Társasági élet Rovatvezető; I)r. MÉSZÁROS ZOLTÁN A Magyar Rovartani Társaság ez évben január 19-én tartotta meg szokásos évi közgyűlését. A közgyűlés programjában a következő napirendi pontok szerepeltek: 1972. évi tisztikari beszámolók; lejárt mandátumu tisztségek betöltése; az 1973. évi Frivaldszky emlékplakettek átadása és Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ alelnökünk beszámolója az 1972-ben Canberrában megtartott Nemzetközi Rovartani Kongresszusról. A közgyűlés 100 tag, i l l. vendég jelenlétében zajlott le. Az Elnök megnyitotta a közgyűlést,majd bemutatta a január 5-én készült jegyzőkönyvet, mely szerint az akkorra hirdetett közgyűlés - a megjelentek elégtelen száma következtében - határozatképtelen volt. A tisztikari beszámolók közül %z Elnök elsőként a szerkesztői beszámolót kérte. Dr.PAPP JENŐ, a Rovartani Közlemények szerkesztője felolvasta beszámolóját: S z e r k e s z t ő i j e l e n t é s Tisztelt Közgyűlés! Folyóiratunk, a Természettudományi Múzeummal közösen kiadott Rovartani Közlemények - Folia Entomologia Hungarica 1972. évi 25. kötete még nem teljes. A kötet 1. füzete 1972. február elején hagyta el a sajtót, 2. füzete azonban még mindig késik. Várhatóan ugyancsak februárban vehetjük kézbe a 2. füzetet. A kötet teljes terjedelme 544 oldal,azaz 47,25 A/5 ív. Összesen 32 tanulmányt teszünk közzé, továbbá az Apró közlemények-et, a Könyvismertetést és a Társasági élet-ről szóló beszámolót. Ebben a kötetben emlékezünk meg a közelmúltban elhunyt három neves tagtársunkról, GYŐRFFY JENŐről, MÓCZÁR MLKLÓSról és Dr. ERDŐS JOZSEFről is. Szakcsoportok és egyéb témák szerint a következőképpen oszlanak meg a cikkek: 3 megemlékezés, 3 útibeszámoló, 2 állatföldrajzi, 1 rovaranatómiai, 1 erdészeti rovartani, 9 Coleoptera, 3 Homoptera, 2 Lepidoptera, 2 Diptera, 2 Hymenoptera, 1 Thysanoptera, 1 Trichoptera és 1 Acari tárgyú. Könyvismertető rovatunkban több hazai és külföldi entomológiai témájú müvet mutatunk be olvasóinknak. A válogatásnál ezúttal is figyelemmel voltunk arra, hogy az ismertetett kiadványok általános érdeklődésre tartsanak számot.
A "Társasági élet" rovatban az 1972. év eseményeiről tájékozódhatunk. Bizonyára ezt a rovatot olvassák a legtöbben, ezért törekedtünk teljességre és változatosságra. Igyekeztünk minden, a Társaságunk életével kapcsolatos minden olyan eseményt elmondani, melyek nemcsak bennünket, hanem utódainkat is érdekelhetik. Társasági élet rovatunkat tekintjük annak a fórumnak, ahol évról-évre krónikaszerűen rögzítjük a Magyar Rovartani Társaság életét, tevékenységét. Végül szeretném megköszönni a t. Közgyűlésnek, hogy az elmúlt évben is engem bízott meg folyóiratunk szerkesztésével. Egyben közölnöm kell, hogy munkahelyem, a Természettudományi Múzeum vezetősége 1972-ben megbízott a Múzeum évkönyvének (Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici) a szerkesztésével. Ezért kénytelen vagyok folyóiratunk további szerkesztéséről lemondani. Kérem a t. Közgyűlést, hogy jelentésemet szíveskedjék tudomásul venni és elfogadni. Az Elnök a beszámolót megköszönte,majd felkérte SZALKAY JÓZSEFet, a Társaság ellenőrét, hogy jelentését tegye meg. E l l e n ő r i b e s z á m o l ó Tisztelt Közgyűlés! Mióta a tagsági díjat 10 Ft-ról 30 Ft-ra emeltük, Társaságunk anyagi helyzete megszilárdult.retezár IMRE pénztárosunk példásan vezetett pénztári naplójának és OTP-számlánk nyilvántartásának áttekintése után nemcsak neki illő köszönetet mondatunk, hanem aktiv tagjainknak is, akiknek nagy többsége lelkiismeretesen tesz eleget tagtársi kötelezettségvállalásának. Anyagi helyzetünk átvizsgálásakor ezenfelül egy örvendetes eseményre kellett felfigyelnem, ami nemcsak a vezetőség, elnökünk és titkárunk kitűnő érzékét, hanem azt is igazolja, hogy Társaságunk jelentőségét, munkásságának értékét a gyakorlati szervek is elismerik. Igaz, a múltban is voltak személyi és jogi személ y i adományozóink, de a kiküldött körlevelekre ilyen jellegű válasz ritkán érkezett. Bevételeink a Sasad MGTSZ 1000 forintos, a Kertészeti Egyetem Soroksári Gazdasága 2000 forintos, a Kecskeméti Szikrai Állami Gazdaság 4000 forintos adományával, helyesebben jogi személyi tagsági díjával ugrásszerűen felemelkedtek. Engedjék meg, hogy zárszámadásunk és 1973» évi költségvetésünk zárótételeit ismertessem: Az 1972. év 1297,40 Ft készpénzzel és 8306,66 Ft OTP betéttel indult, ez összesen 9604,06 Ft. r Különféle címen befolyt bevételeink, mint tagsági díj, régi füzetek eladása, adományok öszszesen 14.864 Ft, végösszegben 24.468,06 Ft. Ezt terhelte 4358,40 Ft kiadás, 1972. évi december 31-i zárlatunk tehát 20.109,66 Ft volt. Ebből készpénz 1794 Ft, OTP-számlánkon 18.315,66 Pt.
Ezzel az összeggel nyitottuk 1973.január 1-i naplóinkat. A tervezett bevétel tagdíjakból,adományokból,füzetekből 7700 Et,így a bevételek végösszege 27.809,66 Ft. Kiadásokra 6400 forintot állítottunk be. Ebből a két legnagyobb tétel a postaköltségek 2500, és a teremdíj 2000 forintja. Ezek szerint ezt az évet előreláthatólag 21.409,66 forinttal zárjuk. Amikor ismételten megköszönöm a magam és a vezetőség nevében pénztárosunk áldozatos munkáját, felteszem a kérdést: Kívánja-e a t. Közgyűlés az adatok részletes ismertetését,igenló válasz esetén felkérjük RETEZÁR pénztáros tagtársunkat,hogy az adatokat közölje, ha nem, úgy kérem a t. Közgyűléstől jelentésem elfogadását és a pénztárosi és ellenőri felmentés megadását. Az Elnök ezután megköszönte az Ellenőr és a Pénztáros munkáját, majd felkérte Dr. MARTINOVICH VALÉRt, hogy tartsa meg titkári beszámolój át. T i t k á r i b e s z á m o l ó Tisztelt Közgyűlés, kedves vendégeink! A Magyar Rovartani Társaság a mai közgyűléssel átlépte fennállásának 6. évtizedét és ezzel 61. esztendejét zárja. Készítsünk mérleget elmúlt évi munkánkról, eredményeinkről, tekintsünk vissza az elmúlt évre: mi minden történt valójában? Kezdjük a taglétszám alakulásával. Az előző év a felfrissülés,a fiatalodás éve volt! A Magyar Rovartani Társaság 1972-ben ugyanis 50 új rendes taggal és három pártoló taggal gyarapodott. A belépő tagok közül 20 budapesti és 30 vidéki illetőségű. Többségükben fiatalok, neveik felsorolása hosszabb időt venne most igénybe, ezért kérem, hogy ettől tekintsenek el. Az új belépők pedig i t t a Közgyűlés előtt fogadják valamennyiünk jókívánságait. Őszintén kivánjuk azt, hogy érezzék jól magukat Társaságunk ülésein,ahol mindenki szeretettel tekint rájuk és készséges segítőtárs elindulásukban. A gyarapodással szemben 1972-ben egy tagtársunk, másirányú elfoglaltsága miatt hagyta el sorainkat és kérte a névsorból való törlését. Fájó szívvel kell ezenkívül megemlékeznünk azokról, akik 1972- ben örökre itthagytak bennünket. Névszerint Dr.SOÓS LAJOS, szeretett Lajos-bácsiról, aki egyike volt alapító tagjainknak, és GEBHARDT ANTALról. Emlékük örökre köztünk marad. Az elmúlt évben Társaságunkból ismét számosan voltak hosszabbrövidebb ideig külföldön: részben turista útlevéllel mint rovargyűjtők; részben szolgálati útlevéllel tanulmányúton, vagy különféle kongresszusokon. Bejárták Európát,Ázsiát,sőt Ausztráliába is eljutottak. Manapság e világjelenség alól - mint az utazás - mi sem vagyunk kivételek,sőt az a feltűnő, ha-nem utazunk... A külföldi utak élménybeszámolóit - a tavalyi évhez hasonlóan - természetesen érdeklődve várjuk tagtársainktól, 1973. évi üléseinken is.
Az elmúlt évben tíz előadó ülést tartottunk. Ezek látogatottsága az eddigi évek átlagát felül múlta, amennyiben ülésenként átlag 75 fő vett rajtuk részt. Az elhangzott előadásokat analizálva örömmel állapíthatjuk meg, hogy a sok éven át első helyen szereplő lepidopterológiai előadások mellé idén felzárkóztak a hymenopterológiai tárgyúak is; és ez arra enged következtetni, hogy más területek iránt is nagyobb érdeklődés kezd megnyilvánulni. Az elhangzott 31 előadásból 6-6 előadás foglalkozott a lepkékkel, illetve a hártyásszárnyúakkal. A bogarakról és tripszekről, ezenkívül az atkákról egyaránt 2-2 előadást hallottunk. A Dipterákkal 1 előadás foglalkozott. Sajnos egyes rendek az elmúlt évben az előadásokból teljesen hiányoztak. A biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokról két alkalommal hallottunk. A rovarok és a természetvédelem aktuális problémájával egy előadás keretében számoltak be. Különben ennek a témának aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a több mint egyórás vita és hozzászólások. Szeretnénk az elkövetkező évben is minél több hasonló tárgyú előadást beiktatni. Szaküléseinkre a koronát a színes diapozitívekkel tarkított élménybeszámolók tették fel. Jementől Franciaországig, Kenyától Spanyol-honig, a Nilus völgyétől Makedónián át az É-Kárpátokig, Párizstól Bécsig mindent láthattunk. Sőt hazánkat is: a Tőserdőről bemutatott színes diákon keresztül. Tagtársaink szakmai szeretetükön túl kiváló fényképezési technikájukról tettek tanúbizonyságot. Utólag mégegyszer köszönjük ne kik,hogy élményeiket velünk is megosztották. Az előadók közül Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN tagtársunk három, Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ alelnökünk, Dr.JENSER GÁBOR, Dr.SZÁLAY-MARZSÓ LÁSZLÓ, GASKÓ KÁLMÁN, SIMONYI SÁNDOR tagtársaink két-két előadást tartottak. A többi előadó egy-egy előadással szerepelt. Ezenkívül Dr.MTKSIC RENÉ úr Jugoszláviából, Kenyáról tartott német nyelvű előadást és tökéletes német beszédével alapos próbára tette középfokú nyelvvizsgáinkat. Az elmúlt év előadásait nagyrészt olyan tagtársak tartották, akik mögött évtizedes szakmai tapasztalat vagy amatőr munka ' állt. Ellenben örvendetes az a tény, hogy_ voltak olyan előadások, amelyen a szakmát még nemrég elkezdő fiatalok szerepeltek és tegyük hozzá, hogy szép sikerrel. Legyen az ő példamutatásuk az elkövetkező évben ösztönző Tagságunk valamennyi fiatalja számára. Az 1972.év júniusi ülése, mint emlékszünk, rendkívüli közgyűlés is volt.ezen az ülésen terjesztettük fel a választmányunk által előzőleg már megvitatott új alapszabályunk módosítási javaslatát. Az új alapszabályt Társaságunk megszavazta és egyhangúan elfogadta. Tisztelt Közgyűlés!1973.évben az egész magyar társadalom PETŐFI SÁNDOR, a nagy magyar költő születésének 150.évfordulóját ünnepli. Mi sem mehetünk el anélkül,hogy ne emlékeznénk meg arról a költőről, aki a hazafiság, a szabadság és a természet szépségét verseiben azonos hangnemben énekelte.
Mit hagyott ránk, a természetben búvárkodó emberekre, örökségül a Nagy Költő? Azt a végtelen természet-imádatát, amely a tőle idézett vers e négy sorában jut legszebben kifejezésre: Oh természet, oh dicső természet / Mely nyelv merne versenyezni véled!? / Mily nagy vagy tel mentül inkább hallgatsz / Annál többet, annál szebbet mondaszí Ugy érzem, hogy a természetről e végtelenül egyszerű, de mélységeiben szántó sorokat a magyar irodalomban, PETŐFInél szebben és kifejezőbben, sem előtte sem azóta nem tudta egy költőnk sem felülmúlni. Erre csak az az ember volt^képes, aki szívben és lélekben oly' közelségben áll hozzá!... Es nekünk, akik valamennyien a természet kiapadhatatlan kincsestárát kutatjuk,lehet e szebb szellemben és megvilágításban ünnepelni a költőt, mint a természet legnagyobb magyar dalnokát, akinek e tárgyú versei nem csak a XIX. század, hanem a XX. századi technika béklyójába zárt emberéhez is szól, és hirdeti, még további századokon át a természet és a szabadság örök, szépséges diadalát. Tisztelt Közgyűlés! 1973-ban adózhatunk-e Petőfi szellemének szebben, mint hogy elhatározzuk, hogy mi is, úgy és abban a tiszta szellemben munkálkodunk és visszük a r o v a r t a n zászlaját, mint ahogy az örökségül elődeinktől ránk maradt. 1972. évi szaküléseink tárgysorozata 432. ülés és egyben 1972. évi közgyűlés: 1972. január 21-én 1. Tisztikari beszámolok - 2. Az 1972. evi Privaldszky emlékérmek átadása - 3» Lejárt mandátumú tisztségek betöltése - 4. SZALAY-MARZSÓ ALADÁR és SZALAY-MARZSÓ ALADÁRNÉ: Rovargyűjtés félállásban Jemenben (színes filmmel és diapozitívekkel) - 5. Indítványok. Megjelentek száma: 92 fő. 433» ülés: 1972. február 18-án 1. DroBOGNÁR SÁNDOR: Eriophyes^vitis PGST. szaporodásának és vándorlásának helye a tenyészidő alatt (Elnöki megnyitó) - 2. Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ: Különös jelenség egy pókdarázs életében (színes diapozitívekkel) - 3. Dr.JENSER GÁBOR: Dr. G.SCHLIEPHAKE egyik,thysanqptera tanulmányának ismertetése - 4. Dr.SZALAY- MARZSÓ LÁSZLÓ: Fél év Vágó professzornál (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 75 fő. 434. ülés: 1972. március 17-én 1. Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN: Thecophgra fovea TR.,.egy ritka bagolylepke Csopakon - 2. Dr.PAPP JENŐ: Gyilkosfürkészek (Braconidae) rendszerezéséről - 3. Dr.MIKSIC RENE: Die Reise eines Entomologen durch Kenja (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 78 fo 435. ülés: 1972. április 21-én 1, Dr.MÓCZÁR LASZLO: Formica rufa L. szokatlan párosodása (színes diapozitívekkel) - 2. Dr.BÁLÁS GÉZA: Éí-e a gyöngyvirágon levéldarázs kártevő? - 3. SZABÓKY CSABA: A tölgyszövőlepke (Lasiocampa quercus L.) folyamatos tenyésztése télen. - 4. PODLUS- SÁNY LAJOS: Mit láttam Spanyolországban?(színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 75 fő.
436. ülés: 1972» május 19-én 1. Dr.GUBICZA ANDRÁS : Rovarok: tojás, lárva, báb prepárálási módszere, bemutatással - 2. Dr.SZALAY-MARZSÓ LÁSZLÓ: Az almamoly (Cydia pomonella L.) granulezis-virusának elektronmikroszkópos vizsgálata (színes diapozitívekkel) - 3. SZALKAY JÓZSEF: Gyűjtűúton a Nilus völgyében (színes diapozitívekkel).megjelentek száma: 74 fő. 437. ülés: 1972. június 16-án (rendkívüli közgyűlés) 1. A Magyar Rovartani t Társaság uj alapszabálya (módosítási javaslat - 2. Dr. JÁRFÁS JÓZSEF : Pozitív fototaxisú rovarok csapdázása különböző fényforrásokkal - 3. Dr.SZABÓ ELEK: Káposztamoly rajzásának vizsgálata speciális fénycsapda-rendszerekkel. -..4. Dr.JENSER GÁBOR, Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN, GASKÓ KÁLMÁN, VARGA GYÖRGY: Makedóniai gyűjtőutunk (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 48 fő. 438,. ülés: 1972. szeptember 15-én 1. RETEZÁR IMRE: Érdekes Carabus scheidleri PANZ. formák Dunántúlról - 2. Dr.GOZMÁNY LÁSZLÓ: Újra felfedeztem a "metelkana"-t - 3. SIMONYI SÁNDOR: Gyűjtőúton az Északi Kárpátokban (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 72 fő, 439. ülés: 1972. október 20-án ("Dr.Dudich Endre emlékülés") 1. Dr.LOKSA IMRE: Dudich a professzor - 2. Dr.JERMY TIBOR: Dudich professzor a faunista és ökológus - 3. Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN: Rövid beszámoló két jugoszláviai szigethegységről: Fruska-Gora és Papuk (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma 99 fő. 440. ülés: 1972. november 17-én 1. Dr.SZALAY LÁSZLÓ : Cemiostoma scitella ZELL. (Lepidoptera, Leucopteridae) előfordulása és jelentősége Baranya megyében - 2, TÓTH LÁSZLÓNÉ: Suilla lurida MEIG. (Diptera, Heliomyzidae) károsítása fokhagymán - 3. SIMONYI SÁNDOR: Gyűjtéseim Tőserdőből (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 65 fő. 441. ülés: 1972. december 15-én 1. Dr.AGOGSY PAL: Entomologia és természetvédelem (vitaindító előadás) - 2. GASKÓ KÁLMÁN: Cincérgyűjtési módszerek - 3. Dr. NAGY BARNABÁS: Beszámoló két nemzetközi rovartani szimpóziumról (szines diapozitívekkel). Megjelentek száma:74 fő. Az Elnök megköszönte a Titkár beszámolóját, majd ismertette a Privaldszky Emlékdij Bizottság 1972. november 17-i ülésén kelt határozatát. Ennek értelmében a Privaldszky emlékdíj arany fokozatát ebben az évben a Bizottság nem adja ki,az ezüst fokozatot JABLONKAY JÓZSEPnek, a bronz fokozatot pedig Dr.VARGA ZOL- TÁNnak és Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁNnak ítélte oda. A Titkár felolvasta a kitüntetettek életrajzalt, melyek után az Elnök - a hallgatóság tapsa kiséretében - átadta az emlékplaketteket JABLONKAY JÓZSEF, a Gyöngyösi Mátra Múzeum lepidopterológusa 1895. július 27-én született Budapesten, Reálgimnáziumi tanul-
mányait egy hirtelen szerzett betegség miatt félbeszakította, majd gyógyulása után a budapesti felső épitőipariskolába iratkozott be, s végezte el azt 1915-ben kitűnő eredménnyel. Hosszú évtizedeken át tervező építészként dolgozott, s 1958- ban ebből a munkakörből ment nyugdíjba. Szakmájában pályafutása során mindig megbecsülés^övezte,ezt okleveleken kívül 10 kitüntetése, közöttük a Munka Érdemérem bronz fokozata is bizonyítja. A lepidopterológ iával betegségből felépülve - 13 éves korában - ismerkedett meg. A fiatal fiút - akinek egészsége, gyógyulása érdekében szüksége volt friss levegőre - nagybátyja, HAMVASI (HAIMBACH) JÁNOS, Társaságunk egyik legrégibb tagja magával v i t te rendszeres hétvégi gyűjtőkirándulásaira. Ezek a kirándulások egy életre meghatározták a fiatal JABLONKAY JOZSEP érdeklődését, aki azóta - immár 65 éve! - foglalkozik a lepidopterológiával. A két háború között azután főfoglalkozása mellett a legaktívabb magyar amatőr lepkészek egyike volt. Együtt járt gyűjteni többek között SCHMIDT ANTALIal, SZENT-IVANY JOZSEPfel, SZURDOKI REZSŐvel, MAJTHÉNYI GÁBORral, LENGYEL GYULÁval, KOVÁCS LAJOSsal, ISSEKUTZ LÁSZLÓval, SZALKAY JÓZSEEfel és BALOGH IMRÉvel. SCHMIDT ANTAL volt a Múzeum lepkegyűjteményének vezetője akkor, amikor JABLONKAY JÓZSEF három évig (1931-1934 között) építészként csak félállásban dolgozott,s idejének és energiájának másik felét - ingyen - a Múzeumban töltötte, ahol SCHMIDTnek segített, közben kitanulta a rovarászát fortélyéit. Ennek az időszaknak az egyik emlékezetes eredménye egy ritka magyar bagolylepke, az Oxytrypia orbiculosa tenyésztése is. Kisebb kényszerű megszakításoktól eltekintve 1908-tól 1956-ig folyamatosan gyűjtött. Ekkor a szeretett barát és gyűjtőtárs, a fiatalon elhunyt KOVÁCS IMRE halála okozta sokk gyűjteményének feladásához vezetett. A több mint 18.000 példányból álló nagylepke-gyűjtemény a Természettudományi Múzeum Állattárába került. A gyűjtést azonban mégsem tudta végleg abbahagyni, nyugdíjba vonulásakor, 1958-ban mindent elölről kezdett. Ót évvel később azután, 1963-ban (68 évesen, amikor az átlagemberek túlnyomó többsége abbahagyta a munkát) profi-entomológus lett. Az Egri Vármúzeum alkalmazta, ahol rovarászként feladata a Bükk és a Mátra faunájának kutatása l e t t. Előbb az egri múzeum, majd az i t t Egerben töltött két és fél év után 1965 novemberében JAB LONKAY JÓZSEF gyűjteményével együtt a lüfátra Múzeum kutatója lett, s i t t dolgozik változatlan aktivitással ma is. A Mátra Múzeum rovargyűjteménye ma mintegy 100.000 db rovarból áll,aminek 70 %-a a lepke (ezek mind preparált és meghatározott állapotban vannak), a többi 30 % más rovarrendek példányaiból tevődik össze. Ez az óriási rovargyűjtemény, és a kiállításon el helyezett mintegy 6-7.000 db lepke, - a 8.700 példányt kitevő RESKOVITS-hagyaték kivételével - teljes egészében JABLONKAY JÓZSEF munkálkodásának eredménye. Irodalmi munkássága hat, lepidopterológiai tárgyú tudományos közleményből és egy népszerűsitű cikkből áll. Közülük kiemelkedik egy magyar araszolólepkefaj : az Erannis ankeraria általa
felfedezett új alfajának; leírása. Legutóbbi dolgozata a Mátra Múzeum újonnan indult évkönyvében, a Folia Historico-Naturalis Musei Matraensis-ben jelent meg 1972-ben, ez a közlemény a Mátra hegység lepkefaunájának el so összefoglalása. Társaságunknak 1937 óta tagja, de a Társasággal való kapcsolata ennél is régebbi. Az utóbbi huszonöt év folyamán többször volt választmányi tag és számvizsgáló bizottsági tag is. S végül ne feledkezzünk meg JABLONKAY tagtársunknak egy nem közismert ténykedéséről, mellyel - még aktív építész korában nem kis mértékben segítette a magyar zoológiai kutatások folyamatosságát Az 1956-os tragikus események során a Természettudományi Múzeum központi épülete kiégett. A megmaradt gyűjteményeket a Károlyi palotába mentették át. S 1957-ben, amikor az újjáépítésre nem akadt vállalkozó, JABLONKAY JÓZSEF ^az IPARTERV tervezőjeként önként elvállalta az épület újjáépítésének és egy újabb emelet ráépítésének tervezését, és a kivitelezés műszaki ellenőrzését. Nem kis részben neki köszönhető,hogy az Állattár és Múzeum központi hivatalai viszonylag gyorsan, már 1959-ben visszaköltözhettek a megnagyobbított Baross utcai székházba. Mindezek alapján a Privaldszky Emlékdij Bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy 1972-ben az emlékérem ezüst fokozatát JABLON KAY JÓZSEPnek adományozza. VARGA ZOLTÁN 1939-ben született Debrecenben.Felsőbb tanulmányai t a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol "summa cum laude" doktorálva előbb mint tanársegéd, majd 1966 óta adjunktusként dolgozott, s 1967 óta az öröklés- és származástan, valamint speciális tentomológiai) kollégiumok oktatója. Résztvett a tárgyak - a felsőoktatási reform keretében elkészült *- új programjainak és szigorlati követelményeinek kidolgozásában, s évente vezet hazai és külföldi hallgatók részére tanulmányutakat i l l. terepgyakorlatokat. 1972-ben sikeresen és egyhangú elismeréssel védte meg kandidátusi disszertációját, amely a balkáni magashegységek lepidopteráinak mikroszisztematikáját és faunagenézisét dolgozta ki. Tudományos tevékenysége az evolúciós taxonómia és az állatföldrajz határterületi problémáihoz kapcsolódik, lényegében két, egymáshoz szorosan illeszkedő kérdéscsoportot ölelve fel, a f i - tofág rovarok (Lepidoptera és Orthoptera) elterjedésének és Ökológiájának vizsgálatát, i l l. a mikroevoluciós folyamatok s a faunagenézis kapcsolatainak kutatását. E kérdéscsoport szűkebb vetületében VARGA ZOLTÁN a bagolylepkékre vonatkozó problémákat vizsgálja, s nemzetközileg is elismert munkássága során e csoportnak ma Európában kiemelkedő szisztematikai, taxonómiai,ökológiai és evoluciótörténeti szakértőjévé vált. A Magyar Rovartani Társaságnak I960 óta tagja, s a társasági üléseknek főként a lepidopterák elterjedését, s hazai, valamint balkáni élőhelyek faunagenézisét tárgyaló témákkal gyakori, mé-
lyenszántó előadója, de ezen túlmenően azon ritka tagtársaink közé t a r t o z i k, a k i k messze lakóhelyükről i s rendszeresen megjelennek a Társaság budapesti ülésein. VARGA ZOLTÁN számos lepidopterológiai szakdolgozatán kivül egyéb tudományterületeken is publikált; elég filozófiai munkáira, valamint az 1969-es Állathatározó, s a Biológiai Lexikon megírásában betöltött társszerzőségére utalnunk. Tudományos munkásságában kivívott érdemeinek elismeréseként VARGA ZOLTÁNt, aki jelenleg egyéves Humboldt ösztöndíjjal a Német Szövetségi Köztársaságban folytatja a palearktikus babolylepkék taxonómiai vizsgálatát, a Magyar Rovartani Társaság a Privaldszky emlékérem bronz fokozatával tünteti ki. MÉSZÁROS ZOLTÁN 1936-ban^született^Budapesten. F ü.sőbb tanulmányait a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán végezte, s növényvédelemtanból ugyanitt doktorált 1964-ben. Rövidebb ideig tartó kertészeti, majd szőlészeti jellegű megbízatások után 1963- ban került a Növényvédelmi Kutató Intézet kötelékébe, s jelenleg tudományos munkatársként dolgozik az intézet Állattani Osztályán. Szakterülete kezdettől fogva a lepidopterológia volt. Ezen belül két téma, a populációdinamika és ennek egyik gyakorlati vetülete, az előrejelzés foglalkoztatta. Az országos fénycsapdahálózat anyagának feldolgozásában 1963-tól a legutóbbi időkig résztvett. A fénycsapdával gyűjthető lepkeanyag tudományos és gyakorlati kihasználásában kapcsolatba lépett bolgár és jugoszláv kutatókkal is, s közösen működtetett fénycsapda-állomásokat szerveztek ezen országokban is. Különösen értékesek a kétnemzedékes bagolylepkék rajzásviszonyaival és előrejelezhetőségével foglalkozó tanulmányai, de foglalkozott a kukoricamoly és a sodrómolyok gradológiájával, a Tátra lepkefaunájával,valamint a hernyók természetes tápnövényeinek vizsgálatával. Munkássága hozzájárult az országos fénycsapdahálózat határainkon túli elismeréséhez is. A Magyar Rovartani Társaságnak 1953 óta tagja; az előző ciklusban titkára volt és mint a Társaság lapjának másodszerkesztője s a társasági ülések gyakori előadója, jelentősen hozzájárult a Rovartani Társaság eredményes működéséhez MÉSZÁROS ZOLTÁNnak egyéb munkássága is tudományos és társadalmi értékű. A lepkékről - VOJNITS ANDRÁSsal közösen - szépen és ötletesen illusztrált népszerű könyvet i r t, s a kaktuszokkal való foglalkozásának is két ismeretterjesztő i l l. szakkönyv lett az eredménye. Az Agráregyetemen tartott gyakorlati órái, különböző szakköri előadásai,kezdő rovarászokat felkaroló munkája is mind hozzájárult az entomológia megszerettetéséhez s a hazai rovartan fejlesztéséhez. MÉSZÁROS ZOLTÁN rovartani tudományos és ismeretterjesztő munkáját, Társaságunk odaadó és aktív szolgálatát - most már a Frivaldszky emlékérem bronzfokozatával jutalmazottan - példaképül állíhatjuk fiatal entomológusaink elé.
Ezután az Elnök és a Titkár átadták a helyüket a szavazatszedó' bizottság elnökének: Dr.SZELÉNYI GUSZTÁVnak, aki ismertette a választás technikai lebonyolítását. Lejárt a mandátuma az első és a második alelnöknek, a jegyzőnek és a könyvtárosnak, valamint öt választmányi tagnak. Dr.PAPP JENŐ lemondása miatt szükség van új szerkesztőre is. A szavazatszedő bizottság két tagja: ÖRDÖGH GIZELLA és URFY JÁ- NOSné a szavazást lebonyolította, majd a bizottság visszavonult a szavazás értékelésére.erre az időszakra az Elnök a közgyűlést berekesztette, majd felkérte Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ alelnökünké :., hogy meghirdetett útibeszámolóját "Nemzetközi Rovartani Kongresszus Canberrában" címmel tartsa meg. A nagysikerű előadás után az Elnök újra megnyitotta a közgyűlést, majd a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szavazás eredményét.leadtak 69 szavazatot,ebből formai hibák miatt érvénytelen volt öt szavazat, értékelhető volt 64 szavazat. A szavazás eredménye: I.alelnök Dr.NAGY BARNABÁS 53 szavazattal, II.alelnök Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ 60 szavazattal, szerkesztő Dr.MA- HUNKA SÁNDOR 56 szavazattal, jegyző Dr.VOJNITS ANDRÁS 61 szavazattal és könyvtáros Dr.STEINMANN HENRIK 54 szavazattal. Választmányi tagok 1975-ig BALOGH IMRE 41 szavazattal, Dr.BALOGH JÁNOS 51 szavazattal, Dr.ENDRŐDI SEBŐ 56 szavazattal,gaskó KÁL MÁN 40 szavazattal és Dr.REICHART GÁBOR 27 szavazattal. A Közgyűlés elé Írásbeli javaslat nem érkezett, közgyűlést bezárta. így az Elnök a A Magyar Rovartani Társaság tisztikara és választmánya áz 1973. évben Elnök: Dr.Bognár Sándor I. alelnök: Dr.Móczár László I I. alelnök: Dr.Nagy Barnabás Titkár Dr.Martinovich Valér Szerkesztő: Dr.Mahunka Sándor Pénztáros: Retezár Imre Ellenőr: Szalkay József Jegyző: Dr.Vojnits András Könyvtáros: Dr.Steinmann Henrik Választmányi tagok 1973-ig: Dr.Kaszab Zoltán Dr.Mihályi Ferenc Dr.Papp Jenő Dr.Soós Árpád Dr.Szelényi Gusztáv Választmányi tagok 1974-ig: Dr.Gozmány László Dr.Manninger G.Adolf Dr.Sáringer Gyula Dr.Szontágh Pál Dr.Szalay-Marzsó László
Választmányi tagok 1975-igî Balogh Imre Dr.Balogh János Dr.Endrodi Sebő Gaskó Kálmán Dr.Reichart Gábor Számvizsgáló Bizottság tagjai: Dr.B.Balázs Klára Dr.Jenser Gábor Dr.Mészáros Zoltán