1. oldal (összes: 6)
2. oldal (összes: 6)
Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból, 45 millió forintból építtette a kilátót a BAHCS Művek Kft. tervei alapján. A megvalósítást a kilátók építésében jártas keszthelyi Fitotron System Kft.-re bízta. 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a teljes magassága 26 méter, a felső teraszára 128 lépcső megmászásával jutunk, de bőven megéri a fáradtságot. 23 méter magasan kialakított teraszáról a környező tölgyerdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető. Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és a Pilis-Visegrádi-hegység csúcsai is jól kivehetőek. A páratlan panoráma fölfedezésében segít a terasz közepén felállított távcső, és a korlátokon elhelyezett néhány fotó. Ezekről könnyedén beazonosíthatjuk, hogy melyik hegycsúcsot vagy települést látjuk. A pihenőszinteken mindezek mellett a környező települések történelmi, kulturális és geológiai érdekességeit is megismerhetjük. 3. oldal (összes: 6)
A környék igencsak bővelkedik látnivalókban, nem véletlenül kedvelt vidék a túrázók körében. A börzsönyi és a cserháti erdők határán járva a lehetőségek száma szinte végtelen. Sőt, kilátókban is bővelkedik a környék, bár kétségtelenül innen a legszebb a panoráma. Az Országos Kéktúra útvonalán haladva, Nagymarosról indulva a Juliánus-kilátóból a Dunakanyart csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Onnan a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet. A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól keletre Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű világörökség címet viselő falu, Hollókő, a szintén az Ipoly Erdő Zrt. fenntartásában lévő Tepke-kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátraverebély-Szentkút is. Alsópetény és Romhány községek határában fekszik, mindkét településről könnyen megközelíthető, bő egyórás túrával. Romhány község neve a történelemórákról ismerős lehet, nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben a II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csata emlékét őrzi a község hatalmas törökmogyoró fája. Bizonyos írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el 4. oldal (összes: 6)
Romhányban a csata emlékére. A katona azonban nem a csata helyszínén ültette el a fát, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája. A településen átcsorgó Lókos-patak régi medre felett újabb látványosság a háromnyílású kőhíd, a Nepomuki Szent János szoborral. A 18. században épült barokk stílusban, anyaga romhányi homokkő. A kilátót a néhány kilométerrel odébb található településről, Alsópetényből is elérhetik a túrázók, kirándulók. A szlovák nemzetiségű település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként ott írta a híres Hármaskönyvet (Tripartitumot). Az 1514-re elkészült mű évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895 1967) botanikus, az MTA tagja. A községben található szépen felújított Prónay-kastély az egészségturizmust szolgálja, sőt ma már kedvelt esküvői helyszín. Nógrád megyét és a Cserhátot egyébként a kastélyok, kúriák, várak vidékének is nevezik. Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. A három Prónay-kastély (alsópetényi, romhányi, acsai) épített örökségünk értékes elemei. ból jóval messzebb is elkalandozhat a tekintet, csupán a szemnek távoli az Ipolymente, a Karancs-Medves-vidék, ahol újabb történelmi és turisztikai látványosságokra lelhetünk. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách- és Mikszáth-kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezitoszlopok, a 5. oldal (összes: 6)
nógrádi, csábrági, füleki, ajnácskői, somoskői és salgói vár. Osztrozics Dóra Fotók: Farkas Péter (termeszetjaro.hu) és Sárik Péter Szerző: Osztrozics Dóra Közzététel ideje: 2018. 09. 11., kedd, 12:00 A forrás webcíme: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/09/11/pronay-kilato 6. oldal (összes: 6)