2. évfolyam 1.szám 2018. Január. ABv Alternatív Bélyegvilág Magyarországi Bélyeggyőjtı Egyesület Periodikája A TARTALOMBÓL: Egy eltőnt Cseh megszállási bélyeg! Egy 1916-os postatakarékpénztári bélyeg története, amelyet kizárólag a takarékosságot szolgáló postatakaréklapokon az 1 koronánál kisebb összegek összegyőjtését szolgálta Csato írása APRÓ HÍREK Személyes bélyeg, Emléklap, Háttérkép, Cserenapok idıpontjai, Fıszerkesztıi kérés ÉRDEKESSÉGEK Dr. Udvarvölgyi Zsolt élménybeszámolója a dubai bélyegmúzeumi kirándulásról Fıszerkesztı: Bendekovits József Vízjel képet készítette: Végvári Bea Kiadvány-szerkesztı: Végvári Bea
1 EGY ELTŐNT CSEH MEGSZÁLLÁSI BÉLYEG! 1916-ban került kibocsátásra, az úgynevezett posta-takarékpénztári bélyeg. Ez a bélyeg nem a levelezést, hanem kizárólag a takarékosságot szolgáló postatakaréklapokon, az 1 koronánál kisebb összegek összegyűjtését szolgálta. Az 1916. évi postatakarékpénztári bélyeg A Posta szándékával ellentétben, a bélyegeket mégis felhasználták postai küldemények bérmentesítésére, ezért négy hónapot követően a Posta újabb rendeletben megtiltotta azok postai forgalomban való hasznosítását. Ennek ellenére időnként, főleg az I. világháború vége felé, amikor már egyes postákon elfogytak a hivatalos bélyeg készletek, portózásra is használták a kiadványt. Mindezen szabálytalanságok ellenére a futott levelek száma igen kevés, mert a szabályzat megszegése, nem vált általánossá. Érdemes azon elfilozofálni, hogy egy ilyen kiadás most része-e a postai levélbélyegek gyűjtésének, vagy nem. A magyar álláspont érdekesen megkerüli a kérdést. A katalógusokban a bélyegek között kerül felsorolásra, ugyanakkor nem kap a kiadás időpontjának megfelelő sorszámot. A Magyar Bélyegek Monográfiája részletesen foglalkozik vele. Megállapítják, hogy a szabálytalan felhasználást 1920-tól kezdődően a Posta "eltűrte". Ugyanakkor az 1923. évi forgalomból való kivonása is azt bizonyítja, hogy nem tekintették hivatalos levélbélyegnek, ugyanis nem intézkedtek a bélyegeknél szokásos becserélési határidő megjelöléséről. A korszak jelentős nemzetközi katalógusai közül az Yvert nem jegyzi a bélyegek között, a Michel viszont igen, sőt a magyar gyakorlattól eltérően sorszámmal is ellátja a postatakarék bélyeget. E cikknek nem célja e kérdés eldöntése, hanem a kiadás további utóéletének a bemutatása, mely legalább olyan érdekes, mint az eddig elmondottak. Történt ugyanis, hogy a világháború vége felé a megszálló országok majdnem mindegyike felhasználta az elfoglalt magyar területek postahivatalainak bélyeg készleteit. A magyar bélyegeket megkülönböztető jelzésekkel látták el, ma ezen bélyegek egy külön gyűjtési területet képeznek. A postatakarék bélyeg a megszállok szemében nyilván igazi bélyegnek látszott, ezért ahol a készletek között találtak ilyeneket, azokat is felülnyomták.
2 Így megtalálhatóak, a baranyai-, a román megszállási, temesvári-, (Bánát-Bácska), a debreceni-, kolozsvári és nagyváradi-, az olasz megszállási, fiumei-, valamint a cseh megszállási bélyegek sorában. A Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus (20162017) a felsorolt felülnyomások mindegyikét regisztrálja egy kivételével. Ez pedig a cseh (Posta Ceskoslovenska 1919) felülnyomás. Hogy a felülnyomott bélyeg létezik, arra két bizonyíték is van. Az egyik Székely Sándor bélyegkereskedő 1941. évi (egyébként ötödik kiadásban megjelent) "Magyarország Bélyegei" 1850-től 1941-ig c. kiadványa. Székely Sándor 1941. évi bélyeg katalógus
3 A másik bizonyíték, maga a felülnyomott bélyeg, melyet sehol sem regisztrálnak, mintha nem is létezne. Ennek a "nem létező" bélyegnek igen kalandosan alakult a sorsa. A második világháború végén egy szlovák gyűjtő tulajdonában volt, aki nem tudni mi okból, külföldre menekült. Hátrahagyta bélyeggyűjteményét, melyet a megtaláló árusítani kezdett. Egy magyar családot éppen akkor telepítettek ki Csehszlovákiából, akik szinte mindenüket ott hagyva csónakon keltek át a Dunán. A család fiú tagja gyűjtötte a bélyeget. Utolsó pénzén megvásárolta a magyar eredetű felülnyomott, lapokra felragasztott bélyegeket, a komplett csehszlovák felülnyomást. Aztán őrizgette, majd az 1980-as években megpróbálta eladni. Eleinte nem sikerült, végre Svájcban vevőt talált, aki az egészet katalógus ár 20 %-áért megvette. Kivéve a postatakarék bélyeget, mert az nem szerepelt a Michel katalógusban. Ez a mai napig így van, mert sem a magyar sem a Michel nem sorolja fel ezt a bélyeget. Annak ellenére sem, hogy mivel felül-nyomattal látták el, minden vitát kizárhatóan most már postabélyeg. A felülnyomást elvégző Csehszlovák Posta levelezésre kívánta felhasználni, talán nem is tudta, hogy ez Magyarországon csak egy takarékossági bélyeg. Ez tehát így felülnyomva a Csehszlovák Posta hivatalos levélbélyeg kiadása. Azt gondoljuk, hogy érdemes lenne katalógusunkban ezt a hiányt pótolni, függetlenül attól, hogy ez már nem magyar kiadvány. Természetesen jó lenne, ha a Michel, illetve a Cseh és a Szlovák katalógusok is felvennék a többi felülnyomott bélyeg közé. Székely Sándor 1941-ben 25 pengőre értékelte a csehszlovák felülnyomású postatakarékbélyeget. Ez mai áron megfelel minimum 35-40 ezer forintnak. A felülnyomások postai kiadásai, azok felhasználása máig vitatott terület a filatéliában. Rengeteg a hamisítvány, újabb és újabb felülnyomások bukkannak fel, melyeket lelkiismeretlen emberek akár még aukciókon is árusításra bocsátanak. Ettől függetlenül a most bemutatott bélyeg, még a "klasszikus" keletkezési időkből való, helye lenne a katalogizált példányok között. (Csato)
4 APRÓ HÍREK 1. SZEMÉLYES BÉLYEG A Bélyegfesztivál alkalmából korlátozott példányszámban megjelenítettük az alábbi személyes bélyeget. Akit érdekel, megrendelheti a mabeoe@mabeoe.hu email címen Ára: 1.500 Ft
5 2. EMLÉKLAP Megrendelhetı továbbá az alábbi emléklap is kétféle (arany, kék) színben Ára: 300 Ft / db
6 3. HÁTTÉRKÉP A 45/2017/12.13. sz. elnökségi határozat: Az elnökség egyhangúlag 6 szavazattal Jakab Gézát, saját kérésére 2017. december 31-el felmenti a szervezeti titkári feladatok ellátása alól. Ennyi a hír, de mi van mögötte. A 2016 évi liberális forradalom képviselője úgy viselkedett, mint elefánt a porcelánboltba. Amihez hozzányúlt az nem sikerült, ott csak rombolt. A legutolsó cselekedete a 2018 évi katalógussal kapcsolatos ténykedése volt. Nem sikerült megállapodni a Philatelika Hungarica Kft-vel. Majdnem úgy nézett ki, hogy a MABÉOSZ nem kap katalógust. A MABÉOSZ segítségére sietett az OKTOGON Filatélia és átadott a rendelésállományából 150 db katalógust. De ez sem ment simán a főhősünk miatt. Aki katalógust rendelt a MABÉOSZ-nál zöme a Bartók Béla úton vehette át. Nem értem az elnökséget. Most miért nem lehetett felmenteni, hogy nem alkalmas vezetői tisztségre, miért kell a kádári időkre emlékeztető megoldást alkalmazni. Remélem rövidesen a liberálisok többsége is hasonló sorsra jut. (B.J.) 4. DÉL-PESTI REGIONÁLIS CSERENAPOK: A Magyarországi Bélyeggyűjtő Egyesület a Dél-pesti regionális cserenapokat a Csili Művelődési Központ B épületében tartja (XX. ker. Baross u.). Várjuk az érem-, papírpénz-, bélyeg- és képeslap gyűjtőket. A cserenap 10 órától 13 óráig tart. 2018 évben tartjuk az alábbi napokon: 2018. Január. 28. Február 25. Március 25. Áprolis 29. Május 27. Június 24. Július 29 Augusztus 26. Szeptember 30. Október 28. November 25. December 30 Általánosságban elmondható, hogy minden hónap utolsó vasárnapjára esik majd a cserenap. A cserenapok (2018 évi) időpontjai majd megtekinthetők a www.mabeoe.hu honlapon is. Mindenkit szeretettel várunk. ASZTALPÉNZ NINCS!
7 5. FİSZERKESZTİI KÉRÉS. Tisztelt Olvasó! Az Alternatív bélyegvilág színvonalának és tartalmának növelése érdekében kérek mindenkit, aki vonzalmat érez az írás iránt és úgy érzi, hogy van mondanivalója a bélyeggyűjtő társainak, az jelentkezzen az írásával a szerkesztőségben a mabeoe@mabeoe.hu email címen, vagy telefonon: az 1-2850300 számon. (B.J.) ÉRDEKESSÉGEK A Dubai Bélyegmúzeumról 2017/18 fordulóján Dubaiban, az Egyesült Arab Emírségek csodálatos nagyvárosában jártunk. Ellátogattunk a helyi bélyegmúzeumba is, ami a régi városrészben, a Bastakia nevű történelmi műemlék negyedben található, régi arab paloták, elegáns házak szomszédságában. A kicsiny bár impozáns múzeum nagyon tetszett, ha jól emlékszem 4 kiállító terem volt az egész épületben. Érdekes, hogy a kiállítás ingyenesen volt megtekinthető, és senki sem őrizte. Egy kissé periférikusnak is éreztem az elhelyezkedését. Látogatásunk ideje alatt rajtunk kívül csak egy pár volt még kíváncsi a tárlatokra és a Dubai nevezetességeit feltüntető térképünk sem jelezte külön a helyet. A múzeum három fő részre tagolható: 1) A hét emírség (Abu-Dzabi, Adzsmán Dubai, el-fudzsejra, Rász el-haima, Sardzsa és Umm el-kaivein) bélyegkiadása a kezdetektől, a brit időktől napjainkig. Ez tényleg lenyűgözően alapos és érdekes volt, arab és angol kísérőszöveggel. Szemünk előtt elevenedett meg az emírségek 20. századi történelme, a függetlenedés és útkeresés évei, a nagyformátumú sejkek élete és tevékenysége, továbbá a jelen gazdagsága. 2) Az arab és egyéb iszlám országok bélyegkiadásának históriája, erről készítettem két fotót is. Itt is a teljességre törekedtek az alkotók: Egyiptomtól Szaúd-Arábiáig, Algériától Szíriáig pontosan nyomon követhető az államok bélyegkiadása és ezen keresztül történelme és kultúrája. 3) A világ érdekes bélyegei. Ebben a teremben ismerősként köszöntek vissza például a budapesti bélyegmúzeumban is megcsodált bhutáni hanglemez bélyegek.
8 Nagy vizuális élmény jelentett a figyelemreméltó és tartalmas kiállítás. Ott is a "kihúzós-tablós" megoldást alkalmazzák, a legritkább vagy legkülönlegesebb bélyegek külön a falon, képkeretekben tekinthetők meg. (Dr. Udvarvölgyi Zsolt Budapest) Képmelléklet: 1. A Dubai Bélyegmúzeum bejárata:
9 2. Két kép az arab országok bélyegkiadásának tárlatáról:
10