Magmatizmuss Magmatizmus

Magmatizmuss Magmatizmus

Magma és láva A magma olyan kőzetolvadék, amely szilárd ásványszemcséket és oldott gázokat is tartalmaz. Akkor keletkezik, amikor a földkéregben vagy a köpenyben a hőmérséklet olyan magasra emelkedik, ami a kőzetek megolvadásához vezet. A magma anyaga vulkánokon keresztül juthat a felszínre. A vulkáni kürtőn vagy hasadékokon keresztül felszínre került magmát lávának nevezzük. Felszínre jutáskor a lávák hőmérséklete 1000-1200 C körüli. A magma főbb alkotó elemei: oxigén, szilícium, alumínium, vas, kalcium, magnézium, nátrium, kálium és oldott gázt is tartalmaz (melyeknek fontos szerepe van a robbanásszerű kitöréseknél).

A lávaképződmények alakját a kiömlől láva SiO2 tartalma határozza meg. 2 féle lehet: a., savanyú - sok SiO2 tartalmaz, ezért nyúlós, lassan mozog és gyorsan megszilárdul, dagadókúpokat és lávatűket hoz létre (pl. Mt. Pelée lávatűje).

b., bázisos kevesebb gázt, vízgőzt és SiO2-t tartalmaz, ezért hígan folyik és lávafolyásokat (Dekkán fensík), vulkáni táblákat, lávatakarót és lapos vulkáni kúpokat hoz létre (Elő Indiában a Dekkán fensík északnyugati részén 650 000 km2 nyi területet borít a bazalt, vastagsága 1500 3000m). Ol Doinyo Lengai vulkánból (Tanzánia) kitörő láva kanyargós folyamot formál. A vulkán a kelet-afrikai rift zónában helyezkedik el. Krakatau

Magmatizmusnak nevezzük a magma felfelé történő mozgását és a nyomás következtében végzett munkáját. 2 részre osztjuk: plutonizmusra a földkéregben lezajló magmatizmus (mélységi kőzetek keletkeznek)-tehát ha a magma a mélyben megszilárdul: Gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet. A gyémánt után a második legkeményebb kőzet. A gabbró a mélységi magmás kőzetek egy csoportja. Akkor keletkezik, ha a bazaltos összetételű magma megreked a mélyben és ott kristályosodik ki. A földi óceáni kéreg alsó része főleg gabbróból áll A diorit mélységi magmás kőzet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti. Általában feketés zöld színű, homályos fényű.

A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg. A magmás kőzetek közül ez tartalmazza a legtöbb szilíciumdioxidot. vulkanizmus a felszínre törő láva munkája (kiömlési kőzetek keletkeznek)- tehát ha a láva a felszínre kerül és ott szilárdul meg bazalt A bazalt vulkanikus kőzet, színe a szürkétől a feketéig terjed. andezit Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

A Föld endogén (belső) erői állandó működésének egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája a vulkanizmus. Ezen mozgások során eljut a magma a felszínre, vagy sem. Ez alapján a vulkáni működés 4 típusát különböztetjük meg: effuzív vulkanizmus kiömléses extruzív vulkanizmus kinyomulásos plutonikus vulkanizmus mélységi kriptovulkanizmus rejtett magmatizmus A plutonikus és a kriptovulkanizmus fontos szerepet játszik a földkéreg felépítésében a gránit és a gabbro termelése miatt.

A vulkánok csoportosítása

1. A kitörés helyének alakja szerint: a) felületi (areális) - jelenleg nincsenek ilyen vulkánok; b) hasadék (lineáris) - hosszú repedésvonalak mentén tör fel a leginkább bazaltos láva pl.: Izlandon a Laki-vulkán, de így keletkezett a Dekkán és a Columbia fennsík hatalmas bazalttakarója is; c) központi csatornás (centrális) - a legtöbb vulkán ilyen pl.: Vezúv, Etna. a) felületi (areális) b) hasadék (lineáris) - Izlandon a Laki-vulkán c) központi csatornás - Vezúv

2. A kitörési alkalmak száma szerint: a) egyszeri (monogén); b) többszöri (poligén) működéssel kialakult vulkánok. 3. A működés folyamatossága szerint: a) állandóan (permanens pl.: Stromboli) b) szakaszosan (periodikus pl.: Etna) c) alkalomszerűen (epizodikus pl.: Vezúv) működő vulkánok

4. A működés állapota szerint: a.,működő (aktív) 700 aktív vulkán található a Földön b) szunnyadó (inaktív) c) kialudt (passzív) vulkánok 5. A kitörés módja szerint: a) robbanásos (explóziós) pl.: Krakatau b) kiömléses (effúzív) pl.: Hawaii vagy a Dekkán és a Columbia-fennsík bazalttakarója keletkezett így. Mauna Loa

6. A felszínre hozott anyag minősége szerint: a) lávavulkánok pl: a nyugodt kitörésű bazaltvulkánok b) törmelék vagy porvulkánok - ezeknél a lávafolyás alárendelt vagy hiányzik c) vegyes vulkánok mindkettőt tartalmaz d) gázvulkánok - csak légnemű anyagokat lövellnek ki. 7. A felszínre hozott anyag vegyi összetétele szerint: a) savanyú pl.: riolit b) semleges pl.: andezit c) bázisos pl.: bazalt. 8. A kitörés helye szerint: a) szárazföldi b) tenger alatti vulkánok

b., tenger alatti vulkánok A víz alatti vulkán kitörése által létrejött izlandi Surtsey a világ egyik legifjabb, folyamatos változásban lévő szigete, mely az UNESCO Világörökségnek is részét képezi. A hawaii Mauin található Molokini Crater, bár látványos kitöréseiről ismert, a turisták, különösen a búvárok körében máig népszerű A Kick 'em Jenny nevű víz alatti vulkán, mely Grenadától pár kilométerre északra helyezkedik el, a karibi térség egyik legnépszerűbb természeti látványossága. 1939 és 2001 között minimum 12 kitörést produkált. Az izlandi Eldfellvulkán 1973-ban produkálta egyik leglátványosabb és legveszélyesebb kitörését: a víz alól kiáramló láva egész kikötőt veszélyeztette.

9. A vulkán alakja szerint: a) vulkáni kúp b) pajzsvulkán c) vulkáni takaró

Vulkánok típusai kitörésük szerint: 1., Robbanásos (explóziós) vulkánok sok gőzt és gázt, kevés lávát termelnek. A gőzök és gázok nagy erővel robbanásszerűen törnek ki a kráterből. Rengeteg közettormeléket sodornak magukkal. Szétrobbantják a kürtőben megmerevedett lávatömeget, sőt részben magát a vulkáni kúpot is. Ide tartozik Indonéziai Krakatau, észak-amerikai Mout St. Helens, középamerikai Mt. Pelée, Japánban - Fudzsi Krakatau Fudzsi

2., Kitörési (effúziós) vulkánok gőzök és gázok mellett híg láva ömlik ki. Nincs robbanásos kitörésük. Legismertebbek a Hawii sziget vulkánjai: Mauna Loa, Mauna Kea, Kilauea. Rengeteg effóuziós vulkán működik az óceáni hátságok hasadékvölgyeiben, pl. Izlandon. Mauna Loa

Érdekességek Hawaii Vulkánok Nemzeti Park.

3., Vegyes típusú vulkánok gőzöket, gázokat, törmeléket és lávát egyaránt termelnek. Vulkáni kúpjaik a törmelék és a láva egymásra rakódott rétegeiből épül fel. Sztratovulkánoknak is nevezzük őket. Legismertebbek Európába: Vezúv (1826)... és napjainkban...

Pompeii.

Etna

Vulkánok felépítése A vulkánok általános felépítése: 1. Magmakamra 2. Fedőrétegek 3. Vulkáni csatorna 4. Talaj 5. Intrúzió (szill) 6. Oldalcsatorna 7. Hamurétegek 8. Lávarétegek 9. Torok 10. Parazitakráter 12. Láva 11. Főkürtő 12. Kráter 13. Hamufelhő

Vulkánok keletkezése Vulkánok keletkezése divergens lemezszegélyeken A divergens (egymástól távolodó) lemezszegélyeken, ahol az asztenoszféra magmaáramlásai megrepesztik az óceáni kőzetburkot, folyamatosan bazaltos kőzetolvadék nyomul a felszínre, ahol megszilárdulva óceánközépi hátságokat hoz létre. A köpeny vízszintesen áramló anyaga fokozatosan távolítja egymástól a kőzetlemezeket. Az ilyen vulkánokra nem jellemző sem a gázrobbanások sora, sem a törmelékszórás, működésük közben csak kevés vízgőzt termelnek. Divergens lemezszegélyek a kontinensek területén is kialakulhatnak: ezek a kontinentális hasadékvölgyek vagy riftek. Ezekre az alkálifémekben gazdag magma a jellemző (riolitok, alkáli bazaltok). Ilyen jellegű a Kelet-Afrikai árok vulkanizmusa.

Kelet-Afrikai árok

Vulkánok keletkezése konvergens lemezszegélyeken A legismertebb ilyen zóna a Csendes-óceán tűzgyűrűje, amelynek része többek között egész Japán (tehát a Fudzsi is), Kamcsatka és a Kordillerák tűzhányói, köztük a Chimborazo, a Popocatepetl, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Mount Saint Helens. A konvergens (szubdukciós) lemezszegélyeken a hegységképző dést aktív vulkanizmus kíséri. A lefelé növekvő hőmérséklet részlegesen megolvasztja az alábukó általában óceáni kőzetlemez anyagát és az általa szállított, évmilliók alatt felhalmozódott tengeri üledéket. A friss olvadék a kőzetlemez repedésein a felszín felé igyekszik, és út közben beolvasztja a gránitos-üledékes szárazföldi kéreg egy részét is. Az így feltörő magma többnyire réteges szerkezetű (rétegvulkán), meredek lejtőkkel. A vulkáni tevékenység erősen explozív, erős törmelékszórással és gőzkitörésekkel.

Vulkánok negatív hatásai

A vulkánkitörések rengeteg hamut és kénsavcseppet juttatnak a légkörbe, amelyben átmenetileg egy a napsugarak számára áthatolhatatlan réteg alakul ki, így a bolygó hűtéséhez hozzájárulhatnak a vulkánok. Továbbá port és hamu kerül a levegőbe kitöréskor, amely éveken át is keringhet a légkörben. Elpusztítják a környezetümkben lévő növény és állatvilágot, városokat (Pompei)

Vulkánok pozitív hatásai

Vulkánok pozitív hatásai bazalt andezit

gejzírek kialakulása vízgőzfeltörések szigetek kialakulása vulkáni kőzetek (andezit, bazalt) - jó építő és burkolókövek a vulkáni hamu termékennyé teszi a talajt

Legjelentősebb aktív vulkánok Jelenlegi ismereteink szerint Földünkön mintegy 700 aktív vulkán található, melyek többsége földrajzilag jellegzetes vonalak mentén helyezkedik el, melyek öt vulkáni övezetet alkotnak: kelet-ázsiai-, amerikai-, eurázsiai-, atlanti- és kelet-afrikai.

Etna (Szicília)

Vezúv (Appennini félsziget)

Stromboli (Lipari szigetek)

Szantorin (Kikládok)

Hekla (Izland)

Pico de Teide (tenerife)

Kamerun (Kamerun)

Nyiragongo (Kongo)

Kerinci (Szumátra)

Semeru Jáva

A Föld kőzetlemezei és a vulkánok elhelyekedése

Vulkáni tevékenység Szlovákiában

legnagyobb szlovákiai vulkán a Gyertyánligeti sztratovulkánt (stratovulkán Poľana)