Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Az előadás 1. témája A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere; A jogos védelem; Végszükség; Büntetőtörvényben nem szabályozott jogellenességet kizáró okok; Kényszer, fenyegetés, kóros elmeállapot, önhibából eredő ittas vagy bódult állapot; Tévedés; Büntethetőséget kizáró okok rendszere; Elévülés a Btk. és az Alkotmánybíróság határozatai alapján A magánindítvány hiánya

ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS OBJEKTÍV ELEMEK Szükséges elemek SZUBJEKTÍV ELEMEK Általáno Szükséges elemek Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal Jogtárgy a) Általános B) Különös c) Közvetlen Elkövetési magatartás a) Tevés b) Nemtevés (jogellenes) nem szükséges elemek általános alannyá válás feltételei a) 14. (12) életév b) Korlátozott beszámítási kép. c) Természetes személy Bűnösség a) szándékosság dolus directus dolus eventuális b) gondatlanság Luxuria Negligentia nem szükséges elemek Elkövetési tárgy a) Dolog b) Passzív alany Szituációs ismérvek Létesítő ok és az eredmény közti okozati összefüggés HELY, MÓD, IDŐ, ESZKÖZ Speciális tettes a) Hivatalos személy b) katona Indíték a) Célzat b) Motívum

A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere A felelősségre vonás akadályainak 3 fajtája van A cselekmény büntetendőségét 1 Az elkövető büntethetőségét kizáró (objektív) vagy korlátozó (szubjektív) okok 2 A büntethetőséget megszüntető okok 3 A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai

A cselekmény büntetendőségét kizáró vagy korlátozó okok Objektív akadályok melyek automatikusan kihatnak minden elkövetőre A jogos védelem - (ált.rész) Btk. 21., 22. (1) bek. A végszükség - (ált.rész) Btk. 23. Jogszabály engedélye - (ált.rész) Btk. 24. Különös részben Btk. 335. (2) ------------------------------------------------------------------------ Sértett belegyezése Házi fegyelmi jog gyakorlása Megengedett kockázatvállalás A bírói joggyakorlat által kimunkált esetek

A jogos védelem Római jog: Adversus periculum, naturalis ratio permittit se defendere. Ezért a jogtalan támadás kockázatát a jogtalan támadó viseli. Jogtalan támadás áll a jogos védekezővel szemben. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalan jogsértővel szemben. A jogosan védekező jogosan alkalmaz erőt a jogtalan erőszakkal szemben.

A jogos védelem A jogos védelem 3 típusa: 1. Megelőző jogos védelem (Btk. 21. ) 2. Tulajdonképpeni jogos védelem (Btk. 22. ) 3. Szituációs jogos védelem (Btk. 22. (2)

Megelőző jogos védelem Közérdek védelmében nem vehető igénybe! 3 feltétellel csak a jövőbeni ki nem számítható támadás elhárítása érdekében alkalmazható védelmi eszköz, védőberendezés 1. Nem lehet élet kioltására alkalmas, 2. A védekezőnek a sérelem elkerülése érdekében mindent megkell tennie, ami az adott helyzetben elvárható, 3. Csak a jogtalan támadó szenvedhet sérülést.

Tulajdonképpeni jogos védelem Jogtalan támadás áll a jogos védekezővel szemben Jogtalan támadás: a védett jogi tárgy emberi magatartással történő fenyegetése, megsértése. Védekezés: a megtámadott védekező cselekménye formailag megvalósítja a Büntető törvény különös részének valamely tényállását. Elhárító cselekmény szükségessége: a törvény szükségességet megfogalmazza Arányosság: a bíróság mindig egyedileg vizsgálja

Szituációs jogos védelem A jogalkotó egy vélelmet állít melynek 3 esetköre létezik: 1. Jogtalan támadás személy ellen - éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan 2. Lakásba történő jogtalan behatolás: - éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan 3. Lakáshoz tartozó bekerített helyre jogtalanul: - Fegyveresen hatolnak be A vélelem ezekben az estekben a vélelem az, hogy úgy kell tekintetni a jogtalan támadást, mintha az a védekező életének kioltására irányult volna.

Szubjektív büntethetőséget kizáró ok Nem büntethető az elkövető ha az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] A terhelt (megtámadott) az ellene intézett támadást nem köteles megvárni hanem előtte jogszerűen védekezhet. (BH 2003.175.) Nem zárja ki a jogos védelem megállapítását ha a megtámadott előzőleg élet kioltására alkalmas védelmi eszközt tartott magánál. (Büntető Elvi Határozatok: 1973. 278.old.) Ha a lakásba behatolás nem jár közvetlen támadással nincs jogos védelmi helyzet. (BH 1993.401.) Ha ekkor a behatolás miatt indulatba jön a védekező és megöli a behatolót erős felindulásból elkövetett emberölésért kell felelősségre vonni. (BH 1992. 670.)

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Kölcsönös és egyidejű támadás esetén mindkét fél a jogtalanság talaján áll. (BJD. 3626.) A verekedésbe közbelépő személy javára nem állapítható meg jogos védelmi helyzet. (BH 2000.187.) A támadás eszközének elvételen nem szünteti meg a jogos védelmi helyzetet ha a támadás továbbra is fennáll. (BH 2004.92.)

Végszükség Jogos védelem -- Végszükség Jogtalan személy elleni erőszakos támadással áll szemben, testi épségének védelme érdekében, jogos védekezés A végszükségben cselekvő személy véletlenül keletkezett vagy más személy által teremtett veszélyt hárít el Cselekményével különös részi tényállást megvalósít Két jogilag védett érdek úgy ütközik, hogy az egyik védelme a másik megsértésével lehetséges

Közvetlen és másként el nem hárítható veszély Közvetlen veszély: térben is és időben behatárolható (valószínűsíthető) módon fennáll a sérelem (káros eredmény) bekövetkezésének reális lehetősége. A káros eredmény létrejöttének fokát pedig a bekövetkezés valószínűségének mértéke adja meg. Nem reális Reális 0 100 Nem ittas személy Ittas, bódult állapot

Közvetlen és másként el nem hárítható veszély Ha az elhárító tevékenység a leginkább a célravezető: A közvetlen veszélyhelyzet 1. Az elhárító szempontjából véletlenül keletkezett 2. Melynek forrása lehet: természeti esemény, baleset, ember, állat által keletkeztetett veszélyhelyzet (árvíz, tűzvész)

A mentési tevékenység A végszükségben cselekvő személy magát vagy másokat ment a veszélyhelyzetből oly módon, hogy ennek során valamilyen bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg. Ez irányulhat: Az elhárító vagy mások személye Ezeknek javai A közérdek Védelmére, mentésére

Végszükség Két típusa Társadalomra veszélyességet kizáró VÉGSZÜKSÉG - Az elhárító cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint aminek az elhárítására törekedett Bűnösséget kizáró VÉGSZÜKSÉG - A sérelem ijedtségből vagy menthető felindulásból nagyobb mint aminek az elhárítására törekedett Kizárt a végszükség 1. Akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége, magukat más kárára nem mentheti. 2. Aki a veszélyt felróhatóan maga idézte elő.

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Ha valaki saját életét menti a veszélyhelyzetben, nem sérti meg az arányosságot ha cselekményével másnak a menekülését akadályozza (Büntetőjogi kommentár 131. old) Végszükségben volt az a személy, aki súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedő társát, járművét ittasan vezetve szállította kórházba. (BH 1993. 336.)

A büntetőtörvényben nem szabályozott jogellenességet kizáró okok A bírói ítélkezési joggyakorlat munkálta ki: Olyan emberi magatartások, melyek nem esnek társadalmi rosszallás alá, s nem jelentenek a társadalomra veszélyt. Ezek lehetnek 1. A Sértett belegyezése 2. A Házi fegyelmi jog gyakorlása 3. A Megengedett kockázatvállalás

A sértett belegyezése A küzdő sportok szereplői vállalják azt a kockázatot, hogy sport közben sérülést szenvedhetnek. Sportesemény közben, ha a sportoló megszegi a szabályokat és szándékosan sérülést okoz, felelősségre vonható, ha gondatlanul okozza, akkor tettéért nem felel. (BJD 2974.) Nem alkalmazható a sértetti belegyezés, ha 14. életévét nem betöltött személy esetében, Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, Aktuálisan hiányzik a belátási képessége.

Házi fegyelmi jog gyakorlása A szülő - gyermek viszonyában: a szülő korlátozhatja gyermeke szabad helyváltoztatási jogát, pl.: szobafogságra ítélheti. Tettleges becsületsértést okozhat, de nem okozhat testi sértést A pedagógus - tanuló viszonyában: a pedagógus korlátozhatja a tanuló szabad helyváltoztatási jogát, pl.: tanterembe zárja tanulás céljából. Tettleges becsületsértést azonban már NEM okozhat a tanuló részére!

Megengedett kockázatvállalás Önkéntes belegyezést követően emberen végzett orvosi kísérletek Idegen vagyonkezelésével megbízott személy gazdasági döntése során vállalhat kockázatot

Jogszabály engedélye Nem büntethető az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít (Btk. 24. ) Absztrakt engedély: Pl.: A Be 127. (3) bekezdés a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni. Konkrét engedély: Államhatalom szerveinek jogszabályban meghatározott feltételek alapján meghozott döntései, melyek egyedi hatósági aktusként jelennek meg. Pl.: a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. a kifogástalan életvitel ellenőrzése

Kényszer, fenyegetés, kóros elmeállapot, önhibából eredő ittas vagy bódult állapot Szubjektív kizáró okok melyeket minden elkövetőnél egyedileg kell vizsgálni. Meglétük esetén az elkövető bűnösségét zárják ki vagy korlátozzák 1. Kényszer, fenyegetés 2. Kóros elmeállapot - Orvosszakértői vélemény 3. Ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményért való felelősség

Kényszer, fenyegetés A kényszer és a fenyegetés akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására való való képesség képességre gyakorol hatást A kényszer: erőszak, fizikai ráhatás Akaratot megtörő - vis absoluta Akaratot hajlító - vis compulsiva A fenyegetés: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ennek megfelelően kizárja vagy korlátozza a bűnösséget, így az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető.

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Vis absoluta erőszak: amikor valakit megkötöznek Vis compulsiva erőszak: valakit folyamatosan bántalmaznak Nem követ el mulasztást az a személy, aki megkötözve (cselekvési szabadság hiányában) nem teljesíti meg törvényben előírt kötelezettségét.

Kóros elmeállapot A kóros elmeállapot a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó pszichikus állapot. Beszámítási képesség két eleme: 1. felismerési képesség: Cselekmény következményeinek előrelátását jelenti 2. akarati képesség: felismerési képességgel rendelkező személy szabadon alakítja ki akaratát és annak megfelelő magatartást tud tanúsítani 3. Minden esetben orvosszakértői vélemény szükséges Kizáró ok: ha a kóros elmeállapot miatt a felismerési és az akarati képesség teljesen hiányzik Korlátlanul enyhíthető a büntetés: a kóros elmeállapot korlátozza az elkövetőt cselekménye következményeinek megfelelően cselekedjék

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] A kóros elmeállapot lehet súlyos, közepesen súlyos, enyhe fokú. Ehhez teljes körű vizsgálat szükséges. Az eset összes körülményeinek alapján a bíróság az emberölés kísérlete miatt felelősségre vont vádlottal szemben csak egyszeri enyhítésre látott alapot, annak ellenére, hogy a terhelt beszámítási képességét kóros elmeállapota súlyosan korlátozta. A kóros elmeállapot esetében a büntetés korlátlan enyhítése is csak lehetőség. Jellemző pszichiátriai kórképek: Elmebetegség: idegműködés tartós betegsége súlyos zavara Gyengeelméjűség: (magzati létformában történt sérülés) Szellemi leépülés: (dementia) Tudatzavar: központi idegrendszer időleges rendellenessége Személyiségzavar: pszichopátia, kóros személyiségszerkezet

Ittas vagy bódult állapot Önhibából eredő ittas vagy bódult állapot során hiányzik a az elkövető beszámítási képessége Kóros elmeállapotát maga idézte elő, ezért teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik KIVÉVE, ha kábítószer-függőség vagy patológiás részegségi állapot alakul ki, mert akkor a kóros elmeállapotra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Önhibából leittasodó személy esetében a tudatzavar állapotában bűncselekményt elkövető személyt úgy kell tekinteni mint akinek a beszámítási képessége teljes. ([legfelsőbb bíróság hivatalos határozatainak gyűjteménye] HGY. 1102.) Nem értékelhető az elkövető javára az ittas állapot akkor sem, ha az egyéb okból fennálló kóros elmeállapotot illetve fiziológiás indulati állapotot fokozza. Ugyanakkor az ittas állapot sem zárja ki a menthető felindulás vagy erős felindulás megállapítását az elkövető javára ha annak ismérvei az ittas állapottól függetlenül is megvannak. (BH 1988.339)

Tévedés A tévedés a szándékosság tudati oldalát befolyásolja, mert a tévedésben lévő személy olyan magatartást tanúsít, melyet tévedése nélkül nem tett volna: fajtái 1. Ténybeli tévedés 2. Társadalomra való veszélyességben való tévedés 3. Irreleváns tévedés a felelősségre vonást nem zárja ki - Error in persona (személyben való tévedés) - Aberratio ictus (elvétés) - Error in objecto (tárgyban való tévedés) - Okozatosságban való tévedés

Ténybeli tévedés Tényben tévedő személy tudata elkövetés pillanatában nem fogja át a törvényi tényállás tárgyi oldalának valamennyi elemét: ez a valóság téves ismerete Példa: az elkövető vásárolt egy 75 kjoule nagyobb csőtorkolati energiájú légfegyvert, ami lőfegyvernek minősül. Sem a vásárláskor sem a tájékoztatóban erre vonatkozó információ nem volt. Megállapítása csak komoly műszerezettséggel rendelkező szakértői vizsgálattal lehetséges. E ténybeli tévedés tehát nem valósítja meg a lőfegyverrel visszaélés tényállását. (BH 1998.470)

Ténybeli tévedés Az ítélkezési gyakorlat a ténybeli tévedés keretében bírálja el az - Error in persona (személyben való tévedést) - Aberratio ictus (elvétést) - Error in objecto (tárgyban való tévedést) - Okozatosságban való tévedést

Error in persona Nincs jelentősége annak, ha az elkövető A személy helyett véletlenül B személyt öli meg. Attól függetlenül, hogy az ölési szándék A személyre irányult, azonban személybeli tévedés okán a cselekmény B személyen hozta létre a halálos eredményt, az elkövető emberölésért felel.

Aberratio ictus Az elvétés vagy céltévesztés esetében az eredmény nem az elkövető által célba vett, hanem más személyen vagy elkövetési tárgyon valósul meg. Az elkövető részéről a célba vett személy vagy elköv.tárgy esetében szándékos bűncselekmény kísérlete, a sérelmet szenvedett személy vagy elköv.tárgyat illetően gondatlanság terheli és ha az adott bűncselekménynek van gondatlan alakzata, akkor gondatlanságból elkövetett bűncselekményt kell megállapítani, ami alaki bűnhalmazatot eredményez. (BJD. 8440.)

Error in objecto Nem követ el bűncselekményt, aki tárgyban való tévedése okán saját tulajdonában álló vagyontárgyat rongálja meg, ugyanis a rongálás csak idegen vagyontárgyon követhető el. Nem minősül súlyosabban a lopás, ha az elkövető nem tudja, hogy a jogtalanul eltulajdonított idegen dolog kulturális javak körébe tartozik.

Okozatosságban való tévedés Okozati összefüggésben való tévedés a létrejött eredmény és az elkövető magatartása mint létesítő ok közötti összefüggésben való tévedés. A szakadatlan kauzális lánc létének hiánya az ölési cselekmény és a bekövetkezett eredmény közt lényegtelen: vagyis nincs jelentősége annak, hogy az elkövető által megölni kívánt - valójában eszméletlen - személy halálát nem az elkövető által megtett ölési cselekmény, hanem a leplezési szándékból annak folyóba dobását követő fulladás idézi elő.

Társadalomra való veszélyességben való tévedés A társadalomra veszélyességet általában a tényállás objektív elemek alakítják. Az elkövető általában tudja, hogy Rendőrt bántalmaz Testi vagy lelki sérülést okoz, Személyi igazolványt hamisít Kivételesen előfordulhat, hogy az elkövető a keretdiszpozíciót kitöltő alacsonyabb szintű jogszabályt, foglalkozási szabályt nem ismeri vagy olyan személy tájékoztatta rosszul, akinek szaktudásában, értékítéletében okkal bízhatott.

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól mentette fel a bíróság azt az újságírót, ki egy téves szakértői véleményt idézve követte el a becsület csorbítására alkalmas cselekményt, abban a téves feltevésben, hogy írásával a közérdeket szolgálja. Az elkövető tévesen vélt jogos védelmi vagy végszükségi helyzettudata is kizárhatja a társadalomra való veszélyességet (BH 183.261.)

Büntethetőséget kizáró okok rendszere; az elkövető halála, a kegyelem és a tevékeny megbánás a) Az elítélt halála b) Elévülés c) Kegyelem d) Tevékeny megbánás e) Törvényben meghatározott egyéb ok (Btk. általános és különös rész, Büntetőeljárásjog)

Az elkövető halála A halál, mint jogi tény minden esetben megszünteti a büntetőeljárást vagy büntetés végrehajtását. Ha a terhelt a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt meghal, akkor az ügyész vagy a bíróság megszünteti vele szemben a büntetőeljárást. Ha az elítélt a jogerős ítélet kihirdetése után hal meg akkor büntetés végrehajtását kell megszüntetni. (de ez esetben sincs akadálya pl. elkobzás, vagyonelkobzás foganatosításának, melynek tulajdonjoga ekkor az államra száll.)

Kegyelem A kegyelmi jogkör gyakorlója megakadályozza az államot abban, hogy érvényesítse büntetőjogi igényét. A kegyelem személyi hatálya: Egyéni kegyelem Gyakorolja: Köztársasági Elnök Közkegyelem: Gyakorolja: Országgyűlés

Kegyelem A kegyelem típusai a büntetőeljárás szakaszaihoz igazodnak Eljárási kegyelem (felment a büntetőeljárás lefolytatása alól: itt nincs ítélet) Végrehajtási kegyelem (felment a végrehajtás alól: itt van jogerős ítélet, de nem hajtható végre) Kegyelmi mentesítés (van ítélet, és van végrehajtás, azonban a büntetést követő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesít)

TEVÉKENY MEGBÁNÁS A sértett érdekeit szolgálja, ennek érdekében az állam lemond a büntetőjogi igény érvényesítéséről és elsőséget biztosít a sértett érdekeinek és a helyreállító (reparatív) szempontok érvényesülésének Nem büntethető aki, vétség vagy 3 évnél nem súlyosabb bűntett esetén Élet, testi épség ellen Emberi szabadság ellen Emberi méltóság ellen Egyes alapvető jogok ellen Közlekedési, vagyon ellen Szellemi tulajdonjog ellen

TEVÉKENY MEGBÁNÁS Az elkövetett cselekményt a vádemelésig beismerte ÉS közvetítői eljárás keretében a sértett által jóváhagyott elfogadott módon JÓVÁTETTE A mediációt mint jogintézményt a 2006 évi LI büntető novella vezette be, az Európai Unió 2001. március 15. született kerethatározata alapján. A BE. 221/A alapján a közvetítői eljárás célja, hogy elősegítse a bűncselekmény következményeinek jóvátételét, és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását.

TEVÉKENY MEGBÁNÁS Nem alkalmazható, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső bűnszervezetben követte el cselekménye halált okozott cselekményt próbára bocsátás alatt követte el korábban már részt vett közvetítői eljárásban és 2 éven belül újabb szándékos bűncselekményt követett el

Törvényben meghatározott egyéb ok A próbaidőre felfüggesztettnél a próbaidő letelte ha az terhelt kóros elmeállapotúvá vált (ekkor IMEI-be kerül, ami beszámít a szabadságvesztésbe!) ha a bűncselekmény az elkövető önkéntes elállása okán marad el (előkészülettől vagy kísérlettől)

Elévülés A büntethetőség elévülésével végérvényesen megszűnik a bűncselekmény elkövetőjének büntethetősége: állam büntetőjogi igényérvényesítésének lehetősége vész el az idő múlása következtében. Ha a az elévülés beállt, az elkövetőnek alanyi (kikényszeríthető) joga keletkezik arra, hogy ne lehessen őt megbüntetni. 11/1992 (III. 5.) AB határozat: az elévült bűncselekményt úgy kell tekinteni, mintha eredetileg sem lett volna büntethető.

Elévülés A büntetés elévül: a büntetési tétel felső határa, de legalább 5 év elteltével. Nem évül el a büntethetősége: Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, XIII. és XIV. fejezetben foglaltaknak emberiesség elleni illetve háborús bűncselekmények, Az 1945. évi VII. tv. által törvényi erőre emelt egyéb háborús bűntettek (15 évi szabvesztéssel fenyegetett) A XIX. fejezetben foglaltak, ha a passzív alany az elkövetéskor nem töltötte be a 18. életévét.

ELÉVÜLÉS 15 vagy súlyosabb szabadságvesztés esetén: 20 év 10 vagy súlyosabb szabadságvesztés esetén: 15 év 5 vagy súlyosabb szabadságvesztés esetén: 10 év 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén: 5 év

Elévülés Az elévülés kezdő napja: a befejezett bűncselekmény esetén: Az az időpillanat, amikor a tényállás megvalósul Előkészület és Kísérlet esetén: Az az időpont, amikor a cselekmény véget ér Mulasztásos bűncselekmény esetén: Az az utolsó időpont, amikor az elkövető még jogszerűen cselekedhetett volna jogellenes állapotot fenntartó bűncselekményeknél: Az az időpont, amikor a jogtárgy elleni támadás megszűnik

Elévülés (ÚJ) Btk. 28. (1a) az egyes bűncselekmények elévülését kizárja bizonyos taxatíve felsorolt bűncselekmények vonatkozásában erős felindulásban elkövetett emberölés Szándékosan súlyos testi sértés okozása (három évnél súlyosabb) Emberrablás Emberkereskedelem Személyi szabadság megsértése Nemi erkölcs elleni bűncselekmények ha a passzív alany az elkövetéskor még 18 év alatti volt

Elévülés Az elévülést félbeszakítja: A bíróság, ügyész, miniszter, külföldi hatóság büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés ideje újra kezdődik! Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés időtartama az elévülésbe nem számít bele. Kivéve: ha azért függesztik fel az eljárást, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható, az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik a terhelt kóros elmeállapotú lett Közjogi tisztség betöltésének időtartama alatt is nyugszik az elévülés Legfelsőbb bíróság 1/2005 BJE

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Legfelsőbb bíróság 1/2005 BJE Az igazságügyi és rendészeti miniszter előterjesztett kiadatási kérelme alapján a külföldi hatóságok által foganatosított eljárási cselekmények egy tekintet alá esnek a magyar hatóságokkal foganatosított eljárási cselekményekkel. Ugyanabban az ügyben kiadott belföldi körözést követően kiadott nemzetközi körözést elrendelő elfogatóparancs kiadása az elévülést megszakítja (2001. évi XVIII. tv. 9. b) pontja)

Magánindítvány hiánya A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak harmadik csoportja a Magánindítvány hiánya, Feljelentés hiánya, Diplomáciai mentesség, Mentelmi jog, Személyes mentesség

Magánindítvány hiánya Minden magánindítvány egyben magánvádas is de nem minden magánvádas magánindítványos Magánindítványra büntetendő cselekmények NEM VONHATÓ VISSZA! I. Könnyű testi sértés (alapesete) 164. II. Egészségügyi önrendelkezés megsértése 218. III. Magánlaksértés 221., zaklatás 222. IV. Magánvádas eljárások: a magánvád VISSZAVONHATÓ! a) Könnyű testi sértés 164. d) levéltitok megsértése 224. b) Rágalmazás 226. e) becsületsértés 227. c) Magántitok megsértése 223. f) kegyeletsértés 228. V. Becsület csorbítására alkalmas kép vagy hangfelvétel készítése VI. Szexuális kényszerítés 196. ALAPESETE! VII. Szexuális erőszak 197. ALAPESETE! VIII. Szeméremsértés 205. ALAPESETE! IX. Lopás 370,, rongálás 371., sikkasztás 372.

Magánindítvány hiánya Ha a sértett nagykorú és cselekvőképes, kizárólagosan ő jogosult a magánindítvány megtételére. Ezt a jogát azonban meghatalmazott képviselője ügyvéd, vagy nagykorú hozzátartozója - útján is gyakorolhatja (Be. 56. ) A magánindítványos bűncselekményeket azok személyes jellege, nem jelentős tárgyi súlya indokolja. A magánindítvány nem vonható vissza. Vegyes jellegű jogintézmény: részben büntető anyagi jogi és részben büntető eljárásjogi elemi vannak.

Magánindítvány hiánya Másodlagos büntethetőségi akadály, mert az elkövetett cselekmény bűncselekmény, de magánindítvány hiányában az elkövető nem büntethető. A magánindítványra büntethető bűncselekmények egy részében a sértett, mint magánvádló képviseli a vádat (Be. 52. (1) bek), a többieknél pedig mint - általában az ügyész: ezek a közvádas bűncselekmények. Közvádas cselekmények esetében is felléphet a sértett pótmagánvádlóként, ha az ügyész nem emel vádat, vagy menet közben ejti a vádat.

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Ha a magánindítványra jogosult sértett helyett házastársa tesz magánindítványt, őt megfelelő határidő tűzése mellett meghatalmazás csatolására kell felhívni. Ez a határidő a magánindítványi határidő lejártát követően is átnyúlhat. Csak olyan nyilatkozat tekinthető joghatályos magánindítványnak, amelyben a sértett kifejezésre juttatja, hogy az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja (BH 2001.507.)

[A BÍRÓI GYAKORLATBÓL] Házastárs sérelmére elkövetett erőszakos közösülés (szexuális kényszerítés) esetén is kizárólag a magánindítványban érintett ténybeli esetek vonhatók a folytatólagosság törvényi egységébe. (BH 2002.252.)

Feljelentés hiánya Bizonyos esetekben a Btk. meghatározott hatóság feljelentéséhez köti a büntetőeljárás megindítását. hamis vád, hamis tanúzás esetében a feljelentést a sértett hatóság teheti meg. Csak a legfőbb ügyész tehet feljelentést Nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény esetén feltéve, hogy az a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helye szerint is büntetendő ( ) Állam elleni bűncselekmény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés ( ) A Btk. XIII. XIV. fejezetésben meghatározott bűncselekmény, melynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő ( )

Diplomáciai mentesség Külföldről Magyarországra akkreditált személyek és családtagjaik, valamint személyes munkatársaik a küldő állam részére biztosított diplomáciai mentességet élveznek. Alapját a Bécsi Szerződés (1961) adja. Ennek értelmében a fogadó állam nem indíthat ellene eljárást, még tettenéréskor sem kivéve, ha a küldő állam lemond a diplomáciai mentességről Persona non grata-nak nyilvánítás, kiutasítás,

Mentességek Fő területei: 1. személyi mentesség - sérthetetlenség - joghatóság alóli mentesség - vám és adómentesség 2. hivatalos helyiségek mentessége 3. a küldő országgal való érintkezés szabadsága Viszonosság elvén alapul A diplomáciai mentességek és kiváltságok esetében fontos, hogy nem külső kényszer hatására jönnek létre, hanem a alapvetően a viszonosság elve alapján.

Mentelmi jog - immunitas A képviselő nem vonható felelősségre a bíróság vagy más hatóság előtt, szavazata, véleménynyilvánítása miatt, és ez miatt büntetőeljárás sem indulhat ellene. A képviselő nem mondhat le erről a jogáról, letartóztatni vagy őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet. Büntető vagy szabálysértési eljárás csak akkor indulhat ellene, ha a mentelmi jogát felfüggesztik. A képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata, véleménye miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére. A mentelmi jog azt a célt szolgálja, hogy a képviselő zavartalanul tudja végezni a munkáját. Ha az országgyűlés illetékes bizottsága javaslatára az OGY megszavazza, akkor e mentelmi jog felfüggeszthető.

ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS OBJEKTÍV ELEMEK Szükséges elemek SZUBJEKTÍV ELEMEK Általáno Szükséges elemek Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal Jogtárgy a) Általános B) Különös c) Közvetlen Elkövetési magatartás a) Tevés b) Nemtevés (jogellenes) nem szükséges elemek általános alannyá válás feltételei a) 14. (12) életév b) Korlátozott beszámítási kép. c) Természetes személy Bűnösség a) szándékosság dolus directus dolus eventuális b) gondatlanság Luxuria Negligentia nem szükséges elemek Elkövetési tárgy a) Dolog b) Passzív alany Szituációs ismérvek Létesítő ok és az eredmény közti okozati összefüggés HELY, MÓD, IDŐ, ESZKÖZ Speciális tettes a) Hivatalos személy b) katona Indíték a) Célzat b) Motívum

Köszönöm a figyelmet