A Szent Korona. 22. A korona teljes pom pájában

1 A Szent Korona A korona két fő részből áll: a latin feliratú, apostollemezekkel díszített felső keresztpántokból, illetve az alsó abroncsból, amelynek két oldalára négy-négy, hátul pedig egy, a végén ékkőves láncot (pendilia) függesztettek. A korona tetejére az összeállításnál későbben, a felső, zománcos lemezt áttörve, keresztet illesztettek. A korona felső és alsó része különböző minőségű aranyból készült: a felső rész, amelynek tartó szerepe nincsen, finomabb és ezért puhább, sárgább. Az alsó abroncs pedig nagyobb ezüsttartalmú, világosabb aranyból készült. Az alsó rész (corona graeca) önmagában is megál ló, egységes tárgy, korona volt, amelyet a formája szerint a bizánci császárságban, ahol készült, a császárnők viseltek. A felső rész (corona latina) azonban nem önálló tárgy, önmagában nem tekinthető uralkodói jelvénynek vagy liturgikus tárgynak. Az alsó és a felső rész stílusa és ötvöstechnikai megoldásai lényegesen különböznek. A felső részt filigrán díszíti, az ékkövek (gyöngy és almandin) váltakozva, foglalatban sorakoznak; a foglalókereteket ráhajtogatták a zománclemezekre, a lemezek teljes felületét zománc borítja, felirataik latin nyelvűek. A görög koronán nincs filigrán, a gyöngysort drótra felhúzva 22. A korona teljes pom pájában

rögzítették, a zománcképek a keretfoglalatok belső vájatába illeszkednek és nem borítja teljes felületü ket zománc. Végül, a görög koronán az oromdísze ket és az abroncs perem ét azonos, g yön gyözött aranydrót keretezi. Ennek megmunkálása különbö zik a latin korona pántjait szegélyező gyöngyözött dróttól. Tehát nem kétséges, hogy a Szent Koronát két (fő ) részből állították össze. A korona term é szetesen jelen formájában egységes tárgy; de csak attól kezdve, am ikor a különféle korü és különféle m űhelyekben készült darabokat egységes jelvénnyé szerelték össze. színekkel ábrázolták a szentek és az uralkodók mell képeit. Aranylemezbe m élyítették az ábrázolt sze mély külső körvonalait; a belső részleteket pedig vékony aranyszalaggal jelölték, majd a rekeszeket színes üvegporral tö ltö tté k ki, végül a lemezeket kiégették, aminek következtében azok kissé ívesre m e g h a jo lta k. Az a la k o k m ellé, az aranyalapba m élyítették a fe lira to k betűit, és a m élyedéseket szintén zománccal töltötték ki. A lemezek kitű n ő zománctechnikával készültek: kék, zöld, piros, fe hér, fekete, sárga színekben pompáznak. A sok év A g ö rö g k o ro n a ( c o r o n a g ra e c a ) Az 5,1 cm széles abroncsot és a háromszög és félkör zárődású oromdíszek kereteit egyetlen arany lemezből vágták ki, és kissé elliptikus kör alakban h a jlíto ttá k össze; a n a g y o b b ik átm é rője 20,9, a kisebbik 19,8 cm. Az abroncs aljára, kétoldalt kétkét, hátul egy karikát forrasztottak: ezek tartották az eredeti függőláncokat. Később, valószínűleg már Magyarországon, a láncokat négy párra cserélték. A láncok alját három-három, ovális alaki) almandinkő ékesíti. Az abroncs alsó és felső szélét aranydrótra fűzött igazgyöngysor keretezi, a fennmaradó felüle ten ékkövek és zománcképek váltakoznak. A koronaabroncs hom lok fe lő li oldalának fel ső perem én, az orom díszek között, a trón on ülő Krisztus felül lekerekített zománcképe, átellenben Dukasz Mihály bizánci császár képe látható, amely kisebb Krisztusénál. Ez a lemez is félköríves záró dási). Az előoldalon Krisztus egy háttámla nélküli, láda a la kú, je lle g ze te s b iz á n c i tró n u s o n, p iro s párnán ül; a világoskék alsó ruha felett sötétkék, díszesen szegélyezett köpenyt visel. Baljával köny vet tart, jobbját áldásra emeli. A trón két oldalán egy-egy ciprusfa jelzi a mennyei színteret. Krisztus válla m ellett két, kerek m onogram ban görögül írt nevének kezdőbetűi olvashatók. A hátoldalon az u ra lko d ó császári díszruhában (lo ro s z ), baljában karddal, jobbjában a császári zászlóval, a labarummal jelenik meg. A zománclemez görög nyelvű fel irata m agyarul: M ih á ly, a ró m a ia k K ris z tu s b a n h ív ő császára, a D u ka sz ". Az abroncsra olyan szen tek k e rü lte k, a kike t általában párosával szoktak különösképpen tisztelt szentjei, védői. Kozma és Daniján orvos vértanúk mellképei zárják a sort, akik az. uralkodó testi épségén őrködnek. A hátoldalon, a császár képe alá Konsztantinosz Porfiirogennetosznak és I. Géza magyar királynak a három negyed alakos képmását helyezték. A császár fiatal, szinte gyermek. Mihály császárral egyező formájú koronát hord, am elynek két o ld a lá ró l g yö n g yso r lóg le. Baljában piros szalaggal átkötött oklevelet, jobbjá ban szintén labarumot tart. Görög nyelvű felirata: K o n (s z ta n tin o s z ), a ró m a ia k császára, a bíborb a n s z ü le te tt. Az alak kilé té n e k meghatározását m egnehezíti, hogy a névrövidítés kétféleképpen, Konsztantinoszra és Konsztancioszra is feloldható. Amíg a szenteket és bizánci szokás szerint uralko dó ika t fejük kö rü l kerek, zöld színű dicsfénnyel ábrázolták, Géza ilyet nem kapott. Köpenyt hord; b a ljá b a n k a rd o t, jo b b já b a n je lle gzetes b izá n ci, keresztes jogart tart. Tekintete a császár felé irányul. Felirata: G eobitzasz, T u rk ia h ív ő k ir á ly a ", A bizánci császári udvar a késő római korból szárm azó, a D io k le c iá n u s z és Nagy K o n sta n tin császárok által meghonosított szertartásrend előírá százados hagyománnyal és gyakorlattal rendelkező császári ötvösműhely termékei, a bizánci rekeszzo mánc technika virágkorának az utolsó szakaszában készültek. Az abroncs felső peremén, a korona előoldalán, az oromdíszek félkörös és háromszög alakú lapjai szimmetrikusan a két oldal felé fokozatosan kiseb bednek. Alig utolérhető pazar technikával készültek a keretfoglalatba helyezett zománclemezek. A zo mánc üvegszerűen áttetsző, m ert a lem ezeknek nincs hátlapjuk. Felettébb ritka ez az ün. á jo u r zo mánc, am ely átvilágítva, kék és z ö ld színekben sejtelmesen csillog. A sérülékenység m iatt ilyen zománctárgyból alig néhány maradt fenn napjain kig. Az orom dísze a félköríves pikkelyminta, amelyet a késő ókorban a tem plom belsők oltárkorlátainál, m o z a ik p a d ló k o n alkalm aztak a leggyakrabban. Később is használják ötvöstárgyakon, miniatúrákon m ind Nyugat-, m ind Kelet-Európábán. A korona orom díszítése m intájának közvetle n előzm ényei azok az ezredforduló táján készült bizánci üvegpo harak lehetnek, amelyekre ugyanezt a pikkelym intát festették. Mivel az üvegek átlátszóak, a nehéz tech nikát megkívánó díszítés gondolata feltehetőleg az üvegművességből származik. Az oromdíszek csúcsát am etisztkövekkel díszítették. Az ábrázolt történeti személyek uralkodásának dátum ából következtet hetünk az ékszer Magyarországra kerülésének az idejére: a Dukasz családból származó VII. M ihály császár 1071 és 1078,1. Géza magyar király 1074-1077 között uralkodott. A korona ötvöstechnikai vizsgálatának talán a legfontosabb eredménye volt annak megállapítása, hogy a Mihály császárt ábrázoló lemezt rendellene sen erősítették a helyére. A lemez kicsivel nagyobb is, m int a foglalat, de ami a döntő különbség a töb bihez képest: a foglalat keretét kihajtogatták, és annak élére illesztették rá a zom áncképet, majd szögekkel rögzítették. A császár lemezét nemcsak a mérete m iatt nem lehetett a foglalatba illeszteni: ezen könnyen segíthettek volna, ha kissé körbenyírják. Mihály császár lemezének a hátlapjára azonban félkör alakban, egy körülbelül 3 mm vastag arany szalag van ráforrasztva, ami megakadályozza, hogy a foglalathoz simuljon. Ezért kellett a foglalat kerete it kihajtogatni, és az élére helyezni a császár képét, majd szögekkel rögzíteni. Mindez egyértelműen arra vall, hogy eredetileg nem Mihály császár képe volt a foglalatban. Magyarázatul különféle elképzelések születtek; ezek szerint az eredeti (Szűz Máriát ábrázoló) le mezt kicserélték, illetve egyik történelm i személy képmása sem volt rajta eredetileg a koronán. Ezek a következtetések azonban megalapozatlanok. Nem lehet indokot találni a hazai cserére, mert az értel metlen és szükségtelen lett volna. Mária képét, aki nek I. István az országot felajánlotta, és az ország mennyei patrőnusa volt, miért vették volna le a ko ronáról? Azért, hogy egy olyan bizánci császár kép másával helyettesítsék, akiről néhány évtizeddel a halála után már semmit sem tudtak Magyarországon? sai szerint élt. A császári udvar a m ennyei hierar ch iá t utánozta, a m elyn ek csúcsán az u ra lk o d ó, Krisztus földi képviselője trónol. A császárt e földön a legmagasabb, az egyetlen igazi uralkodónak tar to ttá k és tisztelték. Ezért m in d e n k i más, legyen b á rm e ly ik ország u ra lk o d ó ja, rangban csakis a császár után következhetett. A rangbéli m egkülön á b rá z o ln i, így le h e tő s é g v o lt s z im m e trik u s elhelyezésükre. A zom áncképek ékkö ve kke l vá l böztetést a görög korona képein is kifejezték: amíg M ihály és Konsztantinosz névfelirata az uralkodó nak kijáró vörös - azaz bíborszínű -, addig Géza takoznak. A P a n to kra to r két oldalá ra M ih á ly és Gábor arkangyalok - hajukban szalaggal, kezük királyé sötétkék; a bizánci császárok széles, díszes koronájával szemben Géza vékonyabb diadém ot ben a hírnökbottal - kissé oldalra, Krisztus felé for dulnak. György és Demeter katonaszentek, m int a kapott és nincs dicsfénye. A m egközelítően négyzet alakú kis képek a 23- A görög korona kiterített rajza görög egyház nagy vértanúi, páncélt viselnek, paj zsot és lándzsát tartanak. Ő k a bizánci birodalom Kelet-római Császárság kedvelt ötvöstechnikájával, rekeszzománc eljárással készültek. Elénk, csillogó 3. Szt. György, 4. Szt. M ih á ly arkangyal, 5. Krisztus, 6. G ábriel arkangyal, 7. Szt. Demeter, <S. Szt. D an ijá n, 9. Konsztanciosz vagy 18 Kövek: a - a lm a n d in, b - zafír, c - zö ld üveg, d - a kvam arín. Zománcképek: 1. I. Géza m agyar k irá ly (1074-1077), 2. Szt. Kozma, Konsztantinosz császár, 10. VII. Dukasz M ih á ly b iz á n c i császár (1 0 7 1-1 0 7 8 ) 19

Elvileg éppen a fordított eljárás lenne feltételezhető: a császárképet cserélték v o ln a k i M áriáéra. Egy megoldás kíná lko zik, am i ugyanakkor más változtatásokat is segít é rtelm ezn i. M ive l a lem ezt legkönnyebben a bizánci császári udvarban cserélhették ki, m ert o tt á llt rendelkezésre m e g fe le lő császárkép, a változtatás úgy képzelhető el, hogy Géza trónra lépésekor M ihály császár a számára kedves személynek és görög feleségének ajándékot akart küldeni. Nem készítettek új koronát, hanem a kincstárból kiem eltek egy női koronát és kissé átalakították. Ez a korona stílusa m iatt nem lehetett sokkal régebbi, fe lte h e tő le g D ukasz X. K onszta n tin o sz (1059-1067), E udoxia (1067) vagy IV. Romanosz (1068-1071) korából származott. Őket ábrázolhatták az eredeti képmások. Am ikor a korona adományozására sor került, a képeket kicserélték az ajándékozó uralkodó, Mihály császáréra és Géza királyéra. Az ajándékozás idején már megszületett Mihály fia, Konsztantinosz, ezért a képet őrá vonatkoztatták, mert a névrövidítés ezt lehetővé tette. Ez esetben az abroncson lévő kép Konsztancioszt, Mihály testvérét ábrázolja. 25. /. Géza magyar király 26. A hátoldal függőjének elölnézete 27. Konsztantinosz császár Hoűw MAI tojj ohop 24. A korona baloldala 20

Az ajándékozás időpontját nem tudjuk pon to san meghatározni. I. Géza a m ogyoródi csata után (1074. március 14.) lett az ország uralkodója: a vesz tes Salamon király a nyugati határszélre szonilt vissza. Gézát valószínűleg 1075-ben koronázták meg; saját maga írta a garamszentbenedeki apátság alapító o k levelében: Én Magnus, akit Gézának is neveznek, kezdetben a magyarok hercege, később Isten ke gyelméből felszentelt király". Az, hogy M ihály csá szár Géza koronázására, vagy házasságkötése alkal mával küldte-e az ékszert, megállapíthatatlan. Ez a korona nem 1. Géza magyar király részére érkezett Bizáncból. A corona graeca ugyanis nem férfi-, hanem bizonyíthatóan női korona. Évszázadok óta csakis császárnék fejét díszítette hasonló, jelleg zetes, oromdíszes ékszer. Érmék, m iniatúrák, zo mánclemezek sok-sok példányán láthatjuk a csá szárnék és a császárnők fején. Kivétel nincs. Csúcsos és félkör alakú díszek váltakozásával találkozunk a koronát viselő császárnék (és a szent nők, így Szent Ilona) ábrázolásain. A XI. században ilyen és hason ló koronát viselnek Zoé és Theodora császárnők az érm éken (1042), Dukasz V II. M ih á ly felesége a hahuli d ip tic h o n o n, vagy Eiréne császárné, azaz Piroska, Szent László leánya a ko n s ta n tin á p o ly i Szent Bölcsesség-tem plom m ozaikján. Régebben úgy vélték: a Gézának küldött abroncskoronát ké sőbb átalakították és oromdíszekkel bővítették, így készítettek belőle, már Magyarországon, a királyné számára koronát. M ivel azonban a görög korona alapjául szolgáló aranylemezt és az oromdíszeket rögzítő kereteket egyetlen lem ezből vágták ki, az oromdíszek későbbi kiegészítéséről nem lehet sző. A ko ro n a a b ro n cs stílusa p e d ig jó l ille s z k e d ik a bizánci ötvösség XI. századi vonulatába. Bizánci szokás szerint, csak az uralkodó felesége és esetleg más, kitüntetett személyek viselhették m agukon a császár képm ását: az u ra lk o d ó saját képét nem hordta sem a koronáján, sem az öltözetén. 1. Géza magyar király annál kevésbé viselhette ezt a - csá szár képmását tartalmazó - koronát, mert ezzel, a bizánci szertartásrend és állameszme értelmében, mintegy elismerte volna a császár akár csak névle ges fennhatóságát. Megtehette viszont a felesége, aki bizánci származású, Szünadenosz családbeli leány volt (nevét nem ismerjük). Ő kapta tehát a ko ronát, m inden bizonnyal I. Géza trónra lépésekor vagy azt követően. Nem tudjuk, hogy a Bizáncból érkezett koronán az oldalfüggők - oldalt kettő-kettő, hátul egy - rajta voltak-e. Mindenesetre Magyaror szágon - talán a korona végső összeállításánál - az. oldalfüggők számát kettő-kettővel megnövelték. 5ACPA. AXGELIGA. E.T APG5 TOLI CA RE.ÜX I H V N G A R IA. C O R O N A. A latin koronarész (corona latina) A korona felső részét kereszt alakú pánt alkotja, amelyet a pántok találkozásánál négyzetes, a pán tokon foglalatba helyezett, téglalap alakú zománc képek díszítenek. Az arany alaplemezeket: a négy pántot a középső, négyzet alakú lemezhez hozzá forrasztották. A pántok alját azonban szegecsekkel erősítették a görög koronaabroncshoz. A két eltérő technika világosan mutatja, hogy a Szent Koronát két részből egyesítették. A keresztpántokon a zo m ánclem ezeket é k k ö v e k k e l díszített filig rá n ke retezi: igazgyöngyök és vörös, csepp alakú altnandinkövek váltakoznak egymással. Figyelemre méltó a számuk: a Pantokrátor-lem ezt tizenkét-tizenkét gyöngy és almandin veszi körbe; a keresztpántokkal együtt összesen hetvenkét kő. A 12-es szám és több szöröse (6x12) je lenik meg e keresztpántokon. A Krisztus-lemezt körbevevő kövek száma egyezik az apostolok és a kis próféták, a hetvenkét kő pedig Krisztus tanítványainak a számával. A pántok foglalataiba nyolc apostol álló, teljes alakos képét illesztették. Sorrendjük eredetileg az A p o s to lo k c s e le k e d e te ib e n fe lje g y z e tt névso rt kö ve tte (P éter, Pál, Jakab, János, m ajd az alsó lemezek: András, Fülöp, Bertalan, Tamás). A korona viszontagságos története során azonban a sorrendet m egváltoztatták. Bertalan és Tamás képét felcse Az. apostollemezeken az alakokat párban azo nos d íszítés k ís é ri. Lépcsős m in ta P é te rn é l és Jakabnál, indadísz Andrásnál és Pálnál, körsor m o tívum Tamásnál és Eülöpnél. Hogy János apostol le meze is párhuzamba állítható-e a Bertalanéval, azt az utóbbi sérülése miatt nem lehet megállapítani, mert a figurát két oldalról díszítő minta itt nem ma radt meg. rélték. Ennek oka az lehetett, hogy a Bertalan-lemez erősen csonkult: csak a legfelső része maradt meg a névfelirat töredékével. M inthogy pedig az e lőoldalon Krisztus képe takarja az. ott lévő lemezt, ezért a hiány ott nem látszik. korona v iz s g á la ta k o r azonban k id e rü lt, hogy a keresztpántok alsó végén a filigrános, drágaköves keretezés le van zárva, a m inta nem fo lyta tó d ik. Ezért nem lehet szó csonkításról. A keresztpántokon eleve csak nyolc lemez számára van hely. (Egyéb ként sem kötelező m ind a tizenkét apostolnak jelen lenni az ábrázolásokon. Számos olyan műalkotást ismerünk, amely nem teljes számban ábrázolja őket. A tizenkettő azoknak az eseményeknek a megörö kítésénél indokolt, ahol valóban m indnyájan jelen voltak: az Utolsó vacsorán és a Szentlélek eljövetele kor, vagyis pünkösdkor.) H ungáriáé o rtu... cím ű munkájából. 1613-, Augsburg süllyeszett rekeszzománc technikával készítették, de csak az. alaplemez közepét süllyesztették le, az ábrázolt alak körvonalai mentén és ennek felületét tö lti ki rekeszzománc. így Krisztus ragyogó háttér előtt ül. (Krisztus és az apostolábrázolások rekesz kezelése is eltérő: Krisztus nem konvergens tekin tetű, az apostollem ezeken nincs spirális rekeszvezetés). A pántokon nem tizenkét, hanem csak nyolc apostolkép van. Ezért g o n d o lta k töb b e n is arra, hogy a felső koronarészen - ilyen vagy olyan formá ban - eredetileg a 12 apostol szerepelt, és a korona egyesítésekor négy apostol képét eltávolították. A 28. A ko ro n a á b rá z o lá s a Révay Péter D e sacrae co ro na e Regni jelképező nap és hold, a trón két oldalán egy-egy ciprusfa jelzi a mennyei helyszínt. Az apostolleme zek a K ris z tu s -le m e z tő l stílu s b a n és te c h n ik a i megoldásban egyaránt különböznek. Ezért lehet séges, hogy nem ugyanabban a műhelyben készül tek, de legalábbis nem ugyanazon mester munkái. Technikájuk rekeszzománc: az. alakokat és a felira tot aranysáv választja el a díszítéstől, a lemez teljes felületét zománc borítja. A trón oló Krisztus képét - szintén a bizánci zománcmúvészetben általános - A keresztpánt középső lemezén, az aranyfelület özepén Krisztus trónol: feje mellett a világuralmat 29. A la tin korona kiterített rajza. Apostolképek: I. Péter, 2. Pál. J. Jakab, 4. János, 5. András, 6. Fülöp, 7. Bertalan, 8. Tamás

30. Pál és Tamás apostolok névfeliratai a la tin koronán az U és a T betűk különleges írásm ódjával Az apostolábrázolások stílusukban a nyugat európai román kori művészethez igazodnak. Ugyan a k k o r m ind a technikában, m in d a részletekben olyan jellegzetességek is megfigyelhetők, amelyek a K e le t-ró m a i Császárság m űvészetének hatásáról tanúskodnak. Ilyenek az apostolok alakját a környe ző ornam entikától elválasztó keskeny aranyszala gok; s maguk a díszítések: a lépcsős, az indás, a kör soros minta, az apostolok árkád nélküli ábrázolása, vagy a Szent Péter csuklójáról lelógó kulcs, végül a zom ánclemezek magas technikai felkészültségről tanúskodó megoldása, a rekeszvezetések, a lóhere alakú orrok, a szemkiképzések. M indezek alapján arra kell g o n d o ln u n k, hogy az apostollem ezeket olyan helyen készítették, ahol a bizánci művészet hatása jelentős volt. Ilyen terület a román korban Itália, amelynek déli fele Bizánchoz tartozott, és a XI. század folyam án, az egyházszakadás ellenére 3 1. Tamás apostol és M ihály császár zománclemezének foglalata (1054), élénk művészeti kapcsolatban állt a császár sággal. A bizá n ci ötvösség hatásáról á ru lko d n a k az apostolok névfeliratai, amelyek a XI. századi nagy betűs, ún. kapitális írásformát kö zve títik. De két betű a bizánci ötvösség közvetlen befolyását b i zonyítja. (M ellesleg a lem ezek készítési idejének meghatározását is segíti.) Tamás apostol nevében a szókezdő T, Pál (Paulus) apostol nevében a máso dik U betű különleges alakú. M indkettő a bizánci érm é kről ismerős. Ezeknek feliratait a XI. század közepéig jórészt latinul, latin betűkkel vésték és kö zöttük évszázadok óta szerepel ez a sajátos formájú T és U betű. Am ikor a XI. század közepén az érmék végleg görög feliratúakká válnak, e betűk eltűntek a használatból. A latin korona apo sto lké p e it ezért nem készíthették a XI. század közepénél későbben, mert akkor már ilyen betűket nem használtak. Ez nem je le n ti azt, hogy a kere sztp á n to k is ugyanabból a k o rb ó l valók. Ma még csak annyi mondható, hogy az a tárgy, amelyet az apostolleme zek díszítettek, a XI. század közepe előtt Itáliában készült. Hogy korona volt-e, vagy valamilyen más liturgikus tárgy, a további kutatás feladata lesz meg válaszolni. 32-33 A Szent Korona oldalnézetei > 3 4-3 5. A Szent Korona elölnézete és hátoldala > > 24 25

38-41. Zománcképek a görög koronán: Mihály és Gábor arkangyalok (fent), Szent György és Demeter (lent) 36-37. A korona előoldala és a Krisztus-kép 2K

4 4-4 5. A g ö rö g k o ro n a szélső o ro m d ís z e i 4 2-4 3 - S zent K o z m a és S zent D a n ijá n képe a g ö rö g k o ro n á n A S z e n t K o r o n a ö s s z e á llítá s a A görög korona és az apostollemezes pántok egyesítéséről nem maradt fenn írásos adat. így csak a koronaformából lehet következtetni az időpontra. Ehhez a Szent Korona két jellegzetessége használ ható fel: felül széles pántokkal kereszt alakban van lezárva és képek díszítik. Képes korona egyetlen maradt ránk Nyugat-Európában: a XE század elején készített német császári korona (Krisztus és ószövet ségi ábrázolások díszítik). Egy másik, a XIX. század elején elpusztult, bizonytalan korú (a Szent Koro nánál feltehetőleg évszázadokkal korábbi) itáliai korona abroncsán Krisztus és az apostolok képmá sai sorakoztak. Bizáncban és a bizánci kultúra kisu gárzási területén fennmaradtak olyan női koronák és diadémok, amelyeken szintén voltak képek. Ilyen lehetett az a görög zománclemezekből álló korona, amelyet II. Henrik német-római császár vá gatott szét, és könyvtábla díszítésére használt fel. 30 Úgy látszik, hogy képes koronákat elsősorban a bizánci császárságban készítettek, illetve használtak. Felül magas, zárt koronát Bizáncban először a Komnenosz-dinasztia trónra kerülésével, I. Alexiosz császár (1081-1118) uralkodása alatt készítettek, és a továbbiakban is ilyen koronát használtak. A nyu gati császárságban időnként felbukkanó, majd a XII. században gyakorivá váló, felül zárt koronák a XI XIII. századból csak ábrázolásokról ismertek. Alapos vizsgálat híján ma még nem lehet megállapí tani, hogy a rajtuk látható koronaforma hatott-e a Szent Korona zárttá tételére. Egyáltalán kérdés, hogy a magyar korona kialakításában a keleti vagy a nyugati császárság felségjelvénye játszott-e szerepet. Ha a bizánci korona formáját tekintették mintának, akkor az összeállításra legvalószínűbben a Bizánc ban nevelkedett III. Béla király uralkodása idején (1172-1196) kerülhetett sor. Ennek során a görög koronára ráhelyezték az apostolképes keresztpánto kat, és a pántok végét az abroncshoz szegecselték. Hogy a keresztpántokat ekkor készítették egy olyan, Szent Istvánhoz kapcsolt hagyományú ötvöstárgy ból, amelyet az apostolképek díszítettek, vagy egy korábbi koronát, koronarészt egyesítettek a görög koronával, talán a későbbi vizsgálatok segítenek majd tisztázni. A tetőkereszttel kapcsolatban több a vitás kér dés. A keresztpántok közepén zománclemez van a trónoló Krisztus alakjával. A keresztet úgy rögzítet ték, hogy a zománcképet Krisztus hasrészénél áttörték. Valószínűtlen, hogy a durva és a szent ké pet sértő kivitelezés az Árpád-korban, a korona egyesítésekor történt volna. Tudjuk ugyanakkor, hogy mielőtt Izabella királynő 1551-ben kiadta a koronát I. Ferdinándnak, levett róla egy kereszt Vagy liliom alakú részt. Kérdés, hogy ez a két adat okozati összefüggésbe hozható-e? Olyanformán, gy mivel a koronáról hiányzott a kereszt, azért ellett a ma meglévő keresztet rászerelni. A Fugger-krónika évtizeddel későbbi valósághű ábrázolásán már a mai kereszt látható a Szent Ko rona tetején. Mivel a koronának nincs korábbi hite les ábrázolása, annál többet nem mondhatunk, hogy a kereszt valószínűleg az Árpád-kor után került rá. A korona jellegzetessége a kereszt ferdesége. Megalapozatlanok azok a feltevések, amelyek en nek valamiféle tudatosságot tulajdonítanak. A ke reszt Krisztus jelképe: állása, az eredeti felállításnak megfelelően, merőleges. Azért ferde a koronán, mert megsérült. A korona felső keresztpántjainak a töréséből megállapítható, hogy a jelvény valamikor jelentősen károsodott. Felülről olyan erejű nyomás érte, aminek következtében a boltozat beszakadt, három keresztpánt eltörött, és a kereszt felső szárá nak a végén lévő kis gömb is benyomódott. A kereszt alatt a pántot és zománclemezt sem tudták ismét vízszintes helyzetbe hozni, a lemez egyenetlen felü lete is fokozza a kereszt ferdeségét. Minden bizony nyal e nagyfokú sérülés alkalmával ferdült el a kereszt a koronán. Mikor történt ez a baleset, nem tudjuk. 31

A korona kutatástörténetéről < Ko 46-50. A görög korona díszítőelemei: különböző méretű kövek a zománcképek között, gyöngysorok, oromdíszek 1995-ben, több héten keresztül vizsgálhattam a Szent Koronát. Ellenőrizni tudtam a korábbi megfi gyeléseket, a vitákat kiváltó jellegzetességeket, az ö tvö ste ch n ika i m egoldásokat. Fontos feladatnak tekintette m, hogy Deér József m egállapításait és következtetéseit ellenőrizzem. 1966-ban jelent meg D eér József m o n o gráfiája a Szent K o ro n á ró l. A szerző, jeles magyar történész, aki 1948 után nyuga to n az u ra lk o d ó i s z im b o lik a és je lv é n y tö rté n e t k itű n ő kutatójává vált, m inden korábbinál alapo sabb és részletesebb feldolgozást tett közzé. Mivel nem láthatta a koronát, következtetéseinek nagy része eleve kérdéses volt. Deér a korábbi elképzelé sek kritikája után azoktól gyökeresen eltérő kiala kulástörténetet rekonstruált. Véleménye szerint az 1074 körül Bizáncból érkézé) koronát valam ikor a XII. század elején átalakították, új abroncsra szerel ték, és a n ő i koronákra je lle m ző orom dísze kkel bővítették. Az apostollemezek szerinte a X III. szá zad legelején készültek bizánci hatás által befolyásolt velencei és észak-itáliai ötvösséghez kapcsolódó műhelyben. A koronát mai formájában az 1270-es évek elején á llították össze, mert IV. Béla halála után leánya, Macsói Anna a k irá ly i kincstár több darabjával együtt az eredeti koronázó jelvényt is apósához, Prágába vitte, ahonnan a korona nem került vissza. Ezért kellett új koronázó ékszert ké szíteni. Deér József a Szent Korona művészettörté neti értékelésének és történetének számos korábbi elképzelését cáfolva elsősorban a tárgy és részle te in e k s tílu ska p cso la ta i alapján kö v e tk e z te te tt. Végül mégis Macsói Anna kincsrablása befolyásolta alapvetően nézeteinek alakulását: a korona id ő rendjét lényegében ehhez a dátumhoz kötötte. Ezt azért tehette meg, mert a Szent Korona vizsgálata során szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a tárgyat a történeti forrásadatokban szereplő koroná zó jelvénnyel azonosítani - legalábbis az Á rpád koron belül - biztonsággal nem lehet. A valósághű ábrázolások pedig a XVI. század m ásodik feléig hiányzanak. Deér József következtetéseinek leglé nyegesebb pontja, m ely szerint az 1270-es kincs rablással a királykoronázó ékszer is elkerült volna Magyarországról, elutasításra talált. Könyvének is mertetéseiben, véleményének kritikáiban megjelenő észrevételek sem alapulhattak azonban az egyedüli hiteles kiin d u ló p o n to n, a korona tárgytörténetén. Jellemző volt a meddő vita a latin korona apostolle mezeinek haj 1ítottságáról: még autopszia esetében is ellentm ondó vélemények hangzottak el a lemezek hajlásáról, m elyből messzemenő következtetésekre 33

p ró b á lta k ju tn i. H o lo tt a vé k o n y és fin o m aranyle m ezek a zom ánckészítés k ö zb e n természetes m ó don m eghajlanak, am int az a g örög korona kisebb m é re tű négyzetes zo m á n c k é p e in is jól m e g fig ye l hető. N em zeti e re k ly é in k 1978-as hazatérése után lehetőség v o lt a személyes megfigyelésre, am elynek e re d m é n y e k é n t a ko ro n a történetéről vallott tud o m ányos felfo g ás n éh á ny vo n a tko zá sb an alaposan módosult. A ko ro n á z á s i é k s z e re k rő l számos ism ertetés, kiadvány született. Ebben a kö n yvb e n elsősorban az Á rp á d -ko ri koronázásoknak és u ra lko d ó i jelvények nek o ly a n részleteit tá rg y a ltu k, a m e ly e k rő l e ddig kevés szó esett. Ezek s o kszo r e g ye zn ek, m áskor pedig nem a ko rá bb i nézetekkel. A latin koronarész feliratainak vizsgálatát - am elyre korábban nem ke rült sor - elvégeztem. Eredm ényeit e könyvben fe l használtam. A ko ro n a és a tö b b i je lv é n y m in d e n részletre kiterjedő vizsgálatának bemutatására és a kü lö nfé le nézetek ismertetésére és kritikájára e könyv keretei kö zött nincs lehetőség. Saját kutatásaim sem fejeződtek még be, néhány kérdésben azonban meg nyugtató eredményre lehetett jutni. Célom az eddigiek nél reálisabb, a valóságot m inél in kább m egközelítő beszám oló, tudva, hogy a korona tárgytörténetének 5 1-5 6. A la tin ko ro n a négy p á n tja Péter. Pál. Ja ka b és János apostolok képével m inden egyes eseménye aligha lesz kideríthető. 51. Am etiszt k ő a z o rom díszről 57 5ti. Peter es P á l apostol a la k ja a la tin k o ro n á ró l 52. G yöngyök a görög ko ro n á n >-

A K O R O N Á Z Á S I PA LÁ ST 65-66. A korona belső nézete a z összeszerelés és a javítások nyom aival 40 41

26 27 XVII., majd a XIX. században aprólékos, gondos mun kával dolgozták át új textilre a megmaradt alapselymet és a mintákat. Az ember- és állatalakokat, díszítéseket a textilre mintarészenként eltérő irányban lefektetett és leöltött aranyszállal hímezték, a kontúrokat pedig selyemszállal is jelölték. Hátrészét, a korabeli m iseruhákkal megegye zően, Y alakú, úgynevezett villáske reszt díszíti. I latvanegy kisebb-nagyobb alak, ötvenkét kis mellkép, madarak és négylábú állatok a kúppalást felü letén egymás alatt, négy külön sávban. Az összetett, mégis világos tagolású képegyüttes változatos rész letmegoldásaival, szabad felületet alig hagyó sűrű díszítésével és m indezek magas tudású k iv ite le zésével messze kimagaslik azok közül az emlékek közül, amelyeket az idők viharai ebből a könnyen pusztuló tárgycsoportból megkíméltek. I. István ér 68. A koronázási palást sémarajza S z e n t e k : 1. Ismeretlen 2. Kozma 3. D aniján 4. György 5. Vince 9. István p ro tom á rtír 10. Kelemen 11. Szixtusz 12. Kornél Apostolok: 14. Péter 15. Pál 10. János evangélista 17. Tamás 18. Jakab 19. Fülöp 20. Bertalan 21. Máté evangélista 22. Júdás Tadeus 13. Lőrinc 2J. Simon 24. Tátié 6. Gizella királyné 25. András 7. Imre herceg 8. 1. István kirá ly 20. Krisztus a keresztfán 27. Krisztus színeváltozása Az eredetileg több részből álló koronázási ornátus fennmaradt darabja, a palást félkör alakú, kékeslilás színű, aranyfonállal sűrűn kiva rrt ruhadarab. Eredeti rendeltetését a textil többi részével azonos technikával készült, félkörös feliratszalag árulja el: ANNO INCARNACIONIS XPI. MXXX1 : INDICCIONE XI1II A STEPHANO REGE ET GISLA REGINA CASULA HEC OPERATA ET DATA (est) ECCLESIAE SANCTAE MÁRIÁÉ S1TAE IN CIVITATE ALBA. A felirat a leg fontosabb adatokat adja tudtunkra: K risztus meg testesülésének 1031. évében és a 14. in d ikció b a n István k irá ly és Gizella királyné készíttette és adta < 42 67. A koronázási palást középrésze ezt a m isernhát a Fehérvár városban lévő Szűz M ária-tem plom nak. A palást eredetileg kazulának készült; a miseruha a XI. században zárt, kúppalást alakú volt. Egyrészt az első magyar királyhoz fűződő kapcsolata, másrészt párját ritkító díszítése, harmadsorban őrzési helye, a magyar királyok koronázó tem plom a tette alkalmassá arra, hogy valam ikor a XII. század vége felé koronázási palásttá alakítsák át. Feltehetőleg ekkor illesztettek rá egy másik litu r gikus ruhadarabból átalakított, árkádsorban lombos indákkal és állatalakokkal hímzett és gyöngyökkel kivarrt gallért. A palást felületét az aranyhímzés szinte teljesen beborítja. A bizánci eredetű, vékony, két színű alap selyemnek ma már csak nyomai fedezhetők fel: a méi mellett, felirata az első magyarföldi írott emlék: ajándékozást m egörökítő dedikáció és versben írt képértelmezés van rajta. Székesfehérvár - mint a k i rályi főtem plom - legkorábbi említése is a miseru hán olvasható. István, Gizella és Imre herceg egyet len korabeli ábrázolása szintén ezen, a szó szoros értelemben vett fényes alkotáson maradt fenn. Legfelül az A tyaistent je lk é p e z ő áldó kezek alatt, két szélén angyalok által övezett mandorlában (m a n d u la a la k ú d ic s fé n y b e n ) a jo b b o ld a lo n Krisztus áll:..a mennyei k irá ly n a k a d szolgálatot a m ennyei gyülekezet" (Dat summo regi famulatum concio celi) felirattal, amely mintegy meghatározza az egész miseruha kom pozíciós témáját. A képek egymásnak alárendelt sávokban a mennyei hierar chiát, a szentek gyülekezetét jelenítik meg, akik a mennyei királynak, azaz Krisztusnak szolgálnak. A bal oldali, szintén angyalok által tartott mandorlá ban Mária áll:..ragyog a mennyben a szent szülő képe {Emicat in celo sanctae genetricis imago) fel irattal. A kép a katolikus tanítás szerint a testestüllelkestül égbe emelt Máriát, azaz a székesfehérvári templom patrónusát ábrázolja. A két kép közé he lyezett mandorlában álló Krisztus sárkányra és orosz lánra tapos: az ellenségein győzedelmes Krisztus ez, amit a felirata is megerősít:..m intán a z ellenfeleket legyőzte, a fenséges Krisztus tü n d ö k ö l' (Hostibus en Christus prostratis emicat altus). A villáskereszt alatt, két csoportra bontva, hat hat próféta sorakozik az egyház által kanonizált rend ben, Krisztus két oldalán szimmetrikusan. Kibontott irattekercseket tartanak, amelyek Krisztusra vonatkozó jövendöléseiket jelképezik. Nevüket, csakúgy mint az apostolokét és vértanúkét, melléjük hímezték. A dedikációs feliratcsík al att, a tornyos városfal kapui ban a tizenkét apostol ül. írás közben ábrázolták azokat, akiknek könyveit az Újszövetség tartalmaz za. Sorrendjük a misekánon felsorolását követi. Köz tük, a miseruha hátlapján mandorlában Krisztus tró nol, világbíróként. így értelm ezhető a felirata is: T ró n ille ti meg a korm ányzó és uralko dó K risz tu s t" (Sessio regnantem nótát et Christum dom inantem). Az apostolok alatti sávban, kör alakú képm e zőkben, háromnegyed alakok vannak hímezve. A hátoldal tengelyétől jobbra István király, mellette a v é d ő s z e n tje, Szent Istvá n p ro to m á rtír, m ajd Kelemen, Szixtusz, Kornél, Lőrinc, a másik oldalon egy ismeretlen szent (olvashatatlan névtöredékkel), Kozma, Daniján (korábban tévesen Pantaleonnak olvasták), György, Vince és Gizella királyné követ kezik. A királyi pár között, kisebb, kör alakú mező ben, felirat nélküli ifjú mellképe, minden bizonnyal g y e rm e k ü k, Im re herceg, a tró n ö rö k ö s látható. Gizella kivételével az alakokat egyformán, párosá val szimmetrikus testtartásban, lándzsával, ország almával és fejükön koronával ábrázolták. A kiválasz tott szentek mindnyájan vértanúk és a felsorolásuk rendje a M indenszentek litániája és a m isekánon vértanúsorát követi. A miseaiha - az átalakítás következtében - a mell részen csonkult. A felső, téglalap alakú képm ező Krisztust ábrázolta a kereszten. Felirata:..A kereszt jele az üdvösség biztos reménye " (Signum crucis o spes certa salutis). Az. alatta lévő kép vitatott témájú. Feltehetőleg Krisztus színeváltozását ábrázolja, és ennek értelmében egészíthető ki a felirata is. Való színűleg az átalakításkor a m iseruha aljáról egy vékony csíkot is levágtak, amelyet feltehetőleg a hit vallók medaillonos képei díszítettek. A miseruha sokalakos, jelenetes, összetett kom p ozíció ját litu rg ik u s szövegek alapján tervezték meg. A próféta-, apostol- és vértanúsort is így állítot ták össze. A képek a kúppalást alakú felületen egy más alá rendezett sávokban csoportosulnak. Legfe lül az Atyaisten (kereszt előtti áldó kéz alakjában), alatta Krisztus és Mária az angyalokkal, majd sorban a próféták, apostolok és vértanúk következnek. Az együttes összességében a m ennyei hierarchiának felel meg, a szentek rendjei dicsőítik Istent. A mennyei Jeruzsálemnek, a szentek közösségének ez a sor rendje a késő ó k o rtó l fogva ismert, és a M inden szentek litániájának a felsorolási rendjével egyezik, amelynek vázát számos egyházi szöveg: himnuszok, áldásformák, u ra lko d ó i köszöntések (laudes) k ö vetik. Egy, a szentek közösségét ábrázoló sokalakos 69. A koronázási palást > 43

kom pozíció készítéséhez ez a legteljesebb, legrészletesebb, legalkalm asabb szöveg. A litániákban olykor név szerint is felsorolják a prófétákat, minden esetben az apostolokat és számos szentet és hitvallót. A szentek csoportjai azonos sorrendben következnek, mint a paláston. A vértanúk közül - tekintettel a palást méretére - már válogatni kellett. Ezt a misekánon és a laudesek alapján végezték: így a névsorok elején lévő szentek kerültek a palástra. K i vétel Szent György és Vince, akik nincsenek benne a misekánonban. G yörgy a XI. század elején Magyarországon kiemelten tisztelt szent volt; I. István zászlón vite tte a képét, a m ikor K oppány ellen vonult és a bolgár hadjárat során ereklyéit is meg 46 szerezte. A veszprémi várban a XI. század elején már állt a tiszteletére szentelt körkápolna. Vince hazai tiszteletének viszont nem maradt nyoma. Mivel István mellé névadó védőszentje, István első vértanú kerü lt, fe ltételezh ető, hogy G izellát is különleges kapcsolat fűzte Vincéhez. Mivel Gizella nem keresztény nevet visel, nem lehetetlen, hogy a kor szokása szerint azt a szentet részesítette különleges tiszteletben, akinek a napján született. Ebben az esetben Gizella születésnapja január 22-e volt. A képegyüttes alján, a hátoldal tengelye mellett látható a királyi házaspár. Nem az e korban általában szokásos, megalázkodó, térdre boruló kicsiny alakban ábrázolták őket, hanem a vérta núkkal azonos m éretben és m ódon: összhangban az uralkodói köszöntések, laudesek szövegével, amelyek hatása a miseruha tervezésében kimutatható. Ahhoz hasonló formában, ahogy az ezredfordulós, német liturgikus kéziratok festett képein az uralkodót szintén teljes pompában örökítették meg. A tem plom oknak juttatott uralkodói ajándék ez időben megszokott volt. Különösen István esetében, hiszen saját törvénye írta elő az újonnan szervezett keresztény egyházak ellátását liturgikus felszereléssel; Gizella királynéról pedig úgy tartja a legenda: különösképpen serénykedett egyházi textíliák készítésében. A később koronázási palásttá alakított miseruha mégsem egyszerű ajándék: korabeli társai közül messze kiem elkedik nagy form á tumú képegyüttesével, amelynek egészét és részleteit alaposan megtervezték. (Ráadásul készítésének idején a megajándékozott templom még épült.) Szokatlanul részletes, az okleveles gyakorlattal megegyező, kétszeres keltezése - a korabeli időszámítás szerint - az 1030. december 25. és 1031. szeptember 1-je vagy 24-e közötti időre vonatkozik. 1031 valóban fontos év volt első királyunk életében. István e kko r ünnepelte koronázásának harm incadik évfordulóját. Ez a dátum egybeesett a házasságának 35. é vfo rd u ló já val. A m iseruha készíttetésével mondtak köszönetét az Istennek; ehhez az 1030-as, németeken aratott győzelem éppúgy hozzátartozott, mint a korábbiak, továbbá István sikeres ország- és egyházszervező tevékenysége. Mindezt megköszönni és a mennyei pártfogásért hálát adni keresztény uralkodóhoz illő cselekedet volt. A hálaadás és a köszönet mellett, egyben a további segítségkérés jele is a miseruha. H ogy G ize llá ig vezethető-e vissza a hagyomány, mely szerint a magyar királynék koronázásukkor egyet-egyet öltögettek a paláston, kérdéses. Miseruha készítése nagy szakértelmet kíván. Mivel az alakuló magyar egyház liturgikus tárgyait helyi 71-72. Gizella királyné és Szent István király cl paláston hagyomány nélkül kellett megteremteni, alighanem a főbb székesegyházak mellett alakultak ki műhelyek. A miseruhát is ezek valamelyikében: Esztergomban, Veszprémben vagy éppen Székesfehérváron készíthették. Ha a bonyolult minta tervezője személyében nem is azonosítható, de műveltségét tekintve tettenérhető: díszítésének egésze és különösen az egyes részletmegoldások a délnémet, reichenaui iskola miniatúrafestészetével m utatnak szoros rokonságot. Nem lehetetlen, hogy 1031. augusztus 15-én-abban az évben ez a nap vasárnapra esett - adta át István és Gizella a miseruhát a még épülő Mária mennybevétele királyi főtemplom papjainak. Ez volt ugyanis a tem plom búcsúnapja ; illő alkalom az ilyen ünnepi gesztusra. 47

73. Imre herceg képe a palást tengelyében 76. A z ellenségein diadalmaskodó Krisztus képe a palást tengelyében > 77. Krisztus a mennyei seregek élén > 7<S. Krisztus bal keze > 74. Gizella királyné, kezében a székesfehérvári bazilika mo delljével 48 75. István király koronával, lándzsával és országalmával 49

82. Angyal-mellkép a palást vállrészéről 84. Madárábrázolásos szalagdísz 83. 85. Madárpára palást szegélyén < 79. A Világbíró Krisztus az apostolok között 80. Részlet a prófétasorból ^ 50 I 81. Simon apostol 51

A JOGAR A koronázási jogar 29,5 centiméter hosszú, hen geres nyélre illesztett hegyikristály gömb. A gömb felületére három egyforma, oroszlánra emlékeztető állatalakot véstek. A kissé nyomott gömb (magassá ga 65, á tm é rő je 73 m illim é te r) a X. században Egyiptomban, a Fatimida-kalifátus idején készült. A hegyikristály edények és tárgyak a X. században ter jedtek el Egyiptomból, ahol a Madagaszkárról szár mazó nyersanyagot feldolgozták, és onnan jutottak el Európa udvaraiba, különösen a Német-római Bi rodalomba. A göm böt három pár aranyszalag fogja össze és kapcsolja a tetejét és az alját díszítő, virág alakú lemezekhez. A tíz sziromra osztott lemezek és a pántok felületét sűrű filigrán ékesíti: a foglalatlemez közepét négyszöggel bővített csom ó ( Salam oncsomó ) díszíti. A pántokról egy-egy, a tető- és aljle mezről tíz-tíz vékony láncocskán kis aranygömbök lógnak le, összesen 26 darab. A kristálygöm b sárga, finom aranyfoglalatával szemben a m ogyorófa nyelet hat hosszanti sávra osztott, aranyozott ezüstlemez burkolja. A sávokon a kristálygömb pántjainak mintájához hasonló, szív alakú filigránminta sorakozik. A jogar minden bizonnyal a koronázási jelvény együttes legrégebbi, lényegében változatlan formá ban megmaradt darabja. A X. században faragott he gyikristály és az első koronázás időpontja az ezred forduló utánra keltezi. Filigrán mintája alapján pon tosabb keltezésre nincs mód, mert ezeket a mintákat hosszú időn át (XI X III. század) gyakran alkalmaz ták. Ezért a jogar datálásánál a form ából célszerű kiindulni. Hasonló, buzogány alakú, gömbös jogar nem maradt fenn. Esetleg keleti eredetű, mert az avaroknál és egy Kijev környéki leletben van ilyen göm bös végű bot. Ha eredetiben nem is, ábrázo lásokról azonban ismerünk olyan jogarokat, ame lyekkel a magyar példány szinte azonos. A német római császárok a X. századi miniatúrákon gömbös végű, hosszú szárú botot tartanak kezükben. A ma gyarhoz hasonló jogart a XI. századi német uralkodók 89. A jo g a r teljes képe 86. A k o ro n á zá si p a lá s t g a llé rja (X II. sz.) 87. Épület részlet 52 8 8. A n g y a lá b r á z o lá s ré s z le te 53

A Z ORSZÁGALMA Az éggömb az ókortól kezdve hatalmi szimbólum. A bizánci császárok kezében tűnik fel a tetején kereszttel díszített kerek tárgy, majd a Karolinguralkodók is kezükben tartják az őket megörökítő ábrázolásokon. A XI. századig a valóságban nem létezett, csak a korabeli ábrázolásokon találkozhatunk vele hatalmi jelképként. Az első országalmát II. Henrik császár kapta VIII. Benedek pápától 1014- ben Rómában, császárrá koronázása alkalmával, de nem tartotta meg, hanem a clunyi bencés monostornak ajándékozta. A II. Henriket követő uralkodók hatalmi jelvényei között pedig már ott találjuk. Az országalma Magyarországon először a koronázási paláston, István király kezében tűnik fel, ugyanilyen tárgyat tartanak kezükben a vértanúk is. Azt nem tudjuk, vajon az István kezében az uralmat jelképező tárgy a valóságban létezett-e? A királyi pecséteken ugyan már a XI. századtól látható (Péter, Salamon, Kálmán királyok kezében), de egyelőre tisztázatlan, hogy az Árpád-ház melyik uralkodójától kezdve vált valóságos jelvénnyé. (III. Béla sírjában sem helyezték el.) 9 5. Országalmát tartó szent keze a koronázási paláston 92-94. A jogar kristálygömbjének oroszlánokat ábrázoló három faragványa 96. A koronázási országalma használtak, egészen a XI. század végéig, amikor eltűnik a hatalmi jelvények közül. I. István sógora, II. Henrik előszeretettel viseltetett a hegyikristály tárgyak iránt (bamhergi templomának kincstára is őriz egy hasonló kristálygömböt; egy másik példány az esseni dóm kincstárában van, ezért feltételezhető, hogy a magyar királyi jogar a császár ajándékaként került Szent Istvánhoz). Sőt, 1003-ban kiadott ólombulláján II. Henrik a magyar koronázási jogarral 56 azonos formájú, rövid nyelű, gömbös végű sceptrumot tart. Ugyancsak hasonló formájú, gömbös végű jogar látható a császár másik, vérszerinti rokonának, anyja testvérének, III. Rudolf burgundi királynak a kezében is, 1017-ből származó pecsétjén. Ezért arra kell gondolni, hogy jogar még a XI. század első feléből, Szent István uralkodása idejéből származik, lehet, hogy II. Henrik adománya volt vagy a kristály- N gömb, vagy maga a tárgy is. A magyar országalma, mely 16 centiméter magas, aranyozott ezüstből készült. A gömbrész 8,9 centiméter átmérőjű és 7,9 centiméter magas; két félgömbből illesztették össze, a tetejére kettős keresztet, az oldalára pedig kis címerpajzsot illesztettek. A négyeit pajzsot az Árpád-házi uralkodók ezüst-piros sávos és az Anjouk liliomos zománcozott címere díszíti. Az országalma tehát az Anjou-uralkodókhoz kapcsolható. Feltehetőleg Károly Róbert uralkodása (1310-1342) kezdetén készítették, bár azt sem lehet kizárni, hogy a jelvény korábbi, csak a XIV. század 57

elején illesztették rá az Anjou-címert. Az országalma tetejét is ékesítő kettős kereszt, mely a Kelet-római Császárság ábrázolásain gyakori, először a Bizáncban nevelkedett III. Béla érméin jelenik meg. Ha volt is a korábbi Árpád-házi uralkodóknak országalmája, azt csak la tin kereszt díszíthette. Kettős keresztes országalma először 111. Béla fiának, Imrének (1196-1204) a pecsétjén látható. A magyar királyok érméin azonban csak Vencel 1301-es veretén látható a kettős keresztes országalma; még évszázadokig az egyszerű keresztes országalma díszítette az érméket. A KORONÁZÁSI KARD A koronázási jelvényegyüttesben a kard a leg események. I. András a fiát, Salamont jelölte utód fiatalabb tárgy: a XV. század második felében ké jául testvérével, Bélával szemben és a gyermek szült. Nagyméretű markolatgombjának felületét ma Salamont 1058-ben meg is koronáztatta. I. András már alig látható növényi motívum ok díszítik. A pen választás elé állította testvérét, am ikor Tiszavár- ge markolat felőli végének két oldalán vésett techni konyban a korona, azaz a királyság, illetve a kard, kával készült, két turbános török és két, feltehetőleg azaz a hercegség közti választásra kérte; Béla pedig huszár arcképe látható. Típusa alapján a kard észak a hercegséget jelentő kardot választotta. A két ha itáliai eredetű. Az egyszerű fegyver ezt követően talmi jelvény, a korona és a kard, az ország és a herceg került a koronázási ékszerek közé. Hossza 98, a ség alternatívája tükröződik e történetben. S ennek penge szélessége 6,5 centiméter. jelentősége van: míg a német - a mainzi - királyko A koronázási jelvényegyüttes kardjának nincs ronázó szertartásnak szerves része volt a kardátadás, köze az Árpád-házhoz. Fennmaradt azonban két az angolszász Egbert-ordóban ez az aktus nem sze másik olyan kard, amelyek az uralkodócsalád korai repelt. Nem lehetetlen, hogy a XI. század közepén a történetéhez kapcsolódnak. Az egyik kard X. századi, szertartásrend megváltozása összefügg azzal, hogy a Skandináviából származik és a XIV. század közepe kard - ideiglenesen - kikerült a királyi hatalmat óta a prágai Szent Vid-székesegyház őrzi. Már az jelképező jelvények sorából és így a koronázásból első feljegyzés Szent István kardjának nevezi. A fa is. A díszes szablya éppen ez idő tájt került az Árpá ragott, csont kereszttagú, nyugati típusú kard nem dok kincstárából Nyugatra. Elajándékozása feltehe 97. Az országalma kellős kereszttel Imre kirá ly pecsétjén < 1202) 9«. Vencel dénárja 1301-ből: a trónon ülő király a jogart és a kettős keresztes országalmát tartja a kezeken díszfegyver volt. mert a használattól megkopott. Szent Istvánhoz tartozásában a stílus, a kora, és a korán feljegyzett hagyomány miatt aligha kételked tően szintén ahhoz a fejleményhez kapcsolódik, hogy a kard - mint hatalmi jelvény - a XI. század közepén átmenetileg nem játszott szerepet akkor, hetünk. Hogy ez a - feltehetőleg a XIII. század het am ikor az Egbert-szertartásrendet használták. venes éveiben Csehországba jutott - kard szerepet játszott-e a magyar koronázásokon, azt viszont nem tudjuk. A másik nevezetes emlék az az aranyozott véretekkel díszített szablya, amit Nagy Károly és Attila kardjának is neveztek, s ami egykor a németrómai császári kincstár darabja volt; ezt ma Bécsben őrzik. Formája és a díszítése stílusa alapján a X. században készülhetett. Valószínűleg azonos azzal a díszkarddal, amit I. András magyar király özvegye, Anasztázia (I. Jaroszláv orosz nagyfejedelem leánya) 1063-ban Nordheim i Ottó bajor hercegnek adományozott, mivel az hathatósan segítette fiát, Salamont a trón megszerzésében. Az Árpádokhoz kapcsolódó kardok kérdésköre összefügg a koronázási szertartásokkal, a XI. századi hercegség és a koronázási ordő intézményében bekövetkezett változással. A trónöröklési vita megoldására létrehozott hercegség (melyet a trónra kerülő királyi gyermekkel szemben a király testvére, azaz az idősebb családtag kormányzott) jelvénye, legalábbis az \ 1050-1060-as években, a kard volt. Ezzel kapcsolatosak az I. András uralkodásának végén bekövetkező 99. A Prágában őrzött Szent István-kard markolatának rajza 58 59

Érdekes magyarázat kínálkozik e távoli szertartásrend Magyaroszágra kerülésére. Vasbordájú Edmund angol király, röviddel trónra lépése után. 1016. november 30-án meghalt: feltehetőleg a dán Nagy Kanut gyilkoltatta meg. A történet további része Shakespeare drámáiba illik: Edmund alig egykét éves gyermekeit - feltehetőleg ikreket Edmundot és Edvárdot Svédországba száműzte, ahol 1017-től 1028-ig éltek, majd a svéd király vejéhez, Nagy Jaroszláv kijevi fejedelem udvarába menekültek. Innen, feltehetőleg a szintén a kijevi udvarban tartózkodó magyar hercegekkel, Andrással és Leventével együtt, 1046-ban, harmincévesen jutottak el Magyarországra. 1057-ben tértek vissza Angliába, amikor apjuk testvére, Hitvalló Edvárd, örököse nem lévén. Magyarországról hazahívta őket. Vagyis a hercegek, felnőttként, mintegy 10 évet tölthettek hazánkban. A kapcsolat országunkkal ezután sem szakadt meg, mert az eseményeket elbeszélő angol krónikákban a későbbi uralkodó, Salamon király neve felbukkan. így hát nem alaptalan azt feltételeznünk: az angol hercegek magyarországi tartózkodásával és kapcsolataival magyarázható az angolszász Egbert-szertartásrend hazánkba kerülése, illetve a további események látszólagos, mindezek után azonban feloldható ellentmondásossága. Mivel Salamont 1058-ban az angolszász ordó szerint koronázták meg, 1060-ban - I. András halála után - apjának testvére, a korábbi herceg I. Béla került trónra. Az ő halála után, 1063 év őszén viszont a császár és Ottó herceg segítségével már Salamon lett a király, akit Székesfehérváron ismét megkoronáznak. Az eredményes közreműködésért Salamon anyja Ottó hercegnek ajándékozta Attila kardját, amelyre akkor nem volt már szükség. így a kard ideiglenesen kikerült a koronázási jelvények sorából. 100. A koronázási kard és hüvelye 60