EGYIPTOM I. S. A B D.A L L A H

334 N ÉPESED ÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA EGYIPTOM I. S. A B D.A L L A H I. B E V E Z E T É S 1. Az E gyiptom i A rab K öztársaság K orm ánya felism eri azt a tényt, hogy a világ fejlődő országai napjainkban számos és különböző problém ákkal állnak szem ben az egyes terü letek en, különösen az állam polgárok m egfelelő életkörülm ényei, az életszínvonal em elése és a gazdaság i-társad alm i és m űszaki fejlődés elérése te rü le té n. N apjain k egyik legsürgetőbb problém ája a népesség gyors növekedése, v alam in t annak hatása a gazdasági és társadalm i fejlődésre. A gyors növekedés elk erü lh etetlen következm énye a term észeti erőforrások fokozottabb kihasználása, különösen olyan közösségekben, am elyek nem rég nyerték el függetlenségüket. 2. A fejlődő országokban a halálozási arán y szám gyors csökkenése, és különösen a csecsem őhalandóság csökkenése és az állandó term ékenységi arányszám ok következm ényeként a 15 éven aluli gyerm ekek aránya n agym értékben nőtt, am i a korm ányokra háruló te r hek súlyosbodását jelen tette azokban az országokban, ahol a népesség szükségleteinek k ielég ítésére tö rek ed tek. M indezek h a tá s t gyakorolnak a gazdasági fejlesztés te rv e ire is. 3. Még ha vannak is m egegyező vélem ények egy m egfelelő népesedési politika m egtervezésének szükségességére vonatkozóan, a célkitűzések m eg v aló sításán ak k ö v etelm ényei, eszközei és kapcsolatu k a fejlődéssel m ég m in d ig hom ályosak. A különböző EN SZ szervezetek term észetesen n agym értékben segíthetnének ebben tervek összeállításával, v a la m in t a p rogram ok kidolgozásával. 4. A fe jle tt országok fejlődő országok szám ára n y ú jto tt segítségének egyrészt a szegénység okainak kiküszöbölésére kell irányulnia, m ásrészt a születési arán y szám csö k k en tésére családtervezési p rogram ok kidolgozásával. 5. E gyiptom ú g y lé p e tt a XX. század m ásodik felébe, hogy m in den ajtó zá rtn ak tű n t előtte. G y a rm ati problém ák és a p o litikai szabadság csak form ai jellegűek voltak. A társadalm i problém ák egyre égetőbbekké v áltak a népesség szám ának növekedése, a túlságosan igényes törekvések és a fejlesztés gondolatának teljes hiánya m iatt. 6. E gyiptom nak több, egyidejűleg lejátszódó forradalom m al kellett m egbirkóznia, am elyek ugyanabban az időben söpörtek végig a fejlődő országokon és nem eg y m ást követően, hosszabb időközönként

335 tö rtek ki, m int m ás országokban. A forradalm ak a következő célok eléréséért harcoltak: nem zeti függetlenség, társadalm i igazságosság, átalakulás a m ezőgazdasági társadalom ból ipari társadalom m á, tu d o m án y és technológia, kom m unikációs eszközök és m o d ern tudom ány. 7. E gyiptom szám os nehézséggel küzd állandó h arcáb a n a m a gasabb életszínvonal elé ré sé é rt a gazdasági és tá rsa d a lm i fejlődés ú t ján. Ezen nehézségek egyik legjelentősebbike a népesség szám ának gyors növekedése, am ely a tőke nagy résznek olyan szolgáltatások m eg terem tése céljából tö rtén ő fe lh a szn álásá t teszi szükségessé, am e lyek im produktívak, m in t például társad alm i szolgáltatások és lakásellátás; szükségessé teszi továbbá az élelm iszerte rm elésre való k o n cen tráció t is. П. A N É P E S S É G D E M O G R Á F IÁ I J E L L E M Z Ő I M int fejlődő ország, E gyiptom szám os pro b lém áv al küzd n ép ességének gyors növekedése m iatt. E gyiptom népessége az 1882. évi 6,8 m illióról a jelenlegi becsült 36,4 m illióra növekedett. A népesség m egkétszereződött 1922-ben és 1961-ben; előreláthatólag, am en n y i ben a jelenlegi növekedési arán y továbbra is fennáll, kevesebb m in t 30 éven b elü l ism ét m egkétszereződik. 1960 és 1966 k özött a nö v ek e dés évi arán y a 2,54% -ot ért el (jelenleg becslések szerin t ez az arány 2,24%). Az évi növekedés m agas arán y a term észetesen nyom ást gyakorol a gazdasági erőforrásokra. A m agas term ékenység a népesség növekedését okozó legfontosabb tényező. Az egészségügyi szolgáltatások jelen tő s fejlődése következtében a halálozási arányszám folyam atosan csökken. A halálozási arányszám előreláthatóan továbbra is csökkenni fog a jövőben, fe n n ta rtv a 2% -os évi növekedési arányát, ha csak a term ékenységi arán y szám nem csökken sokkal gyorsabban. a) A N É P E S S É G K O R É S N E M S Z E R IN T I Ö S S Z E T É T E L E E gyiptom ra általáb an a csaknem állandó jellegű és fiatal korösszetétel jellem ző a fe jle tt országokkal összehasonlítva. A 15 éven aluli gyerm ekek arán y a m agas (42,4%), a 15 64 évig te rje d ő korcsoportok a rá n y a alacsony (54,4%) és a 65 és en n él m agasabb korcsoportúak arán y át 3,2% -ra becsülték 1970-ben. A népességnek ez az összetétele nagy hatással van azokra az erőfeszítésekre, am elyek a gazdasági és társadalm i fejlődés terü le té n tapasztalhatók. A g y erm ek ek m agas a rá n y a a közszolgáltatások, oktatás, egészségügy és társadalm i jólét terü le té n szükséges kiadások növelését vonta m aga után. M ásrészt a 15 64 évig terjedő korcsoportnak a népességen belüli arán y a ren d k ív ü l nagy jelentőségű, m ivel ez a csop o rt képezi a népesség term e lő részét. N yilvánvaló, hogy ezen k o r csoportra nehezedő eltartási terh e k igen súlyosak a gyerm ekek m agas százalékos arán y a m iatt. A népesség korösszetétele a m ezőgazdasági terü leteken különbözik a városok népességének összetételétől. A 15 44-ig korcsoport

336 N ÉPESED ÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA arán y a alacsonyabb a m ezőgazdasági területeken, m in t a városokban, ez valószínűleg annak a következm énye, hogy a m unkaképes korú férfiak a m ezőgazdasági terü letekrő l a városokba vándorolnak. Meg kell jegyezni, hogy a 60 évesnél idősebb korcsoport a rá n y a m agasabb a m ezőgazdasági terü letek en, m in t a városokban, ez viszont valószínűleg annak a következm énye, hogy a nyugdíjba vonult szem élyek nagy része v isszatér ered eti lakóhelyére. Figyelem re m éltó, hogy a férfiak és nők arán y a m ajdnem azonos. A városi korm ányzóságokat egy m agasabb férfi arán y jellem zi, m int a m ezőgazdasági korm ányzóságokat, ez a férfiak belső vándorlásának tudható be. b) T E R M E K E N Y S E G I S Z IN T E K É S T R E N D E K E gyiptom népességének legtöbb osztálya közös értékren d szert képvisel a reprodukcióval kapcsolatban, az érték ren d szer egyik legjelen tő seb b vonása a nagy családok k ia la k ítá sá n a k igénye. Ez valószínűleg két tényezőnek tu lajd o n íth ató : az első, hogy a m ezőgazdasági terü leteken a gyerm ekeket a biztonság és a presztízs forrásának tekintik; másodszor, a gyerm ekeket a m ezőgazdasági terü letek en olcsó m unkaerőként használják ki. Ezenkívül a gyerm ekeket hosszú időn keresztül a házasság alapvetően szükséges kapcsának tek in tették. E gyiptom ban a nyers születési arányszám 1966-ig több m int 40 ezrelék volt, az arán y szám ezu tán egy n y ilv án v aló csökkenő tre n det m u tato tt és 1972-ben 34,4 ezreléket ért el. Ez új fejezetet jelen t h et a népesedés növekedésében, de ez m ég nem á lla p íth a tó m eg véglegesen. V alójában m ind a b ru ttó reprodukciós arány, m ind pedig a n ettó reprodukciós arán y csökkenő ten d en ciát m utat, b ár m ég m in dig m agasak, 1970-ben 2,5, illetv e 1,9 k ö rü l m ozogtak. A term ékenységi arán y a m ezőgazdasági terü letek en m agasab m int a városokban, a csökkenés gyorsabb a városokban. A városokban a nők fiatalon szülnek gyerm ekeket és ezután folyam odnak születésszabályozáshoz, a m ezőgazdaságban dolgozó nők viszont folytatják szüléseiket. A term ékenységi arányszám ot befolyásoló tényezők legfontosabbika a nők oktatása. 30 évi házasság u tán az írástu d atlan nőknek átlagosan 7 gyerm ekük van, m íg a m agas képzettségű nők esetében ez az átlag 4 a latt van. c) H A L Á L O Z Á S I S Z IN T E K É S T R E N D E K Az elm últ k ét évtizedben a halálozások tren d je különbözött a term ékenység tren d jétő l. Az elm últ 30 évben a nyers halálozási arán y szám kb. 50% -kal csökkent, 1972-ben 14,5/ezer volt, a m ezőgazdasági te rü le te k e n m agasabb, m in t a vásorokban. A csökkenés elsősorban az egészségügyi szolgáltatások k iterjesz té sén ek k övetkezm é nye. A csecsem őhalandóság arán y áb an elért csökkenés szintén jelen tős v o lt (az 1930-as évek 163%0-é rő l a jelen leg i kb. 116% ц-ге csökkent).

337 A csökkenés ellenére a csecsem őhalandóság arán y a viszonylag még m indig magas, az állam célkitűzései közé tartozik, hogy ezt az arán y t sokkal gyorsabb ütem ben csökkentse, a gyerm ek és anyavédelem te rü le té n különböző p rogram ok bevezetésével és k ite rje sz té sé vel, b á r a csecsem őhalandóság a rá n y á n a k csökkenése a népesség kom oly felduzzadását fogja eredm ényezni. A 15 évesnél fia ta la b b korcsoport m agas halandósága nagy veszteséget jelen t az ország szám ára, m ivel ezek a gyerm ekek a m u n k a képes kor elérése elő tt halnak meg, m iután m ár felhasználták a nem zeti jövedelem ből való részesedésüket. E gyiptom halandósági táblái azt m utatják, hogy a várh ató élettartam jelentősen növekszik a születésnél m ind a férfiak, m ind a nők esetében. A születéskor várható élettartam m ost kb. 52 év a férfiak n ál és 55 év a nőknél. d) V Á N D O R L Á S A népesség szám ának gyors növekedését tekintve (Egyiptom nak jelen leg kb. 36,4 m illió lakosa van), az egyiptom i nép élete m ég m in dig a N ílus d eltájára és keskeny völgyére szorítkozik. A lak o tt terü le t az ország teljes terü letén ek nem több, m in t 5% -át teszi ki (teljes terü lete 1002 ezer négyzetkilom éter). A népsűrűség magas, 1973-ban 1012 fő/négyzetkilom éterre becsülték a lak o tt területeken. A problém a nem csupán a népesség koncentrációja, v alam in t a gazdasági és tá rsa d a lm i tev ék en y ség ek összpontosulása a N ílus völgyében, hanem a tőke n agyarányú koncentrációja is. A teljes népesség egyötöde nagy K airó te rü le té n él. E gyiptom ban nagy jelentőségű a belső vándorlás is, am ely összefügg a n épességnek a városi és m ezőgazdasági te rü le te k közötti m egoszlásában bekövetkező gyors változásokkal. A városi te rü le te k la kó in ak százalékos a rá n y a 1917 és 1966 között m egkétszereződött, je lenleg kb. 44%. A m ezőgazdasági terü letekrő l a városokba történő vándorlás általános tendenciája nyilvánvaló m inden korm ányzóságban. A m ezőgazdasági népesség fo ly am ato s áram lása a városi te rü le tek felé általáb an az ip ar és a kielégítőbb szolgáltatások vonzásának következm énye, annak rem ényében, hogy m agasabb m u n k ab ért kapnak az ide vándorlók azoknál, akik a m ezőgazdaságban dolgoznak. A vándorlás szám os problém át jelen t (lakás, közlekedés stb.) a váro sokban és különösen K airóban. E gyiptom hosszú időn keresztül zárt ország volt népének külső vándorlása tekintetében. Az elm ú lt néhány évben a kivándorlás aránya növekedett, b ár ez elhanyagolható nagyságú. A kivándorlók legnagyobb része 20 és 40 év közötti korú. e) h á z a s s á g A házasságkötések arányszám a E gyiptom ban m agasabb, m in t sok m ás országban, 1971-ben kb. 10/ezer volt. Az e lm ú lt három év tized b en az arán y szám o k egy kissé csökkenő tre n d sze rin t ingadoztak,

338 N ÉPESEDÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA m ely ingadozás k ét tén y ező re v ezeth ető vissza. Először a városi n é pesség a rá n y á n a k növekedése, ahol a házasságkötések szám a viszonylag alacsony. M ásodszor a m űvelődés és oktatás elterjedése, am elynek következm énye, hogy az em berek hajlam o sak a házasságkötést későbbre halasztani. 1971-ben az első házasságkötés átlagos kora a férfiak n ál kb. 25 év volt, a nő k n él pedig 19,3 év, ezek a szám ok m agasabbak a városokban, m in t a m ezőgazdasági területeken. A válások száma m agas E gyiptom ban, b ár csökkenő tendenciát m u tat, 1971-ben 2 ezrelék volt. M eg kell jegyezni, hogy E g y iptom ban szü letések kizárólag Házasságban élő asszonyoknál fordulnak elő, vagyis a tö rv én y telen születések elhanyagolhatók. E lhangzanak olyan vélem ények, hogy a lányok m inim ális házasságkötési életkorának felem elése 16 évről, a születések szám ának csökkenését eredm ényezné. A tén y azonban az, hogy a 20 éven aluli házasságban élő nők hozzájárulása a teljes születések szám ához nem h alad ja m eg a 3,5% -ot. f) M U N K A E R Ő É S J E L L E M Z Ő I A m unkaerő nagysága és jellem zői igen fontosak, m ivel alapvető szerepet játszanak a term elő folyam atban. Az 1966. évi adatok szerint a teljes férfi népesség 52,1% -a, m íg a nőknek csak 4,4% -a volt gazdaságilag aktív. A férfiak gazdasági aktivitási arán y a alacsonyabb a városokban, m in t a m ezőgazdasági terü leteken m inden korcsoportban, a különbségek azonban nagyobbak a fiatalabb és az idősebb korban. A nőknél a tevékenységi arányszám m agasabb a városokban, m int a m ezőgazdasági területeken, kivéve a legfiatalabb korcsoportot. Az aktivitási arányszám ok a férfiak ra vonatkozóan m ind a fiatal, m ind pedig az idősebb k o rcsoportokban viszonylag m agasak E gyiptom ban. Ez főleg annak tu lajd o n íth ató, hogy az életkörülm ények sok gyerm eket arra kényszerítenek, hogy a m unkaerőpiacra lépjenek a tan u lás folytatása helyett, v alam in t ugyanezen körülm ények sok idős em bert késztetnek arra, hogy folytassák a m u n k át 60 éves kor u tán is. 251% azoknak a jövedelm et nem term előknek az aránya, akik terh et jelen ten ek a jövedelm et előállítók szám ára, am ely jelentős eltartási te rh e t jelez Egyiptom ban. A 15 éves kornál fiatalabb eltarto ttak hozzájárulása kb. 140. m íg az idősebb korcsoporté (65 éves vagy ennél idősebb) csak 8. A többi a fe ln ő tt e lta rto tta k h o zz ájáru lását képezi (15 és 64 éves k o r között), ezek elsősorban nők. Az e lta r tási arán y jelentős m értékben különbözik a városokban és a m ezőgazdasági terü letek en, 270 a városokban, m íg ez a szint csak 240 a m ezőgzdasági területeken. Az 1966-ban m egállapított, férfiak ra vonatkozó teljes várható élettartam ból, am ely 48,3 év volt, 32.9 évet tö ltenek el előreláthatólag gazdasági tevékenységben és 15.4 évet inaktív állapotban. A m unkaerő pótlásának aránya, vagyis a m unkaerő term észetes növekedése

339 kb. 26,3 ezrelék évenként. A m unkaerőpiacon jelentkező igény indexe (az az aránya, am ely a m u n k ára jelentkező új m unkások szám a és a nyugdíjazás vagy pedig elhalálozás m iatt m egüresedett m unkalehetőségek közötti a rá n y t tükrözi), kb. 288%. Az iskoláztatás m eghosszabbodása nyilvánvaló m érséklő hatást gyakorol az iskolás korú fiatalok aktivitási arányára. Az oktatás pozitív hatású a nők esetében. Az írástu d atlan nők aktivitási arán y a 4,8% volt, m íg ez a szám 27% olyan nők esetében, akik középfokú végzettségűek, a m agas iskolázottságú nők esetében pedig valam ivel 75% a la tt volt. A nők aktivitási arán y a családi állapotukkal is összefügg. A legm agasabb aktivitási arán y a nőknél az egyedülálló kategóriában tap asztalh ató, m íg a legalacsonyabb a házasságban élő nőknél. I I I. T Á R S A D A L M I-G A Z D A S Á G I J E L L E M Z Ő K 1952 óta E gyiptom erőfeszítéseinek jelentős részét egy m odern társadalm i-gazdasági in fra stru k tú ra létrehozásának szenteli, m ely az erőteljes fejlődés elengedhetetlen feltétele. Az 1952 és 1960 között eltelt időszakban E gyiptom népessége 21,8 m illióról 26,1 m illióra növekedett és az 1 főre ju tó reáljövedelem 86-ról 117 d o llá rra em elk ed ett. A nem zeti jövedelem n övekedésének átlagos évi arán y a (állandó árakon szám ítva) 4,89% volt, az 1 főre ju tó jövedelem é pedig 2,37%- U gyanerre az időszakra v o n atkozóan a népesség növekedése 2,4% -os volt. Az első ötéves fejlesztési terv (1960 1965) 6,5% -os évi átlagos növekedési ü tem et é rt el. Ezen időszak a latt a nem zeti jövedelem kb. 20% -át fo rd íto tták beruházásokra. A m ezőgazdaságfejlesztési politika 3 főbb program végrehajtása révén érvényesül: agrárreform, a m ezőgazdasági terü letek kiterjesztése öntözés és talajjav ítás ú tján és a m ezőgazdasági term elékenység növelése tö k é le te síte tt technológia által. Az 1952. évi ag rárrefo rm előtti földbirtokrendszer a népesség többségénél a létm inim um fe n n ta rtását biztosította. E ltekintve a politikai és társadalm i hatásoktól, a földbirtokrendszerben bekövetkezett változás növelte a m ezőgazdaság hatékonyságát és term elék en y ségét és ja v íto tta a m ezőgazdasági népesség életén ek m inőségét. A talajjav ítás, a szántóföldeknek kb. eg yharm adát csatolta a m ár m egm űvelt területekhez. Ez elsősorban az A sszuáni-gát m egépítésén ek köszönhető. A m ezőgazdaság fejlődésével párhuzam osan az ország fejlesztési stratég iájának egyik fő célkitűzése volt az iparosítás, am ely 1952 óta van folyam atban. Az ipari term elés állandóan növekszik és az ország ö n b izalm ának egyik fő alapköve. Jelen tő s m értékben növekedtek a foglalkoztatottsági lehetőségek, am i az ak tív m unkaerőnek kevesebb m in t 7,7 m illiójáról 9,5 m illióra való em elkedését eredm ényezte 1960 és 1967 között. A növekedés ellenére azonban a népesség foglalkoztatottsági arán y a kb. 27% m a rad t. 1970-ben 26,4% -ra becsülték, am ely 0,6% -os csökkenést m u tat.

340 N ÉPESED ÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA A m unkaerő elosztásában is tap asztalh ató bizonyos m érték ű változás. A m ezőgazdasági szektor, am ely 1960-ban 54,3% -ot foglalkozta to tt, 1967-ben 50,9-et. Az ipari szektor 1960 és 1967 között 10-ről 11% -ra növekedett. A legfigyelem rem éltóbb növekedés a közszolgáltatások terü letén tapasztalható, ezen a terü le te n 1967-ben az ak tív m unkaerő 19,3% -át foglalkoztatták. E gyiptom a kezd ettő l fogva a tőkeképzés nehéz p ro b lém á jával állott szem ben az alacsony jövedelem és fogyasztási arán y adott helyzetében, am ely az ötéves terv ideje ala tt 46,9% -kal nőtt. Ezen időszak a la tt a m eg tak a rítá so k a nem zeti jövedelem 13,7% -át érté k el. Számos társadalm i v álto ztatást vezettek be olyan környezet létrehozása érdekében, am ely elősegíti a társadalm i m obilitást, fejlődést és egyenlőséget. Ide tartozik az ingyenes egészségügyi szolgáltatás kiterjesztése az egész népességre. Az elem i oktatás kötelező és az oktatás ingyenes m inden szinten, beleértve az egyetem et is. IV. N É P E S S É G T E R V E Z É S E G Y IP T O M B A N E gyiptom ban a népesség növekedésének arán y a exponenciális. Az ország erőfeszítései ezen problém a m egoldása érdekében különböző szakaszokra b onthatók. 1932 és 1952 között az indiferens tudatosság érvényesült, am i ko r a népesség nö v ek ed ését dem ográfusok, közgazdászok és szociológusok tanulm ányozták. F igyelm eztetéseik azonban nem találtak visszh an g ra politik ai szinten. 1952 és 1954 között az új rezsim a rra törekedve, hogy egy közép táv ú társad alm i-g azd aság i fejlesztési te rv e t dolgozzon ki, felism erte, hogy az akkor érvényesülő népességnövekedési arán y akadály o zh atja a fejlődést. E zé rt elő seg ítették a családtervezési leh ető ség e ket egy olyan korm ány által tám ogatott önkéntes intézm ény lé tre hozásával, am ely fogam zásgátló szolgálatot te ljesített számos klinika útján. 1962-ben az A lk o tm án y egy bekezdésben foglalkozott a n é p e sedési problém ával. 1965-ben a K orm ány a népesség növekedésének arányát, v alam in t ennek társadalm i-gazdasági v elejáró it nem zeti üggyé nyilvánította. 1969-ben a születési arán y szám 0,1% -os évi csö k k en tését irá nyozták elő nem zeti célkitűzésként, ezt a program bevezetése óta el is érték. Az értékelések azonban azt m u tatják, hogy a születési arán y szám csökkenő tendenciája nem tu lajd o n íth ató kizárólag a családtervezési p rogram nak. Az elm últ 20 év a latt E gyiptom népességének alakulását három főbb, egym ással kölcsö n h atásb an álló tényező befolyásolta. Ezek a következők: a társadalm i-gazdasági fejlődés, am ely 1952 óta felgyorsult és am ely a népesség egy részénél alacsony term ékenységi norm ákat alak íto tt ki; az 1967 óta fennálló háborús állapot, am ely szintén negatív irán y b an befolyásolja a term ékenységet és a családtervezési szolgálat, am ely h o zz ájáru lt a term é k en y ség csökkenéséhez.

341 1973-ban a K o rm án y kidolgozta a N em zeti N épesedési és Család terv ezési P o litik át, am ely az elkövetkező évtized fejlesztési te rv é nek egyik eszköze lesz. M ind az ország, m ind m ás országok tap asztalatain alapulva, valam in t az elm últ időszakban g y ú jto tt ism eretek alap ján a fent em lített politika a következő alapvető irányelveket veszi figyelem be: a m agas term ékenység következm énye és nem oka a fe jle t lenségnek; a term ékenység a viselkedés visszatükröződése, am elyet a fennálló társadalm i-gazdasági rend határoz meg. Nem változik m eg lényegesen a társadalm i-gazdasági rendszerben bekövetkező főbb változások nélkül; a népesség növekedésének arán y a nem jelen t önm agában problém át. Problém ává válik azonban akkor, am ikor egyéb változókkal hozzuk kapcsolatba, m in t pl. E gyiptom esetében a jó lét növelésével; kilenc, a term ékenységet befolyásoló tényezőt em eltek ki. Ezek a következők: a család társadalm i-gazdasági fejlődése (m ikro-szintű fejlődés), oktatás, a m ezőgazdaság gépesítése, a nők foglalkoztatottsága és a nők szerepének m egváltozása a társad alo m b an, iparosítás, a csecsem őhalandóság csökkentése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése által, valam int a táp lálás tökéletesítésével, társadalom biztosítás, k o m m u n i káció és a családtervezési szolgáltatások m otivációja, re n d e l k ezésre bocsátása és fokozása; a politika elu tasítja egy külön népesedési terv létezését és egy tízéves népességre o rien tált társadalm i-gazdasági fejlesztési te rv kidolgozását irányozza elő. A fen t em lített tén y e zők lennének egy ilyen jellegű terv objektív változói. V. A N É P E S E D É S P O L IT IK A É S A G A Z D A S Á G I-T Á R S A D A L M I F E J L Ő D É S K A P C S O L A T A E G Y IP T O M B A N 1. E gyiptom a m ú ltb an több alkalom m al tám adások áldozata volt. Az egyiptom i gazdaságot 1967 óta h atalm as k ö zvetlen k ato n ai k iad á sok terh elték m eg m indazon veszteségek és nyereségkiesések m ellett, am ely ek az agresszió kö v etk eztéb en álltak elő. Ezen pro b lém ák m ego ldásának alap v ető m ódja a fejlődés ü tem én e k gyors em elése. Az o r szág kifelé tekintő gazdaságpolitikája ellátja a gazdaságot m odern technológiai eszközökkel. Egyiptom kifelé tekintő politikája az egész világot m egnyitja a m aga szám ára, öröm m el üdvözöl m inden k ü l földi beruházást, m ivel szüksége van a fe jle tt m űszaki tudásra. Ezen politika következtében az iparosítás ugyancsak felgyorsul és fejleszti, m odernizálja a helyi ip art is. 2. Az állam célja az, hogy racionális m értékben em elje a végső fogyasztást annak figyelem bevételével, hogy ez a növekedési arány ne legyen kisebb, m int a népesség növekedésének aránya, ugyanakkor ne haladja m eg a b ru ttó nem zeti term elés növekedésének m értékét. E n n ek a p o litik án a k az a célja, hogy m egakadályozza az életszínvonal

342 N ÉPESEDÉSI V ILÁ G K O N FEREN CIA csökkenését, ugyanakkor rendelkezésre bocsássa a terv finanszírozásához szükséges forrásokat. A fogyasztás átlagos évi növekedési ütem e előreláthatólag el fogja érni az 5,8% -ot a tervidőszak végéig, ez a növekedési ü tem m eg h ala d ja a népesség növekedésének ütem ét. 3. A gazdasági fejlődés nem h alad h at előre egészséges form ában, ha nem kíséri ugyanolyan ütem ű társad alm i fejlődés. A társadalm i fejlődés m agában foglalja azt a feladatot, hogy forradalm asítani kell az általános m űvelődés és k u ltú ra rendszerét és fogalm ait, m eg kell szü n tetn i az írástudatlanságot, be kell vezetni az általános m űszaki és egyetem i oktatást, tudom ányos és technikai kutatást. A társadalom fejlesztési politikának nem csak az a célja, hogy száz százalékban bevezesse az elem i iskolába történő beiratkozást és hogy csökkentse a felnőttek körében tapasztalható írástudatlanság m agas százalékos arányát, hanem hogy differenciálja az o k tatást am i lyen m érték b en csak lehet, annak érdekében, hogy kielégíthessék a fejlődéshez szükséges különböző szakem berek irán ti igényeket. Célul tűzi ki azt is, hogy m egszüntesse az oktatási form ák között fennálló társa d alm i különbségeket. Az ak tív és term elő ré te g e k szám ára elsőrendű fontosságúvá vált, hogy állandóan m űveljék m agukat és folyam atosan szerezzék meg a m odern tudást. A társadalom fejlesztési politika célja az, hogy m axim ális m u n k a lehetőségeket biztosítson. K épzés ú tján em elik a m unkás m unkájának hatékonyságát, lehetővé teszik szám ukra, hogy új szakm át tanuljanak, hogy egyik foglalkozási ágból a m ásikba tu d jan ak átm enni, következésképpen, hogy növeljék jövedelm üket. Az állam m egszervezi a külföldi m unkalehetőségeket a felesleges m unkaerő szám ára rövid távon oly m ódon, hogy az állam polgárok m éltóságukat m egtarthassák és m u n k áju k érték e fennm aradjon. Az arab országokkal k ét- és többoldalú politikai és gazdasági egyezm ényeket kötnek az egyiptom i kivándorlók m u nkakörülm ényeinek m egszervezése érdekében. 4. A politika célja, hogy koordinálja és fejlessze az orvosi ellátás rendszerét an n ak érdekében, hogy m axim álisan ki tu d ják használni a fennálló szolgáltatásokat. E m ellett nagy figyelm et fo rd ítan ak a m egelőző szo lgáltatásoknak is. 5. A lak ásép ítés te rü le té n az állam elsőbbségben részesíti az a la csony bérű lakások építését a városi és m ezőgazdasági terü leteken és m egfelelő lakásokat biztosít a jövedelem színvonalnak m egfelelő bérért. 6. A nők a társadalom felét képezik, így a nőktől m egtagadni azt, hogy részt vehessenek a fejlődés átfogó stratégiájában, azt jelenti, hogy a társadalom tag jain ak felét m egfosztják képességeik gyakorlásától. Az állam lehetővé teszi, hogy a nők koordinálhassák a család és a társadalom irán ti kötelességeiket. A nők és férfiak között egyenlőséget biztosít a politikai, társad alm i, k u ltu rá lis és gazdasági életben. Jelenleg tanulm ányozzák azokat a törvényeket, am elyek a nőknek a családban elfoglalt h elyzetét, a válást, a p o lig ám iát és a házasságkötési éle tk o rt írják elő. 7. E gyiptom olyan pro b lém ák k al küzd, m in t a népességnek és a

343 legtöbb gazdasági és társadalm i tevékenységnek a fővárosban, v a lam in t néhány nagyobb városi terü leten való koncentrációja. Üj te rü lete k et fognak létrehozni a népesség koncentrációjára és új gazdasági tevékenységekre. Célul tű zték ki, hogy k iterjesztik az építési te rü lete k et n yugati irán y b an a Földközi-tenger partvidékén, keleti irán y b an a V örös-tenger felé és S ínai térségben, déli irán y b an pedig a N asser-tó körül. E lőirányozták az egyiptom i falu rekonstru k ció ját is és m egkezdték E gyiptom ban az egész vidék villam osítási terv én ek végrehajtását. Az állam m in d en t m egtesz annak érdekében, hogy d ecentralizálja a m inisztérium okat, a k u ltu rális szolgáltatásokat és az új ipari lé te sítm ényeket és egyetem eket a hosszú táv ú tervezés követelm ényeinek m egfelelően, am ely fig y elem b e veszi a korm ányzóságok közötti re la tív m egoszlást. A te rv e k sze rin t fokozatosan g ép esítik a m ezőgazdaságot és agrá rip a rt létesíten ek m ezőgazdasági terü letek en annak érdekében, hogy lelassítsák a városok felé irányuló belső vándorlást, m unkalehetőséget biztosítsanak a m ezőgazdasági terü letek en, változtatásokat vezessenek be a falvak hagyom ányos életm ódjában, v alam in t kiterjesszék a tá r sadalom biztosítási szolgáltatásokat a mezőgazdság'i területekre. 8. Az állam célja az, hogy felgyorsítsa a gazdaság és a társadalom átfogó fe jle sz tését a népesség gyors növekedésével kapcsolatos p ro b lém ák leküzdése érdekében. M ás szavakkal, az állam célul tű zte ki, hogy m egkétszerezi a nem zeti jövedelm et a következő fejlesztési terv végéig, am i viszont növeli az 1 főre ju tó jövedelm et, az életszínvonalat és a jövedelem m egtakarítás arányát. 9. M inden sikeres tevékenység alap ja a tudom ányosan m egalapozott tervezés, a fejlődést nem leh et autom atikusan m egvalósítani. A fejlődés tu dom ányos tev ék en y ség en alapul, am i előrejelzi a m egh atáro zo tt időszakban bekövetkező változásokat. E gyiptom n ap jain k ban 2000-ig terjedő hosszú táv ú terv e it b o n tja le a fejlesztésnek m egfelelően. A hosszú táv ú tervezéssel az oktatásügyi, tudom ányos k u tatási és m űszaki, a term elési és gazdasági ügyek, a szolgáltatások és társadalom fejlesztés, k u ltu rális m űvészeti, hum ántudom ányok és in form ációs ügyek tan ácsai foglalkoznak. Az 1975. évi népszám lálás adatai alapul fognak szolgálni az egyiptom i nép jó létére vonatkozó terv ek kidolgozásához és időszerűvé tételéhez. U gyanilyen célt szolgálnak azok a felm érések és kutatások, am elyeket a dem ográfia terü le té n folytatnak. V I. A N É P E S S É G A V IL Á G P E R S P E K T Í V Á J Á B A N : E G Y IP T O M N É Z E T E Á tfogóan a világ népessége szám ának növekedése önm agában nem jelen t problém át, m ivel az abszolút értelem ben növekedő (vagy csökkenő) számok jelen ték telen ek és m in t ilyenek, gyakorlatilag sem m itm ondóak. A legfontosabb n épesedési pro b lém ák csak olyan összefüggésekben lépnek fel, m in t pl. kapcsolatuk a kizsákm ányolással és elnyom ással, kolonializm us és neokolonializm us, a term é sz eti erő fo r rások kiuzsorázása, a k ö rn y e zet d eg rad áció ja és szennyezése, indo 22 D em ográfia 3 4

344 n é p e s e d é s i v i l á g k o n f e r e n c i a lencia és szegénység. Ezek a problém ák kétségtelenül a béke legfőbb ellenségei és n a p ja in k b a n az elégedetlenség legfőbb okai. A geopolitikai felosztások ellen é re a m o d ern kom m unikáció segítségével a v ilág népei eg y re közelebb k erü ln e k egym áshoz. In te n zíven nő a fejlődő világ törekvése a jobb m inőségű élet iránt. Egyre inkább felism erik azt a tén y t, hogy a fejlődő országok népességének jelenlegi növekedési ütem e következm énye és nem oka a fejletlen ségnek. Fel kell ism erni azt a tényt, hogy am ennyiben a népesség nagy részénél el is tu d n ak érn i csökkenést a term ékenység terü le té n m ind a fejlődő, m ind pedig a fe lje tt országok vonatkozásában és a század végére nulla népességnövekedést tu d n ak elérni, a jelenlegi gazdasági növekedési ü tem fen n tartásáv al a fe jle tt és a kevésbé fe jle tt országok között fennálló jóléti különbség nagyobb lesz a század végén, m int napjainkban. Ez nem azt jelenti, hogy tag ad ju k a népesség növekedési arányok befolyásolására irányuló törekvések szükségességét, hanem m egfelelő m egvilágításba kív án ju k ezeket helyezni egy úgynevezett társadalom fejlesztési világterv k eretéb en. Egy ilyen jellegű terv in teg rált prem isszáknak kell tek in tse a népességi változókat a fejlett és kevésbé fe jle tt országok közötti jó léti külö n b ség áth id alása érd e kében. Sürgősen szükség van a jóléti értékek rendszerének kidolgozására; ez egyrészt fig yelem b e veszi a világ n ép ein ek jogát az egyenlőséghez, m ásrészt m egkísérli leküzdeni a term észeti erőforrások jelen legi rabló m é rté kű kiaknázását; a kö rn yezeti szennyeződést és a degradációt. A fe jle tt országok az illetékes n em zetkö zi szervezetekkel közösen kom oly m értékb en járuljanak hozzá ezen világm éretű problém a m egoldásához azáltal, hogy segítséget n y ú jta n a k a fejlő d ő országoknak népesedési p o litikáju k és program jaik végrehajtásában, valam int azáltal, hogy m űszaki és technológiai tám ogatást n yú jta n a k n ekik p én zü g yi seg élyekkel annak érdekében, hogy m egoldhassák gazdasági és társadalm i problém áikat népességük jobb életén ek biztosítása céljából.