Állásfoglalás abban a tárgyban, hogy egy kiskereskedő tevékenysége a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) alapján minősülhet-e közvetítői tevékenységnek. I. TÉNYÁLLÁS Egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető kft. (Kiskereskedő) együttműködési megállapodást (Együttműködési Megállapodás) kíván kötni az egyik magyarországi kereskedelmi bankkal (Bank). Az együttműködés lényege, hogy a Bank a Kiskereskedőtől független hitelközvetítőn keresztül szolgáltatásokat (áruhitel, hitelkártya) közvetít a Kiskereskedő üzletében a Kiskereskedő vásárlóinak és a Bank által a hitelközvetítőn keresztül kiállított hiteligazolásokat a Kiskereskedő elfogadja. A Kiskereskedő az együttműködés részeként kizárólag a következő tevékenységeket végzi: (i) A Kiskereskedő üzletének meghatározott területét a Bank rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy a Bank külön szerződéses jogviszonyt létesít egy hitelközvetítővel (Hitelközvetítő), amelynek munkatársai végzik a szolgáltatás feltételeinek (hiteltermék) ismertetését és a releváns szerződés Bank képviseletében történő megkötését. A Kiskereskedő üzletének alkalmazottjai ebben a tevékenységben nem vesznek részt, szerepük kizárólag arra korlátozódik, hogy a megvásárolni kívánt termék kiválasztása és osztályon történő kiírása után útbaigazítják az áruhitel iránt érdeklődő fogyasztót (megmondja a vásárlónak, hogy hol találja a hitelügyintézési pultot). (ii) A Kiskereskedő lehetővé teszi a Bank részére, hogy a közvetített szolgáltatásai igénybevételének lehetőségére a Kiskereskedő szokásos, nem személyes jellegű marketing tevékenysége részeként, a Kiskereskedő hirdetési felületeket használva (pl. pultra kihelyezett reklámanyagok, poszterek, akciós termékújságok) felhívja a vásárlók figyelmét. (iii) A közvetített szolgáltatást igénybe vevő vásárlóktól a Kiskereskedő elfogadja a Bankkal együttműködő hitelközvetítő hiteligazolását, a Bank az igazoláson szereplő hitelösszeget közvetlenül a Kiskereskedő részére utalja és minden hitelt érintő változással (pl. visszáru, egyéb sztornó) vagy hibás ügyintézéssel kapcsolatos kárigénnyel kapcsolatban a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően elszámol a Bankkal. A Bank által nyújtott szolgáltatások jogi struktúrája az alábbi: a Bank hitelközvetítőt bíz meg a szolgáltatásainak közvetítésére (hitelkártya, áruhitel) a Bank a hitelközvetítőjén keresztül hiteligazolást állít ki, amelyet az ügyfél a Kiskereskedő üzletében felhasználhat a Kiskereskedő és a Bank között együttműködési megállapodás jön létre a Bank által kibocsátott hiteligazolások elfogadására, elszámolására, valamint a hiteleket népszerűsítő marketing anyagok üzletben és az áruházhoz tartozó szórólapokban történő megjelenésre; a Bank az igazoláson lévő hitelösszeg ellenértékét közvetlenül a Kiskereskedőnek utalja; a Kiskereskedő nem közvetíti a Bank termékeit az ügyfeleknek, nem tájékoztat, csak útbaigazítja. A tényállás teljességéhez tartozik, hogy a Kiskereskedő jelenleg szerződéses jogviszonyban áll egy másik Bankkal (Bank B) is, melynek fogyasztói hiteltermékét közvetíti a fogyasztók részére függő ügynökként. Ennek megfelelően a Kiskereskedő üzletében erre a feladatra delegált, külön képzésben részesült áruhitel ügyintézők - mint munkavállalók - dolgoznak. Azonban a Bank hiteltermékeinek közvetítését ezek a dolgozók nem végzik, abban nem vesznek részt semmilyen módon. II. A JOGKÉRDÉS A Bank és a Kiskereskedő közötti együttműködés bármely eleme a Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységnek minősül-e. III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA A Kérelmező álláspontja szerint a közvetítői jogviszony esetleges megléte és a Kiskereskedő és a Bank közötti jogviszony helyes megítélése vonatkozásában többek között az alábbiakban felsorolt szempontok lehetnek irányadóak: 1. A jogviszonynak nincsen közvetítői tartalma 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) 4899-100, Fax: +36 (1) 4899-102 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.
A Kiskereskedő és a Bank közötti együttműködés egy vegyes jellegű egyedi kereskedelmi együttműködés hiteligazolás elfogadásáról és kapcsolódó elszámolásról. Kiskereskedő az I. pontban jelzett tevékenységeken felül nem végez további tevékenységet a Bank részére vagy azzal együttműködésben. A Kiskereskedő és a Bank együttműködésének legfontosabb eleme az, hogy a Kiskereskedő hozzájárul ahhoz, hogy a Bank és a hitelközvetítője a Kiskereskedő üzletében hiteltermékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújtson és a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően rendezik ezen szolgáltatást igénybevevő vásárlók által nyújtott teljesítés (fizetés) technikai/elszámolási részleteit. Az együttműködés járulékos eleme hiteltermékekkel kapcsolatos szolgáltatás elérhetőségének biztosítása megfelelő hely és hirdetési lehetőség rendelkezésre bocsátásával, nem kizárólagos alapon. A Kiskereskedő munkatársai nem adnak finanszírozási ajánlatot a vásárlónak, a pénzügyi szolgáltatót személyesen nem ajánlják, a pénzügyi szolgáltató kiválasztásában vagy ajánlataik beszerzésében/összehasonlításában nem nyújtanak segítséget a vásárlónak, a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésében nem vesznek részt, a vásárló fizetőképességének felmérése, a finanszírozással kapcsolatos tájékoztatás, és a finanszírozási ajánlat kidolgozása, majd a vásárló részére történő továbbítása és az ezzel kapcsolatos adatkezelés, az ügyfél-azonosítás és a finanszírozási szerződések megkötésének lebonyolítása csak és kizárólag a Bank feladata. Külön kiemelendő, hogy a vásárló teljesítő- és hitelképességével kapcsolatos kockázatokat, valamint a hitelügyintézői kockázatot (hibás ügyintézésből eredő) is a Bank viseli. 2. Jutalékos elszámolás, vagy egyéb ügyfélszámon/volumenen alapuló fizetés hiánya A Kiskereskedő sem a Bankkal kötendő együttműködési megállapodás alapján, sem ténylegesen nem közvetít vagy toboroz ügyfeleket a Bank részére és semmilyen jutalékfizetési megállapodás nincs a Bank által nyújtott szolgáltatást igénybevevő fogyasztók számára vagy a generált hitelvolumenre tekintettel. Ez egyértelműen következik abból, hogy a megállapodásnak nem célja hiteltermékek közvetítése, ezért ebben a tekintetben nincs elszámolási viszony a felek között. A vásárlóknak adott útbaigazításokról" a Kiskereskedő nem vezet ügyfél vagy esemény szintű nyilvántartást, hiszen a jóhiszemű együttműködés a vásárlókkal a normál kereskedelmi gyakorlat része. 3. A Kiskereskedő nem juttat el vásárlói adatokat a Bankhoz A Kiskereskedő az együttműködés során semmilyen ügyféladatot nem gyűjt és nem is továbbít a Bank részére a pénzügyi szolgáltatást igénylő ügyfelek toborzása" céljából vagy akármilyen más célból. 4. Az együttműködésnek nem része a konkrét hiteltermékek ismertetése A Kiskereskedő munkatársai nem nyújtanak semmilyen részletes ismertetést vagy tanácsadást a vásárlóknak a konkrét hiteltermékek kapcsán. Erre a célra szolgál a Bank által alkalmazott hitelközvetítő. A Kiskereskedő a Bank egyik szolgáltatását sem ajánlja specifikusan. A Kiskereskedő az ügyfél egyedi igényeit figyelmen kívül hagyva általánosságban és az adott szolgáltatási fajta vagy a Bank, mint javasolt szolgáltató megnevezése nélkül, passzívan hívja fel a figyelmet hiteltermékek igénybevételének lehetőségére és igény esetén útbaigazít, illetve elérhetővé tesz olyan reklámanyagot, termékismertetőt a vásárlók részére, melyet a Bank helyezett el nála terjesztés céljából. 5. A Kiskereskedő tevékenységének nincsen személyes jellege A Kiskereskedő üzletében nincs olyan munkatárs, aki a Bank szolgáltatásaival kapcsolatosan és/vagy annak képviseletében dedikáltan vagy akár csak részben is hitelügyintézői vagy tanácsadói illetve közvetítői feladatokat végezne munkaköre szerint vagy akár a Kiskereskedő megbízásából ténylegesen (erre sem humán erőforrás, sem eszközök nem lettek elkülönítve). A Kiskereskedő munkatársai a normál kereskedelmi feladataik (pl. fizetés, árukiírás) ellátása körében találkoznak személyesen azokkal a potenciális vásárlókkal, akik igénybe vehetik a Bank pénzügyi szolgáltatásait. Tevékenységük a megfelelő szolgáltató és hiteltermék kiválasztása terén kifejezetten passzívnak tekinthető, hiszen a hiteltermék lehetőségéről értesülő ügyfél (marketing tevékenység eredményeként vagy a Kiskereskedő üzletének munkatársai által nyújtott és kizárólag ezen tényre utaló felvilágosítás alapján) saját döntése alapján veszi fel a kapcsolatot a Kiskereskedő üzletének területén működő és a Kiskereskedőtől független közvetítővel/bankkal. 2/5
Annak vizsgálatakor, hogy a Kiskereskedő tevékenysége megfeleltethető-e a Hpt. szerinti közvetítési tevékenységnek, a Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont b) alpontja szerinti definícióban leírtak szerint az ügynöki tevékenység részelemeinek formai és tartalmi ellenőrzése szükséges. Míg a közvetítői tevékenység" Hpt. szerinti megfogalmazása igen tág lehetőségeket ad, a tartalmi értékelés szerint a Kiskereskedő tevékenysége számos okból sem tekinthető közvetítésnek. A fentiek szerint a Kiskereskedő és Bank közötti együttműködés lényegében egy kereskedelmi elszámolási (hiteltermék befogadásáról), helybiztosítási és marketing megállapodás. A Kiskereskedő és a Bank között nincs szoros, közös nyereségszerzésre/megosztásra irányuló üzleti viszony. Közöttük nincs ügyfélinformáció-megosztási gyakorlat sem. Az együttműködés nem kizárólagos és az együttműködés jellegéből sem fakad, hogy a Kiskereskedő olyan szerepet töltene be a jogviszonyban, mely megalapozná üzleti érdekeltségét a Bank pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítésére. Az együttműködés díjazása nem tartalmaz sikerdíj elemet, továbbá sem a volumenhez, sem az ügyfélszámhoz nem kapcsolható és az teljesen független a Bank üzleti eredményétől. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Elöljáróban felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB-nek egyedi üzleti konstrukciók minősítése nem tartozik a feladatkörébe, az egyes ügyleti konstrukciók jogszerűségéért mindenkor az ügyfelet terheli a felelősség. Ennek megfelelően az MNB állásfoglalása pusztán orientáló jellegű iránymutatás, mely egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti. Bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége. A fentiekre figyelemmel az MNB több évre visszamenő konzekvens gyakorlata és közzétett nyilvános állásfoglalásai alapján a Kiskereskedő és a Bank között megkötendő megállapodás alapján a Kiskereskedő által a Bank javára végzett tevékenységekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A Kérelmező annak megerősítését kérte állásfoglalás iránti kérelmében, hogy a Bank és a Kiskereskedő között létrejövő megbízási szerződés vonatkozásában a Kiskereskedő tevékenysége nem minősül közvetítői tevékenységnek, figyelemmel a tényállásban kifejtettekre, noha a Bank és a Kiskereskedő közötti együttműködés lényege, hogy a Bank a Kiskereskedőtől független hitelközvetítőn keresztül szolgáltatásokat nyújt a Kiskereskedő vásárlóinak a Kiskereskedő üzletében és hogy a Kiskereskedő elfogadja a Bank által a hitelközvetítőn keresztül kiállított hiteligazolásokat. 4.1. A Kiskereskedő tevékenységének minősítésére irányadó jogszabályok A Hpt. 6. (1) bekezdés 90. a) pontja alapján-kiemelt közvetítői tevékenység a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is. A Hpt. 6. (1) bekezdés 90. b) pontja szerint ügynöki tevékenységet valósít meg: a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; A Hpt. kiemelt közvetítői tevékenység és az ügynöki tevékenység fogalmára vonatkozó definícióiban közös elem, hogy pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet a pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység valósít meg, amely attól függően minősül kiemelt közvetítői, illetve függő ügynöki tevékenységnek, hogy a közvetítő a pénzügyi intézmény javára és kockázatára jár-e el, továbbá, hogy jogosult-e a pénzügyi intézmény nevében a szerződéskötésre. 4.2. Az MNB által a közvetítői tevékenység értékelésére kidolgozott szempontrendszer és a beadványban részletezett tevékenység összevetése 3/5
Annak eldöntésére, hogy egy adott tevékenység mennyiben valósít meg közvetítői tevékenységet, az MNB egy négy elemből álló szempontrendszert 1 dolgozott ki, amelynek minden egyes elemét vizsgálni szükséges egy üzleti kapcsolat vonatkozásában, amennyiben az a kérdés, hogy az adott kapcsolat közvetítői kapcsolatnak minősül-e a Hpt. alapján, vagy sem. Az alábbiakban az MNB a szempontrendszer egyes elemeinek fennállását vizsgálta meg a jelen tényállás tekintetében. 4.2.1. A közvetítői tevékenység elhatárolási szempontjai 4.2.1. 1. A megbízás tartalma és a fizetés módja Ha a megbízó a megbízott által közvetített, megszerzett ügyfelek arányában fizet jutalékot a megbízottnak, akkor a tevékenység közvetítői elemei dominálnak és a tevékenység közvetítésnek minősülhet. Amennyiben a szerződés alapján a megbízott díjazása nem függ a közvetített ügyfelek számától, akkor feltehetően nem állapítható meg a közvetítői tevékenység. A beadványban foglaltak szerint a díjazás kialakítása során a felek nem jutalékos, vagy ügyfélvolumen-alapú elszámolást alkalmaznak, mivel a kötendő megállapodásnak nem tárgya és célja, hogy a Kiskereskedő hiteltermékeket közvetítsen. Azonban arról nem nyújtott információt, hogy pontosan milyen struktúrában fog a díjfizetés történni (havi megbízási díj, stb.). Amennyiben a felek közötti szerződésben kikötött díjazás valóban nem jutalékos, vagy az ügyfélszámhoz kötött, volumenalapú rendszerben történik, úgy ez azt erősíti, hogy a végezni kívánt tevékenység nem minősül közvetítői tevékenységnek. 4.2.1.2. Az ügyfelek adatainak eljuttatása a megbízóhoz Amennyiben a megbízott feladata arra is kiterjed, hogy az ügyféltől az adatait a megbízóhoz továbbítsa, akkor e körülmény közvetítői tevékenység fennállására utal. Ellenkező esetben amennyiben a tényállás egyéb feltételei nem utalnak másra vélhetően nem áll fenn közvetítői tevékenység. A beadványban foglaltak szerint a Kiskereskedő alkalmazottai azokat a vásárlókat, akik a Bank áruhitele iránt érdeklődnek, a megvásárolni kívánt termék kiválasztása és osztályon történő kiírása után útbaigazítják abban a tekintetben, hogy az érdeklődő hol találja a hitelügyintézési pultot. Fentiekből az következik, hogy a Kiskereskedő alkalmazottai tevékenységének személyes jellege a Kiskereskedő által végzett kereskedelmi tevékenység vonatkozásában nyilvánul meg azzal, hogy a vásárlókat segítik a megvásárolni kívánt árucikk kiválasztásában, illetve az ügyfelek útbaigazításával, így a Kiskereskedő alkalmazottai adatot nem adnak át a megbízó részére, tehát e részelem vonatkozásában sem beszélhetünk a tevékenység közvetítői jellegéről. 4.2.1.3. A megbízás tartalma a konkrét termék ismertetésének vonatkozásában Ha a megbízás a konkrét termék részletes ismertetésére is kiterjed, akkor szintén a tevékenység közvetítői elemei dominálnak. Ha viszont a megbízott a szolgáltatást csak általános jelleggel ajánlja, figyelmen kívül hagyva az ügyfél egyedi igényeit és általánosságban hívja fel a figyelmet a szerződéskötés és az adott szolgáltatás igénybevételének lehetőségére, úgy közvetítői tevékenységről nem beszélhetünk. A tényállásban kifejtettek szerint a Kiskereskedő biztosítja, hogy az üzletében a Bank áruhitel-termékeire vonatkozó tájékoztató anyagok az áruhitel iránt érdeklődő vásárlók rendelkezésére álljanak, de egyebekben konkrét felvilágosítást, tájékoztatást, hiteltermék-ismertetést, ügyféltoborzást nem végez, ügyféladatnak minősülő adatot nem ad át a Bank részére. Megállapítható, hogy a beadványban foglaltak szerint a közvetítői tevékenységnek ez a részeleme sem áll fenn. 4.2.1.4. A megbízott tevékenységének személyes jellege Ha a megbízott személyesen találkozik az ügyféllel, köztük kommunikáció alakul ki és az ügyfél a megbízott aktív közreműködése révén kerül kapcsolatba a megbízóval, vagyis a megbízott tulajdonképpen ügyfeleket toboroz, szerez 1 http://alk.mnb.hu/data/cms2298198/allasfogl_penzpiac_110321.pdf 4/5
a megbízó részére, akkor ez szintén a közvetítői jelleg fennállására utal. Személyes jelleg hiányában nem áll fenn közvetítői tevékenység, de itt is figyelemmel kell lenni a fenti 4.2.1.2. pontban említett adattovábbítás kérdésére. A beadványban foglaltakból ezen részelem vonatkozásában is az tűnik ki, hogy a Kiskereskedő kizárólag az ügyfél által keresett árucikk kiválasztásával kapcsolatban kerül személyes jellegű kapcsolatba az ügyfelekkel, a hiteltermékről felvilágosítást nem ad, így az ügyfelek nem a Kiskereskedő aktív közreműködése révén jutnak el az áruhitelt nyújtó Bankhoz. Összegezve tehát a fentieket, a beadványban ismertetett tevékenység tartalmát tekintve nem minősül a pénzügyi szolgáltatás nyújtása elősegítésének és a szerződéskötés elősegítésének sem, mivel a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához kétséget kizáróan szükséges ugyan a megfelelő helyiség rendelkezésre állása, a megjelölt tevékenységgel kapcsolatban azonban a közvetítői tevékenység minősítésének szempontjai nem értelmezhetők. A helyiség biztosítása a Hitelközvetítő tevékenységéhez ugyanis nem foglalja magában az ügyfélszerzési tevékenységet, az adatok átadását és a konkrét hiteltermék ismertetését sem, továbbá szóban forgó tevékenység a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének szempontjából nézve nem személyes jellegű. A fentitől eltérő értelmezés esetén minden pénzügyi intézmény részére helyiséget bérbeadó pénzügyi szolgáltatás közvetítőnek minősülne. Az MNB felhívja ugyanakkor a figyelmet az alábbiakra. A beadvány szerint ugyanabban a helyiségben, ahol a Kiskereskedő működik, szerződés alapján szolgáltatást nyújt a Bank B részére is, ebben az esetben a felek között fennálló jogviszony egyértelműen áruhiteles közvetítői jogviszonyként került meghatározásra, a tevékenység nyújtásában megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók vesznek részt. Amennyiben a Kiskereskedő és a Bank között a megkeresésben bemutatott Együttműködési Megállapodás létrejön, úgy a fentiekre figyelemmel szükséges, hogy a Kiskereskedő gondoskodjon arról, hogy a Bank B-vel fennálló jogviszony keretében végzett tevékenységtől az állásfoglalásban érintett másik tevékenység megfelelően elkülönítésre kerüljön és a fogyasztók (ügyfelek) számára legyen világos a két tevékenység közötti különbség. BUDAPEST, 2017. JÚLIUS 5/5