Alapfogalmak. Magsugárzások. A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Töltött részecskék ionizáló hatása. tulajdonságai.

Hasonló dokumentumok
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása

Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása

Az izotópdiagnosztika fizikai alapjai

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése

1. Az izotópdiagnosztika fizikai alapjai

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása

Radioaktivitás biológiai hatása

Izotópok. Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai 2. Az izotóp kiválasztásának szempontjai. hf > 50 kev. α β γ. Maximáljuk a nyerhető információt.

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ. Izotópdiagnosztikai eljárás lépései

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

A Nukleáris Medicina alapjai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Magsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

Izotópok. diagnosztikai alkalmazásai. Képalkotó eljárásokkal nyerhető információ. Izotópdiagnosztikai eljárás lépései

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Radioaktivitás biológiai hatása

Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás

Gamma sugárzás. Gamma-kamera SPECT PET. Tömeg-energia ekvivalencia. Nukleáris medicína. γ-sugárzás előállítása. γ-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai Biofizika, Nyitrai Miklós

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Biofizika és orvostechnika alapjai

Gamma kamera, SPECT, PET. Készítette: Szatmári Dávid PTE ÁOK, Biofizikai Intézet, március 1.

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Gamma-kamera SPECT PET

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

FIZIKA. Atommag fizika

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.

Ionizáló sugárzások. Ionizáló sugárzások. dozimetriája. A dozimetria feladata. Megfelelő mennyiségek megfogalmazása

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS

Röntgendiagnosztikai alapok

A sugárzás biológiai hatásai

Röntgensugárzás. Röntgensugárzás

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges

Gamma-kamera SPECT PET

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

3. Nukleá ris fizikái álápismeretek

Abszolút és relatív aktivitás mérése

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atom felépítése. Az atommag felépítése. Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet

IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Sugárvédelem. 2. előadás

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai

Radioaktív sugárzások abszorpciója

Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Hidrogén: 1 p + + különböző számú neutron

Az atom felépítése Alapfogalmak

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata

Sugárvédelmi Ellenőrző és Jelző Rendszerének vizsgálata

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Modern fizika vegyes tesztek

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

Környezetgazdálkodás ban gépészmérnöki diplomát szerzett Dr. Horváth Márk ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

Izotópok és radioaktív sugárzások

A nukleáris medicina alapjai: Biofizika és alapelvek. Zámbó Katalin Nukleáris Medicina Intézet

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α

rzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész

Párhuzamok: legerjedés Párhuzamok: energia átadása

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Sugárvédelmi mérések és berendezések

A radioaktív bomlás típusai

Drug design Képalkotó eljárások a gyógyszerkutatásban Dr. Kengyel András GK, SPECT, PET, fmri, UH, CT, MRI Doppler UH

Átírás:

tulajdonságai mérése dozimetriája Magsugárzások orvosi alkalmazása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Magsugárzás: Alapfogalmak Az atommag átalakulásakor keletkezik. α (He 2 ), β (e,e ), γ (em.), n sugárzás Izotóp (azonos protonszám eltérő neutronszám) Radioaktív izotóp (instasbil, bomlik, sugároz) Aktivitás (Bq = bomlás/s) Exponenciális bomlástörvény bővebben ld. középiskolás tananyag, ill. az orvosi fizika alapjai c. tárgy előadásanyagai: www.sote.hu ill. biofiz.sote.hu/index.php?p=oktatas&mid=2&a=tantargy&id=5 A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal magsugárzások elnyelődése mérése kölcsönhatás energiaátadás α β töltött részecske direkt ionizáció γ n töltéssel nem rendelkezik indirekt ionizáció Töltött részecskék ionizáló hatása α β Az ionizációhoz szükséges energia a részecse (kinetikus) energiáját csökkenti. Az energia egy bizonyos úton elfogy. Hatótávolság.

Az α és β sugárzás hatótávolsága α β levegőben cm m szövetben μm cm ionizáció- nagy kisebb képesség α β A γ-sugárzás elnyelődése γ-sugárzás és anyag kh.: Fotoeffektus Compton effektus Párképződés ld. gyakorlat nukl. alapm. γ-abszorpció Töltött részecskének (általában e -nak) adódik át az energia ionizál Bekövetkezésük véletlenszerű exponenciális sugárgyengülési törvény (u.a. mint a rtg. sug.) J 0 J 0 2 A γ-sugárzás gyengülése J D x J = J 0 e μ x ua. mint a röntgensugárzás A magsugárzások detektálása szcintillációs ionizációs termolumineszcens fotográfiai (film) félvezető

Szcintillációs detektor Ionizáción alapuló detektálás ld. gyakorlat - Q I = t I t X A - Ionizáción alapuló detektálás G-M cső A valóság: ionizációs kamra: összegyűjti az összes iont, a sugárzás ionizáló hatását méri ld. még dozimetria Geiger- Müller tartomány: lavinaeffektus, részecske feszültség impulzus hátránya: kis érzékenység γ sugárzásra energiaszelektivitás hiánya előnye: egyszerű felépítés alkalmazása: főleg dozimetriában

Termolumineszcencia ld. gyakorlat Fotokémiai detektálás Ld. gyakorlat Félvezető detektor Elv: félvezető dióda záróirányban a sugárzás szabad töltéshordozókat kelt I n p n p elektron lyuk (elektronhány) áram

Az ionizáló sugárzások biológiai hatása A sugárhatás osztályozása Sztochasztikus Determinisztikus A károsodás valószínűsége dózis A károsodás valószínűsége 100% dózis A sugárhatás osztályozása Sztochasztikus Kis dózisok esetén Kevés számú találat Véletlenszerűen kialakuló Nincs küszöbdózis Súlyosság f.len a dózistól Determinisztikus Nagy dózisok esetén Sok találat Törvényszerűen kialakuló Van küszöbdózis Súlyosság nő a dózissal Sugárvédelem és dozimetria A sugárvédelem feladata: dózisteljesítmény mérés szennyezettség mérés személyi dózismérés Sugárveszélyes munkahelyen dolgozók, rtg. ill. izotópdiagnosztikai vizsgálatok páciensei sugárbalesetek

Elnyelt dózis: Dózisfogalmak D = de dm Mértékegysége J/kg = Gy A dm tömegű anyagban a sugárzásból elnyelt energia Egységnyi tömegnek átadott energia Elnyelt dózis: de D = dm E be A dm tömegű anyagban a sugárzásból elnyelt energia e - keletkezett, kilépett szóródott nem lépett kölcsönhatásba Elnyelt dózis: de D = dm e - A dm tömegű anyagban a sugárzásból elnyelt energia keletkezett, kilépett Elnyelt dózis: Mérése: D = de dm [Gy] direkt módon nehéz (minimális hőmérsékletemelkedés ΔT = 0,003 C / 2 Gy) E be szóródott lelassul t indirekt módon ionizációs kamra félvezető detektor termolumineszcens dózismérő...

Besugárzási dózis: X = Mértékegysége C/kg dq dm dm tömegben keltett ill. - töltés Csak γ és röntgensugárzásra, levegőben! Összesen Q töltés Összesen -Q töltés Besugárzási dózis: Ionizációs kamrával ideálisan mérhető - Q I = t I t X dq X = dm A - Besugárzási dózis: dq X = dm Besugárzási dózis: dq X = dm Mire jellemző? Hogyan számolhatjuk át elnyelt dózisra? Lényeges, hogy hol történt az elnyelés (foton esetén), hol keletkeznek a töltések - levegőben levegőben Levegőre jellemző Levegőben mért besugárzási dózis átszámolása: Levegőben 1 ionpár keltéséhez 34 ev energia szükséges* 34 ev= 34 1,6 10-19 J 1,6 10-19 C 34 J 1 C C J 1 34 = 34 Gy lev kg kg * Elektronok esetén. Protonok, α részecskék esetén 35 ev

Levegőben mért dózis átszámolása: Levegőben mért dózis átszámolása: A szövetekben mért dózis érdekel bennünket!! Ugyanaz a sugárzási tér szövetekben nagyobb dózist eredményez, mert a szövetek elnyelőképessége nagyobb. D D szövet levegö = μ μ m, szövet m, levegö m μ m,szövet μ m,levegö m μ m tömeggyengítési együttható D = μ m, szövet szövet 0 μm, levegö f X J f = 0 34 C Eddigi dózisfogalmak: Fizikai dózis f 0 Méréstechnikai dózis Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység? Sugárterápia (Determinisztikus hatás) Általában egyfajta sugárzással egyfajta szövetet sugározunk be Elnyelt dózis arányos Biológiai hatás Sugárvédelem (Sztochasztikus hatás) Általában többfajta sugárzással többfajta szövetet sugározunk be Elnyelt dózis súlyozottan összegzendő Biológiai hatás

Elnyelt dózis Súlyzófaktor: Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység Egyenérték dózis: Például: = H w D w D w bör alfa súlyozottan összegzendő Biológiai hatás w R súlytényező bör,alfa H = w T R beta R D bör,beta T, R Súlyozottan összeadja a különböző sugárzásokból (R) az adott szövetben (T) elnyelt dózisokat. gamma [Sv] D bör,gamma Az adott sugárzás hatékonysága (sztochasztikus hatás kiváltásában) hányszor nagyobb, a röntgen- ill. γ-sugárzáshoz képest. Részecske Energia w R Foton 1 Elektron 1 Neutron <10 kev 5 10 kev-100 kev 10 100 kev- 2 MeV 20 2 MeV - 20 MeV 10 > 20 MeV 5 Protonok > 2 MeV 5 Alfa részecskék 20 Elnyelt dózis súlyozottan összegzendő Biológiai hatás w T súlytényező Súlyzófaktor: Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység Effektív dózis: E = w H T Súlyozottan adja össze a különböző szöveteket (T) ért egyenérték dózisokat. w T H T jelenti a H T dózisnak az egész test sugárkárosodásához való hozzájárulását. T T [Sv] w T = 1 T Megmutatja, hogy az illető szövet-szerv milyen hányadban vesz részt a teljes károsodásban akkor, ha homogén sugárzás érte a az egész testet. Szövet/szerv w T Szövet/szerv w T gonádok 0,2 máj 0,05 vörös csontvelő 0,12 nyelőcső 0,05 vastagbél 0,12 pajzsmirigy 0,05 tüdő 0,12 bőr 0,01 gyomor 0,12 csontfelszín 0,01 húgyhólyag 0,05 egyéb 0,05

Dózisfogalmak összefoglalása Fizikai dózis f 0 Sugárzás hatékonysága Szöveti érzékenység H T E ALARA elv As Low As Reasonably Achievable Olyan kevés, ami ésszerűen elérhető Költség optimum Sugárkárosodás költsége Méréstechnikai dózis Csak a sugárvédelemben használatos mennyiségek sugárvédelem költsége Dózis Dóziskorlátok Foglalkozási dóziskorlát munkavállalókra egész testre 100 msv/5 év 50 msv/év (kb.10μsv/h) szemlencsére 150 msv/év bőrre 500 msv/év végtagokra 500 msv/év Dóziskorlátok-veszélyek Elfogadható kockázattal járó sugárterhelés Ez alatt sem biztonságos a sugárzással végzett munka! (a sztochasztikus károsodás arányos a dózissal!) Minden veszélyes!

Bevezetés Az izotópdiagnosztika fizikai alapjai Az izotóp kiválasztásának szempontjai Izotópdiagnosztikai vizsgálati technikák Izotóp : azonos Z különböző N különböző A rendszám neutronszám tömegszám stabil Egy elem különböző izotópjai A kémiai tulajdonságokat az elektronburok határozza meg. Z = elektronok száma => a stabil és instabil izotópok kémiai és biológiai viselkedése (anyagcsere!) megegyezik. De a radioaktív izotóp sugároz és detektálható! Bevezetés instabil radioaktív bomlik, bomláskor sugároz Izotóp radioaktív izotóp Izotópdiagnosztika: olyan módszer, amely során a radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzás mennyiségének, térbeli és időbeli eloszlásának detektálásával nyerünk diagnosztikai információt. Milyen információt kaphatunk? A vizsgált szerv mérete, működőképessége, a funkció sebessége (pl. pajzsmirigy jódfelhasználása) Hevesy György 1885-1966 1943 Nobel díj

Általános szempontok: Sugárvédelem Információ Páciens Személyzet Többletinformáció: Funkció! Morfológiai információ mellett a működés sebességét is megmérhetjük: hipofunkció - hiperfunkció megj: ne keverjük össze a kontrasztanyaggal!!! Alapvető sugárvédelmi szabály: Az izotóp akkor a legveszélyesebb, ha inkorporálódik. Most mégis ezt tesszük! Miért? Cost-benefit elv: Megéri-e a sugárkárosodás kockázata az így kapható információt? (Minden tevékenység veszélyes!) Az izotóp kiválasztásának szempontjai 1. Melyik elem izotópját használjuk? 2. Mekkora aktivitást használjunk? 3. Milyen hosszú legyen az izotóp felezési ideje? 4. Milyen sugárzást emittáljon az izotóp? 5. Mekkora legyen a sugárzás energiája? 1. Melyik elem izotópját használjuk? Amelyik felhalmozódik a vizsgálandó szervben (kritikus szerv) Az elemek periódusos rendszere Tipikus pl. 131 I pajzsmirigyvizsgálathoz 59 Fe vörösvértest felépülés De! Nincs minden szervhez ilyen izotóp => hordozómolekulára kell ültetni előny: (majdnem) szabadon választható az izotóp, az izotóp tulajdonságai optimalizálhatóak a sugárvédelem és a mérés szempontjából Megj:nagyon kis mennyiség! pmol (ld. jegyzet 34-36 feladatok) ilyen kis mennyiségben nem mérgező!

2. Mekkora aktivitást használjunk? Képminőség Dózis sugárvédelem: kicsit detektálás: nagyot arany középút MBq 100 MBq függ a mérés idejétől is! gyors méréshez nagy Λ kell! pl. szív Detektált γ fotonok száma Poisson eloszlást követ: σ = μ Pl: N imp =100 μ => σ =10 (10%) N imp =10000 μ => σ =100 (1%) 3. Felezési idő ΔN ΔN Λ = = λn Δt Δt ln 2 Λ = λn = N T A bevitt radioaktív atomok száma: N = ΛT ln 2 Mivel (majdnem) az összes radioaktív atom a testben bomlik el: N ~ sugárterhelés Ugyanakkora Λ mellett a sugárterhelés kisebb felezési idejű izotóp választásával csökkenthető! => T legyen minél rövidebb De! T nem lehet rövidebb, mint a vizsgálandó folyamat karakterisztikus ideje. Pl. vvt élettartam hónap 99m Tc T = 6h (túl rövid!) 51 Cr T = 28 nap OK 60 Co T = 5 év (túl hosszú!) Szállítás problémája: 10 T alatt Λ -> Λ/1000 Pl.: ha T =2 perc 20 perc múlva 1MBq -> 1kBq => a nagyon rövid felezési idejű izotópokat helyben kell előállítani! (ciklotron, Tc-generátor) pl. 18 F 110 perc 15 O 2 perc (PET)

4. Milyen sugárzást emittáljon az izotóp? α, hatótáv < mm β, β szövetben mm-cm nem lép ki a testből lehetőségek: α β β bomlás α, β, β, γ sugárzás Elnyelődésük eltérő α, β, β hatótávolság γ exponenciális gyengülés információt nem ad, csak károsít γ: csak részben nyelődik el, detektálható Az optimális izotóp csak γ sugárzást emittál! kivétel PET, ahol β izotópot használunk. (ld. később) A tisztán γ-sugárzó izotóp: ritka izomer magátalakulás pl. 99m Tc Tc generátor fiz. sóoldat 99m TcO 4 fiz. sóoldatban 99 66 99m 6h 42 Mo 43Tc h 99 43 β γ Tc Időben szétválik a β és a γ kibocsátás. Elkülöníthető a 99m Tc ami tisztán γ-sugárzó. porózus üvegkorong Adszorbens (Al MoO 4 -el) porózus üvegkorong ólom szűrő

5. Mekkora energiájú legyen a γ-foton? nagy energia: kevéssé nyelődik el a szövetekben (sugárkárosodás) de nehéz detektálni kis energia: nagyrészt elnyelődik a szövetekben => károsít arany középút: néhány 100 kev optimális 99m Tc : 140 kev OK Optimális izotóp: 99m Tc nagyon sok vizsgálathoz használják megfelelő hordozómolekulához kötve in vitro pl. RIA => fluor. Izotópdiagnosztikai eljárások vvt élettartam Időbeli folyamat Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej in vivo γ-kamera SPECT 3D Térbeli eloszlás PET 2D tomogr. szcintigráf Izotópdiagnosztikai eljárások In vivo > dinamikus vizsgálat > vörösvértest élettartam in vitro pl. RIA => fluor. vvt élettartam Időbeli eloszlás Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej in vivo γ-kamera SPECT 3D Térbeli eloszlás szcintigráf PET 2D tomogr. vér 51 Cr-al jelzett szérumalbumin => visszaadják log Λ vérvétel log Λ 0 időközönként, aktivitásmérés log (Λ 0 /2) T eff (ld. gyak. jegyzet: kettős izotópjelzés) A mérés in vitro, de az izotópot in vivo használjuk t

in vitro pl. RIA => fluor. Izotópdiagnosztikai eljárások vvt élettartam Időbeli eloszlás Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej in vivo γ-kamera SPECT 3D Térbeli eloszlás szcintigráf PET 2D tomogr. In vivo > dinamikus vizsgálat > izotópfelvételi görbe pl: pajzsmirigy 131 I (jódfelvételi görbe) 131 I β - -t is sugároz ezért manapság inkább 99m Tc pertechnetát Na 99m TcO 4 Λ az izotóp beadása exponenciális T eff t szcintillációs mérőfej Biológiai kiürülés fizikai bomlás A bomlási valószínűségek adódnak össze: λ fiz λ biol =λ eff 1 λ = ln 2 T T eff Λ hyperfunkció hypofukció 1 1 = T T fiz biol exponenciális T eff t Vesefunkció vizsgálat (renogram) mérjük tudjuk számoljuk (táblázat) Ue. vesefunkció vizsgálatára (renográfia)

Izotópdiagnosztikai eljárások In vivo > Statikus vizsgálat, térbeli eloszlás> szcintigráf in vitro pl. RIA => fluor. Időbeli eloszlás in vivo Térbeli eloszlás Egyszerű elv, lassú, elavult szcint. mérőfej letapogató útvonal az iró útvonala vvt élettartam Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej γ-kamera SPECT 3D PET 2D tomogr. szcintigráf in vitro pl. RIA => fluor. Izotópdiagnosztikai eljárások vvt élettartam Időbeli eloszlás Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej in vivo γ-kamera SPECT 3D Térbeli eloszlás PET 2D tomogr. szcintigráf In vivo > Térbeli eloszlás > γ-kamera képernyő számítógép fotoelektronsokszorozók fényvezető szcintill. kristály ólomkollimátor

In vivo > Térbeli eloszlás > γ-kamera Feloldóképesség: kollimátornyílások (PM csövek száma néhány x10) Máj metasztázis pajzsmirigy hideggöb meleggöb 99m Tc fitát 99m Tc pertechnetát

Időbeli és térbeli felvétel kombinálása: Egymás utáni felvételek γ-kamerával összaktivitás t in vitro pl. RIA => fluor. Izotópdiagnosztikai eljárások vvt élettartam Időbeli eloszlás Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej in vivo γ-kamera SPECT 3D Térbeli eloszlás PET 2D tomogr. szcintigráf SPECT (Single Photon Emission Computed Tomography) γ-kamera forog 3 dimenzós kép izotópeloszlás

SPECT Izotópdiagnosztikai eljárások in vitro pl. RIA => fluor. Időbeli eloszlás in vivo Térbeli eloszlás vvt élettartam Izotópfelvételi görbe Szcintillációs mérőfej γ-kamera SPECT 3D szcintigráf PET 2D tomogr. PET (Positron Emission Tomography) Pozitron bomló izotóp! Természetben nem fordul elő Mesterséges előállítás (pl. ciklotron) helyben! Pozitron annihiláció e γ e - γ hatótáv mm => felbontás izotóp T (perc) E max átl. hatótáv (MeV) (mm) 11 C 20,4 0,96 0,3 13 N 9,9 1,19 0,4 15 O 2,9 1,72 1,5 18 F 110 0,64 0,2 68 Ga 68 1,89 1,9 82 Rb 1,3 3,35 2,6

PET (Positron Emission Tomography) elv: det. det. A PET gyakorlati megvalósítása: Körkörös detektorgyűrűrenszer koincidencia áramkör számítógép koincidencia áramkör monior jel Többszörös detektorgyűrűrenszer fotoelektronsokszorozó szcint. kristály kollimátor => 3D kép Tipikus vizsgálati szerv az agy Radiofarmakonok: 11 C 18 N 15 O 18 F FDG 18 Fdezoxiglükóz