Léphaft Á.-Reményi P.-Végh A.: Az entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás eszközbeszerzése/infrastruktúrája/egyéb az OTKA 75624 számú projektje által biztosított forrásból valósult meg.
Boszniai háború etnikai homogenizáció
Daytoni béke Dayton, OH, amerikai közvetítés Az alkotmány a békeszerződés IV. melléklete Maximális decentralizáció a béke érdekében Két országrész, köztük entitásközi határ A két országrész (FBiH, RS) kvázi önálló államisággal rendelkezik, a közös ügyek köre szűk, a nemzeti vétók gátolják a fejlődést FBiH további decentralizációja - kantonizálás Az etnikai alapon lehatárolt területek vezetése számára az etnikai (bosnyák, szerb, horvát) érdek megelőzi a nemzetit (boszniai)
Az IEBL Hossza 1080 km (az állam külső határainak hossza 1459 km) 2-2 km-es demilitarizált zóna Alapvetően a frontvonalat követi néhány kiigazítással Számos települést (opstinát) vág ketté nem térracionális Tkp. áttételesen az etnikai tisztogatás elismerése, mint nemzetépítő eszköz Szimbolikus jelentőség: nem border hanem boundary Nem lehet gátja semmilyen mozgásnak Nem lehet (határ)őrizetet kialakítani az IEBL mentén
Településhálózat és régiók
Etnokratikus rezsimek A közjavakhoz való hozzáférés elsődlegesen az etnikai hovatartozástól függ nem pedig az állampolgárságtól Klientalista rendszer Az egyes államrészekben/kantonokban egy-egy etnikai csoport dominálja a döntéshozatalt A terület (föld) feletti ellenőrzés/tulajdon az egyik meghatározó kérdés Strukturálsi szegregáció A kisebbségeket a nemzeti projekteket fenyegető tényezőnek tekintik A tér feletti ellenőrzés etnicizált (földtulajdon, területfejlesztés)
Eltérő csoportdinamikák RS BiH majdnem felét ellenőrzik Fogyó lakosság A háborús eredmények védelme (homogenizált lakosság, területi nyereségek, de facto államiság) Dayton védelme, BiH decentralizációjával szemben RS centralizációja, visszatérések akadályozása, status quo A szecesszió folyamatos lebegtetése (zsarolás) FBiH (bosnyákok) Bosnyákok és horvátok közösen Növekvő (bosnyák) lakosság az abszolút többség peremén (az egész BiH-re vonatkozólag) A háborús veszteségek visszafordítása (homogenitás, terület, de facto konföderáció és protektorátus) Dayton megváltoztatása, reformok sürgetése, centralizáció, kisebbségi visszatérések A nemzetközi közösség érdekeivel egybeesik Horvátok: 2001-ben megpróbálnak önálló entitást, de nem sikerül. A februári zavargások kapcsán ismét előkerül. Alapvetően a szerbbosnyák reláció befolyásolja lehetőségeiket.
Az IEBL eltérő percepciói
Demográfiai fenntarthatóság (az elmúlt 10 év adataiból)
Győztes politikai pártok a 2012-es opstinai választásokon
Az opstina vezető nemzetisége (2012)
A 2014-es zavargások - tények Alapvetően szociális indítékú, később átpolitizálódott megmozdulások Szocialista iparvárosok, halmozott tranzíciós problématömeggel Olyan helyeken robbantak ki, ahol etnikai feszültségek nem voltak, de stabil volt a bosnyák többség (kivétel Mostar és Sarajevo) Zömmel SDA bázisok: Tuzla (30,72% SDP 17,01% SDA) Zenica (41,05% SDA 16,44% SDP), Gračanica (34,23% SDA 33,71% SDP), Živinice (26,46% SDA 22,24% SDP), Kalesija (30,23% SDA 21,70% SDP), Lukavac (37,6% SDA 16,97% SDP), Bihać (39,41% SDA 30,51% SDP)
A 2014-es zavargások értelmezése Az etnokratikus rezsimek egyes nézőpontjai ellentétesek, (eddigi) céljaiknak megfelelően Bosnyák centralizálás (BiH joghúrt forradalom) Horvát újabb töréspont, esély a Horvát entitás létrehozására Szerb szakítani a működésképtelen bosnyák többségű területekkel Külső tényezők Horvátország : Milanović, Mesić a helyi horvátok támogatása és multietnikus kantonok létrehozása Szerbia: Vučić, Dačić BiH téma a választási kampányban, kétarcúság szandzsáki bosnyák szavazatok miatt nem vállalták a konfrontációt, ugyanakkor Dodik- Vučić találkozó Belgrádban
A 2014-es zavargások globális nézőpont Krími válság újraértelmezi az autonómiákat és a hidegháború után kialakult nemzetközi rendszert (Dayton külső megkérdőjelezése) Törökország nemzetközi jelenlétének (politikai, gazdasági) erősödése A globális pénzügyi válság elhúzódása a Balkánon és Európában BiH finanszírozásának kérdése
Köszönöm a figyelmet!