kevéssé megbízható 1715-ös állami adóösszeírásban 25 adózó család szerepel. 1720-ban, mint kuriális települést nem írták össze. 1728-ban az állami (regnicolaris) összeírás 43, a megyei (dikális) 48 családfôt tüntet fel. 1730-ban a Bohus család Nyitra megyébôl evangélikus szlovák zselléreket telepített be, míg a többi beköltözôk elsôsorban a katolikusok létszámát növelték. 1744-5 VALTER 2003. 7. o. 6 VARGA 1997. 281. o.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 845 ben 80 adózó családfôt írtak össze, akik között 51 volt újonnan betelepült jobbágy (hospes), 17 zsellér. 1771-ben már 139 nem nemes családfô élt Palotán: 99 hospes, 16 özvegy, 18 zsellér, 6 taxás. II. József uralkodása idején, 1785-ben 892 lakosa volt a településnek. 7 A Szentháromság-templom 1718-ban a reformátusok új templomot emeltek, azonban a növekvô katolikus lakosság lelkigondozását is meg kellett oldani. Ôk a XVII. század végétôl Dunakeszire jártak misére, azonban a romos templom sorsa egyre inkább elôtérbe került. 1733-ban a dunakeszi egyházlátogatás alkalmával megállapították, hogy a palotai templom újjáépíthetô. A munkálatok 1735-ben kezdôdtek a lakosság, az új birtokos Fekete György és ispánja Torma István segítségével. Az alaprajzot megtartották, a nyolcszög három oldalával záruló szentély fölé nyomott fiókos dongaboltozatot építettek, a hajó déli oldalába három, a szentély déli és keleti oldalába pedig egy-egy szegmentíves barokk ablakot vágtak. A népies ízû barokk berendezésbôl megmaradt a többször átfestett szószék, hangvetôjén Szent Mihály arkangyal szobrával és az oltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal. 8 A templom titulusa Szentháromság lett. Mellette megépült a település elsô iskolája, a kántortanító házával. 1777-ben a régi temetôben Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát emeltek, ami több mint 100 évig állt fenn. 1786-ban új református templom is épült, és a két felekezet mereven elkülönült egymástól. A katolikusok létszáma a XVIII. század második felében is fokozatosan emelkedett, 1769-ben Palotát már 590 katolikus lakta. A református egyház tagjai viszont nem éltek mindnyájan a településen, hanem Pesten és Budán, ahol nem vehettek részt istentiszteleteken. A növekvô lakosság a XVIII. században is elsôsorban mezôgazdasággal foglalkozott. 1769-ben sor került itt is az úrbérrendezésre, 1789-ben pedig felmérték a település 6865 kh-as határát. A szántóterületek olyan kicsik, hogy azokból a hagyományos földmûveléssel nem lehetett megélni, másrészt az intenzívebb gazdálkodás miatt a földek kimerültek. Így a XVIII XIX. század fordulóján az állattartás, fôként a szarvasmarha-hizlalás volt a fô mezôgazdasági ág. 1789-ben 2116 kh szántó, 198 kert, 1792 rét, 80 szôlô, és a szántóknál lényegesen nagyobb, 2679 kh legelô volt a település határában. 9 Jelentôs volt a kertgazdálkodás is, amit a kedvezô piaci lehetôségek is segítettek. A terményeket elsôsorban Pesten lehetett értékesíteni, de átkelve a Dunán kapcsolatot tudtak tartani a lakosok Óbudával is. A települést 1803-ban Csekonics József vette meg, majd öt év múlva eladta Keglevich Ágostonnénak. Az asszonynak elôzô, Károlyi gróffal kötött házasságából három fia volt, a legidôsebbnek, Károlyi Istvánnak vásárolta meg a fóti uradalmat, és benne Palotát. A család tagjai voltak a település utolsó földesurai, akik sokat fejlesztettek. A XIX. század elején Palotán a katolikusok és evangélikusok száma tovább növekedett, arányuk az összes népességen belül 40% felett volt. Az egyházmegyei névtárak alapján az alábbi diagram állítható össze: 7 DÓKA 2008. 317 332. o. 8 VALTER 2003. 8. o. 9 ZSEMLEY 1938. 125. o.
846 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET 1. sz. diagram (B. An.) A zsidók új elemként jelentek meg az 1830-as évek végén a településen, 10 de ez a felekezeti arányokat nem változtatta meg lényegesen. 1857-ben 1187 fô (46%) volt a katolikusok, 1377 a protestánsok száma, 1860-ban összesen 2470 fôt tartottak nyilván az egyházi összeírások. 11 1855-ben a határ 6858 hold, amely az egyre inkább népesedô Újmegyer pusztát, az önálló községgé, majd várossá váló Újpestet is magában foglalta. 1860-ban folyt az uradalommal az úrbéri per, amelynek során elkülönítették az uradalmi és a paraszti birtokokat. A gazdák átlag 10 holdas területekkel rendelkeztek, ahol továbbra is fontos volt a kertgazdálkodás és a belterjes szôlômûvelés. Egyre több bolgárkertész telepedett meg Palotán. 1858-ban az idetartozó Istvántelek pusztát Károlyi felajánlotta az Országos Gazdasági Egyesületnek, amely 1861-ben 150 holdas területen mezôgazdasági kísérleti telepet létesített. Az 1840-es évektôl Palota a kiköltözô pestiek számára felkapott nyaralóhely lett. Különösen az öröm völgyének nevezett dûlô, aminek fejlôdését erdôsítéssel a Károlyiak is elôsegítették. 1846-ban megépült a Pestet Váccal összekötô vasút is, aminek ekkor még nem volt itt megállója, de a környék megközelítését elôsegítette. 12 Az egyházilag Dunakeszihez tartozó katolikusok templomukat saját erejükbôl tartották karban, 1807-ben tornyot emeltek, 1830-ban új, kôbôl építettek oltárt a tartozékokkal, és fölé új oltárképet helyeztek. Az említett 1777. évi és az 1828. évi egyházlátogatás alkalmával a kijáró plébános (vagy káplán), valamint a kántor javadalmazását rendezték, mivel kegyúr nem volt. Az úrbéri per után a plébános 5 hold szántót, 10 hold rétet, a kántor 2,5 hold szántót, 5 hold rétet kapott, amit haszonbérbe lehetett adni. 13 Az 1828-as vizitáció alkalmával megállapították, hogy a Károlyi család nem is kíván Palota kegyura lenni. Látva azonban a fejlôdést, az 1840-es évek elején mutattak erre 10 Schem. Vác 1820 1840., a 30 zsidót a reformátusok között tüntettük fel. 11 CHOBOT I. 1915. 229. o. 12 BUZA 1995. 70 71. o. 13 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1864. 13. sz.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 847 hajlandóságot, és új templom építésével plébániát akartak itt létrehozni. 1844-ben meghalt Károlyi István második felesége, Esterházy Franciska, akit Fóton temettek el. Ezért a gróf megváltozatta korábbi szándékát, megalapította a fóti plébániát, Ybl Miklóssal megterveztette a templomot és a család sírboltját. A palotai hívek maguk is kérték, hogy ne Dunakeszihez, hanem inkább a szervezôdô fóti plébániához tartozzanak. Dunakeszit nehezen közelítik meg, és a pap is csak a káposztásmegyeri réteken, rossz utakon tud eljutni Palotára. A dunakeszi anyaegyházban viszont már korábban is gondot jelentett, hogy a palotaiak a költségekhez képest kevéssel járulnak hozzá a plébánia kiadásaihoz. 1844-tôl Palota a fóti plébánia filiája lett. A szertartásokat a lakosság létszámához viszonyítva a szûkös Szentháromság-templomban tartották, mûködött az iskola, Károlyi István megnövelte a lelkész ellátására szolgáló területeket: Sikátor pusztán e célra 90 holdat adott át. A hívek ellátást Fótról kijáró káplánnal oldották meg, aki 1860-ban át is költözött Palotára. 1871-ben Palota nagyközségi státust kapott, és a lakosság is ugrásszerûen növekedett a 10 évenként rendszeresen megtartott népszámlálások szerint. 2. sz. diagram (B. An.) A döntô változás akkor kezdôdött, amikor az Ófalunak nevezett régi Palota mellett a mai Szôcs Áron u. Bácska u. Pázmány Péter u. vasút Taksony sor Rákosi út közti területen parcellázás kezdôdött. Elôször a megnövekedett családok fiai költöztek ki a Rákosi út és a Palánk közti területre, ezért ezt a részt zsellérdûlônek nevezték. 1880 körül vált általánossá az új telep Palotaújfalu neve. A városi területeken az új telkek kimérése 1890-tôl vált rendszeressé, amikor rendezett utcák alakultak ki. Nagy vonzóerôt gyakorolt a beköltözôkre a korábbi nyaralótelep, és kezdett benépesülni Istvántelek is. Itt 1875-re felépült a gazdasági major, és megnyílt az Istvántelki Földmûves- és Kertész Iskola, 13 14 éves árva, rászoruló fiúk számára. 1872-ben az addig a Kálvin tértôl Újpestig közlekedô lóvasút vonalát Palotáig meghosszabbították, 1894-ben megépült a BUR villamosvasút, és elôsegítette e jobb megközelítést, hogy 1901-ben vasútállomást létesítettek. 1900 körül már 800 ház volt, 1910-es években Újfaluban kétszer annyi lakos élt, mint Ófaluban. A városi földek eladását a nagyközség vezetôsége is siettette, mivel az uradalomtól való végleges elszakadáshoz, a regálejogok megváltásához tetemes
848 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET összegekre volt szükség. 14 A parcellázásból nem maradtak ki egyik felekezet ingatlanjai sem, ami az egyházaknak is külön bevételt jelentett. Ahogy a többi Rákos menti települést, az 1890-es évek végétôl nevezték Rákospalotának. A gyarapodó katolikus lakosság számára már 1882-ben megkezdték a Szentháromságtemplom bôvítését, amihez az 1777-ben épült, majd lebontott temetôi kápolna anyagát használták fel. 1884. május 1-jén a püspök rendelkezésével Palotán önálló lelkészség kezdte meg mûködését, létesítése azonban nem ment zökkenôk nélkül. 15 Maguk a hívek is kérték, hogy legyen önálló papjuk, azonban anyagilag csak akkor kívántak a lelkészség felállításához hozzájárulni, ha beleszólásuk lesz a személy kiválasztásába. A fóti plébános ekkor Somhegyi József apát volt, akit a püspök utasított a Sikátor pusztán lévô lelkészi föld jövedelmének átadására. Somhegyi ez ellen tiltakozott, és az átadást a palotaiak vele szembeni adósságainak beszedésével kívánta összekötni. Azzal érvelt, hogy a területeket a kegyúr nem a palotaiaknak, hanem a fóti plébánia fenntartására adta. A vitát Károlyi Sándor Beller Imre javára döntötte el, de az új lelkészség anyagi ügyeinek rendezése még sok gondot okozott a szervezô lelkésznek. Beller Imre, akinek nevét ma is utca ôrzi, 1845-ben Hódmezôvásárhelyen született, 1869-ben szentelték pappá, 12 évi kápláni szolgálat után 1881-ben Palotáson, majd 1883-ban Hódmezôvásárhelyen volt adminisztrátor. 16 A palotaiak idegenkedve fogadták a távolról ide helyezett lelkészt. Az elégedetlenséget fokozta, hogy kezdeményezésére képviselô-testületi gyûlés volt, ahol egyháztanácsot választották. Megalkották az egyházközség szervezeti szabályzatát, amely egy sor alapkérdésben ellentétes volt az egyházi normákkal. A fô probléma az volt, hogy a testület magának tartotta fenn a kegyúri jogot, továbbra is bele kívánt szólni személyi kérdésekbe: a lelkész kijelölésébe, a kántor (tanító) szegôdtetésébe stb. Beller Imre jelezte a püspöknek kifogásait, mire az egyháztanács feljelentette ôt. A vita vége a testület feloszlatása lett, és a püspök a napi ügyek intézésére gondnokságot nevezett ki. 17 A lelkészség folyamatos mûködéséhez megfelelô épület kellett. 1885-ben megindultak a munkálatok a Szentháromság-templom közelében, aminek anyagi fedezetét a lelkész saját magánvagyonából biztosította. 18 A következô években új gondok jelentkeztek, hiszen a növekvô lakosság miatt egyre több volt a gyerek, és ki kellett bôvíteni az iskolát. 19 Összesen három tanító mûködött, de voltak 110-es létszámú osztályok is, holott a népiskolai törvény csak 80 fôt engedélyezett. Végsô megoldásnak azt javasolták, Palotaújfaluban építsenek új iskolát, mert itt volt 2. kép. Szentháromság-templom sok 14 BUZA 1995. 111 114. o. 15 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1884. május 1. 16 BUZA 1995. 194 195. o. 17 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 4771/1884. 18 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1536/1885. 19 Már 1881-ben 2450 katolikus gyerek élt Palotán a 953 református és 578 evangélikus mellett.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 849 3. kép. Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-templom fôoltára gyerek. A harangozónak voltak itt földjei, amelyeket megváltás után részben fel lehetett használni iskola építésére, részben ki lehetett parcellázni, hogy a bejövô pénz szintén az iskolára fordítható legyen. Beller Imre lelkészi éveiben iskolákat alapított, a fóti plébániától átadott haszonélvezeti földekkel, 350 párbéri jövedelem és 2000 fô utáni stólajövedelem biztosításával megteremtette egy plébánia mûködésének alapjait. 1892-ben befejezôdött a Szentháromság-templom bôvítése. A templomhoz csatolták kápolnaként a régi sekrestyét, és helyette újat építettek. 1893-ban a Palotán élô Vecseghy József pénzügyminisztériumi osztálytanácsos és Bossányi László országgyûlési képviselô kérték a lelkészt, engedje meg, hogy családi kriptájuk fölé kápolnát emeljenek. Mivel két család számára nem volt elég hely, azt Vecseghy Józsefnek engedélyezték. Az volt a feltétel, hogy a kápolna fenntartására, esetleges javítására tegyenek alapítványt. A következô évben a kápolna elkészült, titulusa Szent Franciska lett. 20 1890-ben a növekvô lakosság hivatalos ügyeinek intézésére Palotán új községházát emeltek, és egyre sürgetôbben felmerült egy új templom építésének szükségessége is. 1890 májusában Beller Imre Károlyi Sándorhoz fordult segítségért. Az volt a javaslata, hogy a 30 éve bezárt temetô területét, amelynek birtokjoga visszaszáll a családra, adják át nekik, hogy parcellázás után annak árából iskolát és templomot építsenek. Azzal indokolta a kérést, hogy a katolikus lakosság folyamatosan növekszik, az itteni egyháznak csak csekély mobilizálható területei vannak, amelynek ára nem elegendô az építkezéshez. Az új, Palotaújfaluban építendô templom közel lenne a gyarapodó Istvántelekhez, amit a jelenlegi Szentháromság-templomhoz való nagy távolság miatt az újpesti plébános lát el. A kérést a püspök is pártolta, Károlyi azonban azzal utasította el a kérést, hogy ô nem kegyura Palotának, és nem fog nekik ekkora ajándékot adni. Ha elkezdôdik a gyûjtés, ô is ad pénzt a templom építésére. 21 Az 1891. augusztus 2-án tartott népgyûlésen a közösség határozott az új templom felépítésérôl. A jegyzô 100 forintot, Beller Imre pedig 1000 forintot ajánlott fel induló tôkének, amibôl alapítványt hoztak létre. Kiáltványban fordultak a település lakosságához a gyûjtés érdekében, és bizottságot választottak annak lebonyolítására. 22 Még ebben az évben a szervezô lelkész vezetésével templomépítô bizottság alakult. Beller Imre Palotaújfaluban (a Fô utcában) két házat, Szentmihály pusztán 6 hold földet, Palotán három, összesen 785 négyszögöl telket vett meg. Utóbbiak az evangélikus egyház tulajdonában voltak. 23 A nagyközség vezetôsége átadta az egyháznak a templom építéséhez az ún. Li- 20 VARGA 1997. 281. o. 21 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2193, 2651/1890. 22 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3450/1891. 23 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2497/1894.
850 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET bateret és a Békás rétet, 1540 négyszögöl nagyságban. 24 1893. szeptember 9-én Schuster Konstantin püspök a palotai lelkészséget plébániai rangra emelte. Megküldte az alapító okiratot, és október 15-én Beller Imre szervezô lelkészt kinevezte elsô plébánosnak. Kinevezése után Beller nagy lendülettel folytatta a munkát, de egészsége megromlott, és ötvenéves korában, 1895. február 8-án meghalt. Írásos végrendelete nem készült, csak szûkebb családja és a Palotán átutazóban lévô Matejka Vilmos kerületi esperes hallották szóbeli végrendeletét. Az örökösökkel a megegyezés nehezen jött létre, mivel azok sérelmezték, hogy a plébános apai örökségét és teljes vagyonát az egyházra költötte, és tízéves munkája után semmi nem maradt utána. 25 Majd az iskolaszék elnöke a püspökhöz fordult az egyháztanács újjászervezése érdekében. A templom építéséhez ekkor már rendelkezésre állt a telek, összegyûlt 5000 forint, megajánlottak újabb 7000-t, és egy új plébánia építéséhez is hozzájárulnak. A templom legalább 120 130 000 forintba fog kerülni, de ha a kántori, harangozói földeket eladják, lesz rá elég fedezet. Cserébe szeretnék, ha olyan egyháztanács lenne, amelynek joga van befolyást gyakorolni a lelkipásztorok kinevezésére. Míg megvalósul, csak ideiglenes plébánost kérnek. 26 A püspök ehhez nem járulhatott hozzá, de 1895. április 8-án Chobot Ferencet kinevezte plébánosnak. 27 Chobot Ferenc a Nyitra megyei Igrám községben született, iskoláit Pozsonyban, Nagyszombatban, Nyitrán, Kassán, Vácott végezte, Vácott szentelték pappá 1883-ban. Jelentôs irodalmi munkásságot fejtett ki, elsô munkái a Pázmány Péter Egylet periodikáiban jelentek meg. 1883-tól egy évig volt nevelô Keglevich Gábor fiainál, ezután egy évig káplán, majd 4 évig nevelô volt a Cziráky Antal gyermekeinél. 1892-tôl a váci szeminárium vicedirektora, majd a Jézus Szent Gyermeksége Társulat egyházmegyei igazgatója, 1894-ben hasonló funkciót töltött be az Oltáregyesületnél. 28 Amikor Palotára került, már elkészült az új, négyszobás plébánia. A templomépítô bizottság az 1896. évi millennáris istentisztelet alkalmával fogadalmat tett, hogy felépíti Isten házát, és azt Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelik fel. A tervek elkészítésével Balassa Ernô építészt, a helyben lakó MÁV-fômérnököt bízták meg, aki a budai Sacre Coeur- (Szent Szív-) templomot is tervezte. Chobot 1896. június 6-án beszámolt a plébánia anyagi helyzetérôl, és a püspök elôtt a templom építésének reális lehetôségeit feltárta. A legnagyobb bevételt a plébániai, kántori, harangozói földek parcellázása jelentette, bár e javadalmak élvezôivel szemben megmaradtak kötelezettségeik. A plébánia külön kezelt jövedelme a tandíjból, párbérbôl, temetô stb. díjából származott, amit jórészt az iskolára fordítottak, tehát ebbôl igen kis rész jutott volna a templom építésére. A Szentháromság-templom alapjában a kiadások levonása után 300-400 forint maradt évente a stólából és az idetartozó szántóföld bérletébôl. Végül megemlítette a plébános az új templomépítési alapot, amelyhez támogatókat remélt. A meglévô jövedelmekre kölcsönt kívánt felvenni, 5%-os kamattal. 29 Október 25-én benyújtotta a püspöknek a Balassa fômérnök által elkészített terveket és a költségvetést. A költség 127 780 forint lett volna, de ebben nem volt benne a festés, 24 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 982/1894. 25 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 778, 1552/1895. 26 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1071/1895. 27 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1566/1895. 28 VARGA 1997. 10 11. o. 29 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2576/1896.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 851 a rácsok elkészítése és a kertészeti munka sem. 30 A település további fejlôdésében bízva, nagyméretû templomot terveztek. Chobot úgy látta, hogy a környéket vallástalan áramlat fenyegeti, aminek oka lehet, hogy kicsi a templom, a falu szélén van, az emberek nem tudnak keresztényhez méltó életet élni. A költségek elôteremtése céljából a plébános feltételnek tartotta, hogy maguk rendelkezzenek javaikról. A püspök megkérdezte a váci káptalan véleményét, majd 1895. november 11-én jóváhagyta a tervet és a költségvetést. December 10-én a templomépítô bizottság jelenlétében a Libatéren megtörtént a községtôl kapott telkek kimérése, és Chobot Ferenc megtette az elsô kapavágást. Schuster Konstantin váci püspök belátta, hogy a nagyarányú építkezéshez a lakosság nem tudja a 4. kép. Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-templom szószéke pénzt összeadni, ezért alapítólevelet készített. Eszerint eladhatók az egyházi földek (a Beller Imre-féle alapítvány földjei is). A kapott összeg egy részébôl örökös alapítványt kellett elkülöníteni, amely biztosította az egyház és az iskolák mûködését, a felszabaduló tôke pedig a templom építésére lett volna használható. Engedélyt kaptak a Szentháromság-templom alap, a hitközségi és a plébániai jövedelmek hasznosítására is. 31 1897. július 5-én megtörtént az ünnepélyes alapkôletétel, amelyen részt vett Schuster Konstantin püspök, Károlyi Sándor birtokos és a nagyközség vezetôsége. Május 26-án megkötötték a szerzôdést Kronfusz Mátyás és Sturm Károly építési vállalkozókkal, a lakatos- és kovácsmunkák elvégzésére pedig Brunovszky Ferenccel. Az aranyozást Komáromy László végezte. 32 Az építkezéshez 15 000 forintot adott Károlyi Sándor, és adakozott Chobot plébános is. A közadakozásból összegyûlt pénzt külön kezelték, és azt a templom belsô berendezésére használták fel. Az Élô Rózsafüzér Társulat még az építkezés megkezdése elôtt ígéretet tett arra, hogy a templomban Lourdes-i kápolnát létesít, amit meg is valósított. 33 Chobot 1898 szeptemberében jelezte, hogy a munkák jól haladnak, és az év végére a torony kivételével tetô alatt lesz a templom. 34 Az építkezés elsô évében 1897-ben 50 020 forintot, 1898-ban 80 187 forintot költöttek el. 35 Mivel túllépték az eredetileg tervezett összeget, a püspök a káptalan javaslatára egy idôre az építkezést leállította, és az államépítészeti hivatal mérnökével felülvizsgáltatta a munkát. Azt a szakember megfelelônek találta, és így lehetôség volt újabb kölcsön felvételére. A váci káptalan nem szólt bele az árakba, de a kölcsön feltétele az volt, hogy csak az esperes tudtával eszközölhetnek kiadásokat. 36 1899-ben 64 168 forintba, 1900 júniusáig összesen 220 810 koronába ke- 30 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 4602/1896. 31 VALTER 2003. 14. o., CHOBOT I. 1915. 230. o. 32 BUZA 1995. 152 153. o. 33 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2699/1900. 34 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3862/1898. 35 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2562/1899. 36 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1933/1899.
852 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET rült az építkezés. 37 1900. június 29-én Jung János rosaliai c. püspök megáldotta a templomot, és felszentelte az oltárt. A munka befejezésére csak 1909-ben került sor. Az elkészült épület hossza a fôkaputól az apszis záró faláig 62 m, a belsô tér 26 m, a torony 70 m magas. 38 Bemutatásánál Valter Ilonát idézzük. A Széchenyi tér közepén, fákkal körülvéve, bekerítve áll az impozáns méretû, neoromán stílusú, klinker téglából épült templom. A templomon körbefutó félköríves párkányok és nyíláskeretek kôbôl faragottak. A nyugati homlokzatának közepén [ ] torony emelkedik, két oldalán kétszintes német román kori templomokhoz hasonló Westwerk-szerûen kiépített kápolnával, rózsaablakokkal nyílik, amely alatt található a fôhomlokzat bélletes kapuja, bimbós oszlopfôkkel. A béllet félköríveiben indás-leveles dísz veszi körül a timpanont, azaz a bejárat feletti félköríves dombormûvet, amelyen a Magyarok Nagyasszonya, azaz Mária a gyermek Jézussal látható, két oldalt egy-egy térdeplô angyallal. E fölött Apostolgaléria van: középen Jézus, körülötte félköríves fülkében a 12 apostol. A kapu szélességébe 5-5 alak fért be, ezért két apostol figura kétoldalt a kápolna falakra került. A nyugati rész után [ ] a két mellékhajóból kiemelkedik a magasabb fôhajó. A hajó végébôl kinyílik a merôleges kereszthajó északi, illetve déli falán rózsa ablakkal. A kereszthajóktól keletre félköríves, támpilléres szentély karcsú lépcsôtornyokkal [ ] Mindkét oldalon oratórium van az emeleti részen, ahová a félköríves szentély és az oratóriumok sarkában álló karcsú tornyokban csigalépcsô vezet. A szentélyfalat támpillérek övezik, melyek közét félköríves ablakok törik át. [ ] A szentély felsô részét az itáliai román kori templomok mintájára félköríves törpe galéria díszíti [ ] A templomba belépve tágas, színes, de egységes stílusú térbe jutunk. A 20 m magas keresztboltozatos fôhajó nyugati végében középen karzat emelkedik, a torony terében. A torony északi oldalán álló kápolna a szenvedés kápolnája, a Töviskoszorús Krisztussal. Délen van a lourdesi kápolna, Mária és Bernadett szobrával az oltáron, a szemben lévô falat a lourdesi templom együttes képe díszíti. [ ] Négy pillér pár választja el a fôhajót a mellékhajóktól, míg a kereszthajók közepén lévô központi teret, a négyzetet négy pillér tartja [ ] Az északi kápolna pillérén áll a díszes szószék [ ] A szentély belül félköríves, a fôoltár központi fülkéjében a Magyarok Nagyasszonya szobra áll, karján a gyermek Jézussal. Mellette az egyik fülkében Gizella királyné, a másikban Szent István király térdelô alakját látjuk. 39 A szentély oldalán kívül vakablakos fülkében Pietà-szobrot helyeztek el, az altemplomban kriptát alakítottak ki. 1910-ben a templomnak öt oltára volt, a csillárban 48 gyertya égett, a Mária Társulat, a Jézus Szíve Társulat és az iskolások zászlókat készítettek. A villanyt 1915-ben szerelték be. 40 A szobrokat Frank Kálmán, a szószéket, padokat, gyóntatószéket Komáromy Lajos készítette. A templom festésére 1927-ben került sor. A freskókat Linek Lajos festette, a díszítô festés a rozsnyói Ádám Dezsô munkája volt. 41 A templom felszentelése után a régi és új Isten háza kapcsolatát rögzítette a püspök. Jóváhagyta az új templomban a stólailletményeket, és javasolta a közösség összehívását az ügyek végleges rendezése céljából. Chobot ezt nem tartotta indokoltnak, mert attól félt, hogy a résztvevôk újra a kegyúri jog követelésével fognak fellépni. Erre szerinte különösebb alapjuk nincs, mert a hívektôl gyûjtött pénzt nem az építkezésre, hanem csak 37 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 344/1900. 1899-tôl új pénz volt a forint helyett, a felét érô korona. 38 BUZA 1995. 153. o. 39 VALTER 2003. 14 15. o. 40 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1910. évi leltár, 3502/1915. 41 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3745/1927.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 853 a templom berendezésére használták fel, és ô mint plébános többet adott, mint a hívôk közössége. Problémát okozott, hogy a plébánialak a Szentháromság-templomnál volt, innen kellett átjárni misére, amin a hívek kevéssé vettek részt. 42 A plébános javasolta, hogy csak vasárnap legyen ott szentmise, és a plébánia felépítéséig az új templom a hitélet elômozdítására szolgáljon, és a nép nagyobb tömege vehessen részt a szent ténykedéseken és tanításokon, esetleg pedig a pompa emelésére temetéseken [ ] esküvôkön stb. 43 A szertartások végleges rendjét 1902-ben alakították ki, amikor a plébánia átköltözött az új templomhoz közeli, Fô utca 33 35. sz. alatti új épületbe. 44 A közösségi élet A két templomon kívül Rákospalotán 1910-ig négy kápolna épült, közülük kettô az ekkor még idetartozó Istvántelken volt. 1870-ben a Károlyi család megalapította az Elsô Budapesti Gyermekmenhely Egyletet, és a fiókintézeteként szolgáló épületkomplexum tervezésére 1882-ben Ybl Miklóst kérte fel. Az épület középsô részén Szent István titulussal 1892-ben kápolnát alakítottak ki. 1903-ban a menhelyet Clarisseum néven az állam vette át, és vincés nôvérek által vezetett leánynevelô intézetté alakította. 1904-ben szintén Istvántelken Károlyi Sándor az egykori majorsági épületekbôl Stephaneum néven idôsotthont alakíttatott ki, ahol a Szeplôtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel a kápolnát. 1890-ben Rákospalotán is megkezdte mûködését a leánynevelô intézet, ahol 1902- tôl szintén volt kápolna, Mária Keresztények Segítsége titulussal. A kápolnákban a szolgálatot az újpesti vagy rákospalotai lelkészek, illetve saját hitoktatóik látták el. A negyedik kápolna az említett temetôi volt, Szent Franciska titulussal. 45 A településen ekkor összesen hat kereszt állt. Az egyik az új templom elôtti téren, amit 1903-ban kôbôl emeltek, három fából készült volt a temetôben, egy pedig a Szentháromság-templom elôtt. Utóbbi eredetileg szintén fából volt, amit 1903-ban kôkeresztre cseréltek ki. Az új templom kerítését Szent Gellért és Szent Erzsébet szobrai, a harangozó 1908-ban épült házát pedig a Tisztító helyrôl készült dombormûvek díszítették. A Fót felé vezetô úton Nepomuki Szent János szobra állt. A kb. három hold nagyságú katolikus temetôt, ahol az említett kápolna állt, 1908-ban lezárták. Az új, a mai temetô a Szentmihályi úton nyílt meg, és a nagyközség tulajdonát képezte. Az új templomnak voltak ingatlanjai: kisebb-nagyobb szántók, rétek, legelôk, amelyeket bérbe adtak, és szintén bérben volt az a két Fô utcai ház is, amelyeket még Beller Imre vásárolt. Voltak mezôgazdasági ingatlanjai a plébániának, és fenntartását segítette egy bérház (a Dobó utcában) jövedelme is. A plébánia levéltárában az anyakönyvek, körlevelek és a törzsvagyonkönyvek 1884-tôl kezdôdtek, Historia Domust nem vezettek, de nagy gondot fordítottak a pénzügyi adminisztrációra. 42 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2204/1900. 43 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2329/1900. 44 BUZA 1995. 153 154. o. 45 VARGA 1997. 281. o.
854 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET 1910-ben két katolikus iskolaépület volt. 46 Egyik a régi templom mellett, a Kossuth Lajos utcában. Ez 1856-ban épült, három tanterembôl állt, kántorlak, tanítói lakás tartozott hozzá. A másikat 1890-ben, Beller Imre idejében emelték, egy tantermes iskola volt, és ehhez is tanítói lakás csatlakozott. Mûködését segített a Batthyány utcában lévô kétlakásos bérház jövedelme is. 47 Leltár akkor készült, amikor a település második plébánosa, Chobot Ferenc eltávozott. Chobot a hitéleti és templomépítô tevékenység mellett a rákospalotai években irodalmi munkáságot is kifejtett. Itt állította össze a Jézus Krisztus egyházának története címû, háromkötetes, és a szintén terjedelmes A pápák története címû munkákat, amelyeket a helyi Pátria Nyomda adott ki. Itt sokszorosították 1898-ban az Alakítsunk fogyasztási szövetkezetet címû brosúrát, amely a XIX. század végi szociális problémákra hívta fel a figyelmet. Távozásának anyagi okai voltak. A templom építéshez plébániai jövedelmébôl jelentôsen hozzájárult. A Sikátor pusztai terület jövedelmérôl évi 4000 forint megtartása mellett lemondott, és a fennmaradt összegbôl nem tudott megélni. Ezért kérte áthelyezését. A püspök teljesítette kívánságát, és esperesi rangban Romhányba nevezte ki. 1913-ban megírta az itteni plébánia történetét, amely székfoglaló beszéde volt a Szent István Akadémián. 1915-ben és 1917-ben megjelent a Váci Egyházmegye történetét összefoglaló munkája, amely a Püspöki Levéltárban ôrzött egyházlátogatási jegyzôkönyvek alapján készült, és sok vonatkozásban ma is használható. 48 A XX. század elsô évtizedében a rákospalotai lakosság újra jelentôsen gyarapodott. Az 1910-es népszámlálás alkalmával már 24 426 fôt írtak össze, 1914-ben pedig már 25 090 fôt. A katolikus híveket ekkor az 1910-ben kinevezett plébános, Schwarcz Gusztáv és négy káplán látta el. 49 3. sz. diagram (B. An.) 46 CHOBOT 1903-ban már 8 katolikus népiskoláról számol be. VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3761/1903. 47 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1910. évi leltár. 48 VARGA 1997. 11. o. 49 CHOBOT I. 1915. 125. o., VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 4105/1912.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 855 A nagyközség vezetôségének a nagyszámú betelepülô komfortjáról is gondoskodni kellett. Az 1901-tôl használt utcai petróleumlámpák helyett bevezették a gázvilágítást, 1908-ban megépült a helyiérdekû vasút, 1910-ben már lehetôség volt villanyvilágításra is. 1902-ben Istvántelken megkezdôdött a Fômûhely építkezése, amelynek kiköltözô munkásai szintén Rákospalota lakosságát növelték. A gyarapodás mellett azonban csökkenés is történt a település területében és népességében. 1909-ben önálló községgé alakult az egykori Széchenyi-telep, amelyet ezentúl Pestújhelynek neveztek. Önállósága elsô éveiben egyházilag Rákospalota filiáját képezte, de már 1910-ben önálló lelkészség alakult. 50 1913-ban alispáni határozattal a rákospalotai erdôt és Istvántelket Újpesthez csatolták. A rákospalotai vezetôség és Schwarcz Gusztáv plébános is tiltakozott a döntés ellen, sôt voltak politikai kifogásai Ráday Gedeon fôispánnak is. A plébános, aki legalább egyházi szempontból akarta megtartani a területet azzal érvelt, hogy az új rákospalotai templom közelebb van Istvántelekhez, mint az újpesti. Az újpesti plébános viszont helyeselte az átcsatolást. Közigazgatásilag azért, mert a két település összeépült, Újpest fô utcája (az Árpád út) egyik oldala Újpesthez, a másik Istvántelekhez tartozott. Istvántelken nem volt iskola, a gyerekek veszélyes úton, a vasúti sínek mellett haladva tudták elérni intézetüket. A Stepaneumban és a kórházban az újpesti lelkész és hitoktató volt, akik mindketten Istvántelken laktak. A rákospalotai régi katolikus temetôt bezárták, az új megközelítése pedig nehéz volt az újpestiek részére. A kérdésben a döntést közigazgatásilag a Belügyminisztérium hozta meg, Újpest javára, amit követett az egyházi átcsatolás is. 51 Az elcsatolások után az istvántelki kápolnák Újpest területére kerültek, így a rákospalotai plébánosnak és káplánjainak a híveken kívül csak a leánynevelô intézetrôl kellett gondoskodni. Schwarcz Gusztáv plébános már kinevezésével megbízást kapott ezek ellátására. 52 A plébános azonban ezt túl megterhelônek találta, és a püspök engedélyével káplánjaira ruházta át. A fôpásztornak csak az volt a kérése, hogy ne legyen túl sok személyi változás. 53 A nagytemplom munkálatainak befejezése után 1916-ban a káptalan felülvizsgálta az anyagi ügyeket. Megállapította, hogy a tervezett 110 000 forint, vagyis az új pénz szerint 220 000 korona helyett az építkezés 492 670 koronába került, aminek jelentôs részét hitelbôl fedezték. Nem tisztázódott, hogy ennek visszafizetése mely keretbôl történjen. Az 1895 1896-os iratok szerint ezt a plébániának kellene fizetni, 54 de erre ôk nem kötelezték el magukat. A káptalan úgy döntött, hogy a kölcsön hátralévô részét a plébániai jövedelembôl oldják meg. A fedezetet a Fô utcai plébánia épülete biztosítja. 55 Az elsô világháború után az egyházi teendôk a nagytemplomhoz kerültek, amit sérelmeztek a régi Isten házához ragaszkodó, az újpalotaiakat és a beköltözôket egyébként sem szívesen fogadó ófalusiak. 1921-ben 350 fô aláírásával Chobot Ferencet, a romhányi esperest keresték meg, kérve ôt, eszközölje ki számukra, hogy Ófaluban még egy plébánia legyen. Ebben az ügyben december 1-jén népgyûlést tartottak, amelyen a volt plébános is részt vett. Chobot érveit az anyagi következményekrôl nem fogadták el, hanem egy 15-ös bizottságot hoztak létre. A bizottsági ülésen nagy vita volt, de végül a várható 50 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3686/1910. 51 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 750/1914. 52 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 5953/1910. 53 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 5033/1913. 54 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1061/1912. 55 Az iskolával összeépült épületben összesen 17 szoba volt. VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3280/1916.
856 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET pénzügyi terhek miatt elnapolták a kérdést. Csak az volt a kérésük, hogy minden vasárnap legyen szentmise a régi templomban. 56 Mint jeleztük, 1927-ben befejezôdött a Nagyboldogasszony-templom festése, és a következô év május 2-án Hanauer Á. István váci püspök megáldotta. 1923-ban Rákospalota rendezett tanácsú város lett, ami több igazgatási kiadást és a lakosoknak több adót jelentett. Ezért 1931-ben az ófalusiak kérték az alispánt, sorolja viszsza a települést a nagyközségek közé, vagy Újpest, Pestújhely és Rákospalota egyesítve legyen város. 1920-ban 35 033, 1930-ban 42 949 lakos élt Rákospalotán, akik közül 71% volt továbbra is katolikus. 1941-ben 49 000 fôt számláltak. Az itt mûködô nyomdának köszönhetôen 30-nál több újság jelent meg, és igen sok egyesület alakult. Ezek jelentôs része felekezeti alapon szervezôdött. 57 Már 1911-ben megalakult a Katolikus Kör, majd a Credo, a KLOSZ, a KALOT, az EMSZO, a KALÁSZ, az Emericana, a Mária Kongregáció, Szívgárda stb. Két nôi szerzet települt be: 1930-tól az Isteni Szeretet Lányai, akik a Szentháromság-templom mellett, a régi plébánia épületben alakították ki zárdájukat, és a Szegénygondozó (szalézi) Nôvérek, akik a plébánia javadalmához tartozó Dobó utcai házat bérelték. 58 1922-ben az iskolák részbeni államosítása miatt Rákospalotán megszûnt az iskolaszék, amely képviselte a katolikus híveket. A plébánia egyes tagjai hiányolták az autonómiát, és e törekvések eredményeként 1929-ben megalakult az egyházközség. Jóváhagyott alapszabálya szerint ügyeit 30 tagú tanács intézte, amelynek 24 választott és 6, a püspök által kinevezett tagja volt, élén pedig a plébános állt. Ôk határozták meg és vetették ki a párbért felváltó egyházi adót, gondoskodtak beszedésérôl és kezelésérôl. A gazdasági ügyek intézésére gondnokot választottak. 59 Az 1930-as években felújították a Szentháromság-templomot, amely ekkor nyerte el mai alakját. 1943-ban ide keresztúti képeket szereztek be, amelyeket a Budapest Margit körúti Szent Ferenc zárda fônöke, Schrotty Pál ferences provinciális áldott meg. 60 1940- ben elvált a rákospalotai plébániától a MÁV-telepi, 1944-ben a kertvárosi lelkészség, és 1950-tôl kialakultak a mai határvonalak. 61 A területek elcsatolása sok bonyodalmat okozott. 62 1942-ben, harminckét éves rákospalotai szolgálat után meghalt Schwarcz Gusztáv plébános, akinek utódja Oetter György lett. 63 Rákospalota sem kerülte el a második világháború borzalmait. 1944. június 30-án a plébánia környékét bombatámadás érte. 11 halálos áldozat volt a településen, de közülük csak egy katolikus. 25 ház elpusztult, 100 megrongálódott, majd a bombázás utáni felhôszakadás újabb épületeket tett lakhatatlanná. A nagytemplom oratóriumán, a harangozólakáson és a Szentháromság-templomon betört néhány ablak, a légnyomás felszaggatta utóbbi cserepeit, de más kár az egyházi épületekben nem keletkezett. 64 Oetter György 1945. január 24-én és február 13-án tett jelentést a püspöknek a háború egyéb eseményeirôl. Rákospalotán 1944. december 11-én kezdôdött az orosz tüzérségi gránátok becsapódása, összesen 153 fô halt meg, 300 súlyosan megsérült, és voltak 56 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 561/1921. 57 BUZA 1995. 125. o., Az 1941. évi népszámlálás 500. o. 58 VARGA 1997. 282. o. 59 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 6164/1928., 3042/1929. 60 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1597/1943. 61 1950-ben Pestújhelyhez került a Bosnyák u. Lôcsei u. közti terület. 62 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 6238/1939., 7040/1942., 6112/1943. 63 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 347/1942. 64 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 4113/1944.
4. A RÁKOSPALOTAI MAGYAROK NAGYASSZONYA FÔPLÉBÁNIA 857 nagy számban könnyû sérültek is. Az orosz csapatok 1945. január 10-én jelentek meg a városban, de addigra a németek váratlanul elvonultak. Így Rákospalotán utcai harcokra nem került sor. Az egyházi épületeket nagyon sok kár érte. Mivel Fót felôl csapódtak be a bombák, a Szentháromság-templom és környéke jobban ki volt téve a veszélynek. A templom tetôzete súlyosan megsérült, teljesen használhatatlanná vált az iskolaépület és az Isteni Szeretet Leányainak zárdája. Négy találat érte a plébániát, ahol elsôsorban az irodákban keletkezett kár. A legsúlyosabb sérülések a nagytemplomban voltak, ahol találatot kapott a torony, a tetôzet, romok alá került a fôoltár. Bombázások idején a szertartásokat a templom kriptájában tartották, de január 14-tôl használták a megrongálódott templomot. Az Isteni Szeretet Leányai közül az egyik tanítónô meghalt, a fônöknôt kórházba vitték, de a Szegénygondozó Nôvéreknek és a papoknak nem történt bántódásuk. A második, február 13-án kelt levélben a plébános a lakosságot ért atrocitásokról és megpróbáltatásaikról írt. A bevonuló orosz katonák a nôkkel erôszakoskodtak, a gazdáktól elvették állataikat, a készletekben található élelmiszert. Súlyos megpróbáltatás volt a fasiszták tisztogatására vonatkozó akció, amikor a német származásúakat háborús bûnökkel gyanúsították. Még a plébánost is behívták neve miatt az orosz parancsnokhoz, de tisztázta magát. 300 helyi lakost vittek el Rákospalotáról ezen a címen. Január 27-én a 20 45 év közötti férfiakat a városházára hívták, majd 680-700 fôt ismeretlen helyre szállítottak el közülük. A férfiakat és a nôket egyaránt összefogdosták közmunkára, ezért sokan még az utcára sem mertek kimenni. A közellátás megoldatlanná vált, mert nem volt lehetôség szállításra. Autó, lovas kocsi Rákospalotán nem maradt, a vonat pedig nem járt. A gyárak nem termeltek, mert akadozott az áramellátás, az iskolában nem tudták megkezdeni a tanítást, mert fûtôanyag sem volt. Mindenki abban bízott, hogy a debreceni kormány hamarosan Budapestre költözik, és rendet teremt. A vallás ellen senki nem lépett fel a városban, de Oetter György már ekkor (1945. február!) úgy látta, hogy a kommunista párt át fogja venni a hatalmat. 65 1945-ben, nehéz helyzetben Kiss István vette át a rákospalotai Nagyboldogasszony plébániát, aki már 1946. évi lelkipásztori jelentésében a hitélet helyreállításáról, az áldozók növekvô, de még mindig nem túl magas számáról, a szentbeszédek hallgatói között a férfiak növekvô arányáról számolt be. 66 A megalakuló Nemzeti Bizottság munkájában kezdetben részt kellett vennie, de egyéb politikai szerepet nem vállalt. 1950 februárjában békebizottság alakításához a rákospalotai lelkészeket is a Városházára hívták, ahol felszólították ôket, delegáljanak alkalmas személyeket. Kiss István azonban a püspök helyeslése mellett visszautasította a kérést. 67 A plébános politikai passzivitása ellenére nem volt megbízható az új vezetôség szemében. 1948-ban, amikor az Igazságügyi Minisztérium lehetôvé tette, hogy a leánynevelô intézetben hittan és mise legyen, az átalakult Nemzeti Bizottság nem tartotta alkalmasnak ôt erre a feladatra, mert, mint írták: tevékenysége ellentétes a népi demokrácia célkitûzéseivel. 68 1952 májusában elvették a Fô utcai plébániát, ahol a tanács bölcsôdét létesített. Olyan gyorsan történt az államosítás, hogy leltárt sem tudtak az itteni dolgokról készíteni. 69 He- 65 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 24/1945. 66 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2091/1947. 67 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 1092/1950. 68 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 6635/1948. 69 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2419/1952.
858 ÚJPEST-RÁKOSPALOTAI ESPERESKERÜLET lyette a Ságvári (ma Bácska) utcában adtak egy épületet plébánia céljaira, ahol az ma is található. 1955-ben ugyan tervezték egy új épület emelését egyházi telken, de nem valósult meg. A plébániához hasonló sors érte 1952-ben a volt zárdát, a Dobó utcai épületet is, ahol kultúrtermet létesítettek. 1955-ben Kiss Istvánt, aki ekkor esperes volt, büntetésbôl a Wekerle-telepre helyezték káplánnak. 70 Helyét Endrôdi Zoltán foglalta el adminisztrátorként. Kiss István 1956 végén visszakerült, 71 és ekkor a püspök Endrôdi Kispest-Munkástelepre küldését helyezte kilátásba. A volt plébános egészségi állapota azonban megromlott, és rövidesen visszaadta a plébániát. 72 Endrôdi 40 évig maradt Rákospalotán. A korábbi plébános elhelyezése, majd rövid idôre történt visszahelyezése nehézzé tette helyzetét a városban. A képviselô-testülettel sem tudott együtt dolgozni, mert annak tagjai részben nem Rákospalotán lakó személyek voltak, és nem képviselték megfelelôen a település érdekeit. Ôket kiemelte a testületbôl, és kérésének megfelelôen a püspök egy idôre gondnoksággal helyettesítette a testületet. 73 Az is gondot okozott, hogy 1956-ban az orosz tankok szétlôtték a Szentháromság-templom tetejét, és azt újjá kellett építeni. Endrôdi azonban a plébániatemplom állagmegóvását is igen fontos feladatnak tartotta. A háborús sérülések helyreállítása után a festés restaurálását 1989-ben fejezték be. Az 1993. évi egyházmegyei átrendezés során a plébánia a Váci Egyházmegyébôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyébe került. A plébánia mai határai a következôk: városhatár Duna Tímár u. vonala Tímár u. Megyeri út Kisfaludy u. (egyik oldala sem) Labdarúgó u. (mindkét oldala) Mildenberg u. Baross u. Szilas-patak Óceán-árok. 74 Endrôdi Zoltánt 1995-ben helyezték nyugállományba, amikor 3 évre Csordás Eörs Mária, esztergomi kanonok lett a plébános. Az ô idejében, 1996-ban alakították ki az urnatemetôt a templom kriptájában. 1998-ban 10 évre Alberti Árpád vette át a Nagyboldogasszony plébániát. Igen alapos egyházzenei ismeretekkel rendelkezett, több hangszeren játszott, és kutatásokat végzett a magyar népdalok területén is. Egyik elôzô állomáshelyén, a Budapest VIII. kerület Jézus Szíve Templomigazgatóságon Bojta Károllyal együtt megalapította a Musica Sacrát, az esztergomi bazilikában pedig a Fekete Áhítat nevû vegyes kart, amely elsôsorban néger spirituálékat énekelt. 75 A hivatalba lépô új plébánosnak is voltak gondjai a képviselô-testülettel, amelynek tagjai feljelentô leveleket is küldözgettek a püspöknek. A feloszlatott testület helyett 1999 júniusától két évig gondnokság mûködött. 76 A nehézségek ellenére Alberti Árpád nagy lelkesedéssel fogott munkához. Plébánosságának elsô évében hét fiatal jelentkezett papi pályára. 2000. június 29-én megünnepelték a Nagyboldogasszony-templom szentelésének százéves fordulóját. Ebbôl az alkalomból Beller Imre szervezô lelkésznek emléktáblát állítottak. A két templomban ebben az évtizedben jelentôs munkálatok folytak, aminek anyagi alapját külsô segítséggel biztosították. 1998 októberében a Fôvárosi Önkormányzat 1 millió forint segélyt, és 2 millió forint kölcsönt adott az egyházközségnek. Egy részé- 70 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2909/1956. 71 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 3530/1956. 72 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 2057/1957. 73 VPL Acta Parochiarum. Rákospalota 165/1958. 74 Schem. 2007. 402. o. 75 BEKE 2008. 21. o. 76 Az 1998 2008 közti idôszakról Szilágyi Ferenc készített összeállítást a Historia Domus alapján.