Az európai környezetvédelmi jogrendszerének felépítése 1.

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Az európai környezetvédelmi jogrendszerének felépítése 1. 2. rész. 3. fejezet Prof. Guy Turchany 1

Az európai környezetvédelmi jogrendszerének kialakulása. Az CE - EU környezetjogi fejlődése 1960 és 2000-között Prof. Guy Turchany 2

Az európai környezetvédelmi jogrendszerének szintetikus áttekintése. I. Bevezetés II. Általános rendelkezések III. Fenntartható fejlődés IV. Klímaváltozás V. Hulladékgazdálkodás VI. Levegő szennyezés VII.Vízvédelem és vízgazdálkodás VIII.Természet- és biológiai sokféleség védelem IX. Talajvédelem X. Vegyi anyagok XI. Polgárvédelem XII.Zajvédelem XIII.Nemzetközi együttműködés XIV.Munka anyag Jobb jogalkotás a környezetvédelmi stratégiában (COM 2005/466 finál) Prof. Guy Turchany 3

Az E.U. környezetvédelmi céljai I. Bevezetés Az 1972-benn, Stockholmban tartott környezetvédelmi konferencia foglalkozott először a környezetvédelemmel és akcióprogram kidolgozását határozták el. Az Egységes Európai Szerződés ezután már magában foglalta az Európai Unió céljai között a környezetvédelmet, megteremtve a jogalapot a további intézkedésekhez. Most csak három nagy elvet emelünk ki : A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Különbözőértelmezésekben a szennyező-fizet elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk (externális költségek) megtérítését. Az Európai Unió az elvet egyenlőre csak lazább értelmezésében alkalmazza, mert még nincsenek olyan eszközök (például szigorú környezeti felelőség, vagy környezetvédelmi adók), melyek alapján a szennyezőt az externális költségek megfizetésére kötelezhetné. Az úgynevezett integrációs alapelv az Amszterdami Szerződés 3c Cikkelyében került megfogalmazásra. " A környezetvédelmi szempontok integrációja az Európai Unió szakpolitikáiba a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. A szubszidiaritás elve szerint az Európai Unió csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok, a régiók, vagy a helyi hatóságok. A szubszidiaritás elve nem egyszerűen egy, a tevékenységek optimális szintjét (helyi, regionális, nemzeti, európai, vagy nemzetközi) meghatározó eszköz. Hatékony környezetvédelem csak a különbözőpolitikai szintek (európai, nemzeti, regionális, helyi) szereplőnek együttműködésével valósítható meg. Prof. Guy Turchany 4

Akció programok II. Általános rendelkezések 6. Környezetvédelmi akció program 5. Környezetvédelmi akció program A környezetvédelmi politika alapelvei Környezetvédelmi felelősség Az elővigyázatosság elve. Környezetvédelmi eszközrendszer Környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kedvezményben való részesítése Pénzügyi támogatások : LIFE Környezet - egészségügyi stratégiák Integrált termékpolitika IPP Környezetvédelmi megállapodások Közös környezetvédelmi adók, illetékek a közös piacon Európai Környezetvédelmi Ügynökség Öko-címke (Eco-Label) Környezeti szempontok integrálása az európai szabványokban (EN) Rendelet a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről. Prof. Guy Turchany 5

Előzetes Környezetvédelmi Hatásvizsgálat EIE Tervek és programok előzetes környezetvédelmi értékelése Környezetvédelmi felügyeletek : minimális elvárások Állami támogatások környezetvédelmi célokra Az Európai Befektetési Bank eszközei Európai nyilvántartás a szennyezés kibocsátásokról és transzferekről Tudományos Bizottságok a környezetvédelem, a fogyasztók és a közegészségügy védelmében Az Európai Közösség jogrendszerének alkalmazása és ellenőrzése Aarhusi egyezmény a polgárok környezeti információhoz és részvételhez való jogáról, és jogérvényesítési lehetőségeiről Az Aarhusi egyezmény alkalmazása az Európai közösség intézmény rendszerében. Az igazságszolgáltatáshoz való jog A környezetet érő súlyos szabálysértésekről A környezet védelme a büntető jogon keresztül A tagországokban környezetvédelmi felügyeletek lebonyolítása (1996-1997 / 1998-1999 / 2000-2001 / 2002 / 2003 / 2004 ) Prof. Guy Turchany 6

A környezetvédelmi politika integrációja A környezetvédelem integrálása a fejlődő országok szintjén A környezeti problémák szemelőt tartása a közösség együttműködési politikáiban A környezetvédelem integrálása a közös piac keretében A fenntartható fejlődés propagálása a vállalkozások körében A környezetvédelem integrálása a halászati politikában Fenntartható stratégia a halgazdaságban A környezetvédelmi dimenzióinak integrálása a várospolitikában Környezetbarát városi stratégia A környezetvédelem integrálása a gazdaságpolitikában A környezetvédelem integrálása a közlekedéspolitikában A környezetvédelem integrálása a légi közlekedési tervezésben A tengerpartok integrált menedzsmentje. Prof. Guy Turchany 7

Általános keret Bevezetés III. Fenntartható fejlődés Egy évvel a Fenntartható Fejlődés világtalálkozója után Világ a partnerség a fenntartható fejlődés érdekében Stratégia a fenntartható fejlődés megvalósítására A környezeti politika átvizsgálása 2003-2004 A fenntartható fejlődés eszközrendszere Stratégia a fenntartható energia fogyasztás érdekében Stratégia a hulladékok csökkentésére és újra hasznosítására Akció terv a tiszta technológiák fejlesztésére Keretprogram az innovációra és a versenyképesség növelésére Környezeti mutatók (indikátorok) A környezetvédelmi politika integrációja Stratégia a környezetvédelem integrálására az Unió minden politikájában A környezet érdekeinek figyelembevétele a közösség energia politikájában. Néhány csapásvonal a fenntartható mezőgazdaság irányában Prof. Guy Turchany 8

Általános politikai keretek Klíma stratégia Kyotoi egyezmény IV. Klímaváltozás Az európai klímaprogram végrehajtása (2000-2001) Kyotoi jegyzőkönyv a klímaváltozásról Kyotót követő közösségi stratégia Üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése Az üvegházhatású kibocsátások mechanizmusa Üvegházhatású gázok kereskedelmének megszervezése Fluor alapú gázok kibocsátásának csökkentése. Légi közlekedés és klímaváltozás Koppenhágai konferencia Prof. Guy Turchany 9

Általános keretek Hulladéklerakás Sajátos hulladékok V. Hulladékgazdálkodás Keretirányelv a hulladékokkal kapcsolatban Stratégia a hulladék megelőzésről és újrafelhasználásról Hulladékkezelési jogrendszer létrehozása Hulladékgazdálkodási statisztikák Az újrahasznosítási technikák versenyképességének növelése A határokon átkelő hulladékok megfigyelése és ellenőrzése Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC) Csomagoló anyagok és hulladékaik Hulladékgazdálkodás a kitermelő és bánya iparban A PCB-k és PCI-k megsemmisítése Akkumulátorok és elemek eliminálása Használt olajak eltávolítása Használt gépjárművek újrahasznosítása, értékesítése Felhagyott offshort gáz és nyersolaj berendezések Prof. Guy Turchany 10

Szennyvíz iszapok felhasználása a mezőgazdaságban A PVC környezeti problémái Elektromos és elektronikus hulladékok kezelése Titán dioxidok megsemmisítése, megfigyelése és ellenőrzése. Környezetszennyezés megelőzési programok Hulladékégetés Hulladékégetés Veszélyes hulladékégetés Hulladékégetésre használatos berendezések Új hulladékégetők Veszélyes hulladékok Veszélyes hulladék gazdálkodás és ellenőrzés Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok határon átmenő ellenőrzéséről Nemzetközi együttműködés a hulladék kezelés szintjén. 2010 február 24.-én három veszélyes hulladékkal foglalkozó egyezményt egy igazgatóság keretében vonték össze : Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok határon átmenő ellenőrzéséről Rotterdami egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról. Stockholmi egyezmény a hosszan maradandó organikus vegyi anyagokról (POP Polluants organiques persistants) Prof. Guy Turchany 11

Levegő minőség. VI. Levegő szennyezés Tematikus stratégia a levegő minőségéről Gazdálkodás a környezet légkörének minőségével A levegőminőségével kapcsolatos információ cserék Tiszta levegő Európának program (CAFE) Környezet és közlekedés Légszennyező anyagok Nitrát oxidok, részecskék és más szennyező anyagok a levegőben Nemzeti határértékek néhány levegőszennyező anyaggal kapcsolatban Nitrogén dioxid Az ózon pajzsra ártalmas vegyi anyagok Ólom A CFC-k megsemmisítése (Halogénezett szénhidrogének Kloroform, Freon-12 (difluor-diklórmetán), Szén-tetraklorid (tetraklórmetán), Ccl 4, Etil-klorid (klóretán), Vinilklorid (klóretén), Triklóretilén (1,1,2 triklóretén), Tetrafluoretilén (1,1,2,2-tetrafluoretén) ) Megegyezés a határokon nagy távolságban átnyúló levegőszennyezésekről Megegyezés a nehéz fémekről Stockholmi egyezmény a hosszan maradandó organikus vegyi anyagokról (POP Polluants organiques persistants A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok. (aldrine, chlordane, dieldrine, endrine, heptachlore, hexachlorobenzène, mirex, toxaphène polychlorobiphényles (PCB) ) Prof. Guy Turchany 12

Földi gépjárművek Minden gépjárműre vonatkozó előírások : Közúti gépjárművek : Könnyű gépjárművekből keletkező légszennyezések Nehéz gépjárművekből keletkező légszennyezések Néhány folyékony üzemanyag kéntartalma A dízel olaj minőségével kapcsolatos előírások Az új gépjárművek CO2 kibocsátásáról Az új gépjárművek üzemanyag felhasználásáról A nehéz gépjárművek okozta környezeti hatások Nem közúti gépjárművek : Nem közúti gépjárművek légszennyezése Mezőgazdasági és erdőgazdasági gépekből keletkező légszennyezések Más közlekedési eszközök Ipar Légi közlekedés és klímaváltozás Stratégia a tengeri hajózásból keletkező szennyezések csökkentésére Hajtóanyagok kéntartalmáról Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC) Nagy égető berendezések Az iparból származó organikus vegyi anyagokról 13

Általános keretek VII. Vízvédelem és vízgazdálkodás AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000. október 23-i 2000/60/EK IRÁNYELVE az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. A víz szempontjából elsőbbséget élvező anyagok A fenntartható vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen használó - fizet díjszabás Vizek sajátos használata Ivóvizek Fürdővizek Minőség és ellenőrzés Ellenőrzési módszerek és analízis Lakossági szennyvizek Haltenyésztési vizek Tengeri szennyezések Stratégia a tengeri környezet javítására Balesetek által keletkezett tengeri szennyezések Kőolaj által okozott tengeri szennyezések Európa vizeiben Hajók által okozott tengeri szennyezések megelőzése Hajózás által okozott szennyezések és azok büntetőjogi következményei POP - k hajón való szállításának tilalma 14

Vízvédelem és vízgazdálkodás folytatás Tengeri biztonság Kontinentális vizek Egyezmény a szénhidrogén alapú tartáj hajókról Regionális megállapodások Barcelonai egyezmény a Földközi tenger védelméről Helsinki egyezmény a Balti tenger védelméről OSPAR egyezmény az Észak-keleti Óceán védelméről Helsinki egyezmény határon átnyúló vizek védelméről és használatáról Rajna egyezmény Anyag kibocsátások Duna - Fekete tenger egyezmény Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC) Földalatti vizek védelme Mosószerek címkézése és biológiai - lebomlásának elősegítése Maradandó organikus vegyi anyagok ( POP ) Nitrát rendelet Higany rendelet Más veszélyes anyagok : a vízi közegek védelme Más veszélyes anyagok : földalatti vizek védelme Prof. Guy Turchany 15

VIII. Természet- és biológiai sokféleség védelem 1 Biológiai - sokféleség Cselekvési programok : természeti források védelme, mezőgazdaság, halgazdaság, fejlődő országok támogatása, nemzetközi kapcsolatok Berni egyezmény a vadvilág védelméről Natura 2000 az élőhelyek védelméről Riói egyezmény a biológiai sokféleség védelméről Stratégia a természeti források fenntartható használatáról 2 Állat és növény világ Egyezmény néhány vadállat és növény védelméről Canberrai egyezmény a Délsarki vidék védelméről A vad madarak megóvása Bonni egyezmény a vándormadarak védelméről Egyezmény a vadállatok birtokban tartásáról Laboratóriumi állatok védelme Tengeri élővilág Szabvány kegyetlenség nélküli állati csapdákról Szerződés az Alpok védelméről Prof. Guy Turchany 16

Természet- és biológiai sokféleség védelem folytatás 3 Erdők Uniós erdő stratégia Forest Focus program Fenntartható tropikus erdőgazdálkodás Fenntartható erdőgazdálkodás a fejlődő országokban Erdő és fenntarthatóság 4 Genetikailag manipulált organizmusok (GMO) Bevezetés GMO - k GMO - k zárt területen való használata A genetikailag manipulált organizmusok terjesztése (GMOsorompó) A határon átnyúló forgalma Új táplálékok és táplálékadalékok A GMO-k nyomon követési lehetőségei, nyomon követése és címkézés Genetikailag manipulált organizmusokból készült állati eledelek Prof. Guy Turchany 17

1 Általános keret Talajvédelmi stratégia IX. Talaj védelem Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC irányelv) Szerződés az Alpok védelméről X. Vegyi anyagok 1 Veszélyes anyagok és készítmények Rendelet a vegyi anyagok nyilvántartásáról (REACH) Fehér könyv a vegyi anyagokkal kapcsolatos stratégia kialakításáról Vegyi anyagok kereskedelme és használata Vegyi anyagok osztályokba osztása és címkézése Veszélyes anyagok Veszélyes készítmények Tisztító szerek Rotterdami egyezmény néhány veszélyes vegyi anyag és készítmény, valamint növény védőszer kereskedelméről Közösségi stratégia a endokrinokat zavaró szubsztanciákról Stratégia a higanyok használatáról az unióban Prof. Guy Turchany 18

Vegyi anyagok folytatás 2 Biokémiai termékek és növényvédő szerek 3 Műtrágya Stratégia a növényvédő szerek hosszú távú használatáról Biokémiai termékek Közösségi rendszer a műtrágyákkal kapcsolatban 4 Kockázat szabályozás Kockázat elemzés és hárítás Kémiai anyagokat érintő nagyobb ipari balesetek Harc a biológiai terrorizmus ellen Vegyi anyagokkal készítendő kísérletek A jó kísérleti gyakorlatok alkalmazása A jó laboratóriumi gyakorlat ellenőrzése Munkavédelem a vegyiparban 5 Szennyező anyagok és hulladékok Egyezmény a határon átmenő légszennyezésekről Stockholmi egyezmény a maradandó organikus vegyi anyagok ( POP ) Bázeli egyezmény Közösségi stratégia a dioxinnal kapcsolatban PCB-k (poliklórozott bifenil) és PCT-k (PolyChloroTerphényle) meg semmisítése Prof. Guy Turchany 19

1 Általános keret XI. Polgárvédelem Együttműködési mechanizmusok a polgárvédelemben Közösségi együttműködés, programok és gyakorlatok 1998-1999 és 2000-2006 A civil védelem finanszírozása 2007-2013 Megelőző riasztások a balesetek elkerülése végett Jelentések az előkészületekről 2002 2 Környezeti balesetek Nagyobb környezeti balesetek veszélyes anyagok vagy készítmények belekeveredésével Határon átmenő ipari balesetek hatásai Balesetekből eredő tengeri szennyezések A Közösségi reagálás árvíz esetén Egy Közösségi árvíz menedzsment felé Prof. Guy Turchany 20

1 Általános keretek XII. Zajvédelem A zaj értékelése és a zaj elleni védekezés Zöld könyv a zaj elleni védekezésről 2 Sajátos zaj források Gépjárművek Motorkerékpárok Háztartási gépek Építményeken kívüli felszerelések és gépek Repülőtéri zaj menedzsment 1 Bővítési stratégiák Bővítés XIII. Nemzetközi együttműködés Horvátország Törökország Balkán Nemzetközi együttműködés más Államokkal Nemzetközi szerződések Prof. Guy Turchany 21

XIV. Munkaanyag Jobb jogalkotás a környezetvédelmi stratégiában (COM 2005/466 finál) 28.9.2005 1 Stratégiai témák, áttekintés Általános stratégiák 6. Környezetvédelmi keretprogram Fenntartható fejlődés stratégiája Tematikus megközelítések 2 Témák szerint vizsgálandó kérdések és stratégiák Légszennyezés Tengeri környezetet érintő integrált problémák Természeti forrásokkal való gazdálkodás Hulladék megelőzési és újrahasznosítás Növényvédő szerekkel kapcsolatos Városi környezettel kapcsolatos Prof. Guy Turchany 22

5. Környezetvédelmi akció program 1.Táblázat: Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának felépítése és fő elemei Ipar Energia Közlekedés Mezőgazdaság Idegenforgalom Integrált harc a szennyezések ellen Üzemeltetési licencek Kibocsátási állomány jegyzékei Környezeti auditok Termékdíjak Környezetbarát és tiszta technikák. Hulladékcsökkentés jobb kezelés Hulladékleltár Gazdasági és adóügyi ösztönzések Letétbehelye-zett csomagolás Magasköve-telményű hul-ladék kezelés Civil/büntető-jogi felelősség Szennyezés csökkentés: Kiválasztott célok, CO2, SO2, Nox Gazdasági és adóügyi ösztönzések Az atomhulla-dékok biztos megsemmisítése Megújuló energiák értékesítése. K és F a következő forrásokra biomassza Szélenergia Apály és dagály energia felhasználás Napenergia Vízenergia géothermikus energia Környezetbarátabb járművek és üzemanyagok a kibocsátások szintjén Gazdasági és adóügyi ösztönzések Szigorúbb technikai ellenőrzés Üzemanyag párolgás csökkentése Infrastrukturális racionalizálás Hálózatok tervezése Közlekedési modellek közötti választás Torlódások és dugók megszüntetése Kapcsolatok Fenntartható mezőgazdaság Külterjes gazdálkodás Vegyi anyagok használatának csökkentése Szerves mezőgazdaság Fogyasztók tájékoztatása Gazdaságii és adóügyi ösztönzések Erdők értékelése Rendszeres újrafásítás Erdőtüzek elleni védelem Fenntartható fakitermelés Fenntartható idegenforgalom, területfejlesztés és infrastruktúra Ivóvízellátás Fürdővíz Hulladékgazdaság Fenntartható mobilitás Vízpartok és a természeti vagy emberi kincsek védelme Sivatagosodás Kulturális hagyatékok Erdőtüzek Festői táj sétányok Ágazati stratégiák Források Környezetbarát termékek Ökocimke Termék szabványok Fogyasztók tájékoztatása Adóügyi intézkedések Energiahasználat csökkentés Gazdaságii és adóügyi ösztönzések Fogyasztók tájékoztatása és képzése Szabályozási eszközök Önkéntes megállapodások Vezetési technikák fejlesztése és javítása Tájékoztatás és képzés Gazdaságii és adóügyi ösztönzések Multimodális közlekedés Forgalomirányítás Mezőgazdasági fejlesztések A termőföldek felhasználásának ellenőrzése Falusi turizmus Belső folyóvízi halászat A fogyasztók választási lehetőségének növelése A választási lehetőségek növelése Jobb felvilágosítás Az idegenforgalmi időszakok jobb felosztása Magatartás Prof. Guy Turchany 23

2.Táblázat: Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának céljai különböző gazdasági ágazatokban : Közlekedés a) Infrastruktúra Területfejlesztés Intézkedések Infrastrukturális befektetések : városi közlekedés, átszállási és átrakodási állomások, vasúti közleke - dés javítása és fejlesztése, áruszállítás, folyami és tengeri hajózás Eszközök Környezeti hatásvizsgálat Strukturális alap Közlekedési illetékek és fizetési eszközök Szereplők TA TA+EU ÖK b) járművek és üzemanyagok Járművek technológiai fejlesztése és javítása : zaj és kipufogógáz, üzemanyag fogyasztás, teljesít - mény, hatékonyság, megsemmisítés Üzemanyag összeállítása és fogyasztás : szubsztitúció és bioüzemanyag K & F Előírások Technikai ellenőrzés Alkatrészek újrafelhasználása IPAR + UE EU+TA ÖK.+EU IPAR Adózási ösztönzések TA+EU c) a fogyasztók magatartása Vezetők oktatása a gépkocsik racionális használa - tára A tömegközlekedés javítása, komfort, gyorsaság, sűrűség Meggyőzni a gépkocsi tulajdonosokat arról, hogy városban ne használják gépkocsijukat Adózási és gazdasági ösztönzések Egymásráható infrastrukturális kapcsolatok kidol - gozása Tömegkommunikációs eszközök, sebességkorlátozás és más fizikai kényszerek Befektetések és területfejlesztés Magas parkolási díjak Együttes gépkocsi használat ösztönzése gazdasági előnyökkel Telefon-konferencia stb... TA+NG O+TA TA+EU + Köz. TA + Tár. Autóipar Közösség Rövidítések : EU Europai Unió, TA tagországok, NGO civil szervezetek, ÖK önkormányzatok, MS kutatóintézetek, NGO civil szervezetek, Köz Közlekedésügyi intézmények, Tár. Társadalom Prof. Guy Turchany 24

3.Táblázat: Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának alapszabályozásai és intézkedési terve. Célok Intézkedések Eszközök Határid ők 1. ADAT BÁZISOK Alapul szolgáló adatok javítása Egyesített statisztikai programok 1991 KÉPZŐDÉSÉNEK kidolgozása FEJLESZTÉSE Nemzeti környezetvédelmi 1995 statisztika Környezetvédelmi mutatók Regionális környezetvédelmi 1995 kidolgozása statisztika Fejlődési irányok és hajlamok 1995 mutatóinak kidolgozása 1997- Közösségi és nemzeti jelentések a 2000 A változások minőségének környezet állapotáról renszeres értékelése Környezeti állományvizsgálat 1992- közzététele 1996 Szerepl ők TA + EU MS TA TA-EU EU Vállala tok EU Vállala tok +TA EU 2. TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS TECHNIKAI FEJLESZTÉS 3.TERÜLETFEJLESZT ÉS ÉS ÁGAZATI TERVEZÉS A környezettel és energiai tudományos, kutatásokra és fejlesztésekre fordítandó befektetések jelentős növelése Sajátos tematikus programok (pl. : kevés széndiokszidot kibo-csájtó technikák, biomasszák, más megújúló energiaiforrások) Széleskörü biotechnológiai programok, többek között a mezőgazdasági paraziták elleni védekezésben Széleskörű programok a tiszta technikák, és hulladék újrafelhasználási tervek előmozdítására Integrális társadalmi - gazdasági fejlődési tervek új kutatási és fejlesztési programok Egyesített régionális fejlesztési tervek Egyesitett közlekedésfejlesztési és gazdálkodási tervek 1993 folyama tossan 1995 folyama tossan 1992 folyama tossan 1998 folyama tossan 1993 folyama tossan Vállala tok +MS TA + EU Vállala tok +MS TA + EU Vállala tok +ÖK+M S TA + EU Vállala tok +ÖK+M S TA + EU Régiók+ ÖK + TA+EU Régiók+ ÖK + TA+EU Prof. Guy Turchany 25

Célok Intézkedések Eszközök Határi dők 4. MINDEN KÖLTSÉG FIGYELEMBEVÉTELE a) könyvelési értékek meghatározása b) adó rendszereken keresztüli ösztönzések c) Más ösztönzési rendszerek d) Állami segélyek e) Más gazdasági ösztönzések A környezeti erőforrások és értékek meghatározása Megújítható erőforrások indikátorainak kidolgozása A gazdaság kulcs indikátorainak megváltoztatása Költség / haszon elemzés Új környezetvédelmi könyvelés mechanizmusainak megteremtése A környezeti szempontoknak világos kimutatása a vállalati könyvelésben Eszközök Előírások az "adatbázisok fejlesztésére" A környezeti erőforrások értékének bevonása a GDP-be (bruttó hazai termék) Hivatalos táblázatok a GDP és környezeti viszonyokról A nemzetközi programokban az externális költségek bevonásának kidolgozása és alkalmazása A közösségi államok orientációja Párhuzamos könyvelés a vállalatoknál A tagállamok, ipari vállalatok, és szakegyesületek konzultációja EU utasítások 1993 1999 1992 1992 1993 2000 1992 2000 EU Szereplők Szakbiz. + könyvelők+ EU EU, Ipar & szak biz. EU + TA EU, Ipar & szak biz. Szakbiz. + könyvelők+ EU, Ipar 5. A KÖZÖNSÉG OKTATÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA A nagyközönség általános tájékozottságának javítása A fogyasztók jobb felvilágosítása A környezetvédelmi tematika bevonása az oktatásba az óvodától a középiskoláig Jelentés a pillanatnyi helyzetről, javítási előterjesztések Oktatási programok és irányok elfogadása Kézikönyvek és didaktikus anyagok előkészítése 1993 1995 1998 TA+Ped. int. +EU EU Vállalkozók Pedagógiai int 6)TECHNIKAI ÉS SZAK OKTATÁS A környezetvédelmi tematika megfelelő mértékben való oktatása Jelentés minden szektor pillanatnyi helyzetér ől Folyam atosan TA+Ped. int. +EU 7. GAZDASÁGI TÁMOGATÁSI MECHANIZMUSOK A környezetvédelmi szempontok beépítése a segély és kölcsönprogramokba Új kohéziós alap A környezeti kihatásoknak számontartása ár garancia helyett jövedelem garancia Folyam atosan EU+TA+ Régiók+ÖK+ MS+ Vállalkozók Prof. Guy Turchany 26

6. Környezetvédelmi akció program 4.Táblázat: 6. Cselekvési programjának (2001 2010) felépítése és fő elemei. A program 2005-benn újraértékelve lesz. Célok Intézkedések / leírás Eszközök / cselekvési tervek I. Az új cselekvési program keretei és kontextusa Szilárd alapokra építeni Hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez. Mezőgazdasági, közlekedési, energia felhasználási atitüdök megváltoztatása. Európai Közösségi stratégia a fenntartható fejlődés megvalósítására. A stratégia magában foglalja a társadalmat, környezetet és a gazdaságot. Erőfeszítések a klímaváltozás csökkentésére. A biodiverzitás és a természet védelme. Környezetvédelem és egészségügy. A természeti források fenntartható kezelése. Fenntartható hulladékkezelés. II. A Környezetvédelmi célok stratégiai megközelítése. (5 stratégiai irány) A program természete A hatályban lévő környezet-védelmi jog végrehajtásának tökéletesítése A környezetvédelmi politika jobb integrálása a más uniós politikákba. A piaci szereplők buzdítása a jobb környezeti gyakorlatra A polgárok bevonása a folyamatban és buzdítása vásárlási attitűdök megváltoztatásában. A környezetvédelem integrálása a vidék- és település-fejlesztési programokba. Program LIFE, EMAS és Öko-label. A TA jogharmonizációjának hatékonyabb ellenőrzése. A retinenseknek ellen eljárás indítása az Európai Bíróság elött. Az Aarhus-i szerződés - a társadalmi információról és részvételről ratifikációja. Harc a környezeti bűncselekmények ellen. Információ csere a TA jogharmonizációjának és bevezetésének «jó gyakorlatáról». A kívánalmaknak megfelelően új mechanizmusok létrahozása a környezetvédelmi elvárások jobb integrálására az Európai Komisszió munkájába. Elősegíteni a fenntartható stratégia jobb és hatékonyabb integrálását az uniós politikába. Elősegítetni az EMAS szélesebb körű bevezetését, buzdítani minél több vállalkozót ellenőrzött környezeti jelentések kibocsátására. Jutalmazási rendszer bevezetése a vállalatok jó környezeti teljesítményének értékelésére. Az integrált termékpolitikák és tiszta termelés uniós kezdeményezése. Az európai öko-cimkézés hatékonyságának értékelése és fejlesztése. Az unió zöldközbeszerzési politikájának hatékonyságának növelése. Információ csere TA közötti «jó beszerzési gyakorlatok»-ról. Megegyezés a pénzügyi szereplőkkel, hogy megjelenjen az évi vállalati jelentésekben a vállalat környezeti teljesítménye is. A fenntarthatóság elvének megjelentetése az Európai Befektetési Bank kölcsönpolitikájában. Jogalkotás a környezeti felelősségről. Elősegíteni a polgárok jobb és megbízhatóbb információval való ellátását. Fenntartható indikátorok «kits» kidolgozása önkormányzatok és régiók részére A helyi fenntartható mutatók közvélemény elé tárása. Felkelteni a figyelmet a helyi természetvédelmi feladatok integrálására a fejlesztési és rendezési tervekbe. Az európai környezeti indexszámok megfelelő kidolgozása és jogi bevezetése. Prof. Guy Turchany 27

Célok Intézkedések / leírás Eszközök / cselekvési tervek II. A Környezetvédelmi célok stratégiai megközelítése. III A klímaváltozás folyamatának csökkentése IV. Természet és biodiverzitás. Megvédeni az egyedülálló értékeket. A környezetvédelem integrálása a vidék- és településfejlesztési programokba. Célok és előirányzatok Politikai megközelítés Célok és előirányzatok Politikai megközelítés Politikai megközelítés Cselekvési tervek Hálózatok létrahozása a helyi fenn-tartható stratégiák és «jó gyakorlatok» terjesztésére. Gondoskodni arról, hogy a kohéziós-politika és finanszírozási rendszere figyelembe vegye a helyi fenntarthatósági (pl. Local Agenda 21) törekvéseket. Nagyobb források biztosítása a regionális-agrárkörnyezeti politika megvalósítására a közösségi agrártámogatási rendszeren keresztül. Fenntartható turizmus hálózatának kialakítása. Az üvegházhatású gázok olyan mérték ű csökkentése, hogy ne befolyásolja a klímát. Az üvegházhatású gázok 2020-ra 20-40%- kal való csökkentése az 1990 évi szinthez képest. Szennyezési kóták (CO2) csereüzletének unión belüli megszervezése. A TA energiakötődésű támogatásainak átvizsgálása. Energiák adók bevezetése. Megújuló energiák támogatása. Energia megtakarítások ösztönzése. Megegyezés az ipari szereplőkkel. A légi közlekedésből származó üvegházhatású gázok csökkentése. Kutatás fejlesztés az üvegházhatás kezelésére. Szigorúbb feltételek a közösség regionális- és kohéziós-alapjainak beruházási politikájához. Regionális modellezések fejlesztése. A Kyoto-i szerződés ratifikációja. A természeti rendszerek védelme és ahol célszerű rehabilitációja. Meggátolni a biodiverzitás további elszegényedését. A talajok védelme. A Natura 2000 hálózat befejezése. Program LIFE Közösségi stratégia a biodiverzitás megőrzésére. Közösségi jogalkotás a vizek védelmére. Jobb egyensúly a mezőgazdaság és a környezetvédelem között. Integrált tengerpart gazdálkodás. Jobb koordináció a UE és a TA között természeti vagy ipari katasztrófák esetén. Ipari balesetek megelőzése. Növénnyel és álatok jobb védelme az ionizáló sugárzások ellen. Tematikus stratégia a talajok védelmére. Tájvédelem és rehabilitáció integrálása a regionális- és mezőgazdasági politikába. Fenntartható erdőgazdaság. A természet integrálása a különböző közösségi politikákba. Új stratégia a tengeri közegek védelmére. Tengerpartok gazdálkodási stratégájának megvalósítása. Az OGM (genetikailag megváltoztatott organizmusok) jobb ellenőrzése és figyelemelkísérése. Információs modellek létrehozása. A biodiverzitással kapcsolatos kutatások támogatása Prof. Guy Turchany 28

V. Környezet és egészség. Célok Intézkedések / leírás Eszközök / cselekvési tervek Célok és előirányzatok Információs rendszer létrehozása a problémák gyors kezelésére. Az EPER (emissziók és szennyezők európai regisztrációja) és PRTR (a kibocsátások és transzferek regisztere). Új rendszer felépítése a meglévő és jövendő vegyi anyagok tesztelésére és nyilvántartására. Rendszer kidolgozása a vegyi anyagok hatásának meghatározására. Politikai megközelítés A veszélyes anyagok újraminősítése. Az ipari információk ne csak az egészségügyi információkat tartalmazzák hanem a környezeti hatásokat is. Illeszteni a vegyi anyagokkal való gazdálkodást a célokhoz. Joggyakorlat kidolgozása a peszticidek használatában. Átdolgozni a közösség 91/414/CCE rendeletét a növény védőszerek piaci forgalmáról és engedélyezéséről. A peszticidek alkalmazásából keletkező kockázatok minimalizálása. Ellenőrzések megerősítése és a veszélyes hatóanyagok felváltása. Növény védőszer helyett integrált harc a károkozók ellen. Vegyi állomány, egy nem mérgező környezetért Kutatások támogatása. Adó- és támogatási rendszer kidolgozása a peszticidek csökkentésére. Rotterdam-i egyezmény ratifikálása. A nitrát rendelet teljes mértékű megvalósítása. Növény védőszerek Fenntartható vízgazdálkodás Levegőszennyezés Zajvédelem A fürdővíz rendelet felülvizsgálása. A vízben történő veszélyes anyagok kibocsátásának megakadályozása. A víz keretirány elv integrálása az uniós politikákba, valamint az agrár és támogatási intézkedésekbe. A TA által bevezetendő EK rendeletek ellenőrzése. A levegőminőségi indikátorok és a nyilvánosság informálásának javítása. Tematikus stratégia kidolgozása az elsőbbségek meghatározásában, a szabványok és határértékek áttekintésében, az adatgyűjtési rendszerbe. Kutatások az épületek belső légminőségéről és azok egészségre való hatásáról, közösségi stratégia kidolgozása a területen. A Komisszió által kidolgozott zajvédelem elfogadása, bevezetése. Prof. Guy Turchany 29