2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Adószám: 11150800-2-09 Cégjegyzék szám: 09-10-000135 4034 Debrecen, Hét vezér u. 21. Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE [VÍZ AZ ÉLET FORRÁSA!] Beszámolási időszak: 2013.01.01. - 2013.12.31. Készült: Debrecen, 2014.04.28. A gazdálkodó képviselője P.h.

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. TARTALOM Tartalom... 2 I. Általános rész... 3 II. Jogi környezet... 5 III. Számviteli politika fő vonásai... 6 IV. Értékelési eljárások, módszerek... 7 V. SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁS... 9 A MÉRLEG TEVÉKENYSÉGI SZÉTVÁLASZTÁSA... 13 ESZKÖZÖK... 13 FORRÁSOK... 15 VI. MÉRLEGHEZ, EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 17 A TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETE... 17 VII. MUTATÓ SZÁMOK... 23 VIII. Ellenőrzés megállapításai... 25 IX. Mérleghez kapcsolódó egyéb kiegészítő információk... 25 X. Egyéb információk... 25 XI. Ellenőrzött társaság... 25 XII. Befolyással való rendelkezés... 25 XIII. Vezető Tisztségviselők... 26 XIV. CASH-FLOW KIMUTATÁS... 26 Oldal 2/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Hajdú-Bihari Önkormányzatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság elkészítette a 2013. évről szóló beszámolóját 2013. december 31.-i fordulónappal. A kiegészítő mellékletben a számviteli törvény által kötelezően előírt módon azokat a számszaki és szöveges információkat közöljük, mely kiegészíti az éves beszámoló adatait. A vállalkozás bemutatása Cégjogi adatok A társaság cég neve : Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 4034 Debrecen, Hét vezér u. 21. A társaság fióktelepe: 4100 Berettyóújfalu, József Attila u. 17. Adószáma: 11150800-2-09 KSH szám: 11150800-3600-114-09 Cégjegyzékszám: 09-10-000135 A társaság képviselője: Nagy Miklós 3580 Tiszaújváros, Tompa Mihály u. 72. sz. Az alakulás időpontja: 1994. január 1. A társaság alaptőkéje: 1.851.200 e. Ft, mely 5.300 ezer Ft készpénzből és 1.845.900 ezer Ft nem pénzbeli betétből áll. A részvények tulajdonosai a beszámoló készítés időpontjában, 78 Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A részvények száma 6 db, 100.000 ezer Ft/db 92 db, 10.000 ezer Ft/db 302 db, 1.000 ezer Ft/db 292 db, 100 ezer Ft/db névértékű részvényben testesül meg. Tevékenységi körök Fő tevékenység, engedélyes tevékenység : Víztermelés,- kezelés-ellátás Szennyvíz gyűjtés, kezelés További tevékenységek: Egyéb szivattyú, kompresszor gyártás saját tulajdonú ingatlan bérbeadása egyéb gépészeti szerelés Oldal 3/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. építőipari gép kölcsönzés laborvizsgálatok végzése külső megrendelésre ipari tevékenység műszaki tervezés A társaság képviselője: Nagy Miklós vezérigazgató Tiszaújváros Tompa Mihály út 72 3580 Igazgatóság Tóth Attila Igazgatóság elnöke Nagy Miklós Igazgatóság tagja, vezérigazgató Ecsedi János Igazgatóság tagja Tasi Sándor Igazgatóság tagja Végső Zoltán Igazgatóság tagja Felügyelő Bizottság Berényi András felügyelő bizottság elnöke Menyhárt Károly felügyelő bizottság tagja Módos Imre felügyelő bizottság tagja Gulyás András felügyelő bizottság tagja Kanyuk János felügyelő bizottság tagja (munkavállaló) Tarnóczi György felügyelő bizottság tagja (munkavállaló Oldal 4/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Könyvvizsgáló: Neve: TREND-ER Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. Címe: ( 4031 Debrecen, Ohat út 5.) Képviselője: Szabó Ferencné végzi. Bejegyzési száma: 000553 II. JOGI KÖRNYEZET A társaság alakulása: A részvénytársaság jogelődjét 1959. január 20-án tartott ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság, "Megyei Vízmű és Kútépítő Víz Gázszerelő Vállalat" megnevezéssel hozta létre. 1963. januárjától kezdve a helyi tanácsi kezelésben és üzemeltetésben lévő vízműveket folyamatosan vette át üzemeltetésre a vállalat. Időközben korábbi elnevezése megváltozott Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra. A fejlődés az első években igen nagymértékű volt, hiszen voltak olyan időszakok, amikor évente 2-3 új vízmű üzembe helyezésére került sor. 1994. január 1-jével alakult meg a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zártkörűen működő részvénytársaság 71 tulajdonos önkormányzattal, és 58 település lakosságának, mintegy 130 ezer lakosnak a vízellátását biztosította, valamint 11 településen a szennyvízelvezetést illetve annak tisztítását. 78 önkormányzat tulajdonában lévő részvénytársaságunk 68 önkormányzat közigazgatási területén szolgáltatja az egészséges ivóvizet, illetve jelentős szerepet tölt be a szennyvízcsatorna szolgáltatás üzemeltetésében, kiépítésében is. Az Európai Unió előírásainak való megfelelés érdekében az önkormányzatok pályázatokat nyújthatnak be beruházások, fejlesztések megvalósítására, melyekhez részvénytársaságunk mind szakmailag, mind gazdaságilag segítséget nyújt, hiszen sok éves szolgáltatói tapasztalata, megfelelően szakképzett szakmai gárda áll bármikor tulajdonosai, de természetesen más - a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. szolgáltatásait igénybe venni kívánó település rendelkezésére. Cégünk nagy változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban. Szervezeti struktúránk, működésünk megreformálása történt meg és tart jelenleg is. Célunk, hogy az egészséges ivóvíz zavartalan biztosítása mellett olyan gazdaságosan működő társaságot hozzunk létre és tartsunk fenn, mely nem csak hogy megőrzi vezető szerepét a térségben, de növelni tudja azt esetlegesen új települések szolgáltatási körünkbe való bevonásával. Oldal 5/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. III. SZÁMVITELI POLITIKA FŐ VONÁSAI A részvénytársaság számviteli politikája a számviteli törvény által meghatározott keretek között, élve a szabad választás lehetőségével is, tartalmazza azokat az alapelveket, értékelési módszereket és eljárásokat, melyek alátámasztják a gazdálkodásról készült üzleti jelentéseket. A számviteli törvényben foglalt előírások alapján Társaságunk éves beszámoló készítésére, valamint kettős könyvvezetésre kötelezett. A mérleg formája A típusú, az eredménykimutatás formája A típusú forgalmi költségeljárással és összköltség eljárással. A költségeket elsődlegesen a 6-7 számlaosztályban könyveljük, másodlagosan a könyvelés gyűjti az 5-ös számlaosztály szerint is a költségeket, számlakijelölés, kontírozás után. Az A típusú összköltség eljárással készült eredmény kimutatást a Viziközmű Törvény teszi kötelezővé. A mérleg fordulónapja: december 31. A beszámoló készítés időpontja a tárgyévet követő év február utolsó napja. A számviteli politika határozza meg: az értékelési módokat és eljárásokat az értékcsökkenés elszámolási módját a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályait az 50 és 200 ezer Ft alatti tárgyi eszközök elszámolásának módját az értékpapírok számbavételének módját az eredmény kimutatás módszerét a rendkívüli tételek elkülönítését a szokásos üzleti eseményektől. A társaságot érintően a kiegészítő mellékletben részletezzük mindazokat az információkat, amelyet a Számviteli Tv. előír. 2013. évi beszámolóra vonatkozóan először a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 49-50. -ban előírtak szerint a több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozás keretében végezték volna. Társaságunk minden évben Üzleti jelentésben számol be az előző évben végzett tevékenységéről a tulajdonosok részére. A számvitel alapelvei, a számviteli törvény szerint: Általános alapelv: Tartalmi alapelv: a vállalkozás folytatásának elve a teljesség elve a valódiság elve az összemérés elve az óvatosság elve Oldal 6/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Tartalomra ható kiegészítő alapelvek: az egyedi értékelés elve: az időbeli elhatárolás elve a tartalom elsődlegességének elve a tartalommal szemben a lényegesség elve a költség és haszon összevetésének elve a bruttó elszámolás elve Formai alapelvek: a világosság elve a következetesség elve a folytonosság leve IV. ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK Az eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Befektetett eszközökként azokat az eszközöket mutatjuk ki, amelyek tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Ebbe a csoportba soroljuk az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket. A forgóeszközök között azokat az eszközöket mutatjuk ki, amelyek a vállalkozás tevékenységét 1 éven belül szolgálják. Ebbe a csoportba soroljuk a készleteket, a követeléseket, a forgatási célú értékpapírokat, és a pénzeszközöket. A források között mutatjuk ki a saját tőke elemeit, a tárgyévben elszámolt céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat. A hosszú lejáratú kötelezettségek között az 1 éven túli kötelezettségek kerülnek kimutatásra. A rövid lejáratú kötelezettségek között az 1 éven belüli kötelezettségeket mutatjuk ki. Értékelés immateriális javaknál A vállalkozás az immateriális javaknál maradványértékkel nem számol. Az 50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti immateriális javakat a használatbavételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. Az immateriális javak amortizációs kulcsát az állományba vételkor egyedileg határozzuk meg attól függően, hogy hány évig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Az értékcsökkenési leírás a bruttó érték alapján lineáris leírási kulccsal történik. Értékelés tárgyi eszközöknél A vállalkozás a tárgyi eszközöknél maradványértékkel nem számol. Az 50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközöket a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. Az 50 ezer forint egyedi értéket meghaladó eszközök esetében a vállalkozás a társasági adótörvény által meghatározott leírási kulcsokat alkalmazzuk. A vezetékeknél nem élünk az adótörvényben meghatározott leírási kulccsal, mert a műszaki megítélés alapján 25 évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Oldal 7/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Az értékcsökkenési leírás a bruttó érték alapján lineáris kulccsal történik. Értékelés befektetett pénzügyi eszközöknél A vállalkozás új társaság alapításában nem vett részt. A tartósan adott kölcsönöket könyv szerinti értéken értékeljük. Értékelés vásárolt készleteknél A készletek között kimutatott anyagokat mérlegelt átlagáron tartjuk nyílván. Év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezetünk. Értékvesztést nem kellett elszámolni. Az anyagokat év közben mennyiségi felvétellel leltároztuk. Értékelés saját termelésű készleteknél A saját termelésű készleteket önköltségen tartjuk nyílván. Az üzleti évben csökkent értékű saját előállítású termék nem volt, így értékvesztés elszámolás sem történt. A piac az eladási árban elismeri a bekerülési értéket. Értékelés követeléseknél A termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás számlázott értékét a szerződés szerinti teljesítést követően- akkor rögzítjük, ha azt a megrendelő, a vevő elismerte. Az üzleti év végén meglévő követelések egyeztetését - amennyiben azok pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontja előtt nem történik meg- a vállalkozás elvégezte. Az alapszolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztók felé kiszámlázott kisösszegű követeléseket csoportosan értékeljük és csoportosan számoljuk el az értékvesztést. A közületekkel szembeni követeléseket és az egyéb jellegű követeléseket egyenként értékeljük, és ennek megfelelően számoljuk el az értékvesztést. Értékelés értékpapíroknál A társaság forgatási célú értékpapírral nem rendelkezik. Értékelés pénzeszközöknél: A pénzeszközök értékelése a mérlegforduló napon megtörtént. A bankszámla kivonatban és záró pénztárjelentésben szereplő értéken mutatjuk ki. A pénzkezelés a Számviteli politikában és a Pénzkezelési szabályzatban előírt szabályok szerint történik, a pénzkezelés szabályai az előző évhez képest nem változtak. Vállalkozásunk tevékenységéből adódóan devizaforgalommal nem rendelkezik. Értékelés időbeli elhatárolásoknál Az időbeli elhatárolásokat a Számviteli törvény előírásai szerint a társaság elvégezte. Aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki a mérlegben az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a lezárt időszakra számolandók el, illetve költségeket, ráfordításokat, amelyek a fordulónap előtt merülnek fel, de a fordulónapot követő időszakra számolhatók el. Az értékelés könyvszerinti értéken történik. Passzív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja előtt folytak be, de a fordulónap utáni időszakra számolandók el, illetve költségek, ráfordítások, amelyek a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelik, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel. Az értékelés könyvszerinti értéken történik. Értékelés kötelezettségeknél Oldal 8/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező által már teljesített, a vállalkozás által elismert tartozások. Itt mutatjuk ki az adótörvények alapján számszerűsített kötelezettségeket, valamint a jövedelem elszámoláshoz kapcsolódó következő évben kifizetésre kerülő összegeket. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú, és rövid lejáratúak. Az értékelés könyvszerinti értéken történik. Értékelés céltartalékoknál Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérleg fordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A céltartalék képzése során a mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté. Az értékelés az egyedileg számszerűsített jogcím szerinti összeg alapján történik. V. SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁS A 2011. évi CCIX. törvény-a víziközmű-szolgáltatásról az alábbiakban szabályozza a víziközmű szolgáltatás beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó szabályozást. 49. (1) A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást. (3) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent. (4) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a víziközműszolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet. (5) A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközműszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő Oldal 9/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 50. (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség. (2) A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak. A szétválasztás alapjai Fogalmi meghatározások Víziközmű-szolgáltatás engedélyköteles tevékenységek): a közműves ívó vízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzi víz biztosítással, valamint a közműves szennyvízelvezetés-és tisztítás, egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújtja. Ide értendő továbbá a víziközmű-szolgáltatok egymás közötti kapcsolódó szolgáltatása (ivóvíz-átadás, szennyvíz átvétel). A társaság a törvényi előírásoknak megfelelően mind a két alaptevékenység, mind a kiegészítő tevékenységek esetében a számlatükrét a 7-es számlaosztályban úgy alakította ki, hogy a tevékenység közvetlen önköltsége tevékenységenként elkülönítésre került. Másodlagos tevékenység:a víziközmű szolgáltató víziközmű-szolgáltatási tevékenysége körébe nem tartozó összes tevékenység. 1.2. Szétválasztandó tevékenységek meghatározása A víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel rendelkező társaságnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező tevékenységi beszámolóban- az általa végzett tevékenységeknek megfelelően- elkülönítve kell bemutatnia: a.) a közműves ivóvíz ellátási tevékenységét, az ahhoz kapcsolódó tűzi víz biztosítással, b.) a közműves szennyvízelvezetés és-tisztítási tevékenységét, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezést is. c.) az a) és b) tevékenységek körébe nem tartozó minden egyéb tevékenységeit (másodlagos tevékenységek) összevontan (egy mérleg, egy eredmény-kimutatás mutatja be ). A mérleg és az eredménykimutatás ágazati szétválasztásánál másodlagos tevékenységnek tekintendő azoknak a tevékenységeknek a külső megrendelésre végzett része is, amelyek alapvetően az engedélyköteles tevékenység(ek) érdekében szükségesek, de a szabad kapacitások terhére értékesítés is történik. ( pl. laboratóriumi vizsgálatok). Társaságunk az alábbi másodlagos tevékenységeket végzi: a.) laboratóriumi tevékenység b.) ipari tevékenység c.) üzemviteli tevékenység d.) műszaki tervezés Oldal 10/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. e.) bekötések f.) egyéb tevékenységek ( pl. anyag eladás ) Számviteli rendszer felépítése A fentiekben meghatározott tevékenységi elhatárolást társaságunk a számviteli rendszerében (számlarend, önköltség-számítási szabályzat)úgy kívánja megvalósítani, hogy képes legyen az egyes ágazati és másodlagos tevékenységeihez kapcsolódó bevételeit, költségeit,ráfordításait, a tevékenységeihez kapcsolódó eszközöket, kötelezettségeket, időbeli elhatárolásokat egyértelműen elkülönítetten kimutatni. Elkülönítési rendszer felépítése Az alkalmazott felosztási módszertannak szakmailag megalapozottan, nyomon követhető és ellenőrizhető módon kell a tevékenységi beszámolók előállítását segíteni. Az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások, valamint a bevételek és ráfordítások tevékenységekhez történő hozzárendelése során elsősorban a közvetlen hozzárendelés módszerével kívánunk élni, ezzel is minimalizálva a közvetett (felosztandó) tételeket. Azon tételek esetében, ahol ez nem lehetséges, a következőkben megfogalmazott felosztási módszert alkalmazza. A szétválasztás módszertana A számviteli szétválasztást lehetőleg egyszerűen, átláthatóan, következetesen kell meghatározni. A mérleg összeállításához nem feltétlenül szükségesek tranzakciószintű nyilvántartások, szükségesek azonban az alkalmazott módszerek, vetítési alapok dokumentálása, azok állandóságának biztosítása és alkalmazása. Az eredmény-kimutatás tevékenységi szétválasztása Árbevételek Az értékesítés nettó árbevételei a főkönyvi nyilvántartások alapján közvetlenül a tevékenységekhez rendelhetőek. Társaságunk minden tevékenység esetében az értékesítés nettó árbevételének kimutatását külön főkönyvi számon mutatja ki és számolja el. Költségek A költségek legnagyobb arányban közvetlenül annál a tevékenységnél kerülnek elszámolásra, ahol azok felmerülnek. A közvetlenül elkülöníthető költségek, a felmerülés pillanatában a költséghely maghatározása alapján az adott tevékenységre kerülnek elszámolásra. Ilyenek lehetnek: a) a közvetlen anyagköltségek b) igénybe vett szolgáltatások költségei c) bérköltség d) személyi jellegű egyéb kifizetések e) bérjárulékok f) értékcsökkenési leírás Oldal 11/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Ha a felmerülés időszakában nem állapítható meg, hogy közvetlenül mely tevékenységet terheli az adott költség, azt megfelelő vetítési alap segítségével kerül felosztásra a tevékenységekre a közvetlen önköltség arányában utókalkuláció végzésével. A szállítási költségek km, a segédüzemi általános költségek gépóra alapján kerülnek szétosztásra a társaság önköltség számítási szabályzatában foglaltak alapján. Egyéb bevételek és ráfordítások Az egyéb bevételeket, amennyiben lehetséges a közvetlen tevékenységhez kerülnek elszámolásra. Ilyenek lehetnek: a) értékvesztés visszaírása b) biztosítótól kapott kártérítések c) céltartalék visszaírása d) értékesített tárgyi eszközök bevétele e) kapott bírságok, kötbérek f) költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások g) csatornabírság h) vásárolt vízre kapott támogatás i) kapott egyéb támogatások j) egyéb tevékenységhez kötött bevételek k) leírt, behajthatatlan követelésre befolyt összeg Amennyiben az egyéb bevétel tevékenységhez nem köthető, abban az esetben vetítési alap kerül alkalmazásra. Az egyéb bevételek esetében alkalmazott vetítési alap a tevékenységek nettó árbevétele. Az egyéb ráfordítások elszámolása: Az egyes eszközökhöz és forrásokhoz kapcsoló egyéb ráfordítást ahhoz a tevékenységhez kerül hozzárendeléshez, ahol a kapcsoló eszközt, illetve forrást szerepeltetjük. Ilyenek lehetnek: a) a helyi adók b) értékvesztés elszámolása c) követelés leírása d) közműadó e) felügyeleti díj f) értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyvszerinti értéke g) káresemények h) kötbérek, késedelmi kamatok i) szennyvízbírság j) céltartalék képzés k) terven felüli értékcsökkenés elszámolása l) vízterhelési díj Oldal 12/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Amennyiben az egyéb ráfordítások tevékenységhez nem köthető, abban az esetben vetítési alap kerül alkalmazásra. Az egyéb ráfordítások esetében alkalmazott vetítési alap a tevékenységek teljes önköltség arányában kerülnek felosztásra utókalkuláció alapján. Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai A pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, a mennyiben lehetséges, közvetlenül a tevékenységekhez kerülnek hozzárendelésre, figyelembe véve a felmerülés okát, jogcímét, a kapcsolódó eszköz-forrás figyelembe vételével Ha ez nem lehetséges akkor a felosztás a tevékenységek éves nettó árbevétel arányában történik. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli bevételek és ráfordítások tételeit egyedileg kerül megvizsgálásra, és ha van egyértelmű eszköz-forrás kapcsolat, akkor annak a tevékenységnek az eredménykimutatásában kerül kimutatásra, ahol az adott eszköz vagy forrás van. A tevékenységhez nem rendelhető rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások a másodlagos tevékenységekről készített eredménykimutatásban kerülnek kimutatásra. Társasági adó, osztalékfizetés A fizetendő társasági adó és osztalék az adózás előtti eredmény arányában kerül a tevékenységek között elszámolásra, oly módon, hogy azok teljes összegét csak a nyereséges tevékenységekre lehet felosztani. A MÉRLEG TEVÉKENYSÉGI SZÉTVÁLASZTÁSA ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak és tárgyi eszközök: Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket amennyiben lehetséges, közvetlenül bontjuk szét tevékenységekre. Ha a több tevékenységet szolgáló eszközöket közvetlenül nem tudjuk tevékenységhez rendelni, úgy vetítési alap alkalmazására kerül sor. A közvetlen besorolás azon elv alapján történik, hogy az eszköz értékcsökkenését mely tevékenység érdekében számoljuk el. Abban az esetben, ha az eszköz több tevékenységet szolgál és közvetlenül nem rendelhető egyik tevékenységhez sem, abban az esetben úgy kerül a tevékenységekre felosztásra, ahogy azok költsége a tevékenységekre felosztásra kerül. (tevékenységek közvetlen költsége a vetítési alap) Beruházások, felújítások esetében tételenként (projektenként megállapítható mely tevékenységhez tartozik, ezért a tevékenységekre bontása tételesen történik. Befektetett pénzügyi eszközök: A tevékenységre történő felosztása az immateriális javak, tárgyi eszközök és vevők összegének tevékenységek szerinti felosztása arányában történik. Oldal 13/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. A tartósan adott kölcsönök és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a megosztás során a személyi jellegű költségekben nem vesszük figyelembe saját előállítású eszközök értékében elszámolt személyi jellegű ráfordításokat. Egyéb kölcsönöknél a szerződések egyéni vizsgálata alapján soroljuk a tételeket az alap, illetve a másodlagos tevékenységhez. Forgóeszközök: A készletek értékét a készlet célja szerint elsősorban közvetlenül vagy a készletcsoportra jellemző vetítési alap segítségével lehet az egyes tevékenységek között megosztani. Az anyagokat közvetlen leválogatással bontottuk szét a víz és szennyvíz és másodlagos tevékenységekre, korrigálva a raktári készleten nem átfutó tételekkel. A befejezetlen termelés, félkész termékek tevékenységre bontása tételesen történik Az áruk ( közvetített szolgáltatások) tételesen kerülnek a tevékenységekhez Követelések: A számviteli nyilvántartásokból meghatározzuk a víz és szennyvíz, valamint egyéb árbevételhez tartozó vevő követeléseket. Ezeket korrigáljuk az egyes tevékenységeknél elszámolt értékvesztés összegével. Az egyéb követeléseknél minden olyan tétel, amely egyéni megbontással lehet az egyes tevékenységekhez rendelni, azt tételesen kell besorolni. A személyi jellegű elszámolásokhoz kapcsolódó követeléseknél( étkezési utalvány, szakképzési hozzájárulás, MNYPT,MEP stb ) a tevékenységek személyi jellegű ráfordításának arányában osztjuk fel tevékenységek között. Iparűzési adó túlfizetés: települések iparüzési adóalap arányában, Debrecen iparűzési adója a másodlagos tevékenységhez kapcsolódik. Következő évben visszaigényelhető Áfa összegét a víz és szennyvíz ágazat értékesített m3 alapján osztottuk fel. Társasági adó: a tevékenységek nyeresége alapján osztjuk fel. Forgatási célú értékpapírok és pénzeszközök: A tevékenységre történő felosztása az immateriális javak, tárgyi eszközök és vevők összegének tevékenységek szerinti felosztása arányában történik. A pénzeszközök a társaság által végzett tevékenységek éves nettó árbevételeinek arányában kerül felosztásra. Aktív időbeli elhatárolások Ha a vállalkozás mérlegében szereplő aktív időbeli elhatárolások bármely tétele közvetlenül kapcsolódik valamely tevékenységhez, akkor ezt a tételt át soroljuk az adott tevékenység mérlegének aktív időbeli elhatárolásai közé. Azokat az aktív időbeli elhatárolásokat, amelyek egy-egy tevékenységhez csak közvetve kapcsolhatók, vetítési alap alkalmazásával kerül felosztásra. A bevétele aktív időbeli elhatárolása tevékenységek éves nettó árbevételeivel arányosan, a költségek, ráfordítások elhatárolása az összes ráfordítás arányában osztható fel. Halasztott ráfordítások esetében az összes ráfordítás arányában osztható fel. Oldal 14/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. FORRÁSOK Abban az esetben, ha a forrásoldali tételeket közvetlenül a tevékenységekhez lehet rendelni(pl. beruházási hitel, lízing, egyes lekötött tartalék ), akkor a megosztás ennek megfelelően történik. A fennmaradó tételek esetében az eszközök felosztásának eredményeképpen megkapott mérlegfőösszeg arányában történik a felosztás. Saját tőke Jegyzett tőke Az eszközök szétválasztásával - a tevékenység összes eszközértékét alapul véve- a jegyzett tőke értékét különbözet alapján határoztuk meg. A tőketartalék soroknál a befektetett eszközök értékének megfelelően az eszközarányos megosztás kerül alkalmazásra. Az eredménytartalék első évi felosztása az eszközök tevékenységekre megbontott értékének megfelelő arányában történik. A következő években a megosztott eredménykimutatások előző évi mérlegszerinti eredménye kerül az egyes tevékenységek eredménytartalékaiba. A lekötött tartalékokat és az értékelési tartalékot egyedileg kell a tevékenységekhez sorolni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a felosztás a jegyzett tőkénél alkalmazott módon történik. A mérlegszerinti eredmény a tevékenységi beszámolók eredménykimutatásaiból kerül átvezetésre a megfelelő tevékenységi mérlegekbe. Céltartalékok A céltartalékot egyedileg kell a tevékenységekhez rendelni. Amennyiben ez nem lehetséges vetítési alap alkalmazására kerül sor. A vetítési alap a társaság összes személyi jellegű ráfordítása. Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek: A hosszúlejáratú kötelezettségek célirányosan azaz valamely tevékenység fejlesztéséhez- hosszú-vagy középtávra kapott hitel, kölcsön, amelyek közvetlenül hozzárendelhetők vagy az engedélyköteles vagy az egyéb tevékenységekhez. A fennmaradó tételek esetében az eszközök felosztásának eredményeképpen megkapott mérlegfőösszeg arányában történik a felosztás. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: lízingdíjak esetében gépeknél gépóra, gépjárműveknél km futás alapján történik a tevékenységekre való leválogatás. A Oldal 15/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. következő évi törlesztő részletek leválogatása tevékenységekre a rövid lejáratú kötelezettségeknél ugyanezzel a módszerrel történik. Rövid lejáratú kötelezettségek: A szállítói kötelezettségek tételes szétválasztással kerülnek felosztásra, azon tételeknél, ahol ez nem lehetséges vetítési alap alkalmazásával történik a megosztás Alkalmazott vetítési alap az anyagjellegű ráfordítások tevékenységenkénti aránya. A vevőtől kapott előlegek tételes szétválasztással kerültek besorolásra a tevékenységekhez. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek esetében felül vizsgálatra kerülnek a kötelezettségek. Egyes kötelezettségek esetében az adók egyértelműen a tevékenységhez rendelhetők, mint vízkészlet járulék vízterhelési díj iparűzési adó társasági adó A jövedelem elszámolás és a hozzá kapcsolódó adók a tevékenységek személyi jellegű ráfordításai alapján kerülnek felosztásra. A fizetendő általános forgalmi adónál a vetítési alap a vállalkozás tevékenységeinek nettó árbevétele. A rövid lejáratú hitelt a hitel célja szerint kell a tevékenységhez rendelni. Passzív időbeli elhatárolások Ha a passzív időbeli elhatárolások bármely tétele kapcsolódó valamely tevékenységhez, abban az esetben a kapcsolódó tevékenység mérlegének passzív időbeli elhatárolásaként kerül kimutatásra. Azokat a passzív időbeli elhatárolásokat, amelyek egy-egy tevékenységhez csak közvetve kapcsolhatók, abban az esetben vetítési alapok alkalmazásával kerülnek felosztásra. Ezek a vetítési alapok a következőképpen kerültek meghatározásra: A bevételek passzív időbeli elhatárolása a tevékenységek a kiszámlázott m3 arányában árbevételeivel arányosan történik. A költségek, ráfordítások elhatárolása egyéni hozzárendelés és vetítési alapok alkalmazásával történik. A halasztott bevételek között az eszközhöz rendelt támogatások szerepelnek, megosztásuk az eszközök tevékenységekhez történt besorolása alapján készül egyedi vizsgálattal. Szétválasztási különbözet A mérlegegyezőség biztosítása Szétválasztási különbözet sor beiktatásával történik. Oldal 16/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. A Szétválasztási különbözet értéke pozitív, ha a mérlegtételek és a mérlegszerinti eredmény tevékenységi felosztása után az adott tevékenység eszközoldali mérlegfőösszege nagyobb, mint a forrásoldali. A Szétválasztási különbözet értéke negatív, ha a mérlegtételek és a mérlegszerinti eredmény tevékenységi felosztása után az adott tevékenység eszközoldali mérlegfőösszege kisebb, mint a forrásoldali. Az egyes tevékenységek Szétválasztási különbözeteinek összege mindig nullának kell, hogy legyen. Törekedni kell a szétválasztási különbözet minimalizálására. A társaság a Vksz.tv. végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27) kormányrendelet IX. fejezetében foglaltak szerint elkészített Számviteli Szétválasztási Szabályzata alapján összeállított, Sztv. 1. melléklet A változatának megfelelő Ágazati mérlege, a Sztv. 2. sz. melléklet összköltség eljárással készített A változatának megfelelő Ágazati eredménykimutatás a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül. 1., 2., 3., 4. számú táblázat VI. MÉRLEGHEZ, EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK A TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETE 1. Az eszközök értékelése: Az eszközök állományváltozását az 5. számú táblázat tartalmazza. A Befektetett eszközök között az immateriális javak értéke az előző évhez viszonyítva 4.643 ezer Ft-tal csökkent, mely 31,03 %-nak megfelelő csökkenés. Az immateriális javakban bekövetkezett változást a tárgyévi beszerzés 2.894 ezer Ft, az adott évben elszámolt 7.537 ezer Ft értékcsökkenési leírás különbözete okozta. A tárgyi eszközök értéke a tárgyévben 1.630.745 ezer Ft-tal csökkent, ez a csökkenés 85,27 %-nak megfelelő. Ezt a nagymértékű csökkenést a víziközmű vagyon Önkormányzatoknak történő kiadása okozza. Az immateriális javak és tárgyieszközök állományváltozását és értékcsökkenését a 6., 7. számú táblázat tartalmazza. A befektetett pénzügyi eszközök esetében a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéke 2.970 ezer Ft, értékvesztést nem kellett elszámolni. Az egyéb tartósan adott kölcsönök értéke 14.123 ezer Ft, mely 6.815 ezer Ft-tal csökkent az előző évhez képest. Ez a mérlegsor a dolgozóknak adott lakásépítési kölcsön éven túli Oldal 17/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. visszafizetési kötelezettségét tartalmazza, valamint az önkormányzatoknak adott éven túli kölcsönt, melyre beruházás önerő finanszírozása miatt került sor. A dolgozóknak adott lakásépítési kölcsönök esetében 177 ezer Ft értékvesztés elszámolására került sor. Összességében megállapítható, hogy a befektetett eszközök értéke 2012. évhez viszonyítva 1.642.203 ezer Ft-tal csökkent, ami 84,16 %-os csökkenésnek felel meg. A Forgóeszközök 216.482 ezer Ft-tal nőttek 2012. évhez képest, ez 39.71 %-os növekedést jelent. A készlet értéke 13.362 ezer Ft-tal nőtt, ez elsősorban az anyagok értékének növekedése miatt következett be. A követelések értéke 414.054 ezer Ft-ról 574.985 ezer Ft-ra változott, ami 157.931 ezer Ft (38,14 %) növekedés a bázisévhez képest. A vevőállományunk 151.168 ezer Ft-tal nőtt elsősorban a szolgáltatási területünk növekedése miatt. Részletes bemutatását a 8. számú táblázat tartalmazza. Behajthatatlan követelésként a vevők minősítése során 11.045 ezer Ft került elszámolásra. A vevők minősítése során 16.394 ezer Ft értékvesztést számoltunk el. Az előző évi értékvesztésből 9.174 ezer Ft visszaírása történt meg. Ezen tételek részletezését a 9., 10. számú táblázat tartalmazza. Behajthatatlan követelésként azok a vevőkövetelések kerültek leírásra: Ezek a leírások a fogyasztási helyek megszűnése miatt, a lakatlan ingatlanok, a fel nem lelhető fogyasztók, az árverezett ingatlanok, az értékesítés miatti tulajdonos váltáskövetkeztében és a megszűnt, végrehajthatatlan közületi fogyasztók esetében kerültek leírásra. Forgóeszközök között kimutatott értékpapír állománnyal a tárgyévben társaságunk nem rendelkezett. A pénzeszközök állományában bekövetkezett növekedés az előző évhez képest 45.189 ezer Ft. A záró pénzeszköz állomány 567 ezer Ft készpénzből és 105.643 ezer Ft bankbetétből áll. Aktív időbeli elhatárolások: 2012. 2013. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 22.291 ezer Ft 45.357 ezer Ft o eszközhasználati díj: 1.894 ezer Ft 1.894 ezer Ft o továbbszámlázott szolg: 0 ezer Ft 86 ezer Ft o biztosítótól kapott kártérítés: 2.088 ezer Ft 218 ezer Ft o víz csatornadíj: 18.011 ezer Ft 42.762 ezer Ft o kamatbevétel: 298 ezer Ft 397 ezer Ft Oldal 18/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása: 10.546 ezer Ft 10.245 ezer Ft o labor akkreditáció: 1.881 ezer Ft 1.984 ezer Ft o naptár-vásárlás: 0 ezer Ft 93 ezer Ft o Energetikai Hivatal felügy.díja: 0 ezer Ft 5.303 ezer Ft o bérleti díj: 180 ezer Ft 5 ezer Ft o laborműszer vizsgálat: 73 ezer Ft 0 ezer Ft o újság előfizetés: 493 ezer Ft 357 ezer Ft o licenc díj: 324 ezer Ft 239 ezer Ft o talajvédelmi terv: 786 ezer Ft 621 ezer Ft o hatósági díjak: 196 ezer Ft 74 ezer Ft o villamos energia: 5.169 ezer Ft 0 ezer Ft o biztosítási díj: 1.174 ezer Ft 1.498 ezer Ft o reklám, hirdetés: 153 ezer Ft 13 ezer Ft o internet költség: 2 ezer Ft 2 ezer Ft o egyéb költségek: 115 ezer Ft 56 ezer Ft 2. A források értékelése A források állományának változását a 11. táblázat tartalmazza. A saját tőke 1.801.804 ezer Ft-ról 418.032 ezer Ft-ra csökkent, a csökkenés mértéke 1.383.772 ezer Ft. A saját tőke összetétele a következő: jegyzett tőke: tőketartalék: eredménytartalék: mérlegszerinti eredmény: 1.851.200 ezer Ft 49.583 ezer Ft -98.979 ezer Ft -1.383.772 ezer Ft Céltartalék: A tárgyévben a beszámolóban céltartalék képzés a várható jövőbeni költségekre történt 3.147 ezer Ft értékben. Kötelezettségek: Az üzleti évben a kötelezettség 311.057 ezer Ft-ról 568.647 ezer Ft-ra nőtt, a változás 257.590 ezer Ft (82,81 %). A hosszúlejáratú kötelezettség 32.047 ezer Ft-ról 19.894 ezer Ft-ra csökkent. 2010. decemberben egy árokásó gép került beszerzésre pénzügyi lízing keretében, valamint 2011. augusztusban 12 db tehergépkocsi lízingelésére került sor, így a hosszúlejáratú kötelezettségek között az éven túli lízingdíjak kerültek kimutatásra. A rövid lejáratú kötelezettség 279.010 ezer Ft-ról 548.753 ezer Ft-ra nőtt, a változás 269.743 ezer Ft. Oldal 19/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. Debrecen, Hétvezér u. 21. BESZÁMOLÓ 2013. A szállítói állomány 2012-ben 111.100 ezer Ft, míg ez az állomány 2013-ban 369.347 ezer Ft. A növekedés 258.247 ezer Ft, melynek oka alapvetően az Önkormányzatok által kiszámlázott eszközhasználati díjak le nem járt kötelezettsége. Társaságunknak lejárt szállítói tartozása nincs. A passzív időbeli elhatárolások a bázisévhez viszonyítva 279.921 ezer Ft-tal csökkent, ami 67,23 %-os csökkenésnek megfelelő. A halasztott bevételek csökkentek nagy mértékben. A bevételek időbeli elhatárolása: 0 Ft A költségek, ráfordítások időbeli elhatárolás: 37.853 ezer Ft o gáz energia: 489 ezer Ft o bírságok: 1.340 ezer Ft o telefon díj: 92 ezer Ft o személygépkocsi használat: 370 ezer Ft o bankköltség 4 ezer Ft o illeték: 15 ezer Ft o vízdíj 19 ezer Ft o eszközhasználati díj 8.716 ezer Ft o számlalevél kihordás 9.531 ezer Ft o szennyvíz elvezetés, tisztítás 7.245 ezer Ft o csatorna díj 21 ezer Ft o utazási, kiküldetés: 11 ezer Ft o hűségjutalom 9.870 ezer Ft o megjelenés cégtudakozóban 117 ezer Ft o egyéb költségek 13 ezer Ft Halasztott bevételek: 98.580 ezer Ft o fejlesztési célra kapott támogatás: 5.033 ezer Ft o vagyonrendezés során kapott tárgyi eszköz: 91.775 ezer Ft o fellelt anyag: 1.772 ezer Ft 3. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Értékesítés nettó árbevétele A társaság 2013 évi nettó árbevétele 2.383.304 Ft. Az értékesítés nettó árbevételének részletezését a 12. számú táblázat tartalmazza. A 2013-ban az Zrt szintű értékesítés nettó árbevétele 501.098 ezer Ft-al több, mint 2012-ben. A víztermelés,értékesítés ágazat árbevétele 1.500.537 ezer. Ft tárgyévben, 2012-ben ez az érték 1.239.340e.Ft. volt. Oldal 20/26 KIEGÉSZÍTŐ MELL 2013 - HBÖV 04-26 végleges REV-1