824 Erdészeti Rendeletek Tára. i. Körrendelet valamennyi kincstári erdöhatóságnalc. (Az erdőőri szolgálati könyv vezetése tárgyában.) 26,373/1902. sz. Az erdőőri szolgálati könyv vezetéséről szóló egy példányban idemellékelt utasítást 1902. évi július hó 1-étől kezdve léptetem életbe. Az egyes erdőhatóságok kerületében jelenleg alkalmazásban levő szolgálati könyvek további használatát ezzel feltétlenül nem szüntetem meg, hanem megengedem, hogy azokat, a mennyiben a kívánt czélnak megfelelnek, addig, a mig a készlet tart, használhassa, de azokba a bejegyzések az utasításban foglalt rendelkezések szigorú betartásával írandók be. Az utasításból kivehetőleg valamennyi a külső szolgálatnál alkalmazott altiszt, erdőlegény, segéderdőőr és a napibéres szolga, tehát azok az alkalmazottak is látandók el szolgálati könyvvel, a kik nem bírnak az erdőtörvény 37. -ában körülirt minősiiéssel. Félreértések kikerülése végett megjegyzem még azt is, hogy az ideiglenesen alkalmazotttakat is, a mennyiben Írástudók, szolgálati könyv vezetésére kötelezem. Ugy az erdőőri szolgálati könyvnek, valamint az ennek tartozékát képező Munkás és fuvaros napló"-nak első példányait Budapesten kívánom kinyomatni, minélfogva rendelem, hogy a mutatvány példányon felül szükségelt példányok számát 14 nap alatt jelentse be. Az állandó raktárakban alkalmazott erdőőrök által 1902. év július 1-étől kezdve strazzaszerüen vezetendő anyagszámadás czéljaira szükségelt könyvek kinyomtatását az erdőhatóságokra bizom ; de kikötöm hogy a könyv 1-ső rovata az okmány számának (bárcza, rendelet) avagy minőségének (pl. nyugta) bevezetésére, az utolsó rovat pedig az érték kitüntetésére szolgáljon, hogy a készpénzért eladott faanyag eladási ára is a könyvből kivehető legyen; megjegyezvén, hogy az eladási ár fölé a gyermeknevelési járulék is feljegyzendő.
825 Az utasítás 8. -a szerint erdööri bélyegző-balta is használandó. A mennyiben az erdőőrök az erdőhatóság kerületében ilyen baltákat már használnak, azokat továbbra is megtarthatják; abban az esetben pedig, ha az erdőőrök ilyen baltákat még nem használnának, utasítom, hogy 1902. évi június hő végéig mindazon alkalmazottak részére, a kik szolgálati könyvvel látandók el, erdőőri bélyegző-haltát is szerezzen be. Ezen balták fokának alakja lehet háromszögű, négyszögű, lekerekített, vagy kör, de nem szabad egyeznie az erdőgondnokság vagy a hivatal bélyegzője fokának alakjával. A balta fokának felirata csupán arabs számból állhat, 1-től folytatólagosan végig, ennek a számnak élesen kidomborodott alakúnak kell lenni, hogy lenyomata a fán más számmal összetéveszthető ne legyen. Az erdőőri bélyegző-balták szétosztásánál ügyeljen arra, hogy egymáshoz közel fekvő védkerületekben ne alkalmaztassanak, olyan balták, a melyek számai a lenyomatban összetéveszthetők úgymint 33 és 38 stb. Értesítem továbbá, hogy a vinkovczei főerdőhivatal kerületében alkalmazásban lévő erdőőri bélyegző balta oly szerkezetű, hogy abból annak a foka kivehető, és a baltába az erdőgondnokság, vagy a főerdőhivatal bélyegzőjének foka szilárdan behelyezhető. Ezt a szerkezetet igen czélszerünek találván, utasítom, hogy abban az esetben, ha most vagy jövőre erdőőri bélyegző-baltákat kell beszereznie, hasonló szerkezetű, de a fentebb leirt lenyomatu baltákat készíttessen. Budapest, 1902. évi április hó 9-én. A minister helyett: Kiss, államtitkár.
826 II. Utasítás az erdőőri szolgálati könyv vezetéséről. I. Az erdööri szolgálati könyv czélja. 1.. Az erdööri szdgálati könyvnek az a czélja, hogy a külső szolgálatnál alkalmazott erdöőr (altiszt, erdőlegény, segéderdőőr és napibéres szolga) a védkerületében előforduló üzemi, kezelési, erdömivelési munkálatokról, erdővédelmi szolgálatáról és a fennálló utasítások vagy külön rendeletek alapján végzett egyéb teendőiről hü naplót vezethessen, egyszóval összes működéséről számot adhasson. 2.. Az erdöőr köteles szolgálati könyvét szolgálatban mindig magával vinni, abba foglalkozását, ténykedését az alábbi szakaszokban körülirt módon, röviden, de pontosan és lelkiismeretesen a helyszínén ténta (chémiai) ironnal bevezetni; a szolgálati könyvet tisztán tartani, az elrongyolástól megóvni és ha betelt, előljáró erdőgondnokságának ujjal leendő kicserélés és megőrzés végett átszolgáltatni. II. A szolyálati könyv alakja és tartozéka- 3.. A szolgálati könyv 20 cm. magas. 12 cm. széles borítékba szilárdan bekötött könyv. A boríték oly szerkezetű, hogy abba a szolgálati könyv tartozékát képező «Munkás és fuvaros napló* a boríték hátsó tábláján alkalmazott rekeszbe a szolgálati könyv mögé szilárdan beilleszthető. A szolgálati könyv boritékának mind a két tábláján, alól nyiló táska van alkalmazva; a mellső táblán levő táska hivatalos iratoknak ideiglenes elhelyezésére szolgál, a hátsó táskába a védkerület térképe helyezendő el. III. A szolgálati könyv belső berendezése. 4.. A szolálati könyv belső berendezése a következő: 1. czimlap; 2. utasítás; 3. leltári tárgyak nyilvántartása; 4. foglalkozás és intézkedés czimü rész.
827 Ezeken kivül a szolgálati könyv mögé illeszthető az ennek tartozékát képező «Munkás és fuvaros» napló. IV. A czimlap és a rajta levő záradék. 5.. A czimlap felirása: Erdőőri szolgálati könyv. Ez alatt olvasható a közvetkező záradék. Ezen oldalt tartalmazó könyv a m. kir. erdőgondnokság védkerületét ellátó m. kir őrnek a mai napon kiadatott. Kelt 19 évi hó... n. m. kir. erdész. V, Az utasítás. 6.. A czimlap után az erdőőri szolgálati könyv vezetéséről szóló utasítás van kinyomatva, hogy annak rendelkezései szolgálat közben mindig szemelött legyenek. VI. Leltári tárgyak nyilvántartása. 7.. A szolgálati könyvnek «Leltári tárgyak nyilvántartása* czimü oldalain az erdőgondok az alábbi minta szerint beírja mindenek előtt a védkerületben levő határdombokat, háromszögelési, erdőrendezőségi és birtokrendezési oszlopokat és jeleket, tilalmi táblákat és futó árkokat, nemkülönben az erdőőr kezelésére bizott ingó tárgyakat. A leltárban előforduló mindennemű változást az erdögondnok ellenőrzése mellett az erdőőr tentával irja be a szolgálati könyvbe; minden bejegyzés után zárlatot készit és azt ugy az erdőgondnok valamint az erdőőr is aláírja.
828 Leltári tárgyak nyilvántartása. S -13 T á g y C3 Q Dorgos község és a kincstár birtoka között felállított 15 63. számu határdomb A II. vágássorozatban II/1 11/31. számmal jelölt erdőrendezőségi jelzöoszlop 352. sz. Werndl-fegyver szíjjal...... 4 352. sz. szurony, tokkal és szíjjal.... 5 Öntöző kanna.......... - Csákány 7 Vasgereblye Összesen Az 1 7. tétel alatti tárgyakat átvettem. Kelt 19... év hó... n. N. N. erdöőr. Láttam N. N. erdész. 49 31 1 1 3 2 2 89 lásd 8. tételt A 3. védkerület erdőőrének átadtam öntöző kannát....... -... Kelt 19... év hó... n. Marad N. N. erdöőr. Láttam N. N. erdész. 2 87 45. szám erdőőri bélyegző balta... 10 Ásó - Összesen Kelt 19... év hó... n. N. N. erdöőr. Láttam N. N. erdész, stb. 1 2 90
829 VII. Foglalkozás és intézkedés. 8.. A foglalkozás és intézkedés az erdööri szolgálati könyvbe az alábbi útmutatás szerint vezetendő be: Folyószám Foglalkozás és intézkedés Jegyzet 1. 1902 év. 1/1. Ünnep, délelőtt a templomban; délután az 1901. évi Munkás és fuvaros" napló 34. tétele alatt bejegyzett fatermelési munkáról szóló bérjegyzéket összeállitottam. N. N. küldönczczel az erdőgondnokságnak. 1902. 1/2. 2. 1/2. Szecső" vágásban (II. v. s. 1. t. 7. osztag) Biró István hosszuszói lakosnak (2. házszám) a 3. számú termelési igazolványra 4 db tölgyépületfát jelöltem ki; a fát azonnal ledöntötte és kitermelt 1 drb 12 m. h. 25 cm. v., 1 db 10 m. h. 28 cm. v., 1 drb 8 m. h. 30 cm. v. és 1 db 6 m. h. 34 cm. v. rönköt. Visszamaradt egy szekérnyi galyfa. A kitermelt rönkök méreteit az igazolvány hátlapjára jegyeztem fel. 3. 4. 1/3. Bejártam az 1., 2. és 3 tagot. 1/3. Vörös Pál konopi lakos (64. h. sz.) egy 30 cm. v. 18 m. magas nyers tölgylát vágott le a Fazekas" erdőrészben (3 t. 21 osztag) 5 m. h. 27 cm. v. drb épületfa, a többi tűzifa. A tuskót bélyegző baltámmal lebélyegeztem és 1 számmal jelöltem meg. Zálog egy fejsze. Egyezkedni akar. Erdei kihágási napló 1902. évi 1. tétele alatt bevezettem. 1902. 1/3. 5. 1/4. A Kuruczban (2. tag 18. osztag) a vontató ut mentén dolgozó favágókat megnéztem. A favágás rendben folyik. 6. Azután a Pörösben (I. t. 3. osztag) Sokácz Elek dorgosi lakosnak (52. h. sz.) a 4. sz. faeladási igazolvány alapján 2 m 8 3 K. értékű fekűfát szolgáltattam ki. 7. 8. Láttam a Pörösben 1902. január 4-én. N. N. erdész. A Pörösben találkoztam az erdész úrral, ki kocsiján hazavitt. 9. 1/5. Vasárnap ; délelőtt kihallgatásnál; délután a Feketepatak (4. tagi erdőrészt bejártam. Látta az irodában N. N. erdész. 1902. 1/5. 10. 11. 1/6. Ünnep. Az erdész ur meghagyása folytán vaddisznó vadászaton a 3. védkerületben. Látta a 3. védkerületben 1902. I., 6-án. N. N. erdész.
830 Folyószám Foglalkozás és intézkedés Jegyzet 12. 26. 27. 28. 29. 30. 1/7. Biró István hosszuszói lakosnak a 10. sz. faeladási igazolvány alapján kiadtam a 2. tétel szerint kitermelt 4 drb 2-32 m 3 tölgyrönköt 34 K. 80 f. éltekben. stb. 1/15. A Pajtás (5. t. 49. oszt.) erdőrészben kitűzött gyéritő vágásban a tek. erdész ur felügyelete mellett a kivágandó törzseknek a gyökfőn és mellmagasságban való megjelölését befejeztem; 10 munkás volt; 1 1 K. bért kapnak. 1/15. Láttam azzal az utasítással, hogy az erdőtörvény 45. -ában foglalt rendelkezés szerint jövőre erdőőri jelvényét pénzbírság terhe alatt szolgálatban mindig viselje, minthogy csak a jelvény adja meg az erdőőrnek a közbiztonsági közeg jellegét. Pajtás erdőrész, 1902. I/Í5. N. N. erdész. 1/15. Figyelje meg, mikor kezd nyílni a hóvirág, a kökörcsin, a kösény, som, kocsányos-kocsánytalan magyar tölgy és cser és észleleteit jegyezze be. Pajtás erdőrész, 1902. 1/15. N. N. erdész. 1/16. A 4. tagbeli széldöntvényekből termelt és a Policza tisztás mellé fuvarozott tűzifa ellenőri átvételénél N. N. kp. főerdész úrral és az erdész úrral. Örizetembe átadatolt 18 ürm 3 cserhasáb, 53 ürm 3 tölgyhasáb, 16 ürm 3 dorong, 21 ürm 3 selejtes és 10 ürm 3 tuskófa. Látta a Policza tisztáson 1902. január 16-án. N. N. kp. főerdész. N. N. erdész. Lásd Munkásés fuvaros-napló 1. tételét. stb. 159. 111/10. A Tárnok erdőrészben láttam az első szalonkát. 190. stb. ÜT/25. Este hat órakor védkerületemből láttam az első fecskét. hazajövet 191. 111/26. Az 5., 4., 3. és 2. tagot bejártam, itt este füstöt érezvén, a füst irányában siettem. 192. A 2. tag 20. osztagában a Kozák nevü 40 éves erdőben futótűz volt, a melyet a Kurucz vágásban dolgozó munkások észrevettek és a nagy szél daczára gyorsan eloltottak. 12 h. területen elégett az alom és a törzsek töve kissé megpörkölődött. Rosszakaratú gyújtogatás lehetett. A jelentést postán feladtam. 111/27.
831 Foglalkozás és intézkedés Jegyzet Folyószám 193. 111/27. A Policza tisztás melletti fából Molnár Antal battai lakosnak a 28. sz. faeladási igazolvány szerint kiadtam 4 ürm 3 cserhasáb és 6 ürm 3 tuskófát 42 K. értékben. 230. stb. 1V/9. A 4 h. 800 D Kakás (4. t. 33. oszt.) tisztádon az erdősítést befejeztem ; összesen felhasználtam 8000 drb tölgy- és 4000 drb kőris-csemetét; ma dolgozott 10 férfi egy K. és 10 leány 80 fillér munkabér mellett. stb. Lásd a Munkásés fuvaros-napló 5. tételét. A folyószám és kelet kitétele után az erdöőr napi foglalkozását folytatólagos sorrendben köteles bevezetni, amidőn arra fektetendő a fősuly, hogy a feljegyzés ne csak a bejárt erdőrészek és a teljesitett munka általános megjelölésére szorítkozzék, hanem, hogy az főleg a munka minőségére és mennyiségére is kiterjesztessék, hogy ez által a szolgálati könyvben az összes erdei munkálatokról és más szolgálati mozzanatokról értékkel biró adatok összegyűjtessenek, miért is a következők figyelembe veendők: a) Ha az erdöőr fát jelöl, vezesse be, hogy kinek, mi alapon, mennyit és hol jelölte ki. b) Minden néven nevezendő erdőtermény, a mely az erdöőr védkerületéből kiszolgáltatik, a szolgálati könyvbe bevezetendő, akár faeladási igazolványra (bárczára) szolgáltatik ki idegeneknek, akár kincstári czélokra nyugtára vagy a szolgálati könyvbe bevezetet rendeletre, avagy külön Írásbeli rendeletre, a melyet az erdőőrnek megőriznie és azonnal szó szerint a szolgálati könyvbe bevezetnie kell. Szóbeli utasításra anyagot kiszolgáltatni tilos és az erdöőr kötelességévé tétetik, hogy az engedelmességet megtagadja abban az esetben, ha ilyen szóbeli utasítást bárkitől kapna is. c) Ha napszámban munka végeztetik, akkor bejegyzendő a munkások száma a napibér megjelölésével. A napi munka befejeztével bejegyzendő a napi munka eredménye pl. az erdősítésnél a
832 felhasznált mag és csemetemennyiség és a beerdősitett terület térfogata ; usztatásnál a vizbe dobott vagy kihúzott fának mennyisége stb. A napszámosok és fuvarosok nevei a szolgálati könyv mögé illeszthető és a XII. fejezet alatt tárgyalt Munkás és fuvaros napló"-ban sorolandók fel. d) Az erdei kihágások (erdei lopások és erdei kárlételek) valamint a veszélyes cselekmények és mulasztások az erdei kihágási napló" vezetésére nézve fennálló utasítás szerint jegyzendők be a szolgálati könyvbe, de egyfolytában tekintet nélkül az erdei kihágási naplóban előforduló rovatokra. A szolgálati könyvből az erdőkárok az erdei kihágási naplóba tentával vezetendők át, mihelyt az erdőőr hazaérkezett. Ha az erdei lopás állófáknak levágásából állott, a tuskók az erdööri bélyegző baltával azonnal lebélyegzendők és folyó számmal látandók el, a mi a szolgálati könyvbe bejegyzendő. Ha az erdőőr oly tuskókra akad, melyeknél a kárositót már nem találja s egyelőre reménye sincs arra, hogy magtalálhassa, köteles a tuskók méreteit, darabszámot, fanemét, továbbá helyi fekvésüknek pontos leírását a szolgálati könyvbe szintén bejegyezni, köteles a tuskókat azonnal lebélyegezni, számozni s a naplójegyzetben kiterjeszkedni mindazon tünetre és körülményre, melyet a károsítás színhelyén feltalált s arra szolgálhat, hogy a tettes kinyomozható legyen. Például: 1902. 11/20. Gellért nevü gerincz mentén a Káva tisztástól mintegy 100 lépésnyire (4 tag 38 osztag) 1 drb 32 cm. v. 18 mm. kocsánytalan tölgytuskóra akadtam, azt lebélyegeztem és 12 számmal jelöltem. Szekérnyom Odvas község irányába vezet, ökrök voltak befogva. Az elszállítás az éjjel holdvilágnál történhetett; csak a galy maradt a helyszínén. e) Ha oly napibéres szolga illetve alkalmazott fedez fel erdőkárt, a kinek nincsen meg az erdőtörvény 37. -ában körülirt minősitvénye, akkor a felfedezett erdőkár a szolgálati könyvből annak az erdőőrnek erdei kihágási naplójába vezetendő át, kinek a védkerületében az erdőkár történt, illetve a kinek felügyelete alatt az alkalmazott védelmi szolgálatot teljesít. Ilyenkor az erdei kihágási
833 naplóban a kárt felfedezett alkalmazott neve a tanuk rovatába írandó be. f) Ha az erdöőr értéseken megy keresztül vagy csemetekertet megtekint, írja be a koronként talált állapotot; pl. a csemeték hogyan fogamzottak meg, a mag miképen kelt ki; vagy az elvetett mag hányadnapra és mikép csírázott ki? g) Ha az erdöőr oly munkát végzett, mely egész terjedelmében a szolgálati könyvbe fel nem jegyezhető, pl. ha tűzifa vagy épületifa felvételénél volt jelen, akkor csak bejegyzendő, hogy az illető napon hány méter tűzifa vagy darab szálfa lett felvéve és a részletes felvételi könyv hol található. VIII. Törlések, vakarások, helyesbítések. 9.. A szolgálati könyv szövegét megmásítani, kivakarni, vagy egyes lapokat kitépni szigorúan tilos. Ha azonban egyes feljegyzésekre nézve később kitűnnék, hogy a megtörtént bevezetés téves és kijavítást igényel, akkor a tévesen beirott szöveg a kelet kitételével akként törlendő, hogy a törölt szöveg a törlés után is még tisztán olvasható legyen, a helyes szöveg pedig a Jegyzet" rovatba írandó; ha pedig a helyesbítés a Jegyzet" rovatba nem férne, akkor a helyesbítés a Foglalkozás és Intézkedés" rovatába folytatólag beírandó és a helyesbített tétel Jegyzet" rovatában azon folyó szám jegyzendő be, a mely alatt a helyesbítés történt. IX. Intézkedések bejegyzése. 10.. Az erdőgondnok köteles az erdőőrt a védkerületében előforduló használatok mineműségéről és terjedelméről, a foganatosítandó erdősítésekről tájékoztatni és az ezekre vonatkozó főbb adatokat a szolgálati könyvbe bejegyezni; köteles tehát a favágatási tervből az évenként kihasználandó vágásterületek osztagonként! nagyságát, fatömegét stb. bevezetni, az erdősítési tervből az erdő'sitendő területek nagyságát a felhasználandó csemeték nemét, korát, mennyiségét és az erdősítés módját beírni. Bevezetendők továbbá a nyári és téli legeltetésre, mezőgazdasági köztes használatra, fühasználatra, füzvessző termelésre, kőfejtésre stb. bérbeadott területeknek üzemtervi jelzése a bérlő és a bértartam szabatos megjelölésével.
834 Egyáltalában beirandók a szolgálati könyvbe az erdöőr szolgálatát érintő hatósági rendeletek az erdőgondnokság által szerkesztett kivonatos szöveggel, továbbá az erdögondnok minden utasítása és parancsa rövid, de könnyen érthető szöveggel folytatólagos tételek alatt, megjegyezvén, hogy szóbeli rendeletek nem teljesítése miatt az erdöőr felelősségre nem vonható. X. A védkerület térképe- 11.. Hogy az erdöőr tájékozva legyen védkerületének nagyságáról, beosztásáról a tilalmazott erdőrészeknek és a védkerületében esetleg kitűzött véderdőnek határairól, továbbá a határdombok, háromszögelési kataszteri pontok és az erdőrendezési jelző oszlopok fekvéséről illetve helyéről, a védkerületét ábrázoló pontos térképet kap, a melybe nem csak az erdőrendezőségi, de a helyi elnevezések is kitüntetendők. Az erdöőr köteles ezt a térképet állandóan a szolgálati könyvének hátsó bekötési tábláján alkalmazott táskában tartani. XI. A szoly ilati könyv előmutatása és annak az erdötisztek részéről való láttamozása. 12.. Ha az erdöőr szolgálatban az erdőgondnokkal, vagy valamelyik erdőtiszttel találkozik, köteles szolgálati könyvét megvizsgálás s netaláni utasítások bejegyzése végett minden külön felszólítás nélkül azonnal előmutatni. Az erdőgondnok köteles ilyen esetben az erdöőr szolgálati könyvét a találkozási hely és kelet kitüntetésével láttamozni, más erdötisztek csak akkor, ha az illető erdöőr közreműködése mellett valamely szolgálati ügyben eljártak. XII. A Munkás és fuvaros napló" czélja, berendezése és használata. 13.. A Munkás és fuvaros napló" arra szolgál, hogy az erdöőr abba a felügyelete alatt végzendő munkáknál alkalmazott napszámosok és fuvarosok neveit, lakásukat, napibérüket és a munka teljes befejezése után esetleg a bérfizetési nap előtt összes keresetüket tenta (chemiai) ironnal bejegyezze. Az erdöőr a bérjegyzékeket ezen napló alapján köteles összeállítani, más jegyzetek használata tilos. A munkások neveit és a munkabért reggel a munka megkezdésekor kell bevezetni.
835 A napló berendezése és vezetése az alábbi példából kivehető, mely példából kitűnik az is, hogy a napló egyes tételei a bérjegyzékek házi példányait képezik. A naplóban hivatkozni kell a szolgálati könyv tételeire, a szolgálati könyvben pedig a napló tételére. Munkás és fuvaros neve lakása házszám 1902. évi január hó 8 9 10 11 13 14 15 szesen Napi Össze bér sen n a P j á n I Ki f K f 1. Pajtásgyéritő vágásban a kivágandó fák megjelölése (Szo 15., 17., 19., 20., 23., 25. és 26. t). g. könyv Ács János...... Göd 12 1 1 1 0 0 0 4 4 Barna Mihály...» 34 1 0 0 0 1 1 4 4 Jó Sándor..» 1 1 1 1 1 1 7 7 Dán Miska» 28 1 1 1 1 1 7 7 Boros Pál. 82 1 1 1 0 0 4 4... Illés Péter._. 91 1 1 1 0 6 6 Kancsal János... > 43 1 1 1 1 1 7 7 Veres József 52 1 1 1 1 1 7 7 Szép Elek.... 53 1 1 1 0 0 5 5 Pörös AntaL_....» 60 1 1 1 0 0 5 5 Katona Imre > 69 0 0 1 1 1 5 5 Rózsa Dénes 73 0 0 0 0 1 3 3 Tót András > 45 0 0 0 0 1 3 3 Mester Árpád > 32 0 0 0 0 1 3 3 Kun Géza...._. 4 0 0 0 0 1 3 3 Összesen... -- 10 10 10 10 12 11 10 73 73 A bérjegyzéket 1902. január hó 17-én N. N. küldönczczel küldtem a tek. erdőgondnokságnak. N. N., erdőőr. Ha az erdőgondnok a munkálatokat ellenőrizi, köteles magának a munkások jelenlétéről meggyőződést szerezni, továbbá, ha netalán a napibér előre megállapítva nem lett volna, köteles magát az erdőőr által ígért napibér nagyságáról informáltatni.
836 Az erdöörnek csak akkor kell a naplót a szolgálati könyvének boritékába beillesztenie, ha valami munkát végeztet, különben azt lakásán zár alatt köteles tartani. A Munkás és fuvaros napló"-nak használatba adására, átruházására, elvesztésére, kicserélésére és megőrzésére nézve ugyanaz az eljárás követendő, a mely a szolgálati könyvre vonatkozólag a XIII. fejezetben előiratik. XIII. A szolgálati könyvnek használatba adása, átruházása, bevonása, esetleyes elvesztése, ujjal való kicserélése és megőrzése. 14.. Az erdőgondnok a szolgálati könyv használatba adása előtt a könyv czimlapján foglalt záradékot megfelelően kitölti, aláírja és az erdőgondnokság pecsétjével ellátja, azután nyugta ellenében kiadja. A nyugta, ha a szolgálati könyv ujjal kicseréltetik, uj kelettel látandó el és újból aláírandó. 15.. A szolgálati könyv személy változás esetében az uj erdőőrnek tovább vezetés czéljából átadatik. Ilyen esetben az erdőgondnok az átadási záradékot bevezeti, a könyv folytatólagos lapjára, aláírja és aláíratja a távozó és az uj erdöőr által is. A távozó erdöörnek szabadságában áll, a mennyiben azt saját igazolására szükségesnek tartja, az egészről, esetleg annak egyes, általa megjelölendő tételeiről másolatot, illetőleg hitelesített kivonatot kérni, mi neki az erdőgondnok által kiadandó. 16.. Az erdöőr köteles szolgálati könyvét az erdőgondnok rendeletére, elismervény ellenében bármikor átszolgáltatni; ily esetben működésének folytatólagos feljegyzése végett ideiglenesen uj szolgálati könyvet kap. 17.. Ha az erdöőr szolgálati könyvét elveszítené, akkor köteles azt az erdögondnokságnak azonnal bejelenteni. Az erdőgondnok az elvesztés körülményeiről jegyzökönyvet vesz fel és egyúttal a közvetlen környékre hirdetményt bocsát ki a könyv visszaszerzése czéljából. A szolgálati könyv elvesztése egyidejűleg a hivatalnak is bejelentendő. Az erdöőr uj szolgálati könyvet kap, a melyet még azon esetben is megtart, ha az elveszett könyv későbben meg-
837 kerülne; a megkerült könyv akkor szabályszerűen lezárandó s a 18.. intézkedése szerint az irattárba teendő. 18.. Ha a szolgálati könyv a beirt feljegyzések folytán betelik, vagy használatközben annyira elrongyolódik, hogy további használatra már nem alkalmas, akkor ez a könyv a következő záradékkal zárandó le : Ez a szolgálati könyv lezáratott és a erdőgondnokságnak átadatott. Kelt N. N. erdöőr. Látta N. N. erdész. Ennek megtörténtével a könyv az erdögondnokság által visszatartatik és az erdöőr uj könyvet kap. A visszatartott elhasznált szolgálati könyv a kelet kitételével az erdőgondnokság által bevezetendő az irodai leltárba s a könyv mint leltári tárgy az irodában megőrzendő. XIV. Állandó raktárakban alkalmazott erdöőrök által vezetendő szolgálati könyvek és számadások. Az erdőhatóságok az állandó tűzifa vagy épületifa raktárakban alkalmazott erdöőröket, kik csupán anyagok kiadásával vannak megbízva, szolgálati könyvnek vezetése alól felmenthetik; az ilyen erdőőröknek az erdőhatóságok által hivatalosan kiadandd s megfelelő rovatokkal ellátott számozott oldalú bekötött könyvekben anyagszámadást kell strazzaszerüen vezetniök. Az említett könyvek használatba adására, átruházására, kicserélésére nézve a XIII. fejezetben előirt eljárás követendő. Ilyen könyvekkel azok az erdőőrök is elláthatók, kik ideiglenesen nagyobb mennyiségű leltározott s kisebb részletekben eladásra szánt anyagot őriznek és ezen anyagnak a szolgálati könyvben való nyilvántartása, a szolgálati könyv rendeltetése és berendezésénél fogva nehézségekbe ütköznék. XV. Zárhatározatok. 20.. A szolgálati könyvbe vezetendő bejegyzések mindenkor a helyszínén tenta (chemiai) ironnal írandók be ; azok a helyek a hová oly számjegyek beíratnak, a melyek méreteket, famennyiségeket vagy pénzösszeget kifejeznek, előbb megnedvesitendők. (I. a 8.. kimutatásában aláhúzott számokat). ERDÉSZETI LAPOK. 5b
'838 Az eddigelé szokásban volt az az eljárás, hogy az ironnal tett bejegyzés otthon azonnal tentával átíratott, mellőzendő. Ha az erdöőr szolgálati könyvébe előre nem látott okoknál fogva pl. megbetegedés folytán otthon vezet be valami jegyzetet, arra tentát is használhat. 21.. Az erdőgondnok a szolgálati könyveket havonta legalább egyszer alaposan megvizsgálni ; a megvizsgálás foganatosítását a szolgálati könyvbe bevezetni és azokat az erdőőröket, kik szolgálati könyvüket netalán helyesen vezetni képesek nem lennének, megfelelő módon oktatni köteles. Budapest, 1902. április hó 9-én. A minister helyett: III. Kiss államtitkár. Jegyzőkönyv a m. kir. földmivelésügyi ministerium szolgálati ügyköréhoz tartozó állami erdőtisztek gyermekeinek nevelését segélyező-alap intéző-bizottságának Budapesten 1903. évi június hó lí-én tartott rendes évnegyedes üléséről. Jelen voltak : Sóltz Gyula ministeri tanácsos és országos főerdőmester, elnök, Szenes József erdőtanácsos, előadó, Tavi Gusztáv ós Bartha Gyula főerdőtanácsosok, Törzs Kálmán és Nagy Károly erdőtanácsosok, bizottsági tagok: továbbá Gurányi István főerdész, az ahp pénztárosa és Szabó József főerdész, jegyzőkönyvvezető. Elnök üdvözli a megjelent bizottsági tagokat s az ülést határozatképesnek nyilvánítván megemlíti, hogy Laitner Elek, Havas József, Simenszky Kálmán és Lászlóffy Gábor bizottsági tagok távolmaradásukat kimentették. I. A pénztáros beterjeszti és felolvassa az alapnak a mult évnegyed végén mutatkozott pénztári álladókról szóló kimutatást, mely szerint volt: 1. Értékpapírokban: A magyar leszámítoló- ós pénzváltó-bankban elhelyezett: a) 115,000 K. névértékű 4%-os koronajáradékkötvény..... 115,000 K. f. b) 20,000 K. névértékű 4'/2%-os regálekértalanitási kötvény... 20,000 K. f. 135,000 K. f. II. Készpénzben: 1. A magyar leszámítoló- és pénzváltó-bankban: a 30,208. sz. betétkönyv szerint 11,052 K. f. 2. az erdészeti házipénztárban... 22 K. 30 f. 11,074 K. 30 f. Összesen... 146,074 K. 30 f.
839 Ebből az összegből esik : I. az alaptökére: a) értékpapírokban...... 83,000 K. f. b) takarékpénztári betétekben 923 K. 35 f. 83,923 K. 35 f. 2. a folyó kezelésre: a) az 1901/1902. tanévre még kiosztandó segélyre... 12,540 K. f. b) az 1902/1903. tanévre kiosztható segélyre 38,200 K. f. c) az 1902. évi tiszta jövedelemre......... 11,410 K. 95 f. 62,150 K. 95 f. Összesen... 146,074 K. 30 f. A bizottság a pénztáros jelentését tudomásul veszi. II. A pénztáros beterjeszti és felolvassa az alapnak az ülés napján mutatkozó pénztári álladékáról szóló kimutatást, mely szerint van : 1. Értékpapirokban : A magyar leszámitoló- és pénzváltó-bankban 135,600 K. névértékű 4 /o-os koronajáradékkötvény II. Készpénzben : 1. A magyar leszámitoló- és pénzváltó-bankban : elhelyezett: a 30,208. sz. betétkönyv szerint. 14,055 K. 02 f. 135,600 K. f 2. az erdészeti házi pénztárban 10 K. 45 f. 14,065 K. 47 f. Összesen... 149,665 K. 47 f Ebből az összegből esik: 1. az alaptőkére: a) értékpapirokban 83,600 K. f. b) takarékpénztári betétekben 1414 K. 37 f. 85,014 K. 37 f. 2. folyó kezelésre: a) az 1901/1902. tanévre még ki nem osztott segélyre 400 K. f. b) az 1902/1903. tanévre kiosztható segélyre 38,200 K. f. c) az 1902. évi tiszta jövedelemre 26,050 K. 10 f. 64,651 K. 10 f. A bizottság a pénztáros jelentését tudomásul Összesen... 149,665 K. 47 f. veszi. III. Előadó az 1902. évi márczius hó 18-iki ülésén II. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatra való hivatkozással bemutatja és felolvassa az alap 1901. évi zárószáinadásának megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését, a mint következik : Tekintetes Bizottság! Megbízásunk értelmében eljárván, tisztelettel jelentjük, hogy az állami erdőtisztek gyermekeinek nevelését segélyező alap 1901. évi zárszámadását megvizsgáltuk és azt a rendelkezésünkre bocsátott naplók és egyéb okmányok alapján helyesnek találtuk és ennélfogva miután 56*
840 a központi számvevőség erdészeti csoportjának a nevezett alap 1901. évi házi pénztári naplója felett tett észrevételei az itteni pénzkezelést nem érintik, hanem a külső erdőhatóságok által beküldött pénztári naplók helyesbítését czélozzák a számadók részére a szokásos fentartással a felmentvény megadását javasoljuk. Tisztelettel megjegyezzük azonban, hogy az 1901. év folyamán a magyar leszámítoló- és pénzváltó-bankba elhelyezett takarékbetétek és az onnan kivett összegek nagyságát, valamint a takarékbetétek után az 1901. évre járó kamatok összegét felülvizsgálni nem lehetett, mert a mult év végével a nevezett bank által egy uj takarékbetéti könyvecske állíttatván ki, a régi könyvecske a bank által bevonatott. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy az állami erdőtisztek gyermekeinek nevelését segélyző alapból segélyben részesült egyes tisztviselők a havi segélyek felvételére vonalkozó nyugtákat felületesen és helytelenül állítják ki, a miért is ezen helytelen eljárás megszüntetése czéljából a pénztárnok utasítandó volna, hogy ezentúl csakis szabályszerűen kiállított nyugtákat fogadjon el és csakis ilyenekre teljesítsen fizetéseket. Végül tisztelettel javasoljuk, hogy az előbb említett és tisztelettel ide csatolt észrevételek tisztázásával a fennálló szabályok értelmében arra illetékes központi erdőszámvevőség bizassék meg. Egyúttal van szerencsénk a zárszámadás fontosabb adatait magában foglaló «zárszámadás összeállítás»-t azzal a kéréssel idecsatolni, hogy az 1902-1903-iki tanévben, segélyezésre fordítható összegképen, a zárszámadásban kimutatott 38,200 koronát méltóztassék megállapítani. Budapesten, 1902. évi április hó 2ó-én. Szenes József s. k. m. kir. erdőtanácsos. Nagy Károly s. k. m. kir. erdőtanácsos, Rochlitz Dezső s. k. kir. erdőfelügyelő.» A zárószámadás megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése azzal a határozattal vétetik tudomásul, hogy a magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank által bevont 28,240. számu takarékbetéti könyvecske utólagosan beszerzendő s a zárószámadás adataival összehasonlítandó lesz s ha ez is helyesnek találtatik, előadó megbizatik, hogy ez esetben a zárószámadásnak és jelentésnek, az alapszabályok 5. -a értelmében, a földmivelésügyi minister úrhoz való előterjesztése, továbbá a számvevőségi észrevételek tárgyalása iránt megfelelően intézkedjék. Jövőre nézve pedig utasittatik, a pénztáros, hogy a takarékbetéti könyvecskéről másolatot vezessen. Az intéző-bizottság egyúttal utasítja a pénztárost, hogy ezentúl csakis szabályszerűen kiállított nyugtákra teljesítsen kifizetéseket. Végül az 1902 1903. tanévben segélyezésre forditható összeg 38,200 koronában megállapíttatik. IV. Előadó jelenti, hogy az 1902 1903. tanévben kiosztható pénz, segélyek iránti pályázati felhívás a m. kir. földmivelésügyi ministerium idei 47,481. ügyszáma alatt közhírré tétetett. Tudomásul vétetik. V. Előadó bemutatja a m. kir. földmivelésügyi minister urnák idei ^ számu leiratát, mely szerint az alap 1899. és 1900. évi zárószámadásait
841 felülvizsgáltatván, azokat helyesnek találta s a vonatkozó felmentvényeket az alap pénzkezelőinek a 41,859/1900. illetve 49,064/1901. szám alatt közvetlenül kiadta. A leirat tudomásul vétetik és a bizottság elhatározza, hogy az emiitett zárószámadások a jelen jegyzőkönyv utján közzététessenek. «Az állami erdőtisztek gyermekeinek nevelését segélyző alap 1899. évi zárszámadása: Felelős számadók: Uitz Mátyás m. kir. erdőszámellenőr és Gurányi István m. kir. erdész. Az alap álladéka az 1899. év végével lezárt számadás szerint. I. Értékpapírokban. A magyar leszámítoló- és pénzváltó-bankban elhelyezett: a) 50,000 kor. névértékű koronajáradékkötvény 25,000 frt kr. b) 10,000 frtnyi regálekötvény... 10,000 frt kr. 35,000 frt kr. II. Készpénzben. a) A magyar leszámítoló- és pénzváltóbankban a 24,555. számu takarékkönyv szerint betét._.._. 20,787 frt 14 kr. b) az erdészeti házipénztárban 864 frt 37 kr. 21,651 frt 51 kr. Ezen összegből esik: Összesen 1. Az alaptőkére. 56,651 frt 51 kr. a) Értékpapírokban._ 28,000 frt kr. b) Takarékbetétekben 881 frt 51 kr. 28,881 frt 51 kr. II. A folyó kezelésre. «) Az 1899/1900. tanévre engedélyezett segélyekre... 10,170 frt kr. b) Az 1900/1901. tanévre kiosztható segélyekre 17,600 frt kr. 27,770 frt kr. Összesen 56,651 frt 51 kr.
842 Z Á R S Z Á M A D Á S. 1 s TÁRGY Készpénz Takarékbetét Értékpapír Összesen H frt kr. frt kr; frt frt. kr. ;önyv ipja >o fel I. Folyó kezelés. BEVÉTEL. 1 Az 1898. évi maradvány-,.._.... 1405 50 8974 50 15000 253 0 123/1 2 Járulékok és adományokból.... 20032 07 20032 07 124 3 Kamatokból 2021 24 2021 24 126 4 Visszavett takarékbetétek 27285 80-27285 80 127 5 Takaréktárba helyezett összegek 34757 04 34757 04 128 6 Áz alaptőkéhez csatolt 8000 frtnyi kötvényért ellenértékül takarékbetét 8000 ' ' j 8000 140 Összes bevétel... 50744 61 51731 54 15000 117476 15 KIADÁS : 7 Segélydijakra..... 15110 15110 132 8 Különféle kisebb kiadások 13 20 13 20 134 9 Visszavett takarékbetétek... 27285 80 27285 80 135 10 Takaréktárba helyezett összegek 34757 04 34757 04 136 11 Az alaptőkéhez csatolt értékpapír 8000 8000 138 12 Az alaptökéhez csatolt összegek : a) Igénybe nem vett "1898/99. évi segély. 100 ". 137/1 b) Az 1899. évi tiszta jövedelem ','5. része 4440 11 4540 11 137 Összes kiadás. 49880 24 : 31825 91 8000 89706 15 ÖSSZEHASONLÍTÁS. A bevételek összege........ 50744 61 51731 54 15000 117476 15 A kiadások összege. 49880 24 31825 91 8000 89706 15 Marad 1899. év végével...... 864 37 19905 63 7000 27770
843 TÁRGY Készpénz Takarékbetét Értékpapír Összesen o p. frt kr frt kr frt írt I kr II. Alaptöke. BEVÉTEL. 1 Maradvány 1898. év végével 4341 40 20000! 24341 40 122/1 2 Várnay Elemér igénybe nem vett 1898/99. évi segélye 100 100 122/2 Az 1899. évi tiszta jövedelem V*- része. 4440 11 4440 11 122/3 A folyó kezelésbe adott 8000 frtnyi takarékbetétért alaptőkéhez csatolt értékpapír.. 8000 8000 122/4 Összes bevétel 51 28000 36881 51 KIADÁS. Az alaptőkéhez csatolt értékpapírokért -. 8000 8000 131/1 Marad 1899. év végével._..... 881 51 28000 28881 51 SOMMÁZAT. I. Folyókezelés - 864 37 19905 7000; 27770 II. A^ptőke - - 881 28000Í 28881 51 Összesen., 864 37 20787 1 1 35000 56651 51
844 Tétel szám TÁRGY! Egyenként Összesen frt kr. frt kr. III. Segélyösszegek nyilvántartása. a) Az 1898/99. tanévre engedélyezett segély. 1 Maradvány az 1898. év végén...... 8880 2 Kiadás 1899. évben 8780 3 Az alaptőkének átszolgáltatott...... 100 1 8880 Marad 1899. év végén... b) Az 1899/1900. tanévre engedélyezett segély. ELŐÍRÁS : 1 A m. k. földmivelésügyi minister ur 61869/99. számu rendeletével engedélyeztetett...... 16500 KIADÁS : 2 Segélyekre kifizetett..........., 6330 IV. Az 1899. évi jövedelem és azt terhelő kiadás. BEVÉTEL: Hátralék... 10170 1 Járulékok és adományokból... 20032 07 J - 2 Kamatokból...... KIADÁS: 2021 24 ( 22053 31 1 Különféle kisebb kiadások......... 13 20 13 20 Tisztajövedelem 1899. évben... 22040 11 Ezen összegből: a) az alaptőkét illető, Vs-rész fejében az alaptőkéhez csatoltatott-....... 4440 11. 6) az 1900/1901. tanévre segélyképen kiosztható lesz........ 17600 ) 22040 11
a N -O TÁRGY Értékpapírok névértéke Beszerzési ára Különbözet frt kr. frt kr. frt kr. V. Az értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet nyilvántartása. BEVÉTEL. 1 2 Az 1893. évben beszereztetett 24500 K n. é. jár. kötvény 1894. 5500.,., 3,. 1898.., 20000, 1 2 1898. 10000 frt regale-kötvény _ KIADÁS. Az alaptőkéhez csatoltatott 1894. évben 15000 K n. é. 1895. 8100., 12250 2750 11579 2608 37 98 670 141 20000 20063 33 63 33 Összesen 35000 34251 68 748 32 7550 4050 7140 3 1896. 6800 3400 3221 25 178 75 4 1898. 10000,..-. 5000 5015 83 15 83 5 6 1899.,. 10000,. 1899. 3000 frt reg. kötv. 7 Folyó kezelésben maradt 1898. év 7000 frt n. é. reg. kötv. 3826 18 92 409 223 80C0 8025 33 25 33 7000 7022 1 17 22 17 Összesen 35000 34251 68 748 32 63 02 82 08
846 10,934/1900. számhoz. Megvizsgáltatott, a főkönyvvel egybehasonlittatott és helyesnek találtatott. F. Ministeri számvevőség erdészeti csoportja (III.) Budapest, 1900. február hó 16-án (P. H.) Arányi s. k., Kováts s. k.» «Az állami erdőtisztek gyermekeinek nevelését segélyző alap 1900. évi zárszámadása. Felelős számadók : Uitz Mátyás m. kir. erdőszámvizsgáló, ellenőr, Gurányi István m. kir. erdész, pénztáros. Felülvizsgáltatott. Föld. Ministeri számvevőség erdészeti csoportja. Budapest, 1900. január 29. Arányi s. k., Kováts s. k. Az alap álladéka az 1900. év végével lezárt számadás szerint: I. Értékpapírokban: A magyar leszámitoló- és pénzváltó-bankban letétben elhelyezett: a) 90,000 K. névértékű koronajáradékkötvény _ 90,000 K. f. b) 10,000 frtnyi regálekötvény 20,000 K. f. 110,000 K. f. II. Készpénzben, a) A magyar leszámitoló- és pénzváltó-bankban a 28,240. számu könyv szerint takarékbetét 19,812 K. 36 f. b) Az erdészeti házipénztárban készpénz... 3065 K. 61 f. 22.877 K. 97 f. Összesen 132,877 K. 97 f. Ezen összegből esik- 1. Az alaptökére. a) Értékpapírokban. 70,000 K. f. b) Takarékbetétekben 2857 K. 97 f. 72,857 K. 97 f. a) II. A folyó kezelésre. Az 1900/1901. tanévre engedélyezett segélyekre................ 21,520 21,5: K Az 1901/1902. tanévre kiosztható segélyekre 38,500 38,5' K. f. f. 00,020 K. f. Összesen 132,877 K. 97 f.
ZÁRSZÁMADÁS. TÁRGY Készpénz K Takarékbetét K Értékpapír IC Összesen! Főkönyv lapja tétele I. Folyó kezelés. BEVÉTEL. Az 1891*. évi maradvány ~ 1728 39811 26 14000 55540 3/1 Járulékok és adományokból...... 41406 41406 87 4/1 3 [ Kamatokból. 6760 0760 30 6/1 7 4 Visszavett takarékbetétek - ~ G5500 65500 7 I Takaréktárba helyezett összegek... - - 43738 08 43738 08 Beszerzett koronajáradék-kötvónyek... 40000 40000 7 I Az alaptőkéhez csatolt értékpapírokért kapott megfelelő takarékbetét ~ 10422 22 10422 10 Megszüntetett segélyek készpénzben visszafizetett része......... ~- 540 540 11 Átfutó bevétel......... 30 30 20 Összes bevétel...... 115965 91 93971 56 54000 263937 KIADÁS. 10 Segélydijakra ~ 32710 32710 13 11 I Visszavett takarékbetétek......._ ~ 65500 65500 15 Átvitet...... 32710 65500 98210
s vő cc o O A TÁRGY Takarék Készpénz Értékpapír betét K f K f K f K f Főkönyv lapja tétele Áthozatal...... 32710 65500 98210 12 13 14 15 16 Takarékpénztárba helyezett összegek 43738 08 43738 08 Az alaptőkéhez csatolt összegek: a) Megszüntetett 1899/1900. évi segélyek... 1850 1850 b) Az 1900. évi tisztajövedelem Vs része 9667 17 36422 22 Az alaptőkéhez csatolt értékpapírok: a) kapott takarékbetétek ellenében... 10422 22 b) beszerzett államkötvények vételára és név- 3577 78 30 9667 17 36422 22 10422 22 3577 30 78 Összes kiadás...... 112900 30 77017 17 14000 203917 47 16 17/1 8 17/9 19 18/2 és 3 18/1 21 ÖSSZEHASONLÍTÁS: 115965 91 93971 56 54000 263937 47 112900 30 77017 17 14000 203917 47 Marad 1900. év végével..... 3065 61 16954 39 40000 60020
TÁRGY II. Alaptőke. Készpénz K Takarékbetét Értékpapír K Összesen I Főkönyv lapja tétele BEVÉTEL: 1 Maradvány 1899. év végével 2 Wolfman Gyula, Jávorszky Zoltán, Gyürky Gábor, Petersberger Frigyes, Györké István, Szmik László, Cserei Árpád és Losert Sigismunda megszüntetett 1899/1900. évi segélyei 1763 1850 02 36000 57763 1850 02 2/1 2/2 9 8 A vásárolt értékpapírok névérték-többlete...... 4 Az 1900. évi tisztajövedelem Vs-része... Az alaptőkéhez csatolt értékpapírok...... 9667 17 3577 10422 78 22 3577 9667 10422 2/10 2/12 12/11 és 13 Összes bevétel...... 13280 19 70000 83280 19 KIADÁS. Az alaptőkéhez csatolt értékpapírokért......... 10422 22 10422 22 12/1 és 2 Marad 1900. óv vegén... 1857 70000 72857 97 SOMMÁZAT. I. Folyó kezelés maradványa.................. 3065 (il 16954 40000 60020 II. Alaptőke maradványa............... 2857 70000 72857 97 Összesen 3065 61 19812 36 110000 132877 97
850 TÁRGY Egyenként K Összesen K III. Segélyösszegek nyilvántartása. a) Az 1899/1900. tanévre engedélyezett segély : Maradvány 1899. év végén Kiadás 1900. évben... Az alaptőkének átadott (a megszűnteitekből fel nem vett)......... Marad 1900. év végén... 19030 1310 20340 20340 &) Az 1900/1901. tanévre segély : engedélyezett ELŐÍRÁS : A 60770/900. sz. rendelet szerint...... KIADÁS : Segélydijakra kifizettetett...._....... Hátralék... 35200 13680 21520 IV. Az 1900. évi jövedelem és azt terhelő kiadás. BEVÉTEL: Járulékok és adományokból......... 41406 Kamatokból............... 6760 48167 17 Kiadás nem volt Tisztajövedelem 1900. évben 48167 17 Ezen összegből : o) az alaptökét illető Vs rész...... 9667 17 b) az 1901/1902. tanévre segélyképen kiosztható lesz............... 38500 48167 17
a <3 0) '3 TÁRGY Értékpapírok névértéke Beszerzési ára Különbözet fi K f K f K f V. Az értékpapírok beszerzése és névértéke. BEVÉTEL. 1 Az 1893. évben beszereztetett 24500 K n. é. kor. j. kötvény 24500 23158 74 1341 26 2 1894. 5500 5500 5217 96 282 04 3 í >i 1898... 20000 j 40000 40120 66 126 06 1., 1898. 10000 frt regale-kötvény._. 4 1900. 40000 K n. é. kor. j. kötvény 40000 36422 22 3577 78 Összesen...... 110000 104925 58 5074 42 KIADÁS. 1 Az alaptőkéhez csatoltatott 1894. évben......... 15100 14280 36 819 64 2 1895. ;..... 8100 7653 84 446 16 3. 1896.,....... 6800 6442 50 357 50 4 1898..,... 10000 10031 66 31 66 5 1899..,... 16000 16050 66 50 66 6 1900....... 14000 14044 34 44 34 7 Folyó kezelésben marad az 1900. évi beszerzés......... 40000 36422 22 3577 78 Összesen... 110000 104925 58 5074 42 03
852 VI. Előadó bejelenti, hogy az 1902. évi márczius hó 18-án tartott ülés határozata folytán a m. kir. honvédelmi minister ur a katonai reáliskolákban nyerhető képesítésre nézve nyilatkozásra felkéretvén, a nevezett minister urnák a m. kir. földmivelésügyi minister úrhoz intézett idei 35,t90/XXI. számú átirata szerint a katonai reáliskolák tanulói nyilvános gymnasiumok vagy reáliskolák magasabb osztályába a megelőző osztályok tantervi különbözetéből teendő sikeres felvételi vizsgálattal léphetnek fel s a katonai főreáliskolát végzett növendékek pedig érettségi bizonyítványt csak hazai nyilvános főreáliskolán nyerhetnek olyképen, hogy a bölcsészeti előtanból osztályvizsgát, azután teljes reáliskolai érettségi vizsgát tesznek. Előadó egyúttal bemutatja Ercsényi István m. kir. főerdésznek az előbb emiitett bizottsági ülés határozatára tett bejelentését, mely szerint Károly nevü fia a kassai katonai alreáliskolában 400 korona értékű féldijmentes helyet élvez. A nevelési alapból az alapszabályok 2. -a értelmében csak érettségi bizonyítványt szolgáltató gymnasiumok és reáliskolákban vagy a hazai felsőbb erdészeti tanintézeten tényleg tanuló erdőtiszti fiúgyermekek lévén segélyezhetők, a bizottság kimondja, hogy Ercsényi István m. kir. főerdész Károly nevü fia, a részére adományozott 200 K. segélyt a katonai reáliskolában nem élvezheti s ezen évi segélyösszegnek az alaptőkéhez való csatolását elhatározta. VII. Pénztáros bejelenti, hogy Spanyol Géza m. kir. főerdész a mult évi 59,236. számú rendelettel Aranka nevü leánya részére engedélyezett 200 K. segélyt nem vette fel. Az intéző bizottság ezen bejelentést tudomásul veszi. VIII. Előadó bejelenti, hogy a mult évnegyedes ülés határozatához képest az alap pénzkezelési utasítás tervezetét az intéző bizottság által tett módosításokkal számvevőségi tárgyalás alá terjesztvén, a számvevőség részéről az erdészeti házipénztár által kezelendő letétekre vonatkozó 30. -nak eredeti szövegében való elfogadása javasoltatott. A pénzmaximumra vonatkozó 32. -nak pedig oly irányú módosítását javasolja a számvevőség, hogy a pénzmaximum csak a hó elsején és csak meghatározott összeggel legyen túlléphető, egyebekben pedig a bizottság által tett módosításokhoz hozzájárul. A bizottság az előadó jelentését tudomásul veszi s a 32. -t a következő szövegezéssel javasolja megállapittatni: A pénzkészlet maximuma az esedékes havi segélyek fedezésére szükséges összegen felül 1000 (egyezer) korona". Egyúttal felhatalmazza előadót, hogy a pénzkezelési utasitás-tervezet jóváhagyása és életbeléptetése iránt a szükséges lépéseket megtegye. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. K. m. f. Sóltz Gyula s. k. Szabó József s. k. Szenes József s. k. elnök. jegyzőkönyvvezető. előadó.