A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.19. COM(2012) 599 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A Bizottság 30. éves jelentése az Európai Parlamentnek az EU dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésekkel kapcsolatos tevékenységéről (2011) {SWD(2012) 346 final}

BEVEZETÉS Ezt a 2011. évi jelentést a Bizottság az Európai Parlamentnek nyújtja be az Európai Unió dömpingellenes tevékenységeivel kapcsolatos 1981. december 16-i állásfoglalása, valamint ipari, külkereskedelmi, kutatási és energiaügyi bizottságának jelentése nyomán. E rövid jelentés áttekinti 2011 legfontosabb eseményeit, és a korábbi évekhez hasonlóan csatoltak hozzá egy részletes mellékleteket tartalmazó, alaposabb elemzést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentumot is. A jelentés a munkadokumentum és annak fejezetei általános szerkezetét követi, hogy könnyen utána lehessen nézni az átfogóbb információknak. A nyilvánosság számára ez a jelentés és a teljes munkadokumentum a következő weboldalon is elérhető: http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/anti_dumping/legis/index_en.htm 1. A JOGSZABÁLYOK ÁTTEKINTÉSE A dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedésre vonatkozó vizsgálatokat a tanácsi alaprendeletek nyomán végzik. A hatályos jogszabályok áttekintése megtalálható a munkadokumentumban. Az alapvető dömping- és szubvencióellenes szövegekre az alábbiakban alaprendelet(ek)ként hivatkozunk. 2. ALAPFOGALMAK A munkadokumentum 2. fejezete áttekintést nyújt a kereskedelemvédelmi eszközökre vonatkozó vizsgálatokban használt terminológiáról és eljárásokról. 3. A KERESKEDELEMVÉDELMI ESZKÖZÖK KORSZERŰSÍTÉSE A Bizottság 2011 októberében a kereskedelemvédelmi eszközök korszerűsítésére irányuló kezdeményezést indított annak feltérképezése érdekében, hogy milyen módon javítható az említett eszközök jelenlegi rendszere. Jóllehet a gazdasági környezet jelentős mértékben megváltozott az elmúlt évtized során, az Európai Unió kereskedelemvédelmi eszközei lényegében nem változtak az alaprendeletek legutóbbi, 2004-es jogszabályi módosításai óta. A fentiek alapján, és a vállalatok jelenlegi nehéz gazdasági környezetét szem előtt tartva, a Bizottság úgy döntött, hogy elemzést készít a hatályos kereskedelemvédelmi szabályok erős és gyenge pontjairól, hogy kiigazítsa és kiegyensúlyozottan javítsa azokat az összes érintett érdekelt javára. A Bizottság 2012 tavaszán nyilvános konzultációt kezdett az esetlegesen javításra szoruló területek feltérképezése céljából. A nyilvános konzultáció előkészítése során a Bizottság nem csupán az uniós kereskedelemvédelmi eszközökre vonatkozó értékelő tanulmány eredményeit vette figyelembe (lásd alább), hanem a szakértőkkel folytatott számos eszmecsere során nyert információkat is. A korszerűsítés folyamatban van, de 2012. november/december előtt nem kerül sor bizottsági javaslat elfogadására. 2011 során egy független tanácsadó cég folytatta az Európai Unió kereskedelemvédelmi eszközeire vonatkozó értékelő tanulmány kidolgozását. A zárójelentést 2012 elején tették közzé. Az értékelésnek az volt a célja, hogy segítse a

Bizottságot abban, hogy megtervezze vagy javítsa szakpolitikai intervencióit és figyelemmel kísérje eredményességüket. Emellett azt gondolták, hogy a dokumentum segítené a polgárokat is, hogy gyakorolhassák az olyan szakpolitikák és tevékenységek ellenőrzésére, kritikájára és befolyásolására irányuló jogaikat, amelyeket a nevükben valósít meg a Bizottság. 4. ORSZÁGOS PIACGAZDASÁGI STÁTUSZ Egy-egy dömpingellenes vizsgálat alkalmazásában valamely ország akkor tekinthető teljes mértékben piacgazdasági berendezkedésűnek, ha teljesít öt kritériumot, amelyek részletesen meg vannak határozva az ehhez a jelentéshez csatolt munkadokumentumban. A Bizottság szolgálatai 2011-ben is folytatták Kína, Vietnám, Örményország, Kazahsztán, Mongólia és Belarusz országos piacgazdasági státusz elnyerésére irányuló kérelmének értékelését (a hat kérelemből néggyel foglalkoztak). Belarusz és Örményország kivételével valamennyi ország további információkat szolgáltatott az év során kérelme alátámasztására; e kérelmek a feldolgozás különböző szakaszaiban vannak. A Belarusz Köztársaság hatóságaival folytatott konzultációk az ország politikai helyzete miatt már 2010-től szünetelnek. A Bizottság 2010 júniusában további kérdéseket küldött Örményországnak a piacgazdaság felé történő előrehaladás újabb fejleményeiről. 2011 végéig azonban Örményország nem küldött új információkat a Bizottságnak. A másik négy kérelmező ország törekedett a piacgazdasági státusz elnyerésére, és a piacgazdasági státusz öt kritériumának elérését tekintve az előrehaladás különböző szakaszában van. Folytatódott a Kína piacgazdasági státusz iránti kérelmével kapcsolatos munka, beleértve a piacgazdasági státusszal foglalkozó munkacsoport 2011 novemberében Brüsszelben megrendezett 11. értekezletét. A munkacsoport ülésén a felek megvitatták egymással Kína előrehaladását a szellemitulajdon-jog és a monopóliumellenes törvény területén. 2011-ben elkészült a Kínai Népköztársaság számviteli gyakorlataira vonatkozó tanulmány. Sajnos a tanulmány csupán részleges eredményeket tudott felmutatni, amelyek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megbízható következtetéseket lehessen levonni Kína e téren elért előrehaladásáról. A piacgazdasági státusszal foglalkozó EU Vietnam munkacsoport ülésére 2011 decemberében, Brüsszelben került sor. A vietnami hatóságok választ adtak a Bizottságnak a négy nem teljesülő kritériummal kapcsolatos kérdéseire. Megállapodás született arról, hogy Vietnam további tájékoztatást küld a találkozón felvetett kérdésekről. 2011 végéig Vietnam nem küldött új információkat a Bizottságnak. Ami Kazahsztánt illeti, a Bizottság 2011 februárjában szóbeli jegyzéket intézett a kazah hatóságokhoz, amelyben felvázolta a piacgazdasági státuszra vonatkozó öt kritériummal kapcsolatos legfontosabb problémákat. Jóllehet 2010-ben megállapodás született arról, hogy a Bizottság Kazahsztánnal közösen ütemtervet dolgoz ki az országos piacgazdasági státusz elérésre érdekében megteendő, soron következő lépések tekintetében, 2011-ben nem történt előrelépés ezen a téren. A munkacsoportnak a mongol hatóságokkal való találkozójára 2011. szeptemberben, Ulánbátorban került sor. A felek megosztották és megvitatták a piacgazdasági

státuszra vonatkozó kritériumok terén Mongólia által elért előrelépéssel kapcsolatos információkat. 5. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK / KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK 5.1. Kis- és középvállalkozások (kkv-k) 2011-ben a Bizottság közzétette A kereskedelemvédelmi eszközök által érintett kkv-k előtt álló nehézségek kezelésére szolgáló intézkedésekről szóló dokumentumot. A dokumentum felölel több olyan, könnyen megvalósítható konkrét intézkedést, amelyek arra szolgálnak, hogy megfelelőbb segítséget nyújtsanak a kkvknak a kereskedelemvédelem valamennyi területen. Az említett intézkedések tekintetében bizonyos fokú közeledést sikerült elérni a tagállamok között. A tagállamok 2011-ben megvitatták és jóváhagyták az említett dokumentumot, amely egy független szakértő által végzett tanulmány eredményeire támaszkodott. A tanulmány célja annak meghatározása volt, hogy figyelemmel a kkv-knak az EU gazdaságában betöltött fontos szerepére, és a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban való részvételük során jelentkező nehézségeikre milyen igényei vannak a 27 uniós tagállamban működő kkv-knek, amikor panaszt nyújtanak be, vagy importőrként, illetve felhasználóként részt vesznek a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban, vagy exportőrként részt vesznek harmadik országok által kezdeményezett vizsgálatokban. A kkv-knek szóló kereskedelemvédelmi segélyszolgálatot (Trade Defence Helpdesk for SMEs) a kereskedelemvédelmi eljárások bonyolultsága miatt hozták létre, amely kis méretük és széttöredezettségük miatt a kkv-ket különösen is sújtja. Feladata, hogy a sajátosan a kkv-kre jellemző kereskedelemvédelmi kérdésekkel és problémákkal foglalkozzon általánosan és konkrét ügyek vonatkozásában is. A kereskedelemvédelemmel foglalkozó weboldal egy része kifejezetten a kkv-knak szól, és tartalmazza a kereskedelemvédelmi segélyszolgálat elérhetőségeit is. A kapcsolattartó pontokhoz 2011-ben számos információkérés futott be, amelyek mindegyikével azonnal foglalkozni kezdtek. A kérések egyaránt kiterjedtek a kereskedelemvédelmi eljárások lefolyására és tartalmára. 5.2. Kétoldalú kapcsolatok/ tájékoztató tevékenységek gazdasági ágazatok és harmadik országok A kereskedelemvédelmi szolgálatok munkájának fontos részét jelenti az EU kereskedelemvédelmi tevékenységeivel kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok magyarázata. 2011-ben kereskedelemvédelemről szóló szemináriumot rendeztek harmadik országok tisztviselői számára. Emellett számos kétoldalú kapcsolat nyújtott 2011-ben lehetőséget különféle kereskedelemvédelmi kérdések megvitatására több harmadik országgal, így Kínával, Koreával, Törökországgal és Ausztráliával.. Emellett 2011-ben több találkozóra került sor a legfontosabb érdekelt szövetségekkel és vállalkozásokkal, többek között a Business Europe-pal és a Eurocommerce-szel. 6. MEGHALLGATÁSI TISZTVISELŐ

A Kereskedelmi Főigazgatóságon 2007 áprilisától működő meghallgatási tisztviselőnek 2011 volt az ötödik munkaéve. A meghallgatási tisztviselő függetlenül végzi munkáját. A meghallgatási tisztviselő függetlenül jár el, és jelenleg igazgatási célokból a kereskedelemért felelős biztos mellé van beosztva. 2011-ben igazgatási szempontból a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójához osztották be. A meghallgatási tisztviselő hivatalos megbízatását 2012 elején tették közzé 1. A meghallgatási tisztviselő alapvető szerepe annak szavatolása, hogy az Európai Bizottság előtti kereskedelmi eljárások során hatékonyan lehessen gyakorolni a védelemhez való jogokat. A védelemhez való jogok nem csupán a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintési jogot ölelik fel, hanem az EU Alapjogi Chartájában kifejtett alábbi jogok szélesebb körét is: mindeniknek a jogát arra, hogy i. az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák, ii. ügyeit részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, iii. a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen. A meghallgatási tisztviselő a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának is tanácsot ad a jogszerű eljárással kapcsolatos kérdésekben, valamint minden, a kereskedelmi eljárásokhoz kötődő témában. A meghallgatási tisztviselő beavatkozása iránti kérelmek száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat a tisztség 2007-es létrehozatala óta. 2011-ben a meghallgatási tisztviselő 81 alkalommal avatkozott közbe 35 kereskedelemvédelmi ügyben, és 26 meghallgatást tartott, amelyből 4 a felek és a hasonló érdekeltek közös meghallgatása volt. A beavatkozásokat a harmadik országoba exportáló termelők, az uniós ipar, a felhasználók és az importőrök, valamint harmadik országok kormányai kérelmezték. A meghallgatási tisztviselő a vizsgálat valamennyi szakaszára kiterjedő kérdésekben avatkozott be, és számos ajánlást fogalmazott meg a Bizottság szolgálatainak, amelyeket azok nagyrészt követtek. A meghallgatási tisztviselő ajánlásainak legfontosabb célja az érdekeltek védelemhez való jogainak erősítése. A meghallgatási tisztviselő előtt 2011-ben felmerült legfontosabb kérdések az alábbi három kategória szerint csoportosíthatók: i. a nyilvánosságra hozatal tartama és minősége, ii. iratbetekintés, és a nem bizalmas akták minősége, valamint iii. a meghatározásokkal, megállapításokkal és következtetésekkel kapcsolatos nézeteltérések. 7. A DÖMPINGELLENES, SZUBVENCIÓELLENES ÉS VÉDINTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ÁTTEKINTÉSE 7.1. Általános megjegyzések 2011 végén az EU-nak 117 dömpingellenes intézkedése (lásd az O. mellékletet), és 10 szubvencióellenes intézkedése (lásd a P. mellékletet) volt hatályban. 2011-ben az EU-ba irányuló teljes behozatal 0,25%-át érintette dömping- vagy szubvencióellenes intézkedés. 1 HL L 107., 2012.4.19., 5. o.

A további kérdésekkel kapcsolatos részletek az e jelentéshez csatolt munkadokumentumban találhatók. A munkadokumentum mellékleteire való hivatkozások a címek mellett találhatók. 7.2. Új vizsgálatok (lásd az A - E. mellékleteket és az N. mellékletet) 2011-ben 21 vizsgálat indult 2. Ideiglenes vámot 10 eljárás során vetettek ki. Végleges vám kivetésével 13 ügy zárult, 11 eljárást pedig intézkedések nélkül zártak le. 21 intézkedés automatikusan hatályát vesztette alkalmazása 5 éves időtartamának lejártát követően. 7.3. Felülvizsgálatok A kereskedelemvédelmi szolgálatok munkájának jelentős része továbbra is felülvizsgálatokból áll. A 2007-2011-es időszakban ezek tették ki az összes megindított vizsgálat 63%-át. A munkadokumentum 2. táblázata a 2007-2011-ig terjedő évekre vonatkozóan tartalmaz statisztikai információt. 7.3.1. Intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatok (lásd az F. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (2) bekezdése és 18. cikke úgy rendelkezik, hogy 5 év elteltével az intézkedések lejárnak, hacsak a hatályvesztési felülvizsgálat nem bizonyítja, hogy eredeti formájukban fenn kell tartani őket. 2011-ben 8 hatályvesztési felülvizsgálat indult. 8 hatályvesztési felülvizsgálat zárult a vám további 5 évre történő megerősítésével, 4 pedig az intézkedések megszüntetésével. 7.3.2. Időközi felülvizsgálatok (lásd a G. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (3) bekezdése és 19. cikke az intézkedések érvényessége ideje alatt azok felülvizsgálatát írja elő. A felülvizsgálatok korlátozódhatnak a dömping/szubvenció vagy a károkozás szempontjaira. 2011-ben összesen 9 időközi felülvizsgálat indult. 7 időközi felülvizsgálat a vám megerősítésével vagy módosításával zárult, 5 időközi felülvizsgálat pedig az intézkedések megszüntetésével. 7.3.3. Egyéb időközi felülvizsgálatok (lásd a H. mellékletet) 2011-ben két egyéb vagyis az alaprendeletek 11. cikke (3) bekezdésének vagy 19. cikkének hatálya alá nem tartozó felülvizsgálatot indítottak. 7.3.4. Új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatok (lásd az I. mellékletet) Az alaprendeletek 11. cikkének (4) bekezdése és 20. cikke új exportőröknek szóló és gyorsított felülvizsgálatot ír elő annak érdekében, hogy egyéni dömpingkülönbözetet vagy egyéni kiegyenlítő vámot lehessen megállapítani a szóban forgó exportáló országokban működő olyan új exportőrökre, amelyek a 2 A munkadokumentumban az 1. táblázat statisztikai információkkal szolgál azokról a 2007 2011. közötti új vizsgálatokról, amelyeket az alaprendeletek 5. és 10. cikkének rendelkezései alapján folytattak le.

vizsgálati időszak során nem exportálták a terméket. Ezeknek az exportőröknek bizonyítaniuk kell, hogy valóban új exportőrök, és valóban a vizsgálati időszak után kezdtek az EU-ba exportálni. Ilyen esetben egyedi vámot lehet számukra kiszámítani, amely általában alacsonyabb az országos vámnál. 2011-ben új exportőrre vonatkozóan 2 felülvizsgálat indult. 7.3.5. Abszorpciós vizsgálatok (lásd a J. mellékletet) Amennyiben elegendő információ mutat arra, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően és az intézkedések bevezetése előtt vagy után az EU-ba behozott terméknek csökkentek az exportárai vagy nem (eléggé) mozdultak el a viszonteladói árai vagy az azt követő eladási árai, akkor abszorpciós felülvizsgálat indítható annak megvizsgálására, hogy az intézkedésnek volt-e hatása az említett árakra. Az ilyen alacsonyabb exportárak figyelembe vétele érdekében újraszámolható a dömpingkülönbözet, és növelhető a vám. Az abszorpciós felülvizsgálatok lehetőségét az alaprendeletek 12. cikke és 19. cikkének (3) bekezdése tartalmazza. 2011-ben nem indult és nem is zárult le abszorpcióellenes felülvizsgálat. 7.3.6. A dömpingellenes intézkedések kijátszását felfedő vizsgálatok (lásd a K. mellékletet) Az alaprendeletek 13. és 23. cikke előírja a vizsgálatok újraindításának lehetőségét olyan esetben, amikor az intézkedések kijátszásáról bizonyíték áll rendelkezésre. 2011-ben 3 ilyen vizsgálat indult. 4 kijátszásellenes vizsgálat az intézkedések kiterjesztésével, 2 pedig az intézkedések kiterjesztése nélkül végződött. 7.4. Védintézkedésekre vonatkozó vizsgálatok (lásd az L. mellékletet) 2011-ben nem indult védintézkedésre vonatkozó vizsgálat. Egy 2010-ben kezdődött védintézkedésre vonatkozó vizsgálat intézkedések meghozatala nélkül zárult. 8. A DÖMPING- ÉS SZUBVENCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA 8.1. Az intézkedések nyomon követése A hatályban lévő intézkedések ellenőrzésére irányuló tevékenységek négy főbb területre oszthatók: (1) a csalás megelőzése; (2) a kereskedelmi forgalom és a piac fejlődésének figyelemmel kísérése; (3) a hatékonyság megfelelő eszközökkel való javítása és (4) a szabálytalan gyakorlatokra adott reakció. Ezek a tevékenységek lehetővé tették a kereskedelemvédelmi eszközökkel foglalkozó szolgálatoknak, hogy proaktív módon, a tagállamokkal együttműködésben biztosítsák a kereskedelemvédelmi intézkedések megfelelő érvényre juttatását az Európai Unióban. 8.2. A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése (M. és Q. melléklet) A kötelezettségvállalások figyelemmel kísérése a végrehajtási tevékenységek része, mivel a kötelezettségvállalás a dömping- és szubvencióellenes intézkedések egyik

formája. Kötelezettségvállalást a Bizottság akkor fogad el, ha biztosítottnak látja, hogy az hatékonyan ki tudja küszöbölni a dömping vagy szubvenció káros hatásait. 2011 elején 22 kötelezettségvállalás volt hatályban. 2011 folyamán a kötelezettségvállalások portfoliójában a következő változások történtek: 5 vállalkozás kötelezettségvállalása szűnt meg az intézkedések hatályvesztése/hatályon kívül helyezése miatt, és egy vállalat kötelezettségvállalását fogadták el. Így 2011 végére a hatályos kötelezettségvállalások száma összesen 18 lett. 9. VISSZATÉRÍTÉSEK (U. MELLÉKLET) Az alaprendeletek 11. cikkének (8) bekezdése és 21. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az importőröknek, hogy az őket érintő beszedett vámok visszatérítését igényeljék, amennyiben kimutatható, hogy a dömping-/támogatási különbözetet kiküszöbölték, vagy az a hatályos vám szintje alá csökkent. 2011-ben 26 új visszatérítési kérelmet nyújtottak be. 2011 végére 12 vizsgálat volt folyamatban, ezek összesen 18 kérelemre vonatkoztak. 2011-ben 24 bizottsági határozatot fogadtak el: 12 részleges visszatérítést adott, 12 pedig elutasította a visszatérítésre vonatkozó kérelmet. Hét kérelmet visszavontak. 10. BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT: A BÍRÓSÁG / TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI A Bíróság és a Törvényszék 2011-ben összesen 9 ítéletet hozott a dömping-, illetve szubvencióellenes tevékenységek területén. Néhány ítélet részletes összefoglalása megtalálható a munkadokumentumban. 2011-ben 16 új ügyet indítottak, közülük tizenkettőt a Törvényszéken, négyet pedig a Bíróságon. A munkadokumentum S. mellékletében szerepel a 2011 végén még függőben lévő, a Törvényszékhez és a Bírósághoz benyújtott dömping- és szubvencióellenes intézkedésekkel kapcsolatos ügyek listája. 11. TEVÉKENYSÉGEK A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET (WTO) KERETEIN BELÜL 11.1. Vitarendezés a dömpingellenes intézkedések, szubvencióellenes intézkedések és a védintézkedések területén A WTO szigorú eljárást ír elő a WTO-megállapodások alkalmazását érintő, a WTOtagállamok között felmerült viták rendezésére. 2011 júliusában a WTO fellebbviteli testülete jelentést tett közzé a Kínából származó egyes, vas vagy acél kötőelemek behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések kapcsán Kína által az EU ellen indított vitarendezési ügyről. Ezt volt Kína WTO-ba benyújtott első kifogása az EU-val szemben azóta, hogy az ország 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz. A testület 2010 decemberében elküldte jelentését a WTOtagállamoknak, és az EU 2011 márciusában kifogásolta a testületi jelentés bizonyos elemeit. A fellebbviteli testület 2011. júliusban kiadta a jelentését, és a vitarendezési

testület 2011. július 28-i ülésén elfogadta a jelentést. Bár a testület és a fellebbviteli testület elutasította kötőelemekre vonatkozó rendelet tekintetében megfogalmazott kínai állítások nagy többségét, a rendelet bizonyos elemeit a WTO-joggal ellentétesnek ítélték. A testület és a fellebbviteli testület megállapította továbbá, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése nem áll összhangban az Európai Uniónak a dömpingellenes megállapodásban vállalt kötelezettségeivel. Az Európai Unió 2011 szeptemberében tájékoztatta a WTO vitarendezési testületét abbéli szándékáról, hogy WTO-kötelezettségeinek tiszteletben tartása érdekében végrehajtja a testület e vitával kapcsolatos határozatait és ajánlásait. 2012 februárjában a Bizottság javaslatot tett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a dömpingellenes alaprendelet módosítására abból a célból, hogy figyelembe vegyék a vitarendezési testület határozatát 3. 2011 októberében a WTO-testület jelentést adott ki az egyes, Kínából származó bőr lábbelikre elrendelt dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos jogvitáról. A testületet 2010 májusában hozták létre. A testület megállapította, hogy a megvizsgált kérdések nagy többségében az EU a WTO-szabályok teljes mértékű betartásával járt el. A testület megerősítette a kötőelemekkel kapcsolatos jogvita során, az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése tekintetében tett megállapítást. Mivel a bőr lábbelik behozatalára vonatkozó intézkedéseket meghatározó rendeletek 2011 márciusában hatályukat veszítették, a testület megállapította, hogy nincs alapja a WTO egyetértési megállapodás 19.1. cikke szerinti ajánlásnak ( hozzák összhangba a [hatályukat veszített] intézkedés[eke]t ). A testület azonban azt ajánlotta, az Európai Unió hozza összhangba az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdését a WTOmegállapodások szerinti kötelezettségeivel. 11.2. Egyéb WTO-tevékenységek A dohai fejlesztési menetrend (Doha Development Agenda, DDA) keretében a szabályokkal foglalkozó tárgyalócsoport 2011-ben informális többoldalú konzultációt kezdett különféle kérdésekről, amennyiben szükségesnek tűnt, hogy tovább dolgozzanak a tagállamok között fennmaradó nézetkülönbségek megszüntetésén. Ennek eredményeként eljuttatták a tagállamokhoz a dömpingellenes fegyelmi szabályok új szövegét, kiemelve a közösen elfogadott területeket és a fennmaradó problematikus kérdéseket, a támogatásokról és a halászati támogatásokról szóló tárgyalásokon elért előrehaladást pedig egy jelentésben tárgyalták (a 2011. április 21-i TN/RL/W/254 WTO dokumentum). Bár ezek a dokumentumok pontosan türközték a tárgyalások állását az említett területeken, 2011-ben mégsem nyílt lehetőség az előrelépésre ezeken a tárgyalásokon, résszint a dohai fejlesztési menetrend összességében vett előrehaladása miatt. Dennis Francis elnök lemondását követően egyetértés jött létre a tagok között, hogy Wayne McCook nagykövetet (Jamaica) nevezik ki a szabályokkal foglalkozó tárgyalócsoport elnökének. A nagykövet kinevezését a 2012 februárjában tartott hivatalos ülésen megerősítették. Ezt követően két alkalommal (2012 februárjában és áprilisában) összeült a technikai csoport, a tárgyalócsoport egyik alcsoportja. Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan folytatódott a Bizottság szolgálatainak részvétele a dömpingellenes gyakorlatokkal, a szubvenciókkal és kiegyenlítő 3 COM (2012) 41 Final

intézkedésekkel, valamint a védintézkedésekkel foglalkozó bizottságokban. A bizottságok kétszer tartottak rendes ülést, hogy áttekintsék az értesítéseket, és felvessenek olyan kérdéseket, amelyek különös érdeklődésre tartanak számot. KÖVETKEZTETÉS 2011-ben az előző évhez viszonyítva több új eset indult, és nőtt az elrendelt végleges intézkedések száma is. Az intézkedések elrendelése nélkül lezáruló vizsgálatok száma ugyancsak mutatott némi emelkedést, miközben az előző évhez viszonyítva az elrendelt ideiglenes intézkedések száma csaknem egynegyedével csökkent. A felülvizsgálatokat tekintve ezek továbbra is jelentős részét teszik ki a szolgálatok munkájának, bár az indított felülvizsgálatok száma 2010-hez viszonyítva csaknem egyhatoddal csökkent. A lezárt vizsgálatok száma a 2010-es adatokhoz viszonyítva jelentősen növekedett. Végezetül emlékeztetni kell rá, hogy a 2011-ben meghozott kereskedelemvédelmi intézkedések csupán a teljes behozatal 0,25%-ára voltak hatással, ami azt tükrözi, hogy az EU mérsékelten és szabályokon alapuló megközelítés alapján alkalmazza ezeket az eszközöket.