Newton.

Newton http://hps.elte.hu hps.elte.hu/oktaeder/kuszeze/newton.htm

Eredeti irodalom Newton: A Principiából és s az Optikából. Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest 1981) Newton: A világ g rendszeréről (Magyar Helikon, Budapest 1977) Newton: Válogatott írásai (Typotex, Budapest 2003) - válogatás s az előző két kötetből

Másodlagos irodalom Sz. I. Vavilov: Newton (Szikra, Budapest 1948) Vekerdi L.: Így élt Newton (Móra, Budapest 1977) P. Strathern: Newton (Elektra, Budapest 2001) J. Gleick: Isaac Newton (Pantheon, New York 2003)

Korai filozófiai fiai-teológiai kérdések I. Newton élete és s munkáss ssága áttekintés II. A Newton-kéziratok III. Newton kora történeti kronológia IV. Vallási mozgalmak Newton korában V. Newton teológiai nézetein VI. Newton filozófiai fiai feljegyzései

I. Newton élete és s munkáss ssága

II.1. Egy késői k i kéziratlapk közegellenállásos mozgás s (a Principia 2. kiadásához?) feljegyzés s valutákr król teológiai megjegyzések a Logoszról l (Λόγος( Λόγος)

II.2.a. A kéziratlapok k sorsa 1785-ig 1717 Newton unokahúga, Catherine Barton férjhez f megy John Conduitthoz (aki Newtont követi k a Pénzverde P élén, és s aki őrzi a kéziratokat k Newton halála la után) 1740 egyetlen lányuk, l nyuk, Catherine férjhez megy John Wallophoz (a későbbi k Earl of Portsmouth) 1779-85 Samuel Horsley megvizsgálja az iratokat (miközben Newton munkáit sajtó alá készíti)

II.2.b. A kéziratlapok k sorsa 1855-88 88 1855 David Brewster betekinthet a kéziratokba (miközben könyvet k ír Newtonról) 1872-1888 1888 Portsmouth grófja átadja a kéziratokat katalogizálásra a Cambridge-i Egyetemnek (a matematikai, kémiai, k csillagászati szati tárgyt rgyúak és s a levelezés s egy része ott is marad, a többi t visszakerül)

II.2.c. A kéziratlapok k sorsa 1936-tól 1936 a Sotheby s aukcióra bocsátja a maradék k alkímiai, teológiai, pénzverdei p és személyes feljegyzést Wiscount Wakefield a PénzverdP nzverdének nek adja az adminisztratív v feljegyzéseket John Maynard Keynes a Cambridge-i Egyetemnek adja az alkímiai iratokat Abraham Yahuda a Zsidó Nemzeti és Egyetemi KönyvtK nyvtárnak (Jeruzsálem) adja a teológiai írások egy részr szét

III.1. Newton kora 1642-1650 1650 1642 polgárh rháború a király és s a parlament között 1648 presbiteriánus képviselőket (140) távolítanak el a parlamentből 1649 I. (Stuart) Károlyt K lefejezik; a köztk ztársaság

III.1. Newton kora 1651-61 61 1652-4 az első angol-holland háborh ború 1653- Oliver Cromwell diktatúrája 1658 Cromwell halála la 1660 II. Károly K király 1661 Boyle: The Sceptical Chemist

III.2. Newton kora 1662-70 1662 a Royal Society megalapítása 1664-5 pestisjárv rvány (London 460.000 lakosából l 75.000 hal bele); Hooke: Micrographia 1665-7 a második angol-holland háború 1666 a nagy londoni tűzvt zvész

III.3. Newton kora 1671-85 1672-4 a harmadik angol-holland háborh ború 1673 intézked zkedések a katolikusok és s a protestáns máskm sként gondolkodók k ellen 1675 a Greenwich-i Obszervatórium rium 1679 a Habeas Corpus törvt rvény; Papin 1685 II. KárolyK halála; la; II. Jakab (katolikus) király; sikertelen lázadl zadás DNy-Angli Angliában

III.4. Newton kora 1686-1702 1702 1687 Newton: Principia Mathematica 1688 a dicsőséges forradalom; Orániai (III.) Vilmos és s (II.) MáriaM 1689 türelmi rendelet 1698 Savery első eladott gőzgépe 1702 Vilmos meghal; Anna királyn lynő

III.5. Newton kora 1703-10 10 1704-9 csatanyerések sek a franciák k ellen; Gibraltár elfoglalása; Newton: Optika 1707 Anglia (+Wales) és Skócia egyesülése se

III. 6. Newton kora 1711-1727 1727 1712 Newcomen gőzgépe 1714 Anna halála; la; I. (Hannoveri) György király 1719 Defoe: Robinson Crusoe 1723 Wren halála la 1726 Swift: Gulliver utazásai 1727 I. György halála; la; II. György király; Newton halála la

IV.1.a. Vallási mozgalmak 1. Az anglikán n egyház 1534 szakítás s Rómával R (VIII. Henrik) az anglikán n egyház z feje Anglia uralkodója a kolostorok visszaszorítása sa protestáns reformok (VI. Edward) 1553 rekatolicizálási kísérlet (Mária) 1558 a függetlensf ggetlenség g visszaáll llítása (I. Erzsébet) A puritán n mozgalom 1642-51 polgárh rháborúk 1649-60 60 a köztk ztársaság

IV.1.b. Vallási mozgalmak 2. A presbiteriánus mozgalom 1640- befolyásuk csúcspontja cspontja 1648 vereséget szenvednek Cromwelltől 1658 a párt p újjáalakul, de hatalmát t sosem nyeri vissza A kongregacionalisták (függetlenek) befolyásuk csúcspontja cspontja a köztársaság g idején n (Cromwell)

IV.2. A puritán n erkölcs Isten dicsőségének hirdetése A közjk zjó szolgálata lata Rendszeres, módszeres, szorgalmas munka A tétlenst tlenség g kerülése (bűnös s gondolatok stb. ellen)

IV.3. A tudósok és s a puritán n erkölcs F. Bacon: a tudományos tevékenys kenység célja a a Teremtő dicsősége és s az emberi sors könnyk nnyítése. Boyle: a tudomány a a Természetet Isten nagyobb dicsőségére és s az Emberiség Javára tanulmányozza nyozza. Ray: ha a természet az Ő hatalmának kinyilvánítása, akkor a természetben semmi sem lehet túl t l alantas a tanulmányoz nyozáshoz.

V.1. Newton teológiai nézetein 1656- Dániel könyve k (a próféci ciák), Jelenések könyvek 1662- Istennel és s Krisztussal kapcsolatos nézetein A kereszténys nység g Jézus J eredeti tanításaib saiból származik a Szenthároms romság g tagadása 1675 II. Károly K felmenti a papi szentség felvétele alól

V.2.a. A Szenthároms romság A Szenthároms romság-tan Tehát t hárman h tanúskodnak: a mennyben: az Atya, az Ige és s a Szentlélek; lek; és s ez a három h egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földf ldön a Lélek, L a víz v és a vér, v és s ez a három h egy. (János 1. levele 5:7-8) A Fiú maradéktalanul emberi és maradéktalanul isteni egy személyben, egylényeg nyegű (homoúsziosz)) az Atyával. Egy Isten: Atya, Fiú,, Szentlélek. lek.

V.2.b. Az arianizmus 318, Alexandria Areiosz (Arius) Órigenész (185-254) Isten fia (a Logosz) Isten és s a világ g között k foglal helyett A Fiú az Atya (habár r isteni) teremtménye, nem egylényeg nyegű vele (homoi( homoiúsziosz) Mária nem istenanya Krisztus nem megvált ltó (és s tulajdonképpen nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz) 325 nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt kiközösítik, száműzik zik Szent Atanáz z (kb. 295-373) kemény fellépése Alexandriában

381 konstantinápolyi zsinat Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és s földnek, f minden láthatl thatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától l született minden idő előtt, világoss gosság g a világoss gosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született, de nem teremtetett, az Atyával egy lényegl nyegű, és általa lett minden.

V.3.a. Newton Istene 1. Isten az örök és s végtelen, v abszolút tökéletes, mindenható és s mindentudó, élő és s hatalmas Úr( r(alkodó); a Teremtő mindig és s mindenütt jelen van (a testekben is, és s kitölti az űrt) gravitáci ció Az Atya mozdulatlan, mivel a természet örök k szüks kségszerűségéből l semmilyen helyen nem lehet kevésb sbé vagy jobban, mint ahogy van: minden más m s dolog helyről helyre mozoghat. abszolút t tért

V.3.b. Newton Istene 2. Isten hozta létre l a világegyetem törvt rvényeit A Szenthároms romság-tan a Biblia meghamisítása, sa, istenkároml romlás és bálványimádás

VI.1. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 1. Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész (Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?), Descartes (latin válogatv logatás), Galilei (másodk sodkézből), Charleton (Physiologia Epicuro-Gassendo Gassendo-Charltoniana), More (The Immortality of the Soul), Boyle Questiones quædam philosophicæ az anyag oszthatóságáról az atomokról

VI.2. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 2. reális tulajdonságok Galilei: határ, alak, nagyság, g, tér-t és s időbeli beli hely, mozgásállapot, érintkezés, szám m (de nem a szín, íz, szag stb.) matematikailag kezelhető Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret, m mozgás s (de nem a szín, súly, s keménys nység g stb.) a változatlan tulajdonságok Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet, állag tapasztalati kérdk rdés Locke: szilárds rdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot, szám a (nem megfigyelhető) ) atomok tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a változások (különösen osztás) s) során n megmaradó tulajdonságai

VI.3. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 3. Newton: kiterjedés, keménys nység, áthatolhatatlanság, mozgás, tehetetlenség A A testek azon tulajdonságai, amelyek nem mutatnak fokozati növekedn vekedést [intension[ intension] vagy csökken kkenést [remission[ remission], és s amelyek a tapasztalataink körébe k eső minden dologhoz hozzátartozni látszanak, l mindennemű test univerzális tulajdonságainak tekintendők. k. Minthogy ugyanis a testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból l ismerjük, mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan tapasztalható; és s ami nem csökkenhet, az nem is tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le a tapasztalati evidenciákr król álmok vagy hiú ábrándok kedvéé éért; és s nem adhatjuk fel a Természet analógi giáját, mert a Természet mindig egyszerű és összhangban van magával. val.

VI.4. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 4. vákuum mennyiség, hely (végtelens gtelensége) ge) idő és örökkévalóság mozgás, égi anyag és s pályp lyák, Nap, csillagok, bolygók, üstökösök k (Descartes alapján?) gravitáci ció és levitáci ció kényszermozgás mágneses és s elektromos vonzás növények, nyek, ásványok

VI.5. Némely filozófiai fiai kérdk rdések 5. érzékelés, fény, f látás, l színek, hangok emlékez kezés, képzelet, k fantázia a tenger áramlása és s visszaáraml ramlása a teremtés, a lélekl lek alvás és álom