Új jogintézmény a szerzői jog forrásvidékén Az i2010 Digitális Könyvtárak néven ismert kezdeményezés arra irányult, hogy Európa kulturális és tudományos gyűjteménye mindenki számára hozzáférhetővé váljon. E tekintetben releváns kérdéssé vált azon művek (ún. árva művek pl. könyv, fotó) szerzői jogi státuszának tisztázása, amelyeknek jogosultjai nem találhatók. Az előadás célja, hogy a hallgatósággal megismertesse az árva mű fogalmát és jelentőségét, valamint az árva mű magyar szabályozási modelljét. 1. Nemzetközi megoldások Az árva művek felkarolása az egyes nemzeti jogokban az alábbi módokon jelenik meg. A magyar, a kanadai, a japán, a dél-koreai és a skandináv országokbeli szabályozás abból indul ki, hogy a felhasználó az árva mű felhasználását akkor kezdheti meg, ha előzetesen beszerezte az erre vonatkozó engedélyt. A kanadai megoldás szerint a Kanadai Szerzői Jogi Testület (Copyright Board of Canada) hatáskörébe tartozik az árva művekre vonatkozó felhasználási engedély kiadása. Ehhez hasonló rendszer működik Japánban és Dél-Koreában, ahol ugyancsak állami szervek foglalkoznak az árva művekre vonatkozó felhasználási engedély kiadásával. Színesíti a palettát a skandináv országok megoldása, amely a kiterjesztett kollektív szerződést (extended collective licence) alkalmazza az ilyen művek felhasználásának engedélyezésére, hozzájárulva a könyvtárak, a múzeumok és az archívumok gyűjteményeinek gyarapításához. Az Európai Unió egyelőre az ún. soft law eszközeivel kíván egyfajta útmutatást adni az egyes tagállamoknak. Ezek közül az egyik legfontosabb az Európai Bizottságnak a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló 2006/585/EK. számú, 2006. augusztus 24-én elfogadott ajánlása (a továbbiakban: Ajánlás). Az Ajánlás utal ugyan az alábbiakban áttekintésre kerülő engedélyezési mechanizmusra, ami az árva művek nyilvánossághoz való hozzáférését szolgálja, erre vonatkozó részletszabályokat azonban nem tartalmaz. Az Ajánlás tehát elsősorban a szerzői művek árvává válását megelőző intézkedések meghozatalát kívánja elősegíteni. A legtöbb tagállamban az árva művek szabályozása egyelőre várat magára. 2. Magyar megoldás Az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésnapján elfogadta a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt. vagy törvény) módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvényt, amelynek köszönhetően bevezetésre került az árva mű fogalma és ezzel a Magyar Szabadalmi Hivatalra (MSZH), mint a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal hatáskörébe került az árva művek felhasználására vonatkozó engedély kiadása (Szjt. 57/A D. -ok). Az árva művekre az Szjt. rendelkezésein kívül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai, továbbá az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes 1
szabályokról szóló 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. vagy kormányrendelet) rendelkezései nyújtanak eligazítást. Magyarország az árva művek szabályozásával a tagállamok között az elsők közé tartozik. A felhasználási engedélyezés rendszerében az alkotót, illetve a szerzői jog jogosultját (pl. az alkotó örököse, vagyoni jogok jogosultja) követően az MSZH jelenti az utolsó állomást. Az MSZH engedélyezési jogosultsága egyrészt az engedély megadására (ennek legfontosabb láncszeme a felkutatásra irányuló bizonyítékok vizsgálata), másrészt a felhasználási díj megállapításra, harmadrészt az engedély visszavonására terjed ki. Az MSZH jogállása azonban nem hasonlítható a többi jogosultéhoz. A kérelmezőnek adható engedély ugyanis a törvény által jelentős mértékben behatárolt, az MSZH ellenőrzési, illetve szankcionálási jogosultsága pedig hiányzik. A következőkben néhány érdekességet emelek kik a felhasználási engedélyezés eljárásából, így szólni fogok a felhasználót által végzett kutatásról, a felhasználási díj megállapításáról, valamint a felhasználási engedélyről 2.1. Árva mű fogalma Mit is értünk az árva mű alatt? Árva műnek minősül minden olyan alkotás, amelynek szerzői jogi védelme még nem járt le, de a beazonosítás, illetve a fellelhetőség nehézségei miatt, a jogosultjaikkal nem lehetséges a kapcsolatfelvétel. Mű alatt pedig nemcsak az olyan alkotást értjük, amely a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, hanem az előadóművészi teljesítményt is. Kit értünk jogosult alatt, azaz a kérdést úgyis feltehetjük, hogy hogyan válik egy mű árvává? Egy mű árvává válását elsődlegesen arra az okra lehet visszavezetni, hogy a jogosultjára vonatkozó információ hiányzik. Az információhiány fő oka pedig, hogy a védelem keletkezése eltérően az iparjogvédelmi oltalmaktól nem kötődik előzetes eljáráshoz, illetve nyilvántartáshoz. További okként szolgálhat, hogy vannak olyan szerzői művek, amelyek felhasználásának engedélyezése nem tartozik a közös jogkezelés körébe, így ezek nyilvántartása hiányzik (pl. szoftver, épülettervek). További ok a vagyoni jogok jogosultjának változására (pl. öröklés, vagyoni jogok átruházása) vezethető vissza. Itt kell megjegyezni, hogy a vagyoni jogok átruházására korlátozott esetekben bár, de lehetőség van. Az alkotó jogai felett ekkor más személy fog rendelkezni, ami még nehezebbé teszi az adott mű aktuális jogosultjának nyomon követését és szükség esetén megtalálását. Mások a művek árvává válásának további okaként a védelmi idő hosszú tartamát nevezik meg. Végül meg kell jegyezni, hogy minden olyan mű esetében, amelyre vonatkozó jogok kezelése a közös jogkezelésbe tartozik, nem alkalmazhatók az árva műre vonatkozó rendelkezések.[szjt. 57/A. (6)] Sor kerülhet ugyanakkor arra is, hogy a felhasználás engedélyezése két szerv hatáskörébe tartozik. Ez olyan esetben merülhet fel, amikor a kérelmezett felhasználás több vagyoni jogot (pl. többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés) is érint, így előfordulhat, hogy míg az egyik felhasználási mód tekintetében a Magyar 2
Szabadalmi Hivatal, addig a másik esetben a közös jogkezelő szervezet jogosult az engedélyezésre. A szerzőre vonatkozó adatok név, elérhetőség, elhunyt-e nehéz fellelhetősége miatt tehát a mű felhasználására sem kerülhet tehát sor; ezeknek a műveknek a digitális környezetben való megjelenése sem lehetséges. Ennek következtében a gazdátlan szerzői művek komoly akadályt jelentenek a kulturális javak teljes feltárásában, illetve az ilyen javakhoz való hozzáférés biztosításában. 2.2. A felhasználási engedély Az MSZH előtti eljárás minden esetben kérelemhez kötött. Az árva művek tekintetében bárki természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság, magyar vagy külföldi egyaránt felhasználási engedély iránti kérelmet nyújthat be az MSZH-hoz. Ebből következik, hogy nemcsak könyvtárak, archívumok, múzeumok számára nyílik meg a lehetőség a felhasználási engedély beszerzésére, hanem más felhasználók részére is. A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemben meg kell adni a mű és - ha ez lehetséges - a szerző, több szerző esetén valamennyi szerző azonosítására alkalmas adatait, továbbá meg kell jelölni a felhasználás módját, mértékét, tervezett időtartamát és egyéb olyan körülményeit, amelyek a felhasználási engedély díjának megállapításához szükségesek. A felhasználási engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni, hogy a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt szolgál-e. [R. 2. (1)] A felhasználási engedély hatálya kizárólag magyar területre terjedhet ki, azaz sem külföldi, sem magyar szerzői mű külföldi hatályú felhasználására ennek az eljárásnak keretében felhasználási engedélyt szerezni nem lehet. [Szjt. 57/A. (1)] A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell mindazokat a bizonyítékokat, illetve igazolásokat, amelyek a szerző fellelésének hiányát támasztják alá. A háromfokozatú szerzőségi vélelem rendszerén (a művön szereplő szerzőre utaló közlemény, önkéntes műnyilvántartás, közös jogkezelő szervezetek adatbázisa) túl további bizonyítási eszközökkel találkozhatunk, amelyek jellegüket tekintve a következő négy csoportba sorolhatók: nyilvántartások, tájékoztatás kérése, hirdetés és olyan egyéb eszközök, amelyek műtípusonként eltérőek lehetnek. A nyilvántartásoknál maradva a kormányrendelet további bizonyítási eszközként említi az interneten hozzáférhető adatbázisokat, a szerző hollétének megállapítására alkalmas adatbázisokat (pl. lakcímnyilvántartás, telefonkönyv), továbbá a műtípus szerinti, nyilvánosság számára hozzáférhető gyűjtemények adatbázisait (pl. könyvtárak katalógusa). A nyilvántartásokon kívül jelentősnek minősülnek a tájékoztatási jellegű bizonyítási eszközök, például a kapcsolatfelvétel a műtípus szerint szokásos nyilvánosságra hozatalt megvalósító szervezetekkel (pl. könyv-, zeneműkiadó). A kapcsolatfelvétel körében említi a kormányrendelet továbbá a mű más felhasználását megvalósító személyektől (pl. kiadók, forgalmazók), a mű ismert és megtalálható többi szerzőjétől, továbbá a műtípussal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó szervezetektől történő tájékoztatás kérését (pl. építési hatóság) is. Utolsóként az országos napilapban való hirdetést kell mint bizonyítási eszközt megemlíteni. A felkutatási eszközök köre nyitott, így 3
további bizonyítási eszközök lehetnek például a felsőoktatási intézményektől, könyvtáraktól, múzeumoktól kért tájékoztatás, illetve az interneten történő hirdetés. [R. 2. (2) és 3. (1)] Jövőbeni célnak tekinthető olyan kutatási tájékoztatók kidolgozása, amelyek a különböző műtípusokra (pl. szöveges mű, zene/hangfelvétel, vizuális művek) vonatkozóan kerülnek kidolgozásra az egyes érdekcsoportok szakmai szervezetek, közös jogkezelő szervezetek, könyvtárak és archívumok bevonásával. Távlati feladatnak tekinthető továbbá az egyes keresési kritériumok tagállamok közötti harmonizációja annak érdekében, hogy a felhasználásra kiadott engedélyek kölcsönös elismerése biztosított legyen. Formázott: Betűtípus: Nem Dőlt Speciális esetnek tekinthető olyan műre vonatkozó kérelem elbírálása, amely alkotás közös műnek minősül. Ennek következtében, ha az árva mű felhasználásához több szerző engedélye szükséges, és vannak a szerzők között olyanok, akik ismertek, illetve fellelhetők, a kérelemhez csatolni kell az ilyen szerzőkkel kötött felhasználási szerződést is. [R. 2. (3)-(4)] További külön elbírálást igénylő esetnek tekinthető, amikor a felhasználó olyan művek felhasználására vonatkozóan kíván engedélyt kapni, amely művek ugyanazon szerzőtől származnak, mindemellett ugyanazon műtípusba tartoznak és felhasználásukra azonos módon kerül majd sor. [R. 2. (5)] Ez a rendelkezés a tömeges felhasználásra vonatkozó engedély megszerzését teszi lehetővé. A kérelmező ugyanakkor maghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére köteles, aminek összege attól függően alakul, hogy a kérelmezett felhasználás jellege jövedelemszerzésre, illetve jövedelemfokozásra irányul-e, továbbá, hogy a kérelem formanyomtatványon kerül-e benyújtásra. A felhasználási engedély megadására irányuló kérelemért 102 500 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ugyanakkor ez a díj 92 500 forint, ha a kérelmet az MSZH által e célra rendszeresített formanyomtatványon, illetve elektronikus úton nyújtják be. Jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás céljának hiányában a díj mértéke 40 000 forint, illetve 30 000 forint, ha a kérelem formanyomtatványon, illetve elektronikus úton nyújtják be. A felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 10 500 forint [R. 4. (4)-(5)] Ha az Szjt. másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.[szjt. 16. (4)] Ezért az árva művek felhasználására irányuló engedélyezési eljárásban a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy az MSZH a jövedelemszerzésre, illetve a jövedelemfokozásra irányultságtól függetlenül megállapítja a felhasználási díjat. A felhasználási díj összegszerűségénél két mérlegelendő szempontra kell felhívni a figyelmet: a felhasználás módjára és annak mértékére. [Szjt. 57/A. (1)] A felhasználás módjára vonatkozóan az Szjt. 17. -ában foglalt felsorolás nyújt iránymutatást. A felhasználás mértéke az egyes műtípusok és az azokhoz kapcsolódó felhasználási módok tekintetében értelmezhető. A felhasználási módra jó példa egy vers papíralapú könyv formában történő megjelenítése, amely más felhasználási díjkategóriába esik, mint annak interneten való nyilvánossághoz közvetítése. A felhasználás mértékénél az előző példánál maradva a könyvek példányszáma lehet irányadó. 4
A felhasználási díj megállapítását követően a díj letétbe helyezése ami egyben a felhasználás megkezdésének feltétele is egyben - csak abban az esetben képezi az eljárás részét, ha a kérelem szerint a felhasználási jelleg akár csak közvetve jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás céljára irányul. [Szjt. 57/A. (2)] Amennyiben a felhasználási jelleg nem irányul a jövedelemszerzés vagy a jövedelemfokozás céljára, ennek kifizetése a felbukkanó szerző akaratán múlik. Hiánypótlásra lehetőség nyílik, amennyiben a kérelmező díjfizetési kötelezettségének, illetve kérelem tartalmi követelményeinek nem tett eleget. A hiánypótlási felhívásban foglaltak nem vagy határidőn túli teljesítése esetében azonban így pl. a díj meg nem fizetése - a kérelem elutasítására, illetve a hatósági eljárás megszüntetésére kerül sor. [R.5., Ket. 31. (2) és 37. (3)-(5)] A felhasználás terjedelmét a már korábbiakban említett törvényi szintű feltételek bástyázzák körbe. A korlátok vonatkoznak az engedély időbeli és területi hatályára. Így az engedély öt évnél hosszabb időtartamra nem szólhat, és kizárólag a Magyar Köztársaság területére vonatkozik. Fontos, hogy az engedély nem kizárólagos, azaz azonos műre vonatkozóan több felhasználási engedély is kiadható. További jelentős korlát, hogy a felhasználási engedély nem ruházható át, tehát személyhez kötött, továbbá átdolgozásra nem jogosít, amely felhasználási mód tekintetében a művek árvák maradnak. [Szjt. 57/A. (1)] A szerző döntési jogosultsága e tekintetben kétirányú: egyrészt megtámadhatja az MSZH által megállapított díj összegszerűségét, másrészt kérheti a felhasználótól a megállapított összeg kifizetését. [Szjt. 57/A. (6)] Ha a szerző személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a szerző, illetve a felhasználó kérelmére az MSZH felhasználási engedélyt visszavonja. A visszavonás azon a napon lép hatályba, amikor a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válik azzal, hogy a felhasználás az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható. [Szjt. 57/A. (3)] Az átláthatóság érdekében az MSZH egy nyilvánosság számára elektronikusan elérhető nyilvántartást tart fenn mindazokról az árva művekről, amelyekre felhasználási engedély került kiadásra. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az árva művel kapcsolatos ügyszámot, a mű azonosítására alkalmas adatokat, a művel kapcsolatban engedélyezett felhasználás terjedelmére vonatkozó adatokat, a felhasználási díj mértékét és letétbehelyezésének napját, a felhasználási engedély visszavonásának tényét és hatályát. A nyilvántartásban a művel kapcsolatban folyamatban lévő eljárások tényét és tárgyát is fel kell tüntetni. A felhasználási engedély jogosultjának írásban megadott hozzájárulása esetén az MSZH a felhasználó azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat nyilvánosságra hozhatja, és azokat nyilvántartásában bárki számára hozzáférhetővé teheti.[r. 8. (1)-(3)] Végül az MSZH döntését (pl. a felkutatás eredménytelensége miatti elutasítás, felhasználási díj összege) a Fővárosi Bíróság vizsgálhatja felül a kérelmező, a szerző, illetve az ügyész 5
kérelmére. A kérelmező tekintetében kiemelhető, hogy a nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés közlésétől számított harminc napon belül az MSZH-nál nyújthatja be, amely azt az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. [Szjt. 57/C. ] 3. Összegzés Az árva művek felhasználására vonatkozó új modell számos előnnyel rendelkezik. Mindenek előtt biztosítja a szerzői művek jogszerű felhasználását. Másodsorban jogbiztonságot nyújt a felhasználók részére, különösen a kulturális intézményeknek (pl könyvtárak, archívumok) elkerülve a későbbiekben előforduló jogvitát. Harmadsorban, a felhasználási engedély minden esetben az egyes felhasználási igényeknek megfelelően alakítható ki. Végül, a nyilvánosság számára elérhető adatbázis alakítható ki az árva művekre vonatkozó felhasználási engedélyek alapján. Az árva művek kérdése ugyanakkor igen összetettnek tekinthető, különösen a határon átnyúló digitalizáció tekintetében. Egyelőre várat magára, hogy ez a magyar modell mennyiben illeszkedik bele az árva művekkel kapcsolatos európai elképzelések megoldás-modelljébe. Különösen érdekes lehet, hogy az egyes tagállamokban kialakított eltérő modellek (pl. különösen a kutatás eltérő kritériumai) lehetővé teszik-e majd a kölcsönös elismerést, és ha igen milyen feltételek mentén. Itt kell megemlíteni, hogy számos tagállam támogatná az árva művek problémájának európai szintű megoldását. A nemzeti határokon túl tekintve ezért jövőbeni célként jelenik meg a különböző tagállamok egyes nyilvántartásai közötti interoperabilitás biztosítása, valamint olyan európai adatbázis alapjainak a letétele, amely elősegíti a keresést nemcsak nemzeti, de európai szinten is. Ennek hatására a Bizottság 2009 októberében kibocsátott közleményében jelezte, hogy az árva művek kérdésében hatástanulmányt készít, valamint az ősz folyamán az árva művek szabályozására vonatkozó jogalkotási javaslatot tesz. 6