Szilvássy László LÉGIBOMBÁK TERMOBÁRIKUS (AEROSZOL) BOMBA A szerző bemutatja a világ két legnagyobb légibombáját, az orosz fejlesztésű FOAB Father of All Bombs és amerikai MOAB Massive Ordnance Air Blast Mother of All Bombs bombákat. Információt kaphatunk azok működési elvéről és a köztük lévő hasonlóságokról, illetve különbségekről. Kulcsszavak: termobárikus, légibomba, térrobbanású, aeroszol, vákuum bomba, üzemanyag-levegő bomba, MOAB, FOAB A termobárikus hatás A termobárikus hatás során az alkalmazott eszköz a környező közeg a levegő oxigén tartalmát felhasználva olyan nagyhőmérsékletű robbanást idéz elő, amely működési ideje jelentősen hosszabb a hagyományos robbanóanyaggal töltött légibombákénál. Az egyik legismertebb változata az üzemanyag-levegő légibomba. Innen ered az angol elnevezése is: FAE (FAX) Fuel- Air Explosive üzemanyag-levegő robbanóanyag [1]. A robbanóanyagok szinte mindegyike tüzelő- (éghető-) és oxidáló anyagok keverékéből áll. Például a fekete (füstös) lőpor 25% tüzelőanyagot (15% szenet, 10% ként) és 75% oxidáló anyagot (salétromot) tartalmaz. A termobárikus robbanóanyagok éghetőanyag hányada 100%. Ebből is következik, hogy a termobárikus bomba ugyanolyan tömeg esetében jelentősen nagyobb hatóerővel, rombolóerővel rendelkezik. Mivel a termobárikus bomba a környező levegő oxigén tartalmát is felhasználja a robbanás során, így ezen eszközök alkalmatlanok a nagymagasságú és a víz alatti robbanásra. A nagyobb hatékonysággal élőerő, technikai eszközök, üregek, bunkerek, barlangok ellen alkalmazhatók, mivel működési idejük elnyújtottabb, illetve mivel a környező oxigént használják fel [1] [2]. A pusztító erejüket a robbanáskor keletkező hő és lökéshullám biztosítja. A hagyományos robbanóanyagok esetében a robbanásszerű átalakulási folyamat egy zárt térfogatban megy végbe és egy egy forrásból származó detonációt eredményez, addig a termobárikus láng frontján az üzemanyag, az oxidálószer és a környező levegő is nagy sebességre gyorsul fel. Termobárikus robbanás során az éghetőanyag valamilyen porfelhő vagy pára formájában vesz rész. Ilyen robbanás például a bányákban a levegővel keveredett szénpor robbanása is. Ilyen robbanást lehet például létrehozni egy tartályba betöltött folyékony üzemanyaggal (FAE), melyet a közepén elhelyezett szétvető-gyújtótöltettel porlasztjuk majd inicializálunk. A működés során a szétvető-gyújtó töltet az üzemanyagot a tér minden irányában porlasztja, létrehozva egy üzemanyag felhőt, amely a tárgyakat, az épületeket körül áramolja, behatol az üregekbe, terekbe. A gyújtó töltete pedig begyújtja ezt a porlasztott üzemanyag felhőt.
A töltet üzemanyagát annak exoterm 1 tulajdonságainak megfelelően kell megválasztani. Ilyen lehet például a porított alumínium vagy magnézium. A legújabb fejlesztések a nanoüzemanyagok alkalmazásán alapulnak [1]. A robbanás során egy sor visszaverődött lökéshullám keletkezik, amely meghosszabbítja annak időtartamát, akár 10 50 ms-ra [1]. A folyamat hasonló, mint a robbanás zárt térfogatban [2, pp. 85-88]. A bomba működése során további hatások is fellépnek, melyek fokozzák annak megsemmisítő képességét. Ez akkor következik be, mikor a porlasztott üzemanyag teljesen elég és elvonja a környező oxigént, melynek következtében egy légüres tér keletkezik. Ezt ritkító hatásnak nevezzük. Innen ered a bomba téves vákuumbomba elnevezése is [1]. Ez a légüres tér, mivel hirtelen következik be fokozza a bomba romboló hatását, például élő erő esetében a tüdő összeszakadását is eredményezheti. Ez a hatás rendszerint a robbanás peremén a ritkító hatás következtében jön létre és ennek következtében az élőerő láthatatlan sérüléseket szenvedhet, pl. fül, szem, tüdő károsodás, ami, ha nem is halálos, de a sérülések következtében harcképtelenné válik. A leggyakoribb FAE üzemanyagok az etilén-oxid és a propilén-oxid, melyek rendkívül mérgezők, melynek következtében belélegezve is halálosak lehetnek. Fejlesztés és alkalmazás Fejlesztésük a hatvanas években kezdődött úgy az Egyesült Államokban, mint az akkori Szovjetunióban. Az első alkalmazása viszont a feljegyzések szerint a II. világháborúban volt. Az akkori felderítési információk szerint a Szovjetunióban számos változata volt pl. RPG-ből indítható TBG-7V gránát vagy a Krizantem 9M123 páncéltörő irányítható rakéta 9M133F-1 termobárikus robbanófejjel szerelt változata. Az orosz légierő is különböző változatokban alkalmazta és alkalmazza, pl. Sz-8 és Sz-13 nemirányítható rakétának is van termobárikus változata, az Sz-8DM, az Sz-8DF, Sz-13D és az Sz-13DF [1]. Pl. az Sz-13DF harci részének tömege 32 kg, de teljesítménye megfelel 40 kg trotilénak. A légibombák között is találunk ilyen eszközt, pl. KAB-500KR, KAB-500-OD korrekciós légibombák, melyek 250 kg-os termobárikus töltettel vannak szerelve, valamint az ODAB- 500PM és az ODAB-500PMV hagyományos szabadesésű bombák, melyekben 190 kg-os üzemanyag-levegő robbanóanyag található. Ide sorolható még a KAB-1500S GLONASS 1500 kg-os bomba termobárikus változata is, de a helikopter fedélzeti irányítható rakéták között is találhatunk termobárikus fejjel szereltet, ilyen pl. a 9M120 Ataka-V és a 9M114 Sturm ATGM 2 változata is. (Ezen eszközök modifikációiról már korábban írtam a [3] [4] [5] publikációimban.) 2007 szeptemberében Oroszország felrobbantotta minden idők legnagyobb nem nukleáris bombáját, amit találóan Father of All Bombs minden bomba atyának neveztek. Az Egyesült Államok a következő eszközöket fejlesztette ki: CBU-55/BLU-73A; CBU- 72/BLU-73B. A CBU-55 volt az első generációs ilyen eszköz, melyet nagyszámban bevetettek a vietnámi háborúban. A CBU-72-t a vietnámi tapasztalatok alapján fejlesztették ki és a Sivatagi Vihar hadműveletben alkalmazták először. Gyakran emlegetik ezeket a bombákat együtt CBU55/CBU-72A. A CBU-72 egy 550 lb-s (250 kg-os) üzemanyag-levegő (FAE) kazettás bomba, mely 3 db BLU-73B kisbombát tartalmaz. Ezek külön-külön 100 lb (45 kg) tömegűek 1 A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciót [6]. 2 ATGM Air Thermobaric Ground Missile
és 75 lb (34 kg) ethilén-oxid-ot tartalmaznak, melyet a cél fölött kb. 9 10 m magasan robbannak fel [3] [4] [5]. FOAB Father of All Bombs 1. ábra CBU-72/BLU-73 FAE bomba [6] [9] A bomba hivatalos elnevezése Авиационная Вакуумная Бомба Повышенной Мощности (АВБПМ), ami angolul: Aviation Thermobaric Bomb of Increased Power (ATBIP), amit ha oroszból fordítom növelt hatóerejű vákuum légibomba jelentéssel bír, ha angolból akkor növelt hatóerejű termobárikus légibomba. A bomba beceneve a Father of All Bombs (FOAB). A bomba nagy hasonlóságot mutat a GBU-43/B Massive Ordnance Air Blast MOAB elnevezésű bombával, aminek a beceneve a rövidítéséből ered Mother of All Bombs minden bombák anyja [7] [8] [9]. A bomba új fejlesztésű, nagy hatóerejű robbanóanyagot tartalmaz. Hatóereje 44 t TNT ekvivalensnek felel meg. A robbanás során a hatása hasonló, mint a kisméretű, harcászati nukleáris tölteteké, ami szuperszonikus terjedési sebességet és igen magas hőmérsékletet jelent. A 2. ábra a bomba robbanása során keletkező gombafelhőt mutatja. 2. ábra A FOAB gombafelhője [14]
3. ábra a FOAB felépítése [14] [10] A bomba szerkezetileg nem különbözik nagyon egy átlagos bombától (3. ábra). A stabilizátorai között egy fékezőernyő található, mely megakadályozza a bomba bukdácsolását és közelíti a bomba sebesség vektorának irányát a függőlegeshez. A kísérleti robbantások alapján a FOAB 20-szor nagyobb területen és 2-szer akkora hőmérséklettel robban fel, mint a MOAB. Számszerűen a robbanás középpontjától számolva: 90 m teljes megsemmisítés, a legerősebb szerkezeteket is beleértve; 200 m a nem megerősített szerkezetek teljes, valamint a szilárd szerkezetek közel teljes megsemmisítése; 300 m a nem megerősített szerkezetek (házak) majdnem teljes, a megerősített szerkezetek részbeni megsemmisítése; 450 m a nem megerősített szerkezetek részleges megsemmisítése; 1100 m a lökéshullám betöri az üvegeket; 2300 m a lökéshullám feldöntheti az embert [11]. A célmegsemmisítés fogalmával és típusaival a [15] [16] publikációimban már korábban foglalkoztam. A fenti adatokat jól szemlélteti a Первый Канал (Egyes csatorna) orosz televízió, a 2007. szeptember 11-én végrehajtott kísérleti robbantásról készült tudósításából kivágott képek (4 7. ábrák): 4. ábra A robbantási területen található épület a robbantás előtt. Pirossal bekarikázva valószínű, hogy egy harcjármű látszik a képen [12]
5. ábra A robbantási területen található épület a robbantás után [12] 6. ábra Egy harcjármű a robbanás után. Valószínű nem azonos az előző képeken láthatóval, mert nincs mögötte épület [12] 7. ábra A robbantási terület a kísérlet után. Jól látható, hogy nem keletkezett bombatölcsér [12]
MOAB Mother of All Bombs A GBU-43/B MOAB a bomba hivatalos elnevezése, ahol a MOAB Massive Ordenance Air Blast jelentéssel bír, de az orosz bomba mintájára kibontható Mother of All Bombs minden bombák anyja elnevezésre is [8]. Véleményem szerint a hivatalos elnevezést szándékosan úgy alakították ki, hogy a rövidítésből kiolvasható legyen a Mother of All Bombs (a szerző megjegyzése). A MOAB működési mechanizmusa nem tér el az orosz megfelelőjétől. Az első teszteket 2003. március 11-én hajtották végre. A MOAB robbanótöltetét a tritonal alkotja, mely egy keverék robbanóanyag, 80% TNT és 20% alumínium por alkotja [8]. A kialakításukban van látható különbség (3. és 8. ábrák). A MOAB inkább egy nagyméretű rakétára hasonlít, rácsos stabilizátor felületekkel, melyek szállítási helyzetben behajthatók. 8. ábra MOAB [8] 2017. április 13-án Afganisztánban, az ISIS-Khorasan 3 szervezet bázisa ellen bevetésre került. Két nappal később a híradások 94 ISIS-Khorasan harcos haláláról számoltak be [8]. FOAB vs. MOAB Mindkét bomba hatásmechanizmusa ugyanaz, amit más típusú robbanóanyaggal érnek el. Az alábbi táblázatban a két eszköz fontosabb adatai láthatók: MOAB FOAB Tömeg [kg] 10,3 7,1 TNT egyenérték [t] 11 44 Hatósugár [m] 150 300 Irányítás INS/GPS GLONASS 1. táblázat A MOAB és a FOAB adatai [7] [9] Mindkét bombáról elmondható, hogy a világon a két legnagyobb hatóerővel rendelkező nem nukleáris töltetű eszköz. 3 Islamic State of Iraq and the Levant Khorasan Province [14]
FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Wikipedia The Free Encyclopedia, Thermobaric weapon, [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/thermobaric_weapon. [2] J. Kakula, Robbanóanyagok és a robbanás hatásai, Szolnok: Magyar Néphadsereg Kilián György Repülőműszaki Főiskola, 1990, pp. 1-145. [3] L. Szilvássy, A harci helikopterek fegyverrendszerének modernizációs lehetőségei a Magyar Honvédségben, Magyarország: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2008, pp. 1-129. [4] L. Szilvássy, Harci helikopterek fegyverei II. Irányítható rakétafegyverzet, Repüléstudományi Közlemények XXII/1, pp. 1-9, 2010. [5] L. Szilvássy, A harci helikopterek fegyverrendszerének modernizációs lehetőségei a Magyar Honvédségben, Elektronikus Műszaki Füzetek X., pp. 77-88, 2011. [6] GlobalSecurity.org, CBU-72 / BLU-73/B Fuel/Air Explosive (FAE), [Online]. Available: https://www.globalsecurity.org/military/systems/munitions/cbu-72.htm. [7] Wikipedia The Free Encyclopedia, CBU-72, [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/cbu-72. [8] Wikipedia The Free Encyclopedia, CBU-55, [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/cbu-55. [9] Turbosquid.com, Aircraft Bomb CBU-72 with BLU-73 FAE bomb, [Online]. Available: https://www.turbosquid.com/3d-models/aircraft-bomb-cbu-72-blu-73-3d-model/544896. [10] L. Szilvássy, Saját szerkesztés, módosítás. [11] Wikipedia The Free Encyclopedia, Father of All Bombs, [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/father_of_all_bombs. [12] Wikipedia The Free Encyclopedia, GBU-43/B MOAB, [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/gbu-43/b_moab. [13] Википедия Свободная энциклопедия, Авиационная вакуумная бомба повышенной мощности, [Online]. Available: https://ru.wikipedia.org/wiki/%d0%90%d0%b2%d0%b8%d0%b0%d1%86%d0%b8%d0%be%d0 %BD%D0%BD%D0%B0%D1%8F_%D0%B2%D0%B0%D0%BA%D1%83%D1%83%D0%BC%D0% BD%D0%B0%D1%8F_%D0%B1%D0%BE%D0%BC%D0%B1%D0%B0_%D0%BF%D0%BE%D0% B2%D1%8B%D1%88%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D0%B9_%D0%BC%D0%B. [14] LiveJournal, Папа всех бомб, [Online]. Available: https://masterok.livejournal.com/3550794.html. [15] GlobalSecurity.org, Aviation Thermobaric Bomb of Increased Power (ATBIP), [Online]. Available: https://www.globalsecurity.org/military/world/russia/avbpm.htm. [16] L. Szilvássy, Megsemmisítő eszközök hatékonyságvizsgálata, Szolnoki Tudományos Közlemények XVII, pp. 76-84, 2013. [17] L. Szilvássy, A repülőfedélzeti megsemmisítő eszközök harci alkalmazásának hatékonyságát értékelő számítások, Repüléstudományi Közlemények XII/2, pp. 143-156, 2000. [18] ПЕРВЫЙ КАНАЛ, Испытание российской вакуумной бомбы. [19] Wikipedia A szabad enciklopédia, Exoterm reakció, [Online]. Available: https://hu.wikipedia.org/wiki/exoterm_reakci%c3%b3. [20] Wikipedia The Free Encyclopedia, Islamic State of Iraq and the Levant Khorasan Province, [Online]. Available: https://en.wikipedia.org/wiki/islamic_state_of_iraq_and_the_levant_%e2%80%93_khorasan_province.
AIR BOMBS THERMOBARIC BOMBS The author presents the world's two largest air bombs, the Russian-made FOAB - "Father of All Bombs" and the American MOAB Massive Ordnance Air Blast "Mother of All Bombs" bombs. We have information about their operating principles and their similarities and differences. Keywords: thermobaric, air bomb, vacuum, aerosol, fuel-air bomb, Massive Ordnance Air Blast, MOAB, FOAB Dr. Szilvássy László alezredes, egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézet Fedélzeti Rendszerek Tanszék szilvassy.laszlo@uni-nke.hu orcid.org/0000-0002-0455-4559 Szilvássy László, PhD Lieutenant Colonel, Associate Professor National University of Public Service Faculty of Military Science and Officer Training Institute of Military Aviation Department of Aircraft Onboard Systems szilvassy.laszlo@uni-nke.hu orcid.org/0000-0002-0455-4559 http://www.repulestudomany.hu/folyoirat/2018_3/ 2018-3-01-0030-Szilvassy_Laszlo.pdf