A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Perzsa szasszanida építészet ( )

Hasonló dokumentumok
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.)

Vlagyimir, Sz.Demeter templom ( ), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház ( ill ), alaprajz, metszet.

2. Bizánci építészet Kora-bizánci építészet (V-VII. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Ravenna építészete V-VI. sz.

Ani, székesegyház ( , Trdat mester), alaprajz, metszet, déli homlokzat rekonstrukciója, belső kép (Brosset, XIX. sz.).

Az ember tere - építészeti alapismeretek

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.

V XVI. század. Sziráki Sz Gábor: Bizánc művészete

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK HEFOP/2004/3.3.1/

Keresztes háborúk, lovagrendek

Az orosz kultúra sajátosságai

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

Az előadáson bemutatott épületek listája A vizsgán megkövetelt törzsanyag sárga színnel kiemelve. Az ókori Elő-Ázsia építészete

A RENESZÁNSZ FOGALMA. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Gazdaság, kereskedelem Jog, tudomány, filozófia

Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJA

Hagia Sophia. Barkó Dávid AT4YUH

2011. évi teljesítés

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Interregionális áramlatok a romanikában

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

NBI/B Nıi Keleti csoport bajnokság évi sorsolása

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

2. korszak: Az egyház intézményének szerveződése az I. Nikaiai Zsinattól a II. Nikaiai Zsinatig

Az ember tere - építészeti alapismeretek

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. Követelmények. Középszint A középkori uradalom jellemz vonásai (pl.

Bizánci szakrális építészet a kezdetektől az első aranykorig ( )

2.4. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

Ókeresztény és bizánci művészet

Név MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

ÍRÁSBELI SZAVAZÁS /ELJÁRÁSI SZABÁLYOK/ FŰTÉSI ENERGIAKÖLTSÉG-CSÖKKENTÉS 2013.

Az ember tere - építészeti alapismeretek

RÓMAI MŰVÉSZET - ÉPÍTÉSZET

SZKA208_13. A kurdok

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

Szállításból kizárt küldemények március

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

Nevruz. Mi a Nevruz (Newroz)?

A segédlet oktatási célra készült, bármely részének egyéb célú felhasználása tilos. Összeállította: Dr. Halmos Balázs tárgyelőadó AZ ÓKORI RÓMA I.

Indiai titkaim 32 Két világ határán

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Összefoglaló tájékoztatás visszavonása

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

A gótika regionális sajátosságai. Angol gótika

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: , fax:

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

A MAGYAR SZENT KORONA

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

A BIZÁNCI BIRODALOM ÁLLAMSZERVEZETE 1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Βυζάντιον, lat.: Byzantium Kr. e. 660 óta görög gyarmat 1.1. Korabiz

Szent Márton ábrázolások játékokon

A projekt programjának és állásának ismertetése

Kimutatás az egyházak részére a rendelkező évre megképzett technikai számokról január 21-i állapot. Név

A gótika építészetének rendszerezése

BUDAPEST RÉGISÉGEI XLI

1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: , Tel./fax: , Honlap: lky.h u. Osztályozó- és javítóvizsga szabályzat

Egy befagyott konfliktus anatómiája 1.rész

I/A.sz. kút műszaki adatai. Kateszteri szám: K-247 Kút melléfúrásos felújítása: Csövezett kút talpmélysége: 80 m.

Jegyzőkönyvi kivonat

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

Illek Vince utca. Attila utca 6 6/A 8 8/A. Deák Ferenc utca (72195) (72182) Mentőállomás. Speciális Általános Iskola (72183/1) (72203)

AKCIÓS BETÉT HIRDETMÉNY

Az ember tere - építészeti alapismeretek

Orosz írásbeliség és irodalom a kezdetektől a 17. század végéig. Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék

Életmód és rétegződés A. lap

NB I/B nők kelet

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

2 / :17

AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZET IV-X. SZÁZAD. vázlat

Kimutatás az egyházak részére a rendelkező évre megképzett technikai számokról. Név

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az OSZTÁLY TANULÓI

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságától

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

A gótikus szobrászat

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

Spanyolország egyik gyöngyszeme a flamenco szülőhazája. "Aki nem látta Granadát, az nem látott semmit"

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉVI XCIII. TÖRVÉNY AZ ILLETÉKEKR L...9

3.f. fond Református Szeretetszolgálat intézményeinek iratai

Átírás:

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Perzsa szasszanida építészet (226-642)

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Perzsa Szasszanidák (226-642)

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM I. Ardasir fogadja a királyi diadémot Hormuzd-tól Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM I. Shapur fogadja behódoló Valerianust (258-259) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Újbabiloni perzsa királysírok (Kr. e. 550-330) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

Firuzabad: tűztemplom (3.sz.) A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Isfahan (Nisar): tűztemplom (3.sz.) Tűztemplomok: kupolás tetrapylonok: čahārqāpū és Čahārtāq Firuzabad (231.k.), Quasir-i Sirin: (590-628), Zarshir: (3. sz.), Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Ardesir Palotája (Kr.u.: 224) Aššur: Tepe Palota Gaura (Kr.e.: (Kr.e.: 2. sz.) 3200) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Leptis Magna: Septimius Severus tetrapylonja (Kr.u.: 193-211) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Firuzabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Ktesziphon: palota (4. sz.) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Ktesziphon: palota (1-6. sz.) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Ktesziphon: palota (4. sz.) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Szarvisztan: Palotaegyüttes (420-438) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Szarvisztan: Palotaegyüttes (420-438) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A PERZSA SZÁSZÁNIDA BIRODALOM Szarvisztan: Palotaegyüttes (420-438) Perzsa Szasszanidák (226-642) Városaik: Fizurabad, Ktesziphon

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete II. Közép-Bizánc építészete (843-1204) Késő-Bizánc építészete (1204-1453) Építészet Bizánc hatósugarában (V-XV. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.) I.) Korabizánc építészete (V-VII. sz.) 1.) Korai, ókeresztény hatású hosszházas bazilikák (V. sz.) a.) Róma-város és szír hatású (Sztudion kolostor) b.) Észak-afrikai szerzetesi hatású(thesszaloniki: Hagiosz Dimitriosz) 2.) Szerzetesi építészet (Hosziosz Dávid) 3.) Császári építészet (Konstantinápoly: Hagioi Aposztoloi, Hagiosz Szergiosz és Bacchosz, Hagia Eirene, Hagia Szophia) II.) Közép-Bizánc építészete (IX-XII. sz.) 1.) Redukált katholikon térforma (Sztirisz: Hosziosz Lukasz) 2.) Bővített katholikon térforma (Athosz: Magisztae Lavra) III.) Késő-Bizánc építészete (XIII-XV. sz.) 1.) Nikaia-i császárság építészete (Arta: Panagia Parigoritissza) 2.) Palailogosz-reneszánsz (Thesszaloniki: Hagioi Aposztoloi) 3.) Misztrai helytartóság (Misztra: Hagia Szophia) IV.) Építészet Bizánc hatósugarában (V-XV. sz.) 1.) Athonita balkáni építészet (Ravanica, Rila, Voronet ) 2.) Kaukázus-vidék (IV-XIII. sz.) a.) Örményország (Dvin, Etsmiadzin, Vagharshapat, Achtamar) b.) Grúzia (Bolniszi, Mcheta: Dzsvari, ) 3.) Orosz Nagyfejedelemségek építészete(kiev: Szetnaja Szofija, Vlagyimir: Dimitrij, Novgorod: Szvetnaja Szofija, Moszkva: Uszpenszkij)

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) a képrombolás (726-843) után

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Thesszaloniki: Hagia Sophia (8. sz. vége)

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Skripou: Koimesis tes Theotokou (9. sz. vége)

Sztirisz mellett: Hosziosz Lukas kolostor Szt. Borbála templom 941? Theotokosz templom 959-963?/1011? és katholikon (998?-1030?) Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) a képrombolás (726-843) után

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) a képrombolás (726-843) után Sztirisz mellett: Hosziosz Lukas kolostor Theotokosz templom 946?/963?/1011? és katholikon (998?-1030?) Daphni: katholikon (VI. sz., 1080 k., XIII. sz.) Khiosz: Nea Moni (1042-1052) Thesszaloniki: Hosziosz David (512-)

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) Sztirisz mellett: Hosziosz Lukasz kolostor Katholikon (963-1030)

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) Bukhara: Szamanida mauzoleum (892-943) Sztirisz mellett: Hosziosz Lukasz kolostor Theotokosz templom és katholikon (963-1030)

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) Athosz: Megiszté Lavra kolostor Katholikon (963-1060)

Bizánc építészete II. Közép-Bizánc i építészet Szerzetesi építészet Hellaszban (X-XII. sz.) Athosz: Iviron kolostor (grúz) Katholikon (X. sz. vége) Athosz: Megiszté Lavra kolostor Katholikon (963-1060) Athosz: Hilindari kolostor (szerb) Katholikon (1015 előtt, XIII. sz.)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Athonita építészet a Balkánon (XIII-XVI. sz.) Athosz: Hilindari kolostor (szerb) Katholikon (1015 előtt, XIII-XIV. sz.) Ravanica: szerb kolostor Katholikon (XIV. sz. vége) Rila: bolgár kolostor, (1335-) Curtea d Arges (1512-), Voronet (1488-) román athonita templomok

Bizánc építészete III. Késő-Bizánc i építészet A epeiroszi, nikaiai és trebizonti törpecsászárságok, Palailogosz reneszánsz, Misztrai helytartóság (XIII-XV. sz.) Arta: Panagia Parigoritissza (1283-1296) Thesszaloniki: Hagioi Apostoloi (1312-1315) Misztra: Hagia Szophia (1350 k.) Előkép: Khiosz - Nea Moni (1042-1052)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Az orosz nagyfejedelemségek építészete (XI-XV. sz.) Kijev: Svetnaja Szofija (1037-, XII. sz.) Vlagyimir: Dimitrij Székesegyház (1194-1197) Novgorod: Szofija székesegyház (1312-1315) Moszkva: Uszpenszkij (1326,1475)

Bizánc építészete IV. - Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete (V-XIII. sz.) Kaukázus vidék történeti váza az Ókorban Kr. e. XV. sz. - Hajassza önálló állam Kr. e. VIII. sz. - Arme tartomány Urartu része Kr. e. 570. - önálló örmény állam (Jervanida dinasztia) Kr. e. 500 Iberia és Kolkhisz önálló államok Kr. e. 93 - Örményország részleges római fennhatóság alatt Kr. e. 63 - Grúzia területe római uralom alatt Kr. u. 114-117 Armenia provincia Kr. u. 226 - Róma és a Szasszanidák ütközési zónája Kr. u. III-IV. sz. - kereszténység felvétele A Kaukázus-vidék építészete a Középkorban 305 államvallás a kereszténység Örményországban 451 Örmény egyház monofizita (perzsa-bizánci határ) 506 Örmény egyház elszakadása az ortodoxiától 591 Örményo. bizánci f ennhatóság alatt ( aranykor ) 654 Iszlám fennhatóság Örményországon 736 Iszlám hódítás Grúziában (Kaheti fejedelemség) 885 örmény Bagratida dinasztia ( ezüstkor ) 975 III. Baghrat király fénykora Grúziában 1054 szeldzsuk támadás Örményországban 1080 Kilikiai örmény királyság 1089 grúz szerzetesi építészet fénykora 1220 tatár fennhatósága 1329 grúz országegyesítés

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete korai hosszházas templomok (V. sz.) Karnut, Tajanat: Korai örmény hosszházas székesegyházak Dvin II. (V-VI. sz.), Ereruk (V. sz.) korai örmény építészet (IV-V. sz.) Bolnisi: korai grúz, hosszházas székesegyház (478-494) Tekor: Surb Sarkis templom (5. sz.)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete a hosszházas templomok továbbélése Ani: székesegyház (989-1001) Gurdzsaani: fejedelmi gyülekező templom (VII-VIII. sz.) Ún.: háromegyházas templomtípus Konstantinápoly: Hagia Eirene templom (536)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete(v-xiii. sz.) Amman (előkép 3. sz.) Etsmiadzin: korai örmény, centrális székesegyház (483-, 618-, 1627-)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete aranykor (VI-VII. sz.) Mcheta: Dzsvari templom (578-594) Vakharshapat: Szt. Hripszime (618, VII-VIII. sz.)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete(v-xiii. sz.) Mcheta: Dzsvari templom (578-594) Vakharshapat: Szt. Hripszime (618, VII-VIII. sz.)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete(v-xiii. sz.) Achtamar: Szt. Kereszt templom (928-951) Vakharshapat: Szt. Hripszime (618, VII-VIII. sz.)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete(v-xiii. sz.) Achtamar: Szt. Kereszt templom (928-951) Athosz: Magisztae Lavra és Iviron (963 és XI. sz.)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete(v-xiii. sz.) Achtamar: Szt. Kereszt templom (928-951)

Bizánc építészete IV. Építészet Bizánc hatósugarában Kaukázus-vidék építészete(v-xiii. sz.) Zvartnoc: Püspöki székesegyház (644-652) Ani: Gagik templom (1001-1013)