Az elévülés általános szabályai

Az elévülés általános szabályai Időállapot: 2014-07-01-2014-12-20 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-09-28 21:47:02 Tartalomjegyzék: 1. Az elévülés lényege, főbb szabályai 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az elévülés szabályait tartalmazza az anyag, amely az egyes jogviszonyokra vonatkozó elévülési határidők mellett tartalmazza az elévülés nyugvásával és megszakadásával kapcsolatos tudnivalókat is. 1. Az elévülés lényege, főbb szabályai 1.1. Az elévülés fogalmi elemei Az elévülés valamely jog állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy meghatározott idő eltelte után egy bizonyos jogviszonyból származó igényt nem lehet állami kényszer útján érvényesíteni. Az alanyi jogosultság nem szűnik meg az időmúlás következtében, csupán az igény állami kényszerrel való érvényesítésének lehetősége szűnik meg. Az elévült követelést tehát nem lehet bírósági eljárásban érvényesíteni, kivéve ha a törvény másképp rendelkezik. Az elévülést kizáró megállapodás semmis. Amennyiben valaki egy már elévült követelést önként teljesít, ezt később nem követelheti vissza az elévülésre való hivatkozással. 1. oldal

Az elévülés büntethetőséget megszüntető és a büntetés végrehajtását kizáró körülmény. Ha a büntetőeljárást nyomozati vagy bírósági szakban megszüntetik elévülés miatt, az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár. Be. 580. (1) e) Az elévülés intézményének három jogpolitikai pillére van: - a jogbiztonság, amely megköveteli, hogy ne álljanak fenn huzamosabb ideig bizonytalan jogi helyzetek - az adós védelme, vagyis ha a jogosult igényérvényesítését hosszabb időn át elmulasztja, ne léphessen fel az adóssal szemben - a bíróságok mentesítése 1.2. Az elévülés joghatása Amennyiben a követelés elévült, erre a bíróság előtt elévülési kifogással kell hivatkozni az elévülést a bíróság ugyanis hivatalból nem veszi figyelembe. Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. A tulajdoni igények nem évülnek el. A főköveteléstől függő mellékkövetelések (kamat, foglaló, bánatpénz, jelzálogjog, kezesség) a főköveteléssel együtt évülnek el. Előfordulhat olyan eset, amikor a főkövetelés elválik a mellékköveteléstől. Ilyenkor a mellékövetelés elévülése is önálló. Így a főkövetelés elévülése nem szünteti meg a kézizálogból való kielégítés jogát. (Kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokában van, aki a kötelezett nem teljesítése esetén a zálogtárgyból kielégítést kereshet még abban az esetben is, ha követelése már elévült.) Egyetemleges kötelezettség esetén a követelésnek az egyik kötelezettel szembeni elévülése nem hat ki a többi kötelezettre. Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. 1.2.1. A bűncselekmények elévülési idejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, (például elkövetik a lopást, hivatali visszaélést vagy valamely más bűncselekményt) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér. A kizárólag a 2. oldal

kötelesség teljesítésének elmulasztásával megvalósuló bűncselekmény esetén azt a napot kell kezdő napnak tekinteni, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének (költségvetési csalás esetén az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja). A 18 év alatti sértett sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények esetén az elévülési időbe nem számít bele az az időtartam, amíg a sértett a 18. életévét be nem tölti. Utóbbi szabály alkalmazandó a 18 év alatti sértett sérelmére elkövetett erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén. 1.2.2. Azon bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az elévülés kezdőnapja az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnik (így például a lőfegyverrel és a lőszerrel való visszaélés esetén az a nap, amikor az engedély nélkül tartott lőfegyvert a folyóba dobja). A szabálysértések elévülésének kezdetére is irányadóak a bűncselekmények elévülésének kezdőnapjára vonatkozó fent ismertetett szabályok. 1.3. Az elévülés megszakadása és nyugvása Az elévülés megszakadása, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Az általános szabályok szerint az elévülést megszakítja a - tartozás kötelezett részéről való elismerése. - a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; - a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy - a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A követelés megegyezéssel való módosítása alatt minden olyan szerződésmódosítás értendő, amely a követelés összegét, a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, a teljesítés idejét vagy helyét bármilyen vonatkozásban érinti. Ugyanez vonatkozik az egyezségre is. A felek között folyó egyezségi tárgyalások még nem szakítják meg az elévülést, de az elévülés nyugvására alapot adnak. 3. oldal

Az elévülést a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye félbeszakítja, így pl. ha a hatóság az elkövetővel szemben az adott bűncselekmény miatt elrendeli a nyomozást, körözést ad ki, házkutatást foganatosít, vádat emel. Az elévülés így akár többször is félbeszakadhat. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés nyugvása Az elévülés nyugvása esetén az elévülési idő valamely nyugvást kiváltó eseményt követően folyik tovább. Így pl. a büntetőeljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés ideje alatt - kivéve az elkövető ismeretlen helyen való tartózkodását, kóros elmeállapotának fennállását, vagy ha a nyomozás során kiléte nem volt megállapítható - nyugszik az elévülés. Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be. A vádemelés elhalasztásának tartama, próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be. A Polgári Törvénykönyv szerint nyugszik az elévülés, ha a jogosult menthető okból nem tudja a követelést érvényesíteni. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Amennyiben az elévülési idő egy év, vagy annál rövidebb, három hónapon belül érvényesíthető a követelés az akadály megszűnésétől számítva, akkor is, ha az egyéves, vagy rövidebb elévülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál kevesebb van hátra. 1.4. Az elévülés időtartama Az általános polgári jogi elévülési idő 5 év, mely az esedékessé válással veszi kezdetét. Ez az ötéves időtartam érvényesül pl. az adójogban, a vámjogban és a közigazgatási hatósági eljárásban is. Kötelmi jogviszonyban a felek írásban rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak. A felek az egy évnél rövidebb határidőt legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülési idő bizonyos esetekben jogszabály alapján rövidebb, illetve hosszabb is 4. oldal

lehet: 1.4.1. Öt évnél rövidebb elévülési idő - Szavatosság - a kellékszavatossági igények főszabály szerint 1 év alatt évülnek el. - Fogyasztói szerződés esetén a fogyasztó kétéves elévülési időn belül érvényesítheti szavatossági igényét. - A vadászható állat által okozott kár megtérítése iránti követelés 3 év alatt évül el. - A fuvarozási és szállítmányozási szerződésből származó igények 1 év alatt évülnek el. Kivéve a szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozott károk megtérítése iránti követelést. - A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el. - A váltóból eredő követelések a váltó esedékességétől számított három éven belül elévülnek. - Szabálysértés büntethetősége elkövetéstől számított 6 hónap alatt évül el. (kivétel: ha a büntetőügyben eljáró hatóság átteszi az ügyet a szabálysértési hatósághoz. Ilyenkor az elévülési idő újrakezdődik) Az elkövetéstől számított két év elteltével nincs helye felelősségre vonásnak. - A szabálysértési elzárás, pénzbírság, közérdekű munka és a helyszíni bírság végrehajthatósága a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével évül el. - A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az elévülés a gyámot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől kezdődik. - Csekkjogi igények - 6 hónap alatt évülnek el (2/1965. IM rendelet 52. (1) a csekkbirtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el. - Az atomkárokból eredő kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. 5. oldal

1.4.2. Öt évnél hosszabb elévülési idő - Bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. - Bűncselekmények büntethetőségének elévülési ideje a bűncselekmény büntetési tételének felső határához igazodik. Amennyiben a törvény az adott bűncselekményre 2-8 évig terjedő szabadságvesztést rendel, a cselekmény 8 év után évül el. Bűncselekmények esetén legalább 5 év az elévülési idő. Nem évül el a) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények büntethetősége: az emberölés, a kábítószer kereskedelem minősített esete, az emberrablás, emberkereskedelem minősített esete, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, rombolás minősített esete, a hazaárulás minősített esete, az ellenség támogatása, fogolyzendülés minősített esete, a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítésének minősített esete, a közveszély okozásának minősített esete, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel való visszaélés minősített esete, a zendülés minősített esete, elöljáró, vagy szolgálati közeg elleni erőszak minősített esete, b) a Btk XIII. és XIV. fejezetében meghatározott bűncselekmények büntethetősége - Emberiesség elleni bűncselekmény - Népirtás - Apartheid - Tiltott toborzás - Fegyverszünet megszegése - Hadikövet elleni erőszak - Védett személyek elleni erőszak - Túlélők megölésére utasítás 6. oldal

- Élő pajzs használata - Tiltott sorozás - Védett tulajdon elleni támadás - Háborús fosztogatás - Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása - Humanitárius szervezet elleni támadás - Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel 2. Adózás 2.1 ÁFA Ha az elévült követelés ÁFA-t is tartalmazott, az az adóhatóságtól nem követelhető vissza, hiába volt megfizetve. 2.2 Társasági adó Az elszámolt elévült követelés nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül ezért a leírt elévült követelés a társasági adó alapját nem csökkenti. Az elévült kötelezettségként elszámolt rendkívüli bevétel sem csökkenti a társasági adó alapját. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem értelmezhető. 2.3.2 Magánszemély Nem értelmezhető. 7. oldal

2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A leírt elévült követelés nem csökkenti az EVA alapját, a rendkívüli bevételként elszámolt elévült kötelezettség viszont EVA alap 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany A leírt elévült követelés nem csökkenti az EVA alapját, a rendkívüli bevételként elszámolt elévült kötelezettség viszont EVA alap 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Elévült, behajthatatlan követelés leírása T 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege K 3 Követelések Elévült kötelezettség leírása T 4 Kötelezettségek K 989 Rendkívüli bevételek 3.2 Egyszeres könyvvitel A pénzforgalmi könyvelésben könyvelni nem kell, az analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség összegét. Az egyszerűsített mérlegben - követelés elévülése esetén a követelés és a tartalék összege csökken, 8. oldal

- kötelezettség elévülése esetén a kötelezettség csökken, a tartalék összege pedig nő. 3.3 Szja szerinti adózás A pénzforgalmi könyvelésben könyvelni nem kell, az analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni a követelés vagy a kötelezettség összegét. 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 57. (1), (4) A végrehajtási jog elévülése 57. (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. (4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. 1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 57. (1) 57. (1) Az atomkár megtérítésére jogosult megtérítési igényét három éves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen az atomkár megtérítésére jogosult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna az atomkár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 8. (1) 3. számú melléklet 8. (1) Az adózás előtti eredményt növeli: d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra, 9. oldal

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás. 1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 580. (1) A kártalanítás 580. (1) Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha I. a nyomozást azért szüntették meg, mert a) a cselekmény nem bűncselekmény, b) a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, c) nem a gyanúsított követte el bűncselekményt, illetve a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, d) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, e) az eljárás elévülés miatt nem folytatható, f) a cselekményt már jogerősen elbírálták; 2/1965. (I. 24.) IM rendelet 52-53. a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről Elévülés 52. (1) A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el. 10. oldal

(2) A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. (3) Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszűntével az elévülés folytatódik. (4) Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg. (5) Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el. 53. Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt. 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. (4) 10. g), 65. (7), 77. (2) c), 81. (3) b), 85. (3) m), 86. (1),(3) h) Értelmező rendelkezések, fogalmak 3. (1) E törvény alkalmazásában 10. behajthatatlan követelés: az a követelés, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 65. (7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. 77. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, 81. 11. oldal

(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét; 85. (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet; 86. (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. (3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. 2003. XCII. törvény az adózás rendjéről 164. Elévülés (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog ha törvény másként nem rendelkezik annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. (1a) A bíróság által jogerősen megállapított a) csalás (Btk. 373. ), költségvetési csalás (Btk. 396. ), b) a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás, c) a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, vagy d) a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, 12. oldal

egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a) az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. -ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. -ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg. (1c) Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. (2) Az önellenőrzés bevallása ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja. (3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. (4) A pénzügyi tranzakciós illeték kivételével az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott. (5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. (6) Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a 13. oldal

jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. (7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá. (8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig. (10) (11) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek. (12) Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik. (13) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, a) egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve c) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el. 14. oldal

2012. évi C. Törvény a Büntető Törvénykönyvről 25. - 28. 25. A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőség elévülése 26. (1) A büntethetőség a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. (3) Nem évül el a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége. 27. Az elévülés kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. 15. oldal

28. (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett. (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. (4) A vádemelés elhalasztásának tartama, próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 6. ; 24. 6. (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító 16. oldal

cselekmény véget ér. (3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség nem teljesül. (4) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik. (5) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. (6) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. 24. (1) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. (2) Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő. (3) Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. (4) A helyszíni bírság végrehajtás elévülési idejének számítására az e -ban meghatározott rendelkezések az irányadók. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:243., 6:21. 17. oldal

- 6:25., 6:163., 6:270., 6:306.,6:533. (1), 6:538., 6:563. 4:243. [A gyám kötelezettségei a gyámi tisztség megszűnésekor] (2) A gyám ellen számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések a gyámot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől számított egy év alatt évülnek el. Ha a követelés alapjául szolgáló ok később jutott az érdekelt tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint még nem évült el. 6:21. [Az időmúlás joghatása] Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. 6:22. [Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. (3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. (4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis. 6:23. [Az elévülés joghatásai] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. (2) Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. (3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. (4) Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni. 6:24. [Az elévülés nyugvása] (1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. (2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra. (3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves 18. oldal

vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból. 6:25. [Az elévülés megszakítása] (1) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. (2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. 6:163. [A kellékszavatossági igény elévülése] (1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. (3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. (4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. (5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. 6:270. [Az igények elévülése] A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények - a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével - egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásának időpontja vagy az az időpont, amikor a küldeményt a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a fuvarozó a küldeményt több fuvarozási mód igénybevételével továbbítja. 19. oldal

6:306. [Elévülés] A szállítmányozási szerződésből fakadó igények - a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével - egy év alatt évülnek el. 6:538. [Elévülés] A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el. 6:533. [Elévülés] (1)A kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. 6:563. [A vadászható állat által okozott kárért való felelősség] (1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. (2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A kártérítési követelés három év alatt évül el. 6. Módosítás az előző változathoz képest Az 1.2.1. pont kiegészült az alábbi bekezdéssel: A 18 év alatti sértett sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények esetén az elévülési időbe nem számít bele az az időtartam, amíg a sértett a 18. életévét be nem tölti. Utóbbi szabály alkalmazandó a 18 év alatti sértett sérelmére elkövetett erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén. 20. oldal