5. A LÁGYMÁNYOSI SZENT ADALBERT PLÉBÁNIA A plébánia területe A plébánia mai határai: Kelenföldi pu. Ferencvárosi pu. vasútvonala Tétényi út (teljes hosszában) Kondorosi út Duna. 1 A plébánia korábban a Budai Fôesperességhez tartozott, 1993-tól a Budai-Középsô, Dicsôséges Szent Jobb Espereskerülethez tartozik. 2 A középkori Kelenföld határa a Budavár déli, kelenföldi kapujától kiindulva a hévizek (Rác-fürdô) melletti hídon át egy úton nyugat felé emelkedve halad a mai Tabánban a püspök dézsmaszedô helyéig, s az út mellett egy nagyszombati polgár német nevû jogutódjainak és egy hentesnek a szôleje után a mai Hegyalja útnál a Werner pesti bíró fia Lászlónak volt szántóföldje, majd a Fehérvárra vezetô nagy út a mai Budaörsi útnál Bertold nyergesnek szôleje. A nagy út és Budavár között elterülô rész tizedét a veszprémi egyház szedte, ami ettôl délre volt, azt a bélakúti apátság. A mai Kelenföld a Tabántól Lágymányosig terül el. 3 Kelenföldet elôször 1380-ban említették, de bizonyosan a Gellért-hegy déli oldala már nem tartozott Buda városához. A falu pontos elhelyezkedése nem ismert. 4 Csupán egyetlen oklevélben (1291) szerepel magyar nyelvû Kelenföld kifejezés, amely a XIV. század végétôl kezdve egy, a királyné birtokához tartozó falu neve lett a Gellért-hegy déli lejtôjén. 5 1410-ben egy kelenföldi majorságról olvasunk, 1423-ban a Losonczi család itteni részbirtokát és telkét említik, azonban a következô évben a királyné biztosítja Kelenföld falu birtokát magának. Kelenföld déli hátárát nem ismerjük. 6 A plébánia területén Batthyány József hercegprímás 7 1799 augusztusában vett meg Farkas Antaltól 8 kb. 90 holdnyi területet, az úgynevezett Nádorkertet, 9 a mai Budafoki útnál, a mai Összekötô vasúti híd Budafoki út Hengermalom utca között, a régi Téténybe vezetô postaút mellett. Az ingatlant 1799-ben hitbizományként József fôherceg a nádornak ajándékozta. A kapubálványban: O BEATA SOLITUDO 1793 O SOLA BEATI- TUDO felirat volt olvasható. 10 A nádor feleségének, Alexandra Pavlovna Romanovának a holttestét az 1801-ben bekövetkezett halálakor a Nádorkertbe vitték. Ott az orosz ortodox elôírás szerint hat héten át miséztek felette. 11 11 Schem. 2007. 299. o. 12 Schem. 2007. 298. o. 13 GYÖRFFY Tört. Földr. IV. 574. o. 14 VÉGH András: Buda város középkori helyrajza I. Budapest 2006. Budapest Történeti Múzeum (a továbbiakban: VÉGH) 38. o. 15 VÉGH 88 89. o. 16 KUBINYI András: Budapest története a késôbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In Bp. tört. II. 22. o. 17 1727-ben született, 1776 1799 között esztergomi érsek. Vö. CZÉKLI Béla: Batthyány I. József. In Esztergomi érsekek 1001 2003. Szerk.: Beke Margit. Budapest 2003. 347 349. o. 18 SCHMALL II. 304 305. o. 19 4044. hrsz. alatt. Palatinus garden. 10 Magyarul: Ó boldog egyedüllét, ó egyedüli boldogság. BL II. 165. o. 11 http://hu.wikipedia.org/wiki/alekszandra_pavlovna_romanova_magyar_n%c3%a1dorn%c3%a9 (2010. nov. 2.).
5. A LÁGYMÁNYOSI SZENT ADALBERT PLÉBÁNIA 367 A Budafoki út (78.) telken áll az egykori Lôporraktár. 12 Maga a Budafoki út már a római idôktôl ismert, a középkorban Eszéki út néven szerepét továbbra is megtartotta. A kismagaslatokon álló T alakú barokk épület 1780 körül épült. Az épület egy magasabb fôépületbôl és egy merôleges alacsonyabb szárnyból áll. A lekontyolt nyeregtetôs fôépületet nagy homorulati fôpárkány zárja le, hosszoldalait 6-6 támpillér tagolja. Köztük minden mezôben egy-egy magasra helyezett négyzet alakú kôkeretes ablak nyílik, míg alattuk a lábazatban kisméretû, szintén kôkeretes nyílások vannak szellôzôk részére. A fôépület egyetlen öt csehsüveg boltozatos szakaszból lévô nagy térbôl áll, melynek térhatása rendkívül kedvezô. 13 1847-ben Döbrentey Gábor királyi tanácsos kezdeményezésére Buda város tanácsa (több helynév mellett) Circumwallations és Donaulinie területet Kelenföldre magyarosította. 14 Egy 1868-as térképszelvényen a Nádorkerttôl délnyugatra és az Erzsébet Sósfürdôtôl délkeletre, egy megvalósulatlan kápolna terve látható, valahol a mai templomhelyiség közelében a Fehérvári út közepén. 15 Kelenföldön a XIX. század elôtt nem találhatók letelepedésre utaló nyomok. A mûvelhetô földterületen a budai polgárok szôlôt telepítettek. A XIX. században a Fehérvári út melletti árvízvédelmi töltés kiépülése után indult meg az ipari fejlôdés. A gazdasági élet fellendülését elôsegítette a XIX. században a közút és a vasútvonal megépítése is. 16 A Fôvárosi Közmunkák Tanácsa 1873 után kezdett hozzá a terület rendezéséhez. 17 Az 1908-as térképszelvény alapján már a Röck István Gépgyára és a Pesti Hengermalom Társaság mûködött. 18 Addig az 1937-es térképszelvény szerint az említett cégek mellett más ipari létesítmények is helyet kaptak. 19 Az egyházközség létrejötte 1919 ôszétôl a Hengermalom úti iskola tornatermében kezdett misézni Havlicsek Vince hitoktató. 1921-ben megalakult a Búzavirág Kisegítô Kápolna Egyesület. 1930-ban megszervezték az egyházközséget. 1931-ben megalakulhatott a tabáni területbôl kiszakítva a lelkészség. 20 A lelkész lakása a Fehérvári út 88. sz. alatt kapott helyet, az Elektromos Mûvek tulajdonát képezô bérház földszintjén. A tervezést és kivitelezést ifj. Schally 12 209 215. számú telken álló ipari mûemlék 3993/3. hrsz. alatt. A XVIII XIX. századi térképek Pulverthurm vagy Régi Lôportorony néven tüntették fel. BL II. 40. o. 13 BFL XV. 17. e. 306. Budapesti tervek gyûjteménye. Budapest Fôváros Tanács tervei. Budapesti Mûemlék Felügyelôség. 1064. doboz. Budafoki út 209 215. Városrendezési csoport. 1967. március 10. 14 NAGY Lajos: Budapest története 1790 1848. In Bp. tört. III. 286. o. 15 BFL XV. 16. a. 206/35f. Budapesti térképek gyûjteménye. Buda szabad királyi fôváros térképei. Tabán, Lágymányos, Kelenföld. 16 BL I. 656. o. 17 BL II. 11. o. 18 BFL XV. 16. e. 251/30-55. Budapesti térképek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros térképei. Budapest áttekintô. 19 BFL XV. 16. e. 251/77-55. Budapesti térképek gyûjteménye. Budapest (székes) fôváros térképei. Budapest áttekintô. Ilyenek a Magyar Kábelgyár, Fôvárosi Fuvartelep, Wespag Szövô és Fonóipari RT., Felten és Guilleauma Kábelgyár, Franck H. és Fiai RT. telepedett meg, valamint a Duna-parton N. T. E. Strandfürdô, M. U. E. Strandfürdô, N. S. C. Strandfürdô és Székesfôvárosi ingyenes fürdô kapott helyet. 20 Schem. 2007. 298. o.
368 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET József építési vállalkozó végezte. 21 1931-ben készült el a Fehérvári út Hengermalom út Etele út keresztezôdésében a harangláb, amelyen két harang található. Az egyiken Szent György ábrája, felirata: SZENT GYÖRGY VITÉZEK ÉS HARCOSOK VÉDÔSZENTJE KÖ- NYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. ISTEN DICSÔSÉGÉRE ÉS SZENT GYÖRGY TISZTELETÉRE AJÁN- DÉKOZTÁK E HARANGOT KISS GYÖRGY ÉS NEJE SZÜLETETT REVICZKY ILONA. AZ ÚRNAK 1931-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTÔ. MA- GYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. A második harangon Szent Adalbert ábrája, felirata: SZENT ADALBERT EGYHÁZKÖZSÉGÜNK VÉDÔSZENTJE KÖ- NYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. ISTEN DICSÔSÉGÉRE A SZENT ADALBERT EGYHÁZKÖZSÉG BUZGÓ HÍVEINEK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBÔL KÉSZÜLT E HARANG AZ ÚRNAK 1931-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTÔ. MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. 22 Az önállóságot és az anyakönyvezési jogot 1934-ben nyerte el. Az anyakönyveket 1934-tôl vezetik, az addigiak a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók. A lelkészség 1940-ben plébániai rangra emelkedett. Egy nagyobb templom építését a háború megakadályozta. Az ideiglenes templom méreteit 1954-ben megnövelték, majd 1977-ben Török Ferenc adjunktus terve szerint alakították ki az új liturgikus teret. 1995- ben a XI. kerületi Önkormányzat a plébánia tulajdonába adta a templomhelyiséget, a plébániai lakást (Fehérvári út 88. IV. emelet), a Szent Adalbert Missziót kiszolgáló helyiséget és a Bölcsô utcai lelkészlakást. 2001-ben a XI. kerületi Önkormányzat a teljes felújításért cserébe a plébánia tulajdonába adta a Galvani út 15. sz. alatt lévô romos kápolnát, amelynek helyreállítása 2007-re befejezôdött. 23 A közösség 1. kép. Lágymányosi Galvani úti kápolna (B. A.) A lakosság felekezeti megoszlását 1941-ben, 1943-ban és 1945-ben a következô diagram mutatja be. 24 21 BFL IV. 1409. c. 19/1931-III. Budapest Székesfôváros polgármesterének iratai. Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára. 22 Saját felmérés. 2010. október 21. Korábban a haranglábon Szent Béla-kápolna felirat szerepelt., FODOR András: Így éltünk a Major utcában. = Budapest. XII. évf. 4. sz. 1974. ápr. 34. o. 23 Schem. 2007. 298 299. o. 24 Schem. 1941. 152. o., Schem. 1943. 151. o., Schem. 1945. 159. o., Schem. 1947. 86. o.
5. A LÁGYMÁNYOSI SZENT ADALBERT PLÉBÁNIA 369 1. sz. diagram (B. An.) 1947-ben már csak a 7453 római katolikust tartották nyilván. 1982-ben 18 000 római katolikus hívô volt. 25 2007-ben 30 000 fôbôl 16 000 volt római katolikus. 26 A plébánia területén különbözô egyletek is létrejöttek. Ezek a következôk: Oltáregylet, Rózsafüzér Társulat, Credo, KLOSZ, Dolgozó Leányok, EMSZO Ifjúsági Egyesület, 27 Szívgárda, Farkaskölykök, 28 Szent Adalbert Misszió Alapítvány (1994), 1108. számú Szent Tarzíciusz cserkészcsapat (1994), Boldog Gizella Társulat és a Keresztény Úriemberek Társasága Egyesület (2002). 29 Az úrnapi körmenet a templombelsôben zajlik, míg a feltámadási körmenet a Hengermalom út Fehérvári út Hengermalom út között történik. 30 A Szent Imre Kórházlelkészség, a Szent Kozma és Damján-kápolna 31 A területén 1853-ban fedezték fel Buda legrégibb keserûvízforrását. Schleisz György tulajdonos és Unger Ferenc budai gyógyszerész 1853-ban rakta le a fürdô alapkövét. 1855-ben Hildegarde-, 32 majd Erzsébet-forrásnak hívták. A terület 1854 1865 között csak Unger birtokában volt. 1865-ben egy társaság, 1881-ben Mattoni Henrik császári tanácsos birtokába került. Az 1877-es leírás szerint a fürdô épülete 40 káddal, ivócsarnokkal, igazgatósági helyiséggel, töltôkamrával és gépházzal rendelkezett. A Sósfürdô 25 Schem. 1982. 264. o. 26 Schem. 2007. 299. o. 27 A Schem. 1947-ben már nem szerepel. 28 Schem. 1941. 152. o. 29 Schem. 2007. 299. o. 30 MUSITS Antal plébános közlése 2010. november 21. 31 1115 Tétényi út 12 16., korábban Erzsébet Sósfürdô. 32 SCHMALL II. 436. o.
370 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET épületéhez tartozott még egy emeletes svájci ház és három kisebb földszintes épület 40 vendégszobával, orvosi és társalgóteremmel, valamint egy kápolnával. Ybl Miklós tervei alapján 1883 1884-ben új szárnnyal egészítették ki a régi fürdôházat, új lakóházat, társalkodótermet, gépházat, vendéglôt, nagyobb parkot építtetett, új keserûvízkutakat ásatott és a fürdôhöz csatolta a Király-keserûvízforrás területét. A forrásai közé tartozott a Szent István-forrás is. 33 1902-ben gyógyfürdô jelleget kapott. 1938-ban az Országos Társadalombiztosítási Intézet vásárolta meg egy késôbbi fürdôkórház céljára. 34 A Szent Imre-kápolnát még 1947-ben is használták. 35 1950-tôl Tétényi Úti Kórháznak nevezték. 36 2005-ben Lipp László gazdagréti lelkésznek köszönhetôen került megáldásra az új kápolnaépület. 37 A Szent Adalbert-templom A Fehérvári út 88. számú épület üzlethelyiségében 1931-ben alakították ki a templomhelyiséget. 38 A szószéket Csaklós András faszobrász készítette el 1937-ben. 39 A két világháború között készült a templom egyik zászlaja. A háromcsúcsú lekerekített, hímzett, fehér selyemzászló mérete 88 130 cm. Négy szélén aranyszínû rojt. Az elôlapon, középen, aranyszínû szegélyes téglalap keretben, olajjal festett vászon, benne Szent József, jobbjában bot, míg lábánál a Gyermek Jézus. József ruhája zöld-sárga színû. Az ábrázolás felett, alatt aranyszínû felirat: SZENT JÓZSEF KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. A hátlapon, középen, aranyszínû szegélyes téglalap keretben, olajjal festett vászon, benne a felhôkön álló Szeplôtelen Szûz, feje körül glória, lábánál és felette egy-egy angyal. Mária ruhája rózsaszín-kék színû. Az ábrázolás felett, alatt aranyszínû felirat: SZEPLÔTE- LEN FOGANTATÁS KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. A zászlóhoz tartozik egy 107 cm keresztrúd, amelynek két szélén sárgaréz zárógömb található. A plébánia területén 1927-ben a Major utca 9. sz. alatt létesült egy kultúrház, amely 1935- ben a Fehérvári út 84.-be költözött. Ezt 1950-2. kép. Lágymányosi Szent Adalbert-kápolna haranglába (B. A.) ben államosították. 40 A lelkészlakás 1935-ben a Fehérvári út 84. sz. alatt kapott helyet. Az új 33 LIBER Endre: Budapest-fürdôváros kialakulása. III. Budapest 1934. Budapest Székesfôváros Statisztikai Hivatala. 543 548. o. 34 BL I. 391. o. 35 Schem. 1947. 84. o. A határmódosítás elôtt a kórház területe a Kelenföldi Szent Gellért Plébániához tartozott. 36 BL II. 443. o. 37 Schem. 2007. 299. o. 38 Schem. 2007. 298. o. 39 BFL IV. 1409. c. 8174/1937. Budapest Székesfôváros polgármesterének iratai. Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára. 40 Schem. 2007. 298. o.
5. A LÁGYMÁNYOSI SZENT ADALBERT PLÉBÁNIA 371 3. kép. Lágymányosi Szent Adalbert-templom belseje (B. A.) káplánlakást a Bölcsô utca 13. számú ház V. emeletén jelölték ki. 41 1997-ben a Szent Adalbert Misszió Alapítvány térítésmentes fogászati rendelôt indított be a Hengermalom út 2/D földszintjén Árpád-házi Szent Erzsébet Rendelô címen. 42 Új templom is épülhet ezen a területen. Újbuda Önkormányzata ugyanis a Fehérvári út és az Etele út (3.) sarkán álló 2743 négyzetméteres telket térítésmentesen 99 évre használatba adta a plébániának, azzal a céllal, hogy a plébánia a telekre templomot épít. A telek átadásáról szóló szerzôdést Erdô Péter bíboros, továbbá Musits Antal plébános és Molnár Gyula polgármester 2008. december 5-én írták alá. 43 Jahoda Róbert építész alkotása nyomán templom és plébánia épül, ahol a szakrális mellett kulturális tevékenység is folyik, valamint az idôsgondozás is helyet kap. 44 4. kép. Az épülô új templom látványterve (B. A.) 5. kép. Az épülô új templom belsô látványterve (B. A.) 41 Schem. 2007. 298. o. 42 Schem. 2007. 299. o. 43 http://ujbuda.hu/hirek.php?articleid=2117 (2010. szept. 28.). 44 Lágymányos elsô temploma. http://ujbuda.hu/hirek.php?articleid=3769 (2010. szept. 28.).
372 BUDAI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET A Szent Gyermek-kápolna 1933-ban épült 45 a Jeruzsálem-kápolna. 46 A kápolna a Jeruzsálem-telepen épült, amely a Hengermalom u. és Albertfalva közötti területen feküdt. A telepet a két világháború között a lakásínség miatt építették, 35 40 épületben 350 400 ember élt. Az 1930-as évek végén megszüntették. A kápolna hitéleti központ (magánkápolna, nincs benne Oltáriszentség), az oltárát Musits Antal plébános készítette fából, amelyet Spányi Antal püspök szentelt fel. Itt található a Kálvária-domb és a Lourdes-i barlang, amelyet Musits Antal és a hívek készítettek. 47 Archontológia 1929 1930 Marosi József 1931 1932 Zofáhl Aladár 1932 1934 Horváth József dr. 1934 1954 Mihályi Tamás 1954 1977 Benkô István 1977 1980 Komesz Mátyás dr. 1980 1985 Mikolai Bálint 1985 Musits Antal BIRÓ AURÉL 45 HEGEDÛS András TÓTH Krisztina (szerk.): Esztergomi Fôegyházmegye. 1. In Egyházlátogatási Jegyzôkönyvek Katalógusa 9. Esztergom 2000. 105. o. 46 Galvani út 15., régi cím Andor u. 3993/22. BL I. 615. o. 47 Musits Antal plébános közlése. 2010. november 21.