Beszámoló a Magyar Parazitológusok Társasága elnökségének 1979-1981. évi tevékenységéről*

Beszámoló a Magyar Parazitológusok Társasága elnökségének 1979-1981. évi tevékenységéről* Dr. KASSAI Tibor Magyar Parazitológusok Társasága, Budapest "On the activity of the Hungarian Society of Parasitologists in the years 1979-1981." Kassai, T. - Parasit, hung. 14:105-110. 1981-82. ABSTRACT, Presidential report presented at the General Meeting of the Hungarian Society of Parasitologists on the activities of the association displayed during the past three years. Megbízatásának leteltével az elnökség az alábbiakban kíván beszámolni a Magyar Parazitológusok Társasága három éves tevékenységéről, SZERVEZETI KÉRDÉSEK Rendes tagok. Az 1978. december 5-i közgyűlés időpontjában taglétszámunk 190 fő volt. Jelenleg 226 tagja van Társaságunknak. Az elmúlt 3 év alatt elhalálozás folytán elvesztettük LÁNG Ferenc dr.-t, elnökségünk tagját, a Győr-Sopron megyei KÖJÁL parazitológiai laboratóriumának a vezetőjét, továbbá dr. TAKÁCS János, VARGA Jenő, dr. REICHART Gábor és KE5SNÉ dr.hutz Katalin tagtársakat. 1978. dec. 5-e óta 6 tagtársunkat saját kérésére töröltünk a tagnévsorból, 47 tagtársunk 3 éven át többszöri felszólításra sem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, ezért őket törölnünk kellett a tag-névsorból. Ezzel szemben az elmúlt három év során 82 új tagtárs kérte felvételét, így összesen 36 fővel gyarapodott Társaságunk. Tagságunk szakmai összetétele jelentősen nem változott: 103 állatorvos, 31 orvos, 41 biológus-zoológus és 51 egyéb foglalkozású (gyógyszerész, agrármérnök, vegyész, gázmester) tagja van társaságunknak. Férfi tagtársaink száma 169, a nőké 57. Az évi 30,- Ft tagdijat a tagok mintegy 90%-a rendszere sen befizeti. A későbbiekben szó lesz arról, hogy Társaságunk folyóirata, a Parasitologia hungarica a továbbiakban atársaság saját költségén fog megjelenni. Egy-egy példány előállítási költsége kb.l00,-ft. A korábbi években tagtársaink a tagdíjbefizetés ellenében díjmentesen megkapták a lap legújabb kötetét. Ha ezt a bevált gyakorlatot ezután is fenn akarjuk tartani, ez önmagában is elkerülhetetlenné teszi a jelenlegi alacsony tagdíj jelentős felemelését. Az elnökség felhatalmazást kér a közgyűléstől a tagdíjemelési javaslatnak felügyeleti szervünkhöz, az MTA Agrártudományok Osztályához való felterjesztéséhez. Pártoló tagok. Pártoló tagjaink száma gyarapodott, annak ellenére, hogy 1979-ben a Phylaxia Oltóanyagés Tápszertermelő Vállalat anyagi okokra hivatkozva kivált pártoló tagjaink sorából. Jelenleg pártoló tagjaink közé tartoznak a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., a Kőbányai Gyógyszerárúgyár, a Budapesti Vegyiművek, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a BCR Müvek, a Kaposvári Hibridsertést Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalat, valamint a BOSCOOP Agráripari Szövetkezeti Önálló Vállalkozás. A pártoló tagok évente együttesen 37 000,- Ft tagdíjat fizetnek. Az elnökség a közelmúltban megbeszélést tartott a pártoló tagok képviselőivel a pa- razitológia területét érintő problémákról. Az ilyen összejöveteleket a jövőben rendszeressé kívánjuk ^Elhangzott a Magyar Parazitológusok Társaságának 1981. december 8-án, Budapesten tartott közgyűlésén. 105

tenni. A pártoló tag vállalatok vezetőinek e helyről is szeretném kifejezni az elnökség őszinte köszönetét a Társaság működését oly hatásosan támogató áldozatvállalásukért. A beszámolási időszakban az elnökség összetétele lényegében nem változott. LÁNG Ferenc dr. halálát követően BÁNKI György dr.-t kooptálta az elnökség tagjai sorába. Társaságunk elnöke dr. KASSAI Tibor egyetemi tanár, a főtitkára dr. REDL Péter tud. munkatárs. A Társaság ügyintézői teendőit 1978.júliusa óta dr. GYÜRÜ Ferencné látja el. Az elnökség a beszámolási időszakban igyekezett rendszeres kapcsolatot fenntartani a tagsággal. Ezt szolgálta az elnökség 4 alkalommal megjelent tájékoztatója, amelyek tájékoztatták tagságunkat nemcsak a szakterület időszerű eseményeiről, hanem az elnökség gondjairól és terveiről is. A Társaság pénzgazdálkodásáról egy sokszorosított összeállítás és a számvizsgáló bizottság jelentése tájékoztatja a közgyűlést. A Társaság jelenlegi pénzmegtakarítása 53 000,- Ft. TÁRSADALMI TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG Rendezvények. 1979-ben 4, 1980-ban 7, 1981-ben 6 rendezvényt szerveztünk. 1979- ben került sor Belgrádban a in. Jugoszláv-Magyar Parazitológus Találkozóra, melyen 11 fős delegáció képviselte Társaságunkat. 1979-ben összesen 3 tudományos ülést rendeztünk Budapesten (egyet önállóan, egyet a Budapesti Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomással közösen fejtetvesség té makörben, egyet pedig a Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társasága Szarvasmarha- és Juhegészségügyi Szakosztályával együttműködve). Ezen kívül Székesfehérváron szerveztünk ankétot a TIT Fejér megyei Szervezetének Állatorvos Szakosztálya és a Fejér megyei Állategészségügyi Állomás közreműködésével az állategészségügyi állomások a parazitózisok elleni védekezésben témakörben. 1980- ban Társaságunk összesen 7 tudományos rendezvény szervezésében vett részt, melyeken 16 előadás hangzott el. Budapesten 5 tudományos ülést rendeztünk, hármat önállóan, egyet a MAE Állatorvosok Társasága Szarvasmarha- és Juhegészségügyi Szakosztályával, egyet pedig a Magyar Immunológusok Társaságával közösen. Két vidéki rendezvényünk volt, az egyiket Sárváron tartottuk a MAE Vas megyei Szervezetének Állatorvosi Szakosztálya és a Vas megyei Állategészségügyi Állomás közreműködésével, a masikat pedig Győrben a MAE Állatorvosok Társasága Állathigiéniai Szakosztálya, Győr-Sopron megyei Szervezete Állatorvosi és Állattenyésztési Szakosztályaival közösen. E rendezvényeinken elhangzott tudományos előadások többsége népgazdaságilag is fontos kérdést tárgyalt, mint például a szarvasmarha parazitózisai elleni védekezés, a borjak kriptosporidiózisával kapcsolatos magyarországi tapasztalatok, szempontok a növendék szarvasmarhák parazitózisai elleni védekezéshez a hazai nagyüzemekben, a kötetlen tartású szarvasmarhák légyártalma elleni védekezés új lehetőségei, a nagyüzemi állattartó telepek kártevőmentesítése stb. 1981- es rendezvényeink közül kiemelkedik az Állatorvos Parazitológusok Világszövetsége 9. Nemzetközi Konferenciája (Budapest, 1981. július 13-17.). A konferenciát közel 2 éves szervezőmunka előzte meg, ennek során a szervezőbizottság, melynek vezetői KOBULEJ Tibor professzor (elnök), KASSAI Tibor professzor (titkár), REDL Péter dr. (titkárhelyettes) és VARGA István dr. (pénztáros) voltak, messzemenő támogatást kapott az Állatorvostudományi Egyetem vezetőségétől, a Magyar Tudományos Akadémiától és a MÉM-től. Igy vált lehetővé a konferenciának az Állatorvostudományi Egyetemen történő megrendezése. A konferencia ügyét a parazitológiában közvetlenül nem érdekelt dolgozók is magukénak érezték és jelentős szerepst vállaltak az előkészítésben és a lebonyolításban. A konferencia kiemelt témája "a paraziták ökológiája" volt, vagyis azoknak a környezeti tényezőknek a vizsgálata, amelyek hatással vannak az emberben, a házi és a vadon élő állatokban élősködő paraziták elterjedésére. Ennek megfelelően hangsúlyt kaptak azok a vizsgálatok, amelyek a korszerű állattartási rendszerekben uralkodó környezeti, ökológiai viszonyoknak a parazitás fertőzések gyakoriságára és gazdasági jelentőségére gyakorolt hatásával foglalkoztak. A konferencia iránt nagy volt a nemzetközi érdeklődés. 32 ország közel 300 szakembere vett részt. A szervező bizottság a tudományos programot két részre tagolta. Felkért előadók: GB3BS (USA), BÜR GER (NSZK), HIEPE (NDK), VARGA (Magyarország), THOMAS (Egyesült Királyság), OVER (Hollandia), l 06

BEESLEY (Egyesült Királyság) a konferencia fő témakörében hét 30-30 perces vezető referátumot tartottak plenáris üléseken. Ezután négy párhuzamos szekcióban került sor az állatorvosi parazitológia változatos területein elért kutatási eredményeket bemutató mintegy kétszáz 10-15 perces előadás meg tartására. A konferencia nyelve az angol volt, tolmácsolás nélkül. A gazdag tudományos programhoz csatlakozó társasági rendezvények szintén nagy sikert arattak a résztvevők körében. A konferenciával egyidó'ben nemzetközi állatorvosi gyógyszer- és könyvkiállítás is megrendezésre került. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a konferencia megrendezése, az MPT első igazán nagy nemzetközi erőpróbája, sikeres volt. E nagy rendezvényen kivül a Magyar Infektológiai Társasággal közösen megrendeztük a Laveran-emlék- Ulést Budapesten és két vidéki rendezvény szervezésében is részt vettünk. Terveink között szerepelt a Tv. Jugoszláv-Magyar Parazitológus Találkozó Magyarországon történő megrendezése is. Ezt testvértársaságunk kérésére 1982-re halasztottuk. Emlékérem, tiszteleti tagság. Az elnökség az MPT emlékérmét UDVARHELYI József dr. elnökségi tagnak, a tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet pedig DEMIDOV professzornak (Moszkva) adományozta. TUDOMÁNYSZERVEZÉSI ÉS GYAKORLATI TEVÉKENYSÉG Az MPT elnöksége folyamatosan szorgalmazza az MTA IV. osztálya 1975. júniusi osztályülése határozatának végrehajtását, valamint az alapszabályban leírt feladatok megvalósítását. Az állatorvosi parazitológia területén az elmúlt 3 évben kutatások indultak meg, illetve folytak a következő fontosabb témákban: A. féreg-élősködők elleni immunitás mechanizmusa; A tartási módok és a parazitózisok közötti összefüggések feltárása, a védekezés tökéletesítése; A parazitózisok elleni védekezés szervezése és hatékonyságának elbírálása a nagyüzemben; A baromfi, szarvasmarha és juh kokci- diózis elleni védekezés tökéletesítése; A külső és belső élősködők elleni védekezés kötetlen tartású szarvasmarha állományokban; Vizsgálatok a szarvasmarha borsókakór szerodiagnosztíkai módszerrel történő megállapítására stb. Az elért eredmények közül megemlítem korszerű kokcidium ellenes szerek (Elancoban, Avatec, Stenc rol, Lerbec stb.), anthelmintikumok (albendazol), inszekticid szerek (Taktic, Neocidol stb.) hazai kipróbálását, az immunparazitológiai alapkutatások eredményeit, a nagyüzemi állattartó telepek kártevőmentesítését, a szintetikus piretroidok felhasználási lehetőségeinek a kidolgozását a vérszívó legyek elleni védekezésben, a hypodermatózis elleni védekezés eredményeinek az összefoglalását, a hazánkba nemrég behurcolt ázsiai nagy méhatka (Varroa jacobsoni), valamint a halparazitózisok elleni védekezés elveinek és lehetőségeinek a kidolgozását. Társaságunk elnöksége az Országos Állategészségügyi Intézet parazitológiai munkájával kapcsolatban a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztályának a vezetője részére előterjesztést készített. A MÉM illetékes vezetői egyetértettek az előterjesztéssel és azt a szükséges intézkedések megho zatala végett elküldték az intézet igazgatójának. A Magyar Állatorvosok Lapjában publikálásra került a juh Psoroptes-rühösség elleni védekezésre vo natkozó elnökségi ajánlás is. Egészséges fejlődés, ugyanakkor túlságosan nagy évszakos ingadozás tapasztalható a megyei állategészségügyi állomások parazitológus szakállatorvosainak és a megyei laboratóriumoknak a parazitológiai diagnosztikai és megelőző tevékenységében. E munkát a MÉM Állategészségügyi és Élelmi szerhigiéniai Főosztálya szervezi és irányltja. Társaságunk Székesfehérváron országos ankétot szervezett az eddigi tapasztalatok összegzésére és a szolgálat munkájának támogatására. 198L decemberében első ízben került sor az Állatorvostudományi Egyetem által szervezett szakosított továbbképző tanfolyamok keretében egy egyhetes parazitológiai tanfolyam megszervezésére, mintegy 30 fő részvételével. A humán parazitológia területén az enterális parazitózisok diagnosztikájában összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján hatékony alap- és kiegészítő vizsgálati módszerek kerültek egységesen bevezetésre a KÖJÁL parazitológiai laboratóriumokban. A vizsgálatok egységesítése érdekében a parazitológiai osz tály "Módszertani utmutató"-t állított össze és juttatott el a parazitológiai laboratóriumokba. Az útmutató magában foglalja a diagnosztikai elveket és az ajánlott módszereket.

Az elmúlt évek folyamán évről-évre emelkedett a diagnosztikus célból végzett parazitológiai vizsgálatok száma, növekedett a pozitivitás. A mennyiségi és minőségi változások a gyógyitó orvosi szolgálattal kialakított kapcsolat javulását, valamint a parazitológiai ismeretek bővülését jelzik. Jelentős előrelépés történt az újabb t e r a p e u t i k u m o k alkalmazásának szélesítésével az asszanációs m u n kában. Az asszanációs tevékenység eredményei elsősorban gyermekközösségekben jelentkeztek. Javult a bejelentésre kötelezett parazitózisokkal kapcsolatos járványügyi-parazitológiai munka. Növekedett a környezet-szűrővizsgálatok száma, újabb fertőzöttek felderítése, a fertőzött gócok felszámolása. A trópusi-szubtrópusi országokkal bővülő gazdasági és politikai kapcsolataink révén emelkedő tendenciát mutat az e területekről érkezett magyar és külföldi állampolgárok körében végzett diagnosztikai és szűrővizsgálatok száma. A toxoplasmosis, amoebiasis, echinococcosis, trichinellosis szerodiagnosatikáján túlmenően rutinszerű" bevezetésre került visceralis larva migrans gyanúja esetén a Toxocara mikroprecipitációs vizsgálat. A parazitológiai tevékenység iránti igény fokozódásával azonban a személyi és tárgyi feltételek alakulása nem tartott lépést. Számos laboratórium munkaerőhiánnyal küzd, új profilú laboratóriumok létesítése, illetve bővítése miatt a parazitológiai laboratóriumok alapterülete is csökkent. E hiányosságok hátráltatják a rutinfeladatok megfelelő szintű ellátását, s ezen túlmenően, elsősorban a szöveti parazitózisok diagnosztikájában a korszerű eljárások bevezetését. A növekvő és sokirányú feladatok ellátása, a csökkenő személyi állomány, a tárgyi feltételek stagnálása gátolja a tudományos tevékenység végzését, illetve megnehezíti a végzett munkák eredményeinek összefoglalását közlemények és előadások formájában. Egészségügyi kártevők elleni védekezés. Az egyre fokozódó mértékben jelentkező fejtetvesség elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében kifejlesztették a NTTTYFOR tetüirtó hajszeszt, amelynek a tetű- és serkeölő hatása nemcsak gyors, hanem tartós is, igy megelőzés céljára is alkalmazható. A modern, paneles technológiával épült lakótelepek nagymérvű csótányfertőzöttségének felszámolása érdekében kidolgozásra került ezek csótáhymentesítésének rendszere. Az elmúlt 2 év során Budapesten több mint 30 000 lakást csótánymentesítettek. Az idegenforgalmi és üdülési szempontból kiemelt hazai területeken (Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar stb.) kidolgozták a helikopteres csipőszúnyogírtás rendszerét és technológiáját, melynek eredményeként e vérszívó rovarok ártalma jelentős mértékben csökkenthető volt. A vérszívó rovarok, elsősorban a szúnyogok és a kullancsok távoltartására egy új rovarriasztószer formulációt, a SZUKU rovarriasztó krémet fejlesztették ki, mellyel a vérszívó rovarok ártalma ellen az érintett lakosság egyénileg védekezhet. A haszonállatokat károsító, illetve közegészségügyi jelentőséggel bíró házilegyek irtására egy új kenhető mérgezett csalétek formulációt fejlesztettek ki, a NEO-MUSTOX FORTE légyírtószert. Ennek hatékonysága, hatás tartóssága a korábbi azonos jellegű készítmények effektusát jelentősen felülmúlja. A szarvasmarhákat károsító vérszívó legyek elleni védekezés céljára foglalkoztak a STOMOXIN hazai felhasználási lehetőségével és megállapították, hogy a szarvasmarhák megfelelő légyírtószerrel történő permetezése nemcsak járványügyi, hanem gazdasági szempontból is előnyökkel jár. Kidolgozták a szarvasmarhák kezelésére szolgáló speciális permetező berendezést is. Az elmúlt három évben a zoológiai parazitológia területén is születtek jelentős eredmények. A Társaság segitségével a Természettudományi Múzeum parazitológiai gyűjteményébe került Debrecenből (Agrártudományi Egyetem Zoológiai Tanszéke) dr. EDE LÉNYT Béla gyűjteménye. Ezzel a Múzeum anyagának száma 50 000 tétel fölé emelkedett. A Hortobágyi Nemzeti Park kutatásának eredményeként több mint 250 féregfaj jelenlétét regisztrálták. Befejeződött annak a helmintológiai anyagnak a feldolgozása, amelyet a Természettudományi Múzeum parazitológus ai mezei pockokból egy gradációs perióduson keresztül gyűjtöttek. Ennek eredménye dr. MÉSZÁROS Ferenc kandidátusi értekezése. A Szlovák Tudományos Akadémia és az MTA között 1981 óta folyó közös kutatások keretében megkezdték természetes erdőtársulásokban és ipari szennyezésnekkitett területeken élő kisemlősök komplex parazitológiai vizsgálatát. A Pécsi Tanárképző Főiskola Zoológiai Tanszékén eredményesen folytatódtak a bendőmétely vizsgálatok, Bácsalmáson pedig a hazai és tengeri madarak tolltetu faunájának a feldolgozása. A Vadbiológiai Állomás Gödöllőre költözésével a vadbiológiai parazita-kutatások kissé megtorpantak. Mégis jelentősebb kiértékelő munka készült a nyúlfélék és a csülkösvad féregélősködőiről.

A tudományterületünkön elért eredményeknek e vázlatos áttekintése után szólnunk kell a gondokról, a nehézségekről is, amelyek veszélyeztetik a hazai parazitológia fejlődését. Mindenekelőtt a parazitológiai alapkutatások amdgy is szerény bázisának a további beszűkülése ad okot az aggodalomra. Az MTA Állatorvos tudományi Kutató Intézetében, ahol néhány éve még lendületes parazitológiai kutatómunka folyt, ma már alig van lehetőség parazitológiai vizsgálatok végzésére. De a többi kutatóhelyen dolgozókat is leköti a közvetlen gyakorlati problémák vizsgálata, az oktatás, szakkönyvek, jegyzetek írása stb., s alapkutatási tevékenység csak igen szerény keretek között folyik. Nem kielégítő az alkalmazott parazitológiai kutatások eredményeinek a publikálása sem. Erőtlen a szakmai propagandánk, nincs a Társaságnak publikációs stratégiája, hiányzanak a külföldi eredmények hazai bevezetését elősegítő színvonalas szemlecikkek. Megritkultak az új hazai kutatási eredményeket bemutató előadások és vitaülések. Igen lassan nő a tudományos minősítést szerzett parazitológusok száma. Csak ritkán születnek jelentős nemzetközi visszhangot keltő hazai kutatási eredmények. Vontatottan halad a parazitológus utánpótlás képzése, a korszerű szemlélet és a korszerű módszerek térhódítása. A gyógyszergyárak által kezdeményezett parazitológiai vizsgálatok elvégzését komoly kapacitáshiány nehezíti. A fejlődő országok parazitológiai problémáinak az enyhítéséhez Magyarországtól kért gyakorlati és tu dományos segítségnyújtás lehetőségét is nagymértékben korlátozza a parazitológusok túlterheltsége és a kapacitáshiány. Mindezek olyan kérdések, amelyek megoldására Társaságunk elnökségének ezután is kitartóan törekedni kell, annál is inkább, mert az MTA IV. osztálya 1975. júniusi osztályülésének a hazai parazitológia fejlesztésére hozott határozata nem váltotta be a hozzáfűzött várakozást. Ez a határozat egyebek között előirányozta Társaságunk folyóiratának, a Parasitologia hungarica c. lap nak a fejlesztését és az évi egy kötet helyett két kötetben való megjelentetését. Ennek éppen az ellenkezője történt. A Természettudományi Múzeum főigazgatója megvonta a lap megjelenéséhez eddig nyújtott anyagi támogatást, s e nélkül a Parasitologia hungarica ez évi 14. kötete már nem tud megjelenni. El nökségünk az elmúlt 3 év során számtalan kezdeményezést tett megfelelő pénzügyi alapbiztosítására. Ez év nyarán az MTA és a MÉM Állatorvostudományi Bizottsága is támogatólag foglalt állást a lap kérdésében. Az MTA titkársága azonban a jószándék ellenére sem tud fedezetet biztosítani a lap folyamatos megjelentéséhez, mert az újabb takarékossági intézkedések saját hagyományos kiadványainak is jelentős csökkentését írják elő. Társaságunk lapjának évi megjelentetése kb. 100 000,- Ft-ba kerül. A szükséges pénzösszeg java része a pártoló tagok által a lapban elhelyezendő hirdetések díjából és a 9. Konferencia pénzmaradványából valószínűleg fedezhető. Az elnökség kéri a Közgyűlés állásfoglalását, hogy ragaszkodjunk-e a lap fenntartásához, s vállaljuk-e ennek anyagi terhét, vagy pedig szűntessük meg a Parasitologia hungaricat. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK. A beszámolási időszakban Társaságunk nemzetközi téren is aktív és sokoldalú tevékenységet folytatott. Ennek során nemzetközi kapcsolataink tovább erősödtek. A magyar parazitológusok továbbra is jelentós funkciókat töltenek be a nemzetközi parazitológiai szervezetekben. Igy pl. magyar tagja van a Parazitológusok Világszövetsége végrehajtó bizottságának (KAS SAI 1978), magyar alelnöke az Állatorvos Parazitológusok Világszövetségének (KOBULEJ 1975), s 1980-ban a Parazitológusok Európai Szövetsége is magyar szakembert (KASSAI) választott elnökévé. Mindebben a nemzetközi szakköröknek a magyar parazitológia és Magyarország iránti megbecsülése jut kifejezésre. Őszinte baráti együttműködés jellemzi Társaságunknak a jugoszláv, a bolgár, a csehszlovák, az NDK, a szovjet, a lengyel és kubai testvértársaságokhoz fűződő kapcsolatát. A legutóbbi években közvetlenebvé váltak az MPT, valamint az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia parazitológiai társaságai közötti kapcsolatok is. Az Akadémia anyagi támogatásával lehetőségünk volt néhány külföldi szakember meghívására is. Igy 1980-ban PAWLOWSKI prof. (Poznan), BESSONOV prof. (Moszkva) és ECKERT prof. (Zürich) meghívására kaptunk lehetőséget,. Sajnos csak ECKERT prof. tudott eleget tenni meghívásunknak, aki budapesti rendezvényünkön a szarvasmarha parazitózisai elleni védekezésről előadást is tartott.

1981-ben KRYLOV prof. (Leningrád) és BÜRGER prof. (Hannover) meghívására volt lehetőségünk, de csak BÜRGER prof. látogatása valósult meg. Vendégünk Szolnokon A szarvasmarha fonalféreg fertőzöttségének korai diagnózisa és prevenciója címmel tartott előadást. Az elnökség köszönetét fejezi ki a MTA-nak a vendégelőadók meghívásához nyújtott támogatásáért. Társaságunk kezdeményezte a WHO osztályvezetőjének, LÉPES Tibor dr.-nak a meghívását is, aki a Magyar Infektológiai Társasággal közösen rendezett budapesti LAVERAN emlékülésen nagysikerű előadást tartott a maláriáról. Az elnökség beszámolója, szakterületünk eredményeinek és kedvezőtlen jelenségeinek az áttekintése akkor éri el a célját, ha ezek egyéni átgondolása, vagy együttes megvitatása tagtársainkat jó elhatározásokra ösztönzi, amelyek révén megjavulnak hazánkban a parazitózisok elleni védekezés lehetőségei. Végül hálásan köszönöm a lelépő elnökség tagjainak, főtitkárunknak, s a munkánkat segítő minden tagtársunknak az elmúlt 3 évben Társaságunk céljainak szolgálatában kifejtett önzetlen munkásságát. Kérem a közgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az elnökség beszámolóját. Érkezett: 1982. május 7. Dr. KASSAI, T. Állatorvostudományi Egyetem Általános Állattam és Parazitológiai Tanszék H-1077 Budapest, Landler J. u. 2. Közlemény'a Magyar Parazitológusok Társasága emlékérmének adományozásáról A Magyar Parazitológusok Társaságának elnöksége a Társaság emlékérmét 1981-ben dr. UDVARHELYI József laborvezető főállatorvosnak adományozta. Az emlékérem átadására az 1981. december 8-án megtartott vezetőségválasztó közgyűlésen került sor. Az adományozás indokai a következők: Dr. UDVARHELYI József a budapesti Állatorvosi Főiskolán 1940 januárjában kezdte tanulmányait, amit katonai szolgálata miatt 1943-tól 1946-ig meg kellett szakítania. Állatorvos doktori oklevelét 1950-ben szerezte meg. Tíz évig Oriszentpéteren, majd Répcelakon és Vasváron köxzett állatorvos volt. 1959-62-ig a szombathelyi Mesterséges Termékenyítő Állomás igazgatóhelyettese, majd a szombathelyi állatkórház szakállatorvosa lett. 1970-től nyugdíjbavonulásáig a Vas megyei Állategészségügyi Állomás központi laboratóriumának vezető főállatorvosaként dolgozott. UDVARHELYI dr. érdeklődése elsősorban a parazitózisok terápiája felé irányult. Vizsgálatai a mételykór és a baromfikokcidiózis elleni gyógyszeres védekezéshez nyújtottak értékes adatokat. Vizsgálati eredményeiről Társaságunk ülésein számos előadást tartott, nyelvtudása lehetővé tette azt is, hogynemzetközi fórumok aktív résztvevője legyen. Több publikációja jelent meg társszerzőkkel a Magyar Állatorvosok Lapja és az Acta Ve terinari a hasábjain. UDVARHELYI dr. megalakulása óta tagja Társaságunknak, 1975-től pedig elnökségünknek is. Ez idő alatt számos hazai rendezvény önálló szervezésével, bizottságokban való aktív közreműködésével, az elnökség munkájában való lelkiismeretes és tevékeny részvétellel, valamint agyakorlati parazitológia területén végzett eredményes tudományos munkájával sokat tett Társaságunk és a parazitológia érdekében. Az a körülmény, hogy 1981, végén nyugállományba vonult, alkalmat adott az elnökség számára, hogy a hazai parazitológia szolgálatában kifejtett sokévi önzetlen munkálkodása elismeréseként a Társaság emlékérmét adományozza részére. Kívánjuk, hogy megérdemelt nyugdíját hosszú Időn át élvezze egészségben. A Magyar Parazitológusok elnöksége Társasága