314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31/A. 109 A településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának szabályai 43/A. (1) Az új kézikönyv és településképi rendelet készítése, valamint módosítása során a 28. -t és 29. -t, valamint a (2) (10) bekezdést kell alkalmazni. (2) A polgármester a) a kézikönyv és településképi rendelet elkészítésének, módosításának megkezdéséről a társadalmi bevonás keretében a 29/A. (1) bekezdése és a 29/A. (4) bekezdés a) pontja szerint tájékoztatja a partnereket, b) adatszolgáltatási kérelmet küld a 9. mellékletben szereplő azon államigazgatási szerveknek, amelyek adatai szükségesek a kézikönyv kidolgozásához. (3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat. (4) A partner a 29/A. (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményt nyilváníthat. (5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével, az önkormányzati főépítész közreműködésével készül. (6) A polgármester az elkészült a) kézikönyvet és településképi rendeletet vagy ezek módosítását a széleskörű nyilvánosság biztosításával partnerségi véleményezésre bocsátja a 29/A. (2) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja szerint, b) 110 a kézikönyvet véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak, c) 111 a településképi rendeletet véleményezésre megküldi az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak. 17/2017. (06.02.) sz. MÉK elnökségi határozat A MÉK Elnöksége egyhangúlag úgy dönt, hogy a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. (2) bekezdésében A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara.. véleményét ki kell kérni. szabályozott véleményezési feladatot az illetékes területi építész kamarához delegálja élve a MÉK Alapszabályának 5.1.1.d) pontjában meghatározott jogával.
TAK véleményezés szempontrendszere: - A TAK elsősorban az építtetőknek készülő útmutató, amely segíteni kíván a tervezés folyamatában, bemutatva és kiemelve az adott település kulturális és épített értékeit. Az építészeti és táji értékek ismeretében ajánlásokat tesz az olvasónak az egyes településrészek tekintetében. Az ajánlások nem kötelező jellegűek, nem a tervezési szabadság megkurtítása a cél, hanem a látómező kiszélesítése, ötletadás. - A jogszabályban megfogalmazo(ak szerint a kézikönyv a települések természe+ és építe( környezete által meghatározo( településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze, amely a szakmai kritériumoknak megfelel, de alapvetően a települési közösség akaratának kifejezése. - A véleményalkotás során mindenképpen szükséges az útmutatót egyszer nem szakmai szemmel iselolvasni. Lényeges szempont, hogy az összetett, sokszor- valljuk be, csak a szakma számára érthető, vagy nem érthető- komplikált előírás, jogi nyelvezet helyett közérthető hangon szóljon az építtetőkhöz. Adjon képet az épített környezet és természeti környezet, az építészeti kifejező eszközök adott helyhez és értékekhez kapcsolódó viszonyairól. - A TAK-nak természetesen meg kell felelnie a szakmai szempontoknak, de legalább ilyen fontos az is, hogy az építtető számára érthető, befogadható legyen azértékeken nyugvó épített és táji környezethez való viszony, szemlélet, amelyet a Kézikönyv képviselni hivatott. Fontos szempont tehát a TAK véleményezése során, hogy az építtető, mint laikus számára érthetőek-e a leírtak, a szöveges útmutató, az ábrák értelmezhetőek-e, vagy el kell gondolkodni azon, hogy például miért jó példa az egyik rajzolt ábra és miért rossz a másik. - A TAK nem HÉSZ! Nem szabályrendszer, nincs jogi, csak kulturális azaz morálisszámon kérhetősége. De -ahogy településrendezési eszközök esetében is - karbantartása szükséges, melyre javasolt az önkormányzatok figyelmét felhívni. Gazda szemléletű főépítész, megfelelően kezelt közösségi kapcsolat szükséges ahhoz, hogy az útmutatóból a teremtő gondolatot és akaratot inspiráló eszköz legyen. Javasolt tehát a véleményezés során felhívni a döntéshozók s így a települési közösség- figyelmét a későbbi felülvizsgálat fontosságára, a használatból eredő tapasztalatok útmutatóba való beépítésére. Ahhoz, hogy a TAK elérje célját, szemléletformáló küldetését, valószínűleg hosszabb időre, évekre lesz szükség. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a felhasználás során megszerzett ismeretek alapján csiszolják, formálják a TAK-okat az önkormányzatok. - Hasznos, ha a véleményező megosztja átfogó ismereteit a térségben, vagy távolabbi helyen készült útmutatóknak az adott TAK-ban is használható részével ábraanyag, téma kifejtés-, szemlélet és szempont rendszerével kapcsolatban. - Fontos, hogy a jogszabályban felsorolt tartalmi követelmények - mint a település vizsgálatának és az építészeti javaslattételnek szempontjai- szerepeljenek a TAKokban, mégpedig kellő érthetőséggel és kifejtettséggel. - Az egyes fejezetek kidolgozottsága az építtető által befogadható legyen, logikus és könnyen értelmezhető.
Véleményezési szempontok a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 12. mellékletében előírt TAK tartalmi követelmények szerint: 1. Bevezetés, köszöntő Derüljön ki, hogy mi célt szolgál a TAK, hogy egy útmutató, ajánlás, szemléletformáló eszköz, mely a közösség döntése szerint fogalmazza meg azt, hogy mi a követendő építészeti, környezeti és kulturális érték az adott településen. 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter Jelenjen meg a település jellemző identitása, lehessen ráismerni, még akkor is, ha esetleg építészeti szempontból nincs igazán jellegzetes arca a településnek. 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Az épített értékek mellett a táji jellemzők, értékek is legyenek bemutatva, akár külön fejezetben, akár az örökségünk részben. 4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával Legyen könnyen eldönthető a laikus szemszögéből, hogy melyik lehatárolt területi egységhez tartozik az őt érintő ingatlan.legyen érthető számára az egyes településrészek karakterének, építészeti jellemzőinek bemutatása. A településrészek építészeti szempontból való elkülönítése egymástól az adott közösség döntésén alapul, mely azért is szükséges, hogy aztán a javaslatokat, az útmutatót a település e területeire egyértelmű módon meg lehessen tenni. 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója utcák, terek, közparkok, közkertek Legyenek az építtető számára is érthetőek a leírások, könnyen értelmezhetőek az ábrák. Legyen kellően kifejtve az ajánlás. Fontos, hogy rossz példák csak ábrán szerepeljenek, mivel egy rossz példaként szereplő épület fotójának szerepeltetése jogi következményekkel is járhat, akár az ingatlan értékcsökkenését is maga után vonhatja. Minden bemutatott, elkülönített karakterre készüljön útmutató. 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása Legyenek mindenre kiterjedőek a jó példák, ne maradjanak ki a kerítések, vagy a növényzet, a zöldfelület sem. 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Minél átfogóbb legyen az adott témában (parabola antenna, napelem, napkollektor, reklám, fényreklám, szélkerék, légkondicionáló, stb.) a jó példák bemutatása. Legyen érthető az építtető számára, hogy az adott jó példa miért jó. 8. Beépítési vázlatok (nem kötelező tartalom) Legyen egyszerű, használható és könnyen értelmezhető.
TAK VÉLEMÉNYEZÉSI ADATLAP Településnév: Megye: Település lélekszám: TAK oldalszám: Főépítész: Készítő: Véleményező: A 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 12. mell. szerinti tartalmi követelményeknek való megfelelés (X v. ): Megjegyzés: 1. Bevezető 2. A település általános bemutatása 3. Örökségünk 4. Lehatárolás, településkarakter bemutatása 5. Építészeti útmutató, ábraanyag 6. Jó példák - épületek, részletek, kerítések, stb. 7. Jó példák - sajátos építményfajták 8. Belépítési vázlatok Közérthetőséggel kapcsolatos szakmai vélemény: Település bemutatásával kapcsolatos szakmai vélemény: Területlehatárolással kapcsolatos szakmai vélemény:
Építészeti ajánlással kapcsolatos szakmai vélemény: Jó példák bemutatásával kapcsolatos szakmai vélemény: Egyéb szakmai vélemény:
Település Főépítész Beérkezett Véleményező Vél. Határidő Kiadva Veszprém Horváth Gábor 2017-08-15/18 Borsik Beáta 2017-09-05/08 2017.09.08 Felsőörs Bogdán László 2017.08.18 Mészölyné Komcsák Ilona 2017.09.08 2017.09.08 Kővágóörs Németh Ferenc 2017.08.16 Fabacsovics Zoltán 2017.09.06 2017.09.05 Bakonyszentiván Bujdosó Judit 2017.08.21 Borsik Beáta 2017.09.11 2017.09.08 Gic Bujdosó Judit 2017.08.21 Borsik Beáta 2017.09.11 2017.09.11 Pápateszér Bujdosó Judit 2017.08.21 Borsik Beáta 2017.09.11 2017.09.14 Vanyola Bujdosó Judit 2017.08.21 Borsik Beáta 2017.09.11 2017.09.15 Berhida Kéri Katalin 2017.09.01 Fabacsovics Zoltán 2017.09.22 2017.09.20 Jásd 2017.09.01 Fülöp Borbála 2017.09.22 2017.09.22 Tés 2017.09.01 Borsik Beáta 2017.09.22 2017.09.21 Ganna R. Takács Eszter 2017.09.05 Borsik Beáta 2017.09.26 2017.09.11 Döbrönte R. Takács Eszter 2017.09.05 Fabacsovics Zoltán 2017.09.26 2017.09.20 Bakonypölöske R. Takács Eszter 2017.09.05 Fülöp Borbála 2017.09.26 2017.09.26 Pápakovácsi R. Takács Eszter 2017.09.07 Fabacsovics Zoltán 2017.09.28 2017.09.19 Nóráp R. Takács Eszter 2017.09.07 Fülöp Borbála 2017.09.28 2017.09.28 Balatonakali Kéri Katalin 2017.09.05 Fabacsovics Zoltán 2017.09.26 2017.09.20 Tihany Bujdosó Judit 2017.09.07 Fabacsovics Zoltán 2017.09.28 2017.09.26 Öskü 2017.09.09 Borsik Beáta 2017.09.30 2017.09.26 Kup R. Takács Eszter 2017.09.12 Mészölyné Komcsák Ilona 2017.10.02 2017.10.02 Balatonfűzfő Hornyák Attila 2017.09.13 Mészölyné Komcsák Ilona 2017.10.03 2017.10.03 Külsővat Bujdosó Judit 2017.09.17 Mészölyné Komcsák Ilona 2017.10.07 2017.10.09 Vinár Bujdosó Judit 2017.09.17 Fabacsovics Zoltán 2017.10.07 2017.10.02 Nemesszalók Bujdosó Judit 2017.09.17 Borsik Beáta 2017.10.07 2017.10.03 Mihályháza Bujdosó Judit 2017.09.17 Borsik Beáta 2017.10.07 2017.10.05
É í É Á ö é Ö á ó á ú Ü ó á é ő á Ú é ő á é ó é é ú é é é á ó é á ó é é é ö ő á é ó é é ó ó ú üé é é ó é üé é ö ö ő é é á é é ő ő ő á á á á é é ó á á Á é ö é é é é é é é ü á ó Á é é é ó á ö é É ö Á ü é á á ö á Á ö é Ö ú á é é ő í é é é é
TAK VÉLEMÉNYEZÉSI ADATLAP Településnév: Tihany Megye: Veszprém megye Település lélekszám: 1369 fő (2017.) TAK oldalszám: 115 Főépítész: Bujdosó Judit Készítő: Völgyzugoly Műhely Kft. (Ferik Tünde, Kéthelyi Márton) Véleményező: Fabacsovics Zoltán A 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 12. mell. szerinti tartalmi követelményeknek való megfelelés (X v. 0 ): Megjegyzés: 1. Bevezető x Megfelelő tájékoztatást ad a célról. 2. A település általános bemutatása x Összefogott, lényegre törő. 3. Örökségünk x Megfelelő áttekintést ad a település értékeiről. 4. Lehatárolás, településkarakter bemutatása x Könnyen értelmezhető, lényeget kiragadó. 5. Építészeti útmutató, ábraanyag x Közérthető, jól hasznosítható. 6. Jó példák - épületek, részletek, kerítések, stb. x Kitűnő választással, igényes dokumentálással 7. Jó példák - sajátos építményfajták x Általános ajánlásnál megtalálhatók. 8. Beépítési vázlatok 0 Hiányzik (nem kötelező) Közérthetőséggel kapcsolatos szakmai vélemény: Érdeklődést felkeltő, olvasmányos, könnyen megérthető anyag. Segít Tihany értékeit megismerni, megérteni és ezzel reálisan várható, hogy formálni tudja az építtetői igényeket. A szöveges leírások és a fotók-ábrák aránya, elhelyezése jó; ötletes a tartalmilag hangsúlyos elemek figyelemfelkeltő kiemelése. Település bemutatásával kapcsolatos szakmai vélemény: Tihany bemutatása összetett, nehéz feladat, melyet bravúrosan megoldottak az anyag készítői. Az építészeti, táji és természeti értékek bemutatása részletes, alapos munka, jól követhető információkkal. A sok fotó jól, szemléletesen mutatja be a település értékeit. Területlehatárolással kapcsolatos szakmai vélemény: A teljes közigazgatási területre vonatkozó területlehatárolások az egyes településrészek szerint történtek, mely a laikus olvasó számára is jól értelmezhető. Könnyen áttekinthető, lényeget kiragadó. A választott területlehatárolási mód (településrészenként) közkeletű, helyben ismert földrajzi területneveket alkalmaznak, ezzel a kézikönyv használhatóságát jelentősen elősegítik Építészeti ajánlással kapcsolatos szakmai vélemény: Az általános ajánlások jól tükrözik a teljes településre vonatkozó elvárásokat, igényeket, melyeket közérthetően megfogalmazva és szemlétesen ábrázolva ismertetnek. További, terület-specifikus finomhangolás a részletes ajánlásoknál történik. Figyelemre méltó, hogy több esetben eltérő karakterű területet együtt tárgyal, ha a településképi elvárások hasonlóak, ezzel elkerüli az anyag terjengősségét, a felesleges ismétlést, viszont tartalomvesztés nélkül közvetíti a szakmai javaslatot.
Három konkrét észrevétel, javaslat: - az Ősközség és Újfalu területére vonatkozó részletes ajánlások jelen dokumentációban együtt szerepelnek (64. oldaltól), viszont az ismertetés rendre csak az Ősközségre tér ki. Javasolom vagy a két terület külön tárgyalását, vagy az Újfalura is több helyen ki kellene térni. (Elismerve és egyetértve azzal a szakmai törekvéssel, hogy genetikailag az Ősközség településképi arculati elemiből kívánják levezetni az Újfalura javasolt - kialakult és megtartandó - részletes építészeti elvárásokat, ajánlásokat, azonban ahogy az anyag 26. oldalán jelzik is, itt nagyobb az épületek tömege, mint az Ősközségben, mely felveti a részletes ajánlások külön tárgyalását.) - a 64. oldalon az épület elhelyezését a szintvonalra merőlegesen jelölik meg, valamint az oldalhatáros beépítést is szerepeltetik, mely néhány esetben ellentmondásos lehet. Véleményem szerint itt az oldalhatáros beépítés az elsődleges szempont, mely a meglévő telekosztás révén már determinálja az épület elhelyezését, ezért itt a telken belüli szintvonalra merőleges, hosszirányú elhelyezés előírását elhagyásra javaslom. - a 89. oldal első bekezdés utolsó mondata szerkesztési hiba, itt nincs helye (Utcára merőleges gerincű lakóépületek ) Jó példák bemutatásával kapcsolatos szakmai vélemény: Az épületekkel kapcsolatos fotók megfelelőek, kitűnő választással, igényes dokumentálással. A sajátos építményfajtákkal, reklámhordozókkal, egyéb műszaki berendezésekkel az Általános ajánlásoknál találkozunk, megfontolandó, hogy ezekre a Mai jó példák fejezeten belül is kitérjenek. Egyéb szakmai vélemény: Javasolom néhány soros polgármesteri ajánlással indítani az anyagot, ezt követné a kézikönyv készítői által megfogalmazott bevezető. Polgármesteri ajánlás tudatosíthatná az olvasónak, hogy ez a magas szakmai igényességgel készített szép anyag települési közmegegyezésen alapuló közakaratot jelenít meg. Az Ősközség és Újfalu kapcsán fentiekben tett észrevételem is jelzi, ez a kézikönyv inspiráló, továbbgondolásra késztető anyag, kitűnő munka! Ezzel is igazolva látom, hogy a településképi arculati kézikönyv nem egy egyszer megalkotott (kőbe vésendő) mű, hanem a település közösségének a településképpel kapcsolatos véleményét visszatükröző, szükség szerint alakítandó, igazítandó dokumentum. Igényesen dokumentált anyag, mely segíteni tudja a leendő építtetőket az építészeti és településképi követelmények bemutatásában, értelmezésében.