Magyar joganyagok - 1997. évi CXXIV. törvény - az egyházak hitéleti és közcélú tevék 1. oldal 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 1 Az Országgyűlés - elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását, - tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban, - figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották, - szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét, a következő törvényt alkotja:2 1. 3 E törvényt az egyházi jogi személyre kell alkalmazni. 2. 4 (1)5 (2)6 A bevett egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását. (3)7 A bevett egyház, a belső egyházi jogi személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult. (4)8 (5)9 A bevett egyház, a belső egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására. (6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet. (7)-(8)10 1 Kihirdetve: 1997. XII. 10. 2 Megállapította: 2011. évi CCI. törvény 148.. Hatályos: 2012. I. 1-től. 3 Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 62.. Hatályos: 2013. VIII. 1-től. 4 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (1). Hatályos: 2001. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. 21. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 6 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. a). 7 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 49. (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. a). 8 Hatályon kívül helyezte: 2002. évi LXII. törvény 105. h). Hatálytalan: 2003. I. 1-től. 9 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. a)-b). 10 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. 21. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXXIV. törvény - az egyházak hitéleti és közcélú tevék 2. oldal (9)1 (10)2 3. (1)3 A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, a bevett egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely a bevett egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása a bevett egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart. (2)4 A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét - a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex5 alapján korrigálni kell.6 (3)7 A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%. (4)8 A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását a bevett egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve a bevett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve a bevett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben a bevett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja. 4. 9 (1) A bevett egyház jogosult a - törvényben meghatározottak szerint - rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel. 1 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 49. (4). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. 21. Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 3 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (2). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. c). 4 Megállapította: 2002. évi LXII. törvény 98. (2). Hatályos: 2003. I. 1-től. 5 A fogyasztói árindex 1997-ben 118,3% volt a Statisztikai Közlöny 1998/4. számában, 1998-ban 114,3% a KSH Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent közleménye alapján. A fogyasztói árindex a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztatója alapján 1999-ben az egész évet figyelembe véve 110,0%, az előző év decemberéhez viszonyítva 111,2%. Lásd: Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás, Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató. A 2002. évi fogyasztói árindex 105,3%, az előző év decemberéhez viszonyítva 104,8% a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján. A 2003. évi fogyasztói árindex 104,7%, az előző év decemberéhez viszonyítva 105,7% a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. A 2004. évi fogyasztói árindex 105,5%, az előző év decemberéhez viszonyítva 106,8% a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. A 2005. évi fogyasztói árindex 103,6%, az előző év decemberéhez viszonyítva 103,3% a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. A 2006. évi fogyasztói árindex 103,9%, az előző év decemberéhez viszonyítva 106,5% a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. 6 Lásd: 2010. évi XCVIII. törvény 11. (3), 2011. évi CXXXIII. törvény 23. (3). 7 Számozását módosította és az utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (3), 110. (1) q). 8 Megállapította: 1998. évi XC. törvény 110.. A korábbi (4) bekezdést hatályon kívül helyezte és számozását a korábbi (3) bekezdésről módosította: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (3), 110. (1) q). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. d). 9 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 24. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXXIV. törvény - az egyházak hitéleti és közcélú tevék 3. oldal (2) A bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult. (3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. (4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül. 5. 1 (1) Az egyházi jogi személy által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. (2) Az egyházi fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza. 6. (1)2 A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik. (2)3 Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. (3)4 A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati fenntartó, az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthat. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.5 1 Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 64.. Hatályos: 2013. VIII. 1-től. 2 Módosította: 2004. évi XXIX. törvény 148. (1) k), 2013. évi CXXXIII. törvény 67. g). 3 Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 130.. Hatályos: 2013. I. 1-től. 4 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. h). 5 Lásd: 2000. évi CXXXIII. törvény 33. (14) a), 2002. évi LXII. törvény 28. (14)-(18), 2003. évi CXVI. törvény 34., 2004. évi CXXXV. törvény 30. (1)-(11), 2005. évi CLIII. törvény 30. (2), 2006. évi CXXVII. törvény 31. (2), 2007. évi CLIX. törvény 31. (2), 2008. évi CII. törvény 30. (2), 2009. évi CXXIX. törvény 9. (1), 2009. évi CXXX. törvény 52. (2), 2010. évi CLXIX. törvény 42. (2), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 38. (2)-(4).
Magyar joganyagok - 1997. évi CXXIV. törvény - az egyházak hitéleti és közcélú tevék 4. oldal (4)1 Az egyházi köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek és tanulói létszáma után kell kiszámítani. (5)2 A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre. 7. 3 (1)4 A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül. (2)5 (3)6 Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez. (4)7 A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg. (5)8 A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet a bevett egyház legfőbb szervének képviselője nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) 8. (1)9 A bevett egyházat közcélú tevékenysége után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a miniszter által vezetett minisztérium fejezet költségvetésében kell megtervezni. (2)10 A 3. (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. (3)11 A bevett egyházakat a 4. -ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és kiegészítő támogatást a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a bevett egyháznak átutalni. 1 Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 65.. Hatályos: 2013. VIII. 1-től. 2 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (6). Hatályos: 2001. I. 1-től. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. i). 3 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (7). Hatályos: 2001. I. 1-től. 4 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. a), j). 5 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi CXXXV. törvény 119. (1) g). Hatálytalan: 2005. I. 1-től. 6 Megállapította: 2009. évi CIX. törvény 21. (3). Hatályos: 2010. I. 1-től. 7 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. a), j), k). 8 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. (3) s), 2013. évi CXXXIII. törvény 67. l). 9 Megállapította: 2002. évi LXII. törvény 98. (3). Módosította: 2004. évi CXX. törvény 37. (2) a), 2006. évi CIX. törvény 125. (3) b), 170. (3) s). Lásd még: 2004. évi CXXXV. törvény 122. (21). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. j), m). 10 Megállapította: 2007. évi CXLVI. törvény 14. (3). Hatályos: 2008. I. 1-től. 11 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 24. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXXIV. törvény - az egyházak hitéleti és közcélú tevék 5. oldal 9. 1 A 3. (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az előírt jogvesztő határidőn belül - a miniszternek kell megküldeni. 10. 2 A Kormány jogosult a bevett egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni. 11. 3 12. Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni. 13. 4 14. 5 1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. (3) s). 2 Megállapította: 2000. évi CXXXIII. törvény 103. (9). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 67. o). 3 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCV. törvény 114. (2). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXXIII. törvény 68.. Hatálytalan: 2013. VIII. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XCIX. törvény 252.. Hatálytalan: 2015. I. 1-től.
Magyar joganyagok - 1997. évi CXXIV. törvény - az egyházak hitéleti és közcélú tevék 6. oldal TARTALOMJEGYZÉK 1997. évi CXXIV. törvény 1 az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 1