Halm Tamás* A szabad választást kifejező elemek kvantifikációs ereje a magyarban 1 Bevezetés Tanulmányomban az ún. szabad választást kifejező elemek (free-choice item, rövidítve: FCI) mint például a bárki kvantifikációs erejét vizsgálom a magyar nyelvben. Az FCI-k (mint például az angol any) a nyelvészeti kutatások homlokterében álltak az elmúlt évtizedekben (pl. Ladusaw 1979, Kadmon- Landman 1993, Giannakidou 2001). A mondattani, jelentéstani, sőt pragmatikai tényezők szoros és összetett kölcsönhatása miatt az FCI-k vizsgálata a legizgalmasabb kutatási programok közé tartozik. A magyar nyelvre összpontosítva Hunyadi (1991, 2002), Abrusán (2007) és Szabó (2012) végeztek mondattani és jelentéstani kutatásokat az FCI-kel kapcsolatban. A tanulmányomban az FCI-k kvantifikációs erejét a jól ismert kvantifikációs próbák segítségével vizsgálom (ezek egy korábbi alkalmazását lásd Surányi (2006)-ban): a majdnem-módosítást, a kivéve-módosítást, a szamaras anaforát, a predikatív használatot, az is-módosítást, az inkorporációt és a modálisokkal való osztott olvasatot. A próbák alapján az FCI-k vegyes kvantifikációs viselkedést mutatnak: ez az eredmény megerősíti azt a modellt, ami az FCIket kvantifikációs szempontból alulspecifikált függő indefinitekként elemzi (Giannakidou 2001). A dolgozat a témában írt doktori disszertációm (Halm 2016) 3.3-as fejezetén alapszik. 2 Az FCI-k általános tulajdonságai, elméleti háttér Intuitív megfogalmazásban az FCI-k olyan elemek, amelyek szabad választási lehetőséget fejeznek ki (Vendler 1967), s további jellemzőjük, hogy bizonyos jól meghatározható szintaktikai környezetekben nem szerepelhetnek (amenynyiben külön nem jelzem, a lenti mondatok forrása Giannakidou 2001): * Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként. Jelenleg a Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje, témavezetője É. Kiss Katalin. 100
Affirmatív epizodikus környezet: (Giannakidou 1997): (1) *Idha opjondhipote lát.perf.1sg fc-személy *Láttam bárkit. Modális környezet: (2) Opjosdhipote fi titis bori na lisi afto to provlima. fc diák tud subj old.3sg ez a feladat Bármelyik diák meg tudja oldani ezt a feladatot. Generikus környezet: (3) Opjadhipote ghata kinigai pondikia. fc macska vadászik.3sg egér-pl Bármelyik macska egerekre vadászik. (A macskák egerekre vadásznak.) Tagadó környezet 2 : (4) *Dhen idha opjondhipote nem lát.perf.1sg fc-személy *Nem láttam bárkit. Egyes szerzők az FCI-ket a polaritás-érzékeny elemek egyik osztályaként elemezték (Baker 1970); és Ladusaw (1979) az angol any két típusát különböztette meg: a polaritás-érzékeny any-t (amely a negatív környezetekben jelenik meg) és a szabad választást kifejező any-t (amely a nemnegatív környezetkben fordul elő). Kadmon-Landman (1993) egységes modellt javasolt mindkét fajta any-re. Az FCI-k kvantifikációs erejét szintén sokan vizsgálták. Egyes tanulmányok azt feltételezték, hogy az FCI-k (kvázi-)univerzális kvantifikációs erővel rendelkeznek (Reichenbach 1947, Quine 1960, Horn 1972: 3. fejezet, Lasnik 1972, Kroch 1975), mások szerint az any univerzális és egzisztenciális olvasattal is rendelkezhet (Horn 1972: 2. fejezet, Ladusaw 1979, Carlson 1981, Linebarger 1981, Dayal 1997). 2 Az angol any-t (ami közismerten engedélyezett a tagadás hatókörében) Giannakidou (2001)-et követve egy negatív polaritású elemnek tekintem, és a valódi FCI-ktől különböző viselkedést tulajdonítok neki. 101
Az FCI-k változatos kvantifikációs ereje, valamint számos nyelvben különleges morfológiai felépítésük több olyan modellt is eredményezett, melyek az FCI-ket mint indefiniteket elemzik (Heim 1982, Partee 1986, Kadmon és Landman 1993, Lee és Horn 1994, Giannakidou 2001, Kratzer és Shimoyama 2002, Giannakidou és Quer 2013). Jelenleg két domináns iskolája van az FCI-k formális szemantikai elemzésének: 1) az ún. függő indefinit elemzés (Giannakidou 1997, 2001; Giannakidou és Quer 2013) és 2) az ún. univerzális szabad választás elemzés, amely a propozíciós alternatívák és Hamblin-halmazok segítségével modellezi az FCI-ket (Kratzer és Shimoyama 2002, Aloni 2002, Menéndez-Benito 2010). A doktori disszertációmban, s így az FCI kvantifikációs tulajdonságainak elemzésekor is, a függő indefinit elemzést vettem alapul, és amellett érveltem, hogy ez a modell teljes körűbb magyarázatot nyújt az FCI-khez kapcsolódó számos magyar mondattani és jelentéstani jelenségre, mint a rivális megközelítések. A függő indefint elemzés egyik fő jellegzetessége, hogy az FCI-k mondattani disztribúcióját a lexikális szemantikájukból vezeti le. Az FC-frázisokat intenzionális indefinitekként ábrázolja, amelyek csak olyan környezetekben grammatikusak, amely alternatívákat (lehetséges világokat vagy szituációkat) tartalmaznak. Ennek megfelelően az FCI-k grammatikusak a nem-veridikális és nem-epizodikus környezetekben (pl. a modális vagy generikus környezetekben), és nem grammatikusak az extenzionális veridikális környezetekben (pl. epizodikus mondatokban, tagadásban vagy kérdő mondatokban). Formálisan, az FC-frázisok modellje az alábbi: (5) [[bármelyik diák]] = diák(x)(w) (vagy: diák(x)(s)) A világ/szituáció változót és az individuumváltozót (vagy -változókat) egy megfelelő Q-operátornak (pl. generikus, habituális, modális, intenzionális) kell kötnie ahhoz, hogy az FC-frázis engedélyezve legyen. Ebben az elemzésben az FCI-k univerzális olvasata az intenzionalitásból és a kimerítő variációból vezethető le: az FCI-változó ugyanis minden egyes elérhető világban vagy szituációban más-más értéket vesz fel (Dayal 1997: i-alternatívák). Ebben a rendszerben a (2)-es mondat modellje az alábbi: (6) Opjosdhipote fi titis bori na lisi afto to provlima. fc diák tud subj old.3sg ez a feladat Bármelyik diák meg tudja oldani ezt a feladatot. 102
(7) 6w,x [[w! K képesség ^ diák(x,w)] " old(x, ez a feladat, w)] (8) [[Bármelyik diák meg tudja oldani ezt a feladatot.]] w0,g,kképesség = 1 hha 6w! K képesség (x)(w), [[Egy diák megoldja a feladatot.]] w,g = 1. (9) i-alternatíva értékek: (a) i-alt 1 : g(x) = Roxána [[diák(x) ^ old(x, ez a feladat)]] w1,g = 1 (a) i-alt 2 : g(x) = Feri [[diák(x) ^ old(x, ez a feladat)]] w2,g = 1 (a) i-alt 3 : g(x) = Roxána [[diák(x) ^ old(x, ez a feladat)]] w3,g = 1 3 Az FCI-k morfológiája a magyarban A FCI-k a magyarban morfológiailag összetettek: egy saját jelentéssel rendelkező lexikális elemből és egy indefinitből állnak össze: akár- vagy bár- + indefinit: ki, -mi, -hol = akárki, akármi, akárhol vagy bárki, bármi, bárhol Ez a felépítés valójában általában is jellemző a kvantorokra a magyarban: -ki -mi -hol akár- akárki akármi akárhol bár- bárki bármi bárhol minden- mindenki mindenmi mindenhol vala- valaki valami valahol Hasonló mintázatokat számos más nyelvben, így például a japánban és a litvánban is azonosítottak (Kratzer és Shimoyama 2002, Abrusán 2007, Szabolcsi 2015). A magyar nyelv sajátossága, hogy két FCI-paradigma található benne: az akár-paradigma és a bár-paradigma. Mondattani előfordulásuk és jelentésük szempontjából ez a két paradigma teljesen felcserélhető. Bár Szabó (2012) bizonyos szerkezetekben kimutat gyakorisági eltéréseket, véleményem sze- 103
rint ezek elsősorban stilisztikai tényezőknek tudhatóak be, és nem utalnak grammatikalitásbeli különbségre. 4 Az FCI-k előfordulása a magyarban Az FCI-k nem grammatikusak az epizodikus affirmatív mondatokban: (10) #Ismerek bárkit. A lehetőséget kifejező modális kontextusokban azonban grammatikusak: (11) Akárhova (el) utazhatsz. Sok más nyelvtől eltérően (pl. angol, görög), a magyarban az FCI-k nem grammatikusak a generikus mondatokban: (12) *Bármelyik bagoly egerekre vadászik. A baglyok egerekre vadásznak. Az FCI-k nem grammatikusak az epizodikus tagadó mondatokban: (13) a. I did not see anybody. (polaritás-érzékeny any az angolban.) b. *Nem láttam bárkit. c. Nem láttam senkit. Grammatikusak ugyanakkor az FCI-k a gyengén nem-veridikális környezetekben (Tóth 1999): (14) a. Kevesen mondtak bármit (is). b. Ki hallott bármit (is)? c. Bánom, hogy bármit (is) elmondtam. d. Nem hiszem, hogy bárki (is) eljön. Összeségében elmondható, hogy a magyarban az FCI-k a legtöbb környezetben a többi vizsgált nyelvhez hasonlóan viselkednek, kivéve a generikus mondatokat, ahol nem grammatikusak. Egyszerű tagadó mondatokban sem grammatikusak az FCI-k, engedélyezve vannak ugyanakkor a gyengén nemveridikális környezetekben. Az egyszerű tagadó mondatok esetén a taga- 104
dó egyeztetés is szerepet játszhat, azonban e kérdés pontos vizsgálata túlmutat a dolgozat keretein. 5 FCI-k a magyarban: korábbi modellek Az FCI-k első és ez idáig egyetlen szemantikai elemzését a magyarra vonatkozóan (Abrusán 2007)-ben találjuk. Az elemzés az akár-paradigmát vizsgálta az alábbi kompozicionális keretben: akár erős even : even (additív preszuppozíció) + Kimerítő Operátor + -ki : indefinit = akárki: FCI Az akárki jelentése tehát kompozicionális módon, az elemei jelentéséből vezethető le. Abrusán (2007) stratégiája az, hogy először meghatározza az akár szó szintaktikai disztribúcióját, majd ebből vezeti le az FCI akárki előfordulásait. Azt feltételezi, hogy az akár jelentésének két komponense (additív preszuppozíció és kimerítőség) inherens konfliktusban áll, ami csak akkor oldható fel, ha az akár megfelelő környezetben (pl. modális) áll. Az FCI-k első és mindmáig egyetlen részletes mondattani elemzését Hunyadi (1991, 2002) adta. Hunyadi (2002) a bár- és akár- névmásokat egymás szabad variánsaiként kezeli, és univerzális kvantorokként, a minden- névmásokhoz hasonlóan elemzi őket. Hunyadi (2002) szerint a fő különbség a bárki és a mindenki között a modalitáshoz való viszonyukban található meg: a bárki kötelezően szűk hatókört vesz fel a modális operátorokhoz képest. Hunyadi (2002) szerint a jelenség arra vezethető vissza, hogy a magyarban a modális operátorok relatív hatóköre nehezen állapítható meg, mivel: 1) az operátorok egymáshoz viszonyított hatóköre a magyarban elsősorban a prozódiai prominenciában van kódolva és 2) a modális operátorok általában nem önálló lexémák, hanem kötött morfémák (igék szuffi xumai) és így nem rendelkeznek önálló prozódiai szerkezettel. Ezért ha a magyarban egyértelműen kódolni akarjuk azt, hogy egy univerzális kvantor tág vagy szűk hatókört vesz fel egy modális operátorhoz képest, ezt úgy tehetjük csak meg, ha az univerzális kvantoroknak két külön paradigmáját vesszük fel, melyek közül az egyik (az akár- és bár- paradigma) kötelezően szűk hatókörű, amit Hunyadi az akárki [-specifikus] jegyéből vezet le. Vö. (a mondatok forrása Hunyadi 2002): 105
(15) a. Mindent megvehetsz. i. Minden x-re igaz, hogy megveheted x-et. 6 > mod ii. Szabad, hogy minden x-et megvegyél. mod > 6 b. Akármit megvehetsz. i. Szabad, hogy minden x-et, amit kiválasztasz, megvegyél. mod > 6 Hunyadi (2002) ezen túlmenően azt is feltételezi, hogy az akárki a mindenkinél összetettebb szemantikai szerkezettel rendelkezik, amennyiben tartalmaz egy kondicionális-modális choose operátort is, ami az FCI-k szabad választás komponensét hivatott kódolni. A fenti javaslatok részletes kritikai értékelése túlmutat a dolgozat keretein (lásd Halm 2016: 2.2 és 2.3 fejezet). 6 Az FCI-k kvantifikációs ereje Ahogyan azt a szakirodalom áttekintése során is láthattuk, az FCI-k kvantifikációs ereje népszerű és termékeny kutatási terület. Ahogy a doktori disszertációmban, úgy itt is azt feltételezem, Giannakidou (2001)-et követve, hogy az FCI-k mintegy kettős természettel rendelkeznek kvantifikációs szempontból: függő indefinitekként nem rendelkeznek ugyan önálló kvantifikációs erővel, de hordoznak egyfajta univerzális implikatúrát. Ezen feltételezés verifikálását (igazolását vagy éppen cáfolatát) az ismert kvantifikációs próbák segítségével végezhetjük el. (Ezen próbák egy korábbi alkalmazására a magyarban lásd Surányi 2006.) Az FCI-k a magyarban az univerzális kvantorokhoz hasonlóan viselkednek a szinte-módosítás tesztjében (Dahl 1970, Horn 1972, Zanuttini 1991, van der Wouden és Zwarts 1993, Lee és Horn 1994): 3 3 Megjegyzendő, hogy a fenti teszt eltérő eredményt a majdnem-re, ami a szinte szinonimája: (1) a. *majdnem valaki b. majdnem mindenki c. *majdnem bárki Fontos azonban észrevenni, hogy a majdnem és szinte más környezetkben sem működnek teljesen azonosan: (2) Kérdés: Kész vagy a házival? Válasz: Majdnem. Kérdés: Kész vagy a házival? Válasz: #Szinte. Ez arra utal, hogy a szinte és majdnem a bárki mégsem teljesen felcserélhetőek. E kérdés további kutatása kívül esik jelen tanulmány keretein. 106
(16) a. *szinte valaki b. szinte mindenki c. szinte bárki Az FCI-k a kivéve-módosítás esetén is az univerzális kvantorokhoz hasonlóan viselkednek: (17) a. *Meghívhatsz valakit, kivéve Jánost. b. Meghívhatsz mindenkit, kivéve Jánost. c. Meghívhatsz bárkit, kivéve Jánost. Giannakidou (2001) az ún. szamaras anaforát alkalmazta az FCI kvantifikációs erejének tesztelésére az angolban és a görögben, mivel az egzisztenciális kvantorok ismert tulajdonsága, hogy támogatják a mondathatárokon átnyúló anaforát, míg az univerzális kvantorok nem: (18) a. *The students who bought every book should show it to me immediately. A diákok, akik megvettek minden könyvet, azonnal mutassák meg nekem. b. The students who bought a book should show it to me immediately. A diákok, akik megvettek egy könyvet, azonnal mutassák meg nekem. c. The students who bought any book should show it to me immediately. A diákok, akik megvették bármelyik könyvet, azonnal mutassák meg nekem. Vö.: (19) a. *Akik megvettek minden könyvet, mutassák meg nekem (pro). b. Akik megvettek egy könyvet, mutassák meg nekem (pro). c. Akik megvettek bármilyen könyvet, mutassák meg nekem (pro). A szamaras anafora próbája tehát azt mutatja, hogy az FC-kifejezések rendelkeznek egzisztenciális olvasattal. A predikatív használat a kvantifikációs erő gyakran alkalmazott tesztje (Partee 1987), mivel általános megfigyelés, hogy az univerzálisokat nem lehet predikatív módon használni, az egzisztenciálisokat viszont igen. Giannakidou (2001) és Quer (1999) megmutatták, hogy a görögben (18a) és a spanyolban (18b) az FCI-ket lehetséges predikatív módon használni (a mondatok forrása: Giannakidou 2001 és Quer 1999): 107
(20) a. Dhen ine enas opjosdhipote daskalos. (Ine o kaliteros!) nem van-3sg egy fci tanár van-3sg a legjobb Ő nem akármilyen tanár. Ő a legjobb tanár. b. No está {una/ *la/ *toda/ *cada} revista cualquiera. nem van-3sg egy a minden mindegyik újság fci Ez nem akármilyen újság. Érdekes módon predikatív használat esetén mind a görögben, mind a spanyolban az FCI előtt határozatlan névelő áll. A predikatív használat ténye és a határozatlan névelő jelenléte Giannakidou (2001) szerint együttesen erős érv az univerzális kvantifikációs erő ellen és az egzisztenciális kvantifikációs erő mellett. A magyarban is megfigyelhető az FCI-k hasonló, predikatív használata: (21) János nem akárki. Ő egy híres író. Ráadásul informális regiszterekben a határozatlan névelő is előfordul ebben a szerkezetben: (22) János nem egy akárki. Ő egy híres író. Érdekes módon azonban a bárki predikatív használata nem grammatikus: (23) a. *János nem bárki. Ő egy híres író. b. *János nem egy bárki. Ő egy híres író. Általánosságban elmondható, hogy ugyan a bár- és az akár-paradigma felcserélhető, de az akár-paradigma archaikusabb, és a használata korlátozottabb és jelöltebb (Halm 2016: 2. fejezet). A fenti mondatok alapján így felmerülhet, hogy a magyarban esetleg lexikalizálódni kezd az a jelentéskülönbség, amit az angolban az any és a just any között figyelhetünk meg, és az akárki felel meg a just anyone-nak, a bárki pedig az anyone-nak: (24) a. János nem (egy) akárki. Ő egy híres író. John is not just anyone. He is a famous writer. b. *János nem (egy) bárki. Ő egy híres író. *John is not anyone. He is a famous writer. Fontos azonban észrevenni, hogy ez a különbség csak a predikatív szerkezetekben áll fenn: 108
(25) a. Mari nem megy hozzá akárkihez. Mary won t marry just anyone. b. Mari nem megy hozzá egy akárkihez. Mary won t marry just anyone. c. Mari nem megy hozzá bárkihez. Mary won t marry just anyone. d.?*mari nem megy hozzá egy bárkihez. Mary won t marry just anyone. A (25c) teljesen elfogadható mondat a just any olvasatban. Az egy bárki (pl. 25d) elfogadhatósága nagyon alacsony: szórványosan megtalálható ugyan korpuszokban, de jóval kisebb gyakorisággal, mint az egy akárki. A fenti mondatokból az tehát egyértelműen látszik, hogy a bárki is képes a just any jelentés kifejezésére. Azt is láthatjuk, hogy 1) a határozatlan névelő szabadon állhat az akárki előtt, de nem vagy marginálisan elfogadható a bárki előtt, valamint hogy 2) az (egy) akárki állhat predikatív szerkezetben, de az (egy) bárki nem. Ezek a tények egyértelműen arra utalnak, hogy ami első látásra az akárki szabad választást kifejező elem (FCI) predikatív használatának tűnt, az valójában az akárki ( jelentéktelen, azonosítatlan személy ) köznév predikatív használatának egy esete. Azt feltételezhetjük tehát, hogy a magyar nyelv története során az akárki szabad választást kifejező elemből kifejlődött egy akárki köznév is, és a predikatív szerkezetekben ez a köznév-akárki fordul elő. Korpuszokban kifejezetten elő is fordulnak olyan mondatok, ahol ezt a kétfajta akárkit retorikai céllal állítják szembe egymással: 4 (26) Miniszterelnöknek sem alkalmas akárki, főleg nem egy akárki. Ráadásul egy egyszerű keresőmotoros kereséssel megállapítható, hogy míg melléknév+akárki párok gyakran fordulnak elő, addig a melléknév+bárki (vagy melléknév+valaki) párok gyakorisága rendkívül alacsony. Az, hogy az akárki (egy változata) módosítható egy melléknévi frázis által, míg a bárki és a valaki nem; egyértelműen arra utal, hogy az akárki (egy változata), valamint a bárki és a valaki eltérő nyelvtani kategóriába esnek: 4 Forrás: Duray Miklós: Hazugisztán. www.duray.sk (közzétéve: 2006. október 20.; utolsó ellenőrzés: 2016. május 2.) 109
gyakoriság kis akárki 9.000+ kis bárki <10 kis valaki <500 kis senki 13.000+ Érdemes megjegyezni, hogy indefinitek/univerzális kvantorok köznevesülése más nyelvekben, pl. az angolban is megfigyelhető: (27) a. He is nobody. ő van-3sg senki Ő senki. b. He is a nobody. ő van-3sg egy senki Ő egy senki. Összefoglalva: ami első ránézésre az FCI-k predikatív használatának tűnt, azt a fenti megfigyelések tükrében helyesebb olyan köznevek predikatív használataként elemezni, amelyek történelmileg FCI-kből származnak. Ez azt is jelenti, hogy eltérően pl. a görögtől és a katalántól (Giannakidou 2001), a magyarban az FCI-k az univerzális kvantorokhoz hasonlóan viselkednek a predikatív használat tekintetében. Giannakidou (2001)-et és Tóth (1999)-et követve Surányi (2006) az ismódosítást is alkalmazza az egzisztenciális kvantifikáció tesztjeként, amenynyiben az is módosíthat egzisztenciálisan interpretált gyengén negatív polaritású elemeket, de nem módosíthat univerzális kvantorokat: (28) a. Nem hiszem, hogy valaki is eljön. b. *Nem hiszem, hogy mindenki is eljön. Az egzisztenciálisokhoz hasonlóan az FCI-k is szabadon módosíthatók az issel a gyengén nemveridikális környezetekben: (29) Nem hiszem, hogy bárki is eljön. Az FCI-k és az is viszonyával, valamint a gyengén nemveridikális környezetekkel kapcsolatban lásd Halm (2006) 3.5-ös fejezetét. Az ún. inkorporált puszta főnevek mindig egzisztenciális olvasatúak (a példamondatok forrása Surányi 2006): 5 (30) a. János valami híres embert alakít 5 Halm (2016: 4.2-es fejezet) amellett érvel, hogy a (27a) mondatban szereplő valami valójában egy ún. bizonytalan referenciájú elem (referantially vague item, RVI). 110
a. *János alakít valami híres embert. b. *Egy színész minden híres embert alakít. Az FCI-k a Surányi (2006) által vizsgált n-szavakhoz (n-words) hasonlóan viselkednek az inkorporált puszta főnevek módosítása tekintetében: (31) a. Nem szeretnék Pálnak semmi hülyeséget mondani holnap. a.?*nem szeretnék Pálnak mondani semmi hülyeséget holnap. b. Nem szeretnék Pálnak bármi hülyeséget mondani holnap. b.?*nem szeretnék Pálnak mondani bármi hülyeséget holnap. (32) a. Nem szeretnék semmi különösnek látszani. a. *Nem szeretnék látszani semmi különösnek. b. Nem szeretnék bármi különösnek látszani. b. *Nem szeretnék látszani bármi különösnek. Az inkorporációs próba tehát azt mutatja, hogy az FCI-k a magyarban rendelkezhetnek egzisztenciális erővel. Az univerzális kvantorok ismert tulajdonsága az ún. egzisztenciális (pragmatikus) implikatúra (Strawson 1952). Halm (2013, 2016: 3.6 fejezet) rámutat, hogy míg az FCI-k önmagukban nem rendelkeznek ilyen implikatúrával, addig a fókusz pozícióval való kombinálás képes kiváltani ilyen implikatúrát. Ez a fajta kvantifikációs plaszticitás kifejezetten jellemző a Heim-féle indefinitekre. Utolsóként a modális igékkel való ún. osztott olvasatot (split reading) vizsgáljuk. (de Swart 1996, Giannakidou 2001, Surányi 2006). Az alábbi mondatnak a különböző lehetséges hatóköri viszonyok miatt 3 olvasata lehetséges: (33) One is allowed to fi r e no nurses. egy van-3sg engedélyez-perf inf elbocsát neg nővér-pl de re: > > mod Nincs olyan nővér, akire igaz lenne, hogy el szabad bocsátani őt. de dicto: mod > > Szabad nem elbocsátani egyetlen nővért sem. split: > mod > Nem igaz, hogy szabad elbocsátani egyetlen nővért is. Surányi (2006) rámutat, hogy a de dicto olvasat nem elérhető a párhuzamos magyar mondatban, mivel ott a modális ige egyértelműen a tagadás hatókörében van: 111
(34) Nem lehet egy ápolónőt sem/senkit sem elbocsátani. de re: > > mod Nincs olyan nővér, akire igaz lenne, hogy el szabad bocsátani őt. *de dicto: mod > > Szabad nem elbocsátani egyetlen nővért sem. split: > mod > Nem igaz, hogy szabad elbocsátani egyetlen nővért is. Az FCI-ket vizsgálva kiderül, hogy itt egyedül az osztott olvasat elérhető: (35) Nem lehet bárkit elbocsátani. *de re: > fci > mod: Nincs senki, akire igaz lenne, hogy el szabad bocsátani őt. *de dicto: mod > > fci: Szabad nem elbocsátani senkit sem. split: > mod > fci: Nem igaz, hogy szabad elbocsátani bárkit is. A de dicto olvasat azért nem grammatikus, mert a mondatban a modális operátor nyilvánvalóan a negáció hatókörében helyezkedik el. A de re olvasatot az zárja ki, hogy az FCI-nek kötelezően a modális operátor hatókörében kell állnia ahhoz, hogy engedélyezve legyen (lásd Halm 2016: 2.2.2 fejezet; vö. Hunyadi 2002). Az osztott olvasat lehetősége viszont egyértelműen arra utal, hogy az FCI-k rendelkezhetnek egzisztenciális interpretációval a magyarban. 7 Befejezés A fentiekben elvégzett próbák eredményét (univerzális kontra egzisztenciális kvantifikáció) az alábbi táblázat foglalja össze: próba majdnem-módosítás kivéve-módosítás szamaras anafora predikatív használat is-módosítás inkorporáció osztott olvasat modálisokkal eredmény univerzális univerzális egzisztenciális univerzális egzisztenciális egzisztenciális egzisztenciális A fenti eredmények azt mutatják, hogy az FCI-k a magyarban mind univerzális, mind egzisztenciális interpretációval rendelkezhetnek (vö. Surányi 112
2006 hasonló eredményeivel az n-szavakra vonatkozóan). Ez az eredmény konzisztens a függő indefinit elemzéssel (Giannakidou 2001), mely szerint az FCI-k mint Heim-féle (függő) indefinitek nem rendelkeznek ugyan saját kvantifikációs erővel, ugyanakkor hordoznak egy univerzalitási implikatúrát az intenzionális jellegük és a lehetséges világok közötti kimerítő variáció következtében. Hivatkozások Abrusán Márta. 2007. Even and free-choice any in Hungarian. In: Puig- Waldmüller, Estela (ed.), Proceedings of Sinn und Bedeutung 11. Universitat Pompeu Fabra. Barcelona. 1 15. Aloni, Maria. 2002. Free choice in modal contexts. In: Weisgerber, Matthias (ed.), Proceedings of Sinn und Bedeutung 7. Universität Konstanz. Konstanz. 25 37. Baker, C. Lee. (1970). Double negatives. Linguistic inquiry, 1(2), 169 186. Carlson, Gregory. 1981. Distribution of free-choice any. In: Hendrick, Roberta A. et al. (eds.), Papers from the Seventeenth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago Linguistic Society. Chicago. 8 23. Dahl, Östen. 1970. Some notes on indefinites. Language 46, 33 41. Dayal, Veneeta. 1997. Free choice and ever: Identity and free choice readings. In: Lawson, Aaron (ed.), Proceedings of SALT 7. Stanford University. Stanford. 99 116. Giannakidou, Anastasia. 1997. The Landscape of Polarity Items, PhD disszertáció, University of Groningen. Giannakidou, Anastasia. 2001. The meaning of free choice. Linguistics and Philosophy 24, 659 735. Giannakidou, Anastasia Quer, Josep. 2013. Exhaustive and non-exhaustive variation with anti-specific indefinites: free choice versus referential vagueness. Lingua 126, 120 149. Halm Tamás. 2013. Free choice and Focus: FCIs in Hungarian. In: Surányi Balázs (ed.) Proceedings of the Second Central European Conference in Linguistics for Postgraduate Students. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Budapest. 109 121. Halm Tamás 2016. The Grammar of Free-Choice Items in Hungarian. PhD disszertáció, Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Budapest. 113
Heim, Irene. 1982. The semantics of defi nite and indefi nite noun phrases. PhD disszertáció, University of Massachussetts at Amherst. Garland (1989). New York. Horn, Laurence. 1972. On the semantic properties of logical operators in English. Doktori disszertáció, University of California, Department of Linguistics. Los Angeles. Hunyadi László. 1991. On the syntax of ANY and EVERY. In: Korponay Béla et al. (eds.) Studies in Linguistics: a Supplement to Hungarian Studies in English, 83 88. Kossuth Lajos University. Debrecen. Hunyadi László. 2002. Hungarian sentence prosody and Universal Grammar. Peter Lang. Frankfurt am Main. Kadmon, Nirit Landman, Fred. 1993. Any. Linguistics and Philosophy 4, 353 422. Kratzer, Angelika Shimoyama, Junko. 2002. Indeterminate pronouns: The view from Japanese. In Otsu, Yukio (ed.), The Proceedings of the Third Tokyo Conference on Psycholinguistics. Hituzi Publishing Company. Tokyo. 1 25. Kroch, Anthony. 1975. The semantics of scope in English. PhD disszertáció. Massachusetts Institute of Technology. Ladusaw, A. William. 1979. Polarity sensitivity as inherent scope relations. PhD disszertáció, University of Texas at Austin. IULC (1980). Lasnik, Howard. 1972. Analyses of negation in English. PhD disszertáció, Massachussetts Institute of Technology. Lee, Young-Suk Horn, Laurence. 1994. Any as indefinite plus even. Ms. Yale University. Linebarger, Marcia. 1981. Polarity any as existential quantifier. In: Kreiman, Jody Ojeda, Almerindo (eds.), Proceedings of the Sixteenth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago Linguistic Society. Chicago. 211 219. Menéndez-Benito, Paula. 2010. On Universal Free Choice Items. Natural Language Semantics 18(1), 33 64. Partee, Barbara. 1986. The airport squib: any, almost and superlatives. In: Compositionality in formal semantics: selected papers by Barbara Partee. Blackwell. Oxford. 31 40. Partee, Barbara. 1987. Noun phrase interpretation and type shifting principles. In: Groenendijk, Jeroen de Jongh, Dick Stokhof, Martin (eds.), Studies 114
in discourse representation theory and the theory of generalized quantifi ers. Foris. Dordrecht. 115 143. Quer, Josep. 1999. The Quantifi cational Force of Free Choice Items. Ms., University of Amsterdam. Quine, Willard van Orman. 1960. Word and Object. MIT Press. Cambridge. Reichenbach, Hans. 1947. Elements of symbolic logic. The Free Press. New York. Surányi Balázs. 2006. Quantification and focus in negative concord. Lingua 116:3, 272 313. Strawson, Peter F. 1952. Introduction to Logical Theory. Methuen. London. de Swart, Henriette. 1996. Scope ambiguities with negative quantifiers. In: von Heusinger, Klaus Egli, Urs (eds.), Proceedings of the Workshop on Reference and Anaphoric Relations. Universität Konstanz. Konstanz. 145 164. Szabolcsi Anna. 2015. What do quantifier particles do? Linguistics and Philosophy 38: 159 204. Szabó Martina. 2012. A bárki nem akárki, avagy a bár- és akár- elemek eltérő nyelvi sajátságai. Doktorandusz-konferencia, Szegedi Tudományegyetem, 2012. május 31. (előadás) Tóth Ildikó. 1999. Negative polarity item licensing in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica, 46(1 2), 119 142. van der Wouden, Ton Zwarts, Frans. 1993. A semantic analysis of Negative Concord. In: Lahiri, Utpal Wyner, Adam (eds.), Proceedings of the 3 rd Semantics and Linguistics Conference. CLC Publications, Cornell University. Ithaca. 202 219. Vendler, Zeno. 1967. Linguistics in philosophy. Cornell University Press. Ithaca. Zanuttini, Raffaella. 1991. Syntactic Properties of Sentential Negation: a comparative study of Romance languages. PhD disszertáció. University of Pennsylvania. 115
Tamás Halm The Quantificational Force of FCIs in Hungarian The topic of my paper is the quantificational force of free-choice items (FCIs) in Hungarian. FCIs such as any have been at the forefront of research interest in the past decades (e.g. Ladusaw 1979, Kadmon-Landman 1993, Giannakidou 2001). The close interdependence of syntactic, semantic and even pragmatic considerations makes the study of FCIs one of the most interesting research programmes. Earlier investigations of the syntax and semantics of FCIs in Hungarian include Hunyadi (1991, 2002), Abrusán (2007) and Szabó (2012). In my paper, I examine the quantificational force of FCIs by the well-known battery of quantification tests (for a previous application for Hungarian, cf. Surányi 2006): almost-modification, modification by exceptive phrase, donkey anaphora, predicative use, is-modification, incorporation and split reading with modals. My findings of mixed quantificational behaviour provide further corroboration for the analysis of FCIs as quantificationally underspecified (dependent) indefinites. 116