Új kutatási irányok az alkalmazkodáskutatásban: éghajlatváltozás

283 T UDOM Á N YOS CIK K Új kutatási irányok az alkalmazkodáskutatásban: éghajlatváltozás Kulcsszavak: kutatás és fejlesztés, éghajlat, természeti katasztrófák, globális A dolgozat terepi tapasztalatokra és szakirodalmi feltáró munkára alapozva ja- ben kulcsszerepe volt azoknak a mátrai és pécsi terepi tapasztalatoknak, melyek - éghajlatváltozási hatásokkal foglalkozni mind nemzetközi, mind magyarországi - - - - - BEVEZETÉS 2013 és 2015 között kiterjedt terepku tatások zajlottak a Mátrai és a Pécsi bor vidéken a Magyarországon 1 címen futó kutatás ke retén belül ( ). A több terepen is zajló vizsgálat célja az volt, hogy felderít se, milyen folyamatok alakítják a magyar agrárgazdaságot és hogyan változtak az dasági és társadalmi struktúrák országos és helyi szinten ( ). Az éghaj nem volt kijelölt témája a kutatásnak, terepi tapasztalataink mégis azt mu kifejezetten érinti a kérdés, de legalábbis rendelkeznek bizonyos fokú tapasztalattal a helyi éghajlatváltozás hatásairól. Erre alapozva, a kutatás eredményeinek érté éghajlatváltozással kapcsolatos tudása, 1

284 GAZDÁLKODÁS tapasztalata és alkalmazkodási stratégiája lettek megnevezve mint olyan lehetséges témák, melyeket érdemesnek tartunk egy célirányosabb megközelítéssel tovább vizs gálni. Egy ilyen kutatási kezdeményezés részben terepi tapasztalatokra, nagyobb részben a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésére támaszkodva fogalmaz meg következtetéseket, melyek és a lehetséges kutatási irányokra. A dolgozat eredményeit megalapozó ada tok két forrásból származnak. Az adatok agrárgazdaság és társadalom kapcsolódá si pontjainak felderítése volt. Az intenzív terepmunkára támaszkodó kutatásban közök is alkalmazásra kerültek. Ez a vegyes módszertan már korábban is hatékonynak bizonyult a kutatócsoport hasonló fókuszú, (Vára- ). területein dolgozókkal és a helyi vidékfej terjúk túlnyomó többségének hanganyaga interjúkat a kvantitatív tartalomelemzés módszerével dolgoztuk fel. Ennek a mód szernek az alkalmazásával válik a nyers interjúleiratból tényekkel és tapasztalatok kal alátámasztott interpretáció. A módszer dolási folyamat, melynek során a szövegben kódokba kerülnek. A módszer lényegi ré sze, amikor a kódok közötti kapcsolatok és összefüggések kerülnek azonosításra, megismert valóság kutatási céloknak meg ). Az így szerzett kvalitatív adatokat minden esetben kiegészítettük statisztikai adatok kibocsátásról, foglalkoztatásról, valamint a helyi szocioökonómiai viszonyok alaku gezhessünk. tapasztalatok a Gyöngyösi és Bólyi kistér utóbbiban a Pécsi borvidéken keresztül kapcsolódik a helyi agrárgazdaságba, habár nem egyforma mértékben. Míg a jelentenek még mindig fontos megélhe tési forrást, de kibocsátásuk országos körbefogó Villányi és Szekszárdi borvidé kekhez képest kisebb, nem is beszélve a he mellett. Habár az éghajlatváltozás témája nem volt része a fentebb hivatkozott kuta tásnak, mégis az volt a benyomásunk az interjúk során, hogy a téma kérdés nél kül is rendszeresen felmerül mind a két borvidéken. Az ide vonatkozó interjúkból származó tapasztalatok az Eredmények Az adatok másik forrása klasszikus szakirodalmi feltáró munka eredménye. Feldolgozásra került az éghajlatváltozást borszektor helyzetét tárgyaló nemzetközi és hazai szakirodalom. Ennek a feltáró munkának az eredményeit mutatjuk be az Eredmények fejezet második felében.

Király: 285 globális éghajlatváltozással és alkalmaz kodáskutatással kapcsolatos szakirodalmat tekintjük át. Kiindulási pontunk szerint az éghajlatváltozással foglalkozó kutatás mára az egyik legtöbb tudományterületet magában foglaló tudományos párbeszéddé vált. Célunk annak bemutatása, hogy ebben kiaknázatlan potenciáljuk van. Igazodva az éghajlatváltozással foglalko zó nemzetközi diskurzushoz, mi is kiinduló pontnak tekintettük az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate IPCC) által készített jelentések ben aprólékosan szintetizált tudásanya got. A szervezet 1995 óta munkacsopor éghajlattudományok területén végzett kutatások legfrissebb eredményeinek fel ként adta ki az éghajlatváltozás hatásaival, a sérülékenységgel és az alkalmazkodás kérdéskörével foglalkozó jelentéseit ( ). Ennek a hatalmas tudásanyagnak az áttekintése után kijelenthetjük, hogy az mányos diskurzusnak mára számos, diszcip línák és felhasználási cél szerinti alterülete alakult ki. Láthatóan ezt a párbeszédet még mindig a természettudományok dominálják, kodás szerepe is, beemelve a diskurzusba olyan témákat, mint fogyasztás, társadal globális civil mozgalmak szerepe vagy az Brulle ). A társadalomtudományok térnyerését két okkal lehet magyarázni. hogy antropogén 2 éghajlatváltozásnak és nem lehet azt csak a természetes változékonyságra, illetve cik likusságra visszavezetni. De talán ennél is nagyobb szerepet játszott a diszciplináris ismerése, hogy az éghajlatváltozás okozta Ez annak belátása, hogy országok, népek, társadalmi csoportok vagy helyi közösségek tozás hatásaira ( ). Ezeknek az ösz szefüggéseknek az alaposabb feltárására a társadalomtudományok, azon belül is a szociológia számos új perspektívát nyújt Ezen a vonalon tovább haladva a sérülékenység és vele szoros összefüggésben az alkalmazkodáskutatás látszik az egyik olyan területnek, ahol a társadalomtudo mányos gondolkodásnak és módszertannak Az adaptációs gyakorlatok és stratégiák tanulmányozása elképzelhetetlen olyan ku tatások nélkül, ahol ne az ember, az emberi pontjában ( ). Hasonló megállapításra jut a nemzetközi környezet Brulle galmazzák meg a társadalomtudományos ismeretek fontosságát: - 2 södése ( ).

286 GAZDÁLKODÁS mitigáción keresztül sikertelenek lesznek az emberi viselkedés és társadalmi dinamikák nagyobb és ala- - ( ). Ezt a meg multidiszciplináris természete is. Palutikof szerint az alkalmaz kodáskutatás jellegénél fogva annyira sok kutatási módszertanokra, a témával foglal kozó nagyszámú tudományos folyóiratra és hagyományos tudományfogalmaink szerint meghatározni, pontosan mit is értünk alat tanulmányokhoz, az alkalmazkodáskutatás esetében is a rugalmas alkalmazhatóság a Palutikof és munkatársai szerint a jó alkal mazkodáskutatás mögött koherens elméle ti keret és szigorú módszertan áll, hogy a között evidenciákat és legjobb gyakorlato kat találjon. Az alkalmazkodáskutatások területén melést övezi talán a legnagyobb tudomá hogy ez az éghajlatváltozásnak legkitettebb szektor, melyet bizonyítottan több nega tív, mint pozitív éghajlatváltozási hatás ér már most is ( termelését úgy teszi alkalmazkodóvá az éghajlatváltozáshoz, hogy közben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, de egyben növeli hatékonyságát is, hogy képes pességét ( ). Ered ményes mitigációs és adaptációs tervek hiá nyában, globális léptékben vizsgálódva arra számíthatunk, hogy az éghajlatváltozás kö vetkezményeként még pusztítóbb áradások, nehezítik majd az élelmezés megoldását. és az élelmiszerárak alakulását. Különösen termelésében (gabona, kukorica, zöldsé gek, gyümölcsök és halászat), hiszen ezek a jelenleginél is nagyobb klímastressznek lesznek kitéve ( ). Terepmunka-tapasztalatok a a tapasztalatainkról, melyek kulcsszere pet kaptak a dolgozat megszületésében. Ezek a tapasztalatok a Pécsi és a Mátrai borvidéken készített interjúkból és beszél készítettünk. Fentebb már említettük, hogy ezek az interjúk nem az éghajlatváltozásra az interjúalanyok közvetve vagy közvetlenül érintették ezt a témát. Ezek a momentumok általában vagy akkor merültek fel, amikor nevezniük. 3 Mitigáción jelen esetben azokat az emberi beavatkozásokat értjük, amelyek vagy az üvegházhatású gázok forrá ). 4 Adaptáció alatt értjük azt a folyamatot, melynek során jelenlegi vagy még csak várt éghajlatváltozási hatások hoz igazodunk. Emberi rendszerek esetében a cél mérsékelni vagy elkerülni a lehetséges károkat vagy kihasznál ).

Király: 287 Általánosak voltak az észrevételek, amelyek a kórokozók és betegségek felmelegedés következményeként megje pasztalatai keltették azt a benyomást, hogy ezen a területen valós, de még ismeretlen terméskiesést okozhat, felkészülni rájuk azonban nehezen lehet. A Mátrai borvidé fagyveszély, ami komoly kockázatot jelent a területeket újra termelésbe vonnák, ahogy az Egri, a Tokaji, a Villányi és a Somlói bor rendszeresen köthetnének termésbiztosí tást. A tapasztalatok azt mutatják azonban, hogy ezeket a költségeket a többség még nem képes kigazdálkodni. fel a fajtaválasztás kérdése. Ezt a borvi fehér borairól ismeri a közvélemény, pe szakma által is elismert nagy vörösborok ját, akik szeretnék a borvidék vörösboros borokat sokan a szerencsés évjárattal ma hogy a mátrai terroir folyamatosan képes Kevésbé hangoztatott vélemény volt a fel Azt nem tudjuk igazolni, hogy a felsorol tak mögött a helyi éghajlatváltozás a ma nem ennek kiderítése volt. Benyomásaink mégis arra engednek következtetni, hogy percepciójával és alkalmazkodási straté giájával foglalkozó kutatás releváns lehet a magyarországi viszonyok között is. éghajlatváltozás árnyékában, A dolgozat eredményeinek ismertetését diskurzusban, valamint felsorolásra ke hatások, amelyeket tudományos kutatások bizonyítottak nemzetközi és hazai össze hasonlításban. Végül hivatkozunk három olyan kutatási eredményre, melyek mögött olyan megközelítés és módszertan áll, ame dan megvalósuló hasonló hazai kutatásban. szor közhelyként is elkoptatott frázis, mi tevékenységek. Habár a megállapítás nem gét és mennyiségét ( ). együttes hatása szükséges. Ezek közül is a

288 GAZDÁLKODÁS adottságból következik, hogy prémiummi termák között lehet elérni (pl.: Mátrai, Egri, Tokaji borvidék). Az északi sáv határához si módszerek kompenzálhatják ( csak a borok egyediségéhez lehet hasonlí borvidékek leírásánál szoktak alkalmazni: a legfontosabbak talán azok a klimatikus viszonyok, amelyekkel meghatározható a napfénytartam, a csapadék, a páratarta évjárati változékonyság ( re, ilyenek például a geológiai adottságok, domborzat és a fekvés, de vidékenként eltér ). Könnyen belátható, hogy egy ilyen alkalmazkodási kényszereket okozhat. sokkal rengeteg kutatás foglalkozott már. Ennek a hatalmas tudásanyagnak az átte kintésében kvalitatív tartalomelemzésen alapu ló szisztematikus irodalomáttekintésére tá maszkodhatunk. Megállapítják, hogy ezek vizsgálják az éghajlatváltozással összefüg stratégiák kidolgozását és alkalmazását is, míg ágazati szempontból a lehetséges kö érdekesnek. A tudományos folyóiratcikkek kulcsszavainak trendvizsgálatából kiderül, bor az éghajlatváltozás összefüggéseivel foglalkozó kutatások kezdetének, az érdek mutatható ki a témával foglalkozó tanul mányok számának látványos felfutásával. hatásokkal és kihívásokkal találkozunk a leggyakrabban: az egyik legfontosabb problémahalmazt az jelenti, hogy a fel melegedés és a változó csapadékeloszlás hatására egyre inkább északabbra fog to lódni az a klímarégió, amely még alkalmas tésre. Ennek az lehet a következménye, hogy új borvidékek alakulhatnak ki, míg szoros összefüggésben, a körülmények ( ). Kiemelt kutatási vizsgálata, vagyis annak felderítése, hogy fenológiai események (rügyfakadás, vi rágzás, zsendülés, érés) milyen hatással ségére. Ehhez kapcsolódva a megváltozó

Király: 289 borkémia is kutatási témává vált, hiszen a felmelegedés és a vízhiányos állapot kihat csersavak és aromák), ami a kereskedelmi ). A fel melegedés hatására nemcsak borvidékek ). Az éghajlatváltozással foglalkozó ha zai szakirodalom megkerülhetetlen hi vatkozási pontja a Változások Hatások Válaszok (VAHAVA) néven ismert nagyszabású kutatási projekt. A kutatás (Láng et ), valamint a megjelent több kapcsolódó tanulmány rendkívüli rész letességgel és alapossággal mutatja be a hazai akadémiai közösség éghajlatváltozás sal kapcsolatos tudását. A multiszektorális kritikus területen felmérésre kerültek a lehetséges éghajlatváltozási hatások, illet ve ezek mérséklését vagy a hozzájuk való medence egyre szárazabb éghajlata mel zív csapadékhullásokkal és képesek lesznek a talajok vízháztartását az optimális szinten kerülni átfogó alkalmazkodási stratégiák kidolgozását, melyek ágazatra és területre bontva jelölik majd ki az éghajlatváltozás kereteit ( ). vidéki foglalkoztatásban, valamint a borfo gyasztás szerepét a kulturális identitásban. Botos és Hajdu is kitér arra, hogy a már korábban hatóan északabbra fog tolódni. Tekintettel tek most az északi határhoz közel feksze a hazai termelési feltételekben is. Habár mediterrán jellegét, fontos számba venni a lehetséges forgatókönyveket és azok kö vetkezményeit, függetlenül attól, hogy azok pozitívak vagy negatívak. Botos és Hajdu megemlíti a fajtaszerkezet átalakulásának növekedése okozhat, de növekedhet a nagy ták nemesítése új feladatok elé állíthatja technológiai nehézségek mellett a közös ségi szabályozás felülvizsgálatát is igényli. A borkészítés szempontjából pedig már ma tanulmányokat áttekintve azt látjuk, hogy a hazai kutatásokban a kérdést többnyire

290 GAZDÁLKODÁS nemzetközi irodalomhoz hasonlóan a ter ). Az utóbbi években azonban több hazai cikk is napvilágot látott, amelyek zelítést alkalmaznak ( ) a klímaváltozás hazai és nemzetközi hatásait, a várható trendeket, illetve technológiai javaslato Ezek figyelembevételével némi éghajlatváltozásra való érzékenységét érin tó, hogy az ágazatban dolgozók, azon belül is kenysége számos olyan változó körülmény jelentenek majd kockázatokat (mediterrán táció elkerülhetetlen lesz annak érdekében, sák a jelenlegi termelési színvonalat vagy szemléletváltással új alapokra helyezzék a termelésüket. Éppen ezzel foglalkoznak azok az alkalmazkodáskutatások, melyek ilyen kutatás eredményeit tekintjük át és ismertetjük röviden. Választásunk azért erre a három munkára esett, mert szemlé letüket és az alkalmazott módszertanukat példának tartanánk. fran adaptációs stratégiáját mérték fel. Kuta tásukban félig strukturált mélyinterjúk daságvezetési szokásaikról és adaptációs stratégiáikról. Az interjúk során a terme projektált változások várhatóan hogyan érintenék tevékenységeiket, illetve képesek körülményekhez. A kutatás arra mutatott rá, hogy hosszú távú alkalmazkodási stra tégiák kidolgozásában és alkalmazásában a ul Franciaország hátrányban van az újvilági piaci és jogi szabályozás, a nagyobb mé megkönnyítik az alkalmazkodási döntések meghozatalát és véghezvitelét. Második, témánk szempontjából fon tos kutatásban Neethling és munkatársai egy francia borvidéken mérték fel sérülékenységét a helyi éghajlatváltozás seit, felmérték motivációikat és céljaikat, mechanizmusának legfontosabb jellem dási képesség és akarat meglétét bizonyítja, ha ezeket a rutineljárásokat módosítják melyek rövid távon jelenthetnek megoldást: talajtakarás változtatása, termésbiztosítás (pl. tavaszi fagy), amire gyorsan kell re

Király: 291 agálni. Ilyen esetekben gyors és sokszor költséges beavatkozásokkal lehetséges a pek alkalmazása. Vannak azonban olyan döntések, amelyek hosszabb távra, akár évtizedekre is meghatározzák a termelés körülményeit, ilyenek az ültetvény helyének megválasztása. Ilyen esetekben a körülte sok vagy a piaci trendek határozhatják meg, is komoly szerepet játszanak. A harmadik kutatásban, Feola és mun- elméletalapú munkájában tartásának megértése, hiszen nagyrészt sikere vagy kudarca. Mégis azt látják, hogy az alkalmazkodáskutatások sokszor nem körülmények adják. Javaslatuk szerint há rom tudásterület integrációjából lehet olyan elméleti keretet alkotni, mely képes ezt az összetettséget, végeredményben a terme ban is megérteni. Egy ilyen elméleti keret szintetizálásából állítható össze. gálata az éghajlatváltozás hatásainak össze függésében mára egy alaposan megkutatott területnek számít. Az áttekintett irodalom ban megismert megközelítések változa tossága megmutatta, hogy a téma átfogó értelmezéséhez szükség van a diszciplináris nak bizonyos problémafelvetések. Ilyen hi és gazdasági fókuszú vizsgálatokkal lehet találkozni ezen a területen. Véleményünk dig kevesen próbálkoztak, pedig a terme az adaptációs gyakorlatokról. Az éghajlat tási irány. Ennek a szemléletnek az alkal mazása nem abból indul ki, hogy kizárunk megpróbáljuk összekötni ezeket úgy, hogy ezen a vonalon a továbblépést az jelentheti, ha a viselkedéstudományok diszciplínáit is integráljuk az alkalmazkodáskutatás megközelítést alkalmazva még alaposab realisztikusabb döntéshozatali modellek szakpolitikákon belül. A második következtetésünk a téma hazai borágazattal, valamint az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos problémákat már a hazai akadémiai közösség is felismerte azonban a nemzetközi kutatási irányokhoz, gyelmet azok a kérdésfeltevések, amelyek adaptációs stratégiáját vizsgálnák. Termé

292 GAZDÁLKODÁS tessék az ágazatban dolgozókat a várható éghajlatváltozási hatásokra és felkészít legyenek reagálni és alkalmazkodni. Az avatkozási pontokat tárnak fel, hogy azokon keresztül alkalmazott tudással lássák el az ágazatot támogató háttérintézménye ket, valamint a szakmai szervezeteket, a szakpolitikai döntéshozatali fórumokat és nem utolsósorban az oktatási intézmé nyeket. Mindemellett Magyarország több borágazat agrárgazdasági súlya miatt. A vidék szempontjából nézve legalább eny zonális foglalkoztatás vagy a helyi identitást meghatározó kulturális örökség fenntartá sa. Fontos kiemelni, hogy Magyarország a északi izoterma határához közel fekszik, kabbra húzódik, annak hatását a magyar majd mutatni. Dolgozatunkban bemutattuk, hogy az éghajlatváltozás következtében mélyreható változások várhatók a világ borvidékein. habár azt ma még nehéz megmondani, vagy negatív lesz. A változó termelési kö rülményekkel átalakuló versenyhelyzet világszerte alkalmazkodási kényszerbe az ágazat versenyképességének megtartá természettudományos kutatások, amelyek vényre gyakorolt hatásaival foglalkoznak. Szükségesnek látszik azonban alkalmazko dáskutatások kezdeményezése is, melyek összetett kutatásmódszertannal és elméleti borágazat alkalmazkodási szükségleteit és (1) (szerk.): lentés. (2015): Sociology and Glo bal Climate Change: Introduction. In (eds): Climate change and society. (2012): Modelling the Impact of Climate Change on the Interaction between Grapevine and Its Pests and Pathogens: Eu ropean Grapevine Moth and Powdery Mildew. (2015): Adaptation to Climate Change. In (eds.): (2005): Az aszálykár mér Füzetek (2012): Sprin (2011): (eds.):

Király: 293 (2017): A zápor és a napfény íze. Climate Change Adaptation and Sustainable Agriculture: Lessons Learned from Five Case Studies. Journal of (2012): Future Scenarios for Viticultural Zoning in Europe: Ensemble Projections and Uncertainties. International (2005): A fajtapolitika alkalmazkodása az ag (14) (2013): Climate Change, Wine, and Conservation. Proceedings of the National (szerk.) (2008): nyezet Kockázat Társadalom. (2012): Agriculture and Environment in a Crowding and Warming World. In (eds.): Imperial (2010): Climate Change and the Wine Industry: (2014a): Part A: Vulnerability. Part B: (2000): 2. kiadás. Cool Climate Oenology and Viticulture (2010): Climate Change, Viticulture, and Wine: Challenges and Opportunities. (2005): Climate Change and Global Wine Quality. Climatic (2010): Managing Grapevines to Optimise Fruit Development in a Challenging Environment: A Climate Change Primer for Viticulturists. (2016): A Mátrai borvidék: trendek, ügyek, viszonyok. In K. (szerk.): (2016): (szerk.) (2013): Hátrányban vidéken. (szerk.) (2007): Szaktudás Kiadó Ház, Buda change: a comparative case study from the Mediterranean wine industry in France and Australia. (2013): (2016): of Climate Change. (2002): The Content Analysis Guide Book. (2014): Adaptation needs and options. In (eds.): Part A: Contribution of Working Group II to the (2014): Introduction to the Book. In (eds.): Food security and food

294 GAZDÁLKODÁS production systems. In (eds.): Vulnerability. Part A: Contribution of Working Group II to the Fifth Assessment Implications of Climate Change for Viticulture in Serbia. (2016): Climate Change, Wine and Sustainability: A (2013): Local Climate Change. (2014): Projected growing season temperature conditions based on regional climate modelling in Eger wine region. Proceedings of the Xth International Terroir Congress. (2010): Climate Induced Historic and Future Changes in Viticulture. (2001): Global Warming s Impact on Wine. - Knowledge and Future Prospects. M. M. (szerk.) (2008): (2007): Modelled Impact of Future Climate Change on the Phenology of Winegrapes in Australia.

371 directions in adaptation studies. Field studies in two Hungarian wine regions had a major role in the creation of this paper as they directly and indirectly indicated farmers research projects, there will be a growing need for research within adaptation studies with a strong focus on farmers decisions. Such research has not been common in the the knowledge about climate change adaptation. Keywords: Southeast Asia, regional integration, eastern opening, agro-foreign In addition to a brief review of the economic integration process among the states of importance of this topic is underlined by the fact that the Hungarian government attaches great importance to the improvement of the economic relations with Asian economies. did not justify its success until now. The authors consider that an increasing opening towards the East serves the economic interests of Hungary, and that this is a right and desirable direction to proceed, and market mechanisms, the actors of the local supply chains and the potential partners. To make the Hungarian economic endeavours in this direction more successful, a more the dimensions of an economic great power as well.