Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid felhasználás közvetett módon pl. rosszul megválasztott szarvasmarha takarmány pl. az alapkőzetből kioldódó nehézfémek feldúsulása
A talajszennyeződés legfontosabb forrásai Magyarországon PONTSZERŰ NEM PONTSZERŰ TERMÉSZETES EREDETŰ ásványi lelőhelyek geológiai formációk természetes (pl. vulkáni) eredetű nedves és száraz kiülepedés a légkörből árvizek, elöntések, nagy esők erős szelek természetes radioaktív sugárzások EMBERI (ANTROPOGÉN) EREDETŰ szennyvizek szennyvíziszapok hígtrágya hulladékok folyékony szilárd toxikus nem toxikus termelési (ipari) emissziók légszennyezésből eredő száraz és nedves kiülepedés mezőgazdasági vegyszerek műtrágyák növényvédő szerek közlekedés atomrobbantások
Szennyezés: látható és érzékelhető rejtve maradó Rejtve maradó szennyezés: térben és időben eltérő időben jelentkezhet a hatása felismerés közvetlen veszély esetén talaj és felszín alatti vizek szennyezése Társadalmi érdek: rekultiváció mikor történjen Szennyező fizet elv nem mindig alkalmazható országos prioritási rangsor
A TOXICITÁS PROBLÉMÁJA Toxikusnak tekintünk egy anyagot (kémiai elemet, vegyületeit, szerves anyagot), amennyiben káros hatást fejt ki talajra, növényre, állatra, emberre. Adott elem esszenciális toxikus volta koncentráció függő. L50 (letális dózis) Az adott elem hatását más elem/anyag jelenléte módosíthatja, toxikusságát csökkenti. Egyes antagonista hatású elemek túlsúlyba kerülve gátolják a többiek felszívódását (másodlagos hiány). Az egyik legfontosabb antagonista hatású elem a Ca, amely túlsúlyban gátolja a Zn, a Cu, a Mg felszívódását. Hasonló gátlás tapasztalható a Cu-S, valamint a Se-S viszonylatában. Elem antagonisták pl. Zn Cd. Toxikusság függ az expozíciós időtől. Rendszeres, tartós terhelés, vagy egyszeri, akut hatás. A káros anyag milyen formában van jelen: metilhigany vegyületek erős mérgek, de a HgS oldhatatlan semleges anyag. Meghatározó az oxidációs fok: pl. Cr(III-vegyületek nem mérgezők, a Cr(VI) azonban erős méreg, rákkeltő. Emberi ill. állati szempontból fontos a szervezetbe kerülés módja: bőrön, szájon át, tüdőbe ill. mely szervekbe kerül a mérgező elem. Környezeti feltételek módosítják a hatást. Az adott növény fajtája, az emberi ill. állati egyedek neme, kora, egészségi állapota stb.
Perzisztencia Természetes lebontással szembeni ellenálló képesség Minél perzisztensebb egy vegyület, annál nagyobb annak a veszélye, hogy a környezeti elemekben felhalmozódik és bekerül az élő szervezetekbe. Lassan bomló, perzisztens vegyület pl. a klórozott szénhidrogének, policiklusos aromás szénhidrogének. Egyáltalán nem degradálódnak a nehézfémek.
A káros anyag milyen formában/vegyületben van jelen
A káros anyag milyen formában/vegyületben van jelen
2000 előtt. eltérő mértékű károsodások a területeken szennyezések mérése nem egységes nem volt mihez viszonyítani Ennek eredménye: a nyugati szakirodalomra alapozott határértékrendszerek alkalmazása holland, berlini, kanadai adatok átvétele Hazai igények szükségessé tették a hazai szabályozási rendszer kidolgozását: 10/2001. Köm-Eüm-FVM- KHVM együttes rendelet, majd 6/2009. KvVM-FVM-EÜM együttes rendelet.
Határértékek: Igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást Kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezet- vagy egészségkárosodást idézhet elő
Határértékrendszerek: természeti adottságokon alapuló (pl. német és holland szabályozás) területhasználaton alapuló mindezek nem függetlenek egymástól ( pl. a természeti adottság determinálja a használatot bizonyos mértékig)
Természeti adottságokon alapuló határértékrendszerek I. Holland lista jól általánosítható A érték = referenciaérték C-érték = beavatkozási határérték
Természeti adottságokon alapuló határértékrendszerek I. Berlini lista három vízföldtani kategória: I. vízvédelmi területek II. ősfolyamvölgy III. egyéb felszín Magyar viszonyokra átültethetők
Területhasználathoz kötött határértékrendszerek II. Eikmann-Kloke rendszer Kategóriái: Gyermekjátszótér Kert Sportpálya Park Ipar Gyümölcs-zöldség termelés Nem mezőgazdasági terület. Mintavétel 10-35 cm.
Területhasználathoz kötött III.: Kanada
Határérték és az alkalmazott feltárási mód
Magyar szabályozás: A: háttér koncentráció B: szennyezettségi határérték C i : intézkedési érték D: kármentesítési határérték
Magyar szabályozás: A érték: a tiszta környezeti elem (talaj vagy felszín alatti víz) anyagtartalma átlagos magyarországi viszonyok között. A definícióban lényeges az "átlagos magyarországi viszonyok! A b érték: Bizonyított háttérkoncentráció B érték: Szennyezettségi határérték, amely koncentrációig a környezeti elem terhelése nem jár nagy kockázattal. Meghatározásában a célállapotoknál tárgyalt szempontok voltak irányadók: a talaj esetében a multifunkcionalitás, a felszín alatti víz esetében az ivóvíz előállítására való alkalmasság fenntartása C érték: Intézkedési érték Kármentesítési határérték (D érték): Egy hatóságilag is rögzített, a terület érzékenységét, a területhasználatokat stb. figyelembe vevő helyspecifikus kockázatfelméréssel meghatározott érték, ahol már az ökoszisztéma károsodik. E érték: egyedi határérték (B< E <D).
A TIM vizsgálati eredményei alapul szolgáltak a talajvédelem háttér- és határértékeinek korszerűsítésében. Ehhez az alábbi összefoglaló táblázat készült, amelyben Magyarország talajainak nehézfémtartalma szerepel mg/kg-ban. elem vegyjel szokásos érték javasolt háttérérték javasolt határérték arzén As 1-15 10 15 cink Zn 5-150 100 250 higany Hg 0.002-0.1 0.15 0.5 kadmium Cd 0.1-1 0.5 1 kobalt Co 1-20 15 50 króm Cr 2-50 30 100 molibdén Mo 1-5 3 10 nikkel Ni 2-50 25 50 ólom Pb 2-50 25 100 réz Cu 1-50 30 100
Kadmium mennyisége a talajban a TIM pontok elemzése alapján
Nem pontszerű források Szennyvíziszap, komposzt Műtrágyák, peszticidek Közlekedés Állati eredetű hulladékok Légköri kiülepedés Szedimentáció Szennyező források Pontszerű források Ipari területek Kommunális hulladéklerakók Balesetek