KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Átírás:

0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,3 kerekítve 2, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,3 kerekítve 2, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 0921 2 / 6 2010. május 14.

Feleletválasztás I. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok (10 x 2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. B C D C B A D D C D Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám = 20 pont. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz hamis állítások 1 I-H Válasz Pontszám H 1) A szűkösség most is fennáll a gazdaságban, hiszen csak a határig lehet növelni a termelést, a TLH jelenti a maximumot. A szűkösség mellett az egyik jószág termelése csak úgy növelhető, ha a másik 1+ jószág termelését csökkentjük, azaz az alternatív költség is jelen van. H 2) A telítettségi pont ott van, ahol a teljes haszon maximális, és MU = 0. 1+ I 3) Ha a nettó jelenérték negatív, akkor az összes hozam kisebb lesz, mint a befektetett összeg, tehát a beruházás nem térül meg, 1+ célszerűbb a pénzt a bankban kamatoztatni. H 4) Ha az árupiacon egyensúly van, akkor I = S feltétel vagy a C + I = Y feltétel teljesül. 1+ I 5) Az összkereslet növekedése ösztönzi a kibocsátást, így a foglalkoztatás növelése irányába hat. (Lásd Okun törvénye!) 1+ H 6) A vám növelése miatt a belföldi piaci ár növekedése várható. 1+ 2. Definíciók 8 pont Sorszám Meghatározás Pontszám A) A vevők egyértelműen kinyilvánított vásárlási szándéka, azt fejezi ki, hogy a vevő hajlandó és képes egy bizonyos jószágmennyiséget megvásárolni. Azon jószágkombinációk összessége, amelyek a hasznosság B) szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg. C) A makrogazdasági jövedelem és az import kapcsolatát jellemzi, megmutatja, hogy egységnyi jövedelem változása milyen nagyságú importváltozást eredményez. D) A valuták keresletének és kínálatának összessége. írásbeli vizsga 0921 3 / 6 2010. május 14.

3. Kifejtős kérdés 8 pont Szempont Válasz Pontszám Hitelpénz A mai pénz hitelpénz, mert keletkezése és megszűnése is a hitelezéshez kötődik. Ez a pénz kényszerforgalmú, az állam kötelezi állampolgárait a fizetőeszköz elfogadására. A pénznek nincs saját értéke, az áruforgalomban betöltött szerepe szerint képviseli az értéket. A mai pénz tulajdonságai Értékállóság: az a követelmény, hogy viszonylag stabil vásárlóerőt 5 pont képviseljen a pénz. Likvid: költség nélkül bármikor elcserélhető más termékre. Megjelenési formája szerint lehet készpénz vagy bankszámlapénz A pénz vásárlóereje A mai pénz értéke vásárlóerejében tükröződik, vagyis abban az arányban, ahogyan árukra cserélhető. A pénz vásárlóereje fordított arányban változik az árszínvonal változásával (1/P). 4. Kiegészítés 5 pont 4.1. Gazdasági költség 4.2. Explicit költség 4.3. Elszámolható implicit költség (amortizáció) 4.4. Normál profit 4.5. Gazdasági profit 5. Elemző, értékelő feladat 7 pont 5.1. Nem. Az ivóvíz korlátozottan áll rendelkezésre, fizetni is kell érte, azaz kizárás lehetséges, a víz fogyasztásra alkalmas minőségét a gazdaságnak kell ma már biztosítania. Az ábrákon túlkeresletet kell ábrázolni. 5.2. P P e S P P e D S 2- P 1 D P 1 Q Q 5.3. A hiány mérséklésére a fogyasztási oldalon van lehetőség, a helyes válasz ebből a körből hoz példát. pl. víztakarékos háztartási gépek használata, újrahasznosítás, nem folyatjuk a vizet feleslegesen a csapból stb. írásbeli vizsga 0921 4 / 6 2010. május 14.

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat 10 pont A feladathoz tartozó teljes kiegészített ábra: ábra 6.1. 6.2. 6.3. y jószág 70 60 50 40 30 20 7. feladat 8 pont L (1.) I 0 10 0 I 1 x jószág 0 10 20 30 40 50 60 70 I 0 : 10000 = 250x + 200y, azaz y = 50 1,25x (Az ábra az előző sorban látható, az ábráért adható pontszám is abban a sorban van feltüntetve!) Eredeti helyzetben maximálisan 50 db (10 000 / 200 = 50) y jószág vásárolható. Az új ár mellett ennyi y jószág vásárlásához szükséges jövedelem I 2 = 50 * 300 = 15 000 I 1 : Az új egyenlet: 9000 = 225x + 300y, azaz y = 30 0,75x (Az ábra és a pontszám is az első sorban látható) Q (2.) MP L (3.) AP L (4.) 1 1 - - 2 4 3 2 2-7.1. 4 11 3,5 2,75 9 27 3,2 3 12 35 2,67 2,91 5 pont 20 47 1,5 2,35 Megjegyzés: Minden helyesen meghatározott két újabb adat ot ér. 7.2. ΔQ A határtermék, képlete: MPL = Δ L Az átlagtermék akkor maximális, ha egyenlő a határtermékkel. 7.3. Az L = 9-nél még MP L > AP L, míg az L = 12-nél már az AP L > MP L, tehát 9 12 tartományban metszik egymást. írásbeli vizsga 0921 5 / 6 2010. május 14.

8. feladat 8 pont A GDP kiszámítása több lépcsőből áll: - Az eredeti adatsorból ki kell számítani a belföldiek külföldön 8.1. realizált elsődleges jövedelemét Képlet: elsődleges jövedelemáramlás egyenlege = belföldiek külföldön megszerzett elsődleges jövedelem (X) külföldiek belföldön megszerzett elsődleges jövedelme, azaz 80 000 = X 120 000 X = 40 000 - A GNI kiszámításához szükséges képletet használjuk fel Képlet: GNI = GDP + belföldiek külföldön realizált jövedelme külföldiek belföldön realizált jövedelme, azaz 480 000 = GDP + (40 000 120 000) GDP = 560 000 8.2. Belföldiek összes elsődleges jövedelme = GNI = 480 000 8.3. NNI = GNI amortizáció = 480 000 13 000 = 467 000 8.4. GNDI = GNI + bejövő transzfer kiáramló transzfer = 480 000 + 60 000 40 000 = 500 000 9. feladat 14 pont A táblázat utolsó sorában az Y = C + S összefüggés alapján kiszámítjuk C(Y) értékét, azaz C(11000) = 10 050. Így már a fogyasztási függvény két pontját ismerjük: ha Y = 4000, a C(Y) = 3750 és 9.1. ha Y = 11 000, a C(Y) = 10 050. ΔC 10050 3750 6300 cˆ = = = = 0,9 ΔY 11000 4000 7000 Az autonóm fogyasztás: 3750 = C 0 + 0,9 * 4000, tehát C 0 = 150 9.2. C(Y) = 150 + 0,9Y S(Y) = 150 + 0,1 Y 9.3. 9.4. 9.5. Y C(Y) S(Y) 0 150 150 4 000 3 750 250 7 000 6 450 550 11 000 10 050 950 Pontozás: Minden helyesen meghatározott két újabb adat ot ér. Y = Y D = C + I alapján Y = 150 + 0,9Y + 1500 Y = 16 500 Új adatok: C(Y) = 150 + 0,8Y I 1 = 1500 + 150 = 1650 Y = 150 + 0,8Y + 1650 Y = 9 000 írásbeli vizsga 0921 6 / 6 2010. május 14.